Fico: Készen állunk a puccsra – a koalíció 10 legnagyobb botránya 2025-ben Lajos P. János2025. 12. 28., v – 13:07 Pozsony |
2025-ben több emlékezetes botránya is volt a kormánykoalíciónak, több pofonba is belefutottak Ficóék. A legnagyobbat decemberre hagyta a koalíció. A legnagyobbak közül elevenítünk fel néhányat, a teljesség igénye nélkül.
1. A kataszteri hivatal lebénult – január
A január nagyon nehéz hónap volt a koalíciónak, rögtön azzal indult, hogy kibertámadás (ransomware) érte a Szlovák Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalt (ÚGKK), ezért a kataszter informatikai rendszerei leálltak, a kataszter elérhetetlenné vált. Egyes hírek szerint a támadást a rendszer gyenge védelme tette lehetővé, a hivatal igazgatója is lemondásra kényszerült.
Az online tulajdoni lapok és ügyintézés lehetetlenné vált, ami megbénította az ingatlan-adásvételek bejegyzését, a jelzáloghitelekhez szükséges iratbeszerzést és sok határidős eljárást.
A téma a nemzetbiztonsági tanács szintjére is felkerült, a rendőrség nyomozást indított. A hivatalokban felhalmozódtak az ügyek, egyes beadványokat papíron kellett újra benyújtani. A kormány azt állította, hogy a biztonsági mentések miatt a tulajdonviszonyok nem vesztek el, de a helyreállítás hetekig tartott: január 22-től csak korlátozott, naponta frissülő adatnézetet tettek elérhetővé, amely jogi ügylethez nem használható. Még 2025 közepén is jeleztek részben nem működő kulcsszolgáltatásokat. A piac hónapokig átmeneti megoldásokkal dolgozott.
Kapcsolódó cikkünk
Az állam ugyan fokozatosan, több lépcsőben elérhetővé teheti a kataszteri jegyzékeket, de egyelőre csak ideiglenes megoldást alkalmaznak a helyzet orvoslására – hívták fel a figyelmet a szakértők.
A kataszteri adatbázist érintő támadással kapcsolatos problémákat a technológiai témákra szakosodott Živé.sk portál gyűjtötte össze. A megkérdezett szakemberek szerint az állam az első fázisban leellenőrizte az adatbázisok biztonságát, majd ugyan elérhetővé teszi a változásokat a kataszteri rendszerben, de csak a hivatalok belső adatait teszik szerkeszthetővé.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes kataszteri hivatalok a saját adatbázisukat aktualizálhatják, az állam pedig csak később teszi elérhetővé az országos jegyzéket.
Mivel a hivatalok kizárólag a saját adatbázisukat látják majd, egymás között már csak körülményesebben tudnak kommunikálni – tehát például ha egy másik járásból van szükségünk az információkra, el kell utaznunk az adott központba, mert máshol nem adják ki az adatokat.
Tárhelypara
A támadás után egy héttel sem biztosak a szakértők abban, hogy pontosan milyen adatok veszhettek el a hackerek miatt. Ezt a járási dokumentáció újraindítása után sem lehet majd tudni, mert a központi rendszer visszaállítása legalább hetekig tart majd. Az illetékesek, köztük Richard Takáč mezőgazdasági miniszter szerint minden mentés és adat rendelkezésre áll, de nem mindegy, hogy a tárolt adatokat milyen forrásokból sikerül hozzáférhetővé vagy használhatóvá tenni. A Živé.sk információi szerint a rendszer azonnali helyreállítását lehetővé tevő adatok nem álltak rendelkezésre, de a kármentő szakemberek találtak alternatív szerverekre lementett adatokat. Első körben azonban az eredeti adatbázist szeretnék helyreállítani, ez járna a legkevesebb problémával.
A hackerek által hozzáférhetetlenné tett adatok dekódolásán több tucatnyi állami alkalmazott és külsős dolgozik, állítólag külföldi szakértőket is bevontak a munkálatokba.
A központi, meghackelt adatbázis helyreállítása azért fontos, mert így az adatokat egyszerre, a különböző archívumok összefésülése nélkül, viszonylag problémamentesen sikerülhetne rekonstruálni. A szakértők állítják, hogy ez a művelet kiindulópontok nélkül akár évtizedekig is eltarthat. Viszont ha a régi adatbázis egy elmentett része rendelkezésre áll, az nagy segítséget nyújtana a szakértőknek: így ugyanis össze lehetne hasonlítani a dekódolt adatok tartalmát a kifejtett adatokkal.
Kapcsolódó cikkünk
Több járásban is megkezdik működésüket a kataszteri hivatalok.
A kataszteri hivatalt ért kibertámadás után egyes hivatalok január 13-án hétfőn már megnyitnak. A hivatal járási városokról adott közzé listát azzal, hogy a városokhoz tartozó járási kataszteri hivatalok nyitnak meg, és csak az adott régiókhoz kapcsolódóan nyújtanak szolgáltatásokat.
Hozzátették, hogy a belügyminisztérium fokozatosan közzéteszi majd a további járási hivatalokat is, amelyek megkezdik működésüket.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kataszteri hivatal elleni kibertámadással foglalkozott ma reggel az ország biztonsági tanácsa, amelynek a kormányfő mellett tagja a köztársasági elnök. A hivatal informatikai rendszerét feltehetően külföldi hackerek törték fel, és titkosították a teljes adatbázist. A titkosítás feloldásáért egyes információk szerint több millió dollárt követelnek. A kormány képviselői szerint a lakosság adatai nem vesztek el, a kataszteri hivatalban a biztonsági mentés megtörtént, senkinek a vagyonát nem fenyegeti veszély.
Hat nap elteltével az ország biztonsági tanácsa is tárgyalt a Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal elleni kibertámadásról, amelyre a rendelkezésre álló információk alapján még vasárnap került sor. Feltehetően külföldi hackerek zsarolóvírussal tették elérhetetlenné a kataszteri hivatal adatbázisát, az adatokat valószínűleg el is lopták, és egyes sajtóinformációk szerint csak több millió dollárért cserébe lennének hajlandóak visszaszolgáltatni azokat. A kataszteri hivatalok a héten ki sem nyitottak, egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy mikorra tudják helyreállítani a hackkerek okozta károkat, illetve egyáltalán helyre tudják-e állítani.
Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszter szerint a lakosság vagyonát nem fenyegeti semmilyen veszély.
Meg tudom erősíteni, hogy nem fenyegeti veszély senkinek sem a tulajdonát
– jelentette ki a miniszter.
Szerinte az ellentzék hazugságokat terjeszt, amikor azt állítja, hogy elveszhet bárkinek a vagyona. „El kell azonban ismerni, hogy a legnagyobb kibertámadásról van szó Szlovákia történelmében” – mondta a miniszter.
Azt állítja azonban, a biztonsági mentés rendben megtörtént, adatok nem vesztek el. A miniszter szerint ilyen támadás érte a napokban az Orosz Federációt is.
Komoly a gyanú, hogy az ilyen támadások Ukrajna bizonyos részéről indultak
– gyanúsította meg Ukrajnát Takáč.
Az „ukrán szálat” megerősítette Robert Fico kormányfő is, aki a parlament európai ügyi bizottságában magyarázta karácsony előtti moszkvai útját. Szerinte ez az egyik munkaváltozat, és azt is kijelentette, hoyg a hackerek munkáját belülről is segíthette valaki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A belügyminiszter fejét követeli az ellenzék a kataszteri hivatal informatikai rendszerét ért hackertámadás miatt. A hivatal kirendeltségei a kibertámadás miatt meghatározatlan ideig zárva lesznek, de azt állítják, adatok nem vesztek el. Egyes információk szerint zsarolóvírussal támadták meg a hivatal informatikai rendszerét, és milliókat követelnek az adatokért. Jelenleg még az sem világos, hogy milyen adatok vesztek el, miről készült biztonsági mentés.
Vasárnap kibertámadás érte a Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalt, azóta a a hivatal szolgáltatásai állnak, nem fogadnak ügyfeleket, nem lehet bejegyeztetni tulajdonosváltást, állnak a hitelfelvételhez szükséges zálogbejegyzések. Az živé.aktuality.sk információi szerint zsarolóvírussal támadták meg a hivatal informatikai rendszerét, amely zárolta a hivatal adatait, a hackerek állítólag hétszámjegyű váltságdíjat kérnek az adatok felszabadításáért. A hivatal elnökét a kormány nevezi ki, és egyébként önálló államigazgatási egységként működik, de az ellenzék a belügyminiszter fejét követeli az ügyben.
A belügyminiszter a politikai felelős
Az ellenzék szerint ugyanis a belügyminisztériumnak kellett volna gondoskodnia az adatok biztonságáról.
„A kataszter »elrablása« abszolút botrány, ezért a kudarcért politikailag a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok a felelős”
– állítja Michal Šimečka, a PS elnöke. Szerintük ez a támadás azt bizonyítja, hogy az állam nem tudja garantálni polgárai adatainak biztonságát. „Most az állam digitális szolgáltatásai iránti bizalomról van szó” – tette hozzá Ján Hargaš, a PS parlamenti képviselője.
Az SaS ugyancsak a belügyminisztert hibáztatja a kialakult helyzetért.
„A kataszteri hivatalt komoly kibertámadás érte, a belügyminiszter bujkál és hallgat arról, hogy milyen mértékben vannak veszélyben milliók adatai”
– jelentette ki Branislav Gröhling, az SaS elnöke. – Ez Robert Fico kormányának és Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek a totális kudarca, amely egy normális országban a belügyminiszter azonnali lemondásával járna.”
Kapcsolódó cikkünk
Külföldről érte kiterjedt kibertámadás a kataszteri hivatal (ÚGKK) informatikai rendszerét. Amíg a támadás következményeit fel nem számolják, a kataszteri hivatalok elővigyázatosságból zárva lesznek – jelentette be Matej Neumann, a belügyminisztérium szóvivője.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a kataszteri hivatal válaszol a támadással kapcsolatos kérdésekre. A hivatal szolgáltatásai kedd (január 7.) óta elérhetetlenek.
A kataszteri hivatal megerősítette, hogy kibertámadás érte az informatikai rendszerét. „Minden leállt. Kiberbiztonsági szakértők segítségével dolgozunk azon, hogy mielőbb működőképessé tegyük a rendszert” – közölte a hivatal.
Az ügyet a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (ÚBOK) vizsgálja, és a nemzetbiztonsági hivatal (NBÚ) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság is tárgyalni fog róla. A bizottság ülésére meghívják Roman Konečnýt, az NBÚ igazgatóját, és Juraj Cellert, a geodéziai, kartográfiai és kataszteri hivatal igazgatóját is.
A biztonsági tanács pénteken ülésezik
A miniszter szerint azonban az ellenzék előbb beszél, és csak utána gondolkodik.
„A belügyminisztériumot hibáztatni a kataszteri hivatal elleni kibertámadás miatt azt mutatja, hogy egyáltalán nem értették meg az állam alapvető működését”
– mondta a tárcavezető. Szerinte a kataszteri hivatal informatikai rendszerének biztonságáért maga a hivatal a felelős. Šutaj Eštok hozzátette, az ország bűnüldöző szervei vizsgálják a támadást, de részletesebb információkat a miniszter csak a biztonsági tanács pénteki ülése után ígér.
Az ellenzék a biztonsági tanács pénteki összehívását nagyon elkésettnek tartja. A Szlovákia mozgalom szerint már régen össze kellett volna ülnie a tanácsnak, mivel kataszteri hivatal elleni támadás a lakosság vagyona elleni támadás is.
„A kormány hat nap elteltével hívja össze a biztonsági tanácsot, pedig a támadás után azonnal tájékoztatnia kellett volna a lakosságot és meg kellett volna oldania a problémát”
– jelentette ki Michal Šipoš, a mozgalom parlamenti frakciójának elnöke.
„A hivatal elnöke nem tud szakmai kérdésekre válaszolni, egy külsős kollégája arról beszél, hogy nem tudnak mindent ellenőrizni, talán az adatok egy részét meg tudják menteni. Milyen adatok lesznek helyesek, és melyek változnak, ha ilyen hozzá nem értő emberek vezetik a hivatalt?” – tette fel a kérdést Šipoš.
Az ellenzék szerint a belügyminiszter igenis felelős, hiszen az ügyfelekkel a járási hivatal kataszteri osztálya tartja a kapcsolatot, a járási hivatal pedig a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.
Nem volt biztonsági mentés?
A Slovensko.Digital platform feltételezi, hogy a hivatal informatikai rendszere nem készített biztonsági másolatot, vagy legalábbis nem minden adatról. Ők is azt feltételezik, hogy zsarolóvírussal támadták meg az informatikai rendszert. „Az ilyen támadások gyakoriak és nem lehet teljes mértékben kivédeni őket, de minden állami szerv köteles rendszeresen biztonsági mentést készíteni, éppen az ilyen esetek miatt” – állítja nyilatkozatában az informatikai szakembereket tömörítő platform. Szerintük azonban a jelenlegi állapot azt mutatja, hogy a kataszteri hivatal hibázhatott.
„Az a tény, hogy még mindig nem állították helyre az adatokat, nem indult el a hivatal működése, azt mutatja, hogy a biztonsági mentés nem történt meg vagy nem megfelelő rendszerességgel, és nem tesztelték a biztonsági adatok visszaállíthatóságát”
– áll a Slovensko.Digital nyilatkozatában.
Az STVR információi szerint a hivatal rendszerét semmilyen vírusirtó program nem védte, pontosabban csak az Eset egy lejárt vírusirtója volt a rendszerbe beépítve.
Leáll az ingatlanpiac
A kataszteri hivatal megbénulása egyrészt a lakosság ingatlanvagyonát veszélyezteti, másrészt megbénítja az ingatlanpiacot. Nem lehet ingatlant átruházni adásvételi szerződés alapján, az eladók és a vevők legfeljebb az előzetes feltételekben egyezhetnek meg.
A helyzet megbénítja a jelzáloghitelek felvételét is, amelyekhez szükség lenne a jelzálog bejegyzésére az adott ingatlanra. Jelenleg az sem világos, hogy a kibertámadás fenyegetést jelent-e a meglévő jelzáloghitelekre, de az biztos, hogy az új hitelek felvétele leáll. A bankok ugyanis csak azt követően folyósítják a hitelt, hogy a jelzálogot a kataszteri hivatal bejegyezte az adott ingatlanra.
Mikor működnek majd újra a hivatalok?
Ma még senki sem tudja megmondani, hogy a kataszteri hivatal kirendeltségei mikor tudnak majd újra kinyitni, mikor tudnak majd ügyfeleket fogadni. A belügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint bizonytalan ideig zárva tartanak.
„A kataszteri osztályok ügyfélfogadása előzetesen a kibertámadás következményeinek megszüntetéséig szünetel”
– írta a tájékoztatóban a belügyminisztérium.
A kataszter állítólag jövő héten már működhet
A miniszter tájékoztatása szerint az adatok ugyan megvannak, de az informatikai rendszer, amely ezeket kezelni tudná, megfertőződött, ennek megtisztítása jelenleg is folyik.
Bízom benne, hogy jövő héten az egyes kataszteri hivatalok fokozatosan elkezdik a működésüket
– mondta a miniszter.
A rendszer azonban csak később áll össze egy egésszé, kezdetben minden helyi kirendeltség önállóan működik majd. “A kérvényeket az adott kirendeltségben dolgozzák majd fel, nem küldik a központba, arra csak fokozatosan kerül sor” – tájékoztatott Takáč.
Ivan Ivančin, az informatikai minisztérium államtitkára is megerősítette, hogy adatok nem vesztek el.
Minden adatról biztonsági mentés készült, azokhoz nem fértek hozzá és teljesek. A polgár és a vagyona közti kapcsolat nem veszett el
– jelentette ki az államtitkár. Szerinte a támadást az ország kiberbiztonságáért felelős szervek észlelték és azonnal működésbe léptek. Megerősítette, hogy a támadás az infrastruktúra ellen irányult. “Mindent megteszünk, hogy ezt az infrastruktúrát mielőbb működőképessé tegyük” – mondta Ivančin. A hivatalok működését fokozatosan indítják majd el, utolsóként a központot teszik elérhetővé, mert szerinte ez volt a támadás kiindulópontja.
Politikai felelős nincs
A kormányból egyelőre még senki sem vállalta a felelősséget, a biztonsági tanács ülése után sem tették ezt meg. Richard Takáč szerint most még korai a felelősségvállalásról beszélni, akár az ő, akár a kataszteri hivatal igazgatója, Juraj Celler részéről. A hivatal a törvény szerint valóban önálló, elnökét a kormány választja meg, a mezőgazdasági miniszter javaslatára. A jelenlegi elnökét, Juraj Cellert Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszter javaslatára választotta meg a Fico-kormány. A kialakult helyzetért azonban a tárcavezető sem vállalja a felelősséget.
Előbb meg kell szerezni minden szükséges információt, minden adatot, és elsősorban azt kell megtudni, hogy mi hogyan történt
– mondta a mezőgazdasági miniszter. Ő is az ellenzéket fenyegette, szerinte ugyanis elképzelhetetlen, hogy valaki a vagyona elvesztésével fenyegeti az embereket, ahogyan azt az ellenzéki pártok tették.
Az ellenzék a belügyminiszter fejét követeli
Az ellenzék egyelőre Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter fejét követeli, szerintük általában ő a felelős az állami szervek biztonságáért, beleértve az informatikai biztonságot is.
Normális országban a belügyminiszter már régen lemondott volna hasonló helyzetben
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke.
A belügyminiszter szerint folyik az ügy büntetőjogi kivizsgálása is, ennek az eredményét is meg kell várni. Az állami szervek kibernetikai biztonságával azonban már foglalkozni szeretne, pedig korábban még arról beszélt, hogy minden szerv önmaga felelős az informatikai rendszereinek a biztonságáért.
A biztonsági tanácson elfogadtunk egy dokumentumot, amely tartalmazza azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ilyen eseteket elkerülhessük, és a belügyminiszter védelmet nyújthasson ennek a hivatalnak is a kibernetikai támadások ellen
– mondta Šutaj Eštok. Ő elégedett a rendőrség és a titkosszolgálatok megelőző munkájával is.
Újra támadta az ellenzéket, amely szerinte nem tud mást, csak rémhíreket terjeszteni és megosztani a társadalmat. Ő is megerősítette, hogy a hivatal adatai nem vesztek el, a biztonsági mentések rendben megtörténtek.
A hivatal biztonsági rendszere több sebből vérzett
Sajtóinformációk szerint a hivatal kiberbiztonsági rendszere több sebből vérzett. Az STVR információi szerint az informatikai rendszert csak egy elavult vírusirtó program védte. A hivatal korábbi igazgatója, Ján Mrva az aktuality.sk-nak azt mondta, hogy az előző kormány idején elindult az informatikai rendszer biztonságának felülvizsgálata, de azt a Fico-kormány idején kinevezett új vezetés leállította, és a hivatal informatikai szakembereit, vagy legalábbis azok egy részét elbocsátották, és külső cégeket bíztak meg a feladatok ellátásával.
BA Malacky – Malacka
TT Skalica – Szakolca
TT Trnava – Nagyszombat
NR Nitra – Nyitra
NR Topolčany – Nagytapolcsány
TN Ilava – Illava
TN Myjava – Miava
TN Nové mesto nad Váhom – Vágújhely
TN Trenčín – Trencsén
BB Zvolen – Zólyom
BB Žiar nad Hronom – Garamszentkereszt
BB Rimavská Sobota – Rimaszombat
BB Veľký krtíš – Nagykürtös
PO Bardejov – Bártfa
PO Kežmarok – Késmárk
PO Prešov – Eperjes
PO Stará Ľubovňa – Ólubló
PO Svidník – Felsővízköz
KE Gelnica – Gölnicbánya
KE Košice-okolie- Moldava n/Bodvou: Kassa-vidéki – Szepsi
KE Michalovce – Nagymihály
KE Michalovce – Veľké Kapušany: Nagymihály – Nagykapos
KE Spišská Nová Ves – Igló
KE Trebišov – Tőketerebes
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico kifogásolható külpolitikai lépései miatt egyre égetőbb helyzetekben találja magát, kormánya eközben legfeljebb találgatni tud, ki áll a kataszter elleni támadás mögött. Reggeli hírösszefoglalónkban arról is szót ejtünk, hogyan kosarazta ki a szlovák színjátszás nagyasszonya Peter Pellegrinit.
A podcastunkban szereplő híreket az alábbi cikkek alapján válogattuk:
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kataszteri hivatal elleni kibertámadással foglalkozott ma reggel az ország biztonsági tanácsa, amelynek a kormányfő mellett tagja a köztársasági elnök. A hivatal informatikai rendszerét feltehetően külföldi hackerek törték fel, és titkosították a teljes adatbázist. A titkosítás feloldásáért egyes információk szerint több millió dollárt követelnek. A kormány képviselői szerint a lakosság adatai nem vesztek el, a kataszteri hivatalban a biztonsági mentés megtörtént, senkinek a vagyonát nem fenyegeti veszély.
Hat nap elteltével az ország biztonsági tanácsa is tárgyalt a Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal elleni kibertámadásról, amelyre a rendelkezésre álló információk alapján még vasárnap került sor. Feltehetően külföldi hackerek zsarolóvírussal tették elérhetetlenné a kataszteri hivatal adatbázisát, az adatokat valószínűleg el is lopták, és egyes sajtóinformációk szerint csak több millió dollárért cserébe lennének hajlandóak visszaszolgáltatni azokat. A kataszteri hivatalok a héten ki sem nyitottak, egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy mikorra tudják helyreállítani a hackkerek okozta károkat, illetve egyáltalán helyre tudják-e állítani.
Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszter szerint a lakosság vagyonát nem fenyegeti semmilyen veszély.
Meg tudom erősíteni, hogy nem fenyegeti veszély senkinek sem a tulajdonát
– jelentette ki a miniszter.
Szerinte az ellentzék hazugságokat terjeszt, amikor azt állítja, hogy elveszhet bárkinek a vagyona. „El kell azonban ismerni, hogy a legnagyobb kibertámadásról van szó Szlovákia történelmében” – mondta a miniszter.
Azt állítja azonban, a biztonsági mentés rendben megtörtént, adatok nem vesztek el. A miniszter szerint ilyen támadás érte a napokban az Orosz Federációt is.
Komoly a gyanú, hogy az ilyen támadások Ukrajna bizonyos részéről indultak
– gyanúsította meg Ukrajnát Takáč.
Az „ukrán szálat” megerősítette Robert Fico kormányfő is, aki a parlament európai ügyi bizottságában magyarázta karácsony előtti moszkvai útját. Szerinte ez az egyik munkaváltozat, és azt is kijelentette, hoyg a hackerek munkáját belülről is segíthette valaki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A belügyminiszter fejét követeli az ellenzék a kataszteri hivatal informatikai rendszerét ért hackertámadás miatt. A hivatal kirendeltségei a kibertámadás miatt meghatározatlan ideig zárva lesznek, de azt állítják, adatok nem vesztek el. Egyes információk szerint zsarolóvírussal támadták meg a hivatal informatikai rendszerét, és milliókat követelnek az adatokért. Jelenleg még az sem világos, hogy milyen adatok vesztek el, miről készült biztonsági mentés.
Vasárnap kibertámadás érte a Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalt, azóta a a hivatal szolgáltatásai állnak, nem fogadnak ügyfeleket, nem lehet bejegyeztetni tulajdonosváltást, állnak a hitelfelvételhez szükséges zálogbejegyzések. Az živé.aktuality.sk információi szerint zsarolóvírussal támadták meg a hivatal informatikai rendszerét, amely zárolta a hivatal adatait, a hackerek állítólag hétszámjegyű váltságdíjat kérnek az adatok felszabadításáért. A hivatal elnökét a kormány nevezi ki, és egyébként önálló államigazgatási egységként működik, de az ellenzék a belügyminiszter fejét követeli az ügyben.
A belügyminiszter a politikai felelős
Az ellenzék szerint ugyanis a belügyminisztériumnak kellett volna gondoskodnia az adatok biztonságáról.
„A kataszter »elrablása« abszolút botrány, ezért a kudarcért politikailag a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok a felelős”
– állítja Michal Šimečka, a PS elnöke. Szerintük ez a támadás azt bizonyítja, hogy az állam nem tudja garantálni polgárai adatainak biztonságát. „Most az állam digitális szolgáltatásai iránti bizalomról van szó” – tette hozzá Ján Hargaš, a PS parlamenti képviselője.
Az SaS ugyancsak a belügyminisztert hibáztatja a kialakult helyzetért.
„A kataszteri hivatalt komoly kibertámadás érte, a belügyminiszter bujkál és hallgat arról, hogy milyen mértékben vannak veszélyben milliók adatai”
– jelentette ki Branislav Gröhling, az SaS elnöke. – Ez Robert Fico kormányának és Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek a totális kudarca, amely egy normális országban a belügyminiszter azonnali lemondásával járna.”
Kapcsolódó cikkünk
Külföldről érte kiterjedt kibertámadás a kataszteri hivatal (ÚGKK) informatikai rendszerét. Amíg a támadás következményeit fel nem számolják, a kataszteri hivatalok elővigyázatosságból zárva lesznek – jelentette be Matej Neumann, a belügyminisztérium szóvivője.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a kataszteri hivatal válaszol a támadással kapcsolatos kérdésekre. A hivatal szolgáltatásai kedd (január 7.) óta elérhetetlenek.
A kataszteri hivatal megerősítette, hogy kibertámadás érte az informatikai rendszerét. „Minden leállt. Kiberbiztonsági szakértők segítségével dolgozunk azon, hogy mielőbb működőképessé tegyük a rendszert” – közölte a hivatal.
Az ügyet a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (ÚBOK) vizsgálja, és a nemzetbiztonsági hivatal (NBÚ) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság is tárgyalni fog róla. A bizottság ülésére meghívják Roman Konečnýt, az NBÚ igazgatóját, és Juraj Cellert, a geodéziai, kartográfiai és kataszteri hivatal igazgatóját is.
A biztonsági tanács pénteken ülésezik
A miniszter szerint azonban az ellenzék előbb beszél, és csak utána gondolkodik.
„A belügyminisztériumot hibáztatni a kataszteri hivatal elleni kibertámadás miatt azt mutatja, hogy egyáltalán nem értették meg az állam alapvető működését”
– mondta a tárcavezető. Szerinte a kataszteri hivatal informatikai rendszerének biztonságáért maga a hivatal a felelős. Šutaj Eštok hozzátette, az ország bűnüldöző szervei vizsgálják a támadást, de részletesebb információkat a miniszter csak a biztonsági tanács pénteki ülése után ígér.
Az ellenzék a biztonsági tanács pénteki összehívását nagyon elkésettnek tartja. A Szlovákia mozgalom szerint már régen össze kellett volna ülnie a tanácsnak, mivel kataszteri hivatal elleni támadás a lakosság vagyona elleni támadás is.
„A kormány hat nap elteltével hívja össze a biztonsági tanácsot, pedig a támadás után azonnal tájékoztatnia kellett volna a lakosságot és meg kellett volna oldania a problémát”
– jelentette ki Michal Šipoš, a mozgalom parlamenti frakciójának elnöke.
„A hivatal elnöke nem tud szakmai kérdésekre válaszolni, egy külsős kollégája arról beszél, hogy nem tudnak mindent ellenőrizni, talán az adatok egy részét meg tudják menteni. Milyen adatok lesznek helyesek, és melyek változnak, ha ilyen hozzá nem értő emberek vezetik a hivatalt?” – tette fel a kérdést Šipoš.
Az ellenzék szerint a belügyminiszter igenis felelős, hiszen az ügyfelekkel a járási hivatal kataszteri osztálya tartja a kapcsolatot, a járási hivatal pedig a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.
Nem volt biztonsági mentés?
A Slovensko.Digital platform feltételezi, hogy a hivatal informatikai rendszere nem készített biztonsági másolatot, vagy legalábbis nem minden adatról. Ők is azt feltételezik, hogy zsarolóvírussal támadták meg az informatikai rendszert. „Az ilyen támadások gyakoriak és nem lehet teljes mértékben kivédeni őket, de minden állami szerv köteles rendszeresen biztonsági mentést készíteni, éppen az ilyen esetek miatt” – állítja nyilatkozatában az informatikai szakembereket tömörítő platform. Szerintük azonban a jelenlegi állapot azt mutatja, hogy a kataszteri hivatal hibázhatott.
„Az a tény, hogy még mindig nem állították helyre az adatokat, nem indult el a hivatal működése, azt mutatja, hogy a biztonsági mentés nem történt meg vagy nem megfelelő rendszerességgel, és nem tesztelték a biztonsági adatok visszaállíthatóságát”
– áll a Slovensko.Digital nyilatkozatában.
Az STVR információi szerint a hivatal rendszerét semmilyen vírusirtó program nem védte, pontosabban csak az Eset egy lejárt vírusirtója volt a rendszerbe beépítve.
Leáll az ingatlanpiac
A kataszteri hivatal megbénulása egyrészt a lakosság ingatlanvagyonát veszélyezteti, másrészt megbénítja az ingatlanpiacot. Nem lehet ingatlant átruházni adásvételi szerződés alapján, az eladók és a vevők legfeljebb az előzetes feltételekben egyezhetnek meg.
A helyzet megbénítja a jelzáloghitelek felvételét is, amelyekhez szükség lenne a jelzálog bejegyzésére az adott ingatlanra. Jelenleg az sem világos, hogy a kibertámadás fenyegetést jelent-e a meglévő jelzáloghitelekre, de az biztos, hogy az új hitelek felvétele leáll. A bankok ugyanis csak azt követően folyósítják a hitelt, hogy a jelzálogot a kataszteri hivatal bejegyezte az adott ingatlanra.
Mikor működnek majd újra a hivatalok?
Ma még senki sem tudja megmondani, hogy a kataszteri hivatal kirendeltségei mikor tudnak majd újra kinyitni, mikor tudnak majd ügyfeleket fogadni. A belügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint bizonytalan ideig zárva tartanak.
„A kataszteri osztályok ügyfélfogadása előzetesen a kibertámadás következményeinek megszüntetéséig szünetel”
– írta a tájékoztatóban a belügyminisztérium.
A kataszter állítólag jövő héten már működhet
A miniszter tájékoztatása szerint az adatok ugyan megvannak, de az informatikai rendszer, amely ezeket kezelni tudná, megfertőződött, ennek megtisztítása jelenleg is folyik.
Bízom benne, hogy jövő héten az egyes kataszteri hivatalok fokozatosan elkezdik a működésüket
– mondta a miniszter.
A rendszer azonban csak később áll össze egy egésszé, kezdetben minden helyi kirendeltség önállóan működik majd. “A kérvényeket az adott kirendeltségben dolgozzák majd fel, nem küldik a központba, arra csak fokozatosan kerül sor” – tájékoztatott Takáč.
Ivan Ivančin, az informatikai minisztérium államtitkára is megerősítette, hogy adatok nem vesztek el.
Minden adatról biztonsági mentés készült, azokhoz nem fértek hozzá és teljesek. A polgár és a vagyona közti kapcsolat nem veszett el
– jelentette ki az államtitkár. Szerinte a támadást az ország kiberbiztonságáért felelős szervek észlelték és azonnal működésbe léptek. Megerősítette, hogy a támadás az infrastruktúra ellen irányult. “Mindent megteszünk, hogy ezt az infrastruktúrát mielőbb működőképessé tegyük” – mondta Ivančin. A hivatalok működését fokozatosan indítják majd el, utolsóként a központot teszik elérhetővé, mert szerinte ez volt a támadás kiindulópontja.
Politikai felelős nincs
A kormányból egyelőre még senki sem vállalta a felelősséget, a biztonsági tanács ülése után sem tették ezt meg. Richard Takáč szerint most még korai a felelősségvállalásról beszélni, akár az ő, akár a kataszteri hivatal igazgatója, Juraj Celler részéről. A hivatal a törvény szerint valóban önálló, elnökét a kormány választja meg, a mezőgazdasági miniszter javaslatára. A jelenlegi elnökét, Juraj Cellert Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszter javaslatára választotta meg a Fico-kormány. A kialakult helyzetért azonban a tárcavezető sem vállalja a felelősséget.
Előbb meg kell szerezni minden szükséges információt, minden adatot, és elsősorban azt kell megtudni, hogy mi hogyan történt
– mondta a mezőgazdasági miniszter. Ő is az ellenzéket fenyegette, szerinte ugyanis elképzelhetetlen, hogy valaki a vagyona elvesztésével fenyegeti az embereket, ahogyan azt az ellenzéki pártok tették.
Az ellenzék a belügyminiszter fejét követeli
Az ellenzék egyelőre Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter fejét követeli, szerintük általában ő a felelős az állami szervek biztonságáért, beleértve az informatikai biztonságot is.
Normális országban a belügyminiszter már régen lemondott volna hasonló helyzetben
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke.
A belügyminiszter szerint folyik az ügy büntetőjogi kivizsgálása is, ennek az eredményét is meg kell várni. Az állami szervek kibernetikai biztonságával azonban már foglalkozni szeretne, pedig korábban még arról beszélt, hogy minden szerv önmaga felelős az informatikai rendszereinek a biztonságáért.
A biztonsági tanácson elfogadtunk egy dokumentumot, amely tartalmazza azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ilyen eseteket elkerülhessük, és a belügyminiszter védelmet nyújthasson ennek a hivatalnak is a kibernetikai támadások ellen
– mondta Šutaj Eštok. Ő elégedett a rendőrség és a titkosszolgálatok megelőző munkájával is.
Újra támadta az ellenzéket, amely szerinte nem tud mást, csak rémhíreket terjeszteni és megosztani a társadalmat. Ő is megerősítette, hogy a hivatal adatai nem vesztek el, a biztonsági mentések rendben megtörténtek.
A hivatal biztonsági rendszere több sebből vérzett
Sajtóinformációk szerint a hivatal kiberbiztonsági rendszere több sebből vérzett. Az STVR információi szerint az informatikai rendszert csak egy elavult vírusirtó program védte. A hivatal korábbi igazgatója, Ján Mrva az aktuality.sk-nak azt mondta, hogy az előző kormány idején elindult az informatikai rendszer biztonságának felülvizsgálata, de azt a Fico-kormány idején kinevezett új vezetés leállította, és a hivatal informatikai szakembereit, vagy legalábbis azok egy részét elbocsátották, és külső cégeket bíztak meg a feladatok ellátásával.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) szerint oroszországi látogatása teljesen átlátható volt, ezt pedig a tárgyaláson készült „szép fotók” is igazolják. A moszkvai vizitről azonban még a kormányhivatalnak sincsenek hírei, így a parlament európai ügyekért felelős bizottságán volt a világ szeme, hogy új információkat szerezzenek. Fico pedig el is árult néhány apróságot.
Robert Fico 90 percet áldozott fel az elmondása szerint rendkívül „sűrű napjából” arra, hogy megjelenjen a parlament európai ügyekért felelős bizottsága előtt, és választ adjon azokra, a moszkvai útjával kapcsolatos kérdésekre, amik nem csak az ellenzéket, de az ország lakosait is foglalkoztatják.
Békülékeny hangnem
A miniszterelnök már a csütörtöki brüsszeli látogatása alkalmával megjegyezte, hogy másnap kellemetlen pillanatok, forró hangulat és igazi „grillezés” vár rá a parlamentben. Hangneme azonban péntekre jóval békülékenyebbre váltott.
Szabad akaratomból jelentem meg, hogy egy, az ország számára kiemelkedően fontos témáról beszéljünk. Nem egy kihallgatáson vagyok
– kezdte Robert Fico, aki rögtön jelezte, itt az ideje, hogy ismét megnyissák az ukrán gáztranzit leállításának ügyét, valamint az ebből fakadó anyagi veszteségek kérdését.
A kormányfő elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint moszkvai látogatását titokban készítették elő, és teljesen átláthatatlan volt. Fico szerint egyáltalán nincs titkolnivalója, ezt pedig a vizit alkalmával készült „szép fotók” is igazolják. A Denník N-hez azonban eljutott a kormányhivatal tájékoztatása, amelyben egyértelműen elismerik, hogy nem rendelkeznek konkrét információkkal a miniszterelnök moszkvai látogatásával kapcsolatban, ezt pedig azzal indokolják, hogy nem szolgálati, hanem privát útról volt szó.
Fico azt is megjegyezte, az utazás előtt egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, aki „tiszteletben tartotta a szlovák miniszterelnök döntését, mivel semmilyen rendelkezés vagy szankció nem tiltja, hogy az európai vezetők Oroszországba menjenek”.
Feltételeztem, hogy a mai véleménycsere arról szól majd, hogy azt forszírozzák, miért teszek olyan lépéseket, amellyel önök szerint változást eszközölünk az ország külpolitikai irányultságában
– fordult Fico az ellenzékhez, majd megjegyezte, hogy ezekkel a vádakkal csak farkast kiáltanak, mivel kabinetje az Európai Unióban, valamint a NATO-ban látja az ország jövőjét. Ennek ellenére leszögezte, a továbbiakban is „szuverén politikát” kíván folytatni. Emiatt üdvözölte, hogy a koalíció néhány képviselője követi a példáját, és a hét végén Moszkvába utaznak.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) moszkvai látogatásával minden létező vörös vonalat átlépett, és olyan külpolitikai fordulatot hajtott végre, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa. Az ellenzék kész tárgyalni a koalíció változásra vágyó képviselőivel, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását. A Magyar Szövetség nem lát kivetnivalót Fico moszkvai útjában.
A miniszterelnök, Robert Fico vasárnapi moszkvai látogatását nem csak nemzetközi és uniós színtéren értékelték árulásként, a belpolitikai állóvizet is igen komolyan felkavarta, hogy a kormányfő önként vállalta, hogy a Kreml propagandájának eszközévé válik.
Belpolitikai krízisek után külpolitikai fordulat
Szlovákia az elmúlt időszakban egyik krízisből a másikba süllyedt. A lakosokat egyre jobban aggasztja a kormány januárban életbe lépő, megszorításokban bővelkedő konszolidációs csomagja, a hazai egészségügyet mindössze egy hajszál választotta el az összeomlástól, az orvosok után pedig a tanárok is hangot adtak az elégedetlenségüknek. A kormányfő eközben több időt tölt külföldi szolgálati utakon, mint idehaza, a konfliktusok egy részét pedig érdekütközésre hivatkozva nem kívánja kezelni.
Jegyezzük meg ezt a pillanatot. Robert Fico ismét a legnehezebb percekben hagyta el az országot. Ahelyett, hogy a lakosok problémáival foglalkozna, diktátorokat szolgál. Erre azonban nem csak mi emlékszünk majd, hanem a történelemkönyvek is
– jelentette ki az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a miniszterelnök azt az orosz elnököt részesíti előnyben a saját polgárai helyett, aki barátságtalan államnak nevezi Szlovákiát.
A Progresszív Szlovákia elnöke úgy véli, Fico amellett, hogy rossz utat választott még kudarcot is vallott, hiszen üres kézzel távozott Putyintól.
„Ha valóban a gázszállításra keresett volna alternatív megoldás, már rég orvosolta volna a problémát, ahogy azt a szomszédos Csehország is tette. Mi azonban az utolsó pillanatban kapkodunk. Amennyiben Fico valóban tenni szeretett volna valamit a lakosokért, akkor Kijevben kellett volna tárgyalnia ahelyett, hogy csak sértegette a szomszédainkat” – szögezte le Šimečka.
A Szövetségnek nem gond, hogy Fico Putyinnal tárgyalt
A Magyar Szövetség nem lát problémát abban, hogy Robert Fico az Ukrajnát megtámadó és Szlovákiát ellenséges országként nyilvántartó orosz elnökkel tárgyal. Annak ellenére sincs vele problémájuk, hogy a tárgyalások részleteit sem ismerik.
Abban viszont semmi kivetnivalót nem látunk, ha a miniszterelnök tárgyalásokat eszközöl a világ nagyhatalmaival háború és béke, energiabiztonság vagy egyéb nemzetstratégiai jelentőségű kérdésekben
– áll a Magyar Szövetség nyilatkozatában, amit a Napunknak juttattak el. Szerintük ugyanis ez hozzátartozik „egy felelős kormányfő munkaköréhez”.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Soha nem látott töréspont
Az egykori külügyminiszter, Ivan Korčok elmondása szerint teljesen világos, hogy Robert Fico célja múlt csütörtökön az volt, hogy konfliktust generáljon Zelenszkijjel, hogy ezzel legitimizálja moszkvai kiruccanását.
Ez egy soha nem látott töréspont az ország külpolitikájában. Korábban már jeleztük, hogy a négy égtáj irányába egyensúlyozó külpolitikai végeredménye az lesz, hogy kelet felé haladunk. Az Orbán Viktor vezette Magyarországgal együtt Moszkva ölelésében kötött ki
– bírálta éles hangnemben Korčok Ficót. A volt külügyminiszter szerint ezzel felégettük a legközelebbi partnereinkhez vezető összes hidat.
Ivan Korčokot ez a kilencvenes évekre emlékezteti, amikor Vladimír Mečiar kijelentette, „ha nem akarnak minket nyugaton, akkor megyünk keletre”.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
„Szlovákiát szívesen látják a NATO-ban és az Európai Unióban, de van egy miniszterelnökünk, aki nem érzi jól magát ott” – magyarázta a külügyi tárca egykori vezetője.
Korčok aggodalmait alátámasztja a negatív nemzetközi visszhang is. A brüsszeli Politico hírportál „karácsonyi bevásárlásként” hivatkozott „Fico sokkoló moszkvai útjára”, amely komoly vitákat eredményezett. Az Európai Bizottság tisztviselői elmarasztalták Robert Ficót, a szlovák uniós biztos, az egykori smeres Maroš Šefčovič pedig mélyen hallgat. Az ukránok újabb önjelölt békeharcost emlegetnek, de nem a szomszédunk az egyetlen, aki a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz hasonlítja Ficót. A nemzetközi sajtó jó része ugyancsak párhuzamba állítja egymással a két jó barátot.
Küszöbön a kormány bukása?
A Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, Tomáš Valášek a koalíció lelkiismeretes képviselőire igyekezett nyomást gyakorolni.
A miniszterelnök, a külügyminiszter és a kormány egyes tagjainak álláspontja egyértelmű, de mi van a többiekkel? Ha önök nem ebbe az irányba tartanak, eljött az ideje, hogy lépjenek!
– intézett nyílt felhívást a honatyákhoz Valášek.
Sajtóérdeklődésre Michal Šimečka megerősítette az ellenzék tárgyalásokat kezdeményez, amelybe a koalíció változásra vágyó képviselőit is szeretnék bevonni, készek tárgyalni róla, hogy mielőbb újra a jó irányba tereljék az ország sorsának alakulását.
Az SaS máris jelezte, hogy bizalmatlansági szavazást indítványoznának, hogy mielőbb menesszék az iránytűjét vesztett Robert Ficót és kormányát.
Tüntetésbe fordult ellenállás
A kormányfő moszkvai vizitjét bírálók hétfő délben a kormányhivatal szomszédságában található Szabadság téren gyűltek össze, hogy a „diktátorral csevegő miniszterelnök” lépései ellen tiltakozzanak.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés által életre hívott tüntetésen egyebek mellett azt követelik a résztvevők, hogy Robert Fico tájékoztassa a nyilvánosságot oroszországi utazásának céljairól, valamint annak végeredményéről.
Felszólították a parlamentet, hogy tűzzék napirendre a kérdést, milyen hatással lesz Szlovákia sorsára a kormányfő magánakciója.
Szlovákia korábbi miniszterelnöke, Eduard Heger is felszólalt a pozsonyi Szabadság téren, és arra kérte a polgárokat, „ne hagyják el az országot, hogy aztán Robert Fico tálcán nyújtsa át Putyinnak, mint egy második Fehéroroszországot”.
A kormányfő egyelőre mélyen hallgat a moszkvai útjáról, a tegnap esti bejegyzése óta sem ő, sem a kormányhivatal nem közöl újabb információkat. Egyelőre azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg Fico.
A Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselői a tiltakozás során bejelentették, hogy a főügyészséghez fordulnak, mivel azt gyanítják, Robert Fico Vlagyimir Putyinnal való együttműködése bűncselekménynek minősülhet, mivel Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Sorjázó támadások
A kormányfő békülékeny hangneme gyorsan tovaszállt, az ellenzéket többek között félelemkeltéssel vádolta.
„Ha meghívnánk Vlagyimir Putyint Szlovákiába egy békecsúcsra, akkor azért dolgoznának, hogy eleget tegyünk a nemzetközi elfogatóparancsnak? – szegezte neki a kérdést Fico a Progresszív Szlovákia elnökének, Michal Šimečkának, aki szerinte kettős mércét alkalmaz, mert Lengyelországra egyáltalán nem próbálnak nyomást gyakorolni, hogy tartóztassák le a Varsóba készülő izraeli miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut, aki ellen szintén elfogatóparancs van érvényben.
Robert Fico ezúttal is készült néhány általa igencsak kedvelt szólással és közmondással. Állítása szerint az ellenzék még azt az íratlan szabályt sem tartaná tiszteletben, hogy halottról jót vagy semmit.
Még a síromat is leköpnék
– jelentette ki Fico, akit a bizottság több koalíciós képviselője is a védelmébe vett. A kormánypártok politikusainak időhúzása révén az ellenzék gyakorlatilag alig jutott szóhoz.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányfő, Robert Fico (Smer) terve az volt, hogy a brüsszeli tárgyalás alkalmával felébreszti „édes álmából” az Európai Bizottság illetékeseit. Végül azonban Fico volt az, akinek rá kellett döbbennie, ellenséges magatartása komoly következményekkel járhat. Az ukrán fél a távolmaradás mellett döntött, a kilátásba helyezett szlovák szankciókra reagálva pedig a gáztranzit után az olajszállítás leállításának lehetőségét is felvetették.
A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy egy háromoldalú találkozó keretében vitassák meg a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. Az Európai Bizottság illetékesei végül végül csütörtökre tűzték ki az új időpontot. Az ukrán fél azonban a távolmaradás mellett döntött, a kormányfő, Robert Fico és a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) vezette szlovák delegáció pedig 30 perces késéssel érkezett meg a találkozóra.
Fico rendet akart tenni Brüsszelben
A tanácskozást követően Robert Fico kijelentette, hogy az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott tárgyalás eredményeinek ismertetése mellett egy komplex képet kíván festeni arról, mi is történt pontosan az ukrán gázszállítás leállítása óta. Elmondása szerint Szlovákia mindent megtett azért, hogy a tranzit folytatódjon. Erőfeszítéseiket igazolják a moszkvai és az azerbajdzsáni tárgyalások, valamint az ukrán féllel folytatott hosszas egyeztetések, amelyek fő témája az volt, milyen technikai feltételek mellett biztosíthatnák a továbbiakban is az Európába irányuló gázszállítást.
Kapcsolódó cikkünk
A Fico-kabinetnek több mint egy éve lett volna, hogy megelőzze a küszöbön álló gázválságot. A kormány tagjai a probléma valódi megoldása helyett oroszországi látogatásaik elkendőzésére, egyfajta ürügyként használják a gáztranzittal kapcsolatos tárgyalásokat. Moszkvai útja után ugyanis még Robert Fico is elismerte, hogy jelenleg senki – Vlagyimir Putyin sem – tudja garantálni, hogy az Ukrajnán keresztül szállított nyersanyag biztonságban célba is ér.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a vártnál egy nappal korábban, szlovákiai idő szerint már vasárnap este fogadta a szlovák kormányfőt, Robert Ficót (Smer). Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a találkozót napokig szervezték, Fico a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy moszkvai útja egyfajta reakció volt a csütörtöki brüsszeli eseményekre, amikor a gázszállítás jövője kapcsán komoly ellentét alakult ki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és közte.
Azonban hiába a miniszterelnök igyekezete, a Kreml sem mindenható, így a három órán át tartó egyeztetés végeztével maga Robert Fico is kénytelen volt beismerni, hogy Ukrajna a jövőben nem biztosítja majd az orosz gáz tranzitját. Mindez annak tudható be, hogy 2024 végén lejár az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom közötti szállítási szerződés, amelyet mostanra egyik fél sem kíván meghosszabbítani, ez pedig Szlovákia ellátására is közvetlen hatással lesz.
A probléma forrása
A szóban forgó szerződést még 2019-ben kötötték, az aláírt dokumentumban pedig egyértelműen meghatározták a megállapodás lejárati időpontját is. A véleményét az ukrán fél sem rejtette véka alá, gyakorlatilag nyár óta ismételgetik, hogy nem kívánják meghosszabbítani az együttműködést az oroszokkal. Úgy tűnik, Robert Fico kormánya alábecsülte ezeket a jelzéseket, így most az utolsó pillanatban próbálják megoldani a problémát.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková (Hlas) az elmúlt hetekben kétszer is Szentpétervárra utazott, hogy Putyin közeli barátjával, Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozzon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a szaktárca titoktartásra hivatkozva nem kívánt egyéb részleteket megosztani a nyilvánossággal.
Kapcsolódó cikkünk
Alig két héttel azt követően, hogy a gazdasági miniszter, Denisa Saková először váratlanul Szentpétervárra utazott, hogy a gázszállításról egyeztessen az orosz féllel, a kormánygép kedden ismét a Gazprom főhadiszállása közelében landolt, tájékoztatott a Denník N.
A szlovák kormány különgépe ismét Szentpéterváron, a Gazprom vállalat főhadiszállása közelében landolt. A fedélzeten többek között a gazdasági miniszter Denisa Saková (Hlas) utazott, aki Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével találkozott, erősítette meg a gazdasági tárca.
Miller az orosz energiaszektor egyik legbefolyásosabb személyisége, aki egyúttal Vlagyimir Putyin elnök közeli barátja is. Az ő igazgatói idejében vált geopolitikai fegyverré az orosz gáz.
Ismétlődő múlt
Nagyjából két héttel ezelőtt is ennek a forgatókönyvnek lehettek tanúi a szlovákiai lakosok. Akkor ugyancsak Saková vette az irányt Oroszország felé, hogy a gázszállításról tárgyaljon. Mivel üzleti találkozóról volt szó, így a titoktartásra hivatkozva nem kívánt részleteket megosztani a nyilvánossággal.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko a hétvégén az STVR vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy Saková „mindenféle megállapodás nélkül tért vissza”.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és a gazdasági miniszter azonban múlt pénteken jelezte, tárgyalásokat folytatnak az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitjának folytatásáról, amely az ukrán fél döntése értelmében év végén leáll.
Az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak majd különböző szinteken és országokban
– közölte Fico pénteken. Vélhetően ez az út is a kormány említett célkitűzéseivel függ össze. A miniszterelnök korábbi kijelentését Denisa Saková is megerősítette. Saková hétfőn Brüsszelben egyeztetett az unió energetikáért felelős tárcavezetőivel. A találkozó után azt hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az év végéig kompromisszumra jussanak Ukrajnával.
Fico ukrán kollégájával is beszélt
A gázszállítás pedig Robert Fico és ukrán kollégája, Denisz Smihal hétfői telefonbeszélgetése során is szóba került. Smihal jelezte, ha az Európai Bizottság felveszi a kapcsolatot Ukrajnával, hogy biztosítsák a nem orosz forrásból érkező nyersanyag tranzitját, készek eleget tenni a kérésnek. Az ukrán kormányfő ugyanakkor megjegyezte, az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást továbbra sem kívánják meghosszabbítani.
Fico egyelőre nem nyilatkozott a beszélgetés kapcsán, a volt gazdasági miniszter, Karel Hirman (Demokraták) azonban nem zárja ki, hogy a kormányfő a Szlovákiából Ukrajnába szállított árammal próbálja majd jobb belátásra téríteni az ukrán felet. Oroszország ugyanis az utóbbi napokban sem hagyott fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
Utolsó pillanatos megállapodás
Nem kizárt azonban, hogy az utolsó pillanatban mégis megszülethet a megállapodás Ukrajna és Oroszország között a gázszállítás ügyében. 2019-ben is ez történt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a két ország akkoriban még nem állt teljes háborúban egymással. Azt a megállapodást december 30-án este írták alá, a sikerben pedig kiemelt szerep jutott a szlovák uniós biztosnak, Maroš Šefčovičnak.
Egyértelmű ukrán nem
Míg Saková Oroszországban tárgyalt, addig Robert Fico kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott. Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Ezt a lehetőséget azonban maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij utasította el múlt csütörtökön Brüsszelben.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki egy nappal később Fico, aki azt is hozzátette, mindent megtesz azért, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerüljük. Akkor azonban nem kívánta egyértelműsíteni, hogy mit ért a „minden” alatt. Mostanra már tudjuk, hogy moszkvai útjára gondolt.
Kapcsolódó cikkünk
Azt követően, hogy az európai vezetők idei utolsó csúcstalálkozóján nézeteltérés alakult ki Robert Fico és Volodimir Zelenszkij között, a szlovák miniszterelnök hazatérve sem türtőztette magát.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) és az agrártárca vezetője, Richard Takáč (Smer) péntek délelőtt ismét az élelmiszeripar képviselőivel találkoztak. Az egyeztetés célja az lett volna, hogy a kabinet képviselői kompromisszumra jussanak az ágazati szereplőkkel, hogyan érjék el, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
A miniszterelnök korábban egy memorandum aláírását javasolta, erre azonban nem kerül sor. Ficóék már harmadszor tanácskoztak az agrárszektor képviselőivel, előrelépés viszont még mindig nem történt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) úgy véli, kormánya mindent megtesz azért, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon. Az intézkedést a „hazáért hozott áldozatnak nevezte”, amelyet szerinte a polgárok a média hibájából nem értékelnek eléggé.
Januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja, amely többségében megszorításokat tartalmaz, az alapélelmiszerek áfakulcsát azonban az eddig 10-ről 5 százalékra, a többi élelmiszeripari termék adóterheit pedig a jelenlegi 20-ról 19 százalékra csökkenti. A néhány hét múlva esedékes céldátumhoz közeledve a kormány rendszeresen egyeztet az élelmiszeripari szereplőkkel. Robert Fico kabinetje ugyanis azt szeretné elérni, hogy az áfakulcs csökkentése után a lakosok zsebében is több pénz maradjon.
Konstruktív véleménycsere
A csütörtöki találkozóra a mezőgazdászokat, a termelőket, de az áruházláncok képviselőit is meghívták.
„Szám szerint ez már a harmadik egyeztetésünk volt. Ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan építhetnénk be a lehető leghatékonyabb módon az alacsonyabb áfakulcsokat a végső fogyasztói árakba. A megbeszélés rendkívül konstruktívra sikerült” – közölte Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) elnöke, aki egyúttal azt is jelezte, az áruházak garanciát vállalnak, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lakosok is megérezzék bizonyos termékek adóterheinek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje megalakulásának első évfordulóján ismét olcsóbb élelmiszereket ígért a lakosoknak. Fico memorandumot írna alá a gazdákkal, valamint a kereskedőkkel, amellyel garantálná, hogy az alapélelmiszerek áfakulcsának csökkentése után a lakosok tárcájában is több pénz maradjon.
Melyik korábbi módszerét porolta le a kormány, hogy csökkentsék az élelmiszerek árát;Hogyan szeretné népszerűsíteni a kabinet a hazai termékeket;Miért nevezték történelmi jelentőségűnek az ágazati szereplők a mai tárgyalást;
A kormányfő, Robert Fico és a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) pénteken a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselőivel tárgyalt.
Bár bizonyos kérdésekben nem egyezik a véleményünk, engedjék meg, hogy nyilvános értékeléssel kezdjem, mivel a párbeszéd rendkívül minőségi volt
– mutatott rá a miniszterelnök a találkozó után, aki egyúttal jelezte, üdvözli a tényt, hogy az agrárszektor nem zárkózik el a földművelési miniszterrel való együttműködéstől.
Újra terítéken a jól bevált módszerek
Az egyeztetés során többek között arra a kérdésre keresték a választ, hogy mire számíthatnak az ágazat képviselői, valamint az ország lakosai 2025-ben, a konszolidációs intézkedések életbe lépése után.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Nagy valószínűséggel visszatérünk a memorandum ötletéhez, amely aláírására néhány évvel ezelőtt, amikor először csökkentettük bizonyos élelmiszerek áfakulcsát, már sor került
– emlékeztetett Fico a 2015-ös lépésére, majd jelezte, korábbi ötletük azon részét is leporolják, hogy az árellenőrzést a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületére bízzák. A kormány memorandumának célja az lenne, hogy az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra való csökkentését a végső fogyasztói árakba is beépítsék. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a lakosok a mindennapokban is megérezzék az áfakulcs csökkentését, és több pénz maradjon a pénztárcájukban.
Amennyiben a gazdák és a kereskedők tiszteletben tartják a dokumentumban foglaltakat, elkerülhetik, hogy a kormány „szigorúbb intézkedéseket“ foganatosítson.
Fico szerint a memorandum aláírására már decemberben sor kerülhet.
Felkészülnek a hírességek
Az árvágta mérséklése mellett a kabinet jövőbeli céljai között szerepel a hazai termékek népszerűsítése is.
Minden lehetőséggel élni fogunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy a Szlovákiában készült produktumokat részesítsék előnyben még abban az esetben is, ha 5 centtel drágábbak, mint a külföldről érkezők
– jelentette ki Robert Fico, aki szerint erre azért van szükség, mert a polgárok hazafiassága a bevásárlóközpontok ajtaja előtt véget ér. A kormány jelenleg tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, milyen messzire mehetnek a hazai termékek támogatása érdekében. Fico az ország közkedvelt személyiségeit is bevonná a kampányba, azt azonban bevallotta, nem biztos, hogy egyszerű lesz rávenni őket a részvételre.
Akkor majd kiderül, mennyire gyűlölnek minket, hiszen tudják, hogy milyen a viszony a kabinet és a kulturmunkások között
– élcelődött a kormányfő.
Történelmi pillanat
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdáknak „Szlovákia történetében“ először előleget folyósítanak nagyjából 300 millió euró értékben.
Évek óta ez az egyik legpozitívabb hír az agrárszektor számára
– közölte a földművelési miniszter.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho úgy véli, a támogatás nagy segítség lesz az ágazat minden képviselőjének. Macho bízik benne, hogy a kormány ígéretei valóban megvalósulnak.
A kormányfő, Robert Fico újságírói kérdésre azt is elárulta, hogy hamarosan ismertetik a jövő évi energiaárakat, valamint a tervezett energiasegély módosított változatát is bemutatják a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Krajčovič elmondása szerint arról is tájékoztatták a kormányt, hogy vannak olyan területek, ahol az árcsökkentés könnyen kivitelezhető. Ugyanakkor arra is felhívták a politikusok figyelmét, hogy akadnak olyan szegmensek, ahol kevéssé vagy egyáltalán nem tapasztalható majd pozitív változás.
Bár a szóban forgó törvény csak 2025. január 1-jén lép hatályba, a boltok egy része már megkezdte az árcsökkentést, amit jelenleg a saját árrésükből »támogatnak«
– mutatott rá a SAMO elnöke. Martin Krajčovič szerint ez annak tudható, hogy a kabinet megadta a szükséges impulzust, amire bizonyos piaci szereplők rögtön reagáltak is.
Elengedhetetlen az együttműködés
A megjelent ágazati szakértők elismerték, a siker kulcsa az együttműködés, amelyből az agrárszektor egyetlen képviselője sem maradhat ki. Ezt a kijelentést a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, Emil Macho sem cáfolta, azt azonban hangsúlyozta, a termelők áfa nélküli árakkal dolgoznak, így a kereskedőkön múlik, a vásárlók valóban megérzik -e az áfakulcsok csökkentését.
A piaci kilengésekről sem szabad megfeledkezni, ezek bármikor bekavarhatnak
– jegyezte meg Macho.
A szakértők arra is kitértek, úgy látják, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben vannak összhangban az általuk valósnak vélt számokkal, ami szerintük az inflációs adatokat is torzítja. Ezért a közvetkező találkozóra, amire még az ünnepek előtt sor kerülhet, a statisztikai hivatal illetékeseit is meghívják.
Robbanékony hangulat
A miniszterelnök, Robert Fico az elmúlt napokban igencsak robbanékony hangulatban van. Kedden, a jövő évi költségvetés elfogadása után azzal vádolta a sajtót, hogy „hazudik a polgároknak”, csütörtökön pedig egy újabb kirohanást rendezett a kamerák előtt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament áldását adta az év törvényére, így zöld utat kapott a 2025-ös költségvetés, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. A jövő évi büdzsé elfogadását végül a Rudolf Huliak körül tömörülő, lázadó képviselők is támogatták.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek. A honatyák röviddel a vita kezdete után, alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá, amelyeknek köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlamentben csütörtökön kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita, a képviselők azonban alig néhány óra alatt 5 oldalnyi kivételt hagytak jóvá. A honatyák által eszközölt módosításoknak köszönhetően a lakosok, a civil szervezetek, de a vállalatok egy része is jobban jár.
A jövő évi költségvetés tervezetét akár a megszorítások büdzséjének is nevezhetetnénk. A magasra csapott államháztartási hiány miatt a kormánynak konszolidációs intézkedéseket kellett foganatosítania, amelyek ideális esetben a választási ciklus végére némiképp mérsékelik az elszabadult deficitet. Mivel azonban a kabinet gyakorlatilag néhány nap alatt, érdemi szakmai párbeszéd nélkül fogadta el a konszolidációs csomagot, ami a jövő évi büdzsé alapjául szolgált, így a képviselők már a parlamenti vita első napján számos módosítást eszközöltek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Az érzékenyek egy része fellélegezhet
A kormány a konszolidációs csomag összeállításakor megfeledkezett az intoleranciában szenvedő lakosokról. A gluténmentes kenyér már napjainkban is 6 euróval drágább, mint a hagyományos vekni, az eredeti elképzelés szerint azonban ezen termékek áfakulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett volna. A nyilvános felhördülés okán a képviselők végül változást eszközöltek, a gluténmentes pékáruval és lisztkeverékekkel bővül azon termékek listája, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a laktózra és tejfehérjére érzékenyek igényeit ezúttal is figyelmen kívül hagyták. A növényi alapú tejtermékek áfája januárban 23 százalékra emelkedik.
Néhányan mentességet kaptak
A vállalkozók és a cégek jövő áprilistól minden általuk bonyolított utalás után 0,4 százalékos, maximum 40 eurós tranzakciós adót kötelesek fizetni. Készpénzfelvétel esetén 0,8 százalékos extra adóra számíthatnak, ezúttal azonban nem könnyítik meg a helyzetüket egy megszabott felső határral, amelynél többet nem fizethetnek. Amennyiben az adott vállalat hitelkártyát is használ, azért évente további 2 euróba kerül majd.
A kormány eredeti javaslata értelmében ezen kötelességek a civil szervezeteket is érintették volna. A non profit szektor képviselői azonban egyértelműen jelezték, hogy a tranzakciós adó következtében igen tetemes summától esnek el, amelyet a rászorulók megsegítésére fordíthatnának. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) korábban jelezte, hajlandóak engedményeket tenni, de kizárólag a harmadik szektor azon képviselőinek, akik közhasznú és nem „politikai” civil szervezetek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány hajlandó átértékelni azt az elképzelést, hogy a cégek mellett a harmadik szektor képviselőit is tranzakciós adóval sújtsák. A bökkenő csupán az, hogy a módosítás nem érintené az ágazat minden képviselőjét. A kabinet egy előre meghatározott értékrend alapján döntené el, hogy melyek azok a „nem politikai” civil szervezetek, akik kivételt érdemelnek.
A szakértők már a konszolidáció bemutatásakor arra figyelmeztettek, hogy a tranzakciós adó bevezetése a csomag legkártékonyabb intézkedése. Ez az értékelés egyebek mellett annak tudható be, hogy elősegítheti a drágulást, valamint növelheti a készpénz vonzerejét, ezzel fellendítve a feketegazdaságot. A hátrányok listáján azonban igen előkelő helyen szerepel az a tény is, hogy a tranzakciók megadóztatása a vállalkozók mellett a harmadik szektort is érinti.
Veszélyben a kiszolgáltatottak támogatása
Az ellenzék már a megszorító intézkedésekről folytatott parlamenti vita során is igyekezett rámutatni, hogy az új adónem bevezetése minden vallási, sport- és kulturális szervezetet, polgári társulást, de közhasznú szolgáltatásokat nyújtó alapítványt is érinteni fog, így például a Szlovák Vöröskereszt sem kap kivételt.
Az azóta jóváhagyott törvénytervezettel kapcsolatos ellenérzéseiket pedig a civil szervezetek sem rejtették véka alá.
Csak a Szlovák Katolikus Karitász hálózata évente mintegy 135 ezer eurótól esne el, amit a rászorulók megsegítésére fordíthatnánk
– mutatott rá Miroslav Dzurech, a szervezet főtitkára. Dzurech arra is figyelmeztetett, hogy a harmadik szektorban tevékenykedők általában nem termelnek nyereséget, így az új kötelezettségek rendezése miatt valahonnan el kellene vonniuk forrásokat. Így veszélybe kerülhet például a gyermekes anyáknak, esetleg az időseknek, tehát a társadalom leginkább kiszolgáltatott rétegeinek nyújtott támogatás egy része.
Politizálók kizárva
A civil szervezetek nyilvános segélykiáltását a kormány sem hagyhatta figyelmen kívül. A kabinet képviselői is elismerték, valóban szükség van a módosításra. A koalíciós partnerek közül végül a Hlas tűzte zászlajára az ügyet, a munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) pedig arról tájékoztatott, hogy már konkrét javaslatokkal dolgoznak.
Azoknak a polgári társulásoknak szeretnénk segíteni, amelyek valóban az emberekért dolgoznak
– magyarázta Tomáš, aki példákkal is szolgált. Szerinte az engedmény az olyan közérdekű polgári társulásokra vonatkozhat, amelyek például betegeknek, rászorulóknak segítenek, továbbá kulturális és sporttevékenységet folytatnak.
Az államkincstár őre, Ladislav Kamenický (Smer) beismerte, felmerült annak lehetősége, hogy az egész ágazat adómentességet kapjon. A pénzügyminiszter egyúttal azt is jelezte, ha egyértelműen meg lehet határozni, hogy melyek azok a civil szervezetek, amik „politikai tevékenységet” folytatnak, a kivétel rájuk nem vonatkozik majd.
„Már két hete jeleztem, hogy információim szerint a kormány jó és rossz szervezetekre akarja osztani a polgári társulásokat, és a tranzakciós adóval büntetni a számára kellemetlen csoportosulásokat” – hangsúlyozta Martina Holečková független képviselő, aki úgy véli, a munkaügyi miniszter kijelentése is ezt igazolja. „Erik Tomáš javasolni fogja, hogy a tranzakciós adó ne vonatkozzon a közérdekű polgári társulásokra. Csakhogy Szlovákiában kizárólag polgári társulások vannak, nem létezik olyan jogi formula, hogy közérdekű polgári társulás” – figyelmeztetett Holečková.
Meghatározás kerestetik
Bár a civil szervezetek üdvözlik, hogy a kabinet nyitott a kompromisszumra, aggasztónak tartják, hogy a kormány egy sajátos felosztást szeretne, amely többeket is megbélyegezne.
„Ha ebben a rendszerben, amit 30 éve építünk, most egy másfajta felosztást szeretnénk létrehozni, ami azon alapul, hogy nekünk valami nem tetszik, ezért kitaláljuk, hogy politikai, akkor ezzel nagyon nehéz egyetérteni. Főleg úgy, hogy ezt a kifejezést nem tudjuk se megmagyarázni, se definiálni” – sorolta aggályait Marcel Zajac, a Civil Szervezetek Kamarájának elnöke.
Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének elnöke is felszólalt a nonprofit szektor védelmében, mivel nem tudja elképzelni, hogy az ágazatot valamilyen értékrend mentén osztják fel.
Ilyen alapon akár a szakszervezeteket is politikai civil szervezetnek tekinthetnék, hiszen tevékenységünkkel hatást gyakorlunk a politikára
– magyarázta Uhlerová.
Egyelőre nem világos, hogy milyen módszerrel szeretnék megkülönböztetni a civil szervezeteket. A munkaügyi miniszter úgy gondolja, a probléma megoldására még bőven van idejük.
A szaktárca azonban egészen mostanáig nem határozta meg, hogy milyen feltételek alapján szerették volna csoportosítani az országban működő több mint 80 ezer szervezetet. Így végül egy olyan módosítást készítettek elő, amely értelmében a teljes nem kormányzati szektor mentesül a tranzakciós adó fizetése alól. Azok is fellélegezhetnek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások).
A tranzakciós adó alul mentesül a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések, de a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához műveletek is adómentesek lesznek.
Kedveznek továbbá azoknak a nemzetközi cégeknek is, akik a szlovák leányvállalatuk nevében teljesítenek kifizetéseket. A módosítás értelmében a külföldi bankokban végrehajtott utalásokra is vonatkozik majd az egy tranzakcióra kivetett adó maximális összege.
Adókerülők figyelem!
Mivel az említett kivételek csökkentik az államkassza bevételeit, így a pénzügyminiszter kénytelen volt előállni egy olyan megoldással, ami pótolja a módosítások okozta kiesést. Kamenický a cél elérése érdekében visszanyúlt a közgazdászok azon ötletéhez, mely szerint hatékonyabbá kell tenni az adók beszedését. A döntés értelmében azok a kereskedők, akik egy-egy vásárlást követően „elfelejtenek” nyugtát adni, az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. A bírságok várhatóan 500 euróról indulnak majd, a felső határt pedig 15 ezer eurónál húzták meg.
Kamenický és Fico elégedett
A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) és a kormányfő, Robert Fico (Smer) már a jövő évi büdzsé elfogadása előtt jelezték, igencsak elégedettek a helyzet alakulásával. Az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta Szlovákia középtávú költségvetési tervét, így azon nyolc ország közé kerültünk, amely sikeresen megfelelt a költségvetési szabályoknak.
A 2025-ös költségvetés sorsa azonban nem Brüsszel, hanem a koalíció képviselőinek kezében volt. Mivel a kormány többsége a szavazást megelőző napokban igencsak megcsappant, így félő volt, hogy az év törvényének elfogadását akár egyetlen elégedetlen képviselői is kútba ejtheti. A miniszterelnök azonban közbelépett.
Fico beavatkozott
A szavazást megelőző napon Robert Fico összehívta a koalíciós tanácsot, az egyeztetést követően pedig magabiztosan kijelentette, semmi nem veszélyezteti a jövő évi költségvetés elfogadását. Az utolsó pillanatban mégis tett néhány biztonsági intézkedést. Kedd délelőtt, röviddel a voksolás előtt ugyanis azzal a Rudolf Huliakkal találkozott, aki az utóbbi hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert másik két kollégájával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt többször is megbénította a törvényhozás munkáját. Az egyeztetést követően Ľupták megerősítette, hogy mindhárman támogatni fogják az év törvényének elfogadását, az egyéb törvénymódosítási javaslatok esetén azonban továbbra is tartózkodnak.
Robert Fico a költségvetés elfogadását követően azzal vádolta a médiát, hogy „hazudik a polgároknak”, állítása szerint ugyanis szó sincs olyasmiről, hogy a kormány válságban lenne.
Elismerem, hogy szűk többségünk van, amellyel meg kell birkóznunk, de a parlament működik
– közölte Fico, aki szerint ezt az ülésszak kezdete óta elfogadott több mint 40 törvény is igazolja.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a jövő évi büdzsé jóváhagyását 79 képviselő támogatta, azt azonban nem kommentálta, mit ígértek a Rudolf Huliak körül tömörülő honatyáknak a hozzájárulásukért cserébe. A kormányfőtől eltérően az SNS elnöke, Andrej Danko mindössze annak a 76 „karakteres” honatyának mondott köszönetet, akik „minden szavazásnál megnyomják a gombokat”, a pártjából távozott Huliakék részvételéről szót sem ejtett.
A bevételek és kiadások mérlege
Az állam azzal számolt, hogy a bevételei nem haladják majd meg az 59,9 milliárd eurót, míg a kiadások nagysága vélhetően eléri a 66,5 milliárd eurót, így az államháztartási hiány 6,6 milliárd euró körül alakul. A legköltségesebb ágazat az egészségügy, amely 2025-ben 9,6 milliárd eurót emészt fel. A kormány ugyancsak prioritásként kezeli az oktatásügyet, amely jövőre megemelt, 5,9 milliárd eurós hozzájárulással számolhat. A védelemre csaknem 2,8 milliárd eurót költ az ország, a biztonságra és a közrendre fordított kiadások pedig meghaladják a 2,6 milliárd eurót. A környezetvédelmi kiadásokra 1,25 milliárd euró jut. A többi ágazathoz képest a kultúra (529 millió euró) és a sport (171 millió euró) szerényebb költségvetésből gazdálkodik majd.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Újabb konszolidáció jön
A képviselők által jóváhagyott dokumentum a jövő évi költségvetés céljai mellett egy hosszabb távra szóló spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ugyanis a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet.
„A kormány által szeptemberben bemutatott konszolidációs csomag biztosítja a 2025-re kitűzött célok teljesítését” – közölte a pénzügyminisztérium. A dokumentumból azonban egyértelműen kiolvasható, hogy a 2025-re előirányozott intézkedésekkel még nincs vége a megszorításoknak. A kabinet egy újabb 2,8 milliárd euró értékű konszolidációt helyezett kilátásba a következő évekre.
Reggeltől estig félrevezetik a lakosokat. Még a pozitív híreket is katasztrófaként tüntetik fel
– állította Fico, aki az általa elmondottakat egy példával is igazolta. Szerinte szó sincs olyasmiről, hogy a vaj ára Szlovákiában történelmi magasságokba emelkedett, mindössze a médiamunkások találtak egy a szabály erősítő kivételt, amit aztán „felfújtak”.
A kormányfő az egyeztetést mindössze annyival kommentálta, hogy a döntésük, amely értelmében csökken az alapvető élelmiszerek áfakulcsa, inflációellenes hatással bír.
Ez 300 millió euróba került az államnak. 300 millió eurót áldoztunk fel a hazáért
– ismételte meg többször Robert Fico.
Az tanácskozáson a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer), valamint a földművelési miniszter, Richard Takáč (Smer) is részt vett, ők azonban szóhoz sem jutottak, mivel a kormányfő idő előtt véget vetett a sajtótájékoztatónak.
A kormányfő aggódik
Robert Fico a sajtótájékoztató elején megismételte a korábbi tárgyalások után elhangzott gondolatait, majd az által égetőbbnek vélt kérdésekről kezdett beszélni.
Zelenszkij elnöknek köszönhetően bizonyíthatóan gázválsággal nézünk majd szembe
– jelentette ki Fico, további részleteket azonban nem közölt.
Azt néhány hónapja már tudni lehet, hogy 2025 januárjától Ukrajna nem biztosítja az orosz gáz tranzitját. A Fico-kormány miniszterei az utóbbi hónapokban mindent megtettek azért, hogy megváltoztassák szomszédunk álláspontját. A kormányfő a hét elején még kedélyes hangnemben csevegett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal, akinél a gázszállítás meghosszabbításáért lobbizott.
Smihal akkor jelezte, az egyetlen megoldás, amelyet el tudnak fogadni az, ha nem orosz, hanem más forrásból érkezik a szállított nyersanyag. Ehhez a felvetéshez igazodva a szlovák kormány több alternatívát is javasolt, például a gáz tulajdonjogának megváltoztatását, mielőtt az ukrán területre kerülne. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban elutasította a trükközést. Így vélhetően Zelenszkij nemleges válaszának tudható be, hogy Fico gázválságtól tart, amit az ukrán elnök számlájára ír.
A közvetítő sem segített
Péntek délután a Reuters értesülései szerint hivatalosan is eldőlt, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáz szállításáról szóló megállapodást. Sajtóértesülések szerint a felek próbáltak megegyezni, a tárgyalások gördülékeny lebonyolítása érdekében még Azerbajdzsánt is felkérték közvetítőnek. Azonban hiába a közbenjárás, kompromisszum nem született.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csütörtökön egyértelműen elutasította a Kijevvel kötött megállapodás meghosszabbítását, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pedig kizárólag akkor adta volna áldását a tranzit folytatására, ha Oroszország csak a háború végezétével kapná meg a gázért járó fizetséget.
Hibás megközelítés
Karel Hirman (Demokraták) egykori gazdasági miniszter, energetikai szakérő úgy véli, nem Robert Ficónak kellett volna térdre rogynia Moszkvában az orosz gázért.
A Gazpromnak kellene Pozsonyba jönnie, hogy elmagyarázzák, hogyan fogják biztosítani a gázszállítást 2025 januárja után
– közölte Hirman arra utalva, hogy a Gazprom Szlovákiával kötött szerződése értelmében 2034-ig kötelesek biztosítani az országnak a nyersanyagot. Az energetikai szakértő szerint, ha az orosz vállalat nem talál megoldást a tranzit folytatására, az akár szerződésszegésnek is értelmezhető.
Extra költségek
A Szlovák Gázműveknek (SPP) időközben kiszámolta, ha a teljes gázmennyiséget nem orosz, hanem más forrásból vásárolnák, az 150 millió eurós többletköltséget jelentene nekik. Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója úgy véli, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gáztranzit leállítása miatt újra emelkedni kezdhetnek a világpiaci árak is.
Ráadásul, ha hideg tél jön, az Európa-szerte gázhiányt és ellátási problémákat okozhat
– figyelmeztet az igazgató.
Jó hír, hogy a Szlovák Gázművek tározói 90 százalékban fel vannak töltve, ez pedig némiképp ellensúlyozhatja az elszálló piaci árakat. Az előttünk álló szezon tehát nem forog veszélyben, az elkövetkezendő évekre azonban megoldást kell találni. Az SPP szerint az orosz gázt akár a rövid távú szerződések által biztosított nyersanyagokkal is képesek lennének helyettesíteni.
„Ezek a szerződések rugalmasak mind a mennyiség, mind az idő szempontjából. Az együttműködések kiértékelése után több esetben is megfontoljuk egy hosszabb távra szóló gázszállítási szerződés megkötését is” – magyarázta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője.
Fico ezúttal sem szalasztotta el annak a lehetőségét, hogy hangot adjon a Volodimir Zelenszkij hozzáállásával kapcsolatos ellenvetéseinek, a kormányfő úgy véli, az ukrán elnök volt az, aki miatt kútba esett a tranzit folytatását garantáló szerződés meghosszabbítása.
Zelenszkij elnök karácsony előtt hozott döntésének semmi közé a józan észhez
– jelentette ki Fico, aki szerint az ukrán elnök határozatának hátterében politikai érdekek állnak, egyéb konkrétumokat azonban nem közölt.
A kormányfő megismételte, hogy Volodimir Zelenszkij „egyoldalú döntése, miszerint leállítja az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, Szlovákia mellett az Európai Uniónak is jelentős károkat okoz”. Fico szerint Zelenszkij annak ellenére hajtotta végre a „szabotázst, hogy az Európai Bizottság hivatalos levelében egyértelműen jelezte, sem az európai jog, sem a szankciók nem akadályozzák Ukrajnát a tranzit folytatásában”.
A miniszterelnök számításai szerint Szlovákiának egymilliárd euróba kerül a gázárak emelkedése, további 500 millió eurótól pedig a tranzitdíjak miatt esik el. Robert Fico úgy véli, az Európai Unió még ennél is rosszabb helyzetben van, mivel 70 milliárd eurót fizet majd „Zelenszkij amerikai kalandjáért”.
Köszönöm az Európai Bizottság képviselőinek, az energetikáért felelős uniós biztosnak és a csapatának, hogy komolyan veszik az ügyet, ami nem csak az áremelkedésről és egy esetleges gázválságról szól. Itt az Európai Unió versenyképessége a tét
– magyarázta Fico, aki szerint a bizottság illetékesei egyértelműen kijelentették, nem söpörhetjük a szőnyeg alá a történteket, az ignorancia ugyanis az érintett országok közötti viszony teljes elmérgesedéséhez vezethet.
A kormányfő tájékoztatása szerint a közeljövőben létrehoznak egy munkacsoportot, amelyben Szlovákia és az Európai Biztosság illetékesei mellett a terveik szerint Ukrajna is képviselteti majd magát. A csapat célja az lesz, hogy felmérjék, újraindulhat -e az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás.
Fico az ukrán kormányfővel, Denisz Smihallal folytatott tárgyalásairól is szót ejtett. A szlovák kormányfő elmondása szerint egyértelműen közölte az ukrán kollégájával, ha a gázszállítás leállítása mellett döntenek, borítékolható, hogy Oroszország a tranzitútvonalakat is támadja majd.
A miniszterelnök egyúttal bejelentette, Brüsszelből való visszatérése után összehívja a koalíciós tanácsot. Ha az ukrán elnök a „továbbiakban is hajthatatlan marad”, Szlovákia kész szankciókat foganatosítani. Robert Fico korábban már közölte, kész leállítani az Ukrajnába irányuló áramexportot, valamint drasztikusan csökkenteni a Szlovákia területén tartózkodó ukrajnai menedékkérők támogatását. A kormányfő azonban tovább bővítette a tervezett intézkedések listáját a humanitárius segély leállításával, egyúttal burkoltan megzsarolta Ukrajnát és kijelentette, uniós színtéren ugyancsak készek vétóval élni az ukránokat érintő kérdésekben.
Kemény intézkedések ezek, de Zelenszkij elnök se kérdezte meg, mennyibe fáj majd Szlovákiának a gáztranzit leállítása
– jegyezte meg Fico.
Kapcsolódó cikkünk
Lengyelország ismét megerősítette, ha Szlovákia nem szolgáltat többé villanyáramot Ukrajnának, ők készek növelni a szállítmányokat. Míg a szomszédaink a lehetséges szlovák szanciókat próbálják kivédeni, addig a magyar és a szlovák külügyi tárca vezetője a gáztranzit leállításáról egyeztetett.
A lengyel környezetvédelmi miniszter, Paulina Hennig-Kloska a TVP Info közszolgálati televíziónak adott interjújában egyértelműen kijelentette, szerinte a szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) viselkedése erősen „Európa-ellenes”.
Hennig-Kloska ezzel a miniszterelnök azon kijelentéseire reagált, melyek szerint a kormány mérlegelni fogja az áramszállítások leállítását, amiért Kijev nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani Moszkvával, amely garantálta volna az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő szállítását Európába.
A lengyel környezetvédelmi miniszter hozzátette, Varsó a saját kitermeléséből származó nyersanyagokon kívül az Egyesült Államoktól és Norvégiától is kap gázt, ezért Ukrajna döntése esetükben nem jár negatív következményekkel.
Blanár Szijjártóval egyezkedik
Eközben a szlovák külügyi tárca vezetője, Juraj Blanár (Smer) a magyar külgazdasági és külügyminiszterrel, Szijjártó Péterrel konzultált az ukrán gáztranzit leállításáról.
A fő problémát jelenleg nem a gázhiány, hanem az áremelkedés okozza
– jelentette ki Blanár a Szijjártóval folytatott telefonbeszélgetésük után.
A magyar diplomácia vezetője úgy véli, Kijev tagjelölt országként hozta nehéz helyzetbe az Európai Uniót, mivel a gáztranzit leállítása komoly gazdasági következményekkel jár.
Megállapodtunk abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási szándékot mindkét félnek tiszteletben kell tartania, és ez a megegyezés az energiaszállítási útvonalak megőrzését is előírja
– közölte Szijjártó Péter.
Budapest egyébként továbbra is Oroszországból veszi a gázt, amely a TurkStream gázvezetéken keresztül érkezik az országba.
Megvalósul a brüsszeli tárgyalás
Az Európai Bizottság ugyancsak nem tétlenkedik a gázkérdésben. A szlovák és az ukrán kormány illetékesei eredetileg kedden találkoztak volna Brüsszelben, hogy megvitassák a gáztranzit leállításának ügyét, az egyeztetést azonban az utolsó pillanatban lemondták. A szlovák kormányhivatal kedd délelőtt bejelentette, hogy az Európai Bizottság megtalálta az új időpontot. Pozsony és Kijev tárgyalására csütörtökön kerül sor. Szlovákiát a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) képviseli az egyeztetésen.
Az ukránok is válságtervvel készülnek
Nem a szlovák kormányfő volt az egyetlen, aki a csütörtöki találkozót megelőzően válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az egyeztetés előtti napon, szerdán egy új törvényjavaslat jelent meg az ukrán parlament honlapján, amely hadiállapot idején teljesen megtiltaná az orosz nyersanyagok Ukrajnán keresztül történő szállítását. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az ukrán fél a gáztranzit leállítása után a kőolajszállítás végére is pontot tehet. A tervezet egyúttal három hónapot adott a kabinetnek, hogy kidolgozzon egy ütemtervet a kőolajtranzit leállítására. Ha a módosítást elfogadják, csak a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében, valamint az Európai Unió által meghatározott kivételes esetekben áramolhat kőolaj Európába.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy míg a gáztranzitról szóló szerződés 2024 végén lejárt, a kőolajszállítás feltételeit összegző dokumentum 2029 végéig érvényes.
Bár a Robert Fico által többször beharangozott gázválság elmaradt, az olajtranzit leállítása estén többen is bonyolult helyzetben találhatják magukat. Szlovákia, Magyarország és Csehország mellett az olyan jelentős piaci szereplőknek is nehéz dolga lenne, mint Lengyelország és Németország.
Míg a régió országai a földgázt több alternatív forrásból is be tudják biztosítani, a fekete arany tekintetében senki nem ennyire szerencsés, mivel a legtöbb nyersanyag éppen azon a Barátság kőolajvezetéken át érkezik, amelyen a szállítás jövője kérdésessé vált. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen, negatív végkifejlet esetén már csak az adriai útvonalak állnának rendelkezésünkre.
A brüsszeli tárgyalást követően Robert Fico nem kommentálta az értesüléseket, a Denisa Saková vezette gazdasági minisztérium pedig egyelőre tartózkodó.
Más országok törvényhozási eljárását nem tisztünk véleményezni. Egy ilyen jogszabály elfogadása azonban az Európai Unió több országának gazdaságára is negatív hatást gyakorolna
– olvasható a szaktárca közleményében.
Forrong az ellenzék
A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka nem hagyta szó nélkül a kormányfő csütörtöki brüsszeli fellépését. Šimečka meg van róla győződve, hogy Robert Fico ezúttal is üres kézzel tért haza.
Ismét csak káromkodott és fenyegette Ukrajnát
– mutatott rá Šimečka, aki szerint a miniszterelnök azért próbálja eszkalálni Pozsony és Kijev konfliktusát, hogy elfedje a kataszteri hivatallal kapcsolatos problémákat.
Emelkedő hangulat
A kormányfő megismételte a korábban többször nyíltan vállalt nézeteit a gáztranzit leállítása kapcsán. Ismét az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt támadta, és kijelentette, nem hajlandó elállni a belengetett szankciók bevezetésétől. A szlovákiai villamosenergia-hálózatot felügyelő állami vállalat, a SEPS korábban jelezte, ők Fico szankciói ellenére sem kívánják megszegni az Ukrajnával kötött megállapodást, és leállítani az áramexportot. Robert Fico azonban kijelentette, akár a saját kormányát is kész megkerülni, hogy a pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó cég ne bojkottálja a terveit.
Azt gondolják, hogy nincs jobb dolgom, mint röpködni a világban, és gázt intézni?
– tette fel a költői kérdést Fico, aki elmondása szerint szívesebben foglalkozott volna belpolitikai kérdésekkel. Arra azonban nem volt hajlandó válaszolni, mit intézett Vlagyimir Putyinnál.
Azt azonban elárulta, a kritikák elkerülése érdekében döntött úgy, hogy kormánygép helyett menetrend szerint járattal megy Oroszországba.
Bécsből Isztambulba repültem, ahonnan Moszkva felé vettem az irányt
– magyarázta a kormányfő, aki további alternatív útvonalakat is felsorolt, amelyekkel érdeklődés esetén bárki könnyen eljuthat Oroszország bármely pontjára.
Annak ellenére, hogy az ellenzéknek a korábban kijelölt 90-ből mindössze harminc perc jutott, a záporozó kérdések nyomán éles szóváltás alakult ki, amely annyira kizökkentette a kormányfőt, hogy az SaS képviselőjét, Vladimíra Marcinkovát „szerkesztő asszonynak” nevezte, majd időhiányra hivatkozva elviharzott.
Csalódott ellenzék
A bizottsági ülést követően az ellenzék a csalódottságának adott hangot. A Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka úgy véli, „egy bohózatnak lehettünk tanúi”, ami ráadásul eredménytelenül is zárult, mivel a kormányfő semmilyen érdemi információt nem volt hajlandó megosztani a moszkvai látogatásáról. A KDH európai parlamenti képviselője, Miriam Lexmann elsősorban amiatt aggódik, hogy Fico tovább rontotta Szlovákia kapcsolatát Ukrajnával, valamint az Európai Bizottsággal.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai kultúra helyzetének alakulása ellen tiltakozva Zdenka Studenková színésznő úgy határozott, elutasítja Peter Pellegrini államfői kitüntetését. A köztársasági elnök tiszteletben tartja a döntést, úgy véli, vannak elegen, akik megérdemlik azt.
Studenková döntéséről csütörtök este tudósított a média – az elnöki elismeréseket szombaton adják át, először azóta, hogy Zuzana Čaputová helyét a tavaly tavaszi elnökválasztást megnyerő Peter Pellegrini vette át. A hetven éves színésznő a Denník N portálnak mondta el, hogy „udvariasan megköszönte és elutasította” a kitüntetést, lépését tiltakozásnak szánja a szlovák kultúra egyre romló helyzete miatt.
Az elnöki hivatal órákkal később reagált a kijelentésekre. Peter Pellegrini kijelentette, tiszteletben tartja a döntést, de elutasította, hogy a kitüntetés bármilyen módon is kötődne az aktuálpolitikai helyzethez – rámutatott, hagyományosan a legrangosabb elismerésnek számít az államfői díjazás. Pellegrini egyben kijelentette, Szlovákiában sokan mások is kitüntetést érdemelnek a munkájukért.
A kitüntetések átadására a Szlovák Filharmónia épületében kerül sor Pozsonyban.
Kapcsolódó cikkünk
A.D., KB., MTA… Valamennyit tudnod kéne.
KVÍZ: Rövidítések magyar megfelelőit keressük – 10-ből csak 8 jár sikerrel! Elindítom a kvízt Kapcsolódó cikkünk
Vajon miként csapódik le a kataszteri hivatali rendszer leállása a gyakorlatban, miután elérhetetlenné váltak az ingatlanokkal kapcsolatos információk? Fekete Lászlót, a szőgyéni építésügyi hivatal munkatársát kérdeztük a részletekről.
A kataszteri hivatal meghackelése után leállt az informatikai rendszer és a kataszteri jegyzék. Pontosan milyen adatokat nem lehet jelenleg elérni?
A portálnak több része van, és ebből néhány biztosan nem működik. Például a kataszteri térkép, így nem lehet leellenőrizni a parcellák és telkek határait, azok azonosító számát, hogy hol találhatóak, valamint az ezeken álló épületeket. Nem lehet lekérni a telkekhez tartozó tulajdonlapokat, tehát nem tudjuk, minek ki a tulajdonosa. Ezen túl sem működnek a rendszer más, apró elemei.
Van olyan alternatív adatbázis, ami kiválthatja ezt a portált, esetleg papír alapú dokumentumok, amikre támaszkodhatnánk?
Csak egy ideig élt csak a papíralapú ügyintézés, egy darabig párhuzamosan működött egymás mellett a két rendszer és ma már csak digitálisan megy. Akkor juthatunk még hozzá az információkhoz, ha valahol digitálisan elmentettük, vagy fizikailag megkaptuk a lapokat. Az adatbázis kapcsán a kataszteri hivatalnak feltételezhetően vannak régebbi mentései – a kérdés, hogy milyen gyakran mentették az adatokat és azok milyen biztonságban vannak. Ami a régebben lekért tulajdonlapokat illeti, azok jellemzően három, esetleg öt hónapig, tehát csak korlátozott ideig használhatóak. A decemberben hivatalosan lekért papírok biztosan érvényesek, újonnan pedig nem lehet ilyen dokumentumokhoz jutni.
Használhatóak hivatalosan a magáncélra letöltött dokumentumok?
Ami a honlapról korábban letölthető volt, az informatív jellegű tájékoztatás, semmilyen ügyintézésre nem lehet használni. Hivatalosnak számít a kataszter vagy a Szlovák Posta által kiállított, pecséttel ellátott igazolás. Viszont újabban ezt nem nagyon használták – a 2018-a bürokráciaellenes törvény miatt nem kellett tulajdonlapokat felmutatni az ügyintézésnél. A kataszteri jegyzék adatait a hivatalnok kérte ki a belső rendszerből, ha szüksége volt rá. Most ezt nem tudja megtenni, az ingatlananyagokkal kapcsolatos belső rendszer ugyanis nem működik. Ahhoz, hogy kinek mik a személyes adatai, az aktuális lakcíme, továbbra is hozzá tud férni, de a tulajdonjoggal kapcsolatos információk kiadása nem működik.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kataszteri hivatal elleni kibertámadással foglalkozott ma reggel az ország biztonsági tanácsa, amelynek a kormányfő mellett tagja a köztársasági elnök. A hivatal informatikai rendszerét feltehetően külföldi hackerek törték fel, és titkosították a teljes adatbázist. A titkosítás feloldásáért egyes információk szerint több millió dollárt követelnek. A kormány képviselői szerint a lakosság adatai nem vesztek el, a kataszteri hivatalban a biztonsági mentés megtörtént, senkinek a vagyonát nem fenyegeti veszély.
Hat nap elteltével az ország biztonsági tanácsa is tárgyalt a Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal elleni kibertámadásról, amelyre a rendelkezésre álló információk alapján még vasárnap került sor. Feltehetően külföldi hackerek zsarolóvírussal tették elérhetetlenné a kataszteri hivatal adatbázisát, az adatokat valószínűleg el is lopták, és egyes sajtóinformációk szerint csak több millió dollárért cserébe lennének hajlandóak visszaszolgáltatni azokat. A kataszteri hivatalok a héten ki sem nyitottak, egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy mikorra tudják helyreállítani a hackkerek okozta károkat, illetve egyáltalán helyre tudják-e állítani.
Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszter szerint a lakosság vagyonát nem fenyegeti semmilyen veszély.
Meg tudom erősíteni, hogy nem fenyegeti veszély senkinek sem a tulajdonát
– jelentette ki a miniszter.
Szerinte az ellentzék hazugságokat terjeszt, amikor azt állítja, hogy elveszhet bárkinek a vagyona. „El kell azonban ismerni, hogy a legnagyobb kibertámadásról van szó Szlovákia történelmében” – mondta a miniszter.
Azt állítja azonban, a biztonsági mentés rendben megtörtént, adatok nem vesztek el. A miniszter szerint ilyen támadás érte a napokban az Orosz Federációt is.
Komoly a gyanú, hogy az ilyen támadások Ukrajna bizonyos részéről indultak
– gyanúsította meg Ukrajnát Takáč.
Az „ukrán szálat” megerősítette Robert Fico kormányfő is, aki a parlament európai ügyi bizottságában magyarázta karácsony előtti moszkvai útját. Szerinte ez az egyik munkaváltozat, és azt is kijelentette, hoyg a hackerek munkáját belülről is segíthette valaki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A belügyminiszter fejét követeli az ellenzék a kataszteri hivatal informatikai rendszerét ért hackertámadás miatt. A hivatal kirendeltségei a kibertámadás miatt meghatározatlan ideig zárva lesznek, de azt állítják, adatok nem vesztek el. Egyes információk szerint zsarolóvírussal támadták meg a hivatal informatikai rendszerét, és milliókat követelnek az adatokért. Jelenleg még az sem világos, hogy milyen adatok vesztek el, miről készült biztonsági mentés.
Vasárnap kibertámadás érte a Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatalt, azóta a a hivatal szolgáltatásai állnak, nem fogadnak ügyfeleket, nem lehet bejegyeztetni tulajdonosváltást, állnak a hitelfelvételhez szükséges zálogbejegyzések. Az živé.aktuality.sk információi szerint zsarolóvírussal támadták meg a hivatal informatikai rendszerét, amely zárolta a hivatal adatait, a hackerek állítólag hétszámjegyű váltságdíjat kérnek az adatok felszabadításáért. A hivatal elnökét a kormány nevezi ki, és egyébként önálló államigazgatási egységként működik, de az ellenzék a belügyminiszter fejét követeli az ügyben.
A belügyminiszter a politikai felelős
Az ellenzék szerint ugyanis a belügyminisztériumnak kellett volna gondoskodnia az adatok biztonságáról.
„A kataszter »elrablása« abszolút botrány, ezért a kudarcért politikailag a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok a felelős”
– állítja Michal Šimečka, a PS elnöke. Szerintük ez a támadás azt bizonyítja, hogy az állam nem tudja garantálni polgárai adatainak biztonságát. „Most az állam digitális szolgáltatásai iránti bizalomról van szó” – tette hozzá Ján Hargaš, a PS parlamenti képviselője.
Az SaS ugyancsak a belügyminisztert hibáztatja a kialakult helyzetért.
„A kataszteri hivatalt komoly kibertámadás érte, a belügyminiszter bujkál és hallgat arról, hogy milyen mértékben vannak veszélyben milliók adatai”
– jelentette ki Branislav Gröhling, az SaS elnöke. – Ez Robert Fico kormányának és Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek a totális kudarca, amely egy normális országban a belügyminiszter azonnali lemondásával járna.”
Kapcsolódó cikkünk
Külföldről érte kiterjedt kibertámadás a kataszteri hivatal (ÚGKK) informatikai rendszerét. Amíg a támadás következményeit fel nem számolják, a kataszteri hivatalok elővigyázatosságból zárva lesznek – jelentette be Matej Neumann, a belügyminisztérium szóvivője.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a kataszteri hivatal válaszol a támadással kapcsolatos kérdésekre. A hivatal szolgáltatásai kedd (január 7.) óta elérhetetlenek.
A kataszteri hivatal megerősítette, hogy kibertámadás érte az informatikai rendszerét. „Minden leállt. Kiberbiztonsági szakértők segítségével dolgozunk azon, hogy mielőbb működőképessé tegyük a rendszert” – közölte a hivatal.
Az ügyet a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal (ÚBOK) vizsgálja, és a nemzetbiztonsági hivatal (NBÚ) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság is tárgyalni fog róla. A bizottság ülésére meghívják Roman Konečnýt, az NBÚ igazgatóját, és Juraj Cellert, a geodéziai, kartográfiai és kataszteri hivatal igazgatóját is.
A biztonsági tanács pénteken ülésezik
A miniszter szerint azonban az ellenzék előbb beszél, és csak utána gondolkodik.
„A belügyminisztériumot hibáztatni a kataszteri hivatal elleni kibertámadás miatt azt mutatja, hogy egyáltalán nem értették meg az állam alapvető működését”
– mondta a tárcavezető. Szerinte a kataszteri hivatal informatikai rendszerének biztonságáért maga a hivatal a felelős. Šutaj Eštok hozzátette, az ország bűnüldöző szervei vizsgálják a támadást, de részletesebb információkat a miniszter csak a biztonsági tanács pénteki ülése után ígér.
Az ellenzék a biztonsági tanács pénteki összehívását nagyon elkésettnek tartja. A Szlovákia mozgalom szerint már régen össze kellett volna ülnie a tanácsnak, mivel kataszteri hivatal elleni támadás a lakosság vagyona elleni támadás is.
„A kormány hat nap elteltével hívja össze a biztonsági tanácsot, pedig a támadás után azonnal tájékoztatnia kellett volna a lakosságot és meg kellett volna oldania a problémát”
– jelentette ki Michal Šipoš, a mozgalom parlamenti frakciójának elnöke.
„A hivatal elnöke nem tud szakmai kérdésekre válaszolni, egy külsős kollégája arról beszél, hogy nem tudnak mindent ellenőrizni, talán az adatok egy részét meg tudják menteni. Milyen adatok lesznek helyesek, és melyek változnak, ha ilyen hozzá nem értő emberek vezetik a hivatalt?” – tette fel a kérdést Šipoš.
Az ellenzék szerint a belügyminiszter igenis felelős, hiszen az ügyfelekkel a járási hivatal kataszteri osztálya tartja a kapcsolatot, a járási hivatal pedig a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.
Nem volt biztonsági mentés?
A Slovensko.Digital platform feltételezi, hogy a hivatal informatikai rendszere nem készített biztonsági másolatot, vagy legalábbis nem minden adatról. Ők is azt feltételezik, hogy zsarolóvírussal támadták meg az informatikai rendszert. „Az ilyen támadások gyakoriak és nem lehet teljes mértékben kivédeni őket, de minden állami szerv köteles rendszeresen biztonsági mentést készíteni, éppen az ilyen esetek miatt” – állítja nyilatkozatában az informatikai szakembereket tömörítő platform. Szerintük azonban a jelenlegi állapot azt mutatja, hogy a kataszteri hivatal hibázhatott.
„Az a tény, hogy még mindig nem állították helyre az adatokat, nem indult el a hivatal működése, azt mutatja, hogy a biztonsági mentés nem történt meg vagy nem megfelelő rendszerességgel, és nem tesztelték a biztonsági adatok visszaállíthatóságát”
– áll a Slovensko.Digital nyilatkozatában.
Az STVR információi szerint a hivatal rendszerét semmilyen vírusirtó program nem védte, pontosabban csak az Eset egy lejárt vírusirtója volt a rendszerbe beépítve.
Leáll az ingatlanpiac
A kataszteri hivatal megbénulása egyrészt a lakosság ingatlanvagyonát veszélyezteti, másrészt megbénítja az ingatlanpiacot. Nem lehet ingatlant átruházni adásvételi szerződés alapján, az eladók és a vevők legfeljebb az előzetes feltételekben egyezhetnek meg.
A helyzet megbénítja a jelzáloghitelek felvételét is, amelyekhez szükség lenne a jelzálog bejegyzésére az adott ingatlanra. Jelenleg az sem világos, hogy a kibertámadás fenyegetést jelent-e a meglévő jelzáloghitelekre, de az biztos, hogy az új hitelek felvétele leáll. A bankok ugyanis csak azt követően folyósítják a hitelt, hogy a jelzálogot a kataszteri hivatal bejegyezte az adott ingatlanra.
Mikor működnek majd újra a hivatalok?
Ma még senki sem tudja megmondani, hogy a kataszteri hivatal kirendeltségei mikor tudnak majd újra kinyitni, mikor tudnak majd ügyfeleket fogadni. A belügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint bizonytalan ideig zárva tartanak.
„A kataszteri osztályok ügyfélfogadása előzetesen a kibertámadás következményeinek megszüntetéséig szünetel”
– írta a tájékoztatóban a belügyminisztérium.
A kataszter állítólag jövő héten már működhet
A miniszter tájékoztatása szerint az adatok ugyan megvannak, de az informatikai rendszer, amely ezeket kezelni tudná, megfertőződött, ennek megtisztítása jelenleg is folyik.
Bízom benne, hogy jövő héten az egyes kataszteri hivatalok fokozatosan elkezdik a működésüket
– mondta a miniszter.
A rendszer azonban csak később áll össze egy egésszé, kezdetben minden helyi kirendeltség önállóan működik majd. “A kérvényeket az adott kirendeltségben dolgozzák majd fel, nem küldik a központba, arra csak fokozatosan kerül sor” – tájékoztatott Takáč.
Ivan Ivančin, az informatikai minisztérium államtitkára is megerősítette, hogy adatok nem vesztek el.
Minden adatról biztonsági mentés készült, azokhoz nem fértek hozzá és teljesek. A polgár és a vagyona közti kapcsolat nem veszett el
– jelentette ki az államtitkár. Szerinte a támadást az ország kiberbiztonságáért felelős szervek észlelték és azonnal működésbe léptek. Megerősítette, hogy a támadás az infrastruktúra ellen irányult. “Mindent megteszünk, hogy ezt az infrastruktúrát mielőbb működőképessé tegyük” – mondta Ivančin. A hivatalok működését fokozatosan indítják majd el, utolsóként a központot teszik elérhetővé, mert szerinte ez volt a támadás kiindulópontja.
Politikai felelős nincs
A kormányból egyelőre még senki sem vállalta a felelősséget, a biztonsági tanács ülése után sem tették ezt meg. Richard Takáč szerint most még korai a felelősségvállalásról beszélni, akár az ő, akár a kataszteri hivatal igazgatója, Juraj Celler részéről. A hivatal a törvény szerint valóban önálló, elnökét a kormány választja meg, a mezőgazdasági miniszter javaslatára. A jelenlegi elnökét, Juraj Cellert Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszter javaslatára választotta meg a Fico-kormány. A kialakult helyzetért azonban a tárcavezető sem vállalja a felelősséget.
Előbb meg kell szerezni minden szükséges információt, minden adatot, és elsősorban azt kell megtudni, hogy mi hogyan történt
– mondta a mezőgazdasági miniszter. Ő is az ellenzéket fenyegette, szerinte ugyanis elképzelhetetlen, hogy valaki a vagyona elvesztésével fenyegeti az embereket, ahogyan azt az ellenzéki pártok tették.
Az ellenzék a belügyminiszter fejét követeli
Az ellenzék egyelőre Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter fejét követeli, szerintük általában ő a felelős az állami szervek biztonságáért, beleértve az informatikai biztonságot is.
Normális országban a belügyminiszter már régen lemondott volna hasonló helyzetben
– jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke.
A belügyminiszter szerint folyik az ügy büntetőjogi kivizsgálása is, ennek az eredményét is meg kell várni. Az állami szervek kibernetikai biztonságával azonban már foglalkozni szeretne, pedig korábban még arról beszélt, hogy minden szerv önmaga felelős az informatikai rendszereinek a biztonságáért.
A biztonsági tanácson elfogadtunk egy dokumentumot, amely tartalmazza azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ilyen eseteket elkerülhessük, és a belügyminiszter védelmet nyújthasson ennek a hivatalnak is a kibernetikai támadások ellen
– mondta Šutaj Eštok. Ő elégedett a rendőrség és a titkosszolgálatok megelőző munkájával is.
Újra támadta az ellenzéket, amely szerinte nem tud mást, csak rémhíreket terjeszteni és megosztani a társadalmat. Ő is megerősítette, hogy a hivatal adatai nem vesztek el, a biztonsági mentések rendben megtörténtek.
A hivatal biztonsági rendszere több sebből vérzett
Sajtóinformációk szerint a hivatal kiberbiztonsági rendszere több sebből vérzett. Az STVR információi szerint az informatikai rendszert csak egy elavult vírusirtó program védte. A hivatal korábbi igazgatója, Ján Mrva az aktuality.sk-nak azt mondta, hogy az előző kormány idején elindult az informatikai rendszer biztonságának felülvizsgálata, de azt a Fico-kormány idején kinevezett új vezetés leállította, és a hivatal informatikai szakembereit, vagy legalábbis azok egy részét elbocsátották, és külső cégeket bíztak meg a feladatok ellátásával.
Mennyire gyakran van rászorulva valaki, hogy a kataszteri rendszerhez nyúljon? Akár vállalatként, de leginkább magánszemélyként?
Aki csak éli az életét és nincs intéznivaló ügye, az nem tapasztal sok változást. Aki viszont épp valamilyen bonyolultabb, tulajdonjoghoz kapcsolódó problémát oldana meg, az nem tudja megtenni. Például bankhitelt felvenni egy ingatlan beterhelésével, bejegyzés híján nem lehetséges az ingatlanok adásvétele. Az építési jogokkal kapcsolatos eljárások állnak, mert nem tudjuk megállapítani, ki a tulajdonos és ki jogosult hová építkezni, vagy hogy kik lehetnek az eljárás további résztvevői, például a szomszédos telkek tulajdonosai. A megkezdett eljárások elméletileg lefolytathatóak lennének, mert a hivatalnokok első kötelessége a tulajdonlapok lekérése – ha ez decemberig már megtörtént, azokat elvben le lehet folytatni. Viszont aki most kezdene hasonló eljárásba, az problémákba ütközik. A földmérők nem tudnak dolgozni, de a tervezők munkája is akadozhat. Nem tudjuk továbbá megváltoztatni az állandó és átmeneti lakcímünket sem. Megálljt kaptak az örökösödési, ajándékozási, adásvételi szerződések, bármi, ami érinti a tulajdonjogot. És feltételezhetően az újraindítás után a rendszer hirtelen sok terhelést kap majd, amit nem tudom, mennyire bírhat majd.
Volt már rá korábban példa, hogy ideiglenesen elérhetetlenné vált a jegyzék?
Igen, többször is volt már rá példa, mivel folyamatosan fejlesztik a rendszert. Ennek voltak pozitív hozadékai, hiszen az egyre több mindent tud, egyre gyorsabb, egyre kevésbé akadozik. Sokszor egy nagyobb frissítést futtatnak le az adatbázison – akkor egy napra, néhány órára előre jelezve leállítják. Akadtak korábban is néhány órás és napos kiesések, ami gondot okozott a gyakorlati ügyintézésnél. De két napnál tovább egy leállás sem tartott.
Egyes vészforgatókönyvek szerint ha a rendszer elveszik, helyrehozhatatlanul elveszhetnek bizonyos adatok is. Reálisnak látja, hogy néhány ingatlan vagy földterület tulajdonjoga végleg teljesen elérhetetlenné válik?
Én annyit tudok a belső kataszteri rendszer üzemeltetéséről, hogy azt minden munkanap végén, hat óra környékén lezárják. A rendszerbe elmentett változtatások éjfélkor válnak láthatóvá. A működéséből kifolyólag feltételezem, hogy minden munkanap végén készül biztonsági mentés, ha elvesznek az adatok, ebben az esetben egy nap veszhet el. Amit viszont kívülről nem látunk, hogy pontosan milyen részlegeket ért a támadás. A folyamatok és a változtatások mellett például a belső irattár is érintett lehet. Valószínűleg nem fognak tájékoztatni rövid időn belül erről, mert azzal csak újabb támadási felületet nyújtanának.
Zajlik-e olyan folyamat, aminek a kataszter elérhetetlensége komoly problémákat okozhat?
Biztos vagyok benne, hogy minden egyes napon felmerülhetnek gondok. Az állami autópálya-építési projekteknél például folyamatos az ügyintézés. Az útépítés és infrastruktúra-fejlesztés megyei és községi szinten is hasonló elvek alapján működik. Fizikailag folyamatban lehet az útszakaszok építése, de az újabb projektek előkészítése leáll és később jelentkezhet a csúszás. Ez különösen nagy gond lehet akkor, ha pályázatokról van szó olyan határidőkkel, amelyeket be kell tartani az engedélyeztetés és a kivitelezés terén – legyen szó akár belföldi, akár uniós programokról.
Tájékoztatta a kataszteri hivatal az építésügyi részlegeket az aktuális helyzetről, vagy mindenki a sajtóból tájékozódik?
Elég sok mindenben hiányos a kommunikáció, ez az egyik olyan eset. Semmilyen információt nem kaptunk, a honlapra kiírták, hogy technikai probéma van, dolgoznak rajta, ugyanott fognak majd jelezni a helyzet változásával kapcsolatban. Azt kérték tőlünk nyilvánosan és a belső rendszerekben is, hogy ne kérjünk le újabb feladatokat a rendszer fölösleges terhelésével, amíg nem érkezik jelzés.
(minv)
Problémás rendszer
A Živé.sk információi szerint a kataszteri adatbázisért felelős Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) az ősszel egy biztonsági ellenőrzésen esett át. Bár pénteken a hatóságok nem tisztázták a vizsgálat eredményeit, háttérinformációk szerint csaknem 140 hibát találtak a rendszerben, köztük komoly rendszerhibákat is. A kérdés, hogy ennyi problémát lehetett volna-e javítani három hónap alatt és mit tettek érdemben a rendelkezésükre álló időben a hatóságok.
Egy külsős biztonsági szakértő, Martin Fábry még a szerverek internetről való lekapcsolása előtt alaposabb biztonsági ellenőrzést végzett az adatbázison és több kritikus hibát talált. Köztük néhány olyan biztonsági rést a használt szoftvereken, melyekről akár tíz éve is lehetett tudni és egy egyszerű aktualizációval el tudták volna távolítani a hibák okát.
Fábry szerint a kataszter alábecsülte a biztonsági rizikót, nem törődött a biztonsági rések eltávolításával és nem nehezítette meg a rendszer feltörésére módot adó próbálkozásokat sem.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter is megerősítette, hogy az állam nem fizetett a hackereknek. Ez nem feltétlenül rossz lépés – a szakértők se javasolják, hogy teljesítsék hasonló esetekben a zsarolók követeléseit. Nem garantált ugyanis, hogy a váltságdíj kifizetését követően valóban visszakapja az adatokat az állam és az ismert biztonsági problémák miatt akár rövid időn belül újra kódolhatják az adatokat. A portál szerint a támadók kommunikáltak a hatóságokkal. Eredetileg 12 millió eurónak megfelelő összeget követeltek, az alkudozás során milliós és százezres nagyságrendű összegekig is eljutottak a tárgyalások.
2. A szlovák „majdan” – Fico „puccskísérlete” – január-február
A nagy kormányellenes megmozdulások idején Robert Fico és több minisztere, köztük Robert Kaliňák védelmi miniszter is azt állította, hogy az ukrán „majdanhoz” vagy euromajdanhoz hasonló forgatókönyvvel a kormány megdöntésére készülnek. A háttérben természetesen külföldi befolyást sejtetettek.
„Készen állunk mindenre, főleg a majdanra, egy utcai puccsra”
– jelentette ki Fico.
Az állítólagos puccs hátterében a kormány Ukrajnát, még pontosabban az ukrajnai „Grúz Légiót” sejtette. Annak vezetőjét, Mamuka Mamulasvilit látta a háttérben. Annyi igaz volt a kormányfői rémisztgetésből, hogy Mamulasvili korábban tényleg járt Szlovákiában, de ilyen alapon nagyon sokan megvádolhatóak lennének puccs szervezésével. Az ügy komolyságát mutatja, hogy Peter Pellegrini államfő sem volt túl aktív a „puccs” leleplezésében, Fico egyik nagyszabású sajtótájékoztatója után inkább kutyája születésnapjáról posztolt.
Az ellenzék szerint ez a civil tiltakozás ellehetetlenítése és a titkosszolgálati jellegű érvelés a politikában. A vádakat a kormány nem támasztotta alá, és az ügy fokozatosan elhalt. Az év végén a kormány sem beszélt már semmilyen „puccsról”, pedig ha lett volna bármilyen bizonyítéka valószínűleg bemutatja.
Kapcsolódó cikkünk
Továbbra is rengeteg a homályos részlet az állítólagos összeesküvés körül, amivel Robert Fico miniszterelnök szerint megpróbálják aláásni a szlovákiai alkotmányos rendet. Az összes már ismert bizonyítékot cáfolták a sajtóban, amit a kormányfő eleve gyanúsnak lát.
Fico még bő egy hete, a leváltására összehívott parlamenti ülésen ismertette az ország destabilizálásáról szóló SIS-jelentést, ami azóta is élénken formálja a közbeszédet. A jelentés pontos tartalmát azóta sem ismerjük, különös módon először másodlagos forrásokból, aztán a kormánytól jött a kiszivárgott részletek közlése.
A kormány legutóbb pénteken egy sajtótájékoztatón, Fico, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter és Pavol Gašpar, a SIS igazgatója, illetve a Pénzügyi Igazgatóság jelenlétében ismertette a jelentés néhány részletét.
Mit mond Fico?
A miniszterelnök állításaiból – amelyekre egyelőre nem a SIS-jelentés, hanem bemutatott fotók és mailek szolgálnak bizonyítékul – egy széleskörű összeesküvés képe bontakozik ki. Fico gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy a kormányellenes tömegtüntetések szervezői, az ellenzéki pártok (névleg a Progresszív Szlovákia és a Demokraták) valamint a külföldi szövetségeseik célja az állampolgári engedetlenség szítása, majd célzott, erőszakos provokációkkal a rendszer aláásása, végeredményben pedig az idő előtti választások kiírása. Pont, mint értelmezése szerint Ukrajnában is történt egy, a nyugati országok számára kényelmetlen rendszerrel.
Fico szerint ebbe a sablonba illik bele, hogy a Békét Ukrajnának (Mier Ukrajine) egyesület kapcsolatokat alakított ki az Ukrajnában harcoló Grúz Légióval és annak vezetőjével, Mamuka Mamulasvilivel.
Egy másik fénykép tanúsága szerint Mamulasvili korábban Martin M. Šimečka újságíróval, a PS-elnök Michal Šimečka édesapjával is egy közegben tartózkodott. A harmadik bizonyíték pedig a tüntetéseket szervező Nem a Mi Városunkban platform levele, amelyben a tervezett demonstrációk időpontjai mellé kitűzött célokat és lehetséges reakciókat is megfogalmaztak. Emellett Fico a szlovákiai egészségügyi rendszert és a kataszteri hivatalt ért hackertámadásokat is célzott ukrán akciónak sejteti, amelyek célja a társadalmi elégedetlenség növelése a tehetetlennek tűnő kormánnyal szemben.
Kavargó állítások
A vádakkal kapcsolatos egyik probléma az, hogy a kormányfő kijelentései bővebb bizonyítékok híján megalapozatlanok. Mindössze azt tudjuk csak róluk, ami a fenti összefoglalóban szerepel. Bizonyítékok híján nem tudni, hogy a titkosszolgálat szerint pontosan milyen természetű Lucia Štasselová vagy más civil aktivisták kapcsolata Mamulasvilivel és mennyire aktívan ápolják ezt a szálat. Egyáltalán nem tudni, mi lehetett Ukrajna szerepe a hackertámadásokban és kihez köthetőek a műveletek, ahogy azt sem, milyen módon képzelték el az utcai tüntetések szervezői a tervezett zavarkeltést. A múlt pénteki demonstrációk megkérdőjelezhetetlenül békésen zajlottak – Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter a nyugalmat ironikus módon pont a hatékony rendőrségi megelőző intézkedéseknek tudta be.
Szintén furcsaságnak számít a jelentés kapcsán, hogy az összes bemutatott bizonyíték először a sajtóban, vagy politikusok által megszellőztetve jelent meg.
A Nem a Mi Városunkban platform például megelőzve a pletykákat saját maga tette közzé a közösségi hálón az állítólag mesterséges intelligencia segítségével megszerkesztett, aktivistáknak küldött körlevelet. Mamulasvili szerepét és a kapcsolódó fotókat Erik Kaliňák, a Smer EP-képviselője közölte egy facebookos videóban, hogy aztán a grúz légiós a médiában jelentse ki, egyáltalán nem követi a szlovákiai eseményeket.
Toloncolás, ellenőrzés
Robert Fico pénteki sajtótájékoztatója az ügy kapcsán csak kevés előrelépésre világított rá. Ami a hét elejéhez képest újdonságnak számít, hogy a hatóságok letartóztattak és kiutasítanak egy ukrán állampolgárságú férfit és további tíz személyt feketelistára raknak, ők nem utazhatnak be a schengeni övezetbe. Hogy pontosan kikről van szó, nem tudni – de Mamulasvili biztosan ezen a listán van. Azt sem tudni, hogy az ukrán férfinek van-e bármiféle átfedése azzal a csoporttal, amely a belügy állítása szerint decemberben még a Barátság kőolajvezeték megfigyelésével foglalkozott.
Ami biztosnak tűnik, hogy az ügy kapcsán érintett szlovákiai aktivistákat – egyelőre? – nem vettek őrizetbe és a tüntetéseket is annak ellenére engedélyezték, hogy a kormányfő szerint a megmozdulásokon már fokozódtak volna az erőszakos megnyilvánulások.
Fico pénteki sajtótájékoztatójában újdonság, hogy a kormányfő némi konkrétummal szolgált a Békét Ukrajnának és a Grúz Légió kapcsolatáról – elmondása szerint a szervezet 150 ezer eurót utalt el Ukrajnába, amelyet akár katonai célokra is felhasználhattak. A szervezet valóban folytatott adománygyűjtést különféle ukrajnai tevékenységekre. Azt nem tudni, pontosan melyik jogalanyokat érinti a Pénzügyi Igazgatóság vizsgálata – Jozef Kiss igazgató ugyanis a sajtótájékoztatón megerősítette, néhány szervezet működése kapcsán gyanús jeleket találtak. Kiss elmondása szerint több, az állam által is finanszírozott civil társulás a kiadásai 90 százalékát is az „egyéb” kategóriában könyveli el.
3. Koalíciós válság, „rebellis” képviselők, minisztérium-újraosztás – január–március
A kormánypárti többség 2024 végén megingott, két hlasos képviselő – Samuel Migaľ és Roman Šalitroš – távozott a Hlas frakciójából, és a pártból is kizárták őket. Ján Ferenčák ugyan maradt a pártban és a frakcióban, de a koalíció támogatását nem garantálta. További problémát jelentett az SNS frakciójának további osztódása. Rudolf Huliak miniszteri posztot akart magának, a kormány megalakulásakor neki ígérték a környezetvédelmi tárcát, de az akkori köztársasági elnök nem volt hajlandó őt kinevezni. Helyette Tomáš Taraba kapta a posztot, aki természetesen ben volt hajlandó megválni tőle. A 79-es többség így már nagyon leolvadt.
Robert Fico eredetileg február végéig adott időt a Hlasnak és az SNS-nek a válság kezelésére, az előrehozott választást sem zárta ki.
Migaľ végül megkapta a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot, amit korábban Richard Raši töltött be. Migaľért azonban már a Smer a „felelős”, Peter Pellegrini államfő is csak „húzódozva” nevezte ki őt a posztra. Raši ezzel a cserével felfelé bukott, a parlament végül megválasztotta őt a házelnöki posztra, amit korábban, még államfővé való kinevezése előtt Peter Pellegrini töltöt be. Huliak a sportért és az idegenforgalomért felelős miniszter lett, amivel az SNS is bukott egy minisztériumot, mert már Huliak is a Smernek „felel”. A koalíciós válság márciusban ért véget, Migaľ és Huliak miniszteri kinevezésével, illetve Richard Raši megválasztásával a házelnöki posztra.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Egy e-mailban tájékoztatta a sajtót ma kora délután a kormányhivatal, hogy a Smer, a Hlas és az SNS megállapodott a koalíciós pártok egyezségéről. A Smer egy-egy minisztériumot kap pluszban a Hlastól és az SNS-től, de a 79-es parlamenti többség még nem biztosított. Šutaj Eštok a házelnök mielőbbi megválasztását követeli, Andrej Danko pedig nagyon sajnálja a sportminisztériumot.
A kormányhivatal tájékoztatása szerint ma délután megegyezett a három koalíciós párt, a Smer, a Hlas és az SNS a koalíciós válság lezárásáról. Mivel a Hlas és az SNS parlamenti frakcióinak létszáma csökkent, a három pártelnök kiegészítést írt alá a koalíciós szerződéshez, amely alapján a Smer két új minisztériumot kap, a régiófejlesztésit a Hlastól, a sportminisztériumot pedig az SNS-től veszik el.
Még nincs meg a 79-es többség
A tájékoztatásból az olvasható ki, hogy még nem biztosított a 79 képviselő támogatása a koalíció számára.
A Smer az így biztosított politikai befolyását a kormánykoalíció stabilizásálására és a kormánytöbbség újbóli biztosítására használja
– áll a levél utolsó mondatában. Ez azt jelenti, hogy még nem zárultak le a tárgyalások a rebellis képviselőkkel, vagyis Fico még nem tudhat maga mögött biztos parlamenti többséget.
A friss SNS-es Roman Michelko szerint egyelőre még csak 76 képviselője van a koalíciónak, ami azt jelenti, hogy csak Huliakkal és társaival egyeztek meg. A képviselő azt is hozzátette, hogy az SNS „nehéz és vérző szívvel” írta alá a koalíciós szerződés módosítását.
Fico csak ezután tesz ajánlatot a rebellis képviselőknek
Fico szerint a kormány működik, mint a svájci óra, akárcsak a koalíció, és üdvözölte a megállapodást, amelyet Matúš Šutaj Eštokkal és Andrej Dankóval kötött.
Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy kormányfőként a koalíciós szerződés szerint járjak el, amikor javaslatot teszek az együttműködésre azoknak a képviselőknek, akik elhagyták az SNS-t és a Hlast
– jelentette ki Fico. Ennek az együttműködésnek a részleteiről nem árult el semmit, csak annyit mondott, hogy a további lépésekről időben tájékoztatni fognak.
Šutaj Eštok a házelnök mielőbbi megválasztását követeli
A koalíciós szerződés módosítására Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke egy rövid videóban reagált. „Elutasítjuk az előrehozott választást, amely csak ajtót nyitna az antiszociális jobboldalnak. A legfontosabb számunkra a kormány stabilitása és a választóknak adott ígéretek betartása” – mondta a videóban Šutaj Eštok. Amellett, hogy a Hlas elnöke hosszan szidta az ellenzéket, nem árult el a megegyezésről új részletet. „A jelenlegi helyzet egyetlen lehetséges megoldása a a kormány többségi támogatásának biztosítása a parlamentben” – állítja a Hlas elnöke. Megerősítette, hogy a Hlas lemond egy minisztériumáról.
A kormány támogatására hajlandó képviselők közti konszenzus megteremtése érdekében a Hlas kész átadni a felelősséget a régiófejlesztési minisztériumért a Smernek
– csomagolta elfogadhatóbb köntösbe a Hlas veszteségét Šutaj Eštok. Szerinte ez egy olyan konstruktív javaslat, amely figyelembe veszi a részben módosult arányokat a parlamentben, és lehetőséget biztosít egy szélesebb politikai megegyezés megkötésére.
Figyelmezteti azonban a koalíciós partnereit, hogy nekik is vannak kötelezettségeik.
A helyzet stabilizálása, és a kormánytöbbség biztosítás után ezért elvárjuk a Hlas jelöltjének azonnali megválasztását a parlament elnöki posztjára
– szólt oda a másik két pártnak a Hlas elnöke.
Danko szíve vérzik a sportminisztériumért
Andrej Danko nagyon sajnálja az idegenforgalmi és sportminisztériumot, de megerősítette, hogy átadják azt a Smernek. „Igyekszünk feltételeket teremteni a miniszterelnök számára ahhoz, hogy tárgyalni tudjon azokkal a képviselőkkel, akik nem tartották tiszteletben a politikai pártokat, akik segítségével a parlamentbe jutottak – mondta Danko. –
Ez olyan, mintha a világbajnokságra kijutott szlovák csapat tagjai bejelentenék, hogy már nem Szlovákia, hanem Magyarország színeiben akarnak játszani.
Szerinte a sportminisztérium sok eredményt tud felmutatni, és megköszönte a minisztérium dolgozóinak az eddigi munkát. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy elérjék: a Smer-Hlas-SNS koalíció kibírja a ciklus végéig. „Aláírtam, hogy Robert Fico és a kormányunk továbbra is működni tudjon” – mondta a koalíciós szerződés kiegészítésről Danko.
Az új miniszterekről még nincs szó
A szűkszavú levél nem szól arról sem, hogy ki kerül a két minisztérium élére.
A korábbi hírek szerint az idegenforgalmi és sportminisztériumot az SNS frakciójából ősszel kivált Rudolf Huliak vezetheti, őt jelenleg három képviselő támogatja a parlamentben. A régiófejlesztési minisztérium várhatóan Ján Ferenčák (Hlas) és csoportja kapja majd, ők a Hlas rebellis képviselői.
Az is kérdés, hogy ezek a képviselők beülnek-e majd valamelyik kormánypárti frakcióba, ha igen, az várhatóan a Smer frakciója lesz, mivel ez a párt felügyeli ezeket a minisztériumokat.
Az idegenforgalmi minisztériumot jelenleg Dušan Keketi vezeti, ez az egyetlen olyan minisztérium, amelyre közvetlen ráhatással van az SNS. Sem a környezetvédelmi tárcát vezető Tomáš Taraba, sem pedig Martina Šimkovičová kulturális miniszter nem tagja a pártnak.
A PS szerint valódi megoldást csak az előrehozott választás jelentene
„A koalíciós szerződés módosításával a kormánykoalíció semmit sem oldott meg, még a parlamenti többséget sem. Szlovákia egyetlen valódi megoldása az előrehozott választás” – jelentette ki Michal Šimečka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) elnöke.
Hónapokig tartó viták és káosz után Robert Fico elvett két minisztériumot a koalíciós partnerektől. De továbbra sem világos, hogyan akarja biztosítani a működőképes parlamentet stabil többséggel. A káosz folytatódik
– konstatálta a legerősebb ellenzéki párt vezetője.
Szerinte a koalíció továbbra is csak saját magával foglalkozik ahelyett, hogy az emberek problémáit oldaná meg, ráadásul „továbbra sem látta senki azt az ígért 79 képviselőt, akiket már hétfőn be kellett volna mutatniuk.”
4. A „hacienda-botrány” – uniós pénzekből magánkastélyok épültek – május
A „hacienda-botrány” az Agrárkifizetési Ügynökség turizmus- és vidékfejlesztési pályázatai körül robbant ki májusban: EU-s pénzből papíron panzióknak/vidéki szállások épültek, a valóságban viszont magáncélú, luxus „haciendák” lettek belőlük. A kormányoldal azzal védekezett, hogy a projektek a kötelező fenntartási idő után szabadon használhatók, ezt viszont európai ellenőrök vitatták, mert szerintük több helyen eleve nem működött nyilvános szállás.
Május 26-án az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) delegációt küldött Szlovákiába a forrásfelhasználás és a kontrollok vizsgálatára; a missziót Tomáš Zdechovský vezette, és felmerült a pénzek felfüggesztésének kockázata is.
Közben a hazai parlamenti ellenőrzés is botrányba fulladt. 2025 őszén a rendőrség már konkrét ügyben két személyt és egy céget is megvádolt, miközben 70nél több projektre kiterjedő vizsgálatokról szóltak a hírek. 2025 végén az OLAF, az unió csalásügyi hivatala is vizsgálatot indított. Az ügybe az SaS belekeverte Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét is, aki valóban kapott uniós támogatást vendégház építésére Martoson. Viszont azt a célnak megfelelően, vendégházként üzemeltetik.
Kapcsolódó cikkünk
Több mint 151 ezer eurós kár keletkezett.
Két magánszemélyt és egy gazdasági társaságot gyanúsított meg a rendőrség az úgynevezett „hacienda-ügyben”, amely az európai uniós támogatások jogosulatlan felhasználásához köthető – közölte Roman Hájek, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. A hatóságok szerint a kár összege meghaladja a 151 ezer eurót.
Az eljárás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint az állami költségvetésből társfinanszírozott, 2014–2020 közötti vidékfejlesztési program egyik projektjéhez kapcsolódik. A pályázat célja a vidéki turizmus és az agroturizmus fejlesztése volt.
A rendőrség gyanúja szerint az érintettek pénzügyi és támogatási csalást, valamint közbeszerzési és árverési eljárások során elkövetett visszaéléseket követtek el, feltehetően bűnszövetségben.
Hájek tájékoztatása szerint amennyiben a vádak bizonyítást nyernek, a gyanúsítottak kettőtől hat évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak. A nyomozást a Pozsonyi Kerületi Ügyészség felügyeli.
5. Peter Kažimír jegybankelnök – nem jogerősen – bűnös vesztegetésben – május
Peter Kažimírt a specializált bíróság bűnösnek mondta ki, 200 000 eurós bírsággal; a döntés még nem jogerős, és miatta nem kell távoznia a jegybankelnöki posztról. Kažimír Robert Fico két kormányában volt pénzügyminiszter 2012 és 2019 között, ill. betöltötte a Smer alelnöki posztját is. Kijelentette, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen.
A vád szerint Kažimír még pénzügyminiszterként többször azt kérte František Imreczétől, a Pénzügyi Hatóság akkori vezetőjétől, hogy egyes cégek soron kívül kapják meg az adó-visszatérítést, összességében több mint 3 millió eurót. Ennek fejében 48 ezer euró kenőpénzt adott át Imreczének.
Kažimír jegybankelnöki mandátuma ráadásul június 1-jén lejárt, a Hlas azonban újra őt akarja jelölni a posztra.
Amíg új jegybakelnököt nem választ a parlament, addig marad a jegybankelnök. Egyelőre nem látszik egyezség a koalícióban az új jegybankelnök megválasztására.
Kapcsolódó cikkünk
Miután a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) elnökét vesztegetésért nem jogerősen ismét elítélte a bíróság, sokasodnak a kérdések Peter Kažimír jövőjével kapcsolatban. A tisztviselő valószínűleg nem kényszerül idő előtti lemondásra, de aligha választják újra meg az NBS élére.
A bíróság által elrendelt 200 ezer eurós pénzbüntetés, illetve az ehhez kapcsolódó vagyonelkobzás vélhetően még akkor sem rendíti meg a Smer korábbi pénzügyminiszterének anyagi helyzetét, ha az eredménytelen fellebbezés után kifizetésre kötelezik: élettársának Franciaországban van villája. A Hlas azonban június elsején elveszítheti az egyik legmegbízhatóbb szakember-káderét egy fontos tisztségben.
Kapcsolódó cikkünk Bazin |
A Szlovák Nemzeti Bank elnöke vesztegetés gyanújában másodízben is bűnösnek minősült. A döntést Milan Cisarik, a Specializált Büntetőbíróság bírója hozta meg, aki Peter Kažimírra 200 ezer eurós pénzbírságot rótt ki. Ha nem fizet, egy év börtön vár rá. Ezenfelül további 48 ezer eurós pénzbírságot is kapott vagyonelkobzás címén. Az ítélet nem jogerős.
Peter Kažimír – aki Robert Fico két kormányában volt pénzügyminiszter 2012 és 2019 között, ill. betöltötte a Smer alelnöki posztját is – nem volt jelen az ítélethozatalnál. Elutasította, hogy bűnös lenne, ill. előre közölte, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság fog hozni jogerős döntést – közölte a Pravda.
Mint ismeretes, a vád szerint Kažimír még pénzügyminiszterként többször azt kérte František Imreczétől, a Pénzügyi Hatóság volt vezetőjétől, hogy egyes cégek soron kívül kapják meg az adó-visszatérítést, összességében több mint 3 millió eurót. Ennek fejében 48 ezer euró kenőpénzt adott át Imreczének.
Cisárik bíró kulcsfontosságú bizonyítékként hivatkozott Imrecze vallomására, aki szerinte meggyőzően, világosan és érthetően írta le az adott esetet. Egyúttal megállapította, a védelem állításával szemben nem tapasztalt Imreczénél bosszúvágyat. Ha ez így lett volna, akkor a bíró szerint sokkal súlyosabb kitalált üggyel állt volna elő.
Kažimír védője elévülésre hivatkozva azt javasolta, hogy állítsák le az eljárást vagy mentsék fel védencét. Ezt a büntető törvénykönyv tavalyi változásaira hivatkozva tette meg. Idén áprilisban azonban a Specializált Büntetőbíróság bírája kijelentette: az ügyészség eredeti javaslatához képest Kažimír ügyét a Büntető törvénykönyv egy további rendelkezése alapján is vizsgálhatják. Ez pedig azt jelentené, hogy a vád nem évült el, ami a korábban hivatkozott törvénymódosítások alapján lett volna lehetséges.
FRISSÍTÉS 12:24
Az ítélet kapcsán újra felmerült a kérdés, hogy annak milyen hatása lesz Kažimír jövőjére nézve. A Denník N közölte: Rudolf Huliak turisztikai és sportminiszter az ítélet kapcsán azt mondta, hogy az ártatlanság vélelme fennáll egészen addig, amíg a vádlottat nem ítélik el jogerősen. Hozzátette viszont:
nem támogatná Kažimírt abban az esetben, ha a kormány tárgyalna a bankelnöki posztjának sorsáról.
Ondrej Mularčík ügyvéd pedig nem válaszolt teljesen egyértelműen az arra vonatkozó kérdésre, hogy a nem jogerős ítélet után védence (aki egyébként ma üzleti úton Hongkongban tartózkodik) lemond-e a Szlovák Nemzeti Bank elnöki funkciójáról. Megismételte viszont, hogy a bírósági végzést követően Kažimír közölte: nem mond le. „Önök ezt a nem jogerős ítéletet kész dolognak látják, én azonban nem” – tette hozzá Mularčík.
Kapcsolódó cikkünk
Felmentő ítéletet kért a védelem Peter Kažimír jegybankelnök számára a bazini Speciális Büntetőbíróságon, ismételten azt hangsúlyozva, hogy a vád csupán egyetlen tanú, František Imrecze vallomásán alapszik.
A védőügyvédek szerint nem létezik semmilyen más bizonyíték, és ellentmondások vannak Imrecze és másik két tanú vallomásai között. Peter Mularčík védőügyvéd záróbeszédében azt is ismételten hangsúlyozta, hogy az ügy elévült.
„A vád hazugságon alapszik, František Imrecze kitalációja az egész. Egyetlen tanú sem támasztotta alá az állításait” – jelentette ki Mularčík.
Kažimírt azzal vádolják, hogy még pénzügyminiszterként többször azt kérte František Imreczétől, a Pénzügyi Hatóság volt vezetőjétől, hogy egyes cégek soron kívül kapják meg az adó-visszatérítést, összességében több mint 3 millió eurót. Ennek fejében 48 ezer euró kenőpénzt adott át Imreczének.
A jegybank elnöke még a tárgyalás elején visszautasította az ellene felhozott vádakat, ártatlannak vallotta magát, az eljárást törvénytelennek nevezte. Kijelentette, hogy soha semmilyen adózási ügyet nem befolyásolt, sem pozitív, sem negatív irányba, és nem adott át pénzt Imreczének, aki az ügyben beismerő vallomást tett.
A volt pénzügyminiszter ellen 2022 őszén indítottak ismételten bűnvádi eljárást, miután az előzőt megszüntette a Legfőbb Ügyészség. Az ŠTS bírója 2023 áprilisában büntetőparancsot adott ki, amely nem jogerősen bűnösnek mondta ki vesztegetés elkövetésében, és 100 ezer eurós pénzbüntetést szabott ki. Mivel az ügyészség és a vádlott is fellebbezett ez ellen, újabb főtárgyalás kezdődött.
Kapcsolódó cikkünk
Letöltendő szabadságvesztés kiszabását javasolta az ügyész a bazini Speciális Büntetőbíróságon csütörtökön elmondott záróbeszédében Peter Kažimírra, a Szlovák Nemzeti Bank elnökére vesztegetés miatt. A büntetési tétel középső harmadának megfelelő ítélet kiszabását javasolta, ami egytől öt évig terjedő szabadságvesztést jelent. Emellett a hivatala gyakorlásától való minimum ötéves eltiltást javasolt és 48 ezer euró lefoglalását.
Kažimírt azzal vádolják, hogy még pénzügyminiszterként többször azt kérte František Imreczétől, a Pénzügyi Hatóság volt vezetőjétől, hogy egyes cégek soron kívül kapják meg az adó-visszatérítést, összességében több mint 3 millió eurót. Ennek fejében 48 ezer euró kenőpénzt adott át Imreczének.
A jegybank elnöke még a tárgyalás elején visszautasította az ellene felhozott vádakat, ártatlannak vallotta magát, az eljárást törvénytelennek nevezte. Kijelentette, hogy soha semmilyen adózási ügyet nem befolyásolt, sem pozitív, sem negatív irányba, és nem adott át pénzt Imreczének, aki az ügyben beismerő vallomást tett.
A volt pénzügyminiszter ellen 2022 őszén indítottak ismételten bűnvádi eljárást, miután az előzőt megszüntette a Legfőbb Ügyészség. Az ŠTS bírója 2023 áprilisában büntetőparancsot adott ki, amely nem jogerősen bűnösnek mondta ki vesztegetés elkövetésében, és 100 ezer eurós pénzbüntetést szabott ki. Mivel az ügyészség és a vádlott is fellebbezett ez ellen, újabb főtárgyalás kezdődött.
Fokozatosan küzdött fel magát
Kažimír a Smer egyik legismertebb arcának számított a 2010-es években. Először 2006-ban választották képviselővé, majd fokozatosan felküzdötte magát a ranglétrán: az első Fico-kormány pénzügyminisztériumának államtitkárává vált, a Smer alelnökévé választották, a Radičová-kormány bukását követően pedig a pénzügyminiszteri székben találta magát, ahol kulcsszerepet játszott az elszabaduló költségvetési hiány mérséklésében.
A vádak szerint ebben az időszakban vált egyfajta intézővé is a pénzügyőrség és az idő előtti adóvisszatérítést követelő vállalkozók között, amivel több millió eurós kárt okozott az államnak.
A politikus 2016 után megtartotta a tisztségét, de idő előtt távozott a tárcától, miután felszabadult a Szlovák Nemzeti Bank igazgatói pozíciója. Kažimír így átvette az intézmény vezetését és az NBS élén vészelte át a koronavírussal kapcsolatos lezárásokat, a járvány gazdasági utóhatásait, a Matovič-, Heger- és Ódor-kormányok tevékenységét, végül pedig kivárta Robert Fico visszatérését is a hatalomba – azzal a Hlas-szal, amelyben a saját legfontosabb szövetségesei is ültek.
Változhatnak a Hlas tervei
Kažimír politikai jövőjére nézve biztosítékul szolgálhatott volna, hogy a korrupciós, illetve az urizálásal kapcsolatos vádak ellenére kompetens és megbízható szakember hírében állt. A Hlas továbbra is benne látta a Szlovák Nemzeti Bank következő igazgatóját, az SNS és a Smer sokkal mértéktartóbban viselkedett – de ellenjelöltet nem állítottak.
Az ismételt, elmarasztaló ítélet azonban megváltoztatja az erőviszonyokat. Robert Fico miniszterelnök ugyan ellentmondásosnak jellemezte az ítéletet, amely homályos célokat szolgált, de azt is hozzátette, hogy lépésekre számít a Hlas részéről.
Matúš Šutaj Eštok pártelnök pedig ugyan az ötvenes évekre emlékeztető politikai folyamatot látott bele az ítéletbe, valószínűleg alternatívát kell keresnie a bank élére. Az ellenzék Kažimír lemondását követeli, de nagyobb bajnak számít, hogy az SNS és Rudolf Huliak szintén kritizálta a jelöltet. Roman Michelko (SNS) a sajtónak elmondta, a párt arra számít, hogy a Hlas egy alternatív javaslattal él majd és mást jelöl az egyébként is távozófélben lévő elnök helyére.
Az új vezető megválasztásához egyébként parlamenti többség szükséges, ami – ha a Hlas megmakacsolja magát – akár egy új patthelyzethez is vezethet, mint korábban, a parlament elnöke esetében. A Hlas nélkül a kormánykoalíciónak nincs többsége, de az SNS és Huliak hiányzásával Kažimír sem tudja bebiztosítani a megválasztásához kellő szavazatszámot.
6. Jaroslav Naď volt védelmi miniszter „előállítási kísérlete” – június
A rendőrség megpróbálta előállítani Jaroslav Naďot, a Demokraták párt elnökét, de ő akkor éppen külföldön tartózkodott. Naďot az Ukrajnának adott katonai támogatás, az átadott tagadott és „színháznak” nevezte az eljárást. A szlovák rendőrség az Európai Ügyészség kérésére hivatkozva akarta letartóztatni az ellenzéki politikust.
Az ügyészség egy 2022-ben történt lőszervásárlás ügyében nyomoz, a gyanú szerint a szlovák kormány képviseletében Naď a korábban már eladott lőszert sokkal drágábban vásárolta vissza, és adta át Ukrajnának.
A 155 mm-es tarackokba való lőszer beszerzési árát az Európai Unió megtérítette Szlovákiának, ezért nyomozhat az ügyben az Európai Ügyészség. A volt védelmi miniszter szerint azonban a szlovák rendőrség „túlteljesítette” az Európai Ügyészség kérését. Az ügynek azóta sincs lezárása.
Kapcsolódó cikkünk
Vallomást tett a rendőrségen Jaroslav Naď (Demokraták párt) korábbi védelmi miniszter. Naďot a rendőrség június közepén őrizetbe akarta venni, hogy kihallgathassa, de akkor nem tartózkodott Szlovákiában. Hétfőn érkezett meg külföldről, csütörtökön pedig elment a rendőrségre.
Az Ukrajnának 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után átadott muníció ügyében hallgatta ki ma a rendőrség Jaroslav Naďot, a Demokraták párt elnökét, korábbi védelmi minisztert. A kihallgatást az Európai Ügyészség kérte, mert gyanúsnak találták, hogy a védelmi minisztérium visszavásárolt korábban kiselejtezett és eladott lőszert 7,4 millió euróért. A lőszert utólag kifizette az Európai Unió az úgynevezett békekeretből. Az ügyben az Európai Ügyészség nyomoz, ugyanisfennáll a gyanú, hogy a őszert drágábban vásárolták vissza, mint amennyiért eladták, így anyagi kár érte az Európai Uniót.
Naď szerint azonban az ügyben a jogszabályoknak megfelelően jártak el. A lőszert még az előző kormány, a smeres Martin Glváč minisztersége idején adták el.
Az eladás részleteit nem ismerem, abban az időszakban nem én voltam a miniszter, de felmerül a kérdés, hogy miért nem semmisítette meg az akkori vevő a muníciót” – jelentette ki Naď.
A volt miniszter szerint 30-40-50 éves lőszerről volt szó, de a háború kezdetén Ukrajna eredetileg igényt tartott erre is. „A lőszer beszerzése nem az én feladatom volt, én azt biztosítottam, hogy megfelelő kormányhatározat alapján történjen a beszerzés” – magyarázta Naď a mai kihallgatása után. A lőszert a Konštrukta Defence állami cég vásárolta meg, attól vette meg a kormány, és egy kormányközi megállapodás alapján adták át Ukrajnának. A volt miniszter a beszerzési árról csak annyit mondott, hogy kénytelenek voltak az aktuális piaci áron visszavásárolni a lőszert.
Félrevezették az Európai Ügyészséget?
A volt miniszter szerint az Európai Ügyészséget is félrevezethették.
Olyan érzésem van, hogy az ügyészség képviselői vagy részinformációk alapján dolgoztak, amit vagy szándékosan vagy hanyagságból kaptak a minisztérium jelenlegi képviselőitől
– jelentette ki a miniszter. Szerinte Robert Kaliňák jelenlegi védelmi miniszter a belépése után 2023-ban lecserélte a szakembereket, és politikai jelöltekkel töltötte fel, ez okozhatta a félreértéseket.
Nad szerint a lőszer és egyéb katonai felszerelés Ukrajnának való átadása előny gazdasági szempontból is előnyös volt az országnak. „Ha Orbán Viktor nem fog blokkolni további 250 millió eurót az uniós békekeretből, akkor akár 1 milliárd eurót is kaphat Szlovákia az átadott fegyverekért” – mondta a volt védelmi miniszter. A magyar kormány már több mint egy éve blokkolja a kifizetéseket az Ukrajnának szállított hadianyagok ügyében.
A volt védelmi miniszter további kihallgatásokra is számít.
Az S300-as ügyében már kihallgattak, most a lőszer miatt hallgattak ki, még jönnek a Mig-ek
– mondta Naď. Kijelentette, hogy nem sajnálja sem az átadott fegyvereket, sem pedig azt, hogy Szlovákia segített Ukrajnának.
Az ügyben korábban letartóztatták Peter Kozákot, a védelmi minisztérium korábbi hivatalvezetőjét és a Konštrukta Defence volt vezérigazgatóját, Alexander Gurskót is. Összesen nyolc embert vettek őrizetbe június végén, de a kihallgatásuk után valamennyit szabadon engedték. Naď szerint a fejlemények azt bizonyítják, hogy politikailag motivált ügyről van szó.
Kapcsolódó cikkünk
A volt védelmi miniszter épp Kanadában tartózkodik a Markíza információi szerint, így nem tudták előállítani. Más, korábbi magasrangú személyeket azonban őrizetbe vettek. Az ő nevük is a védelmi minisztériumhoz és az ukrajnai lőszerszállítmányokhoz kötődik.
Szlovákiában nagyszabású rendőrségi akció zajlott le, amelynek középpontjában a védelmi minisztérium egykori vezetői állnak. A hatóságok elsősorban Jaroslav Naď korábbi védelmi minisztert akarták előállítani, ám a politikus a hírek szerint jelenleg külföldön, Kanadában tartózkodik, ahol a fia tanul. Naď maga közölte közösségi oldalán, hogy utazása miatt a következő napokban nem tartózkodik az országban, a rendőrök állítólag a saját otthonában keresték.
Martina Kakaščíková, a Demokraták szóvivője közölte, hogy Naď, a párt jelenlegi elnöke visszatérése után maximálisan együttműködik a hatóságokkal.
A Demokraták alelnöke, Juraj Šeliga szerint az exminiszter már korábban bejelentette, hogy Kanadában lesz:
A mai reggel és a rendőrségi »akciók« nem mások, mint megfélemlítés és PR-akciók Fico, Šutaj és társai részéről
– nyilatkozta.
Már a volt védelmi miniszter is reagált
Később Jaroslav Naď volt szlovák védelmi miniszter is reagált az esetre a közösségi oldalán. Mint írta, a történtek nem érték váratlanul, sőt, már hónapok óta számított valamilyen hasonló lépésre. Véleménye szerint ha valóban akkora veszélyt jelentene a társadalomra, mint ahogy azt sugallják, akkor a rendőrségnek nem hajnalban, rendőri kísérettel kellett volna megkísérelnie az előállítását – főleg úgy, hogy közösségi bejegyzéseiben többször is jelezte: jelenleg Kanadában tartózkodik fiával.
Naď hangsúlyozta, hogy a hatóságok birtokában van az elérhetősége, így bármikor kapcsolatba léphettek volna vele egyeztetés céljából. Közlése szerint a hónap végén visszatér Szlovákiába, és a hatóságok rendelkezésére fog állni.
A volt miniszter kiemelte, büszke arra, hogy Ukrajnának segítséget nyújtottak, és ha kellene, újra megtenné.
Másokat őrizetbe vettek
A rendőrségi akció másik célpontja Peter Kozák, a védelmi minisztérium Hivatalának egykori főtitkára volt. Őt a hatóságok a Markíza szerint őrizetbe akarják venni. Emellett állítólag letartóztatták a Konštrukt – Defence volt vezérigazgatóját, Alexander Gurskót is.
Az Európai Ügyészség (EPPO) pozsonyi irodája később megerősítette, hogy nyolc személyt vettek őrizetbe az akció során – katonai segély céljára szánt forrásokkal való visszaélés gyanújával. A becsült kár 7,4 millió euró. A letartóztatott személyek közül négyen a védelmi minisztérium alkalmazásában álltak – közölte az ügyészség.
A hatóságok már hosszabb ideje vizsgálják az esetet. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter tavaly hozta létre a szervezett bűnözés elleni hivatalon belül a Darca nevű munkacsoportot, amelynek kifejezett feladata az Ukrajnába irányuló katonai adományok körülményeinek feltárása.
Az Aktuality portál is arról számolt be, hogy az Európai Unió illetékes szervei is vizsgálódnak a lőszerbeszerzések és -adományozások ügyében, mivel felmerült a gyanú, hogy ezek a tranzakciók nem minden esetben feleltek meg a jogszabályi előírásoknak.
Az ügyben az Európai Ügyészség (EPPO) ügyésze már hivatalosan is büntetőeljárást indított – közölte Peter Habara, a szlovák rendőrség kommunikációs osztályának munkatársa. Hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárással kapcsolatos nyilvános tájékoztatás kizárólag az EPPO ügyészének hatáskörébe tartozik, ezért a rendőrség a nyomozás jelenlegi szakaszában nem közöl részleteket.
A nyomozásról Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter is beszámolt közösségi oldalán, megerősítve, hogy az eljárást az Európai Ügyészség ügyészei vezetik.
7. Az alkotmány módosítása – szeptember
A parlament szeptember végén módosította az alkotmányt. A módosítás elfogadása azért volt meglepő, mert az ellenzék egy része is támogatta: a KDH és a Szlovákia mozgalom több képviselője is megszavazta azt. A kormány a „nemzeti identitás” és a „családvédelem” címszavakkal indokolta a tervezetet, azt állítva, hogy szélesebb politikai konszenzus jött létre, mert az ellenzék egy része is támogatta.
Robert Fico kommunikációjában a módosítás egyfajta „gát” a progresszivizmus és a liberalizmus, illetve „Brüsszel” ellen, és a „kulturális-etikai” kérdésekben a szlovák alkotmányos identitás megerősítését szolgálja.
A csomag központi eleme, hogy a „nemzeti identitás” védelmére hivatkozva előnybe helyezi a szloák jogrendet a nemzetközi jogrenddel szemben, így megkérdőjelezi az uniós előírások elsőbbségét is. A módosítás az alkotmányban rögzíti, hogy két nem – férfi és nő – létezik. Ennek egyik gyakorlati tétje a jogi nemelismerés és a transz/nem-bináris személyek helyzete körüli vita volt: civil szervezetek és jogvédők szerint a szabályozás szűkítheti a jogi elismerés lehetőségét és erősítheti a diszkriminációt. A módosítás miatt tiltakozott a Velencei Bizottság és a több jogvédő szervezet is.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
8. Peter Kmec lemondása – november
Az uniós támogatások, köztük a helyreállítási alap támogatásainak elosztásáért felelős miniszterelnök-helyettes – a kormányfő nyomására is – távozni kényszerült posztjáról. Az innovációs és kutatási pályázaton a kedvezményezett cégek között olyan Hlas-közeli vállalkozások is feltűntek, amelyeknek semmi közük nincs a kutatáshoz.
Kmec csak óvatosan tagadta a vádakat, elmondása szerint szándékosan szerette volna helyzetbe hozni a hazai vállalkozókat és az előző kormány által írt újjáépítési terv nem segíti kellőképp a gazdaságot.
Kmec azóta már visszatért a parlamentbe, ahol a miatta leváltották posztjáról Ján Ferenčákot, a parlament európai ügyi bizpttságának elnökét. A koalíció Kmecnek akart helyet csinálni, de feleslegesen, a hírek szerint ugyanis Kmec Szlovákia római nagykövete lesz. Ferenčák viszont a leváltása miatt nagyon „megharagudott” a koalícióra és a Hlasra, ezért kilépett a Hlas frakciójából és a kormányt sem mindig támogatja.
Kapcsolódó cikkünk
Nem mondható éppenséggel gránitszilárdságúnak a Fico-kormány. Peter Kmec miniszterelnök-helyettes távozásával már négyre nőtt a két év alatt lecserélt tárcavezetők száma.
A személycserék érdekessége, hogy a koalíciós válságok – ahogy a korábbi Fico-vezette kabinetek idején is – a kisebb partnereken csapódnak le. A Smer még egyetlen miniszterét sem menesztette, pedig oka éppenséggel lenne rá. Csak egy példa az elmúlt hétről: a két vasúti szerencsétlenségért nem Jozef Rážt vonták felelősségre, hanem a ZSSK vezetését – ami egyébként Hlas-nevezettekből áll. A Smer közlekedési minisztere állítólag felajánlotta lemondását, csak nem fogadták el. Érdemes röviden visszatekinteni arra, hogy korábban kinek, miért kellett távoznia a tisztségéből.
Dolinkovát Fico megalázta
Az első távozó Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter volt, aki mindössze egy évet bírt ki a tárca élén. Dolinková menedzserként vallott kudarcot és nem volt sem hajlandó, sem pedig képes spórolni az egészségügyi minisztérium költségvetésén a konszolidáció első körében.
A miniszter körül a pártján belül is elfogyott a levegő, az utolsó hónapjaiban egyetlen szövetségese maradt: az államfővé választott Peter Pellegrini. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy megtartsa a tisztségét. Több elmérgesedő tárgyalást követően Robert Fico nyomására lemondott.
Az elválás nem zajlott szépen: Fico előbb nyilvánosan felszólította a minisztert arra, hogy tegyen rendet a tárcájában, majd pedig külön sajtótájékoztatót szentelt a tárcavezetőnek. „Meg kell mondania, mit akar tenni, nem járhat folyton a nyakamra és mondhatja ugyanazt, hogy adjak, adjak, adjak pénzt (…) Inkább azokkal találkozom, akik valóban dolgoznak” – fejtette ki a miniszterelnök. Dolinková pár nappal később maga kezdeményezte a távozását.
Könnyen jött és ment az idegenforgalmi tárca
Az idegenforgalmi és sportminisztérium 2024 előtt még nem létezett: a tárcát eleve azért hozták létre, hogy az SNS is kapjon egy lukratívabbnak tűnő, pályázati forrásokkal gazdálkodó saját minisztériumot. Főként annak a fényében, hogy a pártnak kiosztott két másik tárcát független, a parlamentből átmenekített képviselők – Tomáš Taraba és Martina Šimkovičová – vették át, ezzel is növelve a parlamenti csoport stabilitását.
A névleg független, a gyakorlatban azonban a nemzeti párthoz jól bekötött Dušan Keketi csak bő egy évig irányította a minisztériumot. Nem egy hangsúlyos botrány, hanem az aktuálpolitikai fejlemények miatt távozott: az SNS-frakcióból kivált, Andrej Dankóval összeveszett Rudolf Huliaknak is kellett egy minisztérium. Huliak eredetileg a környezetvédelmi tárcát szemelte ki magának, de azt nem kapta meg – Tarabát nem akarta magára haragítani az SNS és ezen a területen nagyobb források felett is lehet gazdálkodni. A kultúra Huliaknak nem volt attraktív, így maradt az idegenforgalom, a tárca a Smer formálisan hatáskörébe vándorolt.
Keketi távozása után előállt az a bizarr helyzet, hogy az SNS a párthoz szorosan kötődő miniszterek nélkül tagja a kormánykoalíciónak.
Raši felfelé bukott
A tavaly téli koalíciós válságnak nem az SNS lett az egyetlen vesztese, Robert Fico ugyanis Huliak mellett a Hlas-ból kilépő, a pártvezetéssel összevesző Samuel Migaľ számára is kibokszolt egy önálló, autonóm módon működő minisztériumot. Sokáig formálódott, hogy melyik tárca vezetésébe menekítik az elégedetlen képviselőt. Egy időben úgy tűnt, hogy Migaľ a most menesztett Peter Kmec székét kaphatja meg, de az újjáépítési források nem voltak elég lukratívak a képviselő számára.
A dilemmát a koalíció egy utólag kézenfekvőnek tűnő személycserével oldotta meg. Richard Raši régiófejlesztési miniszter (akinek már akkor kezdett a fejére omlani a csúszó uniós támogatások ügye és a katasztrofális állami online szolgáltatások állapota) felfelé bukott és a parlament élén találta magát.
A Hlas pedig egy füst alatt megszabadult Migaľtól és Radomír Šalitroštól, aki szintén nem volt hajlandó a koalíció támogatására.
Kmectől is gyorsan megváltak
Míg az előző két személycserére hetek előkészítésével került sor, Peter Kmec (Hlas) a helyreállítási terv megvalósításáért felelős kormányfőhelyettes menesztését gyakorlatilag egy nap alatt elhatározta Robert Fico.
Kmec a helyreállítási alapokhoz köthető innovációs pályázatokba bukott bele – az intézkedés kritikusai szerint a kedvezményezett cégek között olyan Hlas-közeli vállalkozások tűntek fel, amelyeknek semmi közük nincs a kutatáshoz. Kmec csak szőrmentve tagadta a vádakat, elmondása szerint szándékosan szerette volna helyzetbe hozni a hazai vállalkozókat és az előző kormány által írt újjáépítési terv nem segíti kellőképp a gazdaságot.
Robert Ficót azonban nem hatotta meg az érvelés, órák alatt döntött a személycseréről – és Dolinková esetéhez hasonlóan mindezt a sajtóban jelentette be, látszólag a Hlas-t is meglepve. Matúš Šutaj Eštok, a kisebbik koalíciós partner elnöke szerint ilyen radikális lépésre nem lett volna szükség, de Fico haragjának szimbolikus üzenete is van. A kormányfő nem akar még egy botrányt, különösen a Hlas-hoz köthető egészségügyi tárca körüli kétes mentőállomás-üzemeltetés után. Ezért a politikai veszteséget leírva gyorsan továbblépne. Már ha sikerül elhitetnie a nyilvánossággal, hogy a pártjának ehhez semmi köze nem volt.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Matúš Šutaj Eštok nem hagyta szó nélkül Peter Kmec (mindketten Hlas) leváltását, Robert Ficónak (Smer) is üzent.
Kmec váratlan leváltása a vasárnapi politikai vitaműsorok egyik meghatározó témája volt. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke a TA3 műsorában szerepelt, ahol Michal Šimečkával, a Progresszív Szlovákia (PS) vezetőjével vitázott, de többször is üzent a miniszterelnöknek.
Új konfliktus a láthatáron?
A koalíciós partnerek közti konfliktus Kmec leváltásának módja miatt alakult ki. Šutaj Eštok ugyanis azt állítja, hogy a távozó miniszterelnök-helyettes pénteken tájékoztatta őt a döntéséről, amit ő tudomásul is vett. Abban állapodtak meg Kmeccel, hogy a távozását szombaton jelentik be a nyilvánosság előtt, Fico azonban megelőzte őket, és péntek este egy rövid sajtóközleményben tájékoztatta a médiát arról, hogy Peter Pellegrini köztársasági elnöknek benyújtotta a javaslatot Kmec leváltására.
„A mai napig nem értem, mit akart ezzel üzenni”
– fogalmazott a belügyminiszter vasárnap a TA3 stúdiójában, majd megvédte a Hlas által jelölt miniszterelnök-helyettest. Szerinte Kmec lemondása a pártja által képviselt politikai kultúra megnyilvánulását jelenti, és ha vannak is kétségek az innovációs pályázat körül, azt az elindított belső vizsgálat fel fogja tárni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Peter Kmec (Hlas) kiállt a nyilvánosság elé azután, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök bejelentette a menesztését.
Kmec, az uniós helyreállítási tervért felelős miniszterelnök-helyettes szombat délelőtt sajtótájékoztatót hívott össze, miután kiderült, hogy távoznia kell a pozíciójából.
A kormányfő péntek este egy rövid közleményt küldött a sajtónak, melyben azt írta, nem engedheti meg, hogy a kormányát összefüggésbe hozzák a közpénzek gyanús felhasználásával, ezért visszahívja Kmecet.
A miniszterelnök azután döntött így, hogy nyilvánosságra kerültek a Kmec hivatala által kiírt, 230 millió euró értékű innovációs pályázat eredményei, mely alapján Hlashoz köthető cégek nyertek el többmilliós támogatásokat, illetve olyan vállalatok is, amelyek korábban nem foglalkoztak kutatással.
Kmec szerint az előző kormány hatalmas hibát követett el azzal, hogy a helyreállítási terv kidolgozásakor megfeledkeztek a szlovák iparról. Ennek következményei már most is érezhetők, hiszen míg a cseh és a lengyel ipar, amelyek képesek profitálni az uniós támogatásokból, felszállóágban vannak, addig a szlovák gazdaság jelentősen lemarad. Az innovációs pályázattal éppen az volt a célja, hogy ezen változtasson.
Úgy véli, a jelenlegi ellenzéki képviselők – akik a helyreállításit terv kidolgozásakor még a kormányban ültek – lejárató kampányt folytatnak ellene, valamint a hivatala ellen.
„Elismerjük, csináltunk hibákat. Lehet, hogy ez az én politikai tapasztalatlanságom is, hogy a szlovák ipar zászlóshajói mellett be akartunk vonni a pályázatba a fiatal befektetőket is”
– jelentette ki, hozzátéve, személyesen vállal felelősséget azért a gyűlöletkampányért, amit az ellenzék és a média folytat. Hogy megvédje a Hlas párt és a szlovák ipar jó hírnevét, benyújtja lemondását, cserébe viszont felszólít mindenkit, hogy hagyják abba a botránykeltést.
Kmec továbbá elmondta, hogy a hivatalban belső ellenőrzés folyik, és konkrét esetekkel is foglalkozni fognak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az SaS szerint a belügyminiszter láthatóan szereptévesztésben van, ezért akár ő is lemondhatna.
Péntek este Robert Fico (Smer) miniszterelnök bejelentette, hogy visszahívja a pozíciójából Peter Kmecet (Hlas), az uniós helyreállítási tervért felelős miniszterelnök-helyettest.
Kmec hivatala egy 230 millió eurós innovációs pályázatot írt ki, melyben a győztesek között szerepelt a Hlas párt korábbi szponzora, Peter Pellegrini államfő tanácsadójának egyik cége, valamint egy olyan vállalat is elnyert 1,45 millió eurót biotechnológiai kutatásokra, amely csak tavaly alakult.
Kapcsolódó cikkünk
Hirtelen elkezdte aláírni a szerződéseket Peter Kmec miniszterelnök-helyettes hivatala, pedig a pártelnöke, Matúš Šutaj Eštok is arra utasította, hogy vizsgálja meg a támogatásokat. A PS feljelentést tesz az innovációs támogatások ügyében.
A Hlas szponzora és Peter Pellegrini államfő tanácsadójának cége is sikeresen pályázott a Peter Kmec (Hlas) miniszterelnök-helyettes hivatala által kiírt innovációs pályázatokon. Az európai uniós támogatásra azok a cégek pályázhattak, amelyek a robotika és az automatizáció, illetve a biotechnológia területén végeznek kutatásokat. A hivatal összesen 230 millió euró értékű támogatást kínált a cégeknek.
A pályázatok körül több kérdőjel is felmerült a héten, olyan cégek is kaptak támogatást, amelyek nem pontosan az adott területen működtek, csak a pályázat kiírása előtt jöttek létre vagy kezdtek kutatásba az adott területeken. Csütörtökön a Hlas elnöke, Matúš Šutaj Eštok is a pályázati eljárás leállítására szólította fel Peter Kmec miniszterelnök-helyettest.
„Utasítást adtam Peter Kmec miniszterelnök-helyettesnek, hogy azonnal függessze fel és vizsgálja felül azokat az innovációs pályázatokat, amelyekkel kapcsolatban kétségek merültek fel”
– tájékoztatta lapunkat a Hlas sajtóosztálya. A pártelnök szerint teljesen egyértelműnek kell lennie, hogy az „egész folyamat átláthatóan, szakmailag és minden befolyástól mentesen zajlott”. Az nem teljesen világos, hogy a Hlas elnöke milyen alapon utasítja bármire is a miniszterelnök-helyettest, közvetlen jogköre erre semmiképpen nincs.
Kapcsolódó cikkünk
A korrupció gyanújára figyelmeztet a Progresszív Szlovákia (PS): olyan cég kapott uniós támogatást a Hlas vezette minisztériumtól, amely korábban szponzorálta a pártot.
A korrupció mintapéldájának nevezte Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a Peter Kmec (Hlas) miniszterelnök-helyettes hivatala által kiosztott uniós támogatást. Kmec az uniós helyreállítási terv és a tudásalapú gazdaságért felelős tárcát vezeti, és a helyreállítási alapban lévő uniós forrásokra írt ki tavasszal pályázatot.
„Ez a példa is mutatja, hogy a kormány konszolidációs intézkedései teljesen igazságtalanok, a lakosság fizeti meg azokat, közben viszont van pénz a miniszterek dupla fizetésére, drága repülőjegyekre, most pedig azt látjuk: arra is van, hogy a Hlas »megköszönje« a támogatást a szponzorainak”
– mondta a PS elnöke.
A párt szerint 3 millió eurós támogatást kapott egy cég, amely korábban 14 ezer euróval szponzorálta a Hlas pártot. Šimečka szerint a miniszternek és Matúš Šutaj Eštok pártelnöknek magyarázatot kellene adnia erre a támogatásra.
A korrupció mintapéldája
A párt információi szerint a miniszterelnök hivatala a Grizzly Capital részvénytársaságnak hagyott jóvá 3 millió eurós támogatást egy robotika és automatizáció témában kiírt pályázati felhívás alapján.
„Kmec ezzel bemutatta a korrupció mintapéldáját”
– fogalmazott Ján Hargaš, a PS parlamenti képviselője. A Hlast ugyan nem közvetlenül a Grizzly Capital, hanem annak egyik leányvállalata, a Consult For You támogatta 2022-ben 14 ezer euróval. „A tulajdonosi kör ugyanaz, a két cégnek ugyanaz az ember az ügyvivője is” – magyarázta a képviselő.
Hargaš szerint a támogatás azért is gyanús, mert a Grizzly Capital a hivatalos adatok szerint egy kis cég, mindössze egyetlen alkalmazottja van. A tavalyi árbevétele mindössze 1,12 millió euró volt, aminek a 3 millió eurós támogatás csaknem a háromszorosa. Gyanúsnak tartja azt is, hogy a cég idén változtatta meg működési formáját kft-ről részvénytársaságra, így már sokkal nehezebben nyomozható ki a tulajdonosi struktúra.
Kapcsolódó cikkünk
A Korrupció Elleni Államok Csoportja (Group of States against Corruption – GRECO) elégedetlenkedik azzal, ahogy Szlovákia kezeli a területet. Az elmúlt hat évben a javasolt 21 intézkedésből mindössze ötöt vezetett be Pozsony.
A GRECO-t az Európa Tanács 1999-ben hozta létre, hogy a strasbourgi központú szervezet erősítse a korrupció elleni harcot. A tagállamok „kölcsönös egyetértésen és nyomásgyakorláson” alapuló struktúrában tesznek vállalásokat, igaz, mindegyik a saját maga iramában.
Az Európa Tanács közleménye szerint sem a korrupció megelőzése, sem pedig a rendőrség integritásának megerősítése szempontjából nem történt számottevő előrelépés 2019, az utolsó jelentés készítése óta. Hat éve a szervezet 21 ajánlást fogalmazott meg az ország részére. Ebből öt intézkedést azóta bevezettek, négy területen részleges előrelépés történt, további tizenkét területen pedig semmilyen haladásról nem lehet beszélni. A GRECO ezért felszólította Szlovákiát arra, hogy jövő június végéig számoljon be az elmaradások okairól.
A javaslatcsomag több konkrét intézkedést is magába foglal. A szervezet értékeli, hogy a magas pozícióban levő tisztviselők számára készül egy viselkedési kódex, ugyanakkor hiányolja, hogy nincs semmilyen szabályozás a lobbistákkal való kapcsolattartásra. Hiányos és könnyen kijátszható a vagyonbevallások rendszere, valamint alig vonatkoznak korlátozások a hivatalukból távozó köztisztviselőkre – ugyanúgy, a leszerelő rendőrök is túlságosan nagy cselekvési szabadságot élveznek.
A GRECO javasolja, hogy mélyebb vizsgálatoknak vessék alá a vezető tisztviselőket és a tanácsadóikat, hogy csökkentsék a korrupció kockázatát. A szervezet pozitívan értékeli, hogy növekedik a nők aránya a rendőri testületekben és már képzéseket is tartanak az etikai kódexek, valamint a korrupciós bejelentések kezelése kapcsán.
A csoportnak nem tetszik a büntetőjogi reform sem. Augusztusban a szervezet kritizálta, hogy a kormány rövidített eljárásban hoz meg kulcsfontosságú törvényeket, valamint károsnak ítélte meg a korrupciós ügyekre vonatkozó elévülési idő, valamint a büntetési tételek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány etikai kódexben szabályozná a magas beosztású állami hivatalnokok magatartását. A kódextől azt várja, hogy átláthatóbb lesz az államigazgatás és csökken a korrupció. A független elemző szerint viszont a kódex csak egy darab papír, amelynek nem lesz gyakorlati hatása.
A kormány és az államigazgatás egyéb központi intézményeinek vezetői hamarosan erkölcsi kódex szerint élik majd mindennapjaikat, a kódexet szerdán fogadta el a Fico-kabinet. A dokumentum deklarált célja, hogy
„iránymutatást adjon az összeférhetetlenségek elkerülésére”, és „biztosítsa, hogy a közérdek mindig elsőbbséget élvezzen a személyes vagy más érdekekkel szemben”.
Egyben szeretné „erősíteni az átláthatóságot és a felelősségvállalást a döntéshozatal során, megelőzni a korrupciót és az érdekütközést”, valamint el akarja érni, hogy a magas beosztású személyek „pozitív példaként szolgáljanak a szélesebb nyilvánosság” számára. Ez már csak azért is meglepő, mert a kormánykoalíció több tagja ellen is folyik büntetőeljárás korrupció miatt, Peter Kažimír jegybankelnököt pedig már nem jogerősen el is ítélték olyan bűncselekmény miatt, amit még Robert Fico pénzügyminisztereként követett el.
A kormány törekvését azonban bármiféle szankció vagy ellenőrzés nélkül akarja elérni, mivel ilyen elemeket nem tartalmaz az ötoldalas dokumentum. Le is írják az előterjesztő dokumentumban:
„a kódexnek a soft-law, deklaratív jellege van, nem határoz meg új jogi kötelességeket és az esetleges megsértése nem jár jogi következményekkel”.
Amikor teljesen hiányzott a transzparencia
Mindeközben a jelenlegi kormányra valóban ráférne a nagyobb átláthatóság. Példa erre a Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatójának a kiválasztása, vagy az azóta már megszüntetett mentőtender. Mindkét esetben titkosan, zárt ajtók mögött zajlott a pályáztatás, az első esetben Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter, a második esetben pedig Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter volt a felelős. Fico Šimkovičová esetében meg sem szólalt, az egészségügyi minisztertől pedig csak a tender megismétlését kérte.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Martina Šimkovičová kulturális miniszter szerint rendben zajlott a pályázati eljárás a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának a kiválasztására. A bizottság egyetlen kisebbségi képviselője szerint azonban sok sebből vérzik az eljárás, a kisebbségi kormánytanács és a Magyar Szövetség is tiltakozik miatta.
Nem talált hibát Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának kiválasztásában. A pályázati bizottság múlt héten két jelöltet hallgatott meg, Lengyel Dianát és Ján Štovkát, és meghatározta a sorrendet is köztük.
Nem fair eljárás
A hivatalos végeredmény még mindig nem ismert, de a bizottság egyetlen külső tagja, Kállay András szerint nagy pontkülönbség alakult ki a pontozás után a jelöltek között. Kállayt Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos jelölte erre a posztra, ő volt az öttagú bizottság egyetlen kisebbségi tagja. A pályázaton való sikeres szerepléshez legalább 100 pontot kellett elérni a lehetséges 150-ből, de ez csak az egyik jelöltnek sikerült.
„Én a meghallgatás alapján nem érzem indokoltnak ezt a nagy pontszámkülönbséget a két pályázó között. Bizonyos szempontból ez meglepett, a minisztérium működését ismerve kevésbé”
– mondta lapunknak korábban Kállay. Szerinte ez nem fair eljárásra utal. „Nem érzem úgy, hogy a jelöltek felkészültségében vagy a bemutatkozásában volt akkora nagy különbség” – válaszolta Kállay arra a kérdésre, hogy elfogult volt-e a bizottság.
Ismeretlen jelöltek
Kállay a bizottság kedden elkészült jegyzőkönyvét is csak fenntartásokkal írta alá, és több megjegyzést is fűzött hozzá, amelyeket megkapott a kulturális miniszter is. „A megjegyzéseim az egész folyamatra vonatkoztak: nem tartottam, illetve nem tartom most sem kiegyensúlyozottnak a bizottság összetételét” – mondta az Új Szónak Kállay.
Kifogásolta, hogy nem kapott benne helyet a Kultminor alkalmazottainak képviselője, ráadásul a minisztérium kisebbségi osztálya sem képviseltette magát, és senki sem képviselte a kulturális szférát. A bizottság másik négy tagja a kulturális minisztérium alkalmazottja, kettő az államnyelv védelmével foglalkozó osztály dolgozója, a harmadik a személyzeti osztály vezetője, a negyedik pedig az egyik államtitkár irodavezetője volt.
Kállay kifogásolta azt is, hogy a folyamatról semmilyen tájékoztatást nem kapott a nyilvánosság, sem a jelöltek nevét, sem a projektjeiket nem hozták nyilvánosságra.
„A nyilvánosságnak így semmilyen elképzelése nincs a jelöltekről, nem tudhatja, hogy hogyan képzelik el az alap működését a továbbiakban”
– mondta Kállay.
Furcsa kérdések, továbbra is teljes titoktartás
Kifogásolta a jelölteknek feltett egyes kérdéseket is.
„Én elhatárolódtam attól, hogy arról kérdezték a jelölteket, hogy a többségi nemzet kulturális szereplői milyen módon tudnának fellépni egy kisebbségi fesztiválon”
– magyarázta Kállay, hozzátéve: ez nem a Kultminor feladata. Ezt a kérdést a bizottság egyik minisztérium által delegált tagja tette fel a jelöltek egyikének.
Kérte azt is, hogy a jegyzőkönyvbe kerüljön be a győztes pályázó pályamunkája is.
Arról tájékoztatták azonban, hogy maga a jegyzőkönyv sem lesz nyilvános, vagyis azt sem lehet majd megtudni, hogy az egyes jelöltek mennyi pontot kaptak.
Habár a kifogásait nem csatolták a jegyzőkönyvhöz, de azt ígérték neki, hogy azokat eljuttatják a miniszternek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Két jelentkezőt hallgatott meg a ma (csütörtök) a pályázati bizottság, akik a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára jelentkeztek. Nagy pontkülönbséggel hozták ki az első helyezettet, de megjátszott lehetett az egész pályáztatás. Az eljárás a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott.
A Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatói posztjára kiírt pályázatra jelentkező három pályázó közül csak kettő jelent meg ma a pályázati bizottság előtt. A testület Lengyel Dianát és Ján Štovkát hallgatta meg, illetve pontozta.
Végeredményről legkorábban holnap tájékoztat a minisztérium, de annyi biztos, hogy a pontozás alapján csak az egyik jelölt felelt meg, ráadásul nagy különbség volt a két jelölt pontszáma között. Kállay András, a bizottság egyetlen külsős tagja nem tartja teljesen objektívnek a testület munkáját.
A Kultminor igazgatói posztjára július elején írta ki a pályázatot a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium. A pályázati eljárásból azonban csak a pályázati felhívás volt a nyilvános, a folyamat többi részéről semmilyen tájékoztatást nem adott a minisztérium. Így nem lehetett tudni, kik a pályázati bizottság tagjai, sem azt, hogy kik jelentkeztek az igazgatói posztra, sem a jelentkezők pályázatát nem hozták nyilvánosságra, és a jelöltek meghallgatása is a nyilvánosság teljes kizárásával történt.
A döntés megszületett, de még nem nyilvános
A bizottságról annyit sikerült megtudni, hogy öt tagja volt, az egyiket, Kállay Andrást a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos jelölte. De ezt az információt sem a minisztérium hozta nyilvánosságra. A tárca elutasította a Kultminor alkalmazottainak a jelöltjét is, pedig az alkalmazottak képviselőjének a minisztérium vonatkozó rendelete szerint is helye van a bizottságban.
Lapunk információi szerint a pályázatra öten jelentkeztek, de két pályázót a bizottság formai okokra hivatkozva kizárt, nem teljesítették a pályázat feltételeit. A három jelentkezőből ma (csütörtök) kettő jelent meg a bizottság előtt. A harmadik, Hodossy Soňa egészségi okokra hivatkozva kérte a meghallgatás elnapolását, de erre a bizottságnak nem volt lehetősége.
A bizottság munkájáról csak Kállay András tájékoztatott, az eredményt azonban ő sem árulhatta el, mivel még a pályázókat sem tájékoztatták róla.
A döntés megszületett, mivel a jelölteket azonnal pontoztuk, és a kapott pontszám alapján kialakult a sorrend
– mondta az Új Szónak Kállay András. A jelölteket még a szerzett pontszámukról sem tájékoztatta testület. Az eredményt legkorábban holnap, legkésőbb hétfőn tudják meg a jelentkezők.
Nem indokolt a nagy különbség
Kállay szerint azonban meglepő, hogy a két jelölt között nagy pontszámkülönbség alakult ki. „Én a meghallgatás alapján nem érzem indokoltnak ezt a nagy pontszámkülönbséget a két pályázó között. Bizonyos szempontból ez meglepett, a minisztérium működését ismerve már kevésbé” – mondta Kállay. Szerinte ez a nem fair eljárásra utalhat.
Nem érzem úgy, hogy a jelöltek felkészültségében vagy a bemutatkozásában volt akkora nagy különbség
– válaszolta Kállay arra a kérdésre, hogy elfogult volt-e a bizottság.
A bizottság minden tagja maximum 30 pontot adhatott a jelöltnek, vagyis az összpontszám 150 pont volt. A jelölt akkor felelt meg, ha legalább 100 pontot szerzett. Kállay szerint a 100 pontos szintet csak az egyik jelölt ugrotta meg, ami szerinte nem méltányos a másik jelölttel szemben.
A jelöltek 10 percet kaptak projektjük bemutatására, majd a bizottság mintegy 20 percig faggathatta őket. A bemutatás azonban csak szóban történhetett, kivetítőt vagy más elektronikus segédeszközt nem kaptak a pályázók. „A jegyzeteiket használhatták, de egyik jelöltnek sem okozott gondot a projektjének bemutatása” – mondta Kállay.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kulturális minisztérium nem fogadta el a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) alkalmazottai által megválasztott képviselőt. Hiányolja a szakszervezetet vagy az alkalmazotti tanácsot.
A kulturális minisztérium nem tette lehetővé a Kultminor alkalmazottainak, hogy képviselőjük is tagja legyen az Alap igazgatóját kiválasztó bizottságnak. Pedig a minisztérium belső rendelete erre kötelezi a tárcát. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette tárca azonban formai okokra hivatkozva nem fogadta el az alkalmazottak által kiválasztott képviselőt.
Az Alap sajét nyilatkozata alapján nem rendelkezik szakszervezettel, sem alkalmazotti tanáccsal vagy bizalmival. Így nem lehetett teljesíteni a feltételt, mivel ezt a képviselőt az alkalmazottak képviselőjének kell a törvény szerint kiválasztania
– magyarázta az Új Szónak a minisztérium eljárását Petra Bačinská, a minisztérium kommunikációs osztályának vezetője.
Alena Kotvanová, a Kultminor jelenlegi igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy az alkalmazottak képviselőjét az alkalmazottak választották.
A jelöltet, az Alap projektkoordinátorát az alkalmazottak választása alapján jelöltem
– tájékoztatta az Új Szót Kotvanová.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Nemcsak titkolózik, hanem feltehetően saját előírásait is megszegi a kulturális minisztérium a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatójának kiválasztásakor.
A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium feltehetően a saját előírásait is megszegi a Kultminor igazgatójának kiválasztása során. A tárca július elején hirdette meg az igazgatói posztot, előbb csak a Profesia.sk honlapon, de az egész eljárást teljesen a nyilvánosság kizárásával bonyolítja le. Lapunk kérdéseire válaszolva elárulta, hogy a pályázati eljárást teljes titokban bonyolítja: nem hozza nyilvánosságra sem a jelentkezők nevét, sem a pályázók projektjeit, de még a pályázati bizottság tagjainak neve is titkos.
A pályázati bizottsággal nemcsak az a gond, hogy a tagjainak nevét eltitkolják. A minisztérium feltehetően a saját előírását sem tartja be. A tárca 1/2024-es irányelve szerint a pályázati bizottságokba be kell vonni annak az intézménynek a képviselőjét is, amelynek vezetői posztjára kiírták a pályázatot. A vonatkozó elírás 4. szakaszának 2. pontja ugyanis előírja, hogy a
bizottság egyik tagja annak a szervezetnek az alkalmazottainak a képviselője, amelynek vezetőjére kihirdették a pályázatot.
Ebben az esetben a Kultminor alkalmazottainak képviselőjét is be kellett volna sorolni a bizottság tagjai közé.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A nyilvánosság teljes kizárásával akarja lefolytatni a kulturális minisztérium a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) új igazgatójának a kiválasztását. Még a pályázók nevét sem akarják elárulni. Martina Šimkovičová miniszter szerint egyébként a kisebbségek elégedettek a Kultminor munkájával.
Nem lesz nyilvános a jelöltek meghallgatása a Kultminor új igazgatójának megválasztása során, tájékoztatta az Új Szót a pályázatot meghirdető kulturális minisztérium. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezetése alatt álló minisztérium a pályázati eljárást szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával akarja lefolytatni.
A kulturális minisztérium július 1-jén hirdette meg a pályázati felhívást a Kultminor igazgatói posztjára, ráadásul a felhívást elsőként a profesia.sk álláskereső portálon tették közzé. A jelentkezési határidő holnap, vagyis július 10-én jár le. A felhívás szerint a jelöltek meghallgatását július 24-re tervezik, vagyis akár már aznap kiderülhet az új igazgató neve.
A minisztérium szándéka szerint azonban még a felhívásra jelentkező és a feltételeknek megfelelő jelöltek neve sem lesz nyilvános.
A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a pályázati felhívásra jelentkező jelöltek nevét
– tájékoztatta lapunkat Petra Bačinská, a kulturális minisztérium kommunikációs osztályának vezetője.
Nemcsak a jelentkezők neve, minden titkos lesz
Nem csak a jelöltek nevét akarja titokban tartani a kulturális minisztérium: nem lesz nyilvános a jelölteket meghallgató és az új igazgatót kiválasztó bizottság névsora sem. A bizottságról csak annyit közölt Bačinská, hogy a „pályázati bizottságot az illetékes szervezeti egység javaslatára a kulturális miniszter nevezi ki”.
Négy évvel ezelőtt a bizottság és a pályázók listája is nyilvános volt, ráadásul a bizottság nyilvánosan hallgatta meg a jelölteket, akik bemutatták elképzelésüket a Kultminor további fejlesztéséről. A jelentkezőknek idén is a Kultminor fejlesztési tervével kell pályázniuk, azonban ez a terv sem lesz nyilvános.
A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a jelentkezők projektjeit. A projekteket a pályázati bizottság tagjai ismerhetik majd meg
– tájékoztatott Bačinská. Ezúttal a jelöltek meghallgatását sem figyelheti majd közönség. „A meghallgatás nem lesz nyilvános” – írta válaszában a szóvivő.
A bizottság feltehetően sorrendet állít majd fel a jelöltek között, Martina Šimkovičová miniszter ez alapján választja majd ki az új igazgatót. „A pályázók sorrendje a miniszterasszony számára – a törvénnyel összhangban – kötelező” – jelentette ki Bačinská. Válaszaiból azonban az derül ki, hogy ez a javasolt sorrend sem lesz nyilvános, vagyis azt sem fogjuk tudni, hogy milyen sorrendbe állította a bizottság az eltitkolt nevű jelentkezőket.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini jövő héten egyeztetni fog Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszterrel a Kisebbségi Kulturális Alap hatékonyabb működéséről és az államnyelvtörvény tervezett módosításáról is. Az államfő ezt azután jelentette ki, hogy az elnöki palotában fogadta hétfőn a Szlovákiában bejegyzett tizenöt etnikai kisebbség képviselőit.
Az elnök azt ígéri, tolmácsolni fogja a miniszternek a KKA hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslatokat. „Annak érdekében, hogy mindazok, akik gyönyörű fesztiválokat vagy más rendezvényeket szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg vagy különféle projekteket bonyolítanak le, lényegesen hamarabb hozzájuthassanak az anyagi forrásokhoz” – fogalmazott Pellegrini.
Az államfő egyben emlékeztetett: a nemzetiségi közösségek már régóta sürgetik a nemzetiségi kisebbségek jogállásáról szóló törvényt is. Hangsúlyozta: a nemzetiségeket érintő törvényalkotási folyamatba bele kell vonni a kisebbségek képviselőit is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kulturális minisztériumban befejeződött az államnyelvtörvény módosításának véleményezése, de itt egy időre le is áll a folyamat. A tárca december végéig „kapott halasztást” a törvény kidolgozására, mert még egyeztetni akar a kisebbségi kormánybiztossal és a nemzeti kisebbségek képviselőivel.
Egyelőre lekerül a napirendről az államnyelvtörvény módosítása, a Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium hosszabb időt kért a tervezet kidolgozására, és erről tájékoztatta Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is. Lapunk információi szerint a szaktárca
a kisebbségi ügyi kormánybiztos tervezethez fűzött megjegyzéseinek jellegével
indokolta a halasztást, illetve egyeztetni akar a nemzeti kisebbségek képviselőivel is, mert a tárca szerint magyaron kívül más kisebbség nem szólt hozzá a javaslathoz. A szaktárca tavaly indította el az államnyelvtörvény módosításának folyamatát, amely több ponton is szigorította volna a jogszabályt, és ezzel korlátozta volna a kisebbségi nyelvek hivatali és nyilvános használatát.
A tárca tájékoztatása szerint a kormányhivatal belegyezett a törvénymódosítás kidolgozásának elhalasztásába,
az új határidő 2025. december 31., vagyis a módosítás idén már nem kerül napirendre.
A nyelvtörvény kidolgozását tavaly decemberben halasztották 2025 februárjára, most ezt a határidőt csúsztatják az év végéig.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hétfőn a kormányhivatalban fogadta Robert Fico (Smer) miniszterelnök Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét és Őry Péter alelnököt. A szlovák-magyar együttélésről és az önkormányzatok finanszírozásáról tárgyaltak. Gubík szerint a nyelvtörvény ügyében is előrelépés történt.
Robert Fico miniszterelnökkel tárgyaltak ma a Magyar Szövetség képviselői, Gubík László elnök és Őry Péter alelnök a magyar kisebbség helyzetéről és az önkormányzatok finanszírozásáról egyeztettek a kormányhivatalban.
A szlovák-magyar együttélés Szlovákiában már nem olyan politikai téma, amely a választási kampány része lenne
– állapította meg a találkozó után Robert Fico. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel barátságos és konstruktív a viszonya.
A miniszterelnök szerint a magyar kisebbséggel és a magyar politikai képviselettel több téma is összeköti a kormányt. Fico szerint ilyen téma a szuverén külpolitika, az illegális migráció elleni harc és az ukrajnai béke kérdése.
Tájékoztatta a Szövetség képviselőit, hogy fontosnak tartja a nemzeti kisebbségi jogok jelenlegi helyzetének megőrzését. Fico a kormányhivatal sajtóhíre szerint jogbővítésről nem egyeztetett a Szövetséggel.
Tárgyaltak azonban az önkormányzatok finanszírozásáról, Fico szerint a Szövetség képviselői „egy sor konstruktív javaslatot” ismertettek vele.
A Magyar Szövetség tájékoztatása szerint a megbeszélés két fő témája az államnyelvtörvény tervezett módosítása és az önkormányzatok finanszírozása volt. ️
Fico biztosította a párt elnökét és alelnökét, hogy kormánya nem engedi az államnyelvtörvény semmilyen olyan módosítását, amely a nemzeti közösségek nyelvhasználati jogait szigorítaná.
A Magyar Szövetség elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: „rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.”
Gubík állítása szerint leszögezte Ficónak, hogy a Magyar Szövetség nem kormánypárt, de nem is ellenzéki.
A találkozó apropójáként a pártelnök az önkormányzati finanszírozási rendszer módosítása kapcsán küldött levelüket jelölte meg. Ígéretet kaptak, hogy a pénzügyminisztérium foglalkozni fog a kérdéssel.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Magyar Szövetség levélben fordult a kormányfőhöz, Robert Ficóhoz (Smer), melyben találkozót kértek, hogy a miniszterelnökkel egyeztessenek az önkormányzatok finanszírozási rendszerének módosításáról.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Mivel a kormány az óvodareform miatt megnyitotta az adóbevételek visszaosztásához használt képletet, így a Magyar Szövetség képviselői szerint „helyzet van”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Ha az adóbevételek visszaosztásához használt képletsorból kikerülne a két vitatott mutató, a települések többségének nőnének a bevételei, a szlovákiai magyarok által lakott falvak és városok pedig hatványozottan jól járnának.
Mikor fogadták el az önkormányzatok jelenleg is érvényes lévő finanszírozási modelljét;Mi alapján történik az állam adóbevételeinek visszaosztás;Melyek azok a mutatók, amik használatát az önkormányzatok kifogásolják;Milyen javaslattal állt elő a Pro Civis az elhibázott képlet módosítására;Sikerrel járhat -e az önkormányzatok harca, amely célja egy igazságosabb finanszírozási modell kialakítása;
Az önkormányzatoknak járó állami források szétosztásának elvét 2004-ben vetették papírra. Az azóta eltelt időben azonban mindössze kisebb változtatásokat eszközöltek, jelentős reformokra nem került sor. Ennek az az oka, hogy igen érzékeny témáról van szó. A pénzek visszaosztásának rendszerében a jól mérhető, objektív mutatók mellett akadnak olyan szempontok is, amelyek létjogosultságát nem sikerül igazolni, néhány települést azonban pozitívan diszkriminálnak.
20 évvel az eredeti törvény elfogadása óta először azonban „helyzet van”, mivel Robert Fico kabinetje módosítja a falvak, a városok és a megyék finanszírozási modelljét meghatározó kormányrendeletet. Az eredeti képlet megnyitására azért került sor, mert az óvodák finanszírozásáról a jövőben az önkormányzatok helyett az oktatási minisztérium gondoskodik. Ebből az elsőre aprónak tűnő módosításból a gyakorlatban több változás is következik. Mivel az óvodáknak szánt pénzt átcsatornázzák az oktatási tárcához, zsugorodik a falvak és városok között szétosztásra kerülő pénzcsomag, de módosul maga a képlet is, ami alapján visszaosztják a forrásokat. Mivel az óvodák a számításból is kikerülnek, a többi szorzó felértékelődik, tehát nagyobb súlyuk lesz.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a vitatott koeficiensek miatt esztendőnként mekkora összegtől esnek el az egyes önkormányzatok.
Mivel már zajlik a tárcaközi egyeztetés, így a településvezetőknek alig három hetük van, hogy elmondják a véleményüket.
„Nem véletlen, hogy a kormánypártok mostanra időzítették a reformot. Praktikus, hogy az ünnepek és a munkaszüneti napok miatt alig szólnak hozzá. Éppen ezért nekünk az a dolgunk, hogy mozgósítsunk” – figyelmeztet Keszegh Béla Komárom polgármestere, a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke, aki szintén zászlajára tűzte a probléma megoldását.
Kapcsolódó cikkünk
Furcsa korban élünk, amikor sokszor olyan témákról zajlanak hosszas viták, amelyek alig érintik a valós életünket, míg a húsba vágó ügyek sokszor alig kapnak figyelmet. Adódik ez abból is, hogy az igazán fontos témák összetettebbek, több tájékozódást igényelnek, míg a hangos ügyek sok esetben egyszerű (gyakran érzelmi) témák, amiről mindenkinek van jól bejáratott véleménye.
Most is éppen az asztalon egy fontos ügy, ami egy történelmi lehetőséget kínál, ami hosszú távon jelentős javulást hozhat a szlovákiai magyarok életkörülményeiben. Persze, ahogy ilyen esetben lenni szokott, a jó mellett van egy rossz hír is.
Kezdjük a kályhától, hogy képbe kerüljünk! Az önkormányzatokról van szó, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez, és az életük legtöbb fontos dolgáról (oktatás, utak, játszóterek, sportlétesítmények, hulladék, idősgondozás és még sok minden más) gondoskodnak.
Jövedéki adó
Az önkormányzatoknak az éves működési költségvetésük jelentős részét az ún. jövedéki adók alkotják, amelyek sokszorosát teszik ki a helyi adóknak (amit a lakosok befizetnek). A jövedéki adó működése a következő: az állam a magánszemélyektől beszedett jövedelemadót osztja szét a helyi és a megyei önkormányzatoknak. Ebből adódóan, ha több jövedelemadót fizetnek be a lakosok, úgy fokozatosan emelkedik az önkormányzatok bevétele. Ha bármilyen adóbónuszt ad az állam a magánszemélyeknek (kevesebb jövedelemadót fizetnek), akkor az jelentős kiesést okoz az önkormányzatoknál. Ezzel a húzással kaptak nemrégiben egy nagy pofont az önkormányzatok.
A történelmi lehetőségünk megértéséhez még egy fontos dolgot kell átlátnunk. Eddig a teljes pénzcsomag (lakossági jövedelemadó összessége) 70 százalékát osztották szét a helyi önkormányzatok közt, a maradékot a megyei önkormányzatok kapták. A helyi önkormányzatok esetében 20 éve van érvényben az a szétosztási mechanizmus (azaz mennyit kap egy település), aminek több logikus eleme (lakosság, iskolások, idősek száma) mellett van két erősen igazságtalan szorzója. Ebből az egyiket már többször hallhatták a közügyeket követők: a tengerszint feletti magasság mértékéről van szó. A másik tényező – ami valójában sokkal durvább, mégis kevesebb szó esik róla – az a település nagyságáért járó szorzó, ami a legtöbb várost és falut negatívan érinti.
„Magassági” szorzó
Kezdjük a tengerszint feletti magassággal! A teljes pénzcsomag 23 százalékát befolyásolja egy szorzóval. A 300 méter alatt élők 1-nél kisebb szorzóval rendelkeznek, azaz tőlük vesznek el a magasabban lakók részére. Az elmúlt 20 évben az a tévhit keringett, hogy ez csupán a szlovákiai magyarok ügye (valóban minket érint a legdurvábban), azonban a szlovákiai települések 58 százaléka (2887 településből 1676) rendelkezik 1-nél kisebb szorzóval, azaz veszít ezzel. A másik tévhit, hogy a fűtés miatt kell ennyivel több a magasan fekvő önkormányzatoknak. Egyrészt ennek alaptalanságát már számokkal lehet igazolni, másrészt teljesen megfeledkezik az alacsonyan fekvő önkormányzatok sajátos dolgairól, amelyek most az egyre melegebb nyarakkal, villámesőkkel vagy szúnyoginváziókkal vannak tarkítva. Ráadásul az utóbbi ügyeket könnyen számszerűsíteni lehet a hőségriadókkal, a talaj mért szárazsági szintjével vagy más mutatókkal.
A települések nagysága
A másik tényező még durvább, ami ráadásul a teljes csomag 32 százalékát befolyásolja. A települések nagyságuk szerint kapnak egy szorzót, ami alapján növekszik vagy zsugorodik a csomag. A valóságban ez azt jelenti, hogy a főváros (2,35 szorzó) és Kassa (1,5 szorzó) kiemelt helyet kap, továbbá a kerületi központok és Turócszentmárton kap 1,13- as szorzót, az összes többi település szorzója pedig mérete szerint változóan 1 alatti. Kicsit leegyszerűsítve a mondandónkat: 9 város kap jóval többet az összes település rovására.
Hogy pontosan érzékelhessük, miért kell ezzel kiemelten foglalkoznunk, legyen itt néhány szám a Pro Civis szervezet számításaiból, akik talán egyedüliként vették a fáradságot, hogy utánaszámoljanak a dolgoknak (ezzel a legnagyobb szlovák érdekvédelmi szervezeteket is lekörözve)! Nézzük, mennyivel több pénzt kellett volna kapni az egyes településeknek 2023-ban, amennyiben a fenti két igazságtalan mutató (tengerszint + nagyság) nem lenne érvényben (csupán a többi objektív mutató). Komáromnak 934 247, Dunaszerdahelynek 645 763, Érsekújvárnak 1 049 359, Lévának 736 804, Rimaszombatnak 358 202, Füleknek 251 780, Királyhelmecnek 238 888, Nagykaposnak 286 693 euróval kellett volna több pénzt kapni csak abban az egy évben. (Mindenki kikeresheti a saját települését a www.mennyiterek.sk weboldalon. Érdemes megnézni.) És akkor most mindenki el tudja képzelni, hogy ezek a városok évente ennyivel többet tudnának költeni a saját lakosaikra? De úgy is fogalmazhatunk: ugye jól látható, hogy ezek az összegek hiányoznak a régióinkból? (Más városokban meg ennyivel többet kapnak.)
Rossz és jó hír
És akkor jöjjön a rossz hír, a jó hír és a történelmi pillanat! A rossz hír az, hogy az egyik most zajló reform kapcsán belenyúlnak a jövedéki adók mértékébe és arányaiba. A csomag 70 százalékról 55 százalékra csökken, de ami még ijesztőbb, hogy a tengerszint feletti érték és a település nagyságának hatása ezen belül még felerősödik. Magyarán: kevesebb pénz nagyobb torzulással.
És a jó hír? 20 évig nem mert ehhez a rendelethez senki hozzányúlni a politikai hatása miatt, de most az óvodákhoz kötődő reform miatt muszáj belenyúlni ennek szabályozásába. Most biztosan változik, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Itt most nem arról beszélünk, hogy valami alamizsna lecsöppenjen, vagy érkezzen egy kompenzációs csomag (szépségtapasz) a településeinknek, hanem arról, hogy hosszú távon olyan finanszírozási többlet érkezhet, amit a lakosok évente érezhetnek az életkörülményeiken. Ilyen lehetőség csak ritkán adódik.
A szlovákokat is érinti
És mitől történelmi a lehetőség? A téma egyáltalán nemcsak a szlovákiai magyarok ügye, hanem a települések többségét is érinti. A jelenlegi kormánypártok vezetőinek és politikusainak nagy többsége (beleértve Ficót, Šutaj Eštokot vagy Dankót) olyan településekről származnak, ahol szintén jól járnának a változással. Ráadásul egy jelenleg aktuális (sajnálatos) politikai helyzet, hogy a mostani kormányzat nem kedveli a fővárost (és a kerületi városokat), így sokkal nagyobb lehet a nyitottság a nagysági mutató megváltoztatására is, amivel lényegében őket dotálja Szlovákia településeinek nagy része.
Tudunk élni a lehetőséggel? Jó alapul szolgál ehhez az, hogy az Őry Péter által vezetett Pro Civisnek minden adata megvan ahhoz, hogy szakmailag lehessen érvelni és meggyőzni minden felet. Az ügy érdekében viszont széles körben kéne lobbizni a települések polgármestereinek, a regionális szervezeteknek (ZMOS), és egy nagyszerű lehetőség volna a Szövetségnek is kitörni a Csipkerózsika- álmából. Jó alkalom volna rendezni a sorokat is az erősen megviselt közösségen belül, hiszen ez az ügy mindenki érdeke. A regionálisan még meghatározó párt ezzel akár vissza is térhet az országos terepre, ahová az elmúlt időszakban már biodíszletnek sem szokták meghívni.
Az emberek nagy része elsősorban az életkörülményeit szeretné megfelelőnek látni, sokszor ezután jönnek az élet további fontos dolgai. Ezért a legtöbbet a helyi önkormányzatok tehetnek, amelyek hosszú ideje alulfinanszírozottak. Még ha csodát nem is tehetünk, most viszont tehetünk egy fontos lépést ennek jelentős és hosszú távú javítására. Felkészülten, jól szervezetten, partnereket keresve. Jó próbája ez annak is, hogy mennyire vagyunk életképesek.
A szerző Komárom polgármestere
Vissza a múltba
Ahhoz, hogy teljesen érthető legyen a szakértők és az érintettek által javasolt módosítás, érdemes egy kitekintést tenni a múltba. A közigazgatás átalakítása Mikuláš Dzurinda nevéhez fűződik, első és második kormánya idején került sor a legjelentősebb önkormányzati reformok végrehajtására. A módosítások tetőpontja az ún. fiskális decentralizáció volt, amikor a parlament elfogadta azt a törvényt, ami szabályozza, hogy a megyei önkormányzatok és a községek mekkora összeget kapnak az állami költségvetésből. A gyakorlatban ez határozza meg, hogyan és milyen formában kerülnek szétosztásra az alkalmazottak és a magánvállalkozók személyi jövedelemadójából származó bevételek a falvak, a városok és a megyék között. Ami az arányokat illeti, a 2015-ös döntés értelmében a jövedelemadó 70 százaléka a községi önkormányzatokhoz, 30 százaléka pedig a megyékhez kerül.
Bonyolult matematika
Az adóbevételek visszaosztása egy bonyolult képletsor alapján valósul meg, ami több, különböző mutató alapján határozza meg pontosan, hogy egy-egy önkormányzatnak mennyi pénz jut. A megyék esetében ezek alapvetően összhangban vannak az általuk ellátott feladatokkal, a falvak és városok helyzete azonban jóval összetettebb. Esetükben négy szempontot vesznek figyelembe, amit a polgármesterek szerint a pontosabb áttekintés érdekében öt kategóriaként érdemes használni. Ezek mindegyike különböző súllyal bír. Az elosztásra kerülő összeg legnagyobb részét a beiskolázott diákok száma alapján ítélik meg (40 százalék), a legkevesebbet pedig a 62 év feletti lakosok aránya nyom a latba (5 százalék).
A beiskolázott diákok száma (40 százalék) – a képlet legbonyolultabb eleme, ami nem csak a tanulók számát veszi figyelembe, 19 egyedi szorzóval látja el a település területén működő oktatási intézményeket;
A nagyságrendi szorzó (32 százalék) – a külön kategóriát alkotó Pozsony és Kassa mellett még azok a városok járnak jól, amelyek lélekszáma meghaladja az 50 ezret;
A tengerszint feletti magasság (13 százalék) – a kormányrendelet a lakossági aránnyal együtt kezeli a magassági szorzót, hatása miatt azonban külön figyelmet igényel;
A lakosság aránya (10 százalék) – a legegyszerűbb szempont, a község lakosságának arányát viszonyítják az ország összlakosságához;
A 62 év feletti lakosok száma (5 százalék) – az önkormányzat olyan arányban részesül az erre elkülönített összegből, ahány 62 évnél idősebb lakos él a községben;
Diszkriminatív szempontok
A felsorolt szempontok közül a magassági és a nagyságrendi kvóta alkalmazása erősen vitatható. A polgármesterek elmondása szerint ezen szorzók esetében hiányzik az objektivitás, sőt, egyenesen diszkriminatívak, mivel bizonyos települések kárára növelik más községek részesedését.
Külföldön is kutattuk a közigazgatás működését, ilyen mutatók azonban sehol nincsenek érvényben. Sőt, a tengerszint feletti magasság egyenesen szlovák kuriózum
– magyarázta Őry Péter.
Az említett magassági kvóta amiatt került bevezetésre, mert az érintettek arra hivatkoztak, hogy a magasabban fekvő területeken többet kell fűteni, de indokként hozták fel a téli útkarbantartást is. A község tengerszint feletti magassága azonban semmit nem árul el a település földrajzi adottságairól, az elmúlt évek innovációi, a hőszigetelési lehetőségek, valamint a fűtési megoldások pedig jelentősen csökkentik a kiadásokat.
„Mióta ezeket a szabályokat lefektették, eltelt 20 év, a klímaváltozás hatását pedig tanulmányok igazolják. A trópusi napok száma ugrásszerűen emelkedik, így országszerte rövidül a fűtési szezon. A déli, alacsonyabban fekvő területek azonban egy egészen új problémával szembesülnek, mivel a kibírhatatlan hőség miatt hűtés nélkül munkavégzésre alkalmatlanná válnak az ingatlanok. A klimatizáció azonban megemeli az energiaköltségeket” – mutatott rá Keszegh Béla, hogy valóságban fordult a kocka.
A nagyságrendi szorzó hibái pedig még a tengerszint feletti magasság okozta eltéréseknél is láthatóbbak, mert kizárólag a nagyvárosokat hozza előnyös helyzetbe. Az érintett települések száma jelenleg 9.
„A 9 mellé rögtön oda lehet párosítani azt 2 878 önkormányzatot, amelyik befizet, mivel a lakosok száma nem haladja meg az 50 ezer lelket, ugyanis ez az a határ, amely felett már nem befizetőkről, hanem kedvezményezettről beszélünk” – hívta fel a figyelmet a Magyar Szövetség alelnöke, aki szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy Európa-szerte fordított trend figyelhető meg. A nagyobb és erősebb egységek a szolidaritás jegyében támogatják a kisebb és szegényebb településeket, hogy azok felzárkózzanak.
A két diszkriminatív szorzó következtében a települések többsége vesztese a szlovák adóvisszaosztási rendszernek. Az összhatást tekintve a magyarlakta járások és községek még az átlagnál is rosszabb helyzetben vannak. Mindez annak tudható, hogy a dél-szlovákiai településszerkezetet jellemzően alacsonyan fekvő kistelepülések alkotják.
Nincsenek illúzióink, hogy a szlovákiai magyarok miatt fogják megváltoztatni a rendszert. Az azonban csak egy tévhit, hogy kizárólag mi nyafogunk, mert kevesebbet kapunk. Ez egy országos probléma, amely megoldásával a települések többsége jól járna, számunkra pedig hatványosan előnyös lenne
– érvelt Komárom város vezetője a tervük mellett.
Őry Péter emellett rámutatott, hogy gyakran maguk a polgármesterek sem tudják pontosan, mennyi pénztől esnek el.
Ismerik a rendszert és a százalékokat, de ember legyen a talpán, aki a hatályos képletből ki tudja számítani a pontos végösszeget anélkül, hogy mélyebben beleásná magát a történetbe
– jegyezte meg Őry, aki azt is hozzátette, hogy a tengerszint feletti magasság és a nagyság a két leginkább vitatott koeficiens, összességében véve elmondható, hogy az egész rendszerrel gond van.
Van megoldás
A településvezetők nem csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a szlovák adóelosztási rendszer módosításra szorul, konkrét megoldási javaslatuk is van.
Bárminek örülnénk, ami legalább egy kicsit javítja a torzulást
– jelezte Keszegh Béla, hogy első lépésként a két diszkriminatív szempontot kellene kiejteni a képletből.
A szubjektív mutatók helyett csak az objektív, valóban számszerűsíthető és mérhető egységeket kellene megtartani. Ez ugyanis több millió eurót hozhatna az önkormányzatoknak.
A hatályos elosztási képlet átírása mellett komoly, rendszerszintű változásra is szükség lenne.
„Rendkívül fontos lenne, hogy ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön az önkormányzatokhoz. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna a településeknek, akkor nem kellene aggódnunk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdünk” – vázolta fel Őry Péter.
Egy ilyen változtatás azt eredményezné, ha az állam adót emel, akkor azt az önkormányzatok nem csak a kiadásaik növekedésében éreznék meg, a hatás a bevételi oldalon is megmutatkozna.
„Az önkormányzatoknak szánt pénzcsomag adott, így egy ilyen módosítás után nem kellene attól tartania a lakosoknak, hogy többet kell majd befizetniük az államkasszába. Mindössze arról van szó, hogy a beszedett pénzt igazságosabban kellene szétosztani” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Keszegh Béla, aki szerint a polgárok maguk is csak nyernének a változással. Ha több pénz jut a településeknek, akkor azt az önkormányzatok növelni tudják a közszolgáltatások színvonalát, így a lakosok életkörülményei is javulhatnak.
Az érvelést három dologra szeretnék alapozni. A lakosok hátrányos megkülönböztetése, valamint a klímaváltozás hatásai mellett azzal szeretnének nyomást gyakorolni a kormányra, ami a politikusokat magukat is személyesen érinti.
A kormányfő, Robert Fico (Smer), az SNS elnöke, Andrej Danko, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) mind olyan településről származnak, amik szintén jobban járnának, ha az általunk javasolt módosításra sor kerülne
– osztotta meg lapunkkal azt a stratégiát Komárom polgármestere, amellyel a törvényhozókat szeretnék meggyőzni.
Alternatív jövőképek
A személyes egyeztetések és polgármesteri találkozók mellett két petíció is indul a figyelemfelkeltés érdekében. Az egyik felhívás szakmai alapon valósul meg, a másikat a tervek szerint a Magyar Szövetség jegyzi majd.
„Az aláírásgyűjtés nyomán be kell, hogy hívjanak minket a pénzügyminisztériumba. A szaktárcánál azonban nem lesz egyszerű dolgunk, mert az a főosztályvezető viszi az ügyet, aki az általunk kifogásolt képletet kitalálta. Megfelelő politikai akarat hiányában így nehéz dolgunk lenne. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a Magyar Szövetség levélben fordul a miniszterelnökhöz, amelyben adatokkal igazolva felvázoljuk a problémát, külön kitérve Nagytapolcsányra, ahonnan Robert Fico származik” – tájékoztatta az Új Szót a Magyar Szövetség alelnöke, Őry Péter.
Őry szerint, ha a tárcaközi egyeztetés nem jön össze, akkor sincs minden veszve. Bár kormányrendeletről lévén szó elsősorban a kabinetet kellene meggyőzni, a parlamentben is érdemes megnyitni a kérdést. Ehhez azonban komoly polgármesteri összefogásra lenne szükség.
„Az állammal szembeni lépések esetén tapasztalható egyfajta óvatosság az önkormányzati szférában. Nem igazán tudom, mi áll a tartózkodás mögött, de az biztos, hogy közös fellépés nélkül nincs eredmény. Mert hiába próbál aktív lenni a pártpolitika, az érdekvédelmi szervezetek nélkül nehéz mozgósítani” – magyarázta Őry, aki szerint egy ilyen helyzetben a településvezetők akár a pénzügyminisztérium elé is kivonulhatnának tiltakozni.
Ha a kezdeményezés ilyen jellegű nyomásgyakorlás nélkül is sikerrel jár, már jövőre elindulhat a részletek kidolgozása.
„A módosítás után végre nem arról lenne szó, hogy ismét segélycsomagért kell lobbiznunk, amivel talán túlélhetjük az adott évet, hanem automatikusan több százezer euróval magasabb összeget kapnánk. Ezt akár úgy is lefordíthatjuk, hogy ennyivel több jutna útkarbantartásra, óvodafelújításra, játszótérépítésre. Ennyivel többet tudnának tenni az önkormányzatok a lakosokért” – zárta Komárom polgármestere.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta foglalkozik a kérdéssel.
Őry az Új Szó érdeklődésére azt is elmondta, az egyéni törekvés ebben az esetben kevés lesz, egy párt azonban legitim partnere lehet az egyes szakminisztériumoknak, és kopogtathat az egyes kormánytagoknál.
A Magyar Szövetség a párt elnöke, Gubík László által jegyzett levélben elsősorban a napjainkban érvényben lévő finanszírozási modell tökéletlenségeit hangsúlyozza. A két vitatott szorzó, a nagyságrendi és magassági kvóta által eredményezett egyenlőtlenségeket számokkal is igazolták.
„E feltételek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy a pénzforrások egy részének a nagyságrendi együtthatók szerinti újraelosztása miatt 2878 város és község jelentős pénzeszköztől esik el tartósan, amely összeg a kilenc legnagyobb város, főleg Pozsony és Kassa, továbbá Besztercebánya, Turócszentmárton, Nyitra, Eperjes, Trencsén, Nagyszombat és Zsolna költségvetését növeli. A 2023. évi zárszámadás szerint, ez a 2878 város és község számára összesen 106 millió euró kiesést jelentett, amely a fent említett kilenc város költségvetésébe került” – mutatott rá a Magyar Szövetség a Pro Civis Polgári Társulás számításai segítségével a nagyságrendi szempont hatásaira.
A tengerszint feletti magasságra vonatkozó mutató negatívumait pedig egy a kormányfő szívéhez közeli település példájával szemléltették.
„Engedje meg, hogy a fentieket alkalmazzuk az Ön szülővárosának esetére. Nagytapolcsány 24 086 lakossal bír, és 187 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Kiegyensúlyozott modell esetén, 2023-ban 515 ezer euróval kapott volna többet a költségvetésébe. Ha rávetítjük a javasolt módosítást a 2023-as számokra, ez további 129 ezer euró elvonást jelentene” – olvasható a Magyar Szövetség levelében.
A párt arra kéri a kormányfőt, hallgassa meg az általuk kidolgozott megoldási lehetőséget, amit számos város és falu polgármestere támogat.
Az önkormányzatok képviselői az egyeseket negatívan diszkrimináló elosztási képlet átírása mellett azt javasolják, ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön a településekhez. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna nekik, akkor nem kellene aggódniuk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdenek.
„Nagyon korrekthangvételű találkozó volt. Talán a legfontosabb fejlemény az, amit a nyelvtörvény kapcsán mondott. A kormányfő már a kulturális miniszterrel is tisztázta ezt a kérdést. Közölte vele, hogy nem enged át a kormányon semmi olyan módosítást, ami szigorítóan hatna, és amivel szigorítanák a kisebbségek nyelvhasználatát. Ezt nagyon világosan tudtunkra adta”
– nyilatkozta lapunknak Gubík.
„Közben jár abban is, hogy a pénzügyminisztériumban ne csak hivatalnoki szinten, hanem politikai szinten is foglalkozzanak az önkormányzatok finanszírozásának kérdésével” – emelte ki.
Arra is rákérdezett Fico, hogy mire számíthat a Magyar Szövetségtől alapvetően. Gubík vázolta a miniszterelnöknek a Felvidék first politikáját. Ennek értelmében a régiókat és a magyarságot érintő ügyek elsőbbséget élveznek, beleértve az önkormányzatok finanszírozását, az iskolák megőrzését, valamint a jogvédelem biztosítását. Ehhez a politikához hozzátartozik, hogy a Magyar Szövetség nem akar sem kormánypárti, sem ellenzéki lenni.
Persze, nem a Felvidék first kifejezést használtam. Kölcsönesen prospreráló kapcsolatot akarunk kiépíteni az itt élő magyarság és a szlovákság között.
A pártelnök hozzátette, feladatként tekint arra is, hogy a magyar és a szlovák kormány között is jó együttműködést biztosítson.
Gubík szóba hozta a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényt is. Fico erre úgy válaszolt, hogy Horony Ákos,kisebbségi kormánybiztossal kiváló a kapcsolata, ez ügyben vele fog egyeztetni.
A Magyar Szövetség Ficóval egyeztetett
A nyelvtörvény tervezett módosításáról novemberben tárgyalt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke Robert Ficóval, aki ígéretet tett a „status quo” megtartására. Gubík ezt akkor úgy kommentálta, hogy
rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.
Már a jelenlegi törvény alapján is többen feljelentetés született, a Magyar Szövetséget elsősorban a kampányaik miatt érte támadás, de a legutóbb a Nyitra megyében kihelyezett hivatalos közúti táblák miatt érkezett feljelentés.
Meg kellett volna tanulni szlovákul
A minisztérium szerint a tervezett módosítás oka az, hogy egyre több természetes és jogi személy is panaszkodik az államnyelvtörvény megsértésére, amit szerintük a törvény nem egységes értelmezése, illetve a felügyeleti szerv gyenge hatáskörei okoznak. Az előkészített módosítás célja ezért a szlovák nyelv pozíciójának a megerősítése lenne „bizonyos területeken a hivatali és közösségi érintkezésben”. A nyelvtörvény tervezete egyben nagyobb hatáskört adott volna a kulturális minisztériumnak a törvény betartatására, amely komoly bírságokat szabhatott volna ki a törvény megsértőire. Szigorúan megszabták volna a szlovák és a magyar feliratok sorrendjét, a vasúti, és a postai kommunikációt a kisebbségek nyelvén pedig lehetetlenné tették volna.
A törvény kiszivárgott tervezete szerint az állampolgároknak el kellett volna sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni.
Ugyan ehhez nem rendeltek szankciót, vagyis nem tervezték annak megbírságolását, aki nem tud szlovákul, de a szlovák elsajátítását eddig a törvény csak lehetőségként határozta meg.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium elkészítette az államnyelvtörvény tervezetét, amely azonban egyelőre nem nyilvános. Még a kulturális minisztérium központi nyelvi tanácsa sem látta, viszont a lapunkhoz is eljutott változat rendkívül hátrányos a kisebbségek számára. Információink szerint a minisztérium év végéig szeretné befejezni a törvény szövegét, utána kerülhet tárcaközi egyeztetésre, a módosítás pedig 2025. július 1-én lépne életbe. Fiala-Butora János jogász, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Nyelvtudományi Intézetének munkatársa szerint ez a nyelvtörvény eddigi legszigorúbb változata, amely, ha ebben a formában lépne életbe, komoly hátrányt jelentene a szlovákiai magyaroknak is.
Miről szól még az interjú:
Mit jelent, hogy törvénysértés lesz a szlovák nyelv nem ismerete?
Milyen szigorításokat tartalmaz a nyelvtörvény kiszivárgott változata?
Kire vonatkoznak majd a szigorított feltételek?
Kit bírságolhatnak meg a tervezett módosítás alapján?
Büntethetőek lesznek-e a természetes személyek?
Lehet-e majd a buszban magyarul jegyet váltani, a postán magyarul levelet feladni?
Hogyan korlátozná az angol nyelv használatát a minisztérium?
Beszélhetnek-e magyarul az önkormányzati képviselők a testületi ülésen?
A tervezet kiszivárgott változata alapján mi lehet a minisztérium célja a nyelvtörvénnyel?
Ez az eddigi legszigorúbb változata lenne a nyelvtörvénynek. Ugyan nem jelent radikálisan új változtatást, de az látszik belőle, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják tovább korlátozni.
Kisebb részben fellépnek az angol nyelv használata ellen is.
Miből látszik, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják visszaszorítani?
Van egy érdekes, szimbolikusnak tekinthető változás a törvényben. Eddig az államnak lehetőséget kellett teremtenie arra, hogy az emberek elsajátíthassák az államnyelvet, tehát ez egy esély volt, amivel a polgárok élhettek. Az új megfogalmazása szerint azonban az állampolgároknak el kell sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni. Ehhez a paragrafushoz nem kapcsolódik szankció, vagyis
nem büntetik azt, aki esetleg mégsem tanulta meg az államnyelvet, de a nyelvi jogok esetében ez azt jelenti, hogy mindenkinek kötelezően ismernie kell a szlovák nyelvet, és ennek nem ismerete nem lehet ok a kisebbségi nyelvek használatára.
Tehát törvényt sért, aki nem ért, nem beszél szlovákul?
A szlovák nyelv nem ismerete törvénysértés lesz, igaz, szankció nélkül.
Milyen egyéb szigorításokat tartalmaz a tervezet? Tudna példát mondani?
Olyan kicsinyes panaszokra is reagálnak, amelyek kifejezetten a magyar nyelvhez kapcsolódnak. Az ellenőrzést és a bírságok kiszabását szinte teljes mértékben átveszi a minisztérium. Eddig a reklámok esetében a kereskedelmi felügyelet járt el, ők is szabhatták ki a bírságot. Úgy látszik a minisztérium ezzel nem volt elégedett, ezért saját hatáskörbe vette ezt is. A büntetések esetében is komoly változások lesznek.
Egyrészt megemelték a kiszabható bírságot és szélesítették büntethető alanyok körét, másrészt pedig most már kötelező lesz büntetést kiszabni.
Ez utóbbi eddig mérlegelés kérdése volt, a javaslat szerint a minisztérium figyelmeztet, majd kötelezően kiszabja a büntetést. További szigorítás, hogy azok esetében, akik az elmúlt két évben figyelmeztetést vagy akár büntetést kaptak törvénysértés miatt, a tervezet értelmében egy újabb törvénysértés esetén figyelmeztetés nélkül megy a bírság. Ha ezt komolyan veszik, akkor ez sokkal gyakoribb és nagyobb összegű büntetéseket eredményez.
Mi változik a közfeliratok esetében?
Eddig a kétnyelvű közfeliratok esetében a magyar és a szlovák felirat viszonya nem volt megszabva, most mindenütt a szlovák lesz az első helyen, új szabály pedig, hogy a szlovák feliratnak „ugyanolyan láthatónak vagy láthatóbbnak” kell lennie, mint a magyarnak.
Az nem derül ki a tervezetből, hogy ez alatt mit értenek. Információim szerint egy olyan, dunaszerdahelyi reklámtáblán sértődött meg a minisztérium egyik alkalmazottja, amelyiken kevésbé volt látható a szlovák szöveg, mert azt más betűtípussal nyomtatták. Egy másik szabály értelmében pedig a szlovák feliratnak nagyobbnak kell lennie minden másnyelvű feliratnál.
Ez a szabály milyen feliratokra vonatkozik?
Például a bősi vendéglő menüjére, vagy a dunaszerdahelyi Billában a feliratokra. Minden boltra, szolgáltatásra, vállalkozásra stb. A szlovák feliratnak ezeken a helyeken nagyobbnak kell majd lennie.
Kire vonatkoznak majd az új nyelvtörvény szabályai? Csak hivatalokra és vállalkozókra vagy természetes személyekre is?
Vannak szabályok, amelyek csak a közszférára, vannak szabályok, amelyek vállalkozókra is, és vannak olyan szabályok is, amelyek mindenkire, tehát természetes személyekre is.
A természetes személyeknek, tehát az egyszerű embereknek hol kell majd ügyelniük a nyelvhasználatra? Ők is kaphatnak majd bírságot a nyelvtörvény alapján?
A nem vállalkozó természetes személyek nem büntethetők, de őket is utasíthatja a minisztérium. Példa erre a bősi cserkészek esete, akiknek a hirdetése felkerült a község hirdetőtáblájára. Ilyenkor nem ellenük jár el a minisztérium, hanem a közzétevő ellen, aki ebben az esetben Bős önkormányzata volt. A csak magyar nyelvű hirdetés miatt a hirdetést megjelenítő céget büntetik. Ez már ma is így van, ebben nem lesz változás.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai magyaroknak is rendkívül hátrányos lenne az államnyelvtörvény módosítása, véli a Magyar Szövetség, de még bízik a józan észben.
A Magyar Szövetség szerint nem érte őket meglepetésként az államnyelvről szóló törvény módosításának normaszövege, amelyet ők egy „elvadult ötlethalmaznak” tartanak, de bíznak abban, hogy „végül magától is felülkerekedik a józan ész”. Úgy vélik azonban, hogy a törvény előkészítő kulturális minisztérium kezdettől fogva félrevezette a lakosságot.
A minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna
– állítja a Szövetség. Szerintük egyértelmű, hogy a tervezet nem az „alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosítására irányul”, hanem kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Gubík László pártelnök szerint félő, hogy „a szükségtelen módosítás újjáélesztheti az 1990-es évek rossz reflexeit”.
A Magyar Szövetség szerint nem kellene újra előhúzni a „magyar kártyát”, ezt az sem indokolja, hogy zuhan az SNS népszerűsége, amely a kulturális tárcát is irányítja.
Ne játszadozzanak újra a mi kárunkra a nyelvi jogokkal ennyi idő múltán!
– véli a Szövetség.
A párt szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy magyarok és szlovákok egymásra vannak utalva „az együttélés dolgaiban és a világpolitika színpadán” egyaránt.
Ezt Šimkovičová asszonynak még akkor is tiszteletben kell tartania, ha esetleg ezért most nem kap virágcsokrot
– üzeni a kulturális miniszternek a párt.
Miben lesz szélesebb hatáskörű a törvény?
Tágítják a kötelező szlováknyelv-használatot. Betettek két új szabályt, egyik a közlekedésre és a telekommunikációra vonatkozik, tehát postára, a vasútra, az autóbuszközlekedésre. Ezekben minden esetben kötelező a szlovák nyelv használata. Amikor a kötelező szlováknyelvhasználatot ír elő a törvény, utal arra, hogy kivételek lehetnek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozóan, de ezek a kivételek minden esetben szűkebben vannak meghatározva. A telekommunikációra és a közlekedésre pedig egyáltalán nem vonatkozik a kisebbségi nyelvtörvény, nincsenek ilyen jogaik a kisebbségeknek.
Ez mit jelent?
Elvileg azt, hogy egy csallóközi buszjáraton a buszsofőr nem beszélhet magyarul az utasokkal.
És a vasútállomáson csak szlovákul szolgálnak majd ki Komáromban is?
A vasút és a posta ezt eddig a belső szabályzatában határozta ezt meg, de a posta ezt nem vette annyira szigorúan. A vasút eddig is a szlovák nyelvet írta elő, de az alkalmazottai ettől eltértek egyes helyeken, a vasút pedig nem büntette, nem ellenőrizte ezt a szabályt. Ezután viszont már törvényt sértene, ha nem szlovákul szólalna meg az alkalmazott. És az új szabály a busztársaságokra is vonatkozik majd.
Ezek eddig ebben a kérdésben liberális állásponton voltak, nem szabályozták a nyelvhasználatot, a buszsofőrök olyan nyelven beszéltek, ahogyan akartak, ezután szlovákul kell majd beszélniük.
Persze az előfordult eddig is, hogy a buszsofőr nem szólalt meg magyarul Somorján sem, de ez nem a törvény miatt volt, ez a sofőrön múlt.
Az angol nyelvhasználat ellen hogyan lép fel a nyelvtörvény?
A kutatás-fejlesztési pályázatok esetében a pályázás, az elszámolás, az ellenőrzés eddig szlovák mellett angolul, illetve a pályázat kiírásának nyelvén is engedélyezett volt, ez vonatkozott a szlovák Kulturális Alapra és az Audiovizuális Alapra is. Ezt most betiltják, csak szlovákul lehet majd pályázni.
Ennek milyen hatása lehet?
Ez egy teljesen abszurd szabályozás lenne, mert nagyon sok kutatási pályázatot uniós pénzből valósítanak meg, és a pályázók nagy része nemzetközi. Én is egy nemzetközi pályázat keretében dolgozom a SAV Nyelvtudományi Intézeténél. A résztvevő kutatók nagy része nem tud szlovákul, a kommunikáció angolul folyik, az ellenőrzés az EU részéről szintén angolul folyik.
A földrajzi nevek írásában változik valami?
Kisebb szigorítás készül: mindenhol a szlováknak kell elsőnek lennie, és legalább ugyanolyan láthatónak kell lennie, mint a kisebbségi megnevezésnek. Szigorúbb változás jön majd az emléktáblák és az emlékművek esetében. Itt sem volt kötött a feliratok sorrendje, ezután kötelezően a szlovák kerül előre. Emellett azonban azt is bevezetik, hogy a feliratot a minisztériumnak előre jóvá kell hagynia. Egyszer ez a szabály már létezett, csak eltörölték, mert nem volt életszerű. Most újra bevezetik. Erre nincs kapacitása a tárcának.
Az önkormányzatok üléseit érinti a szigorítás? Tárgyalhatnak például magyarul az önkormányzatok a magyarlakta településeken?
Az önkormányzati ülés folyhat a kisebbség nyelvén, de ha videofelvétel készül róla, akkor ezt utólag feliratozni kell majd. Erre valószínűleg nem lesz kapacitása az önkormányzatoknak, ezért inkább azt választják majd, hogy nem készítenek felvételt az ülésről.
Kölcsönösen erősítjük egymást az elnök szerint
Pellegrini méltatta Szlovákia etnikai, kulturális sokszínűségét. Szerint függetlenül attól, hogy Szlovákia melyik szegletében született valaki, milyen társadalmi rétegből származik, vagy milyen nemzetiségű, mindannyian teljes jogú állampolgárai vagyunk a Szlovák Köztársaságnak. Úgy véli,
az etnikai, kulturális, nyelvi sokszínűség erősebbé teszi Szlovákiát, mert az ország ebből a sokféleségből inspirációt meríthet, a különböző közösségek pedig – beleértve a szlovák nemzetet is – kölcsönösen erősítik egymást, ha békében és szinergiában élnek.
Pellegrini arról nem beszélt, hogy ezek a gondolatok vajon mennyire összeegyeztethetők a kulturális miniszter korábbi kijelentéseivel, miszerint: „A szlovák nép kultúrájának szlováknak kell lennie. Szlováknak, és nem másnak”, illetve hogy a szlovák kultúra „keveredését” más kultúrákkal el kell utasítani.
Az államfő utalt arra is, hogy különbséget kell tenni azok között, akik már hosszú ideje jelen vannak Szlovákiában, és azok között, akik csak nemrég telepedtek le az országban, hozzátéve: mindkét csoportnak más-más kihívásokkal kell szembenéznie.
Forró: történelmi jelentőségű pillanat
A köztársasági elnök köszönetet mondott a nemzetiségi ügyekben illetékes tanácsadójának, Forró Krisztiánnak a kerekasztal-beszélgetés megszervezéséért, amelyen a 15 etnikai kisebbség képviselői mellett Horony Ákos, az etnikai kisebbségekért, Alexander Daško, a roma közösségekért, illetve a Simona Zacharová, a civil társadalom fejlődéséért felelős kormánybiztos vettek részt.
Forró a mai eseményt
történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte, hiszen először került sor egy közös, nyílt párbeszédre minden Szlovákiában elismert nemzeti közösség képviselőjével a köztársasági elnök hivatalos jelenlétében, az elnöki palotában.
“Ilyen átfogó találkozóra még nem volt példa. A visszajelzések alapján bátran mondhatjuk, megindult egy bizalomépítő folyamat, ahol nemcsak a problémák kerültek felszínre, hanem közös értékek, jövőképek és megoldási javaslatok is. Ez nem egy befejezett esemény, hanem egy társadalmi párbeszédsorozat nyitánya” – hangsúlyozta az elnök tanácsadója.
Szerinte a találkozó önmagában is erős üzenet, és azt bizonyítja, hogy a köztársasági elnök komolyan veszi a nemzeti közösségek jelenlétét és szerepét Szlovákiában.
Bízom a pozitív elmozdulásban, az eddiginél hangsúlyosabbá válhat a nemzetiségi ügyek jelenléte az elnöki narratívában és cselekvésben is. A közösségek megerősítést kaptak abban, hogy értékes részesei az országnak, és számíthatnak arra, hogy identitásukat nemcsak megőrizhetik, hanem élhetik is – méltósággal és támogatással
– értékelte a hétfői találkozót Forró.
Konkrét panaszok is felmerültek
Horony Ákos kormánybiztos az Új Szó megkeresésére elmondta: jó benyomást tett rá a találkozó, azért is, mert az államfő az eredetileg tervezettnél több időt szánt a kerekasztal-beszélgetésre. Hozzátette: a köztársasági elnök figyelmesen végighallgatta, milyen kihívásokkal szembesülnek az egyes kisebbségek képviselői.
Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban – hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak. Nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra odafigyelve készítsék elő az államnyelvtörvény módosítását
– mutatott rá Horony.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Idén is késik a támogatások kifizetésével a Kisebbségi Kulturális Alap, a magyar pályázóknak még 1,2 millió eurót ki kellene fizetnie. Az alap a késést kapacitáshiánnyal és a pályázók “lassúságával” indokolja. A pályázók szemszögéből viszont az alap csicskáztatja őket, a feleslegesen szigorú ellenőrzésekkel ellehetetleníti a kulturális szervezetek munkáját és egyben lassítja a kifizetést. Közben már kiírták az első felhívást 2025-re.
Továbbra is lassan halad a támogatási szerződések aláírása és a támogatások kifizetése, a Kisebbségi Kulturális Alap a magyar kulturális szervezeteknek fenntartott 4,7 millió euró 80 százalékát, mintegy 3,53 millió eurót utalt át a pályázóknak.
A fennmaradó 1,2 milliót a következő két hónapban kellene kifizetnie – és a pályázónak elköltenie –, az év végéig ki nem fizetett és fel nem használt támogatás már „elveszik”.
Az idén ki nem fizetett összeget hozzácsapják a jövő éves támogatás összegéhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar pályázók által fel nem használt összeg közel felét a többi kisebbség kapja meg. Sok pályázónak azonban az sem segít, ha még megkapja a pénzt, mert már nem tudják azt december végéig elkölteni. Az alap vezetése megszüntette azt a korábbi lehetőséget is, hogy a támogatást a jövő év első három hónapjában is felhasználhassák, ha csak az idei év második felében, augusztus-december hónapokban kapták meg.
Magyarázkodik az alap: nincs elég kapacitás
A Kultminor állítja, mindent megtesznek, hogy az év végéig kifizessék minden pályázónak a támogatást, mert ez az alap érdeke is.
A kifizetést olyan ütemben végezzük, ahogyan ezt a kapacitásunk lehetővé teszik
– magyarázta az Új Szónak az aktuális helyzetet Alena Kotvanová, az alap igazgatója.
Szerinte a Kultminor évek óta kapacitáshiánnyal küzd, kevés az alkalmazottjuk, és egyre több a pályázat. „2018-ban még csak 1400, idén viszont már 1605 nyertes pályázatuk volt” – magyarázta Kotvanová. A helyzetüket nehezítik a munkájukat szabályozó törvények gyakori módosításai is. „Például a pályázóknak 2023-ban és idén is mellékelniük kell a szerződésükhöz az illegális foglalkoztatáshoz kapcsolódó igazolást, ami szintén lassítja a folyamatot” – indokolta a késést az igazgató.
Az igazgató szerint egyes pályázók hozzáállása is lassítja a támogatás kifizetését.
Érvényes, hogy azok kapják meg korábban a támogatást, akiknek meg van minden szükséges mellékletük és gyorsan reagálnak az alap felszólításaira
– mondta Kotvanová. Szerinte gyakran előfordul, hogy a pályázó az ismételt sürgetésre sem reagál.
A működésre már kétszer annyi megy, mint 2017-ben
Kapacitáshiányra már évek óta panaszkodik az alap, azt állítják, hogy kevés az alkalmazott a munka mennyiségéhez képest. Nehezítette a munkájukat az alkalmazottak fluktuációja, ami azonban részben a vezetés hibája.
A működésére fordítható összeg azonban az elmúlt években jelentősen nőtt: a 2017-es megalakuláskor még csak a 8 milliós támogatási összeg 4 százalékát használhatták működésre, vagyis 320 ezer euró – ez mára megduplázódott.
2022-ben 6 százalékra emelkedett, az idei törvénymódosítás pedig már 7 százalékot engedélyez. A jelenlegi 8,8 millió euró támogatási összeg 7 százaléka már 616 ezer euró, amihez még hozzá kell számolni az előző évből megmaradt összeg 7 százalékát is, a növekedés 7 év alatt tehát több mint 100 százalék.
Szigorú ellenőrzés vagy csicskáztatás?
Antal Ágota, a Kultminor igazgatótanácsának a tagja, a magyar koordinációs tanács elnöke szerint azonban a legnagyobb mértékben az alap vezetése a felelős a támogatás kifizetésében mutatkozó késésekért.
Az alap munkájával komoly problémák vannak, az erőforrásaikat nagyon rosszul osztják be
– mondta az Új Szónak Antal. Szerinte túl sok erőt és energiát fordítanak a már nagyon régi pályázatok ellenőrzésére, és ez egyre inkább a “csicskáztatásra” hasonlít. „Folyik a 2018-2021-es pályázatok ellenőrzése, de valójában csak okokat keresnek arra, hogy hogyan büntessék a pályázókat” – mondta Antal.
A támogatási szerződésben ugyan benne van, hogy az alap bármikor ellenőrizheti a támogatás felhasználását, akár 10 évre visszamenőleg is, de a polgári törvénykönyv alapján legfeljebb három évre visszamenőleg ellenőrizhetnének.
A pályázó ugyan vitathatja az ellenőrzés eredményének jogosságát, vagy megtagadhatja a visszaigényelt összeg befizetését, de ez esetben az alap leállítja az aktuálisan megítélt támogatás kifizetését és a következő évben sem pályázhat
– magyarázta Antal. A kulturális szervezeteknek nincs arra kapacitásuk, hogy bíróság előtt bizonyítsák igazukat, ezért a többség befizeti a visszakövetelt összeget.
Kulturális szervezetek munkáját lehetetlenítik el
Antal úgy véli, hogy az alap működésében veszélyezteti az egyes szervezeteket. „Tudok olyan esetről, amikor egy 2020-as pályázatból most követelnek vissza 5 ezer eurót, olyan indokkal, ami jogászok szerint nem állná meg a helyét a bíróságon” – mondta Antal. Ráadásul számíthatnak rá, hogy a következő években elnyert összegek nagy részét is vissza kell fizetniük, mert ugyanazt a „hibát” elkövették minden évben.
Senki nem figyelmeztette őket arra, hogy a 2020-as elszámolásukban hiba van, sőt az elszámolást elfogadta az alap, most viszont visszakövetelik tőlük a pénzt
– mondta Antal.
Antal szerint az alap ellenőrzései alapján úgy tűnik, mintha a pályázók szándékos ellehetetlenítése lenne a cél.
Teljes mértékben ellehetetlenítik az egyes pályázók működését. Hiába érvel a pályázó, hogy az ellenőrzéseken talált »hibák« nem megalapozottak, ők akkor is ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, mert megtehetik
– állítja Antal. Szerinte ezek az ellenőrzések merítik ki az alap erőforrásait, terhelik le a munkatársait, akik szinte csak ezzel foglalkoznak. „Sehol máshol nem találkozunk azzal, hogy 5–6 évre visszamenőleg ellenőriznek elszámolásokat. Ha egy hónapon belül találnak hibát, akkor azt még lehet orvosolni, de 5 év elteltével erre már nincs esély” – mondta a Kultminor igazgatótanácsának tagja.
A semmibe vett irányító szerv
Szerinte az igazgató az alap legfontosabb szervét, a többségében kisebbségek képviselőiből álló igazgatótanácsot és a kisebbségek koordinációs tanácsát is szinte saját beosztottjaként kezeli. „Én évek óta önkormányzati képviselő is vagyok, de ilyen hangnemben, mint az igazgatónő, velem még sehol sem beszéltek” – mondta Antal.
Az alap igazgatója és az igazgatótanács közötti rossz kommunikációra példa az is, hogy Antal Ágota csak az infotörvényre hivatkozva kapott adatokat az igazgatótól.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A napokban indulhat a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) által nyújtott egyes támogatások kifizetése, de a színházi, népművészeti rendezvények, a nagy kulturális események, nyári táborok pályázatait elbíráló bizottság majd csak június 17-én ül össze. Esetükben a kifizetés jóval később várható. Közben Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta, hogy az alap felügyelőbizottságába Rigó Konrád korábbi hidas államtitkár kerüljön.
Alena Kotvanová, a KKA igazgatója lapunknak elmondta, a héten már megkezdődött a nyertes pályázatokra vonatkozó szerződések aláírása és a támogatások utalása is megindult. Mindez azokra a kérelmekre vonatkozik, amelyek esetében a pályázó már az összes szükséges igazolást és dokumentumot benyújtotta. Az alap igazgatója hangsúlyozta, a kifizetések időpontja nagyban függ maguktól a pályázóktól is, hiszen be kell szerezniük a szükséges papírokat. „Ennek ellenére úgy tűnik, idén valamivel optimistábbak lehetünk, mint az előző években” – tette hozzá a pályázatok jelentős részének kifizetési idejére vonatkozóan.
Felvettük a kapcsolatot több szlovákiai magyar kulturális szervezettel, köztük nagy és jelentős hagyománnyal rendelkező intézményekkel, amelyek egytől egyig arról számoltak be, hogy még nem kapták meg a pénzt. Volt olyan szervezet, amely már minden szükséges dokumentumot benyújtott, de ennek ellenére már hosszabb ideje vár a dotáció utalására. Az igazgató a támogatások kifizetésével kapcsolatban kiemelte, hogy ez az egész folyamat csak az után indulhatott meg, hogy az alap ún. szakmai tanácsai eldöntötték, melyik pályázatok kapnak támogatást. Az egyes kisebbségek esetében ezek a testületek kötelező érvényű javaslatot adnak arra, mely projekteket támogassa az alap.
A szakmai tanácsok
A szakmai tanácsok egy része, főleg a kisebb nemzetiségek esetében, már márciusban és áprilisban összeült. A magyar nemzetiség kulturális támogatásáról döntő testületek üléseire is, egyet leszámítva, márciusban, illetve áprilisban sor került. Jelen pillanatban már csak egy szakmai tanács ülése van hátra, mégpedig azé, amely a magyar kisebbség legnagyobb rendezvényeinek, így például a Duna Menti Tavasz színjátszó fesztiválnak, a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválnak és a Gombaszögi Nyári Tábornak a támogatásáról dönt. Az említett rendezvények és a kérdéses bizottság hatáskörébe tartozó többi esemény is évről évre több tízezres kérelemmel fordul az alaphoz, és rend szerint ilyen nagyságrendben nyernek támogatást. Az alap által nyújtott egyik legnagyobb összegű dotációkról van szó. Itt érdemes megjegyezni, hogy az említett színjátszó fesztivált már május 21. és 24. között megtartották, a zselízi népművészeti fesztivált is június 14. és 16. között rendezik. A kérdéses bizottság azonban csak június 17-én és az azt követő napokban tartja meg az ülését, ekkor határoznak arról, hogy az addigra már lezajlott események végül megkapják-e az állami támogatásukat. Kotvanová elmondta, a bizottság a testület egyik tagjának egészségi állapota miatt nem tudott korábban összeülni. De arról is beszélt, hogy a tanácsok ülése általában is nagyban függ attól, a testületek tagjai milyen közös időpontot tudnak találni. Információink szerint a magyar kisebbség rendezvényeinek támogatásáról döntő tanács most öt helyett csak négy fővel működött. Az egyik tag, Juhász Eszter tagsága ugyanis megszűnt, mivel a regionális választáson a Magyar Szövetség színeiben indult.
Az igazgató arról is beszélt, hogy a nyertes pályázóktól a Munkabiztonsági Felügyelőség (Inšpektorát práce) által kiállított igazolást is be kell kérniük, de a vonatkozó jogszabályokban lévő diszkrepancia miatt az intézmény nem a megfelelő formátumú dokumentumot adja ki. Ennek a problémának a megoldásán már dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy a kérelmek feldolgozásának üteme nagyban függ az alap rendelkezésére álló adminisztratív kapacitásoktól is. Hozzátette, ennek egy részét jelen pillanatban lefoglalja az Állami Számvevőszék (Najvyšší kontrolný úrad) által idén januárban indított ellenőrzése. „Az alapnak rendelkezésükre kell bocsátani az adminisztratív, technikai és személyzeti kapacitásai egy részét, ez is hatással van a kifizetések időpontjára” – mondta Kotvanová.
Az igazgató elmondta, a parlamentben terítéken van a KKA-ra vonatkozó törvény módosítása. Ez egyelőre egy technikai jellegű változást tartalmaz. Egyebek mellett azt, hogy mivel tavaly hivatalos nemzetiségként ismerték el a vietnámi kisebbséget, így őket is be kell emelni a jogszabályba. „Amennyire tudom, egy nagyobb módosítás is kilátásban van, amely több területet is érintene. De erről nincsenek konkrét információim” – tette hozzá azzal, az alap nyitott arra, hogy ebben közreműködjön. Arról is beszélt, hogy az uniós szabályoknak megfelelően 200 ezerről 300 ezerre növekedett az a felső küszöb, amelyet támogatásként egy szervezet igényelhet (de minimis).
Kompetenciakérdések
Lapunk tudomására jutott, hogy a Szlovák Köztársaság Kormánya Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa, illetve az ezen belül működő kisebbségi bizottság a közelmúltban Rigó Konrádot, a Híd egykori kulturális államtitkárát jelölte a KKA felügyelőbizottságába. Ezt a jelölést azonban Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta. Mindezt anélkül, hogy részletesen indokolta volna ennek okait. „A rendelkezésemre bocsátott anyagok alapos mérlegelése után arra a következtetésre jutottam, hogy egy másik jelöltet kell állítani, aki jobban tükrözi a Kisebbségi Kulturális Alap szükségleteit, ezért úgy döntöttem, hogy a javaslatnak nem teszek eleget” – olvasható abban a levélben, amelyben a tárcavezető a határozatát ismerteti. A miniszter egy jogi elemzést is készíttetett a döntése mellé, amely szerint neki mint tárcavezetőnek joga van felülbírálni a kisebbségi bizottság vonatkozó döntését. Az alapot vezető Kotvanová ezzel kapcsolatban nem akart nyilatkozni, ahogy arról sem, hogy Rigó megfelelő jelölt lett volna-e a tisztségre. A korábbi hidas államtitkár volt a KKA-t létrehozó törvény egyik kidolgozója.
A jelölés vétózásával kapcsolatban Rigó lapunknak elmondta, belátja, a miniszternek joga volt erre. „Ezzel azonban egy olyan precedenst teremt, amire eddig még Szlovákiában nem volt példa, hiszen a kisebbségi bizottság demokratikusan megválasztott tagjai kollektív döntésén gázol át. Ezzel azt üzeni a hazai nemzetiségeknek, mindegy, hogy az önkormányzatiság jegyében milyen döntést hoz egy kollektív szerv. A miniszter egy személyben ezt semmibe veheti” – mondta a korábbi államtitkár. Arról, hogy mi lehet a jelölésére adott vétó oka, elmondta, a miniszter munkájával és a jelenlegi kormány kulturpolitikájával ő nagyon kritikus. „Azt a fajta rombolást, amit a kultúrában végeznek, arra eddig Szlovákiában nem volt példa” – nyilatkozta, de hozzátette, az is lehet, hogy a Smerhez közel álló szereplők befolyásolták a tárcavezető döntését. „Csak néhány hónappal van mögöttünk az államfőválasztás. Azoknak, akik magyar vonalon összefeküdtek a kormányzó koalícióval, érdekében állhat, hogy ne legyen jobb rálátásom a KKA működésére” – fogalmazott Rigó. Arról is beszélt, azért szeretett volna a felügyelőbizottság tagja lenni, hogy a testületen keresztül a támogatások kifizetésének csúszását felszámolják. Hiszen a felügyelőbizottságnak joga van arra, hogy bizonyos feladatokat szabjon az igazgató számára.
Haraszti Gyula, a kisebbségi bizottság egyik tagja lapunknak úgy nyilatkozott, ez a testület a nemzetiségek egyetlen olyan szerve, ahová a tagok választás útján kerülnek be. Ezzel együtt is az intézménynek nagyon korlátozott jogkörei vannak. Ezek közül az egyik, hogy megválaszthatják a KKA felügyelőbizottságának egyik tagját. „Most a kulturális minisztérium ettől az icipici kompetenciától is megfosztotta a bizottságot” – tette hozzá. Haraszti szerint Rigó, akit a testületben titkos szavazással választottak meg, az egyetlen alkalmas jelölt volt a tisztségre, hiszen jelentős tudással rendelkezik a KKA működéséről. Egyben rámutatott, a miniszter nem közölte a vétója okát. Haraszti úgy véli, a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos, aki elhalasztotta a bizottság következő ülését, akkor is igyekszik együttműködni a kabinettel, ha csorbulnak a nemzetiségek képviselőinek jogai.
Megkerestük Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is, aki elmondta, a kulturális miniszternek a kormányhivatal jogi szakosztálya szerint is joga van vétóval élni a KKA felügyelőbizottságának tagjával kapcsolatban. „Amikor a KKA-ra vonatkozó törvényt készült, akkor kellett volna erre odafigyelni” – tette hozzá arra utalva, hogy a jogszabályt a 3. Fico-kormány idején, a Híd hathatós közreműködésével fogadták el. A törvény előkészítésén maga Rigó is dolgozott. Majd arról beszélt, mivel ő a nemzetiségi önkormányzatiság elvét képviseli, szerinte jobb lett volna ha a kérdéses jogszabály nem lényegi, hanem csak formális jogkört adott volna a miniszternek a KKA felügyelőbizottságára vonatkozóan. Arra a kérdésünkre, hogy a törvény terítéken lévő módosítása során javasolni fog-e egy ilyen irányú módosítást, Horony azzal választolt, erről a kisebbségi bizottságban fognak egyeztetni. Bár most először történt meg, hogy a miniszter élt a vétójogával, Horony szerint nem történt kompetenciaváltozás a tárcavezető és a kisebbségi bizottság között. „Törvénymódosítás erre vonatkozóan ugyanis nem volt” – tette hozzá. Szerinte Rigó kinevezése ellen szólt az az érv, hogy egy politikailag exponált személyről van szó. „Érvek mellette is vannak, hiszen egykor részt vett a törvény kidolgozásában, ismeri az intézményt” – mondta a kormánybiztos. Arról, hogy Šimkovičová pontosan miért utasította el Rigó kinevezését, nem tudott részletesebb felvilágosítást adni, erről a miniszter asszonyt kellene megkérdezni. Hozzátette, július 2-án ül össze a kisebbségi bizottság, akkor tudnak majd új jelöltet választani a KKA felügyelőbizottságába.
Már kiírták a pályázatot 2025-re
Kotvanová állítja, hogy jövőre szeretnék felgyorsítani a pályáztatás lebonyolítását, ezért már most hétfőn kiírták az első pályázati felhívást.
Ez három héttel korábbi időpont a tavalyinál, viszont egyáltalán nem garantálja, hogy jövőre időben hozzájutnak a pályázók a támogatásokhoz.
Ez a legtöbb esetben azt jelentené, hogy már tavasszal vagy legkésőbb nyáron megérkezik a pénz a számlájukra. Idén az első pályázatok elbírálása már áprilisban megtörtént, de a támogatási összegeket mégsem sikerült időben kifizetni. Az pályázóknak a most megjelent első felhívás alapján december 2-ig kell beadniuk pályázataikat.
2025-re legalább 4,664 millió euró jut a magyar kisebbség kulturális életének támogatására, ami a támogatásra fordított teljes összeg 53 százaléka. Ez azonban még várhatóan emelkedni fog az idén el nem költött támogatások arányos részével, de ezt csak jövő év elején tudja pontosan meghatározni az alap.
Az összeget a három terület, az élő, az írott és a professzionális kultúra között már felosztotta a magyar koordinációs tanács: az élő kultúra kapja az összeg 36 százalékát, vagyis 1,68 millió eurót, az írott és a professzionális kultúrára pedig 32-32 százalék, 1,49-1,49 millió euró jut.
Szövetség: teljesen új államnyelvtörvény kell
A Magyar Szövetség pozitívan értékeli az államfő által összehívott kerekasztalt, de szerintük inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentősége van. “Pozitívan értékeljük, hogy a tárgyalások után az államfő a békés együttélés szükségessége mellett éppen azt a két témakört, az ún. kisebbségi törvényt és a nemzeti közösségek nyelvi jogainak a bővítését emelte ki, amelyek a Magyar Szövetség programpontjai között is szerepelnek” – áll a Szövetség nyilatkozatában.
Fontosnak tartják, hogy mielőbb megszülessen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, az államnyelvtörvényt viszont teljesen átalakítanák, szerintük ezen a téren teljesen új filozófiai megközelítésre van szükség.
Az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett az állam hivatalos nyelveiről szóló jogszabály elfogadására lenne szükség
– tájékoztatott álláspontjáról a Magyar Szövetség.
Šimkovičová – és állítólag Pellegrini – szerint a kisebbségek elégedettek a Kultminorral
Šimkovičová kedden Peter Pellegrini kormányfőnél járt, ahol a Kultminorról is tárgyaltak. A minisztérium és a TASR által kiadott hír kisebb eltérést mutat. Az állami hírügynökség híre szerint a Kultminor témáját Pellegrini nyitotta meg, és a hatékonyabb, gyorsabb munka felől érdeklődött. „Megnyitotta a kisebbségi kultúra támogatásának és a munka felgyorsításának, hatékonyabbá tételének témáját” – írja a TASR.
Ezzel szemben a minisztériumi beszámoló az elégedettségről szól, eszerint a kisebbségek is elégedettek az alap munkájával.
Szóba került a nemzeti kisebbségek támogatása is, akiknek a képviselőivel a köztársasági elnök többször személyesen találkozott. Az elnök szavai szerint elégedettségüket fejezték ki a támogatási rendszerrel és a pénzügyi támogatások kifizetésének időzítésével is
– áll a tárca honlapján.
Ez annyiban mindenképpen meglepő, hogy Kultminor munkáját rendszeresen bírálják a kisebbségi szervezetek, mert a támogatásokat általában késve, sokszor már a rendezvény megvalósítása után kapják meg. A támotatásokról döntő egyes szakmai bizottságok ülése idén is csak május-júniusban valósult meg. A támogatások kifizetése idén is június folyamán gyorsult fel, a mai napig mintegy 400 pályázati támogatást folyósított a Kultminor a várható több ezerből.
Kritika elhangzott a miniszter által említett találkozón is, amelyen Pellegrini a kisebbségek képviselőit fogadta.
Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban – hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak
– mondta el lapunknak Horony Ákos kisebbségi ügyi kormánybiztos a találkozó után.
Négy évvel ezelőtt minden nyilvános volt
A jelenlegi igazgatót, Alena Kotvanovát nyilvános pályázati eljárásban, nyilvános meghallgatás után választotta ki az ugyancsak nyilvános összetételű pályázati bizottság. 2021-ben a KKA igazgatói tisztségére összesen négyen jelentkeztek, a nyilvános meghallgatáson végül Eduard Čonka, Alena Kotvanová és Petőcz Kálmán vett részt, mivel Petrus Gyula visszalépett az indulástól. Natália Milanová (OľaNO) akkori kulturális miniszter a bizottság javaslata alapján Alena Kotvanovát nevezte ki a Kultminor élére.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Alena Kotvanová lesz a Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatója. Natália Milanová (OĽaNO), a kulturális tárca vezetője a bizottság pontozásos értékelése alapján nevezi ki a posztra. A bizottság június 22-én, a jelöltek nyilvános meghallgatása után döntött az új igazgató személyéről – tájékoztatott Michal Hajtol, a kulturális minisztérium államtitkári hivatalának munkatársa.
„A pályáztatási eljárást az új miniszteri irányelv szabályozza, amely garantálja a tisztességes, nyílt és átlátható eljárást” – mondta Hajtol. Hozzátette, a pályázat és a nyilvános meghallgat jegyzőkönyvét, a bizottság tagjainak nevét és a pályázók önéletrajzát és pályázatát a minisztérium honlapján teszik közzé.
Kotvanová 2013 óta dolgozik a kisebbségi kormánybiztosi hivatalban, korábban a kormánybiztosi hivatal igazgatója, majd a nemzeti kisebbségjogi főosztály igazgatója volt. Emellett a nemzeti kisebbségek legmagasabb szintű érdekképviseleti platformjának, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok bizottságának titkára.
A minisztérium április 20-án hirdette meg a pályázatot. Négyen jelentkeztek a posztra, közülük azonban csak hárman jelentek meg a nyilvános meghallgatáson. A minisztériumnak számos elvárása van az új vezetéssel szemben, egyebek között a támogatott projektek ellenőrzésére vonatkozó javaslat kidolgozását is elvárja.
A Kisebbségi Kulturális Alap célja a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatása, különös tekintettel a kulturális és tudományos értékek létrehozására.
Az alap jelenlegi igazgatója, Molnár Norbert hivatali ideje júliusban jár le.
A Kultminor jelölt egy tagot
Ez azonban nem történt meg, pedig a minisztérium még kérte is a Kultminort, hogy jelöljön tagot a bizottságba. „A kulturális minisztérium kérése alapján 2025. július 9-én elküldtem a pályázati bizottságba jelölt személy nevét, az elérhetőségeivel együtt” – tájékoztatta az Új Szót Alena Kotvanová, a Kultminor jelenlegi igazgatója. A tájékoztatás szerint a jelöltet az alkalmazottak választották ki, ő az Alap egyik projektkoordinátora. A minisztérium azonban nem reagált az igazgató bejelentésére.
A kulturális minisztérium az Alap jelöltjével mai napig nem vette fel a kapcsolatot
– tájékoztatott ma (szerda) Kotvanová. Lapunk információ szerint a bizottság tagjai közt valóban szerepelt a Kultminor alkalmazottainak a képviselője is, de Lukáš Machalának, a minisztérium hivatalvezetőjének javaslatára kihúzták őt a listáról.
Ma nyitották fel a borítékokat
Pedig lapunk információi szerint a bizottságnak már ma is volt egy ülése:
a július 10-ig, vagyis a pályázati határidőig beérkezett jelentkezéseket bontották fel és ellenőrizték, hogy a jelölt megfelel-e a pályázati kiírásnak, és a pályázata tartalmazza-e az előírt mellékleteket.
Lapunk információi öten pályáztak, de azt nem lehet tudni, közülük hányan feleltek meg a pályázati kiírásnak. Az egyik jelentkező Lengyel Diána, aki korábban a Magyar Szövetség elődpártjában, az Összefogásban politizált, de már ne aktív tagja a Szövetségnek.
Kérdéseinket elküldtük a kulturális minisztériumnak is, amint választ kapunk bővítjük hírünket.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kulturális minisztérium által, a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára kihirdetett pályázati felhívást bírálja a Magyar Szövetség és a kisebbségi ügyi kormánybiztos is. A roma kormánybiztost nem zavarja, hogy zárt ajtók mögött zajlik az igazgató kiválasztása. Egy jelölt és egy bizottsági tag neve már ismert.
A Magyar Szövetség szerint minden elemében rossz a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium által kiírt pályázati felhívás, amelyet a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatói posztjára írtak ki. A minisztérium teljes titokban akarja lebonyolítani a pályáztatást, nem nyilvános sem a jelentkezők neve, sem a pályázati projektjük, és a minisztérium titkolja a pályázati bizottság tagjainak nevét is.
Botrányos és abszurd a pályázati eljárás, már a meghirdetésének a módja és a határidő meghatározása is botrányos volt
– jelentette ki Mózes Szabolcs, a Szövetség képviselője. De úgy véli, hogy a lebonyolítás minden eleme botrányos, kezdve a pályázók nevének, projektjeinek eltitkolásával, a pályázati bizottság tagjainak titkosításával és a meghallgatás zárt körűvé tételével. „Az sem biztos így, hogy szakemberek választják-e majd ki az új igazgatót” – magyarázta Mózes.
Kiemelte, hogy négy éve még a jelöltek neve, a pályázati projektjeik, a pályázati bizottság összetétel és a végül a jelöltek meghallgatása is nyilvánosan zajlott.
Most azt sem fogjuk tudni, hogy valóban a bizottság által első helyre sorolt jelöltet nevezi-e ki igazgatónak a miniszter
– mondta Mózes. A párt levélben kéri majd a minisztériumot az eljárás nyilvánosabbá tételére.
A kisebbségi kormánybiztos egy főt delegált
A pályázati eljárás titkosságával kapcsolatban kifogásai vannak a kisebbségi ügyi kormánybiztosnak is. Horony Ákos annyival több információval rendelkezik, hogy legalább a pályázati bizottság egyik tagjának a nevét ismeri, mivel kormánybiztosként egy embert jelölhetett a bizottságba.
A pályázati felhívás megjelenése után érdeklődtünk, hogy nevezhetünk-e tagot a bizottságba, mivel négy évvel korábban a biztos jelölt tagot az értékelő testületbe. Erre pozitív választ kaptunk
– mondta az Új Szónak Horony. A kisebbségi kormánytanács kisebbségi kamarájának egyik tagját jelölték a testületbe.
A pályázati eljárás nyilvánosságát azonban nem tudja ő sem befolyásolni.
A pályázati eljárás lebonyolítása a minisztérium hatásköre, de én annak a híve vagyok, hogy minél transzparensebb legyen az eljárás
– mondta lapunknak Horony. Szerinte még a nyilvánosság bevonása sem garancia a minél tisztább lebonyolításra. „A nyilvános pályáztatással azonban mindenképpen nagyobb az esélye, hogy rendben zajlik majd a folyamat” – mondta a kormánybiztos.
A minisztérium annyira titkolózik, hogy a bizottság többi tagjának nevét, sőt, a bizottság tagjainak számát sem ismeri a kormánybiztos. A biztos Kállay Andrást, a kormánytanács egyik tagját, a Pro Civis polgári társulás képviselőjét jelölte a pályázati bizottságba.
A roma biztos nem akar kommentálni
Alexander Daško, kormány roma ügyi biztosa már nem ilyen kritikus a kulturális minisztériummal szemben. Ők tagot sem küldenek a pályáztató bizottságba.
A roma közösségek kormánybiztosa nem delegál tagot a bizottságba. A kulturális minisztérium hatáskörébe tartozó folyamatokat a hivatalunknak nem tiszte kommentálni
– válaszolta az Új Szó kérdéseire Miriam Žiaková, a hivatal kommunikációs osztályának igazgatója.
Egy jelölt neve biztos, a borítéknyitás szerdán
Lapunk információi szerint a július 10-i határidőig 5 pályázó juttatta el jelentkezését a kulturális minisztériumba.
A jelöltek közül egyelőre csak Lengyel Diána neve ismert, aki korábban a Magyar Szövetség egyik elődpártjának, az Összefogásnak, majd a Szövetségnek is a tagja volt.
A 2023-as parlamenti választáson a párt listájának 36. helyén szerepelt. Dolgozott azonban az első szlovákiai magyar folmsorozat, a Pressburg szövegkönyvén is. Az igazgatói pályázat egyik feltétele azonban, hogy a pályázó nem lehet politikai párt vezető szervének a tagja, és nem nyilvánulhat meg politikai párt nevében vagy annak érdekében.
A beérkezett pályázatokat lapunk információi szerint július 16-án bontják majd fel, a pályázati bizottság tagjai is akkor ismerik majd meg a lehetséges jelöltek nevét és pályázatát. A jelöltek meghallgatását július 24-re tervezi a kulturális minisztérium.
Ahogyan lapunk megírta, a kulturális minisztérium a nyilvánosság teljes kizárásával akarja lefolytatni a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) új igazgatójának a kiválasztását. Még a pályázók nevét sem akarják elárulni. Martina Šimkovičová miniszter szerint egyébként a kisebbségek elégedettek a Kultminor munkájával.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A nyilvánosság teljes kizárásával akarja lefolytatni a kulturális minisztérium a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) új igazgatójának a kiválasztását. Még a pályázók nevét sem akarják elárulni. Martina Šimkovičová miniszter szerint egyébként a kisebbségek elégedettek a Kultminor munkájával.
Nem lesz nyilvános a jelöltek meghallgatása a Kultminor új igazgatójának megválasztása során, tájékoztatta az Új Szót a pályázatot meghirdető kulturális minisztérium. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezetése alatt álló minisztérium a pályázati eljárást szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával akarja lefolytatni.
A kulturális minisztérium július 1-jén hirdette meg a pályázati felhívást a Kultminor igazgatói posztjára, ráadásul a felhívást elsőként a profesia.sk álláskereső portálon tették közzé. A jelentkezési határidő holnap, vagyis július 10-én jár le. A felhívás szerint a jelöltek meghallgatását július 24-re tervezik, vagyis akár már aznap kiderülhet az új igazgató neve.
A minisztérium szándéka szerint azonban még a felhívásra jelentkező és a feltételeknek megfelelő jelöltek neve sem lesz nyilvános.
A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a pályázati felhívásra jelentkező jelöltek nevét
– tájékoztatta lapunkat Petra Bačinská, a kulturális minisztérium kommunikációs osztályának vezetője.
Nemcsak a jelentkezők neve, minden titkos lesz
Nem csak a jelöltek nevét akarja titokban tartani a kulturális minisztérium: nem lesz nyilvános a jelölteket meghallgató és az új igazgatót kiválasztó bizottság névsora sem. A bizottságról csak annyit közölt Bačinská, hogy a „pályázati bizottságot az illetékes szervezeti egység javaslatára a kulturális miniszter nevezi ki”.
Négy évvel ezelőtt a bizottság és a pályázók listája is nyilvános volt, ráadásul a bizottság nyilvánosan hallgatta meg a jelölteket, akik bemutatták elképzelésüket a Kultminor további fejlesztéséről. A jelentkezőknek idén is a Kultminor fejlesztési tervével kell pályázniuk, azonban ez a terv sem lesz nyilvános.
A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a jelentkezők projektjeit. A projekteket a pályázati bizottság tagjai ismerhetik majd meg
– tájékoztatott Bačinská. Ezúttal a jelöltek meghallgatását sem figyelheti majd közönség. „A meghallgatás nem lesz nyilvános” – írta válaszában a szóvivő.
A bizottság feltehetően sorrendet állít majd fel a jelöltek között, Martina Šimkovičová miniszter ez alapján választja majd ki az új igazgatót. „A pályázók sorrendje a miniszterasszony számára – a törvénnyel összhangban – kötelező” – jelentette ki Bačinská. Válaszaiból azonban az derül ki, hogy ez a javasolt sorrend sem lesz nyilvános, vagyis azt sem fogjuk tudni, hogy milyen sorrendbe állította a bizottság az eltitkolt nevű jelentkezőket.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini jövő héten egyeztetni fog Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszterrel a Kisebbségi Kulturális Alap hatékonyabb működéséről és az államnyelvtörvény tervezett módosításáról is. Az államfő ezt azután jelentette ki, hogy az elnöki palotában fogadta hétfőn a Szlovákiában bejegyzett tizenöt etnikai kisebbség képviselőit.
Az elnök azt ígéri, tolmácsolni fogja a miniszternek a KKA hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslatokat. „Annak érdekében, hogy mindazok, akik gyönyörű fesztiválokat vagy más rendezvényeket szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg vagy különféle projekteket bonyolítanak le, lényegesen hamarabb hozzájuthassanak az anyagi forrásokhoz” – fogalmazott Pellegrini.
Az államfő egyben emlékeztetett: a nemzetiségi közösségek már régóta sürgetik a nemzetiségi kisebbségek jogállásáról szóló törvényt is. Hangsúlyozta: a nemzetiségeket érintő törvényalkotási folyamatba bele kell vonni a kisebbségek képviselőit is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kulturális minisztériumban befejeződött az államnyelvtörvény módosításának véleményezése, de itt egy időre le is áll a folyamat. A tárca december végéig „kapott halasztást” a törvény kidolgozására, mert még egyeztetni akar a kisebbségi kormánybiztossal és a nemzeti kisebbségek képviselőivel.
Egyelőre lekerül a napirendről az államnyelvtörvény módosítása, a Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium hosszabb időt kért a tervezet kidolgozására, és erről tájékoztatta Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is. Lapunk információi szerint a szaktárca
a kisebbségi ügyi kormánybiztos tervezethez fűzött megjegyzéseinek jellegével
indokolta a halasztást, illetve egyeztetni akar a nemzeti kisebbségek képviselőivel is, mert a tárca szerint magyaron kívül más kisebbség nem szólt hozzá a javaslathoz. A szaktárca tavaly indította el az államnyelvtörvény módosításának folyamatát, amely több ponton is szigorította volna a jogszabályt, és ezzel korlátozta volna a kisebbségi nyelvek hivatali és nyilvános használatát.
A tárca tájékoztatása szerint a kormányhivatal belegyezett a törvénymódosítás kidolgozásának elhalasztásába,
az új határidő 2025. december 31., vagyis a módosítás idén már nem kerül napirendre.
A nyelvtörvény kidolgozását tavaly decemberben halasztották 2025 februárjára, most ezt a határidőt csúsztatják az év végéig.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hétfőn a kormányhivatalban fogadta Robert Fico (Smer) miniszterelnök Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét és Őry Péter alelnököt. A szlovák-magyar együttélésről és az önkormányzatok finanszírozásáról tárgyaltak. Gubík szerint a nyelvtörvény ügyében is előrelépés történt.
Robert Fico miniszterelnökkel tárgyaltak ma a Magyar Szövetség képviselői, Gubík László elnök és Őry Péter alelnök a magyar kisebbség helyzetéről és az önkormányzatok finanszírozásáról egyeztettek a kormányhivatalban.
A szlovák-magyar együttélés Szlovákiában már nem olyan politikai téma, amely a választási kampány része lenne
– állapította meg a találkozó után Robert Fico. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel barátságos és konstruktív a viszonya.
A miniszterelnök szerint a magyar kisebbséggel és a magyar politikai képviselettel több téma is összeköti a kormányt. Fico szerint ilyen téma a szuverén külpolitika, az illegális migráció elleni harc és az ukrajnai béke kérdése.
Tájékoztatta a Szövetség képviselőit, hogy fontosnak tartja a nemzeti kisebbségi jogok jelenlegi helyzetének megőrzését. Fico a kormányhivatal sajtóhíre szerint jogbővítésről nem egyeztetett a Szövetséggel.
Tárgyaltak azonban az önkormányzatok finanszírozásáról, Fico szerint a Szövetség képviselői „egy sor konstruktív javaslatot” ismertettek vele.
A Magyar Szövetség tájékoztatása szerint a megbeszélés két fő témája az államnyelvtörvény tervezett módosítása és az önkormányzatok finanszírozása volt. ️
Fico biztosította a párt elnökét és alelnökét, hogy kormánya nem engedi az államnyelvtörvény semmilyen olyan módosítását, amely a nemzeti közösségek nyelvhasználati jogait szigorítaná.
A Magyar Szövetség elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: „rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.”
Gubík állítása szerint leszögezte Ficónak, hogy a Magyar Szövetség nem kormánypárt, de nem is ellenzéki.
A találkozó apropójáként a pártelnök az önkormányzati finanszírozási rendszer módosítása kapcsán küldött levelüket jelölte meg. Ígéretet kaptak, hogy a pénzügyminisztérium foglalkozni fog a kérdéssel.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Magyar Szövetség levélben fordult a kormányfőhöz, Robert Ficóhoz (Smer), melyben találkozót kértek, hogy a miniszterelnökkel egyeztessenek az önkormányzatok finanszírozási rendszerének módosításáról.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Mivel a kormány az óvodareform miatt megnyitotta az adóbevételek visszaosztásához használt képletet, így a Magyar Szövetség képviselői szerint „helyzet van”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Ha az adóbevételek visszaosztásához használt képletsorból kikerülne a két vitatott mutató, a települések többségének nőnének a bevételei, a szlovákiai magyarok által lakott falvak és városok pedig hatványozottan jól járnának.
Mikor fogadták el az önkormányzatok jelenleg is érvényes lévő finanszírozási modelljét;Mi alapján történik az állam adóbevételeinek visszaosztás;Melyek azok a mutatók, amik használatát az önkormányzatok kifogásolják;Milyen javaslattal állt elő a Pro Civis az elhibázott képlet módosítására;Sikerrel járhat -e az önkormányzatok harca, amely célja egy igazságosabb finanszírozási modell kialakítása;
Az önkormányzatoknak járó állami források szétosztásának elvét 2004-ben vetették papírra. Az azóta eltelt időben azonban mindössze kisebb változtatásokat eszközöltek, jelentős reformokra nem került sor. Ennek az az oka, hogy igen érzékeny témáról van szó. A pénzek visszaosztásának rendszerében a jól mérhető, objektív mutatók mellett akadnak olyan szempontok is, amelyek létjogosultságát nem sikerül igazolni, néhány települést azonban pozitívan diszkriminálnak.
20 évvel az eredeti törvény elfogadása óta először azonban „helyzet van”, mivel Robert Fico kabinetje módosítja a falvak, a városok és a megyék finanszírozási modelljét meghatározó kormányrendeletet. Az eredeti képlet megnyitására azért került sor, mert az óvodák finanszírozásáról a jövőben az önkormányzatok helyett az oktatási minisztérium gondoskodik. Ebből az elsőre aprónak tűnő módosításból a gyakorlatban több változás is következik. Mivel az óvodáknak szánt pénzt átcsatornázzák az oktatási tárcához, zsugorodik a falvak és városok között szétosztásra kerülő pénzcsomag, de módosul maga a képlet is, ami alapján visszaosztják a forrásokat. Mivel az óvodák a számításból is kikerülnek, a többi szorzó felértékelődik, tehát nagyobb súlyuk lesz.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a vitatott koeficiensek miatt esztendőnként mekkora összegtől esnek el az egyes önkormányzatok.
Mivel már zajlik a tárcaközi egyeztetés, így a településvezetőknek alig három hetük van, hogy elmondják a véleményüket.
„Nem véletlen, hogy a kormánypártok mostanra időzítették a reformot. Praktikus, hogy az ünnepek és a munkaszüneti napok miatt alig szólnak hozzá. Éppen ezért nekünk az a dolgunk, hogy mozgósítsunk” – figyelmeztet Keszegh Béla Komárom polgármestere, a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke, aki szintén zászlajára tűzte a probléma megoldását.
Kapcsolódó cikkünk
Furcsa korban élünk, amikor sokszor olyan témákról zajlanak hosszas viták, amelyek alig érintik a valós életünket, míg a húsba vágó ügyek sokszor alig kapnak figyelmet. Adódik ez abból is, hogy az igazán fontos témák összetettebbek, több tájékozódást igényelnek, míg a hangos ügyek sok esetben egyszerű (gyakran érzelmi) témák, amiről mindenkinek van jól bejáratott véleménye.
Most is éppen az asztalon egy fontos ügy, ami egy történelmi lehetőséget kínál, ami hosszú távon jelentős javulást hozhat a szlovákiai magyarok életkörülményeiben. Persze, ahogy ilyen esetben lenni szokott, a jó mellett van egy rossz hír is.
Kezdjük a kályhától, hogy képbe kerüljünk! Az önkormányzatokról van szó, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez, és az életük legtöbb fontos dolgáról (oktatás, utak, játszóterek, sportlétesítmények, hulladék, idősgondozás és még sok minden más) gondoskodnak.
Jövedéki adó
Az önkormányzatoknak az éves működési költségvetésük jelentős részét az ún. jövedéki adók alkotják, amelyek sokszorosát teszik ki a helyi adóknak (amit a lakosok befizetnek). A jövedéki adó működése a következő: az állam a magánszemélyektől beszedett jövedelemadót osztja szét a helyi és a megyei önkormányzatoknak. Ebből adódóan, ha több jövedelemadót fizetnek be a lakosok, úgy fokozatosan emelkedik az önkormányzatok bevétele. Ha bármilyen adóbónuszt ad az állam a magánszemélyeknek (kevesebb jövedelemadót fizetnek), akkor az jelentős kiesést okoz az önkormányzatoknál. Ezzel a húzással kaptak nemrégiben egy nagy pofont az önkormányzatok.
A történelmi lehetőségünk megértéséhez még egy fontos dolgot kell átlátnunk. Eddig a teljes pénzcsomag (lakossági jövedelemadó összessége) 70 százalékát osztották szét a helyi önkormányzatok közt, a maradékot a megyei önkormányzatok kapták. A helyi önkormányzatok esetében 20 éve van érvényben az a szétosztási mechanizmus (azaz mennyit kap egy település), aminek több logikus eleme (lakosság, iskolások, idősek száma) mellett van két erősen igazságtalan szorzója. Ebből az egyiket már többször hallhatták a közügyeket követők: a tengerszint feletti magasság mértékéről van szó. A másik tényező – ami valójában sokkal durvább, mégis kevesebb szó esik róla – az a település nagyságáért járó szorzó, ami a legtöbb várost és falut negatívan érinti.
„Magassági” szorzó
Kezdjük a tengerszint feletti magassággal! A teljes pénzcsomag 23 százalékát befolyásolja egy szorzóval. A 300 méter alatt élők 1-nél kisebb szorzóval rendelkeznek, azaz tőlük vesznek el a magasabban lakók részére. Az elmúlt 20 évben az a tévhit keringett, hogy ez csupán a szlovákiai magyarok ügye (valóban minket érint a legdurvábban), azonban a szlovákiai települések 58 százaléka (2887 településből 1676) rendelkezik 1-nél kisebb szorzóval, azaz veszít ezzel. A másik tévhit, hogy a fűtés miatt kell ennyivel több a magasan fekvő önkormányzatoknak. Egyrészt ennek alaptalanságát már számokkal lehet igazolni, másrészt teljesen megfeledkezik az alacsonyan fekvő önkormányzatok sajátos dolgairól, amelyek most az egyre melegebb nyarakkal, villámesőkkel vagy szúnyoginváziókkal vannak tarkítva. Ráadásul az utóbbi ügyeket könnyen számszerűsíteni lehet a hőségriadókkal, a talaj mért szárazsági szintjével vagy más mutatókkal.
A települések nagysága
A másik tényező még durvább, ami ráadásul a teljes csomag 32 százalékát befolyásolja. A települések nagyságuk szerint kapnak egy szorzót, ami alapján növekszik vagy zsugorodik a csomag. A valóságban ez azt jelenti, hogy a főváros (2,35 szorzó) és Kassa (1,5 szorzó) kiemelt helyet kap, továbbá a kerületi központok és Turócszentmárton kap 1,13- as szorzót, az összes többi település szorzója pedig mérete szerint változóan 1 alatti. Kicsit leegyszerűsítve a mondandónkat: 9 város kap jóval többet az összes település rovására.
Hogy pontosan érzékelhessük, miért kell ezzel kiemelten foglalkoznunk, legyen itt néhány szám a Pro Civis szervezet számításaiból, akik talán egyedüliként vették a fáradságot, hogy utánaszámoljanak a dolgoknak (ezzel a legnagyobb szlovák érdekvédelmi szervezeteket is lekörözve)! Nézzük, mennyivel több pénzt kellett volna kapni az egyes településeknek 2023-ban, amennyiben a fenti két igazságtalan mutató (tengerszint + nagyság) nem lenne érvényben (csupán a többi objektív mutató). Komáromnak 934 247, Dunaszerdahelynek 645 763, Érsekújvárnak 1 049 359, Lévának 736 804, Rimaszombatnak 358 202, Füleknek 251 780, Királyhelmecnek 238 888, Nagykaposnak 286 693 euróval kellett volna több pénzt kapni csak abban az egy évben. (Mindenki kikeresheti a saját települését a www.mennyiterek.sk weboldalon. Érdemes megnézni.) És akkor most mindenki el tudja képzelni, hogy ezek a városok évente ennyivel többet tudnának költeni a saját lakosaikra? De úgy is fogalmazhatunk: ugye jól látható, hogy ezek az összegek hiányoznak a régióinkból? (Más városokban meg ennyivel többet kapnak.)
Rossz és jó hír
És akkor jöjjön a rossz hír, a jó hír és a történelmi pillanat! A rossz hír az, hogy az egyik most zajló reform kapcsán belenyúlnak a jövedéki adók mértékébe és arányaiba. A csomag 70 százalékról 55 százalékra csökken, de ami még ijesztőbb, hogy a tengerszint feletti érték és a település nagyságának hatása ezen belül még felerősödik. Magyarán: kevesebb pénz nagyobb torzulással.
És a jó hír? 20 évig nem mert ehhez a rendelethez senki hozzányúlni a politikai hatása miatt, de most az óvodákhoz kötődő reform miatt muszáj belenyúlni ennek szabályozásába. Most biztosan változik, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Itt most nem arról beszélünk, hogy valami alamizsna lecsöppenjen, vagy érkezzen egy kompenzációs csomag (szépségtapasz) a településeinknek, hanem arról, hogy hosszú távon olyan finanszírozási többlet érkezhet, amit a lakosok évente érezhetnek az életkörülményeiken. Ilyen lehetőség csak ritkán adódik.
A szlovákokat is érinti
És mitől történelmi a lehetőség? A téma egyáltalán nemcsak a szlovákiai magyarok ügye, hanem a települések többségét is érinti. A jelenlegi kormánypártok vezetőinek és politikusainak nagy többsége (beleértve Ficót, Šutaj Eštokot vagy Dankót) olyan településekről származnak, ahol szintén jól járnának a változással. Ráadásul egy jelenleg aktuális (sajnálatos) politikai helyzet, hogy a mostani kormányzat nem kedveli a fővárost (és a kerületi városokat), így sokkal nagyobb lehet a nyitottság a nagysági mutató megváltoztatására is, amivel lényegében őket dotálja Szlovákia településeinek nagy része.
Tudunk élni a lehetőséggel? Jó alapul szolgál ehhez az, hogy az Őry Péter által vezetett Pro Civisnek minden adata megvan ahhoz, hogy szakmailag lehessen érvelni és meggyőzni minden felet. Az ügy érdekében viszont széles körben kéne lobbizni a települések polgármestereinek, a regionális szervezeteknek (ZMOS), és egy nagyszerű lehetőség volna a Szövetségnek is kitörni a Csipkerózsika- álmából. Jó alkalom volna rendezni a sorokat is az erősen megviselt közösségen belül, hiszen ez az ügy mindenki érdeke. A regionálisan még meghatározó párt ezzel akár vissza is térhet az országos terepre, ahová az elmúlt időszakban már biodíszletnek sem szokták meghívni.
Az emberek nagy része elsősorban az életkörülményeit szeretné megfelelőnek látni, sokszor ezután jönnek az élet további fontos dolgai. Ezért a legtöbbet a helyi önkormányzatok tehetnek, amelyek hosszú ideje alulfinanszírozottak. Még ha csodát nem is tehetünk, most viszont tehetünk egy fontos lépést ennek jelentős és hosszú távú javítására. Felkészülten, jól szervezetten, partnereket keresve. Jó próbája ez annak is, hogy mennyire vagyunk életképesek.
A szerző Komárom polgármestere
Vissza a múltba
Ahhoz, hogy teljesen érthető legyen a szakértők és az érintettek által javasolt módosítás, érdemes egy kitekintést tenni a múltba. A közigazgatás átalakítása Mikuláš Dzurinda nevéhez fűződik, első és második kormánya idején került sor a legjelentősebb önkormányzati reformok végrehajtására. A módosítások tetőpontja az ún. fiskális decentralizáció volt, amikor a parlament elfogadta azt a törvényt, ami szabályozza, hogy a megyei önkormányzatok és a községek mekkora összeget kapnak az állami költségvetésből. A gyakorlatban ez határozza meg, hogyan és milyen formában kerülnek szétosztásra az alkalmazottak és a magánvállalkozók személyi jövedelemadójából származó bevételek a falvak, a városok és a megyék között. Ami az arányokat illeti, a 2015-ös döntés értelmében a jövedelemadó 70 százaléka a községi önkormányzatokhoz, 30 százaléka pedig a megyékhez kerül.
Bonyolult matematika
Az adóbevételek visszaosztása egy bonyolult képletsor alapján valósul meg, ami több, különböző mutató alapján határozza meg pontosan, hogy egy-egy önkormányzatnak mennyi pénz jut. A megyék esetében ezek alapvetően összhangban vannak az általuk ellátott feladatokkal, a falvak és városok helyzete azonban jóval összetettebb. Esetükben négy szempontot vesznek figyelembe, amit a polgármesterek szerint a pontosabb áttekintés érdekében öt kategóriaként érdemes használni. Ezek mindegyike különböző súllyal bír. Az elosztásra kerülő összeg legnagyobb részét a beiskolázott diákok száma alapján ítélik meg (40 százalék), a legkevesebbet pedig a 62 év feletti lakosok aránya nyom a latba (5 százalék).
A beiskolázott diákok száma (40 százalék) – a képlet legbonyolultabb eleme, ami nem csak a tanulók számát veszi figyelembe, 19 egyedi szorzóval látja el a település területén működő oktatási intézményeket;
A nagyságrendi szorzó (32 százalék) – a külön kategóriát alkotó Pozsony és Kassa mellett még azok a városok járnak jól, amelyek lélekszáma meghaladja az 50 ezret;
A tengerszint feletti magasság (13 százalék) – a kormányrendelet a lakossági aránnyal együtt kezeli a magassági szorzót, hatása miatt azonban külön figyelmet igényel;
A lakosság aránya (10 százalék) – a legegyszerűbb szempont, a község lakosságának arányát viszonyítják az ország összlakosságához;
A 62 év feletti lakosok száma (5 százalék) – az önkormányzat olyan arányban részesül az erre elkülönített összegből, ahány 62 évnél idősebb lakos él a községben;
Diszkriminatív szempontok
A felsorolt szempontok közül a magassági és a nagyságrendi kvóta alkalmazása erősen vitatható. A polgármesterek elmondása szerint ezen szorzók esetében hiányzik az objektivitás, sőt, egyenesen diszkriminatívak, mivel bizonyos települések kárára növelik más községek részesedését.
Külföldön is kutattuk a közigazgatás működését, ilyen mutatók azonban sehol nincsenek érvényben. Sőt, a tengerszint feletti magasság egyenesen szlovák kuriózum
– magyarázta Őry Péter.
Az említett magassági kvóta amiatt került bevezetésre, mert az érintettek arra hivatkoztak, hogy a magasabban fekvő területeken többet kell fűteni, de indokként hozták fel a téli útkarbantartást is. A község tengerszint feletti magassága azonban semmit nem árul el a település földrajzi adottságairól, az elmúlt évek innovációi, a hőszigetelési lehetőségek, valamint a fűtési megoldások pedig jelentősen csökkentik a kiadásokat.
„Mióta ezeket a szabályokat lefektették, eltelt 20 év, a klímaváltozás hatását pedig tanulmányok igazolják. A trópusi napok száma ugrásszerűen emelkedik, így országszerte rövidül a fűtési szezon. A déli, alacsonyabban fekvő területek azonban egy egészen új problémával szembesülnek, mivel a kibírhatatlan hőség miatt hűtés nélkül munkavégzésre alkalmatlanná válnak az ingatlanok. A klimatizáció azonban megemeli az energiaköltségeket” – mutatott rá Keszegh Béla, hogy valóságban fordult a kocka.
A nagyságrendi szorzó hibái pedig még a tengerszint feletti magasság okozta eltéréseknél is láthatóbbak, mert kizárólag a nagyvárosokat hozza előnyös helyzetbe. Az érintett települések száma jelenleg 9.
„A 9 mellé rögtön oda lehet párosítani azt 2 878 önkormányzatot, amelyik befizet, mivel a lakosok száma nem haladja meg az 50 ezer lelket, ugyanis ez az a határ, amely felett már nem befizetőkről, hanem kedvezményezettről beszélünk” – hívta fel a figyelmet a Magyar Szövetség alelnöke, aki szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy Európa-szerte fordított trend figyelhető meg. A nagyobb és erősebb egységek a szolidaritás jegyében támogatják a kisebb és szegényebb településeket, hogy azok felzárkózzanak.
A két diszkriminatív szorzó következtében a települések többsége vesztese a szlovák adóvisszaosztási rendszernek. Az összhatást tekintve a magyarlakta járások és községek még az átlagnál is rosszabb helyzetben vannak. Mindez annak tudható, hogy a dél-szlovákiai településszerkezetet jellemzően alacsonyan fekvő kistelepülések alkotják.
Nincsenek illúzióink, hogy a szlovákiai magyarok miatt fogják megváltoztatni a rendszert. Az azonban csak egy tévhit, hogy kizárólag mi nyafogunk, mert kevesebbet kapunk. Ez egy országos probléma, amely megoldásával a települések többsége jól járna, számunkra pedig hatványosan előnyös lenne
– érvelt Komárom város vezetője a tervük mellett.
Őry Péter emellett rámutatott, hogy gyakran maguk a polgármesterek sem tudják pontosan, mennyi pénztől esnek el.
Ismerik a rendszert és a százalékokat, de ember legyen a talpán, aki a hatályos képletből ki tudja számítani a pontos végösszeget anélkül, hogy mélyebben beleásná magát a történetbe
– jegyezte meg Őry, aki azt is hozzátette, hogy a tengerszint feletti magasság és a nagyság a két leginkább vitatott koeficiens, összességében véve elmondható, hogy az egész rendszerrel gond van.
Van megoldás
A településvezetők nem csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a szlovák adóelosztási rendszer módosításra szorul, konkrét megoldási javaslatuk is van.
Bárminek örülnénk, ami legalább egy kicsit javítja a torzulást
– jelezte Keszegh Béla, hogy első lépésként a két diszkriminatív szempontot kellene kiejteni a képletből.
A szubjektív mutatók helyett csak az objektív, valóban számszerűsíthető és mérhető egységeket kellene megtartani. Ez ugyanis több millió eurót hozhatna az önkormányzatoknak.
A hatályos elosztási képlet átírása mellett komoly, rendszerszintű változásra is szükség lenne.
„Rendkívül fontos lenne, hogy ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön az önkormányzatokhoz. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna a településeknek, akkor nem kellene aggódnunk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdünk” – vázolta fel Őry Péter.
Egy ilyen változtatás azt eredményezné, ha az állam adót emel, akkor azt az önkormányzatok nem csak a kiadásaik növekedésében éreznék meg, a hatás a bevételi oldalon is megmutatkozna.
„Az önkormányzatoknak szánt pénzcsomag adott, így egy ilyen módosítás után nem kellene attól tartania a lakosoknak, hogy többet kell majd befizetniük az államkasszába. Mindössze arról van szó, hogy a beszedett pénzt igazságosabban kellene szétosztani” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Keszegh Béla, aki szerint a polgárok maguk is csak nyernének a változással. Ha több pénz jut a településeknek, akkor azt az önkormányzatok növelni tudják a közszolgáltatások színvonalát, így a lakosok életkörülményei is javulhatnak.
Az érvelést három dologra szeretnék alapozni. A lakosok hátrányos megkülönböztetése, valamint a klímaváltozás hatásai mellett azzal szeretnének nyomást gyakorolni a kormányra, ami a politikusokat magukat is személyesen érinti.
A kormányfő, Robert Fico (Smer), az SNS elnöke, Andrej Danko, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) mind olyan településről származnak, amik szintén jobban járnának, ha az általunk javasolt módosításra sor kerülne
– osztotta meg lapunkkal azt a stratégiát Komárom polgármestere, amellyel a törvényhozókat szeretnék meggyőzni.
Alternatív jövőképek
A személyes egyeztetések és polgármesteri találkozók mellett két petíció is indul a figyelemfelkeltés érdekében. Az egyik felhívás szakmai alapon valósul meg, a másikat a tervek szerint a Magyar Szövetség jegyzi majd.
„Az aláírásgyűjtés nyomán be kell, hogy hívjanak minket a pénzügyminisztériumba. A szaktárcánál azonban nem lesz egyszerű dolgunk, mert az a főosztályvezető viszi az ügyet, aki az általunk kifogásolt képletet kitalálta. Megfelelő politikai akarat hiányában így nehéz dolgunk lenne. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a Magyar Szövetség levélben fordul a miniszterelnökhöz, amelyben adatokkal igazolva felvázoljuk a problémát, külön kitérve Nagytapolcsányra, ahonnan Robert Fico származik” – tájékoztatta az Új Szót a Magyar Szövetség alelnöke, Őry Péter.
Őry szerint, ha a tárcaközi egyeztetés nem jön össze, akkor sincs minden veszve. Bár kormányrendeletről lévén szó elsősorban a kabinetet kellene meggyőzni, a parlamentben is érdemes megnyitni a kérdést. Ehhez azonban komoly polgármesteri összefogásra lenne szükség.
„Az állammal szembeni lépések esetén tapasztalható egyfajta óvatosság az önkormányzati szférában. Nem igazán tudom, mi áll a tartózkodás mögött, de az biztos, hogy közös fellépés nélkül nincs eredmény. Mert hiába próbál aktív lenni a pártpolitika, az érdekvédelmi szervezetek nélkül nehéz mozgósítani” – magyarázta Őry, aki szerint egy ilyen helyzetben a településvezetők akár a pénzügyminisztérium elé is kivonulhatnának tiltakozni.
Ha a kezdeményezés ilyen jellegű nyomásgyakorlás nélkül is sikerrel jár, már jövőre elindulhat a részletek kidolgozása.
„A módosítás után végre nem arról lenne szó, hogy ismét segélycsomagért kell lobbiznunk, amivel talán túlélhetjük az adott évet, hanem automatikusan több százezer euróval magasabb összeget kapnánk. Ezt akár úgy is lefordíthatjuk, hogy ennyivel több jutna útkarbantartásra, óvodafelújításra, játszótérépítésre. Ennyivel többet tudnának tenni az önkormányzatok a lakosokért” – zárta Komárom polgármestere.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta foglalkozik a kérdéssel.
Őry az Új Szó érdeklődésére azt is elmondta, az egyéni törekvés ebben az esetben kevés lesz, egy párt azonban legitim partnere lehet az egyes szakminisztériumoknak, és kopogtathat az egyes kormánytagoknál.
A Magyar Szövetség a párt elnöke, Gubík László által jegyzett levélben elsősorban a napjainkban érvényben lévő finanszírozási modell tökéletlenségeit hangsúlyozza. A két vitatott szorzó, a nagyságrendi és magassági kvóta által eredményezett egyenlőtlenségeket számokkal is igazolták.
„E feltételek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy a pénzforrások egy részének a nagyságrendi együtthatók szerinti újraelosztása miatt 2878 város és község jelentős pénzeszköztől esik el tartósan, amely összeg a kilenc legnagyobb város, főleg Pozsony és Kassa, továbbá Besztercebánya, Turócszentmárton, Nyitra, Eperjes, Trencsén, Nagyszombat és Zsolna költségvetését növeli. A 2023. évi zárszámadás szerint, ez a 2878 város és község számára összesen 106 millió euró kiesést jelentett, amely a fent említett kilenc város költségvetésébe került” – mutatott rá a Magyar Szövetség a Pro Civis Polgári Társulás számításai segítségével a nagyságrendi szempont hatásaira.
A tengerszint feletti magasságra vonatkozó mutató negatívumait pedig egy a kormányfő szívéhez közeli település példájával szemléltették.
„Engedje meg, hogy a fentieket alkalmazzuk az Ön szülővárosának esetére. Nagytapolcsány 24 086 lakossal bír, és 187 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Kiegyensúlyozott modell esetén, 2023-ban 515 ezer euróval kapott volna többet a költségvetésébe. Ha rávetítjük a javasolt módosítást a 2023-as számokra, ez további 129 ezer euró elvonást jelentene” – olvasható a Magyar Szövetség levelében.
A párt arra kéri a kormányfőt, hallgassa meg az általuk kidolgozott megoldási lehetőséget, amit számos város és falu polgármestere támogat.
Az önkormányzatok képviselői az egyeseket negatívan diszkrimináló elosztási képlet átírása mellett azt javasolják, ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön a településekhez. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna nekik, akkor nem kellene aggódniuk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdenek.
„Nagyon korrekthangvételű találkozó volt. Talán a legfontosabb fejlemény az, amit a nyelvtörvény kapcsán mondott. A kormányfő már a kulturális miniszterrel is tisztázta ezt a kérdést. Közölte vele, hogy nem enged át a kormányon semmi olyan módosítást, ami szigorítóan hatna, és amivel szigorítanák a kisebbségek nyelvhasználatát. Ezt nagyon világosan tudtunkra adta”
– nyilatkozta lapunknak Gubík.
„Közben jár abban is, hogy a pénzügyminisztériumban ne csak hivatalnoki szinten, hanem politikai szinten is foglalkozzanak az önkormányzatok finanszírozásának kérdésével” – emelte ki.
Arra is rákérdezett Fico, hogy mire számíthat a Magyar Szövetségtől alapvetően. Gubík vázolta a miniszterelnöknek a Felvidék first politikáját. Ennek értelmében a régiókat és a magyarságot érintő ügyek elsőbbséget élveznek, beleértve az önkormányzatok finanszírozását, az iskolák megőrzését, valamint a jogvédelem biztosítását. Ehhez a politikához hozzátartozik, hogy a Magyar Szövetség nem akar sem kormánypárti, sem ellenzéki lenni.
Persze, nem a Felvidék first kifejezést használtam. Kölcsönesen prospreráló kapcsolatot akarunk kiépíteni az itt élő magyarság és a szlovákság között.
A pártelnök hozzátette, feladatként tekint arra is, hogy a magyar és a szlovák kormány között is jó együttműködést biztosítson.
Gubík szóba hozta a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényt is. Fico erre úgy válaszolt, hogy Horony Ákos,kisebbségi kormánybiztossal kiváló a kapcsolata, ez ügyben vele fog egyeztetni.
A Magyar Szövetség Ficóval egyeztetett
A nyelvtörvény tervezett módosításáról novemberben tárgyalt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke Robert Ficóval, aki ígéretet tett a „status quo” megtartására. Gubík ezt akkor úgy kommentálta, hogy
rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.
Már a jelenlegi törvény alapján is többen feljelentetés született, a Magyar Szövetséget elsősorban a kampányaik miatt érte támadás, de a legutóbb a Nyitra megyében kihelyezett hivatalos közúti táblák miatt érkezett feljelentés.
Meg kellett volna tanulni szlovákul
A minisztérium szerint a tervezett módosítás oka az, hogy egyre több természetes és jogi személy is panaszkodik az államnyelvtörvény megsértésére, amit szerintük a törvény nem egységes értelmezése, illetve a felügyeleti szerv gyenge hatáskörei okoznak. Az előkészített módosítás célja ezért a szlovák nyelv pozíciójának a megerősítése lenne „bizonyos területeken a hivatali és közösségi érintkezésben”. A nyelvtörvény tervezete egyben nagyobb hatáskört adott volna a kulturális minisztériumnak a törvény betartatására, amely komoly bírságokat szabhatott volna ki a törvény megsértőire. Szigorúan megszabták volna a szlovák és a magyar feliratok sorrendjét, a vasúti, és a postai kommunikációt a kisebbségek nyelvén pedig lehetetlenné tették volna.
A törvény kiszivárgott tervezete szerint az állampolgároknak el kellett volna sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni.
Ugyan ehhez nem rendeltek szankciót, vagyis nem tervezték annak megbírságolását, aki nem tud szlovákul, de a szlovák elsajátítását eddig a törvény csak lehetőségként határozta meg.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium elkészítette az államnyelvtörvény tervezetét, amely azonban egyelőre nem nyilvános. Még a kulturális minisztérium központi nyelvi tanácsa sem látta, viszont a lapunkhoz is eljutott változat rendkívül hátrányos a kisebbségek számára. Információink szerint a minisztérium év végéig szeretné befejezni a törvény szövegét, utána kerülhet tárcaközi egyeztetésre, a módosítás pedig 2025. július 1-én lépne életbe. Fiala-Butora János jogász, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Nyelvtudományi Intézetének munkatársa szerint ez a nyelvtörvény eddigi legszigorúbb változata, amely, ha ebben a formában lépne életbe, komoly hátrányt jelentene a szlovákiai magyaroknak is.
Miről szól még az interjú:
Mit jelent, hogy törvénysértés lesz a szlovák nyelv nem ismerete?
Milyen szigorításokat tartalmaz a nyelvtörvény kiszivárgott változata?
Kire vonatkoznak majd a szigorított feltételek?
Kit bírságolhatnak meg a tervezett módosítás alapján?
Büntethetőek lesznek-e a természetes személyek?
Lehet-e majd a buszban magyarul jegyet váltani, a postán magyarul levelet feladni?
Hogyan korlátozná az angol nyelv használatát a minisztérium?
Beszélhetnek-e magyarul az önkormányzati képviselők a testületi ülésen?
A tervezet kiszivárgott változata alapján mi lehet a minisztérium célja a nyelvtörvénnyel?
Ez az eddigi legszigorúbb változata lenne a nyelvtörvénynek. Ugyan nem jelent radikálisan új változtatást, de az látszik belőle, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják tovább korlátozni.
Kisebb részben fellépnek az angol nyelv használata ellen is.
Miből látszik, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják visszaszorítani?
Van egy érdekes, szimbolikusnak tekinthető változás a törvényben. Eddig az államnak lehetőséget kellett teremtenie arra, hogy az emberek elsajátíthassák az államnyelvet, tehát ez egy esély volt, amivel a polgárok élhettek. Az új megfogalmazása szerint azonban az állampolgároknak el kell sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni. Ehhez a paragrafushoz nem kapcsolódik szankció, vagyis
nem büntetik azt, aki esetleg mégsem tanulta meg az államnyelvet, de a nyelvi jogok esetében ez azt jelenti, hogy mindenkinek kötelezően ismernie kell a szlovák nyelvet, és ennek nem ismerete nem lehet ok a kisebbségi nyelvek használatára.
Tehát törvényt sért, aki nem ért, nem beszél szlovákul?
A szlovák nyelv nem ismerete törvénysértés lesz, igaz, szankció nélkül.
Milyen egyéb szigorításokat tartalmaz a tervezet? Tudna példát mondani?
Olyan kicsinyes panaszokra is reagálnak, amelyek kifejezetten a magyar nyelvhez kapcsolódnak. Az ellenőrzést és a bírságok kiszabását szinte teljes mértékben átveszi a minisztérium. Eddig a reklámok esetében a kereskedelmi felügyelet járt el, ők is szabhatták ki a bírságot. Úgy látszik a minisztérium ezzel nem volt elégedett, ezért saját hatáskörbe vette ezt is. A büntetések esetében is komoly változások lesznek.
Egyrészt megemelték a kiszabható bírságot és szélesítették büntethető alanyok körét, másrészt pedig most már kötelező lesz büntetést kiszabni.
Ez utóbbi eddig mérlegelés kérdése volt, a javaslat szerint a minisztérium figyelmeztet, majd kötelezően kiszabja a büntetést. További szigorítás, hogy azok esetében, akik az elmúlt két évben figyelmeztetést vagy akár büntetést kaptak törvénysértés miatt, a tervezet értelmében egy újabb törvénysértés esetén figyelmeztetés nélkül megy a bírság. Ha ezt komolyan veszik, akkor ez sokkal gyakoribb és nagyobb összegű büntetéseket eredményez.
Mi változik a közfeliratok esetében?
Eddig a kétnyelvű közfeliratok esetében a magyar és a szlovák felirat viszonya nem volt megszabva, most mindenütt a szlovák lesz az első helyen, új szabály pedig, hogy a szlovák feliratnak „ugyanolyan láthatónak vagy láthatóbbnak” kell lennie, mint a magyarnak.
Az nem derül ki a tervezetből, hogy ez alatt mit értenek. Információim szerint egy olyan, dunaszerdahelyi reklámtáblán sértődött meg a minisztérium egyik alkalmazottja, amelyiken kevésbé volt látható a szlovák szöveg, mert azt más betűtípussal nyomtatták. Egy másik szabály értelmében pedig a szlovák feliratnak nagyobbnak kell lennie minden másnyelvű feliratnál.
Ez a szabály milyen feliratokra vonatkozik?
Például a bősi vendéglő menüjére, vagy a dunaszerdahelyi Billában a feliratokra. Minden boltra, szolgáltatásra, vállalkozásra stb. A szlovák feliratnak ezeken a helyeken nagyobbnak kell majd lennie.
Kire vonatkoznak majd az új nyelvtörvény szabályai? Csak hivatalokra és vállalkozókra vagy természetes személyekre is?
Vannak szabályok, amelyek csak a közszférára, vannak szabályok, amelyek vállalkozókra is, és vannak olyan szabályok is, amelyek mindenkire, tehát természetes személyekre is.
A természetes személyeknek, tehát az egyszerű embereknek hol kell majd ügyelniük a nyelvhasználatra? Ők is kaphatnak majd bírságot a nyelvtörvény alapján?
A nem vállalkozó természetes személyek nem büntethetők, de őket is utasíthatja a minisztérium. Példa erre a bősi cserkészek esete, akiknek a hirdetése felkerült a község hirdetőtáblájára. Ilyenkor nem ellenük jár el a minisztérium, hanem a közzétevő ellen, aki ebben az esetben Bős önkormányzata volt. A csak magyar nyelvű hirdetés miatt a hirdetést megjelenítő céget büntetik. Ez már ma is így van, ebben nem lesz változás.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai magyaroknak is rendkívül hátrányos lenne az államnyelvtörvény módosítása, véli a Magyar Szövetség, de még bízik a józan észben.
A Magyar Szövetség szerint nem érte őket meglepetésként az államnyelvről szóló törvény módosításának normaszövege, amelyet ők egy „elvadult ötlethalmaznak” tartanak, de bíznak abban, hogy „végül magától is felülkerekedik a józan ész”. Úgy vélik azonban, hogy a törvény előkészítő kulturális minisztérium kezdettől fogva félrevezette a lakosságot.
A minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna
– állítja a Szövetség. Szerintük egyértelmű, hogy a tervezet nem az „alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosítására irányul”, hanem kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Gubík László pártelnök szerint félő, hogy „a szükségtelen módosítás újjáélesztheti az 1990-es évek rossz reflexeit”.
A Magyar Szövetség szerint nem kellene újra előhúzni a „magyar kártyát”, ezt az sem indokolja, hogy zuhan az SNS népszerűsége, amely a kulturális tárcát is irányítja.
Ne játszadozzanak újra a mi kárunkra a nyelvi jogokkal ennyi idő múltán!
– véli a Szövetség.
A párt szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy magyarok és szlovákok egymásra vannak utalva „az együttélés dolgaiban és a világpolitika színpadán” egyaránt.
Ezt Šimkovičová asszonynak még akkor is tiszteletben kell tartania, ha esetleg ezért most nem kap virágcsokrot
– üzeni a kulturális miniszternek a párt.
Miben lesz szélesebb hatáskörű a törvény?
Tágítják a kötelező szlováknyelv-használatot. Betettek két új szabályt, egyik a közlekedésre és a telekommunikációra vonatkozik, tehát postára, a vasútra, az autóbuszközlekedésre. Ezekben minden esetben kötelező a szlovák nyelv használata. Amikor a kötelező szlováknyelvhasználatot ír elő a törvény, utal arra, hogy kivételek lehetnek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozóan, de ezek a kivételek minden esetben szűkebben vannak meghatározva. A telekommunikációra és a közlekedésre pedig egyáltalán nem vonatkozik a kisebbségi nyelvtörvény, nincsenek ilyen jogaik a kisebbségeknek.
Ez mit jelent?
Elvileg azt, hogy egy csallóközi buszjáraton a buszsofőr nem beszélhet magyarul az utasokkal.
És a vasútállomáson csak szlovákul szolgálnak majd ki Komáromban is?
A vasút és a posta ezt eddig a belső szabályzatában határozta ezt meg, de a posta ezt nem vette annyira szigorúan. A vasút eddig is a szlovák nyelvet írta elő, de az alkalmazottai ettől eltértek egyes helyeken, a vasút pedig nem büntette, nem ellenőrizte ezt a szabályt. Ezután viszont már törvényt sértene, ha nem szlovákul szólalna meg az alkalmazott. És az új szabály a busztársaságokra is vonatkozik majd.
Ezek eddig ebben a kérdésben liberális állásponton voltak, nem szabályozták a nyelvhasználatot, a buszsofőrök olyan nyelven beszéltek, ahogyan akartak, ezután szlovákul kell majd beszélniük.
Persze az előfordult eddig is, hogy a buszsofőr nem szólalt meg magyarul Somorján sem, de ez nem a törvény miatt volt, ez a sofőrön múlt.
Az angol nyelvhasználat ellen hogyan lép fel a nyelvtörvény?
A kutatás-fejlesztési pályázatok esetében a pályázás, az elszámolás, az ellenőrzés eddig szlovák mellett angolul, illetve a pályázat kiírásának nyelvén is engedélyezett volt, ez vonatkozott a szlovák Kulturális Alapra és az Audiovizuális Alapra is. Ezt most betiltják, csak szlovákul lehet majd pályázni.
Ennek milyen hatása lehet?
Ez egy teljesen abszurd szabályozás lenne, mert nagyon sok kutatási pályázatot uniós pénzből valósítanak meg, és a pályázók nagy része nemzetközi. Én is egy nemzetközi pályázat keretében dolgozom a SAV Nyelvtudományi Intézeténél. A résztvevő kutatók nagy része nem tud szlovákul, a kommunikáció angolul folyik, az ellenőrzés az EU részéről szintén angolul folyik.
A földrajzi nevek írásában változik valami?
Kisebb szigorítás készül: mindenhol a szlováknak kell elsőnek lennie, és legalább ugyanolyan láthatónak kell lennie, mint a kisebbségi megnevezésnek. Szigorúbb változás jön majd az emléktáblák és az emlékművek esetében. Itt sem volt kötött a feliratok sorrendje, ezután kötelezően a szlovák kerül előre. Emellett azonban azt is bevezetik, hogy a feliratot a minisztériumnak előre jóvá kell hagynia. Egyszer ez a szabály már létezett, csak eltörölték, mert nem volt életszerű. Most újra bevezetik. Erre nincs kapacitása a tárcának.
Az önkormányzatok üléseit érinti a szigorítás? Tárgyalhatnak például magyarul az önkormányzatok a magyarlakta településeken?
Az önkormányzati ülés folyhat a kisebbség nyelvén, de ha videofelvétel készül róla, akkor ezt utólag feliratozni kell majd. Erre valószínűleg nem lesz kapacitása az önkormányzatoknak, ezért inkább azt választják majd, hogy nem készítenek felvételt az ülésről.
Kölcsönösen erősítjük egymást az elnök szerint
Pellegrini méltatta Szlovákia etnikai, kulturális sokszínűségét. Szerint függetlenül attól, hogy Szlovákia melyik szegletében született valaki, milyen társadalmi rétegből származik, vagy milyen nemzetiségű, mindannyian teljes jogú állampolgárai vagyunk a Szlovák Köztársaságnak. Úgy véli,
az etnikai, kulturális, nyelvi sokszínűség erősebbé teszi Szlovákiát, mert az ország ebből a sokféleségből inspirációt meríthet, a különböző közösségek pedig – beleértve a szlovák nemzetet is – kölcsönösen erősítik egymást, ha békében és szinergiában élnek.
Pellegrini arról nem beszélt, hogy ezek a gondolatok vajon mennyire összeegyeztethetők a kulturális miniszter korábbi kijelentéseivel, miszerint: „A szlovák nép kultúrájának szlováknak kell lennie. Szlováknak, és nem másnak”, illetve hogy a szlovák kultúra „keveredését” más kultúrákkal el kell utasítani.
Az államfő utalt arra is, hogy különbséget kell tenni azok között, akik már hosszú ideje jelen vannak Szlovákiában, és azok között, akik csak nemrég telepedtek le az országban, hozzátéve: mindkét csoportnak más-más kihívásokkal kell szembenéznie.
Forró: történelmi jelentőségű pillanat
A köztársasági elnök köszönetet mondott a nemzetiségi ügyekben illetékes tanácsadójának, Forró Krisztiánnak a kerekasztal-beszélgetés megszervezéséért, amelyen a 15 etnikai kisebbség képviselői mellett Horony Ákos, az etnikai kisebbségekért, Alexander Daško, a roma közösségekért, illetve a Simona Zacharová, a civil társadalom fejlődéséért felelős kormánybiztos vettek részt.
Forró a mai eseményt
történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte, hiszen először került sor egy közös, nyílt párbeszédre minden Szlovákiában elismert nemzeti közösség képviselőjével a köztársasági elnök hivatalos jelenlétében, az elnöki palotában.
“Ilyen átfogó találkozóra még nem volt példa. A visszajelzések alapján bátran mondhatjuk, megindult egy bizalomépítő folyamat, ahol nemcsak a problémák kerültek felszínre, hanem közös értékek, jövőképek és megoldási javaslatok is. Ez nem egy befejezett esemény, hanem egy társadalmi párbeszédsorozat nyitánya” – hangsúlyozta az elnök tanácsadója.
Szerinte a találkozó önmagában is erős üzenet, és azt bizonyítja, hogy a köztársasági elnök komolyan veszi a nemzeti közösségek jelenlétét és szerepét Szlovákiában.
Bízom a pozitív elmozdulásban, az eddiginél hangsúlyosabbá válhat a nemzetiségi ügyek jelenléte az elnöki narratívában és cselekvésben is. A közösségek megerősítést kaptak abban, hogy értékes részesei az országnak, és számíthatnak arra, hogy identitásukat nemcsak megőrizhetik, hanem élhetik is – méltósággal és támogatással
– értékelte a hétfői találkozót Forró.
Konkrét panaszok is felmerültek
Horony Ákos kormánybiztos az Új Szó megkeresésére elmondta: jó benyomást tett rá a találkozó, azért is, mert az államfő az eredetileg tervezettnél több időt szánt a kerekasztal-beszélgetésre. Hozzátette: a köztársasági elnök figyelmesen végighallgatta, milyen kihívásokkal szembesülnek az egyes kisebbségek képviselői.
Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban – hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak. Nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra odafigyelve készítsék elő az államnyelvtörvény módosítását
– mutatott rá Horony.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Idén is késik a támogatások kifizetésével a Kisebbségi Kulturális Alap, a magyar pályázóknak még 1,2 millió eurót ki kellene fizetnie. Az alap a késést kapacitáshiánnyal és a pályázók “lassúságával” indokolja. A pályázók szemszögéből viszont az alap csicskáztatja őket, a feleslegesen szigorú ellenőrzésekkel ellehetetleníti a kulturális szervezetek munkáját és egyben lassítja a kifizetést. Közben már kiírták az első felhívást 2025-re.
Továbbra is lassan halad a támogatási szerződések aláírása és a támogatások kifizetése, a Kisebbségi Kulturális Alap a magyar kulturális szervezeteknek fenntartott 4,7 millió euró 80 százalékát, mintegy 3,53 millió eurót utalt át a pályázóknak.
A fennmaradó 1,2 milliót a következő két hónapban kellene kifizetnie – és a pályázónak elköltenie –, az év végéig ki nem fizetett és fel nem használt támogatás már „elveszik”.
Az idén ki nem fizetett összeget hozzácsapják a jövő éves támogatás összegéhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar pályázók által fel nem használt összeg közel felét a többi kisebbség kapja meg. Sok pályázónak azonban az sem segít, ha még megkapja a pénzt, mert már nem tudják azt december végéig elkölteni. Az alap vezetése megszüntette azt a korábbi lehetőséget is, hogy a támogatást a jövő év első három hónapjában is felhasználhassák, ha csak az idei év második felében, augusztus-december hónapokban kapták meg.
Magyarázkodik az alap: nincs elég kapacitás
A Kultminor állítja, mindent megtesznek, hogy az év végéig kifizessék minden pályázónak a támogatást, mert ez az alap érdeke is.
A kifizetést olyan ütemben végezzük, ahogyan ezt a kapacitásunk lehetővé teszik
– magyarázta az Új Szónak az aktuális helyzetet Alena Kotvanová, az alap igazgatója.
Szerinte a Kultminor évek óta kapacitáshiánnyal küzd, kevés az alkalmazottjuk, és egyre több a pályázat. „2018-ban még csak 1400, idén viszont már 1605 nyertes pályázatuk volt” – magyarázta Kotvanová. A helyzetüket nehezítik a munkájukat szabályozó törvények gyakori módosításai is. „Például a pályázóknak 2023-ban és idén is mellékelniük kell a szerződésükhöz az illegális foglalkoztatáshoz kapcsolódó igazolást, ami szintén lassítja a folyamatot” – indokolta a késést az igazgató.
Az igazgató szerint egyes pályázók hozzáállása is lassítja a támogatás kifizetését.
Érvényes, hogy azok kapják meg korábban a támogatást, akiknek meg van minden szükséges mellékletük és gyorsan reagálnak az alap felszólításaira
– mondta Kotvanová. Szerinte gyakran előfordul, hogy a pályázó az ismételt sürgetésre sem reagál.
A működésre már kétszer annyi megy, mint 2017-ben
Kapacitáshiányra már évek óta panaszkodik az alap, azt állítják, hogy kevés az alkalmazott a munka mennyiségéhez képest. Nehezítette a munkájukat az alkalmazottak fluktuációja, ami azonban részben a vezetés hibája.
A működésére fordítható összeg azonban az elmúlt években jelentősen nőtt: a 2017-es megalakuláskor még csak a 8 milliós támogatási összeg 4 százalékát használhatták működésre, vagyis 320 ezer euró – ez mára megduplázódott.
2022-ben 6 százalékra emelkedett, az idei törvénymódosítás pedig már 7 százalékot engedélyez. A jelenlegi 8,8 millió euró támogatási összeg 7 százaléka már 616 ezer euró, amihez még hozzá kell számolni az előző évből megmaradt összeg 7 százalékát is, a növekedés 7 év alatt tehát több mint 100 százalék.
Szigorú ellenőrzés vagy csicskáztatás?
Antal Ágota, a Kultminor igazgatótanácsának a tagja, a magyar koordinációs tanács elnöke szerint azonban a legnagyobb mértékben az alap vezetése a felelős a támogatás kifizetésében mutatkozó késésekért.
Az alap munkájával komoly problémák vannak, az erőforrásaikat nagyon rosszul osztják be
– mondta az Új Szónak Antal. Szerinte túl sok erőt és energiát fordítanak a már nagyon régi pályázatok ellenőrzésére, és ez egyre inkább a “csicskáztatásra” hasonlít. „Folyik a 2018-2021-es pályázatok ellenőrzése, de valójában csak okokat keresnek arra, hogy hogyan büntessék a pályázókat” – mondta Antal.
A támogatási szerződésben ugyan benne van, hogy az alap bármikor ellenőrizheti a támogatás felhasználását, akár 10 évre visszamenőleg is, de a polgári törvénykönyv alapján legfeljebb három évre visszamenőleg ellenőrizhetnének.
A pályázó ugyan vitathatja az ellenőrzés eredményének jogosságát, vagy megtagadhatja a visszaigényelt összeg befizetését, de ez esetben az alap leállítja az aktuálisan megítélt támogatás kifizetését és a következő évben sem pályázhat
– magyarázta Antal. A kulturális szervezeteknek nincs arra kapacitásuk, hogy bíróság előtt bizonyítsák igazukat, ezért a többség befizeti a visszakövetelt összeget.
Kulturális szervezetek munkáját lehetetlenítik el
Antal úgy véli, hogy az alap működésében veszélyezteti az egyes szervezeteket. „Tudok olyan esetről, amikor egy 2020-as pályázatból most követelnek vissza 5 ezer eurót, olyan indokkal, ami jogászok szerint nem állná meg a helyét a bíróságon” – mondta Antal. Ráadásul számíthatnak rá, hogy a következő években elnyert összegek nagy részét is vissza kell fizetniük, mert ugyanazt a „hibát” elkövették minden évben.
Senki nem figyelmeztette őket arra, hogy a 2020-as elszámolásukban hiba van, sőt az elszámolást elfogadta az alap, most viszont visszakövetelik tőlük a pénzt
– mondta Antal.
Antal szerint az alap ellenőrzései alapján úgy tűnik, mintha a pályázók szándékos ellehetetlenítése lenne a cél.
Teljes mértékben ellehetetlenítik az egyes pályázók működését. Hiába érvel a pályázó, hogy az ellenőrzéseken talált »hibák« nem megalapozottak, ők akkor is ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, mert megtehetik
– állítja Antal. Szerinte ezek az ellenőrzések merítik ki az alap erőforrásait, terhelik le a munkatársait, akik szinte csak ezzel foglalkoznak. „Sehol máshol nem találkozunk azzal, hogy 5–6 évre visszamenőleg ellenőriznek elszámolásokat. Ha egy hónapon belül találnak hibát, akkor azt még lehet orvosolni, de 5 év elteltével erre már nincs esély” – mondta a Kultminor igazgatótanácsának tagja.
A semmibe vett irányító szerv
Szerinte az igazgató az alap legfontosabb szervét, a többségében kisebbségek képviselőiből álló igazgatótanácsot és a kisebbségek koordinációs tanácsát is szinte saját beosztottjaként kezeli. „Én évek óta önkormányzati képviselő is vagyok, de ilyen hangnemben, mint az igazgatónő, velem még sehol sem beszéltek” – mondta Antal.
Az alap igazgatója és az igazgatótanács közötti rossz kommunikációra példa az is, hogy Antal Ágota csak az infotörvényre hivatkozva kapott adatokat az igazgatótól.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A napokban indulhat a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) által nyújtott egyes támogatások kifizetése, de a színházi, népművészeti rendezvények, a nagy kulturális események, nyári táborok pályázatait elbíráló bizottság majd csak június 17-én ül össze. Esetükben a kifizetés jóval később várható. Közben Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta, hogy az alap felügyelőbizottságába Rigó Konrád korábbi hidas államtitkár kerüljön.
Alena Kotvanová, a KKA igazgatója lapunknak elmondta, a héten már megkezdődött a nyertes pályázatokra vonatkozó szerződések aláírása és a támogatások utalása is megindult. Mindez azokra a kérelmekre vonatkozik, amelyek esetében a pályázó már az összes szükséges igazolást és dokumentumot benyújtotta. Az alap igazgatója hangsúlyozta, a kifizetések időpontja nagyban függ maguktól a pályázóktól is, hiszen be kell szerezniük a szükséges papírokat. „Ennek ellenére úgy tűnik, idén valamivel optimistábbak lehetünk, mint az előző években” – tette hozzá a pályázatok jelentős részének kifizetési idejére vonatkozóan.
Felvettük a kapcsolatot több szlovákiai magyar kulturális szervezettel, köztük nagy és jelentős hagyománnyal rendelkező intézményekkel, amelyek egytől egyig arról számoltak be, hogy még nem kapták meg a pénzt. Volt olyan szervezet, amely már minden szükséges dokumentumot benyújtott, de ennek ellenére már hosszabb ideje vár a dotáció utalására. Az igazgató a támogatások kifizetésével kapcsolatban kiemelte, hogy ez az egész folyamat csak az után indulhatott meg, hogy az alap ún. szakmai tanácsai eldöntötték, melyik pályázatok kapnak támogatást. Az egyes kisebbségek esetében ezek a testületek kötelező érvényű javaslatot adnak arra, mely projekteket támogassa az alap.
A szakmai tanácsok
A szakmai tanácsok egy része, főleg a kisebb nemzetiségek esetében, már márciusban és áprilisban összeült. A magyar nemzetiség kulturális támogatásáról döntő testületek üléseire is, egyet leszámítva, márciusban, illetve áprilisban sor került. Jelen pillanatban már csak egy szakmai tanács ülése van hátra, mégpedig azé, amely a magyar kisebbség legnagyobb rendezvényeinek, így például a Duna Menti Tavasz színjátszó fesztiválnak, a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválnak és a Gombaszögi Nyári Tábornak a támogatásáról dönt. Az említett rendezvények és a kérdéses bizottság hatáskörébe tartozó többi esemény is évről évre több tízezres kérelemmel fordul az alaphoz, és rend szerint ilyen nagyságrendben nyernek támogatást. Az alap által nyújtott egyik legnagyobb összegű dotációkról van szó. Itt érdemes megjegyezni, hogy az említett színjátszó fesztivált már május 21. és 24. között megtartották, a zselízi népművészeti fesztivált is június 14. és 16. között rendezik. A kérdéses bizottság azonban csak június 17-én és az azt követő napokban tartja meg az ülését, ekkor határoznak arról, hogy az addigra már lezajlott események végül megkapják-e az állami támogatásukat. Kotvanová elmondta, a bizottság a testület egyik tagjának egészségi állapota miatt nem tudott korábban összeülni. De arról is beszélt, hogy a tanácsok ülése általában is nagyban függ attól, a testületek tagjai milyen közös időpontot tudnak találni. Információink szerint a magyar kisebbség rendezvényeinek támogatásáról döntő tanács most öt helyett csak négy fővel működött. Az egyik tag, Juhász Eszter tagsága ugyanis megszűnt, mivel a regionális választáson a Magyar Szövetség színeiben indult.
Az igazgató arról is beszélt, hogy a nyertes pályázóktól a Munkabiztonsági Felügyelőség (Inšpektorát práce) által kiállított igazolást is be kell kérniük, de a vonatkozó jogszabályokban lévő diszkrepancia miatt az intézmény nem a megfelelő formátumú dokumentumot adja ki. Ennek a problémának a megoldásán már dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy a kérelmek feldolgozásának üteme nagyban függ az alap rendelkezésére álló adminisztratív kapacitásoktól is. Hozzátette, ennek egy részét jelen pillanatban lefoglalja az Állami Számvevőszék (Najvyšší kontrolný úrad) által idén januárban indított ellenőrzése. „Az alapnak rendelkezésükre kell bocsátani az adminisztratív, technikai és személyzeti kapacitásai egy részét, ez is hatással van a kifizetések időpontjára” – mondta Kotvanová.
Az igazgató elmondta, a parlamentben terítéken van a KKA-ra vonatkozó törvény módosítása. Ez egyelőre egy technikai jellegű változást tartalmaz. Egyebek mellett azt, hogy mivel tavaly hivatalos nemzetiségként ismerték el a vietnámi kisebbséget, így őket is be kell emelni a jogszabályba. „Amennyire tudom, egy nagyobb módosítás is kilátásban van, amely több területet is érintene. De erről nincsenek konkrét információim” – tette hozzá azzal, az alap nyitott arra, hogy ebben közreműködjön. Arról is beszélt, hogy az uniós szabályoknak megfelelően 200 ezerről 300 ezerre növekedett az a felső küszöb, amelyet támogatásként egy szervezet igényelhet (de minimis).
Kompetenciakérdések
Lapunk tudomására jutott, hogy a Szlovák Köztársaság Kormánya Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa, illetve az ezen belül működő kisebbségi bizottság a közelmúltban Rigó Konrádot, a Híd egykori kulturális államtitkárát jelölte a KKA felügyelőbizottságába. Ezt a jelölést azonban Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta. Mindezt anélkül, hogy részletesen indokolta volna ennek okait. „A rendelkezésemre bocsátott anyagok alapos mérlegelése után arra a következtetésre jutottam, hogy egy másik jelöltet kell állítani, aki jobban tükrözi a Kisebbségi Kulturális Alap szükségleteit, ezért úgy döntöttem, hogy a javaslatnak nem teszek eleget” – olvasható abban a levélben, amelyben a tárcavezető a határozatát ismerteti. A miniszter egy jogi elemzést is készíttetett a döntése mellé, amely szerint neki mint tárcavezetőnek joga van felülbírálni a kisebbségi bizottság vonatkozó döntését. Az alapot vezető Kotvanová ezzel kapcsolatban nem akart nyilatkozni, ahogy arról sem, hogy Rigó megfelelő jelölt lett volna-e a tisztségre. A korábbi hidas államtitkár volt a KKA-t létrehozó törvény egyik kidolgozója.
A jelölés vétózásával kapcsolatban Rigó lapunknak elmondta, belátja, a miniszternek joga volt erre. „Ezzel azonban egy olyan precedenst teremt, amire eddig még Szlovákiában nem volt példa, hiszen a kisebbségi bizottság demokratikusan megválasztott tagjai kollektív döntésén gázol át. Ezzel azt üzeni a hazai nemzetiségeknek, mindegy, hogy az önkormányzatiság jegyében milyen döntést hoz egy kollektív szerv. A miniszter egy személyben ezt semmibe veheti” – mondta a korábbi államtitkár. Arról, hogy mi lehet a jelölésére adott vétó oka, elmondta, a miniszter munkájával és a jelenlegi kormány kulturpolitikájával ő nagyon kritikus. „Azt a fajta rombolást, amit a kultúrában végeznek, arra eddig Szlovákiában nem volt példa” – nyilatkozta, de hozzátette, az is lehet, hogy a Smerhez közel álló szereplők befolyásolták a tárcavezető döntését. „Csak néhány hónappal van mögöttünk az államfőválasztás. Azoknak, akik magyar vonalon összefeküdtek a kormányzó koalícióval, érdekében állhat, hogy ne legyen jobb rálátásom a KKA működésére” – fogalmazott Rigó. Arról is beszélt, azért szeretett volna a felügyelőbizottság tagja lenni, hogy a testületen keresztül a támogatások kifizetésének csúszását felszámolják. Hiszen a felügyelőbizottságnak joga van arra, hogy bizonyos feladatokat szabjon az igazgató számára.
Haraszti Gyula, a kisebbségi bizottság egyik tagja lapunknak úgy nyilatkozott, ez a testület a nemzetiségek egyetlen olyan szerve, ahová a tagok választás útján kerülnek be. Ezzel együtt is az intézménynek nagyon korlátozott jogkörei vannak. Ezek közül az egyik, hogy megválaszthatják a KKA felügyelőbizottságának egyik tagját. „Most a kulturális minisztérium ettől az icipici kompetenciától is megfosztotta a bizottságot” – tette hozzá. Haraszti szerint Rigó, akit a testületben titkos szavazással választottak meg, az egyetlen alkalmas jelölt volt a tisztségre, hiszen jelentős tudással rendelkezik a KKA működéséről. Egyben rámutatott, a miniszter nem közölte a vétója okát. Haraszti úgy véli, a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos, aki elhalasztotta a bizottság következő ülését, akkor is igyekszik együttműködni a kabinettel, ha csorbulnak a nemzetiségek képviselőinek jogai.
Megkerestük Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is, aki elmondta, a kulturális miniszternek a kormányhivatal jogi szakosztálya szerint is joga van vétóval élni a KKA felügyelőbizottságának tagjával kapcsolatban. „Amikor a KKA-ra vonatkozó törvényt készült, akkor kellett volna erre odafigyelni” – tette hozzá arra utalva, hogy a jogszabályt a 3. Fico-kormány idején, a Híd hathatós közreműködésével fogadták el. A törvény előkészítésén maga Rigó is dolgozott. Majd arról beszélt, mivel ő a nemzetiségi önkormányzatiság elvét képviseli, szerinte jobb lett volna ha a kérdéses jogszabály nem lényegi, hanem csak formális jogkört adott volna a miniszternek a KKA felügyelőbizottságára vonatkozóan. Arra a kérdésünkre, hogy a törvény terítéken lévő módosítása során javasolni fog-e egy ilyen irányú módosítást, Horony azzal választolt, erről a kisebbségi bizottságban fognak egyeztetni. Bár most először történt meg, hogy a miniszter élt a vétójogával, Horony szerint nem történt kompetenciaváltozás a tárcavezető és a kisebbségi bizottság között. „Törvénymódosítás erre vonatkozóan ugyanis nem volt” – tette hozzá. Szerinte Rigó kinevezése ellen szólt az az érv, hogy egy politikailag exponált személyről van szó. „Érvek mellette is vannak, hiszen egykor részt vett a törvény kidolgozásában, ismeri az intézményt” – mondta a kormánybiztos. Arról, hogy Šimkovičová pontosan miért utasította el Rigó kinevezését, nem tudott részletesebb felvilágosítást adni, erről a miniszter asszonyt kellene megkérdezni. Hozzátette, július 2-án ül össze a kisebbségi bizottság, akkor tudnak majd új jelöltet választani a KKA felügyelőbizottságába.
Már kiírták a pályázatot 2025-re
Kotvanová állítja, hogy jövőre szeretnék felgyorsítani a pályáztatás lebonyolítását, ezért már most hétfőn kiírták az első pályázati felhívást.
Ez három héttel korábbi időpont a tavalyinál, viszont egyáltalán nem garantálja, hogy jövőre időben hozzájutnak a pályázók a támogatásokhoz.
Ez a legtöbb esetben azt jelentené, hogy már tavasszal vagy legkésőbb nyáron megérkezik a pénz a számlájukra. Idén az első pályázatok elbírálása már áprilisban megtörtént, de a támogatási összegeket mégsem sikerült időben kifizetni. Az pályázóknak a most megjelent első felhívás alapján december 2-ig kell beadniuk pályázataikat.
2025-re legalább 4,664 millió euró jut a magyar kisebbség kulturális életének támogatására, ami a támogatásra fordított teljes összeg 53 százaléka. Ez azonban még várhatóan emelkedni fog az idén el nem költött támogatások arányos részével, de ezt csak jövő év elején tudja pontosan meghatározni az alap.
Az összeget a három terület, az élő, az írott és a professzionális kultúra között már felosztotta a magyar koordinációs tanács: az élő kultúra kapja az összeg 36 százalékát, vagyis 1,68 millió eurót, az írott és a professzionális kultúrára pedig 32-32 százalék, 1,49-1,49 millió euró jut.
Szövetség: teljesen új államnyelvtörvény kell
A Magyar Szövetség pozitívan értékeli az államfő által összehívott kerekasztalt, de szerintük inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentősége van. “Pozitívan értékeljük, hogy a tárgyalások után az államfő a békés együttélés szükségessége mellett éppen azt a két témakört, az ún. kisebbségi törvényt és a nemzeti közösségek nyelvi jogainak a bővítését emelte ki, amelyek a Magyar Szövetség programpontjai között is szerepelnek” – áll a Szövetség nyilatkozatában.
Fontosnak tartják, hogy mielőbb megszülessen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, az államnyelvtörvényt viszont teljesen átalakítanák, szerintük ezen a téren teljesen új filozófiai megközelítésre van szükség.
Az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett az állam hivatalos nyelveiről szóló jogszabály elfogadására lenne szükség
– tájékoztatott álláspontjáról a Magyar Szövetség.
Šimkovičová – és állítólag Pellegrini – szerint a kisebbségek elégedettek a Kultminorral
Šimkovičová kedden Peter Pellegrini kormányfőnél járt, ahol a Kultminorról is tárgyaltak. A minisztérium és a TASR által kiadott hír kisebb eltérést mutat. Az állami hírügynökség híre szerint a Kultminor témáját Pellegrini nyitotta meg, és a hatékonyabb, gyorsabb munka felől érdeklődött. „Megnyitotta a kisebbségi kultúra támogatásának és a munka felgyorsításának, hatékonyabbá tételének témáját” – írja a TASR.
Ezzel szemben a minisztériumi beszámoló az elégedettségről szól, eszerint a kisebbségek is elégedettek az alap munkájával.
Szóba került a nemzeti kisebbségek támogatása is, akiknek a képviselőivel a köztársasági elnök többször személyesen találkozott. Az elnök szavai szerint elégedettségüket fejezték ki a támogatási rendszerrel és a pénzügyi támogatások kifizetésének időzítésével is
– áll a tárca honlapján.
Ez annyiban mindenképpen meglepő, hogy Kultminor munkáját rendszeresen bírálják a kisebbségi szervezetek, mert a támogatásokat általában késve, sokszor már a rendezvény megvalósítása után kapják meg. A támotatásokról döntő egyes szakmai bizottságok ülése idén is csak május-júniusban valósult meg. A támogatások kifizetése idén is június folyamán gyorsult fel, a mai napig mintegy 400 pályázati támogatást folyósított a Kultminor a várható több ezerből.
Kritika elhangzott a miniszter által említett találkozón is, amelyen Pellegrini a kisebbségek képviselőit fogadta.
Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban – hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak
– mondta el lapunknak Horony Ákos kisebbségi ügyi kormánybiztos a találkozó után.
Négy évvel ezelőtt minden nyilvános volt
A jelenlegi igazgatót, Alena Kotvanovát nyilvános pályázati eljárásban, nyilvános meghallgatás után választotta ki az ugyancsak nyilvános összetételű pályázati bizottság. 2021-ben a KKA igazgatói tisztségére összesen négyen jelentkeztek, a nyilvános meghallgatáson végül Eduard Čonka, Alena Kotvanová és Petőcz Kálmán vett részt, mivel Petrus Gyula visszalépett az indulástól. Natália Milanová (OľaNO) akkori kulturális miniszter a bizottság javaslata alapján Alena Kotvanovát nevezte ki a Kultminor élére.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Alena Kotvanová lesz a Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatója. Natália Milanová (OĽaNO), a kulturális tárca vezetője a bizottság pontozásos értékelése alapján nevezi ki a posztra. A bizottság június 22-én, a jelöltek nyilvános meghallgatása után döntött az új igazgató személyéről – tájékoztatott Michal Hajtol, a kulturális minisztérium államtitkári hivatalának munkatársa.
„A pályáztatási eljárást az új miniszteri irányelv szabályozza, amely garantálja a tisztességes, nyílt és átlátható eljárást” – mondta Hajtol. Hozzátette, a pályázat és a nyilvános meghallgat jegyzőkönyvét, a bizottság tagjainak nevét és a pályázók önéletrajzát és pályázatát a minisztérium honlapján teszik közzé.
Kotvanová 2013 óta dolgozik a kisebbségi kormánybiztosi hivatalban, korábban a kormánybiztosi hivatal igazgatója, majd a nemzeti kisebbségjogi főosztály igazgatója volt. Emellett a nemzeti kisebbségek legmagasabb szintű érdekképviseleti platformjának, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok bizottságának titkára.
A minisztérium április 20-án hirdette meg a pályázatot. Négyen jelentkeztek a posztra, közülük azonban csak hárman jelentek meg a nyilvános meghallgatáson. A minisztériumnak számos elvárása van az új vezetéssel szemben, egyebek között a támogatott projektek ellenőrzésére vonatkozó javaslat kidolgozását is elvárja.
A Kisebbségi Kulturális Alap célja a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatása, különös tekintettel a kulturális és tudományos értékek létrehozására.
Az alap jelenlegi igazgatója, Molnár Norbert hivatali ideje júliusban jár le.
Kötelező vagy csak lehetőség?
A tárca július elején hirdette meg az igazgatói posztot, előbb csak a Profesia.sk honlapon, a jelentkezési határidő július 10-én járt le, a jelölteket július 24-én hallgatja meg a pályázati bizottság. A minisztérium a pályázati eljárást teljes titokban bonyolítja: nem hozza nyilvánosságra sem a jelentkezők nevét, sem a pályázók projektjeit, de még a pályázati bizottság tagjainak neve is titkos. A minisztérium azonban a tárca 1/2024-es irányelve szerint a pályázati bizottságokba köteles bevonni annak az intézménynek a képviselőjét is, amelynek vezetői posztjára kiírták a pályázatot. A vonatkozó elírás 4. szakaszának 2. pontja ugyanis előírja, hogy a
bizottság egyik tagja annak a szervezetnek az alkalmazottainak a képviselője, amelynek vezetőjére kihirdették a pályázatot.
A rendelet az alkalmazott képviselőjének a kiválasztásának módját nem határozza meg, nem teljesen világos, hogy a minisztérium miért nem fogadta el az alap munkatársai által megválasztott jelöltet.
Viszont a rendelet kijelentő módban fogalmaz, nem azt mondja, hogy „tagja lehet”, hanem azt, hogy a „bizottság egyik tagja” az alkalmazottak képviselője, vagyis ez kötelező érvényű a minisztérium számára.
A bizottsági tagokról miniszter dönt
Lapunk információi szerint egyébként a bizottság öttagú, a minisztérium négy képviselője mellett csak Kállay András, a kisebbségi kormánytanács tagja kapott benne helyet külső szakértőként. Ő Horony Ákosnak, a kisebbségi kormánybiztosnak a jelölése alapján lett a bizottság tagja.
A vonatkozó rendelet szerint egyébként a bizottság összetételét a miniszter, vagyis Martina Šimkovičová nevezi ki a tagokat.
A bizottság tagja lehet külső szakértő is, és ugyan a miniszter kap egy javaslatot a bizottság összetételére, azt szabadon módosíthatja. Jelen esetben nem világos, hogy a Kultminor alkalmazottainak jelöltjét ki zárta ki a bizottságból. Az alkalmazottak képviselője tagja volt a négy évvel ezelőtti pályázati bizottságnak is, pedig az intézményben akkor sem működött szakszervezet, sem pedig alkalmazotti tanács. Az csak a miniszter jóindulatán múlik, hogy lehetővé teszi-e az alkalmazottaknak, hogy egy képviselőjükkel beleszólhassanak az igazgató kiválasztásába.
Egy elégedett és egy elégedetlen jelölt
A bizottság ábécé sorrendben hallgatta meg a jelölteket, elsőként Lengyel Dianát. Lengyel nagyon elégedetlen volt a meghallgatással, nem kívánt részletesebben nyilatkozni.
Csak annyit mondott lapunknak, hogy a testület több tagjának a kérdéseiből az derült ki, hogy nincsenek tisztában a Kultminor működésével és céljaival.
Ján Štovka sokkal elégedettebben nyilatkozott a meghallgatásról.
Jó érzésem van a meghallgatás után, habár nehéz volt, sokáig »grilleztek«
– mondta az Új Szónak Štovka. Ő ruszin közegből érkezett, népzenészkét több ruszin művészeti csoportban is dolgozik, egyébként sajtófotósként is ismert. „Azt szeretném, hogy a kisebbségek jobban éljenek, ne tűnjenek el, hogy a kulturális identitásukat támogassa az Alap” – foglalta össze a Kultminor céljaival kapcsolatos terveit Štovka.
A Kultminor irányításában növelné a transzparenciát. „Azt akarom, hogy azoknak szolgáljon, akik számára létrehozták, hogy ne Pozsonyban, egy íróasztal mögött hozzák meg a döntéseket, hogy párbeszéd folyjon a kisebbségek régióban élő képviselőivel” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit változtatna a Kultminor működésében. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy most hol születnek a döntések.
Nem tudom, vannak szakmai bizottságok, de mindig jó, ha az adott kisebbség körében élünk, és látjuk a problémáikat
– mondta Štovka a döntéshozatalra vonatkozó kérdésünkre. A Kultminor pályázatokat értékelő szakmai bizottságainak tagjait a kisebbségi szervezetek képviselői választják, pontosabban az öttagú bizottságok három tagját. A másik kettőt az igazgató nevezik ki, feltétel a kisebbségi kultúra ismerete.
Štovka 2022-ben független jelöltként indult az önkormányzati választásokon Eperjes polgármesteri posztjáért, a választáson 0,99 százalékos eredményt ért el.
A pályázati eljárásról és eredményéről megkérdeztük a kulturális minisztériumot is, amint választ kapunk, tájékoztatjuk olvasóinkat.
Kapcsolódó cikkünk
Elkezdődött a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának kiválasztása, lapunk információi szerint három jelentkezőt hívtak meg a meghallgatásra, de a minisztériumba csak két pályázót láttunk bemenni. Ma már eredmény is várható.
Öttagú bizottság választja ki ma a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatóját. A testület ülése nem nyilvános, a sajtót a kulturális minisztérium épületébe sem engedték be. A meghallgatásra három pályázót hívtak be, két nőt és egy férfit. A jelöltek neve is titkos, de Lengyel Diana korábban már megerősítette a sajtónak, hogy beadta pályázatát. Ő meg is érkezett a meghallgatásra.
Rajta kívül még egy jelöltet sikerült azonosítanunk, aki szintén elmondta, hogy a meghallgatásra érkezik. A jelölt feltehetően a ruszin nemzetiségű, eperjesi fotós, Ján Štovka. Az előző választásokon indult Eperjes polgármesteri posztjáért. A harmadik jelentkező az Új Szó információi szerint nem érkezett meg.
Ma már döntés is várható
Kállay András a bizottság egyetlen külsős tagja, akit Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos jelölt a testületbe. Rajta kívül csak a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium képviselői vannak a testületben. „Eredetileg héttagú bizottságot javasoltak, de a Kultminor alkalmazottainak képviselőjét és még egy jelöltet nem fogadtak el” – mondta lapunknak a meghallgatás előtt Kállay. A minisztérium kisebbségi osztálya nem jelölt tagot a bizottságba.
A bizottság várhatóan ma döntést is hoz.
A meghallgatás során pontozzuk a jelentkezőket, a legtöbb pontot szerző jelöltet javasoljuk majd kinevezésre
– mondta Kállay. Az igazgatót Martina Šimkovičová kulturális miniszter nevezi ki, aki egy listát kap a jelöltekkel a szerzett pontszámokkal. Azt megteheti, hogy nem fogadja el a bizottság döntését, ebben az estben azonban új pályázatot kell kiírnia. „A jelenlegi igazgató mandátuma július 31-ével lejár, augusztus 1-től új igazgatót kellene kineveznie” – mondta Kállay. Az új pályázat kiírása legalább egy hónappal csúszást jelentene, addig feltehetően megbízott igazgató vezetné a Kultminort.
Lengyel a pályázatok elbírálását gyorsítaná
A meghallgatásra érkező Lengyel Diana elmondta, hogy igazgatóként elsősorban az elbírálási folyamatot gyorsítaná.
Szeretném, ha legkésőbb január-februárban megkötnénk a támogatási szerződéseket, hogy akik az év első felében terveznek rendezvényeket, tudjanak számolni a támogatásokkal
– mondta Lengyel. Az ellenőrzések rendszerét is módosítaná. „Mindent papíron, postán kell eljuttatni, nem 21. századi a rendszer” – magyarázta a pályázó. Azt is kifogásolta, hogy a Kultminor még mindig a 2021-es pályázatokat ellenőrzi.
A titkos pályáztatási folyamat Lengyel szerint a jelentkezőknek is árt.
A jövendőbeli igazgatónak is erősebb mandátumot adna, ha nyilvános lenne a meghallgatás
– mondta az Új Szónak Lengyel. Ő kész nyilvánosságra hozni a projektjét. „Ha erre a törvény lehetőséget ad, akkor szívesen nyilvánossá teszem a projektemet” – jelentette ki Lengyel. Magát független jelöltnek tartja, habár tagja a Magyar Szövetségnek. „Párttag is jelentkezhet, ha vállalja, hogy a kinevezés után 30 napon belül lemond a tagságáról” – mondta Lengyel.
Ján Štovka nem válaszolt lapunk kérdéseire, csak annyit mondott, hogy az igazgatói meghallgatásra érkezett.
A miniszter szerint transzparens eljárás volt
Šimkovičová várhatóan kinevezi rövidesen a pályázat győztesét, aki az eddigi információk szerint feltehetően Ján Štovka, a ruszin nemzetiségű jelölt lesz. A minisztérium ugyanakkor ma (kedden) sem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a miniszter kit és mikor nevez ki a Kultminor élére, csak annyit közöltek, hogy a „miniszter a törvényeknek megfelelően fog eljárni”.
A miniszter nem lát hibát a pályázati eljárásban.
„A pályázati eljárás transzparens módon zajlott, és a miniszter a jegyzőkönyv kézhezvétele után kinevezi azt a jelöltet, aki az első helyen végzett, a jelentkezővel való kölcsönös megállapodás alapján”
– válaszolta kérdéseinkre Petra Bačinská, a kommunikációs osztály vezetője.
Az érintettek tiltakoznak
A pályázati eljárást a kisebbségi kormánytanács kisebbségi szervezetek által választott tagjai sem tartják megfelelőnek. Korábban a szlovákiai magyar művészek szervezete, a Bázis is tiltakozott a pályáztatás miatt.
„Szerintünk komoly problémák voltak a bizottság összeállításával is” – magyarázta Kállay, aki maga is tagja a kisebbségi kormánytanácsnak. Szerinte a minisztérium szakértőket is bekapcsolhatott volna a bizottság munkájába, amit nem tett meg.
„Gyakorlatilag a kulturális szféra egyetlen képviselője sem volt tagja a bizottságnak. Én sem vagyok kulturális szakember, jogász vagyok”
– magyarázta Kállay.
Ennél is aggasztóbbnak tartja, hogy a kisebbségek sem voltak képviselve megfelelő mértékben a tanácsban.
„Magam voltam a négy minisztériumi alkalmazottal szemben, ezt nem tartom elegendő képviseletnek a kisebbségek számára. Így gyakorlatilag semmilyen hatással nem lehettek a kisebbségek az igazgató kiválasztására”
– tájékoztatott Kállay. A tanács egy-két napon belül állást foglal az igazgató kiválasztásával kapcsolatban.
A Magyar Szövetség már holnap, vagyis szerdán tiltakozni fog a kiválasztás módja ellen. A párt a Főügyészségen támadja meg a pályázati eljárás lefolytatását, a beadványukról részletesen tájékoztatunk.
Transparency: várhatóan a fiókban végzi
A dokumentum feltehetően a nálunk fejlettebb politikai hagyományokkal rendelkező országokban sem érne el komolyabb eredményeket például a transzparencia vagy a korrupció visszaszorítása terén. Ľuboš Kostelanský, a Transparency International Slovensko (TIS) elemzője szerint várhatóan Szlovákiában is csak egy darab papiros marad. „A Transparency-nél attól tartunk, hogy a benne lefektetett célok nem fognak teljesülni” – tájékoztatta az Új Szót Kostelanský. Szerinte az etikai kódex, csupán egy nagyon rövid, deklaratív jellegű dokumentum, amely nem határoz meg konkrét kötelezettségeket a miniszterek számára.
„Várhatóan a kormányhivatal valamelyik fiókjában végzi, majd, és az egyetlen eredménye az lesz, hogy az ország formálisan megpróbált eleget tenni a nemzetközi intézmények elvárásainak”
– mondta az elemző.
Hiányzik az ellenőrző szerv
Azt ugyan Kostelanský is elismeri, hogy a hasonló dokumentumokhoz máshol sem kapcsolnak közvetlen szankciókat, viszont egy állam kikényszertíhetné a szabályok betartását a magas beosztású vezetőktől.
„Végső soron minden miniszter sorsa a miniszterelnöktől függ, aki bármikor leválthatja őt bizalomvesztés vagy akár etikai vétség miatt”
– magyarázta Kostelanský.
Példának a brit kormány etikai kódexét hozza, amely sokkal részletesebben taglalja a miniszterek által követendő szabályokat. „Részletes szabályokat tartalmaz a kormányzati rezidenciák és szolgálati autók használatára, a hivatalos utak lebonyolítására, a miniszter által elfogadható ajándékok értékhatárára, valamint a tisztség megszűnése utáni korlátozásokra. Ez mutatja, hogy az adott ország komolyan veszi az etikát, és várható, hogy e szabályokat ténylegesen betartják” – fejtette ki.
A szlovák erkölcsi kódex ugyan tartalmaz olyan megfogalmazásokat, hogy például a vélelmezett összeférhetetlenséget az adott tisztviselőnek jelentenie kell, de azt nem, hogy milyen szervnek.
„Problémát az is, hogy – a fejlett országokkal ellentétben – a kormány etikai kódexe nem számol független etikai bizottság létrehozásával, amely kivizsgálhatná a vétséggyanús eseteket, és állásfoglalásokat adhatna ki”
– hangsúlyozta Kostelanský.
A köztisztviselők számára egyébként már régóta létezik egy meglehetősen magas színvonalú etikai kódex, amelyet a Köztisztviselői Tanács dolgozott ki és ültetett át a gyakorlatba.
„Sajnos a jelenlegi kormány úgy döntött, hogy ezt a Tanácsot megszünteti, ami negatívan hathat a közigazgatásban dolgozók etikai értékeire”
– zárta az elemző.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányhivatal vezetője, Juraj Gedra (Smer) tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a köztisztviselők viselkedését szabályozó kódexét. A javaslat alapján az aktuális miniszterelnök bírálhatja majd el, hogy egy közszolgálati alkalmazott viselkedése megfelel-e az elvárásoknak – ha pedig nem, akár el is mozdíthatja a pozíciójából.
Az etikai kódex a miniszterekre, az államtitkárokra, a miniszteri tanácsadókra és több hivatal vezetőjére is vonatkozna.
A megkötések alapján a köztisztviselő a közjó érdekében cselekszik, becsületesen és hűségesen képviseli az országot, önzetlenül, átláthatóan és felelősségteljesen szolgálja Szlovákia érdekeit, nem hallgat el információkat a nyilvánosság elől, valamint tiszteli a polgárokat.
Mindez nagyon jól hangzik, de az már kevésbé, hogy Robert Fico miniszterelnök erkölcsi bíraként léphet fel. De még ha általánosabban is közelítünk a probléma felé, akkor is veszélyesnek tűnik, hogy az adott kormányfő morális okokra hivatkozva iktasson ki hivatalnokokat.
Fico a morális irányadó?
Valakinek kétségkívül döntést kell hozni arról – ha már szabályozzuk –, hogy az adott személy viselkedése összhangban van-e a magatartási normákkal.
De eléggé ellentmondásosnak hat, hogy az a miniszterelnök, aki rendszeresen vulgarizmusokkal él, (vagy épp mocskos prostituáltaknak tartja az újságírókat, atyai pofonok szükségességét hangoztatja, valamint középső ujját mutogatja az ellenzéknek) mondja ki a szentenciát: betartja-e valaki az etikus magatartás és a szalonképes viselkedés legmagasabb szintű normáit.
Persze nem csak ez az egy ellentmondás merül fel. Aránylag sok tisztségviselő nem felel meg az aktuális kormányból a majdani elvárásoknak.
A kódexba, ahogy már említettük, például belefoglalták, hogy nem szabad elhallgatni információkat. Ezzel szemben a kormányhivatal nem válaszol egyes szerkesztőségek kérdéseire, a miniszterelnök még klasszikus sajtótájékoztatót is ritkán tart, és ha mégis, akkor sem gyakran hagy teret a kérdéseknek.
De jó példa az is, hogy bár a kódex szerint a köztisztviselők nem helyezhetik előtérbe saját anyagi érdekeiket, a Fico-kormány mégis szinte azonnal megemelte a miniszteri fizetéseket.
A kódex jól hangzik, de a jogkörbővítés kérdéseket vet fel
Az, hogy határozottan rögzítik a közszolgálatiság alapelveit, abszolút helyénvaló. Még nemzetközi szervezetek is többször jelezték, hogy régóta hiányoznak ilyen egyértelmű szabályok országunkban. A tényleges bökkenő (az előbb firtatott ellentmondásokon túl) abban áll, hogy eddig csak a miniszterekre volt hasonló befolyással az aktuális miniszterelnök. Fico például most is tett javaslatot egy új miniszter kinevezésére az államfőnek.
A kódex szerint viszont több tucat vezető hivatalnok sorsáról is hasonlóképpen dönthet majd a kormányfő. Vagyis nehéz megmondani, hogy pontosan milyen eljárás alapján intézheti majd menesztésüket és funkcióba helyezésüket, mert a dokumentból ez egyelőre nem derül ki. A gyakorlatban is problémásnak tűnik a dolog, tekintettel a nagyszámú érintett köztisztviselőre:
van például 15 minisztériumunk, mindegyikben dolgozik általában 2-3 államtitkár, és központi hivatalból is van 11.
Az államtitkárok esetében a jelenlegi gyakorlat is logikusnak tűnik: az adott miniszter javaslatára kerülnek pozícióba, amit a kormány hagy jóvá. Ha viszont ebbe a folyamatba beleszól a kormányfő valamilyen formában, akkor azzal akár személyes konfliktusba is kerülhet a miniszterével. Azt pedig az elmúlt időszakban alaposan megfigyelhettük, hogy a személyes ellentétek egy koalíción belül milyen meghatározóak lehetnek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Abban szinte a teljes hazai politikai színtér egyetért, hogy a parlamenten belüli viták egyre durvábbakká váltak, a felszólalásokban gyakran fordulnak elő a személyeskedések. A koalíció és az ellenzék most egyaránt módosítani szeretné a házszabályt, igaz, más-más szempontból. Andrej Danko (SNS), a parlament alelnöke szerint a jövő évben komoly változások jöhetnek.
Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke nemrégiben arról beszélt, a jövő év elején a parlamenti képviselők feltehetően foglalkoznak majd a házszabály megváltoztatásával. A korábbi rendőrfőkapitány szerint már folynak egyeztetések arról, hogy a viták során korlátozni kellene a felszólalásokra szánt időkeretet.
Az ellenzéki képviselők a tavalyi év végén, illetve az idei év elején éppen azt használták ki, hogy a viták időtartama kapcsán nincsenek komoly szabályozások, így például a büntető törvénykönyv módosításának elfogadását sikerült hetekkel későbbre halasztani. Ennek az időhúzási stratégiának a keretében születtek meg például a Szlovákia mozgalom képviselőinek éjszakába nyúló, mintegy 7 órás felszólalásai.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Tovább folytatódik az ellenzék időhúzási stratégiája a parlamentben, ezúttal a Szlovákia mozgalom képviselői próbálják elodázni a költségvetési javaslatról szóló szavazást azzal, hogy terjedelmes módosító javaslatokat olvasnak fel. Robert Fico (Smer) miniszterelnök felszólította a képviselőket, hogy ennek vessenek véget, de Igor Matovič (Szlovákia) egyelőre hajthatatlan.
Az utóbbi napokban az ellenzéki képviselők különféle módszerekkel igyekeznek elnyújtani a parlamenti vitákat. Így reagáltak arra, hogy a Fico-kabinet gyorsított eljárásban küldte a plénum elé azokat a módosító javaslatokat, amelyekkel eltörölnék a Speciális Ügyészséget (ÚŠP), csökkentenék a korrupcióért kiszabható börtönbüntetések hosszát, illetve szűkítenék a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) jogköreit. A koalíció még ebben az évben el akarta fogadni a felsorolt változtatásokat, amit az ellenzék élesen bírált. Végül úgy döntöttek, elnyújtják a napirenden lévő pontokról szóló vitákat. Az úgynevezett konszolidációs csomagról – amelynek eredményeként 1,6 milliárd euróval bővülne az államkassza a különféle megszorítások révén – egy hétig zajlott a vita, így a koalíciónak végül csak ezen a héten sikerült megszavaznia.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament keddi ülésén zöldet kapott a kormány konszolidációs csomagja, mely nagyjából 1,6 milliárd eurós bevételt jelenthet az államnak. A kabinet megszorító intézkedései között szerepel a bankokra kivetett különadó, az alkoholra és a dohányra vonatkozó jövedéki adó emelése, illetve a második pillérhez való hozzájárulás csökkentése, valamint a bírósági és az adminisztratív díjakért is többet kell majd fizetni.
A pénzügyi tárca elsősorban az államháztartás helyzetével indokolta az adóemelést. A kormányjavaslatot múlt héten kezdte tárgyalni a parlament, de több tucat ellenzéki képviselő szólalt fel a jogszabálytervezet elfogadása ellen. Módosító javaslatokból sem volt hiány, a koalíció azonban nem értett egyet a felvetett változásokkal, így az ellenzék nem járt sikerrel.
Parlamenti harcok
A konszolidációs tervezetet 78 kormánypárti képviselő támogatásával hagyta jóvá a parlament, a szavazás azonban nem ment zökkenőmentesen – az ülést vezető Peter Pellegrini (Hlas) házelnök nem bocsátotta szavazásra Ľubomír Galko (Szlovákia) 290 pontos módosító javaslatát. Az ellenzéki politikusok érvelése szerint Pellegrini megsértette a képviselő jogait, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, hogy vizsgálja meg, törvényesen került-e jóváhagyásra a kormányjavaslat. Galko a bírósági és adminisztratív díjak emelését szerette volna megakadályozni, a több száz pontból álló módosító javaslat felolvasása azonban stratégiai célt is szolgált – az ellenzék szándékosan igyekszik elhúzni a parlamenti vitát, hogy megakadályozza a büntető törvénykönyv módosítását, amire a jövő évi költségvetési javaslat elfogadása után kerülhet sor.
Adóemelés
A Smer-kormány a bankadó mellett a nyereségrészesedés adóját is növeli (7-ről 10 százalékra). A kisvállalkozóknak kedvezhet, hogy 49 790 euróról 60 ezer euróra emelkedik a bevételi küszöb, amire a 15%-os adó vonatkozik.
Drágulnak azonban a vendéglátóipari egységek – az alkoholra a 10%-os áfa helyett 20%-ot számolnak majd fel. A jövedéki adó emelése nem vonatkozik a borra és a sörre – kivéve az éttermeket és vendéglátóhelyeket, ahol az alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni.
A pénzügyminiszter által kidolgozott jogszabály szerint a munkáltatók a jövő évtől a bruttó bér 10 százaléka helyett 11 százalékot lesznek kötelesek az egészségbiztosítási díjra költeni, az önkéntes befizetők, illetve az egyéni vállalkozók esetében pedig a kivetési alap 14 százalékáról 15 százalékra növekszik a tétel. A képviselők rábólintottak az egészségügyi bizottság javaslatára, mely szerint a járulékemelés határozott ideig – 2027 végéig lesz érvényben. A második nyugdíjpillérhez való hozzájárulás csökken, a Szociális Biztosító jövőre csak 4 százalékot utal át a nyugdíjpénztárakba, ami 365 millió euró mínuszt jelent.
A megszorítások jövő áprilistól az ügyintézés során is tapasztalhatóak lesznek, az útlevél díja például a mostani összeg felével emelkedik, a jogosítvány igényléséért pedig a jelenlegi 6,50 helyett 10 eurót kell fizetni.
A spórolást nem úszta meg a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) sem – a kormány a GDP eddigi 0,17 százalékáról 0,12 százalékra csökkenti a támogatást. A becslések szerint így 55 millió eurótól esik el a közmédia. A másik oldalon viszont egy módosító javaslatnak köszönhetően elfogadták a Matica slovenská költségvetésből származó támogatásának növelését.
A konszolidációs csomag elfogadása után azonban a képviselők még mindig nem tudtak rátérni az ÚŠP eltörlésére, hiszen először jóvá kellene hagyniuk a jövő évi állami költségvetésről szóló javaslatot.
Matovičék akcióban
Az ellenzéki időhúzás részben eredményes volt, hiszen a koalíció kénytelen volt lemondani korábbi terveiről, és beismerték, hogy az ÚŠP eltörléséről, valamint a további módosításokról idén már nem lesz idejük tárgyalni, így kénytelenek januárra halasztani a programpontokat.
Az obstrukció azonban tovább folytatódott, főként a Szlovákia mozgalom képviselői részéről. Peter Pellegrini (Hlas) házelnök szerdán a késő délutáni órákban előállt egy ügyrendi javaslattal arról, hogy a tárgyalás megszakítás nélkül zajlik addig, amíg a képviselők el nem érnek a költségvetési tárgyalásról szóló szavazásig. A parlament az esetek többségében legfeljebb 19 óráig tárgyal. Előfordul ugyan, hogy többségi megegyezéssel kicsit elhúzódik az ülés, de arra valóban ritkán kerül sor, hogy a képviselők megszakítás nélkül, még az éjjeli órákban is a plénumban tartózkodnak.
A Szlovákia mozgalom erre válaszul különféle módosító javaslatokat terjesztett be a kormány által jóváhagyott dokumentum mellé. A házszabály értelmében egy vitába bejelentkező képviselőnek 20 perce van arra, hogy elmondja beszédét (30 perc pedig abban az esetben, ha egy teljes frakció nevében szólal fel), azonban a módosító javaslatok felolvasásának időtartamát a törvény nem szabályozza. Ezt kihasználva Matovičék terjedelmes módosító javaslatokkal álltak elő, amelyeket pontról-pontra, szinte betűről betűre olvastak fel. Így fordulhatott elő, hogy Grendel Gábor szerdán 17:30 környékén kezdte meg beszédét, és mintegy 7 órán keresztül a pulpitusnál tartózkodott. Az éjjeli órákban őt követte Peter Pollák és Roman Mikulec (mindketten Szlovákia), akik több mint 5 órán keresztül olvasták fel a javaslatukat.
A költségvetési vitába a Szlovákia mozgalom további képviselői is bejelentkeztek, akik szintén terjedelmes módosító javaslatokkal készülnek, így az obstrukció még hosszú órákon keresztül húzódhat. Matovič ugyan felszólította a többi ellenzéki pártot is, hogy kövessék a stratégiájukat, de egyik frakció sem fogadta meg a javaslatát. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke azt mondta, ők ugyan beszállnak a vitába, de csakis szakmai és tárgyilagos érvekkel állnak elő. Milan Majerský, a KDH elnöke szerint jobb, ha elfogadnak egy rosszul összeállított költségvetést, mintha semmilyet sem szavaznának meg az év végéig.
Fico: Ebből elég
Fico szerda éjjel saját maga is megfordult a parlamentben. Csütörtökre sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen kijelentette, a parlamentben zajló eseményeknek már semmi köze a hagyományos értelemben vett politizáláshoz, és az ellenzék az állam szétverésén dolgozik.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzék végérvényesen az állam szétzilálásának az útjára lépett – közölte Robert Fico (Smer) kormányfő a csütörtöki nyilatkozatában, amellyel az állami költségvetéssel kapcsolatos parlamenti történésekre reagált.
Fico azzal vádolta az ellenzéket, hogy parlamenti obstrukcióval akarja elérni, hogy ne tudják jóváhagyni az állami költségvetést. Figyelmeztetett: ez komoly következményekkel járna az emberek életére nézve. „Költségvetési provizórium esetén nem lehetne kifizetni az energiakompenzációs intézkedéseket, és a jelzáloghitel-támogatásra sem lenne lehetőség. Hasonlóképpen nem lehetne végrehajtani számos más, az állami költségvetéshez kötött intézkedést sem” – figyelmeztetett a kormányfő.
Úgy gondolja, hogy az ellenzék magatartásának semmi köze a klasszikus politikai obstrukcióhoz, illetve a koalíció és az ellenzék közötti vetélkedés megszokott formáihoz. „Az ellenzék a saját politikai céljainak az elérése érdekében túszul ejtette Szlovákia polgárait” – jelentette ki a kormányfő.
Bízik benne, hogy végül sikerül megtárgyalni és elfogadni az állami költségvetést. Felszólította az ellenzéket, hogy ezt ne akadályozza. Megismételte: a Speciális Ügyészi Hivatalról és a Büntető törvénykönyv módosításáról már úgyis csak 2024 januárjában fognak tárgyalni.
A miniszterelnök szerint ugyanis súlyos következményekkel járna, ha a költségvetést idén nem hagynák jóvá, például nem lépnének életbe az energiaárak kompenzálásra szánt intézkedések, melynek eredményeként januárban jelentősen megemelkednének a villanyszámlák. Hangsúlyozta, az obstrukció semmit sem változtat a koalíció hozzáállásán, amely januárban úgyis eltörli a Speciális Ügyészséget. Éppen ezért felszólította az ellenzéket, hagyja abba az időhúzást.
Végül pedig üzent Daniel Lipšic speciális ügyésznek is, aki szerinte az elkövetkező időszakban „újabb támadásokkal készül a koalíciós képviselők ellen”.
„Ne játsszon a tűzzel”
– jelentette ki Fico.
Matovič a miniszterelnök szavaira úgy reagált, a nem elfogadott állami költségvetés nem okozna különösebb problémát az országnak, a villanyszámlakkal kapcsolatos kijelentéseket pedig puszta riogatásnak nevezte.
Gašpar szerint a házszabály módosításáról az ellenzéki képviselőkkel is egyeztetnek majd, de arra viszonylag kevés az esély, hogy széles körű egyeztetés születik majd. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom elnöke például már jelezte, szerinte semmi szükség a felszólalások időtartamának korlátozására.
Etikai kódex
A viták lerövidítését egyelőre a parlament másik alelnöke, Andrej Danko sem tartja valószínű forgatókönyvnek. Az SNS vezetője ugyanakkor egyetért azzal, hogy technikai javításokat lehetne eszközölni például a beterjesztők felszólalásai kapcsán, de a valódi megoldást egy úgynevezett etikai kódex bevezetésében látja. Danko szerint ez egy régóta fennálló a probléma, melynek a megoldási kísérletei eddig mindig kudarcba fulladtak, most azonban bízik abban, hogy a helyzet megváltozhat. Ennek alapján a képviselőknek tartaniuk kellene magukat bizonyos etikai normákhoz, a megjelenéstől kezdve a kommunikáción át egészen az öltözködésig.
Szeptemberben Danko volt az, aki kitiltotta a plénumból Lucia Plavákovát, a Progresszív Szlovákia képviselőjét, akinek a számítógépén különféle szivárványos matricák szerepeltek.
Kapcsolódó cikkünk
A Hlas képviselői megsértették a koalíciós szerződést azzal, hogy támogatták Lucia Plaváková (PS) képviselőt, aki a parlamenti ülésteremből való kitiltása miatt emelt panaszt – állítja Andrej Danko, az SNS elnöke, a parlament alelnöke. Azt akarja, hogy az üggyel a koalíciós tanács foglalkozzon. Danko kitart amellett, hogy jogosan tiltotta ki a teremből Plavákovát, amiért különféle matricák vannak a laptopja fedelére ragasztva, mivel ez reklámnak minősül.
„A Hlas első politikai árulásának lehettek tanúi, mivel a koalíciós szerződés alapján világos, hogy a Hlas képviselői nem támogathattak volna ellenzéki javaslatot” – mondta újságíróknak Danko. Emlékeztetett, hogy a Hlas gyakran hivatkozik a koalíciós szerződésre. „Ez az első alkalom, hogy a Hlas a szavazataival biztosította a PS győzelmét” – jelentette ki az SNS elnöke.
Danko hangsúlyozta, már korábban is figyelmeztette Plavákovát, nem fogja tűrni, hogy a szónoki emelvényen használja a laptopját, ha különféle matricák lesznek ráragasztva. „A képviselők semmilyen témát nem népszerűsíthetnek vizuális eszközökkel” – magyarázta, hozzátéve, hogy ragaszkodik a házszabály betartásához. Danko kedden hasonló esetben avatkozott közbe, mert szerinte a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció tagjai olyan pólót viseltek, ami a mozgalmukat népszerűsítette. A figyelmeztetés után a képviselők felvették a zakójukat.
