Forrong Amerika – a politikusok és a járványügyi szakértők is tüntetéshullám következményeit méregetik (Körkép-összefoglaló)

Forrong Amerika – a politikusok és a járványügyi szakértők is tüntetéshullám következményeit méregetik (Körkép-összefoglaló)

Amerikában a kedd éjszaka is forrongó hangulatban telt. Több nagyvárosban vonultak ezrek az utcára annak ellenére, hogy egyes helyeken kijárási tilalmat rendeltek el. Washingtonban, a Fehér Háznál újra összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel.

Bár az elmúlt éjszaka nyugodtabbnak tűnt, mint az azt megelőző, az indulatok még nem csillapodnak, a tüntetők sem fogynak ki a lendületből.  Tegnap éjjel legalább tízezer embert állítottak elő vagy tartóztattak le a tüntetéshullám miatt.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Amerikán tüntetéshullám söpör végig egy halállal végződő, erősen rasszista jellegű rendőrségi eljárás miatt. A múlt hétfőn négy rendőr előállított egy hamis pénzzel fizető afroamerikai férfit Minneapolisban. A megbilincselése után az egyik fehér rendőr rátérdelt a nyakára. A fekete férfi néhány perc alatt megfulladt, hiába jelezte a rendőrnek, hogy nem kap levegőt. A rendőrség ráadásul megpbólta ködösíteni az ügyet.

Múlt szerdától tömegtüntetések alakult ki Minneapolisban, majd több minnesotai városban, majd a demonstrációk szétterjedtek az egész országban Los Angelestől New Yorkig. Csakhogy az ötven éve nem látott méretű tömegmegmozdulásokkal több száz fosztogató és vandál, anarchista bajkeverő jelent meg a városok utcáin, akik gyújtogattak, szították az erőszakot.

Hogy eddig fajult a dolog, az több körülménynek is köszönhető. Nem csak a faji megkülönböztetés mélyen gyökerező problémája korbácsolta fel az indulatokat. Minneapolis polgármestere szélsőbaloldali politikus, és bár ő maga bizonyára nem örült a városban eluralkodó káosznak, mégsem meglepő, hogy az utcákat lángba borító vandálok, fosztogatók radikális baloldali antifa módszerekkel harcoltak (sikerrel) a hatóságok ellen.

Az sem mellékes, hogy a közelgő amerikai elnökválasztás miatt a döntéshozók álláspontja sem mindig a helyzet megoldását szolgálta. Donald Trump már az lső pillanattól a Nemzeti Gárdával és katonaság bevezetésével fenyegetőzött. Mivel a republikánus elnök vetette fel a Nemzeti Gárdát,a demokrata vezetésű városok, mint New York a mai napig nem hajlandó engedélyezni a gárdisták beavatkozásáta  városban.

A vandálok megtámadták a Fehér Házat. Trumpot földalatti bunkerba kellett menekíteni

A demokrata politikusok azzal vannak elfoglalva, hogy Trump „provokációjának” tudják be az erőszakos tüntetések elburjánzását, pedig a republikánusok előtt nyolc évig voltak hatalmon – kereshettek volna megoldást a súlyos szegregációra.

Mivel az erőszak nem csillapodik, a rendőrség pedig továbbra is az erő nyelvén beszél (tekintve a baloldali vandálokat kérdés, cselekedhetnek-e másképp), a rendőri erőszak elleni tüntetéshullám a rendőri erőszak jegyében zajlik. És bár rendőrök is szereztek sérüléseket (nem egyszer lőtt sérüléseket), az amerikai mainstream sajtóban elsősorban a tüntetők elleni rendőri brutalitásra hegyezik ki a tudósításokat.

Hírdetés

Nem nehéz kitalálni, hogy így próbálják mozgósítani a rasszizmus elleni harcra fogékonyabb demokrata választókat, miközben Donald Trump regnáló elnök választói bázisa azok közül a fehérek közül kerül ki, akikről anno a demokrata kormányzás a nagy egyenlőség hajhászásában egyszerűen elfeledkezett.

Amerikai tüntetéshullám: Kijárási tilalom a városokban, tömeges letartóztatások és teljes anarchia az utcákon

Minneapolisban rohamléptekben indítottak eljárást az elkövető rendőr ellen, egyúttal azonban vizsgálatot indítottak a városi rendőrség ellen abból az okból, hogy megállapítsák, a rendőrség vezetése mit tett vagy nem tett meg a faji megkülönböztetés és a kirekesztés felszámolása érdekében. A dolog élrdekssége, hogy Minneapolis városi rendőrfőkapitánya szintén afroamerikai.

Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy a George Floyd halálában szerepet vállaló négy rendőr közül legalább kettő láthatóan nem fehér volt. Ellenük egyelőre még csak belső vizsgálat folyik, de az ügyész fontolgatja, hogy bűnrészességgel vádolja meg őket, amiért nem akadályozták meg a tragédiát.

A tüntetéshullám a partokról visszaverődve egyértelműen liberális másodlagos hullámokat generál. A CBS News kedden nyilvánosságra hozott felmérése szerint a megkérdezettek 49 százaléka nem ért egyet Trump elnök tüntetésekre adott reakcióival, és csak 32 százalékuk ért vele egyet. Trump rossz megítélése azonban nem jelenti egyértelmeűn azt, hogy a demokraták aratni tudnának.

A demokrata választók 42 százaléka szeriint nem hallottak elég határozott nyilatkozatokat a legesélyesebb demokrata elnökjelölt-aspiránstól, Joe Bidentől, és csak 33 százalékuk volt vele elégedett. Ebből azért látható, hogy a demokraták pozícióit hitelességi problémák gyengítik.

Egész Amerikában szétterjedtek a minnesotai lángok: rendőrök és tüntetők csaptak össze több nagyvárosban

Ami a szavazati preferencáiákat illeti, az erősen balra hajló Morning Consult felmérése szerint Biden 45 százaléknyi voksot kapna, míg Trump csak 31 százaléknyit. Az afroamerikaiak több mint 70 százaléka George Floyd halála után „inkább” Joe Bidenre adná le szavazatát.

A tüntetéseknek azonban lehet a politikai csatáknál sokkal veszélyesebb következménye is. Amerikában még koránt sem ért véget a járvány, az utcákon gyülekező emberek pedig ismét új lendületet adhatnak a koronavírusnak.

A kockázat magas, ráadásul az első tüntetésekre egy hete került sor, miközben a kór lappangási ideje két hét. Elindult tehát a visszaszámlálás, legalább egy hétig még nem lehet megmondani, hogy feléleszti-e a gyengülőben lévő pandémiát George Floyd halála.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »