Nem történt semmi érdekes, csak az, mint már oly sok kampányban, hogy néhány közérdekű téma ismét nagyobb figyelmet kapott, a köztársaságielnök-választási kampányban pedig a kormányzati intézkedések, hiszen az egyik kormánypárt vezetője az államfőválasztás nagy esélyese. Ezúttal a munka és annak megbecsülése kapott kiemelt figyelmet.
A köztársasági elnöki posztért folytatott csata első felén túl vagyunk. A Pellegrini-féle Hlas-SD miniszterei igyekeztek az elmúlt hetekre időzíteni jó pár olyan intézkedést, amely jobb fényben tünteti fel a kormányt, azon belül is a korábbi kormányfőt, a parlament jelenlegi elnökét. Vélhetően az első áprilisi hétre is maradt néhány, hiszen majd húsvét után dől el, ki váltja Zuzana Čaputovát a Grassalkovich-palotában.
A munkaügyi tárca főszerepben
Erik Tomáš munkaügyi miniszter sorra mutatta be azokat a programokat, amelyekkel a szociálisan hátrányos helyzetben élőket akarják segíteni, elsősorban a munkavállalás területén, de nem feledkeztek meg az alacsony fizetésből élőkről sem. Előtte persze nem maradhatott ki a szülői bónusz jövő évi főbb keretszámainak bemutatása, amit néhány hónappal korábban még éppen a Hlas tárcavezetője akart lényegében megszüntetni, mert a 13. nyugdíj mellett már nem bírta volna el a költségvetés. Andrej Danko, nemzeti párti elnök és társai azonban közbeléptek, és a Milan Krajniak korábbi miniszter által életre hívott, a szülőknek járó juttatás megmaradt. Tegyük hozzá, sokan ugyan bírálják, de egy olyan támogatási formáról van szó, amely tényleg megfelel a családi adózás alapelveinek, ennek fényében tehát kijelenthető, hogy a hibái ellenére valóban értékes kezdeményezés abban az országban, amely gyakran megfeledkezik a társadalom alapvető pilléréről, a családról.
Tomáš miniszter tehát másfél héttel a választások előtt szinte kétnaponta mutatott be valamilyen remek lehetőséget. Megtudhattuk például, hogy a fejlesztési tárca 317 millió eurót különített el az operatív programból a „pénzügyi ösztönzők a foglalkoztatásért” nemzeti projektre.
Ezzel a foglalkoztatási esélyeket szeretné növelni a munkaügyi minisztérium, különösen a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok körében. Magyarul, új munkaerő bevonzása a huzamosan munkanélküliek köréből, vagyis azok közül, akik nem tudnak, vagy nem akarnak elhelyezkedni.
A program 8 kategóriát határoz meg, amelyek között szerepel például a fiatalok szakmai gyakorlata, az egyéni vállalkozók támogatása, a súlyosan fogyatékos személyek munkaerőpiacon tartása vagy a munkahelyek akadálymentesítése.
Átképzések
Néhány nappal később azt is megtudtuk, hogy a tárca áprilistól indítja a nagy átképzési projektet, amivel növelni akarja a foglalkoztatás szintjét. A 42 millió eurós programot az Európai Szociális Alapon keresztül finanszírozzák és két évre szól. Erik Tomáš szerint ezzel kívánják támogatni és ösztönözni a munkavállalókat, hogy merjenek váltani, ha elégedetlenek a munkájukkal, fizetésükkel. Ráadásul ezt a lehetőséget többször is igénybe lehet venni.
A kérelmezők maguk választják ki a képzést és annak szolgáltatóját. A munkaügyi hivatalok csak olyan szolgáltatókat fogadnak el, amelyek legalább egy éve folytatnak oktatási tevékenységet.
Az oktatási támogatásra vonatkozó kérvényt április 8-tól az illetékes munkahivatalban kell benyújtani, és legalább 30 nappal a tanfolyam megkezdése előtt. Az átképzés teljes összegét megfizeti az állam.
Akár ezer euró
A fenti programok elsősorban azokat érintik, akik munkát keresnek vagy munkahelyet váltanának, s az is kijelenthető, hogy leginkább az ország középső és keleti részére szabták.
A választások előtti napon bejelentett változás a minimálbérekkel kapcsolatban azonban már mindenkire hatással lesz, hiszen a minimálbér az alapja nagyon sok munkajellegű és szociális juttatásnak. A múlt pénteki sajtótájékoztatón derült ki, hogy a kormány két évvel előbbre hozná a minimálbérnek a nemzetgazdasági átlagbér legkevesebb 60 százalékára való emelését. Ez az arány jelenleg 57 százalék.
A munkáltatói és a munkavállalói szervezetek egyeztetésében nem lesznek változások. Mindig az adott év júliusáig kell megállapodásra jutniuk a minimálbérről, és erről tájékoztatni a minisztériumot. Ha nem jutnak dűlőre, az állam bevonásával folytatódik az immár háromoldalú egyeztetés, a határidő ebben az esetben augusztus vége. Ha addig sem születik megállapodás, akkor az új tervezet szerint automatikusan a mindenkori átlagbér 60 százalékára ugrik a minimálbér.
Jelenleg 750 euró a minimálbér, jövőre körülbelül 816 euróra emelkedik. Az új szabályok szerint 2026-ban 920 euróra nőne, a kormányzati ciklus végére, 2027-re pedig várhatóan 969 euróra emelkedne, vagyis megközelítené az 1000 eurót”
– ismertette a becsléseket Erik Tomáš szakminiszter.
Nyilvánvaló, hogy a bejelentett változások legnagyobb része nem a napokban lép hatályba, és az időzítés sem véletlen, ahogy az is biztosra vehető, a legnagyobb tűzijáték majd április első napjaiban várható. Az is szembetűnő, hogy ebben a kampányban leginkább a Hlas, pontosabban a párt miniszterei dolgoznak, mert az ő elnökükről van szó. Ennek fényében érdekes lesz megfigyelni, milyen mértékben aktivizálódik majd Robert Fico miniszterelnök és pártjának miniszterei, hogy a csendes támogatás mellett intézkedéseikkel is Pellegrini jelöltségét támogassák.
A munkavállalók számára pedig az a nagy kérdés, hogy vajon a projektek és tervek mennyire lesznek hatással a munkapiacon való helyzetükre. Ugyan a statisztikai adatok jelentős bérnövekedést mutatnak, de még mindig sokan nap mint nap érzik a bőrükön a regionális különbségeket, s persze nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a közalkalmazottak is béremelési ajánlatot várnak a kormánytól.
Megjelent a Magyar7 2024/13-14.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
