Egy újfajta globális hálózat szorítja háttérbe a nemzetállamokat, amelyet nem a politika, hanem a világpiac irányítói, egy szűk, de globális hatalommal bíró elit irányít. Az emberek ragaszkodnának a demokráciához, a választott vezetőik tehetetlensége miatt azonban megingott a hitük a rendszerben. Tömegek érzik úgy, hogy demokratikus keretek között nincs képviseletük.
Mi veszélyezteti a demokráciát, avagy túléli-e a demokrácia a 21. századot? – ez a címe Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója legújabb tanulmánya első részelemzésének, melyet kedden mutatott be az Alapjogokért Központ – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Az esemény sajtótájékoztatóján a szerző azt mondta: a demokráciára leselkedő legnagyobb veszély, hogy felülírja egy újfajta, nyugatról induló globális rendszer, amelyet nem a politika hoz létre, hanem a globális piac irányítói, egy pénzügyi és gazdasági elitokrácia. (A szerző az elitokrácia fogalma alatt egy olyan gazdasági és pénzügyi fölényen alapuló uralmi rendet ért, amelyet egy szűk, de globális hatalommal rendelkező elit irányít.) Ez pedig a nemzetállamok háttérbeszorítását is céljának tekinti.
Hozzátette: olyan szupranacionális intézményeket igyekeznek létrehozni, amelyek a kormányokat zárójelbe teszik, az emberek rossz közérzetét pedig éppen az okozza, hogy az általuk megválasztott politikusok kezéből kikerül az irányítás.
Ragaszkodnának az emberek a demokráciához, csak elégedetlenek a működésével
Fricz Tamás tanulmányában a Cambridge Egyetem mellett működő Bennett Intézet egyik friss kutatására hivatkozik, melyből kiderült, hogy a megkérdezettek 57,5 százaléka elégedetlen a demokráciával.
A Bennett Intézet 2005-ös adatokat hasonlított össze 2020-as adatokkal. Ezekből kiderült, hogy 15 éve még csak az emberek 30 százaléka volt elégedetlen a demokrácia működésével, de mostanra ez 57,5 százalékra emelkedett.
Ez egy szignifikáns emelkedés, amit komolyan kell venni – mondta a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában Fricz Tamás politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.
Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy az emberek elfordulnak a demokráciától, hiszen a demokrácia normává vált a 21. században. Ezt is bizonyítja egy másik felmérés, mely szerint a világ 195 országából 120 tekinthető demokráciának, tehát egy abszolút elterjedt rendszerré vált. Arról van szó, hogy az emberek a demokráciához ragaszkodnának, csak elégedetlenek a működésével.
Szerinte nem elsősorban a nemzetállamokon belüli politikai irányzatok teszik tönkre a demokráciát. Az igazi probléma messze nem ott van. Az úgynevezett populista és nacionalista vezetők semmi mást nem tesznek, minthogy a nemzeti szuverenitás elvét védik és próbálják követni.
Egy globális pénzügyi elit irányít a háttérben meghúzódva
Rámutatott, hogy az igazi gond kívülről jön: most már évtizedek óta jelen van egy globális hálózat, egy globális pénzügyi elit, amely a forrásainak köszönhetően olyan helyzetbe került, hogy a nemzetállamok fölé tud kerekedni, és a vezetőiket különböző praktikákkal, direkt vagy indirekt módon irányítva, befolyásolni tudja azokat a működésükben.
Fricz Tamás szerint az emberek azt érzik, hogy a választott politikusaik tehetetlenek, nem tudják megoldani a válságokat, krízishelyzeteket. Megítélése szerint emögött az a jelenség áll, hogy sok esetben a nemzetállami, választott politikusokat nem választott, háttérhálózati globális körök mozgatják.
A demokráciakutatások és a demokráciaviták könyvtárakat töltenek meg, rengetegen foglalkoztak és foglalkoznak ezzel. A demokrácia koronként mást jelent, sokféleképpen értelmezhető és sokszínűen értelmezik, de az biztos, hogy az elégedetlenség az emberekben – elsősorban a nyugati világban és azon belül is Nyugat-Európában és Észak-Amerikában – abból táplálkozik, hogy tömegek érzik úgy, demokratikus keretek között nincs képviseletük – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Hozzátette: a liberális véleményelit számára meglepetést jelentő, elmúlt években lezajlott választási eredmények – például Trump 2016-os hatalomra kerülése az Egyesült Államokban – annak köszönhetők, hogy tömegek kezdték el úgy érezni, hogy a politika és a demokratikus intézmények nem képviselik a véleményüket.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
