Fókuszban az új magyar filmek Juhász Katalin2026. 02. 09., h – 13:39
A vasárnap esti díjátadóval véget ért a 45. Magyar Filmszemle, ahol egy olyan alkotás kapta a fődíjat, amelynek főszereplője egy fa. Enyedi Ildikó a stáblistán is feltüntette a hatalmas ginko bilboát, hiszen ő az a bizonyos Csendes barát.
Ez a film összesen négy díjat zsebelt be a különböző kategóriákban, ami egyáltalán nem volt meglepő, hiszen korábban már több fórumon díjazták – elsőként a velencei filmfesztiválon. Azóta eltelt öt hónap, vagyis a Csendes barátról jócskán lehetett hallani és olvasni, mire végre bekerült a magyarországi mozikba. Rögtön másnap, január 30-án megkapta a magyar filmkritikusok fődíját A filmszemlés eredményhirdetéssel egyidőben pedig megérkezett a hír, miszerint egy belgiumi fesztiválon is díjat nyert.
A Csendes barátról hamarosan bővebben is olvashatnak nálunk. Most csak annyit, hogy a kommunikáció fontosságáról szól, és nem csak azokhoz szól, akik eddig is beszéltek a növényeikhez.
Filmünnep a javából
Közel 20 ezer érdeklődő 6 napon át közel 300 hosszabb-rövidebb alkotást nézhetett meg a budapesti Corvin moziban, 1000 forintos jegyekkel. A vetítések többsége teltházas volt. És bár a zsűri tagjai is a nézőtéren ültek, viszonylag kevés szó esett a hét folyamán arról, hogy ez egy verseny. Inkább a film ünnepeként tekintettek rá a filmrajongók és a szakmabeliek. Utóbbiak már azt is lelkesen osztották meg közösségi oldalaikon, hogy egyáltalán beválogatták műveiket a Filmszemle programjába, ahová 2024 januárjától elkészült filmeket nevezhettek az alkotók, és közel 500 nevezés érkezett.
Kicsinek bizonyult a mozi
Már tavaly óriási érdeklődés övezte ezt a mustrát, amely állami támogatás híján 13 évig szünetelni kényszerült. Muhi András és Pataki Ági producerek élesztették újra, és jól tették, mert egészen eufórikus fogadtatásban részesült. Idén pedig már érezhető volt, hogy a rendezvény kezdi kinőni a Corvin mozit – dacára annak, hogy itt található Magyarország legnagyobb moziterme, illetve további négy terem. Nemcsak a játékfilmekre fogyott el minden jegy, hanem a dokumentumfilmekre, kisfilmekre, kísérleti és animációs blokkokra, dokumentumfilmekre is. Ezek a műfajok szinte csak fesztiválokon kerülhetnek közönség elé, moziforgalmazásba nem kerülnek, pedig fontos, jelentős, és egyáltalán nem „emészthetetlen“ alkotásokról van szó.
Láthatatlan filmes műfajok
Muhi András szerint a logikus megoldás az lenne, ha a magyar közszolgálati televízió felvállalná ezeket a filmeket, hiszen az adófizetők pénzéből készültek. Hol máshol lenne a helyük, mint a szintén adóforintokból működtetett állami csatornán? És – amint az a Filmszemlén kiderült – , van rájuk nézői igény. Ráadásul a BBC-elvek szerint működő köztévéknél a kultúra az első számú terület, és csak utána jön a politika.
Halkan jegyzem meg, hogy az MTV ugyan műsorra tűz néha magyar kisfilmeket, kísérleti filmeket, művészi igényű animációs alkotásokat, de szigorúan csak a késő esti órákban, vagy éjfél körül, amikor a dolgozó emberek már alszanak. A dokumentumfilmek kissé kedvezőbb időpontokban is elcsíphetőek a képernyőn, de lényegében ezeket is főleg „szakirányú“ fesztiválokon mutatják be. Vagyis hiába dolgoznak rajtuk éveken át az alkotók, a szűk szakmán kívül kevesen láthatják a végeredményt. Evidens megoldásnak tűnhet feltenni őket az internetre, ezzel azonban önmaguknak árthatnak az alkotók, elvágva magukat a további fesztiválszereplések lehetőségétől – mert ez a szabály. Nem csoda hát, hogy legtöbben a végsőkig halasztják filmjeik ingyenes megosztását, így csak régebbi alkotások válnak hozzáférhetővé, – ha egyáltalán. A Filmszemle arra (is) jó, hogy egy film se kerüljön fiókba úgy, hogy ne „próbálnák ki“ közönség előtt. Az alkotók ilyenkor természetesen a nézők reakcióit figyelik, nem a vásznat.
Félre a politikával
A magyar filmes szakma 80-90 százaléka megjelenik ezen a fórumon. A több milliárd forint állami támogatásból készült játékfilmek közül többet nem neveztek be az alkotók – vagy azért, mert félnek a szakmai megmérettetéstől, vagy egyszerűen csak nem akarnak visszaélni azon helyzeti előnyükkel, hogy nekik nem voltak anyagi gondjaik a forgatás során, nem kellett kényszermegoldásokhoz folyamodniuk, nem húztak ki jeleneteket a forgatókönyvből csak azért, mert elfogyott a pénz. A szervezők, azaz a Szemletanács szerint azonban mindenkinek helye van itt, függetlenül attól, hogy kapott-e támogatást a Magyar Filmintézettől.
Az általam látott filmek stáblistái alapján sokan kaptak, mégis beneveztek. Mások eleve nem is kértek, mert tudták, hogy úgysem kapnának. És voltak, akik kértek, de nem kaptak. Jó lenne, ha csak a szakmai szempontok számítanának, és a politika nem osztaná ketté a magyar filmipart (is). Vagy, ahogy Muhi András fogalmazott: ne legyen bélyeg sem a támogatás, sem annak hiánya.
A mocskos anyagiak
Néhány pozitív folyamatot is elindítottak az utóbbi évek fogyókúrás munkakörülményei. Pataki Ági producer szerint szép lassan megtanultak együttműködni ezen szakmán belül, vagyis ma már nem egyedül vágnak bele egy-egy projektbe, hanem esetenként akár öt-hat producer is összefog, félretéve egójukat. Mert egyre nehezebb előteremteni a forgatáshoz szükséges anyagiakat, vagyis sokan fontosabbnak tartják magukat a filmeket, mint azt, hogy egyedül arassák le az esetleges babérokat.
A 45. Magyar Filmszemle idején a Corvin mozihoz közeli Inga Kultúrkávézó 20 nyilvános szakmai beszélgetésnek adott otthont. Ezek közül csupán kettő szólt kifejezetten az anyagiakról, többnyire esztétikai, szakmai, illetve edukációs kérdéseket vitattak meg a jelenlévők.
De azért jegyezzük meg, hogy ha jövőre esetleg egy, a Corvin mozinál is tágasabb helyszínre kerületne a Filmszemle, akkor nem „csupán“ húszezer látogatója lehetne… Sőt, akár nemzetközi fontosságát is visszaszereznetné.
Régi dicsőségünk….
Egykor ugyanis ez a rendezvény fent volt az európai térképen. Mivel közvetlenül a Berlinale előtt tartották, sok külföldi kritikus és promóter Budapestről indult Berlinbe, mert a magyar film fontos volt számukra – és a szervezőkkel együtt reméljük, hogy a jövőben is fontos lesz.
Ha végre a magyar állam is figyelemre méltatná a Filmszemlét, akkor normális körülmények között is megrendezhetnék. Idén például azért nem tudtak méltóképp megemlékezni Tarr Béláról – akinek a temetése a Filmszemle idején, pénteken zajlott – mert a sok újdonság mellett egyszerűen nem volt hol levetíteni valamelyik filmjét. Ugyanígy járt szegény Makk Károly is, aki száz évvel ezelőt született. És milyen jó lenne, ha visszamenőleg levetítenék azokat az alkotásokat, amelyek a kényszerszünet idején nem juthattak el a Filmszemle versenyprogramjába!
Szóval lenne mit mutatni, akár öt-hat moziteremben párhuzamosan. Kívánjuk a Szemletanácsnak, hogy jövőre már külföldi szakembereket is meg tudjon hívni erre a felélesztett filmes mustrára, amelyet annyira szeret a közönség.
