Ami pedig most Budapesten történik, az nem más, mint egy globális háború lokális frontvonala
Mint mindig, most is külön kell választanunk a „valóságos valóságot” a mesterségesen felépített, hamis valóságoktól. A valóságos valóságban permanens globális háború zajlik, amelyben bármikor bármi hadszíntérré válhat, egyetem létesítése vagy éppen bezárása is. Az egyetemlétesítés látszólag szakmai kérdés, amiről akár egy nyugodt, őszinte és szakszerű diskurzus is kialakulhat.
Vita persze erről egy „normális” világban is volna, hiszen a „tudás hatalom”, s a legnagyobb hatalma logikusan annak van, aki azt határozza meg, hogy mi a tudás. Márpedig egy egyetem esetében egy tudásmeghatározó hatalmi struktúra mutatja meg magát az anyagi-fizikai térben, és ez kikerülhetetlenül generál érdek- és értékkonfliktusokat.
Ám ami most Budapesten történik, az nem ez, hanem egy globális háború lokális frontvonala, ahol az ellenzék a globális hatalmi rend feltétlen kiszolgálójaként akar érdemeket szerezni a választások előtt. De még mielőtt ennek az örvénylésnek a részleteibe belemennénk, lássuk, mi is ez a Fudan Egyetem a valóságos valóságban. A Fudan Egyetemet 1905-ben alapították, és ebben a folyamatban Mao Hsziang-po jezsuita atya is fontos szerepet játszott, tehát alapvető karaterét tekintve egy Kínában alapított „nyugatias” egyetemről van szó.
Az utóbbi évtizedek során a nagy World University Ranking rendszerek, amelyek a globális hatalmi szuperstruktúra véleményhatalmi akaratának kinyilvánítói, általában a 30. helytől a 70. helyig tartó skálán helyezték el, és tekintve, hogy több ezer egyetemet rangsorolnak, e pozíció egyértelmű globális hatalmi „befogadást” jelent. Ebben semmi változás nem volt az elmúlt évek során sem. Tartott a Fudan sanghaji campusán előadást Ronald Reagan és Barack Obama amerikai elnök, de Soros György is, vagy éppen Bill Gates, aki alapítványain keresztül komoly összegekkel támogatta és támogatja ma is a Fudan Egyetemet.
Mindez azt jelenti, hogy a Fudan kifogástalan globális hatalmi pedigrével rendelkezik, ám ha ez így van, akkor mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon most a globális hatalmi rendszer leghűségesebb kiszolgálóinak számító személyek és szervezetek támadják a legkitartóbban, minden eszközzel megakadályozva Magyarországon való megjelenését.
Innentől kezdve egy rövid időre át kell lépnünk a mesterséges úton legyártott hamis valóságok világába, ahol a következőket halljuk, látjuk. Az ellenzék szerint a Fudan egy kommunista pártfőiskola, amely valójában csak a kommunista Kína hatalmi szerveinek hírszerzői (adott esetben akár diverzáns) struktúráinak fedőszervezete, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez az igen súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő intézmény semmiképpen ne jöhessen létre nálunk.
Ennek kapcsán párhozamot vonnak a CEU és a Fudan között jelezve, hogy az autoriter magyar kormány a CEU-t elüldözte, a kommunista Kína politikai-ideológiai s hírszerző-felforgató szervezeteként üzemeltetett Fudan Egyetemet viszont szívesen látja. E fő csapásirány mellett még az is elhangzik olykor, hogy teszi mindezt a magyar adófizetők pénzén nemzetellenes módon, minden szabályt áthágva.
Most tegyünk kísérletet arra, hogy feltárva az ügy mélyebb rétegét, megértsük a lejátszástechnikai felszín brutális örvényléseit. Kiindulni, mint mindig, csak abból a nyilvánvaló tényből tudunk, hogy világunk a narratívák permanens globális háborújának világa, ahol minden hatalmi szereplő ebben a háborúban igyekszik a lehető legkedvezőbb pozíciót elfoglalni.
A narratívák mögött tehát a csaknem egy évszázados regnálás után egyre inkább lehanyatló amerikai birodalom elkeseredett küzdelme húzódik meg, amit agóniájának meghosszabbítása érdekében visz végbe. Ezt a célját legfőképpen úgy tudja elérni, hogy alapvető riválisát, Kínát igyekszik a világ első számú közellenségének pozíciójába beleszorítani, úgy, hogy közben ezzel megakadályozza Kína Oroszországgal és Európával való eurázsiai együttműködési rendszerének létrejöttét.
Mivel a birodalom a három közvetítő mezőből (kereskedelem, pénz, média) a kereskedelmi dominanciáját már elveszítette, a pénzpillért is egyre inkább elveszíteni látszik, így a mindmáig többé-kevésbé megőrzött médiahatalma segítségével próbál a narratívák háborújában elsöprő fölényt elérni, tegyük hozzá, eddig sikerrel.
E siker egyik drámai bizonyítéka az, hogy az elmúlt néhány év során sikerült az egész világközvéleményt átfordítania, a világ szinte valamennyi országában drámaian romlott Kína megítélése. A magyar kormány most azért kerül globális össztűz alá, mert Európában egyetlenként koherens narratívájával képes elbeszélni a lényeget, vagyis azt, hogy Magyarország és Köztes-Európa népei számára az eurázsiai együttműködési rendszer példátlan lehetőség volna a térség pozíciójának történelmi léptékű javítására.
Akik most ez ellen lépnek fel, azok vagy képtelenek felfogni az ebben rejlő stratégiai esélyek jelentőségét, vagy a globális birodalom belső kollaboránsaiként tudatosan rombolják le Magyarország és a térség utolsó esélyeit.
Bogár László
A történések dinamikája egyértelművé teszi, hogy a birodalom most már mindent egy lapra tesz fel, és egy olyan átgondolt stratégiára épülő összehangolt támadásról van szó, amely mindent lerombolni igyekszik, ami a térségben értékként eddig egyáltalán létrejött. Szembesülni kellene azzal, hogy ez a végzetes stratégia nemcsak Magyarország, hanem az egész térség számára jelentene egy akár „kollektív Trianonnal” felérő katasztrófát. Talán még nem késő megállítani ezt a gátlástalanul pusztító áradatot.
Bogár László közgazdász
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »