Füge – az édes kincs, ami egész évben velünk maradhat Károly Beáta2025. 08. 15., p – 18:04
Lágyan édes, illatos, és olyan, mintha a napfény esszenciáját zárta volna magába… a füge igazi különlegesség, amit vétek lenne csak pár hétig élvezni. Szerencsére van néhány egyszerű trükk, amivel megőrizhetjük az ízét, illatát és varázsát a hűvösebb hónapokra is.
Friss fügék tárolása – csak óvatosan!
A friss füge finom, de kényes gyümölcs. Az érett darabokat a puhaságukról, ép héjukról és édes illatukról ismerhetjük fel. Hazaérve tegyük őket zárt dobozba, papírtörlőre, és a hűtőben 2-3 napig frissen maradnak. Tipp: minél előbb felhasználjuk, annál mennyeibb lesz az élmény.
Szárítás – a klasszikus módszer
Ha nagyobb mennyiséged van, a szárítás a legfinomabb módja a tartósításnak. Félbevágva vagy negyedelve gyorsabban elkészülnek, akár napon, akár aszalógépben. A végeredmény rugalmas, de száraz – üvegbe vagy vászonzsákba téve hónapokig eláll.
Fagyasztás – a villámmegoldás
A legegyszerűbb mód: mosd meg, csepegtesd le, darabold, majd egy tepsin előfagyaszd, hogy ne ragadjanak össze. Fagyasztóban 6–8 hónapig megőrzik ízüket, és bármikor előveheted süteményhez, turmixhoz vagy lekvárhoz.
Konyhai varázslat – édes és sós fügés finomságok
A friss füge fantasztikus rukkolás-kecskesajtos salátában, pizzán prosciuttóval és kékpenészes sajttal, vagy éppen csak magában.
A szárított füge pedig tökéletes energiaszeletekbe, zabkásába vagy házi müzlibe.
Hozzávalók:
1 kg friss füge400–500 g cukor1 citrom leve1 csomag zselésítőopcionálisan: vanília, fahéj vagy egy csepp rum
Így készül:
Mosd meg, száraikat vágd le, darabold.Citromlével és vaníliával együtt lassan melegítsd.Keverd hozzá a zselésítőt, majd a cukrot, forrald 3–5 percig.Forrón töltsd steril üvegekbe, fejre állítva hűtsd ki.
Egy szelet friss pirítóson, palacsintában vagy joghurt tetején – ez a lekvár minden falatban visszahozza a nyár ízét!
(zahradkar, pluska)
Kapcsolódó cikkünk
Étkezési tanácsadóként gyakran látom, hogy a gyümölcsök megítélése két véglet között ingadozik: van, aki egész évben számolatlanul falja, más meg inkább száműzi őket a cukortartalom miatt. Tényleg minden egyes nap kell enni gyümölcsöt, vagy épp fordítva, feleslegesen növelik az úgyis magas cukorbevitelünket? Ismerjük meg egy kicsit közelebbről édes csábítóinkat, a gyümölcsöket, hogy megtalálhassuk saját válaszunkat erre a kérdésre.
Természetesen finom
Gyerekkoromban a jó idő eljöttét keresztapám csengetése jelentette, mikor meghozta a láda koloni epret. Az eper apró volt, sötétvörös és nagyon zamatos. A porcukorba mártott eperszemek ízét hamarosan ropogós cseresznyére és fanyar meggyre cseréltük. S meg sem állt a friss gyümölcsözön a késő őszi szőlőig. Pincébe pakolt almával és plafonig megrakott gyümölcskompótokkal húztuk ki a telet, míg keresztapám újra jött, s hozta a láda koloni eperrel a tavaszt.
A gyerekeim már nem ebben a körforgásban látják a gyümölcsöket. Szőlő és eper egy időben van akcióban a boltok polcain.
Az egész évben elérhető kínálat nem érhet fel azzal, amit egy szezonjában megérett, frissen szüretelt gyümölcsbe beleharapva azonnal érzünk. Ízes, zamatos, illatos, és nem utolsósorban ilyenkor a leginkább tápanyagdús. El kell ismerni, ügyes csábító a gyümölcs, feltéve, ha hagyjuk, hogy természetes környezetében érjen meg a feladatra.
Tiszta vagy vegyszeres? Nem mindegy!
Édes csábítóink között van-e tiltott gyümölcs? Bár olyan, hogy egészségtelen gyümölcs, nem létezik, néhány dologra mégiscsak érdemes odafigyelni. Ilyenek például a vegyszerek és a szennyeződések. Eszünkbe is juthat az intelem: „Ne együnk mosatlan gyümölcsöt!” Vízzel ugyan a szennyeződések egy részét lemossuk, ha azonban a gyümölcsben lévő vegyszermaradványok miatt aggódunk, érdemes biogyümölcsöt választani helyi termelőtől.
Az európai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök vegyszerszennyezettségét rendszeresen ellenőrzik az illetékes hatóságok.
Listát is készítenek a legszennyezettebbekről. A legutolsó EU-s elemzésben a dobogón a gyümölcsök közül az alma, a csemegeszőlő és az eper állt. Talán kevésbé lehangoló ezzel szembesülni, ha tudatosítjuk, hogy mindhárom gyümölcs megterem akár a mi kertünkben is, vagy ha erre nincs lehetőségünk, bőségesen válogathatunk a termelői piacokon a hazai eperből, almából és szőlőből. Igaz, csak akkor, amikor épp szezonjuk van.
Harapj bele a jóba!
És ha már tudjuk, mikor a legjobb a gyümölcs, nézzük, mihez is kezdjünk vele. Az almából vagy a narancsból például előszeretettel készítünk ivóleveket. Az otthon, frissen facsart narancslé valóban sokkal jobb választás, mint a bolti, cukrozott üdítőital. Még eggyel jobb, ha gyümölcslé helyett – a gyümölcsnek nem csak a levét, hanem minden részét tartalmazó – turmixot iszunk. Lassan, kortyonként ízlelgetve.
Bármennyire is sokunk kedvencei a gyümölcslevek és a turmixok, jó, ha tudjuk, hogy
a gyümölcsök kínálta egészségügyi előnyöket akkor fordítjuk a leginkább a javunkra, ha nem isszuk, hanem esszük a gyümölcsöket.
A gyümölcsök húsa és héja értékes rostforrás – ezek pedig többek között bélrendszerünk egészségének első számú őrei.
Mazsolázzunk a legjavából
A gyümölcsök között a legnagyobb tudományos figyelem a bogyós gyümölcsök felé irányul. Ezek például az eper, a málna, az áfonya, az egres, a meggy és a szeder. Egy tál bogyós gyümölcs kétszer annyi rostot tartalmaz, mint egy tál banán vagy alma. Átlagosan tízszer több bennük az antioxidáns hatású anyag, mint a többi gyümölcsben és zöldségben. Gazdagok C-vitaminban, folsavban és polifenolokban. Ez az impozáns beltartalom igazán lenyűgöző hatással van testünkre.
Kutatások igazolják, hogy a bogyós gyümölcsök rendszeres fogyasztása csökkenti a magas vérnyomás veszélyét, segít fenntartani az egészséges testsúlyt, lassítja az agy öregedését, segíti a kognitív funkciók fejlődését, javítja a közérzetet és a koncentrációs képességet.
Ki gondolta volna, hogy ilyen hatalmas erejük van ezeknek az aprócska gyümölcsszemeknek?
Évmilliók óta szezonban
Az már kiderült, hogy érdemes kikezdeni a gyümölcsökkel, de vajon tartós összeköltözés vagy futó kaland lesz belőle? Úgy tűnik ez a kérdés már évekkel, egészen pontosan tizenhat millió évvel ezelőtt eldőlt. Őseink alkalmatlanná tették génjeinket és májunkat arra, hogy vödörszámra fogyasszuk a fruktózt (gyümölcscukrot) naponta, ugyanis akkor ez a lehetőség még fel sem merült, a gyümölcsök szezonálisan voltak csupán elérhetők. Ma ezzel szemben mindig elérhető, óriási gyümölcscukor-kínálatból válogathatunk.
Egyetlen generáció alatt a testünk nem képes átállni egy olyan táplálkozásra, amire évmilliókig nem volt alkalmas.
Szerelem első harapásra?
A gyümölcsökkel nem az a kérdés, hogy „szabad-e enni”, hanem az, hogy hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni belőlük – ízben, tápanyagban, egészségesen. A válasz pedig sokszor egészen egyszerű: együnk idényben, lehetőleg hazait, válasszuk a teljes gyümölcsöt a leve helyett, és ne féljünk felfedezni új fajtákat, új ízeket.
A nyár remek alkalom a kísérletezésre – legyen a gyümölcsevés egy vidám, színes kaland, amit nemcsak érzékeink, de a testünk is hálásan fogad.
Április: eper
Május: eper, rebarbara, görögdinnye
Június: eper, rebarbara, görögdinnye, áfonya, málna, barack, cseresznye, egres, sárgadinnye, málna, áfonya
Július: eper, barack, cseresznye, egres, sárgadinnye, nektarin, ribizli, málna, meggy, szilva, áfonya, szeder
Augusztus: görögdinnye, barack, cseresznye, egres, sárgadinnye, nektarin, ribizli, málna, meggy, szilva, alma, szőlő, áfonya, szeder
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
