Elnök úr, a CPAC-en beszélgetünk, ami Európa legnagyobb konzervatív politikai összejövetele, ahol a jobboldali pártok a szuverenitás, hagyománytisztelet, családtámogatás témában fejtik ki véleményüket. Hogy érezte itt magát és mi volt a kétnapos konferencia fő üzenete a felvidéki magyarság számára?
Én nagyon örülök annak, hogy több éve már Magyarországon is megvalósul a CPAC konferencia. Ez egy olyan lehetőség, ahol azonosan gondolkodó emberek, akik a józanság, normalitás oldalán állnak, eszmét tudnak cserélni. Találkoznak és a kihívásokról tudnak egyeztetni, amik várnak ránk. Annál is inkább fontos ez, hiszen most az EP-választás következik, aminek nem kis tétje van. Bár az emberek úgy érzik, hogy Brüsszel távol áll az otthonaiktól, de nagyon nagy hatással lesz arra, hogy Európa milyen irányt vesz az elkövetkező időszakban. Látjuk, hogy a liberális mainstream egyre inkább a hagyományok lerombolásában, a kultúra, az egyház visszaszorításában érdekelt. Ez nem jó irány. Hiszen pontosan a hagyományoknak köszönhetjük, hogy felvidéki magyarként még mindig Szlovákiában, a Felvidéken élhetünk. Az elsődleges feladat konzervatív pártként az értékeket megőrizni és megtartani, nem engedni, hogy ezeket bárki is megtörje. Ahogy ez egyébként történt már a múltban is, a kommunista időszakban. Akkor is megpróbálták a régi dolgokat leépíteni, a hagyományokat eltörölni, a vallást meggyengíteni. Ez szerencsére nem sikerült annak idején sem, hiszen az összetartás, a józanság hangja akkor is erősebb volt.
Ön részt vett a CPAC mindkét napján, ahol több mint 60 előadó lépett fel több tucat országból a világ összes tájáról. A probléma, ami a szuverenista-föderációpárti ellentétet illeti, mindenhol ugyanaz. Milyen útravalóval érkezik haza, mik azok a megoldások, receptek, amiket az adott országok helyzetéből alkalmazni tudunk a Felvidéken is?
A CPAC megerősített abban a meggyőződésemben, hogy az az irány, amit a Magyar Szövetségben kitűztünk a közösségünk megmaradása céljából, az helyes. Emellett vissza kell szereznünk az Európai Parlamentben a képviseletet. Van rá lehetőségünk és esélyünk is, hiszen öt évvel ezelőtt nem egész 400 szavazaton múlott, hogy nem lett EP-képviseletünk. Akkor, amikor még három párt próbálta megszólítani a felvidéki magyarokat, most egyetlen párt van. Valószínűleg nagyobb lesz a részvételi arány, tehát mindenképp a mozgósításra kell helyezni a hangsúlyt. Minél több embernek kell elmondani, hogy mi a tétje az idei EP-választásnak. Az, hogy az őshonos nemzeti kisebbségeknek mekkora szavuk lesz az Európai Parlamentben, mekkora erőt fognak tudni képviselni. A magyar nemzet egésze is hány képviselővel és hanggal fog bírni az EP-ben, ami a józanság hangját, a hagyományos értékek melletti kiállást fogja képviselni.
A külhoni magyar pártelnökök egyetértettek abban, hogy a határon túli magyar pártok jellemzően konzervatívok. Elhangzott a két nap során többször is a woke-ideológiával szembeni küzdelem. Hol látja ennek konkrétan a fő veszélyforrásait a Felvidéken és hol van e tekintetben dolgunk?
Nagyon sok dolgunk van. Ha csak megnézzük, hogy a liberális média mekkora nyomást gyakorol a közösségre és milyen hatása van. Próbálja nem trendivé tenni, negatívba csomagolni a hagyományunk, vallásunk, meggyőződésünk melletti kiállást. Ha az etnikai politizálást komolyan gondoljuk, akkor semmiképp sem lehetünk más párt, mint konzervatív. Hiszen a konzervatív pártok helyezik a hagyományokra a hangsúlyt. Ami nem azt jelenti, hogy ha konzervatívak vagyunk, nem lehetünk modernek. Pont ellenkezőleg, hiszen a modernitás nem azt jelenti, hogy szakadt nadrágokban járunk. A pártpolitikában is rengeteg pozitív példa van arra, hogy a modern konzervatívok mekkora sikereket érnek el. Ha jövőt akarunk teremteni, csak jó alapokra tudunk. Ha a liberális média, a woke ideológia el akarja törölni a hagyományos alapokat, akkor nem lesz mire építenünk.
