Nem változtatna a hétfőn benyújtott „kulturális vonatkozású törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat a Nemzeti Kulturális Alap feladatán és működésén – a korábbi hírekkel ellentétben. A létrejövő Nemzeti Kulturális Tanács döntően tanácsadói feladatot látna el. A színházakat érintő módosítások ellen hétfő estére tüntetést szerveztek, ami miatt több színházi előadás is később kezdődik.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek a kulturális tövények módosításáról szóló javaslatot, amelynek korábbi tervezetét ellenzéki politikusok, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, színészek és színházi vezetők is krizitálták. A tervezet szerint létrehozzák a Nemzeti Kulturális Tanácsot, amelynek az lesz a feladata, hogy javaslatot tegyen a kormánynak a kultúra kormányzati stratégiájára, illetve véleményezze és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket. Az előzetes hírekkel ellentétben azonban nem kerülnének Nemzeti Kulturális Tanácshoz olyan feladatok és források, amelyek felett eddig a Nemzeti Kulturális Alap rendelkezett.
Az NKA elmúlt években többször felmerült megszüntetése nem szerepel a javaslatban, ám a színházfinanszírozás egy másik, kritizált eleme azonban szerepel a javaslatban.
Eszerint a teátrumok működéséhez szükséges forrásokat a fenntartók biztosítják majd: az állami intézmények a központi költségvetésből, az önkormányzati színházak a helyi büdzséből dolgozhatnak. A javaslat lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy ha nem tudják teljes körűen biztosítani a szükséges forrásokat egyes teátrumoknak, akkor a kormányhoz fordulhatnak „közös működtetésre vonatkozó kérelmmel”.
Ennek jóváhagyása után állapodnak meg a finanszírozás részleteiről, és az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályairól, beleértve a vezetői kinevezés módját is.
A Fővárosi Önkormányzat korábban az InfoRádiónak megküldött adatai alapján
a budapesti fenntartású 13 intézmény támogatásának nagyjából 60 százaléka származik állami, és 40 százaléka önkrományzati forrásból.
Például a Katona József Színház 2018-ban mindössze 173 millió forintot kapott a fővárostól, míg több mint kétszer ennyit, 380 milliót az államtól. Az Örkény Színháznál nagyjából másfélszeres a szorzó: 189 millió a 261-hez képest, a Vígszínházban pedig majdnem fele-fele a két forrás aránya, 425 millió forint önkormányzati pénz az 551 millió állami forráshoz képest.
Tiltakoznak a színázasok, több előadás is később kezdődik
A Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket. Nem vitás, az állam így nem támogathat tovább működést, ezért a kormánypárti frakciók meg fogják szavazni a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot – írta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-oldalán.
A Katona József Színház társulata nyílt levélben reagált, ahogy fogalmaztak, ezúton utasítanak vissza minden nemtelen és a valós tények ismerete nélküli támadást, amit a színház és Máté Gábor ellen indítottak politikai erők. Felháborítónak tartják, hogy egy transzparens, de az áldozatokat védő kommunikációnak 2019-ben az lehet a következménye Magyarországon, hogy egy felelős, az eljárásrendnek megfelelően eljáró vezetőt ilyen módon hurcoljanak meg. Határozottan elutasítják azokat a rágalmakat, melyek színházunkat – és ezáltal a benne dolgozókat – “zaklatónak”, bűncselekményeket eltussolónak tüntetik fel.
„Az állami fennhatóság és az állami pénz között kell választani”
De nemcsak a Katona József Színház művészei hallatták hangjukat. Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója, Kováts Adél, a Radnóti Színház vezetője, Pintér Béla, Pogány Judit, Gálffi László, Ónodi Eszter, Nagy Ervin, Nagy Zsolt, László Zsolt, Lengyel Tamás, Fodor Tamás, Hód Adrienn, Szabó Réka és még sok színművész, rendező, koreográfus, táncművész is felemelte a hangját a törvénymódosítás ellen.
„A kőszínház, amelyik nem kér a minisztériumi fennhatóságból, ezentúl elesne az állami támogatástól” – hangsúlyozzák. Mácsai Pál például elmondta: „egy ilyen, egyeztetés nélkül, titokban készült törvénytervezet ellen tiltakozni szakmai és lelkiismereti kérdés, és ez a kettő nincsen külön”.
Kiáltványukban öt pontban fogalmazták meg kéréseiket és javaslataikat a jogszabály-alkotóknak.
„A lehető legdemokratikusabb lépés”
A Vidnyászky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság és további színházszakmai civil szervezetek közleményükben úgy fogalmaznak, hogy a készülő jogszabály-módosítás jobb helyzetbe hozza a magyar kultúra intézményeit.
Vidnyányszy Attila az M1 reggeli műsorában új lehetőségnek és a lehető legdemokratikusabb lépésnek nevezte a törvényjavaslatot. Arról beszélt, hogy eddig érinthetetlen rendszerekhez lehet hozzányúlni. A fővárosi önkormányzat, arányokat tekintve, a vidéki színházakhoz képest 20 százalékkal kevesebb támogatást ad a színházainak.
A főpolgármester szerint
Karácsony Gergely főpolgármester egy korábbi ATV-interjúban beszélt a színházak finanszírozásának kérdéséről. Azt mondta, „Budapest szívesen működne önállóan, ha az itt megtermelt adó 98 százalékát nem venné el az állam. És ami visszacsorog, az is úgy csorog, hogy »megnézem, ki a színházigazgató, van-e ott közéleti darab«. Ez nagyon rossz irány, és nagyon sokat fog ártani annak a kulturális sokszínűségnek, amely abból a szabadságból származik, hogy nem a politika rövid pórázán lógnak a művészek, hanem van művészi autonómia.”
A Kultúra Nemzeti Alap elnevezésű ma esti tüntetés miatt több színházi előadás később kezdődik, egy-két órás csúszásra lehet számítani.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
