A nyugat európai mainstream egyik kedvenc országvezetője a túlélésért küzd. Finnországban ma választanak új országgyűlést, és az eddig regnáló, rendkívül fiatal (és mint kiderült ugyanennyire tapasztalatlan) Sanna Marin kormányfő és pártja nem túl esélyekkel vágott neki a kampánynak. Főleg, hogy Sanna Marin Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatója volt, legalábbis a sajtó előtt. Nemrég például azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a finnek F-18-as vadászgépeit ajánlotta fel Kijevnek úgy, hogy nem egyeztetett a kormányával – lett is belőle országos botrány. A legutoltós felmérések szerint Sanna Marin pártja nem hogy nem vezet, de még a második hely sem garantált számára.
A választás jelentőségét a háborús retorika kapcsán sem szabad alábecsülni, hiszen Finnország az orosz-ukrán agresszióra hivatkozva kezdeményezte a NATO-tagságot – és kapta meg még a választások előtt. Ez utóbbi megjegyzés azért fontos, mert a hosszú semlegességi külpolitikai múltra visszatekintő finneknél nem volt népszavazás a NATO-tagságról. Mindezen túlmenően pedig jelentős katonai, de főleg politikai támogatást nyújtott a Marin-kormány Ukrajnának. Így ha nem is egészben, de részben mindenképp az eddig kormány Ukrajna-politikájáról is véleményt formálnak a választók.
A finn választási rendszer egykamarás berendezkedésá, a parlament 200 képviselőjéből 199 tagját négyévente választják meg 13 választókörzetből. Az egyes választókörzetek képviselőinek száma a népesség nagyságától függ. Az utolsó képviselőt a saját választási autonómiával Åland-szigetek adja.
A finn belpolitika még a szlováknál is atomizáltabb, jelenleg 10 parlamenti párt van a törvényhozásban, és 22 országos valamint 5 regionális párt méri össze erejét a vasárnapi választáson.
Ilyen körülmények között esély sincs kis létszámú koalícióra, az pedig, hogy egyetlen párt többséget szerezzen, kizárt.
A jelenlegi kormány Sanna Marin szociáldemokrata SDP pártjából, a liberális Centrumpártból, a Zöld Ligából, a Baloldali szövetségből valamint a svéd kisebbség által támogatott Svéd Néppártból áll. Tökéletes balliberális felhozatal.
Sanna Marinról azonban tudni kell, hogy nem választások útján lett kormányfő. 2019-ben elődje egyik belpolitikai botrányából kifolyólag került a kormányfői székbe, akkor még csak 34 évesen.
A politikai mezőnyt itt is jelentősen átalakították az orosz-ukrán háború keltette hullámok. Az SDP népszerűsége lényegében két éve 20 százalék körül stagnál. A legnagyobb ellenzéki párt ellenben tavaly májustól 14 százalékról feltornázta magát 19 százalék fölé, miközben a parlamentben harmadik legtöbb képviselővel rendelkező KOK nevű párt jelenleg 20 százaléko áll (de jár ő 25 százalékon is).
A három legesélyesebb párt egyike sem kifejezetten euroszkeptikus, és egyikük sem ellenezte a NATO-tagságot, annak ellenére, hogy a PS alapvetően NATO-szkeptikus retorikát folytat.
Az előrejelzések szerint a „rocksztárként” gúnyolt Sanna Marin el fogja veszíteni a választásokat. Személyisége minimum megosztó. Mivel véleménye tökéletesen egybecsengett a nyugati mainstreammel, azért a fősodorbeli sajtó körbeudvarolta, és kilométeres cikkekben védelmezték, mikor tinilány módjára tombolt egy házibulin, vagy megszegte a koronavírus miatt elrendelt szabályokat, vagy amikor a kormánya megkérdezése nélkül tett betarthatatlan ígéretet Ukrajna államfőjének.
A belpolitika színpadán sem túl szimpatikus a teljesítménye. A finn gazdasági mutatók romlanak, és a KOK (Konzervatív Nemzeti Koalíció) élesen bírálta Sanna Marint költekezései miatt. Tény, hogy az államadósság a GDP 64 százalékáról 73 százalékára nőt a bulikirálynő regnálása alatt.
A PS elsősorban bevándorlás ellenes párt, amely azt sérelmezi, hogy már 700 euró körüli fizetés mellett egy bevándorló a jóléti rendszer egészéhez hozzáférhet. A PS szerint a migráció rengeteg finn választópolgárt irritál, és ez meg fog látszani a vasárnapi választások eredményén.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