Végezetül álljon itt a 45. Magyar Filmszemle díjazottainak listája.
NAGYJÁTÉKFILM
Legjobb játékfilm – Csendes barát, rendező: Enyedi Ildikó
Játékfilm legjobb producer díja: Mécs Mónika – Csendes barát, Jimmy Jaguár
Játékfilm legjobb rendező: Sós Bálint Dániel – Minden rendben
Játékfilm legjobb forgatókönyvíró: Nemes Jeles László – Árva
Játékfilm legjobb férfi alakítás: Hajdu Szabolcs – Minden rendben
Játékfilm legjobb női alakítás: Waskovics Andrea – Árva, Minden csillag
Legjobb első filmnek járó Simó Sándor-díj: Minden csillag, rendező: Olasz Renátó
Legjobb műfaji film: Itt érzem magam otthon, rendező: Holtai Gábor
Különdíj a legjobb látványtervezésért: Ágh Márton – Árva
SZAKMAI SZERVEZETEK DÍJAI
Legjobb operatőr: Pálos Gergely (Csendes barát)
Legjobb hang: Zányi Tamás – Árva
Legjobb vágó: Szalai Károly – Csendes barát
DOKUMENTUMFILM
Legjobb doku: Papa, rendező: Ponczok Attila
Legjobb dokumentumfilm rendező: Haragonics Sári – Szia Sári
Legjobb doku-különdíj: Belső tér, rendező: Vízkelety Márton
TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ ÉS PORTRÉFILM
Legjobb tudományos ismeretterjesztő film: Hegyizene, rendező Szendőfi Balázs
Legjobb portréfilm: Kepes György- A tudós agyával és a festő szemével, rendező: Orosz Márton
Különdíj – Pataki Ádám operatőr (Artery)
Portréfilm különdíj – Kurtág-töredékek, rendező: Nagy Dénes
RÖVIDFILM
Legjobb rövidfilm: Felesleges életek (r. Kenderes Csaba)
Legjobb rendező: Ladányi Jancsó Jákob (Élő kövek)
Különdíj: Flódni (r. Kenéz Ágoston
RÖVID DOKUMENTUMFILM
Legjobb rövid dokumentumfilm: Vajon mit mondana Anya (r. Tóth Olivér Márk)
Legjobb rövid dokumentumfilm rendező: Márton Dorottya – Üzenet a szerkesztőknek
Rövid dokumentumfilm különdíj: Dinasztia (r. Fuchs Máté és Bíró Bálint
RÖVID ANIMÁCIÓS FILM
Legjobb animációs rövidfilm – Kutyafül (r. Vácz Péter)
Animációs rövidfilm legjobb rendező – Nagy Tünde (Ház a tengeren)
Animációs rövidfilm különdíj – Tojásember (r. Csabai Anna)
TV-SOROZAT
Legjobb TV-sorozat: Bróker Marcsi (r. Fazekas Máté Bence, Herendi Gábor)
TV-sorozat legjobb rendező: Miklauzic Bence (A renitens 2. évad 7. rész)
TV-sorozat legjobb női alakítás: Bacskó Tünde (Bróker Marcsi)
TV-sorozat legjobb férfi alakítás : Rudolf Péter (Gólkirályság 3.évad 4.epizód)
ANIMÁCIÓS RÖVIDFILM ÉS SOROZAT
Legjobb anikációs sorozat: Floki – Az elveszett üvöltés nyomában (r. Weigert Miklós)
Animációs sorozat legjobb rendező – Cserebogarak, rendező: B. Nagy Ervin
VIDEÓKLIP
Legjobb videóklip: Dzsúdló – Presso (r. Horváth Viktor)
Legjobb rendező: Ladányi Jancsó Jákob (Beton.Hofi – Tarr Béla)
Videóklip különdíj: Büki Balázs rendező
KÍSÉRLETI FILM
Legjobb kísérleti film: Night Sky Elevator (r. Baksa-Soós Csanád)
Kísérleti film legjobb rendező: Vincze-Bába Gabriella
Különdíj: Hogy kell Rizst főzni? (r. Vajdai Liza Vera)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
