A kínzásellenes bizottság előrelépéseket és hiányosságokat is felsorolt.
Az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága (CPT) kedden közzétett jelentése szerint Magyarország figyelembe vette az illetékes szakértők a börtönviszonyokkal és fogvatartási gyakorlattal, valamint a börtönök túlzsúfoltságával kapcsolatos ajánlásait.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács illetékes bizottsága reményét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok folytatják erőfeszítéseiket a rossz börtönállapotok javítása, a foglyok mindennapi életére gyakorolt negatív következmények elkerülése érdekében.
Hozzátette ugyanakkor: noha a fogvatartás körülményei összességében megfelelőek, nagyobb figyelmet kell fordítani az előzetes letartóztatásba helyezettek meghosszabbított benntartásának időtartamára. Kiemelték emellett a magánzárkára vonatkozó jogszabályok módosításának szükségességét, amely intézkedésnek fegyelmezési célból kirótt maximális időtartama nem haladhatja meg a 14 napot.
Pozitív fejleménynek nevezte a jelentés a fogvatartottak beszállításakor végzett szisztematikus orvosi vizsgálatot. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a vizsgálatoknak alaposabbnak kellene lenniük, továbbá nem minden esetben megfelelő a szabadon bocsátáskor végzett egészségügyi ellenőrzés. Aláhúza, nagyobb figyelmet kell fordítani az elkülönített rabok, vagy fogvatartottak egészségügyi felügyeletére.
A jelentéskészítők látogatásakor a fogvatartottak többsége nem számolt be előállításuk, vagy fogvatartásuk során elszenvedett erőszakról. A delegáció tagjai azonban hallottak az előállításokat követő szükségtelenül határozott, vagy rasszista jellegű rendőri fellépésről. Noha a szakértők elismerték, hogy Magyarország új büntetőeljárási jogszabályok és vonatkozó rendeletek elfogadása révén sokat tett a rossz rendőri bánásmód ellen, úgy vélték, a kihallgatások során, valamint az őrizetben lévőkkel és a fogvatartottakkal, különösen a hosszú ideig, vagy akár életfogytig tartó börtönbüntetésüket töltő emberekkel való bánásmódon továbbra is javítani kell.
A fiatalkorúak kecskeméti és tököli büntetés-végrehajtási intézetével kapcsolatban azt írták, noha néhányan fizikai, vagy szóbeli bántalmazásról számoltak be, a megkérdezett fogvatartottak többségének állítása szerint a személyzet megfelelően bánik velük.
A bizottság üdvözli a kecskeméti börtön vezetésének a bántalmazások elkerülése melletti elkötelezettségét, és arra ösztönzi a magyar hatóságokat, hogy támogassák ezeket az erőfeszítéseket. A fogolyok közötti erőszak megjelenése azonban továbbra is súlyos problémát jelent a tököli intézetben – írták.
Megjegyezte továbbá, hogy az említett intézményekben a lakhatási körülmények továbbra sem megfelelőek. Nem elégséges a világítás, és gyakran akár hatan is egy cellában laknak, noha a cél az lenne, hogy minden fogvatartott saját szobát kapjon – húzták alá.
Ami a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket illeti, az Európai Tanács illetékesei úgy ítélték meg, hogy a 2017-es látogatás óta Magyarország nem vezetett be semmiféle hatékony intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozzák a magyar rendőrök durva fellépését a Szerbia felé kitoloncolni kívántakkal szemben. A magyar hatóságok által 2018-ban szolgáltatott információkból is világossá vált, hogy továbbra sem állnak rendelkezésre olyan jogorvoslati lehetőségek, amelyek hatékony védelmet nyújtanának a bántalmazottaknak kényszerű kitoloncolásukkal, vagy visszaküldésükkel kapcsolatos panaszaik esetén.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
