Újabb támadás történt a magyar jelképek ellen, ezúttal egy álnevet használó feljelentő a kézdiszéki települések bejáratainál található nagy méretű székely kapukat pécézte ki. Az önkormányzatok és az elöljárók felszólítást kaptak a hatóságoktól; nem kis költséggel most „törvényesíteni” igyekeznek a díszkapukat.
Szokatlan ügy borzolja több háromszéki településen is a kedélyeket, adta nemrég hírül a szekelyhon.ro poltál. Egy álnéven megtett bejelentés miatt hirtelen a hatóságok figyelmének középpontjába kerültek a Kovászna megyei települések bejáratainál álló székely kapuk. A bukaresti Állami Építési Felügyelőséghez (ISC) benyújtott panasz szerint többek között Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kiskászon, Kézdiszárazpatak, Kisborosnyó, Nagyborosnyó, Magyarhermány, Papolc és Uzon kapui sérthetik a közúti műszaki előírásokat.
A beadvány szerzőjeként egy bizonyos Barabás László neve szerepel, ám a megadott sepsiszentgyörgyi cím a megyei kórházé – hasonlóképpen hamis lehet tehát a szerző többi megadott adata is.
A panasz elsősorban azt kifogásolja, hogy egyes kapuk közvetlenül az utak vagy vízelvezető árkok közelében, illetve a közutak biztonsági övezetében állnak. A beadvány szerint az építmények akadályozhatják a csapadékvíz elvezetését, veszélyeztethetik az utak állapotát, valamint egyes helyeken ronthatják a beláthatóságot, növelve ezzel a balesetek kockázatát. Az építészeti felügyelőség ezért az érintett önkormányzatoktól az építmények azonosítását, az engedélyek bemutatását, illetve azok hiányában a szükséges intézkedések ismertetését kérte.
Az önkormányzatok számára azonban a történetnek komoly anyagi következménye is lehet. Több kapu annak idején valóban nem rendelkezett hagyományos értelemben vett építési engedéllyel, bár a telepítéshez szükséges hozzájárulásokat kiadták. Az utólagos törvényesítés most szakcégek bevonását teheti szükségessé, ami kapunként több mint 25 ezer lejbe is kerülhet, az áfa és az egyéb engedélyek költsége nélkül.
A székely kapuk ugyanakkor nem pusztán díszítőelemek, hanem a háromszéki falvak közösségi és kulturális identitásának fontos jelképei is. Az elmúlt évtizedekben reneszánszukat élték. A hagyományos székely kapu 2023 óta hungarikumnak számít.
A törvényesítés útját választják az elöljárók
Az ügy kapcsán néhány érintett település elöljáróját is megkerestük.
Jénáki Csongor, Lemhény polgármestere elmondta: húsz éve álló kapuról van szó, de úgy látszik egyeseknek van idejük ilyesmivel bajlódni. „Nagy meglepetésemre négy kapuról szól a felszólítás, jóllehet nálunk csak egy nagy méretű van a község területén. Aztán kiderült, hogy a kisebb, a falu nevét tartalmazó, kapunak nehezen nevezhető faragványokra is kitér a feljelentés” – magyarázta az elöljáró, aki elmondta: nincs mit csinálni, utólag engedélyeztetik azokat, ha nem teszik, törvényesítés helyett a pénzt később a büntetésre kell költeniük.
Mágori István csernátoni elöljárónak szintén négy kaput kell engedélyeztetnie, ezek Alsó- és Felsőcsernátonban, Ikafalván és Kézdialbis bejáratánál találhatóak. „Nincs mit tenni, fizetjük az engedélyeztetést, jóllehet nem kevés pénzről van szó” – válaszolta érdeklődésünkre.
Tusa Levente, Szentkatolna község polgármestere szintén a törvényesítés útját választja. „Két kapunk van, muszáj a felszólításnak eleget tennünk, jóllehet a költségvetésünk nagyon gyenge, ez a kiadás úgy hiányzik, mint púp a hátunkról” – mondotta telefonos megkeresésünkre.
Balogh Tibor kézdiszentléleki elöljáró is ebben a helyzetben van. „Minket két kapu miatt szólítottak fel, az egyik Kiskászonban, a másik Szárazpatakon található. Elindítjuk a törvényesítési eljárást, ha nem büntetésben részesülünk” – mondotta a polgármester.
A feljelentő egyébként az elhelyezett székely kapuk azonosítását, az építési engedélyek ellenőrzését, a törvényben előírt bírságok alkalmazását, a jogellenesen emelt építmények elbontását és a terület eredeti állapotának helyreállítását kérte a felügyelőségtől.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
