Fuck off! Apa vagyok! Senki által nem ünnepelt, az iskolai évkör ünnepeiből is kihagyott édesapa. Mégis…

Fuck off! Apa vagyok! Senki által nem ünnepelt, az iskolai évkör ünnepeiből is kihagyott édesapa. Mégis…

Felpörget, felemel és boldoggá tesz a tény. Megölelném miatta az egész világot.

Először az jut az eszembe, mikor a kisfiam a büntetésem után is hozzám bújt vigasztalásért. Mert hát kihez? Tudta, hogy szeretem, ha épp kemény is voltam vele. Valamint másodszor, amikor évekkel később nekem meséli kamaszkori élményeit a barátságról, csalódásról és a szerelemről.

 

Igen, fárasztó egy kiskölökkel küzdeni, hogy ne másszon el, amikor pelenkát kell rajta cserélni.

Igen, kiakasztó, hogy mindenki nézheti a kedvenc filmed, csak te nem, mert Bálintkának épp legózni volt kedve inkább.

Igen, amíg kicsik a gyerekek, addig nem nyaralsz, hanem nyaraltatsz.

Hírdetés

És igen, minden olyan élményt újra kell élni, sőt keresni, amiket már kihagynál (télapó felkeresése a Fő téren, húsvéti nyuszi tojásainak keresése – és elrejtése -, és minden ezerszer látott, hallott látnivaló), mert te már túl vagy rajtuk.

De bakker! A gyerek hozzád bújik, tőled várja az esti mesét, a te vicceiden nevet – még ha fárasztóak is, igazi apa-poénok – veled játszik pik-pik fiúsat és a te nyakadban lovagol.

Amikor pedig kamasz lesz, akkor tőled vár tanácsot – amennyiben őszinteségért elfogadást és nem kioktatást kapott cserébe – és bizony van, hogy ő akar megmenteni téged. Pl. mikor látja milyen nehéz is a házasságod. Kinevezi magát “titkárnak” és te pedig lehetsz a főnök, akit majd ő segíteni és támogatni fog.

Tiszteletért tiszteletet ad, keretekért bizalmat. Ha látja, mit lehet és mit nem, akkor biztonságban fogja érezni magát és téged/minket is szilárdan elhelyez a világában. Kamaszként is érdekelni fogja a véleményünk, noha esetleg – igen gyakran – úgy véli, ő okosabb nálunk. Nem baj, kamaszként én is ezt hittem magamról a szüleimmel kapcsolatban, és ez így van rendjén.

Szóval apa vagyok – APA – és ez a könnyekig képes meghatni, és rengeteget ad az életemhez. A férfiszerep egyik csúcsa, akkor is, ha biológiailag nincsen egy férfinek gyereke. Nevelheti – kénytelen is néha – a másét, lehet jó főnök, lehet karitatívan aktív. Hatalom és gondoskodás – ez kicsit mindig apává tesz.

Állítólag ehhez fogható élmény, ha valaki már nagypapává válik. Az unokákkal való kapcsolat valami veri szpesöl és csodálatos élmény. Így hallottam.

Nagyon várom.


Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »