Forradalmi erő a közös ügyből: a márciusi ifjakra emlékeztek Bakán

Forradalmi erő a közös ügyből: a márciusi ifjakra emlékeztek Bakán

A magyar szabadság egyetemes ünnepe alkalmából számtalan helyen volt rendezvény. Így volt ez többek között a Felső-csallóközi községben is.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ifjú vezéreire emlékeztek Bakán. A településen idén is a helyi templom, majd a templomtér szolgált helyszínül a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvénynek.

Húsvét 5. vasárnapján (Feketevasárnap, azaz március 17-én) hálából mutattak be szentmisét a községben. Ezt követően a megjelentek kivonultak a templomkertbe, ahol a lelkiatya többek között erőt kért az Úrtól a magyarság megmaradása érdekében. Őt Bertalan György polgármester követte ünnepi beszédével.

A szónok kiemelte, hogy március 15-e a szabadság ünnepe, a hősök emléke előtt való tisztelgés napja. Mint mondta, amikor béke van, hálával gondolunk rájuk, viszont a napjainkhoz hasonló – zűrzavaros – időszakban közbenjárásukat reméljük.

Párhuzam: 1848 és a napjaink között

„Idehaza alig alakult meg az új parlament (magyar képviselet nélkül), a közeljövőben már újabb választások várnak ránk. Valljuk be, sok reményünk nincs: belefáradtunk a kudarcokba, a szélmalomharcba, a buta hibákba, melyek egy szebb holnaptól fosztottak meg bennünket.”  

– vélekedett a településvezető.

A jelenlévők közül többen (bólintással) kifejezték együttértésüket. Ezt követően Bertalan összegezte a polgárok kétségeit, miszerint sokan nem tudatosítják, hogy úgy a köztársaságielnök-választásnak, mind az európai parlamenti választásoknak tétje van. Ám, mégis biztatta a megjelenteket arra, hogy mindenki döntsön, válasszon majd felelősségteljesen!

Hírdetés

A bátorság, a hazaszeretet nagyjai

A polgármester hangsúlyozta, hogy Petőfi, Jókai, Kossuth és Bem apó jelképei az áldozatnak, hazaszeretetnek, bátorságnak. Továbbá beszélt arról is, hogy a márciusi ifjak közül sokakat elsősorban a közös ügy kapcsolta forradalmi erővé. Alátámasztva ezt azzal a ténnyel is, hogy Kossuth és Széchenyi egykor ellentétes nézeteket vallottak a magyarság jobbításának módját illetően. Viszont 1848 márciusában mégis mindenki elfojtotta saját érdekeit,

„elindult egy folyamat, mely nem merült ki néhány napos utcai csatározásokban és általános felfordulásban. A magyarság megmutatta elkötelezettségét a hosszútávú társadalmi és politikai reformok iránt.”  

– jelentette ki. Egyúttal feltette a kérdést:

vajon, ha mostanában kellene forradalmat szítani a Felvidéken, lennének-e felelős, áldozatkész vezéregyéniségek, önzetlen és alkalmas szervezők?!

Az ünnepi szónok gondolatait azzal zárta, hogy ha egyszer még lesz magyar forradalom, akkor saját sorainkat kell igazán megtisztítanunk, elrendeznünk.

A történelmi megemlékezés során közreműködött a helyi énekkar hazafias dalok eléneklésével. Az esemény a tisztelet koszorúinak elhelyezésével zárult.

Közös ima ereje

A megemlékezést és a főhajtást a magyarságért felajánlott Keresztút közös elimádkozása előzte meg március 15-én, pénteken a bakai templomban.

Körkép.sk/Laky Erzsébet


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »