Gazdasági szempontból is végzetes következményekkel járna az EU-ból való kilépés Tilajcsík Dóra2025. 02. 14., p – 09:40
A kormány képviselői a korábbi kijelentéseik ellenére egyelőre kategorikusan cáfolják, hogy az Európai Unióból való kilépést fontolgatnák. A Szlovák Bankszövetség azonban tett róla, hogy a kérdés a későbbiekben se kerüljön újra napirendre. Legfrissebb elemzésükben ugyanis rámutattak, hogy a távozás komoly károkat okozna az ország gazdaságának.
Azóta, hogy Nagy-Britannia öt évvel ezelőtt távozott az Európai Unióból, időről időre számos uniós tagállamban lángol fel a vita, hogy érdemes lenne követni a britek példáját. Nem kellett sokáig várni, hogy ez a trend elérje Szlovákiát, az ügy pedig a hazai közbeszéd kiemelt témájává váljon. Mivel a felvetés igen nagy port kavart, a kormánypártok politikusai végül kénytelenek voltak meghátrálni és azt bizonygatni, hogy semmi ilyesmire nem készülnek. A Szlovák Bankszövetség azonban a biztonság kedvéért összegezte, milyen előnyök elvesztését kockáztatják Robert Fico (Smer) kabinetjének tagjai a felelőtlen kijelentéseikkel.
Előnyök túlsúlyban
Szlovákia uniós és euróövezeti tagságának köszönhetően javult az ország biztonsági helyzete, a polgárok élvezhetik a szabad mozgás minden előnyét, a gazdasági helyzet stabilizálódott, az életszínvonal pedig jelentősen emelkedett. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a 2004-es csatlakozás óta eltelt 21 évben Pozsony több mint 24 milliárd eurót hívott le az uniós alapokból, amely hozzájárult az infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy fejlesztéséhez, valamint az innovációk támogatásához
– mutat rá a bankárok elemzése.
Annak ellenére, hogy a kormány minden évben rengeteg pénzt önt az említett ágazatokba, Szlovákia mégis sereghajtónak bizonyul a nemzetközi összehasonlításokban. Ha az ország a kilépés mellett döntene és elesne ezektől a forrásoktól, a helyzet még tragikusabbá válna. A szakértők konkrét példával is szolgáltak. Az új turócszentmártoni kórház a becslések szerint 540 millió euróba kerül majd. Pozsony az elmúlt években olyan jelentős pénzcsomagokat kapott Brüsszelből, hogy az állam a teljes összegből akár 44 ilyen csúcskórházat is felhúzhatott volna.
Kapcsolódó cikkünk
A következő napokban több munkavállalót is kelletlen meglepetés érhet, amikor kézhez kapja a fizetését. Az év elején hatályba lépett változások ugyanis elkezdik kifejteni a hatásukat. A módosítások legnagyobb hátulütője, hogy éppen azoktól vesznek el, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a plusz pénzre.
Januárban még úgy tűnt, hogy nagyjából 200 ezer munkavállalónak kétségkívül jó éve lesz, mivel a szokásos újévi emelésnek köszönhetően valamivel idén is többet keresnek majd.
A gyermekes szülők azonban vélhetően nem örülnek ennyire a 2025-ben életbe lépett változtatásoknak, nekik ugyanis komoly érvágást jelent, hogy lejárt az előző kormány családtámogatási csomagjának szavatossága, helyette pedig érvénybe lépett a jelenlegi kabinet konszolidációs csomagja.
Láthatatlan emelések
A februári fizetések jellemzően magasabbak, mint a januáriak, hiszen ilyenkor kezdik el kifejteni a hatásukat a változások. Ezúttal azonban alig érezhetőek a módosítások előnyei. A korábbi döntés értelmében a minimálbér 816 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy az alacsonyabb keresettel rendelkező munkavállalók nagyjából nettó 48 euróval kapnak többet. Az adó és az egyéb járulékok levonása után legfeljebb 663,50 euróból gazdálkodhatnak. A minimálbér emelése mindössze a lakosok 6 százalékát érinti, érdemes azonban megjegyezni, hogy az éjszakai, hétvégi és ünnepnapi munkavégzésért járó bérpótlék nagyságát is ebből az összegből számítják ki. Különösen kiugró emelésre tehát azok sem számíthatnak, akiket ezek az extra juttatások érintenek.
