Galánta, ahogy már sosem fogjuk látni

Galánta, ahogy már sosem fogjuk látni

Történelmi városnézést szervezett vasárnap délután a Galántai Honismereti Múzeum Pekarovič György helytörténész vezetésével. Szombaton két év után újra megnyitotta kapuit a vendégek előtt az intézmény.

Sok érdekességet tudhatott meg, aki vasárnap délután a hideg, szeles időjárás ellenére csatlakozott a Galántai Honismereti Múzeum ismeretterjesztő városnéző sétájához Galántán. 

Képeslapok őrzik

Pekarovič György helytörténész a szocializmusban lerombolt épületekről, az utcák átalakításáról beszélt részletesen a hallgatóságnak, miközben a vasútállomástól a múzeumig több érdekes helyszínen megállt a népes társaság. A bő egy órás séta a múzeumban ért véget, ahol április végéig látható a helytörténész képeslapgyűjteményéből összeállított kiállítás Ilyen is volt Galánta címmel. A 341 darabos gyűjtemény a közelmúltban került a múzeum tulajdonába.

Hírdetés

Érdekességek

Pekarovič György a séta során elmondta, a 19. és a 20. század fordulóján nagyon sok épület és ház épült a városban, amely fejlődő mezőváros volt, majd a szocializmus éveiben hatalmas rombolás kezdődött, melynek során rengeteg épület elpusztult és teljesen átalakult a város arculata. A séta résztvevői egy térképet kaptak, amelyen 14 kis kép, képeslaprészlet látható, rajta az egykori épületekkel, amelyek közül ma már csupán négy áll. A hallgatóság sok más érdekesség mellett megtudhatta, hol találkozott az öt, a városból kivezető út: a Taksonyi, a Diószegi, a Hódi, a Fő út és a Kossuth utca. Kiderült, hogy a mostani Shopping City helyén egykor a cigánytelep állt, a Fa utcában bordélyház működött, ahol érsekújvári lányok szolgálták ki az igényeket, hogy miért hívták 18-as vágánynak a vasútállomás melletti kocsmát, hogy a jelenlegi posta a város negyedik postája, a Posta utca az 1930-as években nyílt meg a Fő utca kertjein keresztül, a szemben lévő oldalon később a város első benzinkútját is megépítették. „A 19-20. század fordulóján készült térképekből kiderül, hogy akkoriban nem létezett sem a Kodály, sem a Šafárik utca, hanem kertek voltak a helyükön. Ott tartották a marhavásárokat, majd a kirakodóvásárokat. A zsidó hitközség központja a mostani Šafárik utca területén volt, ahol iskola, zsinagóga, mikve és mészárszék is működött” – részletezte a helytörténész. Kiemelte, a legtöbb kereskedő vagy polgári család úgy építkezett Galántán, hogy a saját lakása és boltja mellett bérbe tudott adni helyiségeket akár a városnak, akár más kereskedőknek. Így történt, hogy egyes hivatalok, mint például az adóhivatal, a takarékpénztár, a járási bíróság magánszemélyek ingatlanjaiban kaptak helyet. A városnéző sétát a Bukovszky László történész előadására szóló meghívással zárta Pekarovič György. Mint fogalmazott, egy szomorú évfordulót tartanak Galántán április 28-án, hiszen az egykori kápolna lebontásának 60. évfordulójára emlékeznek. 

Két év után 

A honismereti múzeumban szombaton ismét sok érdeklődőt fogadtak a Húsvét a múzeumban című rendezvényen. „Nagy öröm volt számunkra, hogy két év után újra családok érkeztek intézményünkbe. Éppen a húsvétváró volt az első olyan rendezvény a koronavírus kezdetén, amelyet törölni kellett, azóta nem volt nálunk ilyen jellegű program. A gyerekek tojást festettek, húsvéti dekorációkat készítettek, volt állatsimogató, illetve magyar és szlovák nyelven tartottunk tárlatvezetést és előadást a régió húsvéti hagyományairól” – mondta el lapunknak Pukkai Judit múzeumpedagógus. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »