A párizsi peremvárosok („banlieues”) és bisztrók alkotják a „másik Franciaországot”. A „perifériák Franciaországát”. Ahol a közösségek együttélését tesztelik.
Az elmúlt húsz évben e francia peremkerületek nem csak a szegénység és társadalmi elszigeteltség koncentrációivá váltak, de Franciaország egyes legsűrűbben lakott zsidó területeiből váltak a „köztársaság elveszett területeivé”, mint ahogyan azt a nagy történész, Georges Bensoussan írta könyvében, a „Les territoires perdues de la République”-ben („A köztársaság elveszett területei”).
E peremkerületek alakultak át a franciaországi iszlamizáció legláthatóbb jelei egyikévé.
Az antiszemitizmus visszatért Európa egyik legrosszabb betegségeként. Franciaországban Európa legnagyobb zsidó közössége, és a zsidók menekülnek a peremkerületekből vagy külföldre, vagy pedig a városok jobb kerületeibe, ahol védettebben érzik magukat. Ami a zsidókkal történik, annak szeizmikus hatása lesz az egész kontinensre.
A Le Monde arról írt, hogy az antiszemitizmus a francia zsidók ajtaján naponta kopogtat. Nem csak a zsinagógáikban és iskoláikban fenyegetik őket, de belső menekültek is lettek.
A cikk ezután ilyen konkrét eseteket ismertet.
A francia kormány programot indított 800 zsinagóga, iskola és közösségi központ védelmére. De, mint a Le Monde írja, ezzel a zsidókat az utcán és otthonukban nem igen tudja megvédeni. „Az iszlamista antiszemitizmus felfalja a Francia Köztársaságot”.
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »