„Óriási áttörés” született a nyugat-európai és az ukrán sajtó szerint Genfben azzal, hogy az a”európaiak időben közbeléptek”, megakadályozták, hogy az amerikaiak „hulladék-projektje” érvényesüljön. Ez magyarul annyit tesz, hogy Ukrajna és Európa olyan feltételekkel hígította fel az amerikaiak béketervét, ami inkább a háború folytatását, mint a kompromisszumot segíti elő.
A genfi egyeztetése egyik eredményeként bekerült a tervezetbe Ukrajna szuverenitásának garantálása. Ennek két olvasata van. Az egyik, hogy Kijev megtarthatja jogát az uniós integráció vonalának követésére. Ezt Trump eredeti tervezete kifogásolta, sőt, kötelezte volna Európát Ukrajna felvételéhez.
A NATO tagság
A másik olvasata azonban már a NATO-t érinti. Az eredeti 28 pontos béketerv része volt, hogy Ukrajna semlegességet vállal, és nem lemond a NATO-tagság lehetőségéről. Mivel a NATO-tagság lebegtetése volt az egyik fő oka a háború kitörésének, ennek megkérdőjelezése jelentősen csökkenti a béketerv életképességét.
Az új változat szerint ugyanis Ukrajna lehet NATO-tag, amennyiben minden tagállam támogatja a bélését (konszenzus). Ez jelenleg nem áll fenn, mert az USA és Németország (de Szlovákia és Magyarország is) nyíltan ellenzi Ukrajna felvételét. A probléma az, hogy a Nyugat már annyiszor szegte meg a saját szabályait, hogy az oroszok nem feltétlenül fognak hitelt adni egy ilyen megfogalmazásnak. Lásd: Ukrajnát csak konszenzussal szabadna felvenni az EU-ba, erre Brüsszel és több tagállam a szabályokat megszegve akarja megkerülni a tiltakozó tagállamokat – ha kell, a szavazati jog megvonásával, ha kell, a választásokba való beavatkozással.
Biztonsági garanciák és a hadsereg létszáma
Valóban kulcsfontosságú tétel Ukrajna biztonsági garanciáinak rendszere. Az eredeti szöveg NATO-szintű garanciát írt elő. Ezt az európaiak átfogalmazták úgy, hogy amerikai NATO-garanciákat tartalmazzon. Vagyis Ukrajnát olyan eszköznek (is) tekintik, amivel az USA katonai védernyőjét Európa felett tarthatják, és nyitva hagyhatják a kiskaput a konfliktusba való belevonás előtt.
Nagy vita volt az ukrán hadsereg létszámának korlátozása kapcsán. Némiképp érthetetlen volt az európaiak felhördülése amiatt, hogy az eredeti javaslat 600 ezer ukrán katonáról szól. Jelenleg nagyjából ennyi katonája van Ukrajnának (az állítás, hogy ez a jelenlegi haderőnek csak a fele, hazugság, Ukrajnának még Zelenszkij szerint sincs 1,2 milliós fős serege – a szerk.). Az ukránok már most is emberhiánnyal küzdenek, így a 600 ezres korlát miatti európai hisztéria felettébb gyanús.
Főleg, hogy az európaiak csak kétszázeezrrel emelték meg ezt a számot saját ellenjavaslatukban. Itt inkább csak arról van szó, hogy Európa bele akart kötni a béketervbe, mert Trump kihagyta belőle. Így különböző ellenjavaslatokkal élnek, hogy kikényszerítsék Trumptól az ő érdekeik érvényesítését is.
Jóval fontosabb változtatás, hogy míg az amerikai javaslat bizonyos fegyvertípusok korlátozását tartalmazta, az európaiak verziója ezt a korlátozást teljesen törölte. Ergo, minden lehetősége meglesz az ukránoknak (és a briteknek), hogy szükség esetén kirobbantsanak egy újabb konfliktust.
Az európai tervek ezen része egyértelműen a béketörekvések elkaszálásáról szól.
Területi kérdések
Az európaiak és ma már az ukránok is azt követelik, hogy a háborút be kell fagyasztani a jelenlegi arcvonalak mentén. A javaslat, hogy kvázi kerüljön elismerésre az oroszok által megszállt területek elvesztése, kimaradt az európai javaslatból, ami azért probléma, mert még a Krím esetében tartalmazza a területvesztés elismerését. Enélkül pedig a „békejavaslat” inkább a „hogyan provokáljuk ki a béke elutasítását” című alcímet érdemli csak.
A régi „német-modell” visszhangzik abban a passzusban, ami kikötné, hogy Ukrajna kötelezi magát, hogy nem próbálja meg megszállt területeit visszaszerezni katonai erővel. Ezt nehéz értelmezni, mert egyrészt alkotmánymódosításra lenne szükség hozzá Ukrajnában, másrészt, adódik a logikai bukfenc, hogy ha nincs elismert területveszteség, mégis hogyan definiálják azt, amit nem akarnak visszahódítani erővel? Mennyire lenne hiteles egy bármikor átértelmezhető, újraértelmezhető megállapodás, ami ma fegyverszüneti egyezmény, de holnap már casus belli lehet?
Az európaiak szerinta a zaporizzsjai atomerőművet az oroszok szolgáltassák át a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségnek, és a termelt áramon fele-fele arányban osztozzanak. A zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb nukleáris erőműve, 6 reaktorblokkal rendelkezik, és rendkívül nagy pénzügyi érdek van a visszaszerzése mögött (ma az oroszok ellenőrzik). Az ukrán legalább kétszer megpróbálták megostromolni a nukleáris katasztrófa kockázatával sem törődve.
Az erőszakos ukránosítás lehetősége megmaradt
Az európaiak nyomására (!) kikerült a szövegből az orosz, mint államnyelv bevezetése, amit az eredeti javaslat tartalmazott. Ez azért különös, mert Ukrajna lakosságának nagy-nagy része oroszajkú (vannak ukrán ajkú ukránok, oroszajkú ukránok, és az orosz kisebbség; pl. Zelenszkij anyanyelve is orosz, de ettől ő még az ukrán nemzet tagja). A keleti régiók pedig, még ha nem szimpatizálnak az oroszokkal, nem nagyon kedvelik Kijev erőszakos ukránosító törekvéseit.
Orosz reakció és a következő lépések
Moszkva egyelőre távolságtartóan figyeli a genfi eseményeket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy hivatalosan még nem kapták meg az új tervezetet. Az orosz vezetés szkeptikus, mivel az új verzió nem tartalmazza korábbi maximalista követeléseiket. Kirill Dmitrijev, Putyin közvetítője informálisan már jelezte elégedetlenségét.
Donald Trump amerikai elnök gyors eredményt szeretne elérni. Célja, hogy a megállapodás kereteit még a Hálaadás napjáig, azaz november 27-ig véglegesítsék. Marco Rubio azonban óvatosabban fogalmazott a határidőkkel kapcsolatban. Elismerte, hogy a folyamat több időt vehet igénybe, mint azt eredetileg tervezték.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy országa nyitott a kompromisszumokra, ha azok nem gyengítik Ukrajnát. Ugyanakkor kiemelte, hogy Oroszországnak fizetnie kell az agresszióért. A befagyasztott orosz vagyon felhasználása kulcskérdés a jövőbeli újjáépítés finanszírozásában. A tárgyalások a héten folytatódnak, az eredmény pedig még bizonytalan.
Körkép.sk, Ukrajinszka Pravda, Jevriopejszka Pravda, Reuters, TASS
Nyitókép forrása: SITA/Thomas Mukoya/Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
