Amint már korábban is beszámoltunk róla, a kovásznai református egyházközség tulajdonában levő Papkertben március elején helyeztek üzembe az Integrált Geodinamikai Mérőállomást, amely a Kárpát-kanyar belső ívének földtani folyamatait vizsgálja. A mérőállomás magyarországi pályázati finanszírozásból készült a Topo-Transylvania Projekt keretében. A kutatóállomás létesítése 530 ezer lejből (40 millió forint) valósult meg, ünnepélyes átadására május 25-én a kovásznai Városi Művelődési Házban tudományos konferencia keretében került sor.
A mérőállomás korszerű mérőműszereit és berendezéseit egy konténerszerű „laborban” helyezték el a belvárosi református egyház tulajdonában levő Papkertben. Ünnepélyes átadásán, a kovásznai Városi Művelődési Házban tartott tudományos konferencián többek között részt vettek a bukaresti Földfizikai Intézet (INCDFP), a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet, az MTA FI Lendület Pannon LitH2Oscope Kutatócsoport és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem geológusa, illetve az állomás létrehozásában közreműködő kutatók, helyi érdeklődők és Kovászna város polgármestere.
Kovászna térsége és az egész Kárpát-kanyar Európa egyik legintenzívebb tektonikai mozgásokkal és mélyfészkű, erős földrengésekkel jellemezhető területe, és a fürdővárosban több helyen is a felszínre feláramló gázok részben a kőzetlemezek nagy mélységeiből származnak, a tudósok abban reménykednek, hogy alapos és nagy pontosságú felszíni megfigyelések segítségével megérthetik a mélyben zajló tektonikai folyamatokat, illetve földrengés-előrejelzés szempontjából is áttörést érhetnek el az itteni mérésekkel. A Kovásznán létesített Integrált Geodinamikai Mérőállomás is ezt a célt szolgálja.
Kutatási előzmények Kovásznán
Gyila Sándor, a kovásznai Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház nyugalmazott fizikusa előadásában ismertette: Kovászna az egyetlen fürdőhely Romániában, mely az elmúlt negyven évre visszatekintő, folyamatos tudományos kutatással rendelkezik a természetes gyógytényezőket illetően. A Dr. Benedek Géza szívkórházban 1983 őszén orvos-mikroklimatológiai és szén-dioxid laboratórium létesült, mely folyamatosan követte a kovásznai gyógyászati értékű paramétereket, a légteret, a mofetták (CO2-gázfürdők) működését, a környezeti radioaktivitást, különös nyomatékkal a radongáz jelenlétére, mely gyógytényező ugyan, de a tüdőre végzetes terhelést is jelenthet.
A laboratórium együttműködött a marosvásárhelyi orvosi egyetemmel, a Măgurelei Fizikai Kutatóintézettel, a bukaresti Balneo-Fiziológiai Intézettel (IMFBRM) és a debreceni Atommagkutató Intézettel. Az orvostudomány szolgálatában végzett kórházi kutatások – akarva-akaratlan – geo- és légkördinamikai természetűek voltak.
A kovásznai, főtéri vizek vegyi összetétele változó, emiatt a Pepsi-platform feladta a borvíz palackozását. Két furat borvize között történt már ízcsere is, olyan mértékű, hogy a lakosság is észrevette. Legfrissebb újdonság a Pokolsár gázfelfúvási geometriájának megváltozása. A legerősebb fúvás például kb. másfél méterrel délebbre költözött, és nagyobb az összgázhozam is. Ez a tíz éve tartó geodinamikai felgyorsulás – úgy tűnik – lehetővé tenné a Vrancea-vidéki jelentősebb földrengések időben történő előrejelzését is. A fizikus elmondta, hogy az általa végzett mérések alapján az utóbbi három évben kétszer is sikerült előre jeleznie kisebb földrengéseket.
A kovásznai földrengések legidősebb tanúja
A konferencián részt vevő kutatóknak és egyetemi hallgatóknak Balogh Zoltán esperes, a Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora bemutatta a kovásznai földrengések legidősebb tanúját: a belvárosi református templomot, amely 1812 és 1815 között közadakozásból épült, azt követően, hogy az előző hajlékot 1802. október 26-án egy hatalmas erejű földrengés, mely a Kárpát-kanyarból pattant ki, teljesen romokba döntötte. Erről tanúskodik a templom tornya alatti bejárat fölé elhelyezett felirat: Ano 1815 / Ferentz tsászár uralkodása alatt / isten ditsőségére épült / frantzia háború és szűk / időben köböl búza 28 rs.
A korabeli jegyzőkönyvek szerint az 1834-es tűzvészt és 1838-as földrengést követően a templom ismét felújításokra szorul, e felújítások eredményezték a keresztirányú bővítményeket. Ezután több rendben rázta meg kisebb-nagyobb erősségű földrengés a több mint kétszáz éves templomot, ezek közül a legjelentősebb földmozgások 1940-ben, 1977-ben és 1990-ben voltak.
Miért vannak földrengéseka környéken?
– tette fel a kérdést Gyerő József polgármester a mérőállomást avató konferenciát megnyitó beszédében. Az elöljáró kiemelte: az új geodinamikai mérőállomás a föld belsejében zajló jelenségek tanulmányozása során sok kérdésre adhat választ. Mint mondta: „Nem titok, hogy Kovászna város gazdasága a gyógyturizmuson alapul. Sokat tudunk a mofetta, ásványvíz, ózondús levegő terápiás hatásairól, amelyeket együttesen »Kovászna-módszerként« hasznosítanak a szív- és érrendszeri rehabilitációs kezelésben. Viszont azokról a tényezőkről nem sok szó esik, hogy például miért vannak jelen üdülőhelyünkön, honnan jönnek, merre tartanak közép- vagy hosszú távon, hogyan befolyásolnak bennünket, illetve a város idegenforgalmi és gazdasági tevékenységeit, miért vannak földrengések a környéken, előre jelezhetők-e, és így tovább. Ezekről a kérdésekről minket – mint a hatóság képviselőit – sokszor kérdeznek az állampolgárok. Ezért nagyon jó, ha ezeket a jelenségeket olyan szakemberek vizsgálják, akik választ tudnak adni ezekre a kérdésekre.”
Alkalmas kutatási helyszín
Az új mérőállomást avató tudományos konferencián tartott előadásában Constantin Ionescu, a bukaresti Földfizikai Intézet igazgatója többek között elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt kezdődött együttműködés a két ország tudósai, kutatói és szakértői között a Topo-Transylvania interdiszciplináris projektben, ami ékes bizonyítéka, hogy a tudomány ereje és fontossága a földrajzi határokat is képes átlépni. Az igazgató szerint az egyre inkább összekapcsolt és egymástól függő világban az ilyen partnerségek elengedhetetlenek az emberiség előtt álló kihívások, például az éghajlatváltozás, a földrengések és más természeti katasztrófák kezeléséhez.
Mircea Radulian akadémikus, a bukaresti Földfizikai Intézet munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a szeizmikus aktivitás, az illékony anyagok áramlása a Föld belsejében, a meteorológiai paraméterek és a felszín alatti elektromágneses tulajdonságok egyidejű megfigyelésével a nemzetközileg egyedülálló kovásznai állomás kulcsszerepet játszhat a földrengéseket megelőző geológiai folyamatok felismerésében és a globális szénciklus jobb megismerésében. Az intézetek közötti gyümölcsöző együttműködés szilárd alapot biztosít az európai közösségi és regionális kutatásokhoz, a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró jövőbeli alkalmazásokhoz, beleértve az olyan nagy hatású témákat, mint a földtani veszélyforrások, az előrejelzés és a geotermikus energia.
Kovács István János, a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a MTA FI Lendület Pannon LitH2Oscope Kutatócsoport kutatója elmondta, hogy a litoszféra fizikai és kémiai állapotát figyelik, különös tekintettel a litoszférában felhalmozódó tektonikai feszültségek hatására, a szilárd-fluidum kölcsönhatásokra és a mély eredetű fluidumok migrációjára, valamint ezek jelentőségére a földtani erő- és veszélyforrások alaposabb megismerésében. „Ehhez természetesen olyan helyeket kell találnunk, ahol bizonyítékaink vannak arra, hogy a felszínre kerülő folyadékok/gázok valóban a Föld nagy mélységeiből származnak, és ezen belül is olyan zónákból vagy olyan zónákon keresztül áramlanak a felszín felé, amelyek szerepet játszanak a földrengéseket megelőző feszültségek felhalmozódásában. Kovászna rendkívül alkalmas helynek tűnik földtani szempontból, hogy a folyadékok/gázok igen pontos és alapos megfigyelésén keresztül esetleg belelássunk a talpunk alatti földben bekövetkező, az emberi érzékszervek számára érzékelhetetlen »mocorgások« természetébe, melyek a különböző mélységű és nagyságú földrengéseket megelőzhetik” – hangsúlyozta a kutató.
Szakács Sándor geológus, a Román Akadémia Geodinamikai Intézetének kutatója ismertette az előzményeket: „A projekt több mint nyolc évig tartó utat járt be, amíg elérkeztünk a kovásznai Integrált Geodinamikai Állomás felavatásáig. De nem szeretnénk megállni ezen a ponton. Úgy gondoljuk, hogy ez a maga nemében egyedülálló tudományos és technológiai teljesítmény csak egy első fontos, de nem elegendő lépés a Vrancea földrengésgócot is magában foglaló Kárpát-kanyar rendkívül bonyolult dinamikájának az alapos megismerése és megértése útján, valamint annak érdekében, hogy közelebb juthassunk a földrengés-előrejelzés bonyolult problematikájának a lehetséges megoldásához.”
A konferencia után a jelenlevők a Papkertben megtekinthették a mérőállomást, működését és berendezéseit Kovács István János, a projekt vezetője mutatta be.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
