2014. december 15. forradalmi dátum a kézilabda történetében. A dán női válogatott a magyarországi Európa-bajnokságon ezen a napon mutatta be a kapus nélküli, hét a hat elleni játékot egy egész meccs erejéig. Kár, hogy éppen a magyar csapat ellen. Ahogy a szertornában egy elemet arról a versenyzőről neveznek el, aki világversenyen először beteszi a gyakorlatába, úgy méltán hívhatnák dánnak ezt a támadási variációt, ahogy létezik a sportágban orosz vagy éppen veszprémi nevű figura is.
Most, a hazai kézilabda egyik legfontosabb időszaka előtt – jövő héten kezdődik az egyenes kieséses szakasz a BL-ben, a hajrájához érkezik a bajnokság, a kupa, majd válogatottjaink vb- és Eb-selejtezőt játszanak – érdemes megismerni, egyik legnépszerűbb csapatsportunkat hogyan alakítja, alakíthatja át ez az újszerű taktika.
Első ismert kidolgozója Jan Pytlick dán szövetségi kapitány, aki hagyott már korábban is nagyon rossz emlékeket bennünk. 2000. október 1-jén is ő vezette győzelemre Dániát Magyarország ellen a sydney-i olimpiai döntőben, az utolsó negyed órában hatgólos hátrányból négygólos előnyt összehozva. Pytlick a 2014-es Eb-n más forgatókönyvet írt ellenünk, hét mezőnyjátékost bevetve szinte végig kézben tartotta a mérkőzést, végül 23-20-ra nyert a csapata.
– Korábban a kapus át sem mehetett a félpályán, később jelzőtrikót kellett vennie a helyette beálló mezőnyjátékosnak, 2016 óta viszont jelzőtrikó sem kell – mondta a sportág szabályváltozásáról Ökrös Csaba, a TF tanszékvezetője egy év eleji előadáson, amelynek fő témája a hét a hat elleni játék lett.
– Általában a férfiak járnak elöl a sportág fejlődésekor, de ebben az esetben a 2014-es magyar–dán női meccs jelentette az áttörést.
A szakember a férfivonalról is kiemelt egy különösen végződő, nálunk kevesek által látott válogatottmeccset. 2016 novemberében a világbajnokicím-védő Franciaország a legjobbjaival utazott a sehol sem jegyzett belga csapathoz. A franciákat főleg a védekezésük tette a sportág vezető hatalmává az elmúlt tíz évben, sokszor a kilencesükön – azaz a szaggatott vonalukon – belülre sem könnyű eljuttatni a labdát. Belgium mégis harminchét gólt tudott összehozni ellenük a kapus nélküli játékkal, a vendégek csupán eggyel nyertek. A belgák mindössze három profit tudtak a pályára küldeni, a szünetben mégis két góllal vezettek, a franciák csak az utolsó támadásukból szerezték meg a győztes góljukat.
Akkor a hét a hat elleni játék mindent visz? Ökrös Csaba árnyalta a képet: – Huszonkét BL-meccs tanulmányozása alapján a csapatok még ódzkodnak ettől, a német Löwen a kivétel. A több összetartás miatt inkább klubszinten működik ez a taktika. Sok csapat a próbálkozás fázisában van, nem hatékonyabb náluk, mint a hat a hat elleni játék. Vissza is szoktak állni erre, amikor nem jön össze, de kérdés, hogy nem veszítettek-e el túl sok időt a meccsből.
http://mno.hu/
Az olyan mackós kapusokkal pedig nehéz alkalmazni, mint Sterbik Árpád.
http://mno.hu/
A hét a hat elleni játék nem szebbé, hanem statikusabbá teszi a játékot, inkább a beállók mozgásával variálják egyelőre. A védelem viszont a nemzetközi trendek szerint emberhátrányban is nagyon masszív. Mi ebben is lemaradtunk. Az ellentámadásnál ugyanis a csere során a hálóőrnek vissza kell rohannia, hiszen az üresen maradt kapu erősen csábítja az ellenfelet, hogy megcélozza. De a szakember szerint csak látszólag könnyű bevenni: – Ez nehéz, újszerű feladat, a dobás íve, sebessége, magassága meghatározó, hiszen a visszarendeződő védők ott vannak a hatosnál. A legjellemzőbb, hogy mellédobják a labdát.
– A mi védőspecialistáink nagyon rendes emberek, de védekezni nem tudnak – fogalmazott Ökrös Csaba. – Máshol rengeteget gyakorolnak emberhátrányban, tisztán védekeznek, labdára irányulva.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.17.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
