Franciaország 2060-ra muszlim országgá válik, hiszen addigra a franciák kisebbségbe kerülnek a saját országukban – véli Marion Maréchal, a francia Szociológiai, Gazdaság- és Politikatudományi Intézet főigazgatója, aki a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson tartott előadásában arról is beszélt, hogy megtérülő befektetés a családok támogatása, és kiemelte, hogy látszik, hogy Magyarországon a családot tekintik a legfontosabb alapegységnek.
Franciaország sokáig kivételt képezett Európán belül, amit a magas termékenységi mutató jellemzett.
Az országra Európán belül is magas születésszám volt jellemző, aminek két oka volt – mondta Marion Maréchal, a francia Szociológiai, Gazdaság- és Politikatudományi Intézet főigazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, melyet a Hirado idéz.
A magas születésszám egyik tényezője a valós és jó családpolitika volt, amelyet viszont az utóbbi években némileg leépített a baloldali Francois Hollande kormánya. A magas születési arány másik tényezője, hogy jórészt köthető a bevándorló hátterű családokhoz – magyarázta.
Elmondta, az utóbbi időben a közbeszédből hiányzik egy valós, születésközpontú családpolitikáról szóló párbeszéd. Ennek egyik oka, hogy néhány éve a francia kormány csatlakozott az ENSZ ajánlásához, ami az úgynevezett helyettesítő születési rátáról szól. Emiatt már nem az új születések számát figyelik a francia népesség növelése, vagy fenntartása szempontjából, hanem a népesség helyettesítését, aminek a migráció a forrása.
Egy új tanulmányból kiderült, hogy a Franciaországban született gyerekek harmadának egyik szülője már ma is bevándorló hátterű, mégpedig első generációs bevándorló, aki külföldön született.
Egy másik adat szerint a bevándorló hátterű nők termékenységi rátája 2,7, míg a tősgyökeres francia nők esetében ez a mutató 1,9. Ugyanakkor van olyan megye, például Seine Saint Denis, ahol ez a különbség még ennél is nagyobb, de több nagyvárosra is igaz.
„Egyfajta demográfiai elbillenés látszik, ami előbb-utóbb maga után von egy kulturális, identitásbeli és civilizációs elbillenést is”
– hívta fel a figyelmet.
„Erről feltétlen beszélni kell, mert történelmi léptékben ez meghatározza majd Franciaország jövőjét, és nem gondolom, hogy Franciaország népe, vagy bármelyik ország népe felcserélhető, illetve behelyettesíthető lenne”.
Egy francia szerző elemzéséből kiderül, ha ez így folytatódik, akkor a franciaországbeli franciák 2060-ra kisebbségbe kerülnek az országon belül.
Ezek a bevándorlók túlnyomórészt észak-afrikai országokból érkeznek, amelyek jórészt muszlim országok. Ha pedig ők többségbe kerülnek, akkor az kulturális, intézményes, szellemi, vallási változáshoz is vezethet az országban. Világszerte tapasztalat, hogy a muszlim többségű országokban enyhébb, vagy szigorúbb formában, de bevezetik az iszlám jogrendet a shariát, így ez Franciaországban is napirendre kerülhet.
„Ha azt akarjuk, hogy Európa megmaradjon a keresztény értékeknél, illetve a többi európai értéknél, akkor mindenképpen cselekedni kell” – hangsúlyozta.
Franciaországban egyfajta ideológiai szektásodás tapasztalható. Egyre több konferenciát, előadást mondanak le, vagy lehetetlenítenek el arra hivatkozva, hogy politikailag nem korrekt az előadó, vagy a téma. Ezek általában a baloldali diákszakszervezetek kezdeményezésére történnek, amelyekkel az egyetemi, illetve akadémiai vezetések is gyakran együttműködnek.
A francia egyetemi életben, és főleg a társadalomtudományokban tapasztalható egyfajta „üszkösödés”, vagyis a „woke” ideológiák terjedése, ideértve az LMBTQ ügyeket, a feminista törekvéseket, az interszekcionalizmust és a fehér felsőbbrendűség körüli vitát.
Az ilyen ideológiák és témák meghatározóvá váltak nagyon sok nagy egyetemen, főként a párizsi Politikatudományi Intézetben és a Sorbonne-on.
Egyre nehezebb a helyzet, ezért is hoztuk létre az intézményünket, mint egyfajta szentélyt, ahol még helyet kapnak az egyéb nézőpontok is. Soha nem késő megpróbálni, még hogyha bonyolultnak tűnik is a helyzet. Én abban bízom, hogy ez az ellenállás egy idő után át fog fordulni egy választói magatartássá is, megjelenik a szavazófülkékben és a politikai eredményekben is – tette hozzá.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