Ha a dolgozó nem mulasztotta el január végéig aláírni az adómentes rész igénylésére vonatkozó nyilatkozatot, némi aprópénz ennek köszönhetően is ütheti a markát. Az adómentes rész lényegében csökkenti a munkavállaló adóalapját, így a befizetett jövedelemadó nagyságát is. A „kedvezmény” a létminimummal összhangban emelkedik. Mivel ez utóbbi az elmúlt hónapokban mindössze 1,9 százalékkal ment feljebb, az adómentes rész 8,49 euróval nőtt. A fizetési szalagon így körülbelül 1,70 euróval láthatnak majd többet az alkalmazottak.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány múltidézésének köszönhetően 2025-ben visszatér az egyszer már eltörölt minimáladó, amely értelmében még a veszteséges vállalatokat is adóbefizetésre kötelezik. A közgazdászok már első alkalommal is elhibázottnak tartották a kabinet ötletét, amely miatt meredeken emelkedett a felszámolt cégek száma. A szakértők pedig ezúttal sem optimistábbak. Úgy vélik, a jelenlegi gazdasági környezetben még a korábbinál is nagyobb pusztítást okozhat a régi-új kötelezettség.
A vállalatok egy igen jelentős újdonsággal szembesülhetnek, amikor alig néhány hét múlva, 2025 tavaszán benyújtják az adóbevallásukat a 2024-es bevételeik után. Robert Fico kormánya a szükségesnél mélyebbre ásott a minisztériumi fiókokban, így a korábbi, igencsak kifogásolható ötleteikre is sikerült rábukkanni. Vélhetően ennek tudható be, hogy 8 évvel az eltörlése után idén újra érvénybe lép a minimáladó, amely mintegy 200 ezer vállalkozást érint majd. A kötelezettség alól pedig a veszteséges cégek sem mentesülnek.
Egyszerű matematika
A kabinet ezúttal mellőzte a bonyolult képleteket. A társaságok a bevételeik nagyságától függően évi 340 és 3840 euró közötti összeget lesznek kénytelenek befizetni. Amennyiben a vállalat forgalma nem haladja meg az 50 ezer eurót, a minimáladó nagysága 340 euró lesz. 50 ezer és 250 ezer euró közötti forgalom esetén már 960 euróra számíthatnak. 250 ezer és 500 ezer euró közötti forgalom esetén a minimáladó összege 1920 euróra emelkedik, míg az érintettek 500 ezer euró felett már 3840 eurót kötelesek fizetni.
Akadnak kivételek
Az adóbevallás benyújtásának, valamint az adó befizetésének határideje idén is március 31-re esik. A minimáladó esetében azonban akad néhány kivétel. Az újonnan alapított társaságok, akik 2025-ben először nyújtanak be adóbevallást, mentesülnek a minimáladó jelentette teher alól. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy ez az adónem az egyéni vállalkozókat sem érinti.
Nem vonatkozik továbbá a polgári társulásokra, alapítványokra, nonprofit szervezetekre, a védett műhelyekre és a politikai pártokra sem. Azon vállalatok esetében, amelyek alkalmazottainak legalább 20 százalékát fogyatékkal élő személyek teszik ki, a minimáladó nagysága az előre meghatározott összeg felére csökken
– magyarázta Jitka Božeková, az ATLAS GROUP adózási kérdésekre specializálódó tanácsadó cég partnere.
Régi-új ötlet
A minimáladó sokak számára ismerős lehet, ugyanis 2014-ben, Robert Fico második kormánya idején egyszer már bevezették. A módosítás az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír nevéhez fűződik, aki napjainkban a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A kabinet törvényjavaslatának célja az adóbevételek növelése, valamint a fiktív cégek felszámolása volt. Kažimír azzal érvelt a változtatás létjogosultsága mellett, hogy számos vállalat úgy kerüli el az adófizetést, hogy papíron veszteséget mutat ki, miközben valójában profitra tesz szert. Ebből a szempontból az új adónem nem volt teljesen értelmetlen, a közgazdászok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy több ezerrel emelkedett a felszámolt cégek száma.
Az akkori ellenzék által veszteségadónak nevezett kötelezettség végül mindössze 3 évig volt érvényben, 2017-ben ugyanis eltörölték. A szakértők az újbóli bevezetés kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok a kormány konszolidációja miatt elve nehéz helyzetben vannak, így a korábbról ismert kötelezettség visszatérése sokak számára végleges lehet. Ez pedig egyfajta dominó-effektust indíthat el. Jó példa erre az, ami Romániában történt. Bukarestben 2009-ben vezették be a minimáladót, amely következményeként alig pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így olyan mértékben megemelkedett a folyósított szociális segélyek összege, hogy még az extra adóbevételek ellenére is komoly veszteséggel zártak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Pár évvel a bevezetése után Szlovákia – legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint – 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen.
Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték.
Adminisztratív teher
A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent.
Letisztult a piac
Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” – tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11–14 százaléka húzta le a rolót.
A románok megbánták
A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 eurónak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés – egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből.
MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN
Év Megszűnt cég Új cég
2012: 4762 20 409
2013: 4899 27 204
2014: 8461 13 283
2015: 7083 12 766
Forrás: FinStat (mi, TASR) Megvágott adóbónusz
A gyakorlatilag láthatatlan emeléseket a kormány a gyermekes szülőknek járó adóbónusz igen érezhető megcsonkolásával próbálta „ellensúlyozni”.
Az adóbónusz kifizetésének feltételei olyannyira kedvezően változtak, hogy a legtöbb munkavállaló jövedelme több tíz, esetenként pedig akár száz százalékkal csökken.
Azok a szülők, akik 15 esztendőnél fiatalabb gyermeket nevelnek az eddigi 140 euró helyett ezentúl legfeljebb 100 euróra számíthatnak. A 15 évnél idősebbek esetében a leglátványosabb a spórolás, az eddigi 140 euró helyett legfeljebb 50 euró jár majd nekik. Akik pedig felnőtt korú egyetemistákat nevelnek, búcsút mondhatnak az 50 eurós hozzájárulásnak, a jövőben egy fillért sem kapnak.
A leglényegesebb újdonság mégis az, hogy míg az alacsonyabb jövedelműek, valamint a vállalkozók továbbra is jogosultak lesznek a bónusz teljes összegére, a jobban kereső szülők esetében még a csökkentett támogatás összegét is mérsékelik. Az adóbónusz „megvágására” már bruttó 2 500 eurós bevételnél érdemes készülni, ha a szülő bruttó keresete meghaladja a 3 500 eurót, akkor pedig teljesen elesik a támogatástól.
Lehet trükközni
Bár a helyzet alakulása elsőre kifejezetten negatívnak tűnik, az adószakértők a közelmúltban kinyitottak bizonyos kiskapukat, amik hozzájárulhatnak a szülők bevételeinek növeléséhez.
A családoknak jól meg kell fontolniuk, hogy az anya, esetleg az apa igényelje az adóbónuszt. Az ideális jövedelmi tartomány bruttó 1000–2000 euró között mozog
– mutatott rá Jozef Mihál egykori munkaügyi miniszter, aki szerint a fizetés nagyságának maximalizálása érdekében a legfontosabb az, hogy az alacsonyabb munkabérrel rendelkező fél igényelje a bónusz folyósítását.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ország lakosai még csak most kezdik igazán érezni a nagy állami spórolás hatásait, a kormány már a következő megszorító csomag tartalmáról elmélkedik. A várható intézkedéseket egyelőre homály fedi, az eddigi kijelentések alapján azonban egyre valószínűbb, hogy a jövő nyugdíjasainak bőven van oka az aggodalomra.
Mindössze néhány hét telt el azóta, hogy az új adók és megszorítások életbe léptek, a háttérben azonban máris elkezdődött a második konszolidációs csomag előkészítése. Bár politikai berkekben egyelőre nem kerültek terítékre az újabb intézkedések, a pénzügyminisztérium szakemberei már vitáznak a kérdésről.
Kevesebb kiadás
Úgy fest, nem csak a polgárok, de a politikusok is megelégelték a különböző illetékek emelését, amelyek hatása nem csak az államkassza bevételi oldalán, de a kormánypártok támogatottságán is azonnal meglátszik.
Arra fogunk törekedni, hogy az újabb konszolidáció inkább a kiadási oldalra koncentráljon. Szerintem elég új adót vezettünk be
– ismerte be a a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján néhány nappal ezelőtt. Az őszinteségi roham ellenére azt azonban nem kívánta pontosítani, hogy melyek azok a tételek, amik áldozatul eshetnek a költségek csökkentésének.
Mivel mostanra gyakorlatilag minden ötödik munkavállaló az államnak dolgozik, így elég valószínű, hogy az elbocsátások igen előkelő helyet foglalnak majd el az újabb intézkedések listáján. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépésre nem kerülhetne sor meggondolatlanul. Szükség lenne egy alapos ellenőrzésre, hogy pontosan azonosítani tudják, mely pozíciók és munkavállalók feleslegesek. Robert Fico kormányzása alatt azonban ritkán készültek hasonló hatástanulmányok, így várhatóak az államapparátus leépítése sem szakszerűen zajlik majd.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány múltidézésének köszönhetően 2025-ben visszatér az egyszer már eltörölt minimáladó, amely értelmében még a veszteséges vállalatokat is adóbefizetésre kötelezik. A közgazdászok már első alkalommal is elhibázottnak tartották a kabinet ötletét, amely miatt meredeken emelkedett a felszámolt cégek száma. A szakértők pedig ezúttal sem optimistábbak. Úgy vélik, a jelenlegi gazdasági környezetben még a korábbinál is nagyobb pusztítást okozhat a régi-új kötelezettség.
A vállalatok egy igen jelentős újdonsággal szembesülhetnek, amikor alig néhány hét múlva, 2025 tavaszán benyújtják az adóbevallásukat a 2024-es bevételeik után. Robert Fico kormánya a szükségesnél mélyebbre ásott a minisztériumi fiókokban, így a korábbi, igencsak kifogásolható ötleteikre is sikerült rábukkanni. Vélhetően ennek tudható be, hogy 8 évvel az eltörlése után idén újra érvénybe lép a minimáladó, amely mintegy 200 ezer vállalkozást érint majd. A kötelezettség alól pedig a veszteséges cégek sem mentesülnek.
Egyszerű matematika
A kabinet ezúttal mellőzte a bonyolult képleteket. A társaságok a bevételeik nagyságától függően évi 340 és 3840 euró közötti összeget lesznek kénytelenek befizetni. Amennyiben a vállalat forgalma nem haladja meg az 50 ezer eurót, a minimáladó nagysága 340 euró lesz. 50 ezer és 250 ezer euró közötti forgalom esetén már 960 euróra számíthatnak. 250 ezer és 500 ezer euró közötti forgalom esetén a minimáladó összege 1920 euróra emelkedik, míg az érintettek 500 ezer euró felett már 3840 eurót kötelesek fizetni.
Akadnak kivételek
Az adóbevallás benyújtásának, valamint az adó befizetésének határideje idén is március 31-re esik. A minimáladó esetében azonban akad néhány kivétel. Az újonnan alapított társaságok, akik 2025-ben először nyújtanak be adóbevallást, mentesülnek a minimáladó jelentette teher alól. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy ez az adónem az egyéni vállalkozókat sem érinti.
Nem vonatkozik továbbá a polgári társulásokra, alapítványokra, nonprofit szervezetekre, a védett műhelyekre és a politikai pártokra sem. Azon vállalatok esetében, amelyek alkalmazottainak legalább 20 százalékát fogyatékkal élő személyek teszik ki, a minimáladó nagysága az előre meghatározott összeg felére csökken
– magyarázta Jitka Božeková, az ATLAS GROUP adózási kérdésekre specializálódó tanácsadó cég partnere.
Régi-új ötlet
A minimáladó sokak számára ismerős lehet, ugyanis 2014-ben, Robert Fico második kormánya idején egyszer már bevezették. A módosítás az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír nevéhez fűződik, aki napjainkban a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A kabinet törvényjavaslatának célja az adóbevételek növelése, valamint a fiktív cégek felszámolása volt. Kažimír azzal érvelt a változtatás létjogosultsága mellett, hogy számos vállalat úgy kerüli el az adófizetést, hogy papíron veszteséget mutat ki, miközben valójában profitra tesz szert. Ebből a szempontból az új adónem nem volt teljesen értelmetlen, a közgazdászok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy több ezerrel emelkedett a felszámolt cégek száma.
Az akkori ellenzék által veszteségadónak nevezett kötelezettség végül mindössze 3 évig volt érvényben, 2017-ben ugyanis eltörölték. A szakértők az újbóli bevezetés kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok a kormány konszolidációja miatt elve nehéz helyzetben vannak, így a korábbról ismert kötelezettség visszatérése sokak számára végleges lehet. Ez pedig egyfajta dominó-effektust indíthat el. Jó példa erre az, ami Romániában történt. Bukarestben 2009-ben vezették be a minimáladót, amely következményeként alig pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így olyan mértékben megemelkedett a folyósított szociális segélyek összege, hogy még az extra adóbevételek ellenére is komoly veszteséggel zártak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Pár évvel a bevezetése után Szlovákia – legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint – 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen.
Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték.
Adminisztratív teher
A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent.
Letisztult a piac
Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” – tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11–14 százaléka húzta le a rolót.
A románok megbánták
A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 eurónak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés – egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből.
MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN
Év Megszűnt cég Új cég
2012: 4762 20 409
2013: 4899 27 204
2014: 8461 13 283
2015: 7083 12 766
Forrás: FinStat (mi, TASR) Odázott gondok
Nyílt titok, hogy a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) nem túl nagy rajongója a második nyugdíjpillérnek. Bár megszüntetni eddig nem merte, mindig tett róla, hogy elvegye az emberek kedvét a takarékoskodás ezen formájától. Legutóbb például 2023 végén, már az állami spórolás jegyében, 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát. Mivel azonban ez a malacpersely amolyan könnyű célpont, ha a mindenkori kormánynak pénzre van szüksége, így kifejezetten valószínű, hogy az újabb konszolidációs csomagban is nagyobb szerep juthat neki. Kamenický néhány nappal ezelőtt burkoltan ugyan, de elismerte, hogy semmi sincs kizárva, amikor a második nyugdíjpillér sorsáról kérdezték.
A munkaügyi tárca egykori vezetője, Jozef Mihál ennek fényében attól tart, hogy a jelenlegi 4 százalékos arányt nullára csökkenthetik. Ez azonban mindössze sebtapasz egy nyílt sebre, ami csak pillanatnyilag oldja meg az államkassza gondjait. Mivel az első pillér már napjainkban is rosszul muzsikál, így a jövő nyugdíjasai legfeljebb a második pillérben megspórolt forrásokra számíthatnak majd. Ha azonban Ficóék ehhez is hozzányúlnak, a későbbiekben egész generációk lehetnek komoly gondban.
Megyünk feljebb is
Az államkincstár őre a legutóbbi kormányülés után őszintén beismerte, az eredetileg nagyjából 650 millió eurósra tervezett csomag értéke már most 800-850 millió euró körül mozog, de azt sem zárta ki, hogy a második konszolidációs még ennél is tetemesebb lehet. A váratlan irányváltást a kedvezőtlen környezettel, valamint az egyre borúsabb előrejelzésekkel igazolta. A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) azonban arra figyelmeztet, ha a kabinet valóban csökkenteni szeretné a tetemes hiányt, legalább egymilliárd euróval többet kellene beszedniük.
Bár a Kamenický által 2026-ra előirányozott spórolás elsőre nem tűnik jelentéktelennek, a gyakorlatban mégis azt eredményezi, hogy a kabinet így 2027-re tolja a konszolidációs erőfeszítések zömét. Ez főként azért meglepő, mert abban az évben esedékes az újabb parlamenti választás, az pedig egyetlen kormány esetében sem szokványos lépés, hogy a kampányidőszakra halasztja a megszorításokat. Ez a döntés pedig az egész terv hitelét rontja, mivel nyilvánvaló, hogy a voksolást megelőzően, a szavazatvadászat jegyében jelentős költekezésre kerül majd sor.
Sajátos megítélés
Annak ellenére, hogy Robert Fico negyedik kabinetjének konszolidációs törekvéseit a polgárok mostanra a saját pénztárcájukon is érzik, a lakosok egy része igen sajátosan értékeli a nagy állami spórolás lebonyolítását, derül ki az Ipsos ügynökség legfrissebb felmérésből, ami a Denník N megbízásából készült. Bár a megkérdezettek 80 százaléka aggodalommal szemléli a hazai gazdasági helyzet alakulását, főként az ellenzék választói értékelik negatívan a kormány „drágaságát”. Ezzel szemben a koalíciós trió támogatói meg vannak róla győződve, hogy a politikusok ígéreteinek megfelelően, csökkent bizonyos termékek ára.
Az uniós hozzájárulás jelentősége azonban egy másik szemszögből is megközelíthető.
„Ha az elmúlt években folyósított összeget leosztjuk, majd egy-egy lakos szempontjából vizsgáljuk, akkor kimondhatjuk, hogy fejenként 4500 euróról van szó, ami havi lebontásban egyénenként legalább 20 eurót jelent” – magyarázta Daniel Kollár, a Szlovák Bankszövetség elnöke, aki arra is rámutatott, hogy Brüsszelnek köszönhetően ezzel a 20 euróval minden hónapban több pénz marad a polgárok tárcájában. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az uniós alapokból kivitelezett projektek finanszírozására nem az államnak kell előteremtenie a forrásokat, amiket egyébként a lakosoktól szednének be különböző adók és illetékek formájában.
Súlyos következmények
„Az uniós struktúrákból való esetleges kilépés különösen komoly károkat okozna az ország gazdaságának. Szlovákiának az Európai Unió mellett a nem uniós tagállamokkal is új szerződéseket kellene kötnie. Ezek a megállapodások pedig feltehetően sokkal hátrányosabban érintenék az országot, mint a jelenleg érvényben lévő paktumok. Arról nem is beszélve, hogy a vámok és egyéb akadályok újbóli bevezetésével is meg kellene birkóznunk” – figyelmeztetnek a bankszektor képviselői. Szlovákia azonban még a briteknél is bonyolultabb helyzetben találná magát.
Ha Pozsony kilépne az Európai Unióból, akkor egyúttal az euróövezetből is távozna, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy újra saját fizetőeszközt kellene bevezetni. Egy ilyen kényszerből hozott döntés pedig az unió támogatása nélkül akár rosszul is elsülhet. A legsötétebb forgatókönyv szerint csökkenhetnének a reálbérek, emelkedne az elbocsátások száma, de a lakosok életszínvonala is zuhanni kezdene.
Ennek fényében a Szlovák Bankszövetség arra kéri az ország döntéshozóit, hogy addig ne folytassanak nyilvános vitát az EU-ból való kilépésről, amíg nem ismerik az összes tényt, valamint nincsenek tisztában a lehetséges következményekkel
– zárta Daniel Kollár.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
