Szűcs István választ kapott az Alkotmánybíróság Hivatalától a Föld védelmében fogalmazott beadványára! A válasz legalul olvasható, változtatás nélkül közreadjuk. Olvasóink közül, akinek van ügyvéd, jogász ismerőse kérjük küldje tovább nekik ezt a cikkünket. Kérje meg őket, hogy adjanak tanácsot Szűcs István-nak. A tanácsot egyenesen neki lehet küldeni: [email protected]Megjegyezzük, hogy minden volt gyarmati országban -Etiópiától Indonéziáig- a földnek csak egy tulajdonosa van: az állam. Azok, akik megművelik csak bérlői lehetnek a földnek. Ez az egyedüli földreform, amivel a kérdést mindenkorra meg lehetne oldani. Úgy tűnik Magyarországnak még nincs tapasztalata felszabadult, volt gyarmatként, miként kell a földreformot végrehajtani. Ha a volt gyarmatok is ugyanígy töketlenkedtek volna a földkérdésben, akkor a földjeik még mindig holland, angol, francia, stb. tulajdonban lennének!Következzen Szűcs István levele a NIF- szerkesztőihez:
“Köszönöm még egyszer, hogy megjelent cikként is az észrevételem. https://internetfigyelo.wordpress.com/2016/02/02/hir-egy-beadvanyrol-a-termofoldek-megorzese-kotelessege-a-kormanynak/Az előzőekben leírtakhoz képest annyi változott, hogy az alkotmánybíróság közölte, “alapvetően a bírói döntések, illetve a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja.” ,szó szerint idézem: “Tájékoztatom,hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálja felül az állam gazdálkodásának,illetve az állam által kötött szerződések törvényességét.” Nem úgy fogalmaz, hogy NEM VIZSGÁLHATJA felül, hanem egyszerűen csak nem vizsgálja. Mit tehetek?Idézem: “Felhívom figyelmét, hogy az alapvető jogok biztosához intézett indítványával kezdeményezheti, hogy az alapvető jogok biztosa forduljon az Alkotmánybírósághoz a jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt. (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 1387 Budapest Pf.40.)” Az én véleményem, hogy ez nem utólagos vizsgálatot igényel, hanem ennek a földárverésekkel kapcsolatos törvényeknek egyáltalán jogerőre emelkedni sem lett volna szabad. Ez az eset nem utólagos vizsgálatot igényel, hanem felelősségre vonást egyrészt az alaptörvénysértések miatt, másrészt az alkotmánybíróság irányából, amiért nem végezte el a dolgát, illetve feljelentéseket szintén az alaptörvény sértesek miatt! Ahogy azt sokszor hallhattuk már, a törvény nem ismerete nem mentesíti sem a vásárlókat, sem az eladókat a felelősség alól! Mivel a törvényeket a parlament fogadja el, a törvényre igennel szavazóktól vonják meg a mentelmi jogot, hogy a bíróságokon fel tudjunk lépni velük szemben, ha hivatalból nem tudják megoldani. Az események felpörgetése érdekében kérést intéztem a “Tenni Akarók Országos Szövetsége” nevében Vona Gáborhoz és a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz a Facebook oldalukon az egyik posztjuk alatti kommentben, hogy legyenek szívesek 25%-os igennel megszavaztatni a parlamentben. Ebben az alkotmánybíróság kénytelen lenne kivizsgálni az esetet! Ahhoz képest, hogy az ellenzéket képviselik semmilyen reakció nincs a részükről azóta sem! A Tenni Akarók Országos Szövetségéről annyit érdemes tudni: 2015 tavaszán alapítottuk meg, annak érdekében, hogy békés és törvényes keretek között fel tudjunk lépni azzal a helyzettel szemben ami Magyarországot a nyomorba dönti. Az alapítók között egyaránt vannak a mai napig is Magyarországon élő jelenleg civil emberek, illetve a gazdasági okok miatt elvándorolni kényszerültek. Tudjátok, a “kalandvágyók”. Elkezdtük összefogni a teljes magyarországi lakosságot és a kivándoroltakat, támogatni a kisebb civil összefogásokat, hogy közös erővel rendbe tehessük az országot! A teljes történet, a válasz a miértekre és hogyanokra, elég hosszú lenne, talán egy másik posztban ha érdekesnek találjátok. Nem rivalizálunk senkivel, nem versenyzünk egyik párttal sem, a célunk, hogy visszaszorítsuk a korrupciót minél hamarabb, mint ahogy az ebben az esetben is látszik, ha van gyorsabb lehetőség, akkor próbálunk együtt dolgozni másokkal. Bárkinek akinek elege van a mostani rendszerből, nyugodtan csatlakozhat, szívesen látjuk! Esetleg támogathat amennyiben egyetért velünk, de szeretne a háttérben maradni. A levél előzményében megtalálhatjátok az eredeti választ az alkotmánybíróságtól.További szép napot, jó éjszakát!Üdvözlettel: Szűcs István”Begin forwarded message:From: Az Alkotmánybíróság ügyfélkapuja <[email protected]>Subject: Az Alkotmánybíróság Hivatalának válaszaDate: 1 February 2016 at 14:54:52 GMTTo:
Iktatószám:XX-1/00177-1/2016
Tisztelt Uram!
Elektronikus úton érkezett beadványára válaszolva az alábbiakról tájékoztatom.
Tájékoztatom, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) szerint alapvetően a bírói döntések, illetve a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja.
Beadványában azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, hogy az állami tulajdonú földek eladása, illetve az azokra adott megbízás törvénybe, illetve Alaptörvénybe ütköznek-e. Tájékoztatom, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálja felül az állam gazdálkodásának, illetve az állam által kötött szerződések törvényességét.
Amennyiben az állami földértékesítésre vonatkozó jogszabályok
alaptörvény-ellenességének vizsgálatát kezdeményezné, tájékoztatom, hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja értelmében az Alkotmánybíróság a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját (alaptörvény-ellenességét) utólagos normakontroll eljárás keretében a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa által előterjesztett indítvány alapján vizsgálja felül.
A hatályos jogszabályok értelmében tehát nincs lehetőség beadványa alapján érdemi alkotmánybírósági eljárás megindítására.
Mindazonáltal tájékoztatom, hogy az Alkotmánybíróság – alkotmányjogi panasz keretében – felülvizsgálhatja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasz benyújtására akkor van lehetőség, ha az
indítványozónak az ügyében folytatott bírósági eljárásban
alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán sérült az Alaptörvényben biztosított joga, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az Alkotmánybíróság eljárása az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítését követő hatvan, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet benyújtani.
Fentiekre tekintettel tájékoztatom, hogy amennyiben a jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása folytán Alaptörvényben biztosított joga sérült, és egyéb jogorvoslati lehetősége nincs, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén – alkotmányjogi panasz indítványt terjeszthet elő.
Felhívom figyelmét, hogy az alapvető jogok biztosához intézett
indítványával kezdeményezheti, hogy az alapvető jogok biztosa forduljon az Alkotmánybírósághoz a jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása iránt. (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 1387 Budapest Pf.
40.).
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.
Üdvözlettel:
Bitskey Botond Dr.
főtitkár
(Embedded image moved to file: pic05094.jpg)
1015 Budapest, Donáti u. 35-45.
1535 Budapest, Pf. 773
…………………………………..
Tel: +36 1 488 3220
Fax: +36 1 488 3229
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Aktuális, Értelmezés, Beadvány Tagged: alaptörvény, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Alkotmánybíróság, földvédelem
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
