Share 0 Tweet 0 Share Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)
Az internetes lapnak V. Németh Zsolt egyebek mellett azt mondta, hogy a vízzel kapcsolatos jogszabályi környezet három jelentős miniszteri felelősségi kört rögzít, ezek a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatok mellett a vízgazdálkodás és a vízvédelem, utóbbiak a Belügyminisztériumtól átkerültek az Energiaügyi Minisztériumhoz.
Ez a változás azért jelentős, mert a víz egy természeti elem, minden élet alapja, szakrális jelentősége mellett gazdaságépítő eszközként is funkcionál. Akkor tudunk a vízzel kapcsolatban hatékonyan gazdálkodni, ha ez a három felelősségi kör össze van hangolva – fogalmazott az államtitkár.
Úgy folytatta, hogy elsődleges feladatuk a lakossági fogyasztók és a gazdaság ivóvízzel való ellátása, ezért fontos, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlet álljon rendelkezésre. Az ehhez kapcsolódó vízbázisok védelme is fontos, amiken keresztül a szolgáltató elvezeti a vizet a fogyasztókhoz. A fogyasztó által már egyszer használt víz ismételt hasznosítása szintén a szolgáltatók feladata – tette hozzá, azzal együtt, hogy a tisztított vizeket a felszíni vizekbe vezetik vissza, hogy utána a víz körforgása révén újra a vízkészleteinket gyarapíthassa. Ennek az ellátási láncnak egyenszilárdnak, minden elemének biztosnak kell lennie, ezért sem jó, ha felszíni vagy felszín alatti vízkészletünknek vagy a hozzá tartozó szolgáltatásoknak több felelőse van – közölte.
A víz tekintetében egy új, példátlan időszakot élünk, hiszen manapság akár egyazon évben előfordulhat aszály és árvíz is, emiatt kiemelten fontos a víz megtartása, a vízzel való tudatos, tervezett gazdálkodás. Ezt végig vinni komoly szemléletváltást igénylő feladat – mondta V. Németh Zsolt.
Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a vízkárelhárítás mellett a fenntartható készletgazdálkodás is kiemelt figyelmet kapjon. “Eddig az volt a fókuszban, hogy védjük meg a lakosságot, a vagyonunkat az árvíztől. Ebben a tekintetben hihetetlen fejlődés történt az elmúlt években, ugyanis nagyságrendileg 450 milliárd forintot fordított az állam hazai és uniós forrásból arra, hogy ezt a fajta képességet erősítse” – közölte. Úgy értékelte, hogy nagyszerű eredményeket értek el: árvízvédelmi rendszerünk soha nem látott mértékben fejlődött, gondoljunk csak a hét Tisza-menti árvízcsúcs csökkentő tározóra, vagy a Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerére, és nemcsak a nagyobb folyóink árvizeire kell felkészülnünk, a mellékfolyóinkon való védekezés, a klímaváltozás következtében, szintén évről évre egyre nagyobb kihívást jelent, szerencsére védelmi képességünk itt is sokat fejlődött.
Szerinte jó példa erre a szentgotthárdi árapasztó vápa, illetve egy mederszelvény bővítés, amivel el lehetett érni azt, hogy az emberek a piacon veszélyérzet nélkül vásárolnak, miközben a fejük felett folyik el a megduzzadt Rába, ez is elképesztő technikai fejlesztéseket igényel, de megéri.
A magyar vízügy már többször is kiválóan vizsgázott a nehéz helyzetekben, mindig magas színvonalon teljesít, és a világ élvonalában van – fogalmazott.
Kifejtette, hogy a magyar vízügyi szakemberek felkészültek, naprakész gyakorlati tudással rendelkeznek, mellyel az elmúlt évek embert és szakmát próbáló vészhelyzeteit kezelni tudták.
A vízgazdálkodásban az egyik legfontosabb, hogy pontosan tudjuk, mennyi vízkészletünk, felszíni és az alatti vizünk van. A klímaváltozás új kihívások elé állít mindannyiunkat. A csökkenő készletek pótlása, vizeink jobb visszatartása érdekében az élére álltunk a Vizet a tájba program megvalósításának – mondta.
Németh Zsolt közölte, hogy az elmúlt évek energiaár-robbanása rávilágított arra is, hogy felül kell vizsgálnunk az energiafaló rendszereinket. “Hihetetlen energiákkal juttatják el bizonyos szolgáltatók az ivóvizet a fogyasztóhoz, vagy gondoljunk a hatalmas belvízi szivattyúrendszerünkre, a vízkormányzási létesítményeinkre, amelyekkel visszatartjuk, és a földekre juttatjuk a vizet, miközben a vízerőben, a víz hőmérsékletében vagy akár a szennyvízben rejlő energiatartalékunkat nem használjuk ki hatékonyan” – mondta. Az elmúlt évtizedben 1000 milliárd forintot költöttek a hálózat fejlesztésére, amelynek része volt a szennyvíztelepek fejlesztése is. Az uniós csatlakozásunkkor 365 településen nem volt megfelelő az ivóvíz minősége, most 9 ilyen település van. Amíg az ivóvíz tekintetében szinte 100 százalékos a lakosság ellátása hosszú ideje, addig ez a szám 86 százalék a horvátoknál és 74 százalék a románoknál – tette hozzá.
Ugyanakkor a meglévő infrastruktúra szinten tartása, megújítása nem kapott kellő figyelmet. A következő időszakban ez kerül majd fókuszba. Ami még nagyon fontos, hogy 400 szervezet volt 2010-ben hazánkban, amely az ivóvíz- és csatorna-szolgáltatásokat látott el, ezt mára 36-ra csökkentettük, melyek fele állami tulajdonban van. Ezek hatékony koordinációja érdekében létrehoztuk az ország negyedik legnagyobb állami cégét, a Nemzeti Vízműveket, így a lakosság felének már állami cég szolgáltat – fogalmazott az államtitkár.
Share 0 Tweet 0 Share
Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »
