Nem kapott kivételt az EU gázpiaci szabályai alól a sokat kritizált német-orosz Északi Áramlat 2 gázvezeték. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az oroszok befejezhetik ugyan a korridor megépítését, de csak félgázzal szállíthatnak rajta keresztül földgázt Németországba.
Azt már korábban is tudni lehetett, hogy miután az amerikaiak kénytelenek voltak rábólintani a vezeték megépítésének befejezésére, egyéb akadályok merülhetnek fel. Az EU 2019-ben módosította gázpiaci irányelvét, hogy kiterjessze a piac liberalizációját a harmadik (nem EU-s) országokból érkező csővezetékekre vonatkozóan is. A német állami szabályozó szerv, a Bundesnetzagentur tavaly májusban úgy döntött, hogy a szabályozás alól az Északi Áramlat 2 sem kap mentességet.
A Gazprom szinte azonnal fellebbezett az ítélet ellen Düsselfordi Területi Bíróságon, de kudarcot vallott. Ezután a Düsseldorfi Fellebbviteli Bíróságnál próbálkozott, amely most a Gazprom kárára hozott határozatot. Ez azt jelenti, hogy a piaci szabályozás értelmében a Gazpromnak korlátoznia kell az Északi Áramlat 2-n keresztül értékesített földgáz mennyiségét.
Nem lehet minden a Gazprom kezében
A jogi vita egy elég erőltetett érvelésből táplálkozik. A fentebb említett uniós irányelv az életbe lépésekor még be nem fejezett csővezetékekre vonatkozik, ám a Gazprom azt állítja, hogy jogilag az Északi Áramlat 2-t befejezettnek kellett volna tekintenie az irányelvnek, mert akkorra a cég már elkötelezte magát a projekt mellett, és dollármilliárdokat fektetett be. Csakhogy fizikailag az irányelv hatályba lépésekor még csak a vezeték alig fele készült el.
A Gazprom diszkriminációt emleget, ám az EU több tagállama és partnere is üdvözölte a bírósági döntést. Köztük van Lengyelország és Ukrajna, mindkettő úgy véli, hogy az Északi Áramlat 2 kiszolgáltatja Európát az orosz gázfegyvernek – az aggodalom egyébként teljesen jogos, ám ez az energiára kiéhezett németeket nem különösebben zavarja.
A Gazprom mindennek ellenére bejelentette, hogy október közepére üzembe helyezi az Északi Áramlat 2-t, amelyen teljes kapacitáson 5,6 milliárd köbméter gáz áramolhat keresztül az év végéig. Az uniós irányelv azonban elvileg megakadályozná az oroszokat abban, hogy a teljes mennyiséget közvetlenül ők dobják piacra. Az évi 55 milliárd köbméteres kapacitás egy részét – ha az EU érvényesíteni tudja akaratát – el kellene árverezniük.
Piaci manőverek, vagy tudatos éheztetés?
Az érem másik oldala, hogy a gáz exportálását az orosz törvények kizárólag a Gazpromnak teszik lehetővé. Erre azért van szükség, hogy Moszkva megakadályozza a disztribútorok versenyét a piacon, ami végeredményben a ház árának tehát a Gazprom bevételeit csökkentené. Viszont ekkor monopólium esetén a Gazprom bármilyen árat megszabhat, főleg a téli hónapokban.
Más szempontból, ha az Északi Áramlat 2 csak félkapacitással működhet, akkor a Gazprom nem tudja teljesíteni a nyugat-európai gázmegrendeléseket, csakis akkor, ha fenntartja az Ukrajnán és Lengyelországon keresztüli szállítást.
Annyi biztos, hogy a mérkőzés még nem ért véget. Nemrég a CNBC arról cikkezett, hogy miközben az oroszok készülnek az új gázvezeték beüzemelésére, csökkentették az Európába szállított gázmennyiséget. Az Oroszországból Fehéroroszországon, Lengyelországon és Németországon keresztülhaladó Jamal csővezetéken nagyjából a felére csökkent júliusban a napi gáztranzit. Még beszédesebb, hogy az oroszok nem kötötték le (vásárolták meg) az Ukrajnán (és Szlovákián) keresztül haladó gázvezeték kapacitásait. Ez az optimisták szerint azt jelenti, hogy az oroszok bíznak abban, hogy az ukrán kapacitásokra nem lesz szüksége.
A pesszimista felfogás azonban azt hangsúlyozza, hogy az európai gázárak az év eleje óta több mint 116 százalékkal emelkedtek (!), ráadásul Európa rekordalacsony tárolt mennyiségekkel néz szembe az idei fűtési szezonnak. Ez enyhén szólva is aggasztóan jó alkupozíciót jelent a Gazprom kezében.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
