Május végétől folytatódhat az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése Németország felségvizein a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal (BSH) tavaly kiadott engedélyének alapján – jelentette be a hivatal.
A csőfektetési munkálatok egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődtek újra, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állni, mert az érvényes BSH-engedély lejárt az év végén.
A hivatal január közepén engedélyezte, hogy azonnal folytathassák a gázvezeték építését. A tengeri madarak védelmében az engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb 30 napig lehetett volna fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kellett volna tartani.
Környezetvédő civil szervezetek megfellebbezték ezt a döntést, így a munkálatok egyáltalán nem folytatódhattak. A Deutsche Umwelthilfe és a Naturschutzbund Deutschland nevű környezetvédő egyesületek indoklása szerint az érintett térség – amely a Balti-tenger Pomerániai-öböl elnevezésű részén fekszik – európai uniós besorolású madárvédelmi terület, ahol októbertől májusig nem szabad a védett madarak telelését megzavaró munkálatokat folytatni.
A német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal hétfőn közölte, hogy a korábban kiadott engedélyének alapján május végétől szeptember végéig folytatódhat a csővezeték lefektetése. Ezt az engedélyt ugyanis senki nem fellebbezte meg.
Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer. Az új földgázvezeték majdnem kész, befejezéséhez még 80 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Az Egyesült Államok 2019 decemberében vezetett be szankciókat az építésben részt vevő vállalatokkal szemben. Oroszország pedig azzal vádolja Washingtont, hogy a nemzetközi jog szempontjából törvénytelen eszközökkel gyakorol durva és folyamatos nyomást az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésének megakadályozására. Moszkva szerint az Egyesült Államok a konkurenciaharcban nem piaci eszközökkel kíván piacot szerezni saját, az orosz vezetékes gáznál drágább cseppfolyósított földgáza számára.
Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
