Forró Krisztián a Beneš-dekrétumokról: Nem a történelmet akarjuk átírni, csak a mában már ne legyen érvényes a múlt

Forró Krisztián a Beneš-dekrétumokról: Nem a történelmet akarjuk átírni, csak a mában már ne legyen érvényes a múlt

Forró Krisztián, Peter Pellegrini államfő decemberben távozott tanácsadója, a Magyar Szövetség korábbi elnöke Peter Bielik vendége volt.

Miért távozott az államfő tanácsadói pozíciójából?

Forró elmondta, amikor Peter Pellegrini jóváhagyta a lex Benešként elhíresült Btk-módosítást, a tanácsadói tisztségben maradása összeegyeztethetlenné vált az értékeivel és az elveivel. Hangsúlyozta, az embernek tudnia kell, mi a fontosabb számára, az elvek vagy funkciók.

Forró emlékeztett, a múltban nem egyszer előfordult, hogy a magyar politikusok az elveik feladása árán is ragaszkodtak a tisztségükhöz, hozzájárulva a magyar közösség növekvő politikai apátiájához. Kiemelte Bugár Béla példáját, aki pártjával a Kuciak-gyilkosság után sem távozott a kormánykoalícióból.

A műsorvezető erre úgy reagált, az elvek mellett legalább ennyire fontosak a kapcsolatok is. Emlékeztette Forrót, Pellegrini az államfőválasztás második fordulója előtt a támogatás fejében megígérte, hogy segít megnyitni a Beneš-dekrétumok ügyét.

Foglalkoztunk a kérdéssel, azt is figyelembe véve, hogy ez egy érzékeny téma, a magyar közösség számára a mai napig nyílt sebeket hordoz – válaszolta Forró. Hozzátette, arról volt szó, hogy meg kell teremteni a jogbiztonságot, nem történhet meg, hogy valakitől elvegyék a földjét vagy az ingatlanát a kollektív bűnösségre hivatkozva.

Tervbe vették, hogy felállítanak egy munkacsoportot, amely olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyekkel elejét lehet venni az utólagos földelkobzásoknak. A munkacsoportnak januárban kellett volna megkezdenie a munkáját, és reméli – tette hozzá Forró, a tanácsadói tisztségből való távozása ellenére is elkezdhetik a munkát a szakértők.

Az államfő egyetértésével a munkacsoportban jogászok, történészek kaptak helyet, akik a politikusok által keltett indulatokat félre téve nyúlnak a Beneš-dekrétumok témájához. Forró hangsúlyozta, a szlovák és a magyar nép kapcsolatában az indulatok helyett azokat a pontokat kell keresnünk, amelyek összekötnek. Emlékeztetett, a közös történelmünk során évszázadokig problémamentesen élt egymás mellett a két közösség, ha a múltunk fájó pillanatait azért vesszük elő, hogy elfedjük vele a jelen problémáit, nagyon rossz gyakorlat.

Kinek a kezdeményezésére került be a Btk-módosításba a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének kriminalizálását?

Hírdetés

Peter Bielik azt a kérdést tette fel, amely sokakat foglalkoztat, és nincs rá magyarázatuk. Forró elmondta, az államfővel nem beszéltek arról, ki kezdeményezte a módosítást.

Hangsúlyozta, azzal, hogy az államfő aláírta a Btk-módosítást, Szlovákia vékony jégre került, hiszen a jogszabály alapvető emberi jogot, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza. Hozzátette, elfogadhatatlan, hogy a 21. században megbüntethessenek valakit azért, mert véleményt formál a történelem egy bizonyos időszakáról.

Ha a nézeteket és nem a tetteket kezdjük büntetni, megkérdőjelezzük a demokratikus állam alapjait – húzta alá. A demokrácia nem a csendről szól, a demokratikus rendszerben beszélni lehet az érzékeny kérdésekről is, amelyek fájó pontjai a közösség múltjának. Ha valaki arról beszél, hogy minden állampolgár köztársasági elnöke szeretne lenni, akkor értenie kellene ezt a problémát, és látnia kellene, miért jelent ez traumát a magyar közösség számára. Az, hogy az államfő aláírta a jogszabályt, nem erről tanúskodik – hangsúlyozta Forró.

Mennyi földterületet érint az utólagos elkobzás?

Bielik visszautalt egy korábbi beszélgetésére Gubík Lászlóval, a Magyar Szövetség elnökével, aki akkor arról beszélt, mintegy száz esetben, egymilliárd euró értékben történtek földelkobzások, kisajátítások. Forró elmondta, a pontos számokat nem ismeri, de ha csak egyetlen ilyen eset történt volna, akkor is sérült a jogbiztonság. Utalt arra, hogy a műsorvezető is Dél-Szlovákiából származik, a felmenői között magyarok is vannak, ahogy több százezer szlováknak, és vele is megtörténhetne, hogy az ősei kollektív bűnösségére hivatkozva elveszik a földjét.

Hangsúlyozta, mi magyarok nem a történelmet akarjuk átírni, azt szeretnénk, a múlt ne döntsön a jelenről. Utalt rá, hogy ez már nemcsak a magyarokat érinti, hiszen magyar felmenőkkel rendelkező szlovákoktól is kisajátítják a földjeiket.

Bielik megerősítette, hogy a családja Dél-Szlovákiából, a Lévai járásból származik, majd megjegyezte, a Napunk egyik cikkében 31 utólagos konfiskációról és 82 hektárról írnak. Hozzátette, mielőtt Szlovákia és Magyarország között komolyabb konfliktus lenne, tisztázni kellene a pontos számokat. Forró válaszában ismét aláhúzta, elfogadhatatlan, hogy akár csak egyetlen esetben is a kollektív bűnösségre hivatkozva utólag elkobozzák valaki földjét, mert megszűnik a jogbiztonság.

A szakértők szerint egyébként legalább ezer hektár földterületet sajátítottak ki az elmúlt években a Beneš-dekrétumokra hivatkozva. A Szlovák Földalap nyilvános jelentéseinek egy része nem tartalmaz a földkobzásokra vonatkozó pontos információt, de a Magyar Szövetség közérdekű adatigénylés útján olyan további adatok birtokába jutott, amelyből kitűnik, legalább mennyi földkobzás valósult meg. Bonyolítja a képet, hogy a földalap mellett több szereplő is érintett, például az Állami Erdőgazdaság. Mivel az átláthatóság hiánya komoly problémát okoz, az ezer hektár visszafogott becslésnek tekinthető. A folyamat a múlt évben ráadásul felgyorsult, 2025-ben több földterületet konfiskáltak, mint 2023-ban és 2024-ben együttvéve.

Megromlanak a szlovák-magyar kapcsolatok?

Bielik utalt rá, a magyar ellenzéki vezető, Magyar Péter kormányra kerülve a lex Benešre hivatkozva kiutasítaná a budapesti szlovák nagykövetet. Forró szerint ez is megerősíti, hogy a témával nem a politikusoknak, hanem a szakértőknek – jogászoknak, történészeknek – kellene foglalkoznia, hogy a politikusok ne népszerűségi pontok szerzésére használják a Beneš-dekrétumokat.

Minden felelős politikusnak – nem manipulátornak – el kellene fogadnia a szakértők megoldási javaslatát, és nem visszaélni a témával a későbbiekben is.

Sajnálatosnak tartja – hangsúlyozta Forró, hogy a lex Beneš láthatóan megterheli a szlovák-magyar kapcsolatokat, és reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti közeledés folytatódni fog. Hangsúlyozta, abban is bízik, hogy a V4-es együttműködés ismét szorosabbá válik a jövőben.

A Beneš-dekrétumok fölött ugyanakkor nem lehet áttekinteni – tette hozzá Forró, hiszen máig fájó sebeket hordoz a magyar közösség számára. A csehek már bocsánatot kértek a németektől, szlovák részről a bocsánatkérés a magyarok irányába máig várat magára.

Aláhúzta, szükség lenne olyan gesztusokra, amelyek segítenek feldolgozni a múlt traumáit. A döntés, hogy beszélni se lehessen a Beneš-dekrétumokról, mindenképpen visszalépés.

Mi magyarok is abban vagyunk érdekeltek, hogy Szlovákia sikeres, működő ország legyen, hiszen szeretnénk a szülőföldünkön maradni, békében együtt élni a szlovákokkal – hangsúlyozta Forró. Hozzátette, ehhez azonban hozzá tartozik, hogy kölcsönösen megadjuk egymásnak a tiszteletet. Megjegyezte, a szlovákok sok esetben nem ismerik a magyar közösséget, és ez szükségtelen félelmekhez, indulatokhoz vezet.

Forrás: Ma7

Fotó: Kanal1

The post Forró Krisztián a Beneš-dekrétumokról: Nem a történelmet akarjuk átírni, csak a mában már ne legyen érvényes a múlt appeared first on Külhoni Magyarok.


Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »