Ha úgy érzed, már a csapból is a pálmaolaj folyik, nem tévedsz nagyot. A pálmaolaj ugyanis életünk szinte minden területén jelen van: az az élelmiszerekben, a kozmetikumokban, a gyógyszerekben, a kenőanyagokban és a biodízelben is. A természetrombolás pedig, amit maga mögött hagy, visszafordíthatatlan károkat okoz. Ám úgy tűnik, az elmúlt években elindult a pálmaolaj-korszak hanyatlása, ebben pedig nem csupán gazdasági és geopolitikai események játszanak szerepet, hanem az egyre erősödő társadalmi ellenállás aj felhasználásával szemben.
Mire jó a pálmaolaj?
Nem véletlen, hogy az FMCG szektor imádja a pálmaolajat, ami szobahőmérsékleten félig szilárd halmazállapotú, jól keverhető más olajokkal és magas hőmérsékleten sem oxidálódik. Lassabban olvad tőle a fagyi, krémesebb a rúzs, jobban habzik a tusfürdő. A pálmaolaj legkedvezőbbnek mondott tulajdonságai egyébként főleg a gyártási folyamat során mondhatók előnyösnek, a pálmaolaj-lobbi által előszeretettel propagált „kedvező élettani hatásait” cáfolja a tudomány.
Tényleg olcsó alapanyag?
Hosszú évtizedeken keresztül szólt a pálmaolaj mellett az is, hogy olcsónak számított. Ez azonban 2025-re már nem ennyire egyértelmű. A pálmaolaj ára egyre nő. Indonézia, a világ legnagyobb pálmaolaj-exportőre, 2025-ben 40 százalékra emelte a biodízelben kötelezően felhasználandó pálmaolaj arányát, és tervezi, hogy 2026-ra 50 százalékra növeli ezt. Ezen kívül 2026-ra 3%-os pálmaolaj-keveréket kíván bevezetni a repülőgép-üzemanyagokban, hogy csökkentse az üzemanyagimportot. Ezek a lépések jelentős mértékben csökkenthetik az exportot, mivel a pálmaolaj egyre nagyobb része belföldi felhasználásra kerül, de ugyanez drágítja a külföldön beszerezhető pálmaolajat.
Emellett a pálmaolaj-termelés Indonéziában és Malajziában az erdőirtás és a munkaerőhiány miatt lelassult. Malajziában az új ültetvények létesítéséhez szükséges terület hiánya és a lassú újratelepítés miatt a termelés stagnál. A csökkenő termelés és a csökkenő készletek pedig hozzájárulnak az árak emelkedéséhez.
Valamint az elmúlt évek geopolitikai eseményei is jelentős hatással voltak az üzletágra. Az orosz-ukrán háború megzavarta a napraforgóolaj-ellátást Ukrajnából, ami az alternatív olajok, például a pálmaolaj iránti kereslet növekedéséhez vezetett, így a pálmaolaj ára rekordmagasságot ért el.
Mi a helyzet a fenntartható (RSPO) pálmaolajjal?
A fenntartható pálmaolajat zászlajára tűző Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalt (Roundtable on Sustainable Palm Oil, RSPO) számos kritika érte az elmúlt években (itt írtunk mi is erről). Főleg környezetvédő szakmai szervezetek vádolták azzal, hogy valódi természetvédelmi munka helyett greenwashingot csinál, hiszen már eleve a fenntartható pálmaolaj koncepciója is problémás. A fenntarthatónak nevezett pálmaolaj előállítása ugyanis szintén erdőirtással jár. Emellett a civil szervezetek amiatt is támadták a RSPO-t, hogy nem szab szigorú feltételeket az ültetvényesek számára, valamint a minősített pálmaolajban lehet akár nagyobb rész nem minősített olaj is.
A kritikákra reagálva a kerekasztal 2024 novemberében az alábbi szigorításokról döntött (ezek 2025 novemberétől lépnek életbe):
A környezeti fenntarthatóság szigorúbb figyelése: a cél, hogy módszert, ami segít eldönteni, milyen földterületeken szabad fakivágást végezni, és melyeket nem, jobban és következetesebben alkalmazzák. Ennek központi eleme az integrált magas természetvédelmi értékű (HCV) és a magas szén-dioxid-készlet (HCS) megközelítés alkalmazásának javítása. Ennek érdekében átdolgozták a teljesítménymutatókat, hogy világosabbá tegyék, miként kell a gyakorlatban megvédeni a fontos ökoszisztémákat. Ez segíti az egységes végrehajtást és az ellenőrizhetőséget.Új mutatót vezettek be a vízfogyasztásra és a vízkivonásra vonatkozóan, a vízhiány lehetséges jövőbeli problémáinak kezelése érdekében.Az EU erdőirtási rendeletéhez való igazodás: Az RSPO tanúsítás most már szorosabban igazodik az EU erdőirtás szabályozására vonatkozó rendeletéhez, segítve a tagokat a megfelelésben.Emberi jogi átvilágítás bevezetése: A vállalatok kötelesek emberi jogi átvilágítást végezni, hogy időben azonosítsák működésükben és közvetlen beszállítóikban az olyan gyakorlatokat, amelyek megsérthetik az emberi jogokat, és cselekvési tervet dolgozzanak ki ezek kezelésére.A kistermelők bevonásának erősítése: az Independent Smallholder (ISH) szabványt továbbfejlesztették, hogy megerősítsék a kistermelők bevonását a fizikai ellátási láncokba, megkönnyítve a tanúsításhoz és az új piacokhoz való hozzáférést.Fokozott auditálhatóság és megvalósíthatóság: új rendszert alakítottak ki, ami segít összehangolni a természetvédelmet, a dolgozók jogait és a helyi közösségek érdekeit. Az új szabályok könnyebben ellenőrizhetőek, így a cégek és az felügyelő szervek is egyszerűbben tudják követni őket.Hogy áll az EU a pálmaolajhoz?
2023 áprilisában az Európai Parlament elfogadta az erdőirtási rendeletet, amelynek célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség megőrzése azáltal, hogy megakadályozza az uniós fogyasztását olyan szarvasmarha-, kakaó-, kávé-, pálmaolaj-, szója-, fa-, gumi-, szén- és nyomtatott papírtermékeknek, amelyek előállításához erdőirtás kapcsolódik. Az irányelv rendelkezéseit a vállalatoknak 2024 végétől kellett volna alkalmazniuk.
Sajnos a határozat elfogadása egyből ellenállást váltott ki a pálmaolaj üzletben érdekelt szereplőkből, így a szabályozást hamar elkezdték felpuhítani. A gazdasági szereplők, exportőrök és kereskedők nyomására az EU a rendelet bevezetésének elhalasztásáról döntött. Ennek értelmében a nagyvállalatoknak és a kereskedőknek 2025 végétől, míg a mikro- és kisvállalkozásoknak 2026 nyarától kell betartaniuk az előírt kötelezettségeket.
Ezzel együtt a Parlament azt a módosítást is elfogadta, amely erdőirtás szempontjából létrehozná a kockázatmentes országok új kategóriáját a meglévő három kategória – alacsony, normál és magas kockázat – mellett. A kockázatmentes kategóriába sorolt országokra, amelyek stabil vagy növekvő erdőterület-fejlődéssel jellemezhetőek, lényegesen kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak majd.
A pálmaolaj alternatívái
Örök kifogás a pálmaolaj felhasználás csökkentése ellen, hogy nincsen megfelelő alternatívája, azaz olyan alapanyag, amit hasonló célokra lehetne használni. A kísérletek hosszú ideje folynak ennek megcáfolására, jelenleg, 2025-ben úgy tűnik, hogy a szója- és a napraforgóolaj veheti fel a versenyt a pálmaolaj népszerűségével.
Ezek az olajok az emelkedő pálmaolajárak és a kínálati korlátok miatt kerültek előtérbe az elmúlt években. Indiában például a pálmaolaj piaci részesedése 56 százalékról 43 százalékra csökkent, az import pedig ötéves mélypontra, 7,5 millió tonnára esett a 2024/25-ös gazdasági évben – írja a Reuters.
Ezenkívül a pongamia olajjal is folynak kísérletek, amelyet a szárazságtűrő pongamia fa babjából vonnak ki. Ez az olaj alacsony karbonlábnyoma és a leromlott földek újjáélesztésének lehetősége miatt lehet vonzó, és talán klímakímélőbb megoldás.
Mit tehetünk vásárlóként?
Habár vannak lépések a pálmaolaj dominancia visszaszorítására, abban egészen biztosak lehetünk, hogy a nagyvállalatok nem fognak sietni a saját gyakorlataik megváltoztatásával. Annak érdekében, hogy mégis motiváljuk őket a nagyobb sebességre kapcsolásban, valamint hogy egyéni szinten tegyünk a kizsákmányolás és a környezetrombolás ellen, a legfontosabb, hogy lemondjunk azokról a kényelmi termékekről (jellemzően édességekről), amelyeket pálmaolaj felhasználásával készítenek, valamint friss, helyi, szezonális alapanyagokat használunk félkész fagyasztott termékek helyett.
A Tudatos Vásárló mobil appban egyébként tudtok pálmaolajmentes termékekre is szűrni a bio, fairtrade és vegán opciók mellett.
Fotók: Pexels, Unsplash
Ez a tartalom a Rebooting the food system projekt keretében, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A projekt tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, az nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió álláspontját.
Ez a poszt Fogy a levegő a pálmaolaj ipar körül először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
