Száznegyven éve, 1883. július 3-án született Franz Kafka, „a szorongás írója”.
Jómódú és népes, német nyelvű prágai zsidó kereskedőcsalád szülötte volt. Életére és irodalmi munkásságára is rányomta bélyegét az anyagi sikereken és társadalmi pozíción kívül semmit nem tisztelő, zsarnok apa általa mitikussá növelt alakja, aki érzékeny lelkű fiába beleoltotta a tehetetlenség érzését. Pedig Kafka mindent megtett az elismerésért: kiváló eredménnyel végezte iskoláit, majd a jogi egyetemet. Itt ismerkedett meg Max Broddal, aki legjobb barátja, Kafka halála után pedig műveinek gondozója, kiadója és egyik leghatásosabb életrajzírója lett.
A mindennapi életben jó humorú, megnyerő és intelligens Kafka nem kerülte az élet örömeit, irodalmi társaságokba járt, szerette a nőket, fiatalabb korában gyakorta látogatta a bordélyokat is, ám komolyabb kapcsolataiban szinte neurotikusan zavart volt. Egy idő után elszigetelődött környezetétől, magányosan, önmagába zártan élt és írta műveit. Szerelmi élete is kudarcos volt: kétszer jegyezte el Felice Bauert, de 1917-ben végleg szakítottak, későbbi szerelmei sem tették igazán boldoggá.
Életében csak kevés műve jelent meg, így a Szemlélődés és az Egy falusi orvos című novelláskötete, az Ítélet, a Fegyencgyarmaton című elbeszélése, és talán leghíresebb novellája, Az átváltozás. Igazi felfedezése halála után következett be: Max Brod, akit a saját tehetségében soha nem bízó Kafka arra kért, égesse el írásait, sorra kiadta a három regényt (Amerika, A per, A kastély), majd a rövid prózák gyűjteményét A kínai fal építésénél címmel.
Ezt a kérését a titkárnő és halála után lányai sem teljesítették. Az Izraeli Nemzeti Könyvtár végül sok évig tartó jogi küzdelem után 2016-ban bírósági úton elérte, hogy – Brod végakaratával összhangban – a kézirat-gyűjtemény az intézményhez kerüljön. Az Izraelben őrzött irodalmi hagyatékot többéves megőrzési, helyreállítási, katalogizálási és digitalizálási munka után 2021-ben feltöltötték a világhálóra.
Regényeit többször vitték filmre, a leghíresebb az Orson Welles rendezésében 1962-ben készült A per, amelynek főszerepét Anthony Perkins alakította. A fegyencgyarmaton című művéből 2000-ben Philip Glass írt operát, 2009-ben Az átváltozás című novellájából készült el Faragó Béla operája. A prágai székhelyű Franz Kafka Társaság 2001-ben az író nevét viselő irodalmi díjat alapított, amelyet többek között megkapott a Nobel-díjas Elfriede Jelinek osztrák, Philip Roth amerikai, Harold Pinter angol, Ámosz Oz izraeli, Margaret Atwood kanadai író, 2003-ban pedig Nádas Péter is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
