A rendszerváltozás után Bulgária két súlyos alkotmányozási hibát is elkövetett.
Egyrészt, hogy egyáltalán alkotmányozott. Hiszen erre semmi szükség nem volt, elegendő lett volna – magyar mintára – csak kivenni a kommunista alkotmányból a kommunista részeket, majd időt hagyni, hogy a dolgok kialakuljanak. Bulgáriában nemhogy időt nem hagytak, de még be is betonozták az alkotmányt: kétharmados többséggel csak bizonyos részeit lehet megváltoztatni, az alapvető réeszeket nem, ezekhez külön speciális szerv összehívása szükséges.
Aztán még az tetézi mindezt, hogy az új alkotmány atyjai az alkotmányjoghoz nem értő emberek lettek. Így összehordtak tücsköt-bogarat, egymásnak ellentmondó részeket tettek bele, plusz megtömték indokolatlan intézményekkel.
Sok példát lehetne ezekre mondani, de most csak a konkrét ügy.
Ez a „szolgálati kormány” nevű valami. Ez amolyan ügyvivő ideiglenes kormány, mely akkor lép életbe, ha a parlament nem képes kormányt választani, vagy leszavazza a kormányt, vagy a kormány lemond. A világ legtöbb országában ilyen intézmény egyáltalán nem létezik, hanem a kormány mandátumának megszűnése esetében ugyanaz a kormány marad hatalmon a választásokig, csak kissé korlátozottabb a jogköre (a magyar alkotmány szerint is így van, bár ilyen eset a rendszerváltozás utáni Magyarországon még sose fordult elő: minden kormány vagy kitöltötte teljes mandátumát, vagy ha mégse, akkor helyette azonnal lett választva új kormány).
A szolgálati kormány jogfilozófiai oka: ha valaki lemond vagy más okból elvesztette a parlament bizalmát, akkor ne maradhasson hatalmon ideiglenesen se, helyére független, nem-politikai kormány kerüljön, mely egyszerűen kormányoz a kiírt rendkívüli választásokig. Nem véletlen, hogy ezzel az indoklással szinte sehol se értenek egyet, hiszen pl. olyan, hogy nem-politikai, szakértői kormány a valóságban nem létezik.
Abban a kevés országban, ahol mégis létezik ilyen intézmény – pl. Görögországban van ilyen -, maximálisan egyszerű a kinevezés menete, a szabályok rögzítettek. Ezzel szemben Bulgáriában maximálisan meg van nehezítve az egész.
S ezt az egész abszurd rendszert a pártok támogatják, alapvetően politikai okokból:
- mindez tovább könnyíti a kormánybuktatást, hiszen ha a kormány bukik, eltűnik szinte azonnal,
- mivel a rendkívüli választások előtt szolgálati kormány van, így minden párt ellenzékiként kampányolhat.
Az eredeti szabályok szerint a köztársasági elnök választotta ki a szolgálati kormány fejét és az összes tagját is. Azaz ő felelt a szolgálati kormányért. Ez azonban problémás, ha a köztársasági elnök nem áll a parlament többségével azonos állásponton. Hiszen 2-3 hónapig olyan kormány van hatalmon, mely a parlamenti többség de facto ellenzéke.
Idén a rendszert módosították: a köztársasági elnök nem választhat meg bárkit szolgálati kormányfőnek, egy zárt listából választhat csak, s a kormány tagjait nem az elnök dönti el, hanem a megnevezett szolgálati kormányfő.
Azonban az alkotmánymódosítók elkövették azt a hibát, hogy a szolgálati kormány kinevezése az elnök által történik továbbra is, így hiába nem ő jelöli ki a tagjait, továbbra is ő a felelős. Mivel viszont felelős, így simán megtagadhatja a kormány kinevezését, ha abba a kijelölt kormányfő olyan embert jelöl, aki nem tetszik a köztársasági elnöknek.
Persze az is lehet, hogy ez nem hiba volt, hanem direkt politikai számítás: a jelenlegi köztársasági elnök nem áll a parlament többségével azonos állásponton több kérdésben, így a cél az lehetett, hogy olyasmiért legyen felelős, ami nem tőle függ. Az elnök azonban átlátott a csapdán, s egyszerűen nem nevezte ki a kijelölt szolgálati kormányfő kormányát. Amire viszont joga van, éppen a fent leírtak miatt.
Így most ott tartunk, hogy augusztus 12-én a köztársasági elnök megnevezte kit választ szolgálati kormányfőnek, majd miután az illető beadta a kormánytagok listáját, 19-én az elnök kijelentette, nem adja ki a kormány kinevezéséről szóló rendeletet.
Ezzel megszűnt a kijelölt szolgálati kormányfő megbízatása. Újat kellett keresni.
A fentiek miatt Bulgáriában sokkal több választás és kormány volt, mint Magyarországon, a rendszerváltozás óta:
- parlamenti választás:
- Magyarországon: 9 – 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2018, 2022,
- Bulgáriában: 16 – 1990, 1991, 1994, 1997, 2001, 2005, 2009, 2013, 2014, 2017, 2021 április, 2021 július, 2021 november, 2022, 2023, 2024;
- Magyarországon: 11 – Antall, Boros, Horn, Orbán 1., Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai, Orbán 2., Orbán 3., Orbán 4., Orbán 5.,
- Bulgáriában: 22 – Lukanov, Popov, Dimitrov, Berov, Indzsova (szolgálati), Videnov, Szofijanszki (szolgálati), Kosztov, Szakszkoburgotszki, Sztanisev, Boriszov 1., Rajkov (szolgálati), Oresarszki, Bliznaski (szolgálati), Boriszov 2., Gerdzsikov (szolgálati), Boriszov 3., Janev (szolgálati), Petkov, Donev (szolgálati), Denkov, Glavcsev (szolgálati).
A magyar rendszer persze az ellenkezője: extrém módon stabil, sose bukott kormány (formailag bukott Gyurcsány 2009-ben, de ez is csak egy sima lemondás volt valójában), sose volt előrehozott választás, s természetesen sose működött kornány korlátozott ügyvivői mandátummal.
Most Bulgáriában augusztus 19. óta az zajlik, hogy a zárt listát nézi az elnök, de többen nemet mondtak, egyes pozíciók meg eleve betöltetlenek. Megoldást keresnek azóta egy olyan problémára, mely nem is létezne, ha nem lenne a szolgálati kormány felesleges intézménye.
22-én végül az elnök megbízta a jelenlegi szolgálati kormányfőt, legyen ismét szolgálati kormányfő. S 26-án ki lett nevezve a szolgálati kormány, melyből kimaradt az a személy, aki miatt az elnök nem írta alá az egy héttel korábbi kinevezést. Október végén megint választás lesz tehát.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