Ön egy panelbeszélgetésben is részt vett a határon túli magyar pártelnökökkel közösen. Ha a politikai sikerekről, elért eredményekről beszélünk, összehasonlítva a többi külhoni magyar párttal, mi most ön szerint a leginkább megszívlelendő tapasztalat? Hol helyezkedünk most el mi, Felvidék a kárpát-medencei politikai térben?
Azt látjuk, hogy a külhoni magyarok ott a legsikeresebbek, ahol össze tudnak tartani, ahol közösen tudnak fellépni és a megmaradásuk érdekében a lehető legnagyobb erőt tudják felmutatni. A felvidéki magyarokra is ez volt a múltban jellemző, amikor egy, egységes magyar párt volt. Ezt kell mindenképpen erősíteni. A következő kihívás a június 8-i EP-választás, amikor megmutathatjuk, hogy fontos nekünk felvidéki magyarokként megmaradni. Ami nem azt jelenti, hogy csak a magyarság kérdései fontosak. Természetesen fontos az, hogy a régióink fejlődjenek, és hogy az emberek Szlovákiában jól éljenek. De a megmaradásunkhoz minél erősebb képviselet szükséges.
Szerbia még nem EU-tagország, ugyanakkor június 2-án ott is önkormányzati választások lesznek. Ott azokban a térségekben, ahol önállóan nincs esélyük, például Belgrádban, szerb partnereikkel közösen indulnak. Mit gondol erről?
Etnikai politizálás nélkül nem tudjuk megtartani a magyarságunkat. A feladatunk az, hogy ehhez partnereket keressünk. Szlovákiában mi is ezen dolgozunk, Ezért igyekszem tartani a kapcsolatot nemcsak a mindenkori magyar kormánnyal, hanem a mindenkori szlovák kormánnyal is. Hogy partnereket találjunk az etnikai politizáláshoz. Ez a különbség a Most-Hídhoz képest, akik feladták az etnikai poltizálást és úgy próbáltak politizálni, hogy nem volt fontos az, hogy milyen nyelven beszél a pék. Nekünk az etnikai politizálást fenn kell tudnunk tartani, mert csak ez biztosítja a megmaradásunkat, és ehhez partnereket kell keresni.
Tehát elmondhatjuk, hogy amennyiben Forró Krisztián politikai vezető szerepben marad, elkezdődik a Magyar Szövetség politikai partnerkeresése annak érdekében, hogy az etnikai politizáláshoz szlovák partnereket találjanak országos szinten is?
A célkitűzés az etnikai politizálás. A partnerkeresés nemcsak a jövőre vonatkozik, hiszen ez történt a múltban is. A megyei választásoknak köszönhetően mind a négy megyében, ahol erős képviseletünk van, mindenhol tisztában vagyunk azzal, hogy etnikai pártként valószínűleg nem mi leszünk a fő kormányalkotó erő, viszont nagyon stabil partnerei tudunk lenni a kormányt alakító pártoknak…
Feltéve, ha önállóan bejut a Magyar Szövetség. És ha erre parlamenti szinten önállóan nem képes, akkor partneri vonalon, az etnikai politizálást nem feladva kezdődhet meg ugyanaz a partnerkeresés, amit önkormányzati, megyei szinten már most is láthatunk? Jól értjük?
Az etnikai politizálás érdekében keresnünk kell a lehetőségeket. Van még 2,5 évünk a következő parlamenti választásokig, amikoris el kell döntenünk annak ismeretében, hogy milyen kondícióban van a közösségünk. Kiindulva abból, amit az adott helyzet megkövetel.
Forrás: Király Zsolt / korkep.sk
The post Forró Krisztián a Körképnek: Az EP-választások értékeink megtartásáról szólnak. A liberális média és a woke ideológia káros közösségünkre appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
