Még mondja valaki, hogy a szlovák politika nem kedveli az abszurd humort. Pedig de. Már csak a címben foglalt mondat miatt is érdemes volt a választóknak Igor Matovičot átbuktatniuk a parlament küszöbén.
Történt ugyanis, hogy a kiérdemesült egyszerű ember átnevezte a pártját Szlovákiára (így!). Igaz, ami igaz, a választók szeptember 30-án ridegtartásra fogták az obsitos kormányfőt és pénzügyminisztert.
Matovič ridegtartáson
A gazdálkodók egyszeregyéből tudjuk, a szilajnak is mondott ridegtartás csak az igénytelenebb egyedek tartására alkalmas, miáltal azok lassabban híznak. Tájainkon a legelőterületek szűkülése, valamint a nemesítés folytán ma már igen ritka, pedig a leginkább természetközeli tartásmód, nem utolsósorban kevesebb figyelemmel és munkával jár. Ezzel szemben a félszilajnak mondott tartásmód esetén az egyedeknek van egy három oldalról fedett beállójuk, ahová bármikor behúzódhatnak.
Fico negyedszer
Az ellenzéki lét keservei fölötti merengést megszakítva csendben jelezzük, időközben új kormány alakult. Robert Fico 2006, 2012 és 2016 után 2023. október 25-én, egy felhőkkel ölelkező későnyárias szerda délutánon ismét elfoglalhatta a miniszterelnöki bársonyszéket. Miután Ódor Lajos leköszönt kormányfő elmondása szerint a hivatalban töltött öt hónapot húsz évnek érezte, bele sem merünk gondolni, a nagytapolcsányi politikai veterán az eddig neki rendelt tíz évet mennyinek élte meg.
Üresen hagyott székek
Fico jött, látott, győzött, és a hatalom gyakorlásának olyan svunggal fogott neki, hogy a frissen kinevezett kormánya a tarra vágott államtitkári kar mellett, még az első estén üresen hagyta a kisebbségi és a romaügyi kormánybiztos székét. Elemző legyen a talpán, hogy eldöntse, az érintett posztok beszántásának, esetleg összevonásának ágyazott-e meg a döntés, vagy éppen az előző kabinet által megígért Kisebbségi Hivatalnak készítették elő ezzel a terepet. Annyi biztos, a remény hal meg utoljára.
Három a magyar igazság
Mielőtt pedig az új kormányfő Brüsszelben állította volna régi-új vágányra a szlovák külpolitikát, a háromnevű belügyminiszter három nappal a rendőrségi állományból való önkéntes távozása előtt rendelte át szolgálattételre a Poprádi Járási Rendőrkapitányságra Hamran István menesztett országos rendőrfőkapitányt. Három a magyar igazság.
Egy a ráadás
Miután Ondrej Dostál 2022 februárja után ismételten szolidaritási identitásváltáson esett át, s már ukránnak vallja magát, a jelek szerint Grendel Gábor személyében egyetlen magyar nemzetiségű képviselő maradt a pozsonyi törvényhozásban. Ő is a Szlovákia frakciójában. Hol máshol.
Igaz, mivel a frissen mandátumot szerzett képviselők – legalábbis a parlament adatlapja szerint – még nem nyilatkoztak a nemzetiségükről, ez a szám még változhat. Tegyük hozzá, a magyar anyanyelvű Tankó Vilmos az akkor még OĽaNO és Barátai névre hallgató formáció roma platformjának jelöltjeként szerzett mandátumot, a Hlas színeiben megválasztott ismert komáromi sportoló, Vlček Erik pedig saját elmondása szerint már tizenévesen a szlovák nemzetiséget választotta a magyar helyett.
Nem öt hónapra terveznek
Visszatérve a személycserékhez… Aki most megállapítja, hogy egy-két tárcavezetőn kívül a leköszönt hivatalnokkormány minisztereit fel sem tudja idézni, ne legyen túl szigorú magához. Ellenben a negyedik Fico-kormány nem öt hónapra tervez, úgyhogy a most hivatalba lépett kormánytagok neveit a középhaladó politikafogyasztóknak már házi feladat megjegyezni. Csak zárójelben jegyezzük meg, az egy másik kérdés, hogy végül majd mennyire bizonyul stabilnak az új kabinet.
A környezetvédelmi tárca élére végül az államfő szubjektív alkotmányossági rostáján fennakadt Rudolf Huliak helyett Tomáš Taraba került.
Leszerelt légiósok
Huliakban és Tarabában közös, hogy az SNS listáján megválasztott további hét képviselőhöz hasonlóan mindketten „légiósok”, azaz a pártvezetéshez nem kötődő, kívülről igazolt politikusok. Egy tíztagú képviselőcsoportban az ilyen felállás pedig nem igazán jó ajánlólevél a kormányzás viszontagságos hétköznapjaiban elvárható frakciófegyelmet illetően.
Ezért azután aligha meglepő, hogy a frakcióban magára maradt pártelnök, Andrej Danko a légiósokat a kormányzati tisztségek felé tereli, mert ez a karrierállomás a Tátra alatti fiatal felnőttkorú demokráciában együtt jár a parlamenti mandátum visszaadásával. Márpedig a légiósokat az SNS listáján már a pártelnökhöz kötő „színnemzeti” reménybeli honanyák és honatyák követik.
Szűk többség, elvárt fegyelem
Mivel a kormánytöbbséget mindössze 79 képviselő alkotja, ami a 150 fős pozsonyi törvényhozásban eléggé szűk többség, megalapozottan feltételezhetjük, hogy a nemzetiek frakcióján belüli pártfegyelem Andrej Dankón kívül Robert Ficónak is elsődleges kérdés.
A veterán kormányfő ezért vélhetően szívesebben látja a kormányában az SNS légiósait, mint a párt képviselőcsoportjában. Ja és persze az ördög közben nem alszik – ahogy arra Öllös László, az ismert politikai elemző is utalt a lapunkban a múlt héten megjelent interjúban, Fico időközben már javában dolgozhat azon, hogy átcsábítson a kormányoldalra egy-két arra könnyebben kapható ellenzéki képviselőt.
Mit várhatunk az új kormánytól?
Minden bizonnyal a kedves olvasókban is megfogalmazódott a kérdés, mit várhat az új kormánytól a felvidéki magyar közösség? Forró Krisztián, a Szövetség országos elnöke a Ma7-nek nyilatkozva a múlt héten úgy fogalmazott: „a múltból kiindulva óvatosak vagyunk, hiszen a központi kormányok magyar érdekképviselet nélkül rendre megfeledkeztek rólunk, felvidéki magyarokról, és az általunk lakott régiókról”.
Kapocs Szlovákia és Magyarország kormánya között
Annak kapcsán, milyen prioritásokat fogalmaz meg a szeptember 30-i választásokat követően egyedüliként a politikai térképen maradt felvidéki magyar párt, Forró elmondta: „az elkövetkező időszakban a Szövetség kapocs kíván lenni Szlovákia és Magyarország kormánya között”.
A pártelnök hozzátette: „mindkét ország sikerében érdekeltek vagyunk, hiszen a magyar nemzet része vagyunk, és egyúttal Szlovákiában élünk. Ezért a magyarságunk megmaradása mellett az általunk lakott régiók gazdasági fejlesztését tartjuk továbbra is prioritásnak”.
Megjelent a MAGYAR7 43. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