Samuel Migaľ (Hlas) képviselő kijelentette, nem érti, miért lett kitiltva Plaváková az ülésteremből. „Azt hittem, az SNS azt is beterjeszti, hogy foglaljuk le Plaváková laptopját” – mondta újságíróknak.
Danko szerdán egy rövid szóváltás után ülésvezetőként kitiltotta a teremből Plavákovát. A házszabályra hivatkozott, mely szerint tilos „politikai pártot vagy mozgalmat népszerűsítő és egyéb reklámanyagokat” bevinni az ülésterembe. Konkrétan azt kifogásolta, hogy Plaváková laptopján az LMBTG-mozgalmat népszerűsítő matrica van. A képviselőnő emiatt panaszt tett, a parlament pedig megszavazta a támogatását.
Peter Žiga (Hlas) parlamenti alelnök, megbízott házelnök a házbizottság ülése után bejelentette, az üggyel a parlament alkotmányjogi bizottsága is foglalkozni fog. Hozzátette, módosítani kell a házszabályt, a világos értelmezés érdekében. „Ez egy további ok, hogy a munkacsoport pontosítsa a házszabályt” – mondta.
Milan Majerský, a KDH vezetője azonban nem látja sok értelmét egy ilyen módosításnak.
„Semmire sem megyünk vele, ha ez nem fogja részét képezni a képviselők személyes, mentális felszereltségének. Ha ez megvalósulna, akkor lennénk csak valódi példamutatók a Szlovák Köztársaság előtt, mint törvényhozók”
– jelentette ki.
Alkohol- és drogteszt
Az ellenzéki képviselők azonban egészen más szempontból szeretnének változtatni a házszabályon. A KDH frakcióját nemrégiben elhagyó Martina Bajo Holečková (jelenleg független) egy olyan jogszabály-módosítást terjeszt be a plénum elé, amelynek értelmében bármely képviselő javaslatára az ülést vezető házelnöknek vagy házelnökhelyettesnek köteleznie kellene az adott, felszólalási joggal rendelkező személyt az alkoholteszt elvégzésére, ha a javaslatot legalább 50 képviselő támogatja. Ha az alkoholteszt pozitív lenne, az adott személy elveszítené a felszólalási jogát. Holečková szerint a törvény elfogadására azért is szükség lenne, mert a parlamentben az alkohol valódi problémát jelent, neki is vannak személyes tapasztalatai ittas képviselőkkel.
Danko és Fico is érintett?
Hogy kikre gondolt, nem árulta el, de a sajtóban sokat emlegetik Andrej Danko nevét, akiről például Rudolf Huliak is kijelentette, hogy gondjai vannak az alkohollal.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár a kormánypártok kedden még az ellenzéket tették felelősség azért, hogy teljesen megbénult a törvényhozás munkája, Andrej Danko szerdán elismerte, hogy pártja egykori képviselőinek „önzősége” a felelős a kialakult káoszért. Az énközpontúsággal vádolt Rudolf Huliak eközben úgy határozott, egy minisztériumért cserébe hajlandó támogatni a kormányt.
Hogyan lett a koalíciónak parlamenti többsége Huliakék bojkottja ellenére;Milyen feltétel megszegése esetén vetné be a titkosszolgálatot a kormányfő, Robert Fico;Mi volt a Rudolf Huliak és Andrej Danko közötti újabb pengeváltás tárgya;Miért húzódhat el a koalíciós válság megoldása;
Azután, hogy Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták kedden bejelentették, hogy a következő napokban nem vesznek részt a parlament ülésén, szerdán reggel összeült a koalíciós tanács, hogy megoldást találjanak a váratlan bojkott feloldására. Huliak egyebek mellett azt kifogásolja, hogy Robert Fico kabinetje az SNS-ből való távozása óta figyelmen kívül hagyja őket, a kormányzati kerekasztal mellől azonban ezúttal is hiányzott.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Úgy tűnt, a Hlas és az SNS konfliktusa bonyolíthatja a kulturális miniszter, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) visszahívásáról szóló szavazást, végül azonban a nemzetiektől távozott politikusok lehetetlenítették el a parlament munkáját. A Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők akár napokra is megbéníthatják a törvényhozást.
Mit várnak el a Hlas képviselői a kulturális tárca vezetőjétől;Hogyan bénították meg a parlament működését az SNS egykori honatyái;Ki a felelős a Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők lázadásáért;
Miután a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Andrej Danko a hétvégén ismét a Hlas minisztereit bírálta, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok vezette párt néhány képviselője úgy döntött, viszonozzák a kritikát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormánynak alig maradt ideje, hogy eldöntsék, hogyan akadályozzák meg az energiaárak drasztikus emelkedését 2025-ben. A kabinetre mostanra nem csak a nyilvánosság gyakorol nyomást, a legkisebb koalíciós partner, az SNS is jelezte, ha a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) néhány napon belül nem áll elő konkrét tervvel, akár a menesztése is terítékre kerülhet.
Miért kritizálja Andrej Danko a gazdasági minisztert, Denisa Sakovát;Hogyan reagált a tárcavezető és pártja Danko véleményére;Min múlik a célzott energiasegély sorsa;
Az SNS vezetője, Andrej Danko az elmúlt napokban elsősorban pártja parlamenti frakciójának szakadása miatt került a figyelem középpontjába. A Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők távozása okozta űrt végül a smeres „vendégszereplővel”, Dušan Muňkoval sikerült betölteni. Miután Danko a kormányfő, Robert Fico (Smer) hathatós közbenjárásával stabilizálta a Szlovák Nemzeti Párt tagszámát, visszatért a Hlas tárcavezetőinek bírálatához.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hárommal csökkent a Szlovák Nemzeti Párt parlamentben tevékenykedő képviselőinek száma. Rudolf Huliak, Pavel Ľupták és Ivan Ševčík úgy döntöttek, búcsút intenek a nemzetieknek, és független honatyaként folytatják karrierjüket. Távozásuk az SNS frakciójának szétesését eredményezheti.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko és a párt listáján a parlamentbe jutott Rudolf Huliak kapcsolatában nagyjából egy hónappal ezelőtt következett be törtés, amikor Huliak azzal állt elő, hogy belefoglalná saját pártja, a Nemzeti Koalíció elnevezését az SNS nevébe.
A nemzetiek vezetője már akkor jelezte, úgy érzi, Huliak szét akarja szakítani az SNS parlamenti frakcióját.
Az árulás mindig fáj, és most azt érzem, Huliak elárult, elárulta az SNS-t
– mondta október elején Danko.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Beletenné pártja, a Nemzeti Koalíció (NK) nevét a Szlovák Nemzeti párt parlamenti frakciójának nevébe Rudolf Huliak, aki az NK elnöke. Emellett eltemette Danko házelnöki ambícióit is, mivel kijelentette, hogy a Hlas jelöltjét támogatják a házelnöki posztra. Danko többször is árulónak nevezte Huliakot, aki szerinte szét akarja verni az SNS frakcióját.
Egyre nagyobb a feszültség az SNS frakciójában, Rudolf Huliak módosítaná a frakció nevét és már nem támogatja Andrej Danko házelnöki ambícióit. Huliak a Nemzeti Koalíció elnökeként, de az SNS listáján jutott be két társával együtt a parlamentbe. Most azt szeretné, ha a frakció nevében megjelenne a Nemzeti Koalíció, és a közös frakciót ezután SNS-Nemzeti Koalíció/Független képviselők frakciónak hívnák.
Szilárd tagjai maradunk az SNS frakciójának, de saját identitásunkat akarjuk erősíteni
– jelentette be mai sajtótájékoztatóján Huliak két társával, Ivan Ševčíkkel és Pavel Ľuptákkal közösen. A „progresszív liberalizmus és az LMBT” elleni harccal akarnak még intenzívebben foglalkozni.
Raši a parlament elnöke lehet
A koalíciót továbbra is támogatni fogják, a koalíciós szerződést pedig annyira be akarják tartani, hogy a házelnöki posztra a Hlas jelöltjét, Richard Rašit választanák meg. „Mi tiszteletben tartjuk a koalíciós szerződést, és a Hlas jelöltjére fogunk szavazni, mert a koalíciós szerződés alapján ez a poszt a Hlast illeti meg – mondta az Új Szónak Huliak. – Szeretnénk befejezni ezt a válságot, a közgyűlésünk felhatalmaztott arra, hogy ez a paródia már érjen véget, és a parlament újra működőképes legyen.” Szerinte ugyanis a parlamentet nem tudja három ember vezetni. Arról azonban csak a koalíció tehet, hogy a parlamentet jelenleg három alelnök vezeti, mert múlt héten leváltották a negyedik alelnököt, Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia elnökét.
Huliakot nem zavarja, hogy szembe megy Dankóval
A Hlas jelöltjének támogatásával azonban nyíltan Andrej Danko, az SNS elnöke ellen fordultak, aki Peter Pellegrini köztársasági elnökké való megválasztása után bejelentette igényét a házelnöki posztra. Úgy véli, az lenne igazságos, ha a koalíció mindhárom pártjának „jutna” egy a három legfontosabb állami funkcióból: a Smer adja a kormányfőt, a Hlas a köztársasági elnököt, az SNS pedig a házelnöki posztot tölthetné be. A Hlas azonban ragaszkodik a házelnöki poszthoz, amire Richard Rašit jelölték. A két párt közti ellentét miatt a parlamentnek április óta nincs elnöke, mivel a korábbi házelnök, Peter Pellegrini automatikusan elveszítette ezt, miután megválasztották köztársasági elnöknek.
Ezt tudatosítja Huliak is, de láthatólag nem zavarja.
Mi azt akarjuk, hogy a parlament működőképes legyen, és a kormányválság mielőbb érjen véget, hogy ne játsszuk el ugyanazt a színházat, amit Matovič és Sulík már eljátszott
– mondta az Új Szónak Huliak.
Legyen vége az üzengetésnek, üzente meg Huliak
Huliak megerősítette, hogy két társával együtt szilárdan támogatják a koalíciót és a kormányprogram megvalósítását. Azt is szeretnék elérni, hogy a koalícióban legyen vége az üzengetésnek, enne ellenére sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a frakció nevének a módosítását követelik. „Engem erre felhatalmazott a kongresszus, és tudtam, hogy feleslegesen konfrontálódnék. Melyik pártelnök szeretné, hogy ez történjen?” – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért sajtótájékoztatón jelentették be igényüket a frakció nevének módosítására. – Azért tettünk így, hogy elkerüljük a problémát.” Továbbra is azt állítja azonban, hgoyg Andrej Dankóval nem veszett össze.
Én Andrej Dankóval nem veszekedtem, nincs is okom arra, hogy összevesszek vele. Ez rajta múlik
– mondta Huliak az Új Szónak. Azt elismerte, hogy tudja, Dankónak nem tetszik az ötletük, mert pár szóban őt is tájékoztatták a sajtótájékoztató előtt. „Közvetlenül a sajtótájékoztató előtt beszéltünk vele, nem tetszett neki, ennyi az egész” – mondta Huliak.
Attól nem tart, hogy Danko kitenné őket a frakcióból. „Andrej Danko nem tud kidobni bennünket. Ha hármunkat kidobna, akkor Andrej Dankónak nincs frakciója. Szerintem ezt ő is tudatosítja” – utalt Huliak arra, hogy a frakció megtartásához legalább 9 képviselőre van szükség.
Danko: Huliak áruló, és kérjen bocsánatot Plavákovától
Andrej Danko délután árulásnak nevezte Huliak bejelentését, szavaiból az derült ki, hogy úgy érzi, Huliak szét akarja szakítani az SNS parlamenti frakcióját. „Nem fogom titkolni, hogy sokkolt Huliak bejelentése” – kezdte a sajtótájékoztatót Danko. Azt már megszokta, hogy a Smerrel, a Hlaszal vagy az ellenzékkel vívjon politikai csatákat, Huliak lépését árulásnak tartja.
Az árulás mindig fáj, és most azt érzem, Huliak elárult, elárulta az SNS-t
– mondta Danko. A parlament alelnöke azt várta, hogy Huliak Lucia Plavákovától fog nyilvánosan bocsánatot kérni a múlt heti kijelentései miatt.
Már öt napja azt várom Huliaktól, hogy bocsánatot kér Lucia Plavákovától az SNS és az SNS frakciója nevében is a primitív sértések miatt, és bízom benne, hogy ezt valamikor majd megteszi egy virágcsokorral
– jelentette ki Danko.
Az SNS frakciójának neve nem módosul
Az SNS elnöke úgy véli, hogy Huliak a Hlashoz csapódik. „Álmomban sem gondoltam volna, hogy az egyik legközelebbi munkatársam megegyezik a Hlasszal, talán magával Peter Pellegrinivel” – mondta Danko. Szerinte az volt a koalíciós megállapodás, hogy Peter Žiga marad a megbízott házelnök.
Danko szerint kizárt, hogy az SNS frakciójának a neve megváltozik. „Az SNS frakciójának neve nem változik és nem fog változni” – mondta a pártelnök. Szerinte a frakciónak legalább nyolc tagja marad. Ez azonban csak akkor lenne lehetséges, ha Huliakhoz csak egy képviselő csatlakozik, mivel jelenleg 10 tagja van. Huliak azonban a mellette álló két másik képviselő, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták nevében is beszélt a sajtótájékoztatón.
Huliak már soha többet nem áll vagy ül Danko mellett
Danko rövid sajtótájékoztatóján többször is árulónak nevezte Huliakot, és kijelentette, hogy soha többé nemáll majd melletet a sajtütájékoztatón. „Mindig mellettem állt a sajtótájékoztatókon, ezután már nem fog” – mondta az SNS elnöke. Arra kérte az újságírókat, hogy soha többé ne írják Huliak neve mellé, hogy „SNS”.
A koalíciós tanácsról kizárva
Danko többször a koalíciós tanács üléseire is magával vitte Huliakot, ez a jövőben megszűnik.
Huliak már soha többet nem ül mellettem a koalíciós tanács ülésén
– jelentette ki Danko. Az SNS elnöke arról beszélt, hogy Huliak akkumlátorgyárért cserébe „adta el” őt a Hlasnak. „Akkumlátorgyárról egyeztet Sakovával, ami Očovában lenne” – jelentette ki Danko. Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszterként felel a nagyobb külföldi beruházásokért.
Látszólagos összefogás
Rudolf Huliak keddi sajtótájékoztatóján nem egyedül állt a kamerák elé. Az SNS listáján ugyanis rajta kívül még két olyan képviselő jutott a parlamentbe, aki egyébként a Nemzeti Koalíció színeiben politizál. Huliakhoz hasonlóan Pavel Ľupták és Ivan Ševčík is úgy döntöttek, függetlenként folytatják.
A Nemzeti Koalíció vezetője azzal indokolta a távozásukat, hogy az SNS egyáltalán nem áll szóba velük, sőt, a koalíció tanács ülésein sem vehetnek részt. Huliak szerint a „nemzeti erők“ összefogása, amit a választások előtt Andrej Danko szorgalmazott, csak a látszat kedvéért történt.
Próbálkoztunk, de nem jártunk sikerrel
– jelentette ki Huliak, majd azt is hozzátette, távozásukkal egyúttal Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter intézkedéseitől is el szeretnének határolódni.
Szétesik az SNS
Rudolf Huliak keddi sajtótájékoztatóján egyértelműen kijelentette, a Nemzeti Koalíció nem kívánja megbuktatni a kormányt, a hármasuk továbbra is támogatni fogja Robert Fico kabinetjét.
Huliakék önállósulása nem sodorja ugyan veszélybe a szűk többséggel rendelkező koalíció működését, az SNS frakciója azonban vélhetően megszűnik, mivel a minimális képviselőszám 8. Huliak, Ševčík és Ľupták nélkül azonban a nemzetieknek csak 7 képviselője marad.
Ha egy parlamenti frakció képviselőinek száma a választási ciklus során a küszöbérték alá csökken, a frakció megszűnik
– olvasható a parlament ülésrendjében.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy nem csupán Huliak, Ševčík és Ľupták folytatják függetlenként, hanem az SNS listáján a parlamentbe jutott többi képviselő is. Ezáltal jelentősen gyengül a befolyásuk a törvényhozásban.
Az ellenzék választást emleget
A legkisebb koalíciós párt szétesését az ellenzék sem hagyta szó nélkül. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a közösségi oldalán üzent a kormánynak.
Uraim, ha az emberek problémái helyett a saját gondjaikkal foglalkoznak, akkor engedjék el ezt az egészet, és írják ki az előrehozott választásokat. Mi készen állunk!
– olvasható Šimečka bejegyzésében.
Tegnap is későn volt
A Markíza televízió Testre szabva című politikai vitaműsorának legutóbbi adásában a nemzetiek vezetője, Andrej Danko és az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka vendégeskedett. Danko először a néhány héttel ezelőtt távozott egészségügyi minisztert, Zuzana Dolinkovát (Hlas) kritizálta. Egyebek mellett kijelentette, hogy az egészségügy összeomlásának veszélye a Hlas számlájára írható.
Bízom benne, hogy nem csak pénzt kér majd
– mondta az egészségügyi tárca új vezetőjéről, Kamil Šaškoról (Hlas) Danko.
A nemzetiek vezetője végül elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy jelezte, ha a gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková nem áll elő néhány napon belül egy célzott, kizárólag a lakosok bizonyos csoportjának folyosítandó energiasegély koncepciójával, akkor hlasos kolléganője, Zuzana Dolinková sorsára juthat.
Már tegnap is későn volt
– jelentette ki Andrej Danko, amikor arról kérdezték, mikor kellene a kormánynak bemutatnia az energiasegély tervezetét.
Elutasított kritika
A Hlas elnöke, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter sem hagyta figyelmen kívül Danko szavait, és arra kérte a nemzetiek vezetőjét, tartózkodjon a párt miniszterei ellen irányuló személyes támadásoktól.
„Ezek a felesleges konfliktusok gyengítik a koalíción belüli viszonyokat, valamint az együttműködést, és aláássák a kormány azon képességét, hogy Szlovákia alapvető problémáival foglalkozzon” – olvasható Šutaj Eštok közleményében, aki később közösségi oldalán is reagált.
Azt várjuk Danko úrtól, hogy az SNS minisztériumaira, valamint a pártján belüli problémák megoldásaira összpontosítson.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková maga is üzent Andrej Dankonak. Jelezte, kész személyesen bemutatni a javaslatait a Szlovák Nemzeti Párt elnökének.
Rövid időn belül szívesen leülök Danko úrral, és elmagyarázom neki a kompenzációs rendszert
– írta bejegyzésében Saková.
Célzott segély, de hogyan?
Az elmúlt években a szakértők mellett azon politikusok száma is folyamatosan emelkedett, akik célzott segítségnyújtást szorgalmaznak. A gazdasági miniszter nagyjából három héttel ezelőtt jelentette be, hogy tárgyalásokat folytat a Szlovák Villamosművekkel egy végrehajtási szerződés aláírásáról, amely kulcsfontosságú a konkrét lépések foganatosításához. Denisa Saková ugyanakkor mindenkit biztosított arról, hogy időben bemutatják a támogatási rendszer tervezetét.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy Szlovákiában évek óta problémát okoz, hogy az állam képtelen azonosítani azokat a háztartásokat, amelyek valóban segítségre szorulnak. Egyebek mellett a hiányzó adatoknak tudható be, hogy a kormányok eddig elvetették a célzott támogatás elvét, és inkább különböző szociális intézkedések vezettek be, amik mindenkit érintettek.
Kérdéses továbbá az is, mennyire egyeztethető össze a lakosság legsérülékenyebb csoportjaink támogatása és Robert Fico azon kijelentése, hogy tőle „senki nem várhatja el”, hogy végignézze, ahogy minden háztartás fűtési költségei 25 százalékkal emelkednek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Fenntartásokkal szemléljük a kulturális miniszter munkálkodását. A tereken látott tüntetésekre sem véletlenül került sor
– jelentette ki Samuel Migaľ (Hlas) egy nappal a Martina Šimkovičová visszahívásával kapcsolatos szavazást megelőzően. Az aggályok miatt a kedden esedékes szavazás előtt még egy tárgyalásra is sor került a kulturális miniszterrel. Mivel azonban nem Samuel Migaľ a Hlas egyetlen olyan képviselője, akit aggasztanak a kulturális tárca vezetőjének egyes lépései, az egyeztetésen Roman Malatinec, Ján Ferenčák és Radomír Šalitroš is megjelent.
Világos koncepció a cél
„A fő elképzelésünk, hogy egy világos koncepció kerüljön az asztalra, arról, hogy a szlovák kultúra merre haladjon, mi alapján szülessenek döntések” – összegezte az elvárásaikat Migaľ még a megbeszélés előtt.
A találkozó végül alig pár percig tartott. Roman Malatinec elmondása szerint megállapodtak, hogy a kultúrát érintő kérdéseket egy munkacsoport keretén belül is megnyitják, amely segíthet a tárcavezetőnek eligazodni, milyen stratégiát érdemes választania.
Amíg az elégedetlen hlasos képviselők a parlament könyvtárában egyeztettek a kulturális tárca vezetőjével, a Hlas elnöke jelezte, hogy a pártja nem kívánja megbuktatni Šimkovičovát.
„Felmerülhetnek egyéni aggályok az egyes miniszterekkel kapcsolatban, de ezt mindig zárt ajtók mögött, a koalíciós tanács ülésein vitatjuk meg” – jelentette ki Matúš Šutaj Eštok.
Huliakék magánakciója
Bár a Hlas végül egy mediális üzengetés keretében válaszolt Andrej Danko hétvégi kritikájára, a néhány napja még a nemzetiek sorait erősítő képviselők ennél jóval tovább mentek. Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták a szavazás tervezett időpontjára sajtótájékoztatót hirdettek, ahol bejelentették, hogy kedden és szerdán sem vesznek részt a parlament ülésén.
Azt a visszajelzést kaptuk, hogy feleslegesek vagyunk, a koalíció nélkülünk is rendelkezik 76 szavazattal
– közölte Rudolf Huliak, a Nemzeti Koalíció vezetője.
Távolmaradásukat azzal indokolták, hogy a Szlovák Nemzeti Pártból való távozásuk óta a koalíció figyelmen kívül hagyja őket, de azt is kifogásolják, hogy menesztették az Állami Természetvédelmi Hatóság vezetőjét, Štefan Kyselt.
Zobraziť tento príspevok na Instagrame Príspevok, ktorý zdieľa Rudolf Huliak (@rudolfhuliak)
A sajtótájékoztatón a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) is megjelent, akit Rudolf Huliak az utóbbi napokban többször is éles kritikával illetett.
Csodálkozom, hogy a miniszter úr nem hozott magával pattogatott kukoricát
– reagált Huliak Taraba jelenlétére.
A Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők magánakciója teljesen megbénította a törvényhozás munkáját. Mivel a parlament több próbálkozás után is határozatképtelen maradt, így a tervezett szavazásra sem került sor.
Az ellenzék a ludas
A törvényhozásban történteket a kormánypártok sem hagyták szó nélkül. A Smer, a Hlas és az SNS közös nyilatkozatban reagált, ezt azonban nem Rudolf Huliaknak és másik két képviselőtársának, hanem az ellenzéknek címezték.
A koalíció sajnálattal vette tudomásul, hogy az ellenzék blokkolja a parlament munkáját. Teszik ezt úgy, hogy pontosan tudják, a kormánynak többsége van, amelyet jelenleg az egyik képviselő rövid távú kórházi kezelése miatt nem tudnak érvényesíteni
– olvasható a közleményben.
Az ellenzék azonban úgy értelmezi a keddi nap eseményeit, hogy megkezdődött Robert Fico negyedik kabinetjének széthullása.
„A tákolmányuk élő adásban esik darabokra. Hamarosan kiderül, Huliak úr és társai megvesztegethetőek -e” – közölte Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke.
Bár a koalíció próbálja az ellenzékre hárítani a felelősséget, szerda reggel összeül a koalíciós tanács, hogy megvitassák az aktuális helyzetet.
Váratlan megmentő
A koalíciós tanács végeztével egyedül a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) nyilatkozott a sajtónak, aki mindössze annyit közölt, sajnálja, hogy a Huliak körül tömörülő képviselők magánakciója miatt a hosszabb ideje munkaképtelen, Ján Blcháč kénytelen volt megszakítani a betegszabadságát. Erre amiatt volt szükség, mert Huliakék bojkottja és Ján Blcháč távolléte miatt a koalíciónak mindössze 75 szavazata volt a parlamentben, ami éppen eggyel kevesebb a szükséges minimumnál.
A Hlas színeiben politizáló Blcháč alig két héttel ezelőtt számolt be róla, hogy daganatos megbetegedést diagnosztizáltak nála, így kemoterápiát és sugárkezelést kap
Ez egy nagy emberi teljesítmény volt Blcháč úr részéről, én nem tudnék nyugodtan ülni a kávézóban szavazás helyett
– üzente szarkasztikusan a Huliak körül tömörülő képviselőknek, Dušan Jarjabek (Smer).
Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták rövid időre végül felfüggesztették a lázadásukat. Az ülésterembe azonban kizárólag amiatt tértek vissza, hogy megszavazzák a szülők beleegyezésével kapcsolatos oktatásügyi javaslatot. Huliaknak azért volt fontos ez a módosítás, mert így szeretnék korlátozni, hogy az iskolákban például a szexuális kisebbségekről tanuljanak a gyerekek.
Huliak, Ševčík és Ľupták a voksolást követően elhagyták a termet, a koalíciónak azonban a Blcháč segítségével visszanyert többsége révén sikerült megakadályoznia az igazságügyi tárca vezetőjének, Boris Suso (Smer), valamint a kulturális miniszter, Martina Šikovičová (SNS-jelölt) leváltását.
Tilos a szavazatvásárlás
A koalícióban kialakult válság azonban várhatóan nem ér véget a parlament néhány napra szóló bojkottjával. A kormányfő, Robert Fico (Smer) ugyanis csaknem egy hétre Kínába utazik. A szolgálati útja előtti utolsó munkanapján, szerdán mindössze annyival kommentálta az elmúlt napok eseményeit, „ha bárhonnan olyan információkhoz jut, hogy valaki megpróbálja megvásárolni Huliakék szavazatát, beveti a titkosszolgálatot”. Fico ezzel arra utalt, nem szeretne úgy járni, mint Mikuláš Dzurinda, akinek a HZDS-ből távozott képviselők lekenyerezésének köszönhetően sikerült kitöltenie a második ciklusát.
Danko és Huliak egymásnak esett
A kormányfőhöz hasonlóan Rudolf Huliak is elutasítja a megvásárlásával kapcsolatos vádakat.
„Ezeket Andrej Danko terjeszti” – jelentette ki a Rádio Express politikai vitaműsorában Huliak. A Denník N érdeklődésére azonban maga Rudolf Huliak ismerte el, hogy valamit mégis várnak a kormány támogatásáért cserébe.
Ha részt vállalunk a kabinet működtetésében, akkor logikus, hogy a sorainkból is kerüljön ki egy kormánytag
– nyilatkozta Huliak, majd kifejtette, az, hogy melyik minisztérium jöhet számításba, megegyezés kérdése, Pártként azonban jelezték, a környezetvédelmi tárcára tartanának igényt. Robert Fico meglepetten vette tudomásul ezt az ötletet, amelyről állítása szerint a sajtó érdeklődéséig nem volt tudomása.
Huliak az Express adásában arról is szót ejtett, hogy Tomáš Taraba meg akarta buktatni az SNS elnökét, amire saját bevallása szerint tanúi is vannak. Az Andrej Dankónak címzett üzenetei ezzel nem értek véget.
Andrej Dankónak abba kellen hagynia az alkohollal való flörtölést
– mondta Huliak, majd hozzátette, Dankak már csak egy agysejtje maradt.
Válság a kormányfő távollétében
A kormányfő a következő napokat az országhatárokon kívül tölti, mivel azonban a koalíciós válság nem szűnik meg a távollétében, így kénytelen lesz a megoldáson törni a fejét.
„Még nincs meg a megfelelő politikai formula. Gondolkozunk, mi lehetne az. Meghívást kellene kapniuk, hogy rendszeresen részt vegyenek a koalíciós tanács ülésein? De csak meghívottként, hogy tájékozottak legyenek” – gondolkozott hangosan Robert Fico, aki végül elismerte, hogy „az első tárgyalásoknak az SNS berkeiben kellene zajlania”.
Az SNS elnöke, Andrej Danko azonban kijelentette, hogy „nem lehet kommunikálni egy olyan emberrel, aki folyton eszkalálja a helyzetet”. Danko egyúttal azt is jelezte, elutasítja a Huliak körül tömörülő képviselők követeléseit, a parlament blokkolását pedig szemtelenségnek nevezte.
Igor Matovič pedig nemrégiben azt állította, a jövő évi állami költségvetésről szóló szavazás során maga a miniszterelnök, Robert Fico volt ittas, aki az államháztartás elfogadása után állítólag a középső ujját is feltartotta a Szlovákia mozgalom elnökének.
Matovičék egyébként szintén előállnak egy saját javaslattal, amelynek köszönhetően alkohol- és drogtesztet lehetne végezni a képviselőkön.
„Nem normális azt kérni az emberektől, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket, ha azt látják, hogy ezeket a törvényeket olyan emberek javasolják, támogatják, fogadják el, szavazzák meg, akik nyilvánvalóan ittasak”
– mondta a Szlovákia mozgalom vezetője.
Martin Dubéci, a Progresszív Szlovákia frakcióvezetője lapunknak elmondta, pártja régóta szorgalmazza a házszabály módosítását, és a képviselőik nyitottak lesznek a tárgyalásra.
A házszabályt érintő módosítások várhatóan a jövő februári ülésen kerülnek napirendre. (TASR)
Lesz egy-két észrevétel Gedra tervéhez
A Denník N értesülései szerint Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztériuma már jelezte, hogy változtatásokat fog javasolni a kódexben. Azt nem részletezte a tárca, hogy konkrétan mit szeretne módosítani. A Matúš Šutaj Eštok (Hlas) vezette belügyminisztérium pedig azt válaszolta, csak azután véleményezi a tervezetet, miután alaposan áttanulmányozta. A gazdasági minisztérium hasonlóképpen áll a javaslathoz.
A Gazdasági Versenyhivatal (PMÚ) szerint fontos, hogy a köztisztviselők a lehető legmagasabb szintű szakértelem, szakmaiság, etika és feddhetetlenség követelményeinek megfeleljenek. Ezt azonban nem lehet olyan módon kikényszeríteni, amely akadályozná a független szervek, köztük a PMÚ működését.
Március 10-ig lehet véleményezni a kódexet, ezt követően pedig a kormány hagyhatja jóvá a szabályokat.
230 millió eurós pályázat
A miniszterelnök-helyettes hivatala által meghirdetett, összesen 230 millió euró értékű felhívás alapján több gyanús pályázat is nyert. A pályázatokat feldolgozó Denník N szerint a több nyertes korábban más területen dolgozott, mások akkora összeget nyertek, amely többszöröse a korábbi években elért bevételeiknek.
Sikeresen pályázott, és 10 millió eurót nyert egy homályos hátterű fegyverlobbi szervezet, a Szlovák Köztársaság Kritikus Infrastruktúrája Szövetség, amelyet a Decent Cybersecurity cég alapított.
Ráadásul a Decent Cybersecurity saját pályázata is csaknem 8 millió euró támogatást nyert el, habár tavaly mindössze 110 ezer euró bevétele volt.
Ugyancsak ügyesen pályázott – a legnagyobb egy összegű támogatást kapta, 14,9 millió euró – Mario Hofmann cége, az Axon Neuroscience. A cég ugyan profilba vágó pályázatot adott le, az Alzheimer betegség gyógyítását kutatja, de tulajdonosának, Mario Hoffmannak annyira nem megy az üzlet. Több korábbi cége is veszteséges lett, így kénytele volt eladni azokat, mint például a somorjai sportkomplexumát, az X-Bionics központot.
Megkérdeztük az érintettek álláspontját is, amint választ kapunk, frissítjük hírünket.
A PS feljelentést tesz
Ennek ellenére Kmec hivatala már elkezdte aláírni a szerződéseket az egyes pályázókkal. A Progresszív Szlovákia tájékoztatása szerint már 65 millió euró értékben írt alá szerződést. „A PS feljelentést tesz a Peter Kmec miniszterelnök-helyettes hivatalánál kezelt innovációs támogatások ügyében” – jelentette be Michal Šimečka. Igaz, a hivatal időközben felfüggesztette a szerződéskötéseket, de a központi nyilvántartásban már 13 szerződés megjelent, összesen mintegy 65 millió euró értékben.
Ján Hargaš (PS) parlamenti képviselő szerint a feljelentés két cégre vonatozik: a Perry Soft és a Grizzly Capital nevű cégeknek megítélt támogatásra.
Az első résztulajdonosa Andrej Krúpa, aki Peter Pellegrini államfő tanácsadója, a Grizzly Capital pedig 14 ezer eurós támogatást adott a Hlasnak a 2023-as választás előtt.
A párt azt is követeli, hogy a miniszterelnök-helyettes hozza nyilvánosságra a projektek értékelésének minden dokumentumát, beleértve az értékelők nevét és a pályázatok értékelését is.
Tavaly alakult, idén nyert
Talált gyanús pályázatot az SaS is: a DBC Slovakia cég csak tavaly jött létre, és mindössze 13 ezer eurós bevétele volt, de a pályázaton ő is sikeresen szerepelt.
Biotechnológiai területen tervezett fejlesztésekre kapott 1,45 millió eurót, amire már a szerződést is aláírták.
Kmec államtitkára, Alena Sabelová ma arról tájékoztatott, hogy a biotechnológiai és automatizációs innovációs felhívásokat a miniszterelnök-helyettes hivatalának auditorai fogják ellenőrizni. Elmondása szerint a szerződések alapján járó pénzeket az ellenőrzés lezárultáig nem fogják kifizetni.
A miniszterelnök úgy fogalmazott,
nem engedheti meg, hogy a kabinetjét összekapcsolják a közpénzek gyanús felhasználásával, ezért Kmecnek mennie kell.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas vezetője Ficóra reagálva azt írta a közösségi oldalára, hogy Kmec pénteken már felajánlotta neki a lemondását, amit ő nehéz szívvel ugyan, de elfogadott. Erről szombaton szerették volna tájékoztatni a nyilvánosságot, de Fico megelőzte őket. Šutaj Eštok szerint nem lett volna szükség a kormányfő gesztusára.
SaS: Šutaj Eštok benyújthatná a lemondását Kmecnek
Az SaS azonban arra világított rá, hogy egy miniszternek nem egy másik miniszterhez kell beadnia a lemondását, még akkor sem, ha történetesen a pártelnökről van szó. Kmec visszahívása ugyanis a miniszterelnök és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik.
„Eštok szemmel láthatóan összekeverte a saját feladatkörét az elnökével. Ha viszont úgy gondolja, hogy normális, hogy a kormány egyik tagja a másiknak adja be a lemondását, akkor adja be ő is a sajátját Kmecnek, és mehetnek együtt az elnöki palotába. Biztosan az egész ország fellélegezne”
– mondta Branislav Gröhling, az SaS elnöke.
Fico csak a figyelmet akarja elterelni?
Hozzátette, nem normális, hogy egy garázscég, amely csak tavaly alakult és mindössze 80 euró nyeresége volt, 1,5 millió eurót kapjon vérkutatásra. Az sem tartja normálisnak, hogy több millió euró olyan cégekhez került, amelyek a Hlas párthoz köthetők.
„Bebizonyosodik, hogy a Hlas egy klientelizmusra és közpénzlenyúlásra épülő párt. Ez nem véletlen, ez egy rendszer”
– vélekedett Gröhling, akit az is meglepett, hogy Fico milyen gyorsan reagált Kmeccel kapcsolatban. Mint mondta, a kormányfő nyilvánvalóan ezzel a lépéssel próbálja elterelni a figyelmet a héten történt botrányokról, mint például a miniszterelnök esete a poprádi diákokkal, vagy Miroslav Lajčák levelezése Jeffrey Epsteinnel.
PS: Šaško legyen a következő!
A Progresszív Szlovákia (PS) szerint a miniszterek leváltása nem állhat meg Kmecnél, további tárcavezetőknek kellene távozniuk. Oskar Dvořák, a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke úgy véli, ha Ficónak és Šutaj Eštoknak valóban számít a közpénzek védelme, akkor hasonlóan kell eljárniuk Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter esetében is.
„A mentőtendert egy olyan rendszerre húzták fel, amely a Hlas párt tagjainak és szponzorainak százmilliókat juttatott volna – ráadásul egy garázscégen keresztül, tapasztalat nélkül. Ha Kmecnél jellemről és politikai kultúráról beszéltek, akkor egy kétmilliárdos tendernél ez duplán kell, hogy érvényes legyen. Šaško nem maradhat a posztján”
– vélekedett Dvořák.
A nyilvánosság ereje
Michal Šimečka, a PS elnöke megjegyezte, a jelenlegi kormány szinten minden egyes tagjához fűződik valamilyen botrány, Šutaj Eštoktól Tarabán, Kamenickýn, Šimkovičován és Suskón át egészen Rážig, Migaľig vagy Huliakig. Emlékeztetett, november 17-én az ellenzéki pártok tüntetést szerveznek a kormány ellen, amely elősegítheti a választások közelebb hozását és a Fico-kabinet bukását is. Hozzátette, a PS hívta fel a figyelmet Kmec hivatalának gyanús pénzosztására, és ennek következménye is lett, ami azt bizonyítja, hogy az ellenzéki ellenőrzésnek és a nyilvánosság nyomásának még mindig van súlya.
Kapcsolódó cikkünk
A legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) szerdán „Matovič-mentes” ellenzéki megmozdulást hirdetett november 17-re, a bársonyos forradalom évfordulójára. A pozsonyi Szabadság téren közvetlenül ezután kezdődik majd a civil megemlékezés.
A november 17-ei megmozdulást a PS szervezi az SaS, a KDH és a Demokraták pártokkal közösen.
„Az embereket a Szabadság térre hívjuk, hogy emlékeztessük őket arra: ez a dátum nem csupán egy szám a naptárban. Ez az a nap, amikor a szabadság, a méltóság és a bátorság győzött az igazságtalanság felett” – jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke, aki szerint Fico kormánya a demokrácia alapjait támadta meg azáltal, hogy évtizedekkel a bársonyos forradalom után megszüntette az ünnepnap munkaszüneti jellegét.
„November 17. nemcsak a politikusok és a pártok ügye. Minden állampolgáré” – tette hozzá a pártelnök. A PS ezért megegyezett a civil szektorral: az este hatkor kezdődő ellenzéki rendezvény lezárása után átadják a Szabadság teret a civil társadalom képviselőinek.
Közvetlenül az ellenzéki után kezdődik a civil akció
A Béke Ukrajnának nevű civil szervezet ugyancsak szerdán jelentette be az akcióját „’89-ben kicsengettük a szabadságot, ma meg kell védenünk” címmel, amely 18:30-kor veszi kezdetét a Szabadság téren, a politikai pártok által meghirdetett gyűlés után. A megmozdulást eredetileg az SNP téren tartották volna, de azt jelenleg felújítják.
„Gyűlésünk független, és kizárólag azoknak az embereknek az adományaiból finanszírozzuk, akik hisznek a szabad Szlovákiában. A kommunizmus szolgái nem fognak megállítani minket. Emlékszünk ’89-re – és pontosan tudjuk, miért álltunk akkor a tereken. Nem fognak megfélemlíteni”
– mondta Lucia Štasselová a Béke Ukrajnának szervezet képviseletében. A szervezési költségek finanszírozására nyilvános gyűjtést hirdettek.
A tüntetésen felszólalnak majd az események egykori résztvevői, közéleti és kulturális személyiségek, zenészek és aktivisták, akik szintén elutasítják az autoriter módszerek visszatérését.
Lesz általános sztrájk?
Bár a Szabadság téren jelen lesznek az SaS képviselői is, a párt november 17-e kapcsán továbbra is „általános sztrájkról” beszél, amiért az ellenzéki partnerei – köztük a KDH nyíltan is – bírálják. Ugyanakkor a párt politikusainak megszólalásaiból az következik, hogy általános sztrájkon nem a munkavégzés tömeges leállítását értik (amire utoljára 1989-ben volt példa).
„Ez a nap két síkon fog zajlani – szimbolikusan, hiszen több létesítmény zárva tart majd, felfüggesztik a termelést, illetve kitűzik a generális sztrájk jelvényét”
– nyilatkozta ezzel kapcsolatban Branislav Gröhling, az SaS elnöke.
„A másik sík az ellenzéki és civil kezdeményezésű közös tüntetések lesznek, amelyek egész Szlovákiában zajlanak majd. További részleteket fokozatosan teszünk közzé. Továbbra is érvényes, hogy akik csatlakozni szeretnének, a dostrajku.sk oldalon regisztrálhatnak” – tette hozzá.
Kapcsolódó cikkünk
Az SaS november 17-re általános sztrájkot hirdetett, ehhez saját weboldalt is indított. A párt így tiltakozna a kormány megszorításai ellen, a KDH ugyanakkor nem tartja jó ötletnek a kezdeményezést, mivel szerintük az csak tovább rontana a gazdasági helyzeten. A munkáltatók legnagyobb érdekvédelmi szervezetei sem csatlakoznak. A PS kerekasztal-beszélgetést hívott össze az ügyben.
Branislav Gröhling, az SaS elnöke hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: Szlovákia ébredezik, és egyre többen – magánszemélyek, vállalkozók, cégek és szakszervezetek – érdeklődnek, miként tudnának csatlakozni a megmozduláshoz.
„Szlovákiának általános sztrájkra van szüksége. Meg kell ráznunk Robert Fico kormányát, és emlékeztetnünk kell, hogy a parlamenti demokrácia ereje a néptől ered. Nem hallgathatunk, amikor a gazdaságunk összeomlik, amikor a vállalkozókat ellenségként kezeli a kormány, amikor a befektetők elfordulnak országunktól. Nem maradhatunk tétlenek, ha a szabadságunkat támadják és veszélybe kerül az EU- és NATO-tagságunk”
– hangsúlyozta Gröhling a sajtótájékoztatón.
Állítása szerint sokan jelezték, hogy készek egy vagy akár több órára is szüneteltetni a munkát, bezárni az üzletüket. Konkrétan a Szlovákiai Fuvarozók Szövetségét említette, hozzátéve: a munkáltatókkal és szakszervezetekkel még folynak a tárgyalások. Gröhling ugyanakkor kiemelte: nem szakszervezeti vagy politikai, hanem polgári akcióról van szó.
Nem olyan lesz, mint 1989-ben
Az SaS által meghirdetett tiltakozás időpontja szimbolikus:
1989. november 17-én indult a bársonyos forradalom, amelynek részeként november 27-én Csehszlovákia történetének egyik legnagyobb általános sztrájkját tartották meg.
Két órára a gyárakban, hivatalokban is leállt a munka, több iskolában, egyetemen szünetelt a tanítás. Az üzemek, boltok, hivatalok, iskolák 75 százaléka csatlakozott a megmozduláshoz, az utcákon tízezrek tüntettek. A sztrájk hatalmas társadalmi nyomást gyakorolt a kommunista rendszerre, és kulcsszerepet játszott a politikai változások felgyorsításában.
Gröhling a hétfői sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy a most tervezett sztrájkot nem úgy kell elképzelni, mint az 1989-eset, és megérti, hogy nem minden állampolgárnak lesz lehetősége bekapcsolódni. Szerinte a sztrájkkal való egyetértést más módon is ki lehet majd fejezni – a közösségi hálón, vagy plakátok, matricák kiragasztásával.
A KDH nem támogatja
Az SaS a többi ellenzéki párttal is egyeztet az akcióról. A Demokraták párt már jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést, a KDH azonban elutasította az általános sztrájk ötletét.
„Meggyőződésem, hogy az általános sztrájkot nem politikai pártoknak kell előkészíteniük, és főleg nem meghirdetniük. Ez a munkáltatók vagy a szakszervezetek feladata” – reagált Milan Majerský, a KDH elnöke. Hangsúlyozta, pártja november 17-én a tereken fog megemlékezni a kommunizmus bukásáról, tiltakozva egyebek mellett az ellen is, hogy a kormány döntése értelmében az idei évtől már nem munkaszüneti nap a bársonyos forradalom ünnepe.
Majerský arra is figyelmeztetett, hogy egy általános sztrájk hatalmas gazdasági károkat okozna.
„Végső soron tovább rontaná az államháztartás helyzetét, és éppen azok fizetnének rá, akiket védeni szeretnénk: a családok, a gyerekek, a nyugdíjasok vagy az egyéni vállalkozók”
– mondta. Egyben hangsúlyozta: pártja is elutasítja az „igazságtalan és érzéketlen” konszolidációs intézkedéseket, mert a kormány ahelyett, hogy magán spórolna, azoktól vesz el, akik a legnehezebben tudnak védekezni.
Gröhling ugyanakkor azt állította: a vállalkozók, akikkel egyeztetett, egyetértenek abban, hogy ha szimbolikusan leállítják a munkát vagy szüneteltetik a termelést, az ebből fakadó kár sokkal kisebb lesz annál, mint amit Fico készül előidézni a megszorításokkal. Elmondása szerint a párt egy hét múlva tájékoztat arról, hogyan halad a sztrájk szervezése és hány munkáltató csatlakozott.
A munkáltatók legnagyobb érdekvédelmi szervezetei (RÚZ, AZZZ) hétfőn úgy foglaltak állást az általános sztrájkkal kapcsolatban, hogy szerintük „nincs helye az ilyen politikai tevékenység támogatásának és az abban való részvételnek.”
Kapcsolódó cikkünk
A kormány 22 intézkedést számláló harmadik konszolidációs csomagja a cégeket és a vállalkozókat egyaránt igen érzékenyen érintheti. Az újabb megszorítások hatása egyebek mellett a költségeik emelkedésében, valamint a bevételeik csökkenésében nyilvánulhat meg, amely következtében nem kizárt, hogy kénytelenek lesznek drasztikusan csökkenteni a közhasznú tevékenységek finanszírozására szánt összeg nagyságát is.
Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter hosszas késlekedés után a napokban mutatta be a következő, 2,7 milliárd eurós konszolidációs csomagot, amely intézkedéseinek többsége ezúttal is az adó- és járulékterhek növelésére összpontosít.
Az országban működő vállalatok képviselői pedig rögtön megkongatták a vészharangot, mivel úgy vélik, a kormány ismét velük és a lakosokkal fizetteti meg a nagy állami spórolás árát.
A cégek attól tartanak, nemcsak a kiadásaik emelkednek majd, de a bevételeik is drasztikusan csökkenhetnek, mivel a megszorítások feltehetően a polgárok vásárlóerejére is hatással lesznek. Ez a kombináció pedig még a legoptimistább esetben is azt eredményezheti, hogy egyfajta önkonszolidációt lesznek kénytelenek eszközölni. Egy ilyen belső spórolásnak pedig a közhasznú tevékenységek finanszírozására szánt források is áldozatul eshetnek.
Közhasznú projektek
Bár a döntéshozók hajlamosak az országban működő cégek többségét egyszerű adófizetőkként kezelni, a vállalatok egy részét az össztársadalmat érintő kérdések is foglalkoztatják. A szlovák piacra lépésének 21. évfordulóját ünneplő Lidl eddig legalább tíz alkalommal nyerte el az év adófizetője díjat, országszerte 175 üzletet, három logisztikai központot, valamint egy irodát működtet és nagyjából 6500 munkavállalót foglalkoztat, a vezetők mégsem feledkeztek meg a közhasznú invesztíciókról.
„Fontos számunkra ez az ország, így szeretnénk hozzájárulni a fejlődéséhez”
– magyarázta Kamila Klész, a vállalat adózással kapcsolatos kérdésekért felelős részlegének vezetője, aki azt is megjegyezte, hogy eddig 20 millió eurót költöttek olyan projektek megvalósítására, amikből mindenki profitál. Segítettek például a környezetvédelmi károk egy részének felszámolásában, támogatják a hátrányos helyzetű gyermekeket, játszótereket és városi parkokat építenek, de a céghez kötődik az „Oszd meg és segíts” elnevezést viselő akciót is, amely keretében 2,7 millió euró értékben gyűjtöttek tartós élelmiszereket.
Jótékony vállalatok
Érdemes továbbá megemlíteni a palackvisszaváltásért felelős Betétdíj-rendszerkezelő Társaságot is, amely ugyancsak nagy hangsúlyt fektet a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok támogatására. A társaság a nyár folyamán egy memorandumot írt alá a Szlovák Püspöki Konferenciával, az együttműködés célja pedig az, hogy a jövőben azok is igénybe vehessék a betétdíjas rendszert, akik valamilyen vallási rendezvényre látogatnak. A közös munka azonban különböző jótékonysági projektek támogatását, valamint az ökológiai tudatosság népszerűsítését is magában foglalja majd.
2025. szeptember 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe alkalmából rendezett sasvári zarándoklat volt az első olyan esemény, amelyen már élesben működött az új rendszer. A bevétel teljes összegét pedig a helyi hátrányos helyzetű fiatalok támogatására ajánlották fel. (td)
PS: össze kell fogni és koordináltan fellépni a kormány ellen
Michal Šimečka, a PS elnöke az SaS felvetésére úgy reagált, hogy a kormány intézkedéseit elutasító erőknek koordináltan kell cselekedniük, ezért kerekasztal-egyeztetést hív össze péntekre, ahol az ellenzéki pártok a munkáltatókkal, a szakszervezetekkel és a civil társadalom képviselőivel közösen találják majd ki a november 17-i tiltakozás formáját.
„Le kell ülnünk, ki kell cserélnünk a véleményeket és ötleteket, és közös nevezőre kell jutnunk. Számomra egy dolog alapvető: november 17-ét, a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelem napját méltósággal kell megünnepelnünk, és együtt kell határozott nemet mondanunk arra, hogy a kormány Szlovákiát Moszkva felé húzza és elszegényítse az állampolgárait”
– hangsúlyozta Šimečka.
Mi lesz Matovičékkal?
Nyitott kérdés még az is, hogy az Igor Matovič-féle Szlovákia mozgalom milyen megmozdulást szervez, vagy milyen akción vesz részt a fővárosban. A PS-t vezető Michal Šimečka korábban többször is elhatárolódott a Szlovákia mozgalommal való együttműködéstől, és a közös ellenzéki tüntetésre sem hívták meg a mozgalom képviselőit.
Matovič ezzel szemben múlt héten felszólította a többi ellenzéki párt képviselőit, hogy közösen emlékezzenek meg a bársonyos forradalomról.
„Bár a PS azt mondta, hogy kizár bármilyen együttműködést velünk, ennek ellenére november 17-én együtt kellene állnunk a tereken”
– mondta a korábbi miniszterelnök, hozzátéve, hogy az embereknek „látniuk kell a fényt az alagút végén.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ellenzéki szempontból kudarcba fulladt sikeres alkotmánymódosítás után úgy tűnt, fagypontra jutott a viszony a releváns pártok között, a napokban teljes gőzzel megindult a szervezkedés – ebéddel és közös rendezvényekkel.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia közös ebédre hívta a KDH, az SaS és a jelenleg parlamenten kívüli Demokraták vezetőit, míg a találkozóból kimaradó Igor Matovič-vezette Szlovákia mozgalom a november 17-i tüntetések kapcsán koordinálná a pártokat. Közeledés ugyanúgy lehet ebből, mint versenyfutás és kölcsönös vádaskodás.
Ebéd-diplomácia
A négy ellenzéki párt közös találkozójáról – ahol a vezetők egy teli asztal mellett beszélték meg a vitás ügyeket – mindegyik résztvevő tudósított. Ez már csak azért is szokatlan, mert a korábban, októberben rendezett kerekasztal fejleményeit zárt körben kommunikálták csak, nem büszkélkedtek vele a nyilvánosság előtt.
A titkolózásnak megvannak a gyakorlati okai: a kerekasztalt eredetileg még szeptemberre szervezték, de keresztülhúzta azt az alkotmánymódosításról szóló szavazás, majd a voksolást követő káosz.
A kereszténydemokrata KDH mellett, amely gyakorlatilag „szabad kártyát kapott” az ellenzéki együttműködésből, a Szlovákia mozgalom frakciójának két képviselője is kiszavazott az ellenzékből, az ellentmondásos módosítást pedig elfogadták.
Ami ellenzéki szempontból még rosszabbul alakult szeptemberben, hogy a szavazást követő ideges hangulatban több politikus, köztük a PS-t vezető Michal Šimečka is elhatárolódott a Szlovákia mozgalommal való együttműködéstől. Ezzel a kijelentéssel azonban ugyanannyi kérdést felvetett, mint megoldott, hiszen a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján az ellenzéknek még a Demokraták bejutásával is csak Matovič-csal együtt lenne esélye a kormányalakításra. A közös fellépés erősítésének célja a választói bizalom visszaszerzése lenne.
Közös pontok
Késő ősszel úgy tűnik, hogy a KDH leválasztására tett kísérlet az ellenzéki blokkból nem folytatódik tovább. A kereszténydemokraták a lelkiismereti szabadságról szóló passzusokat is belefoglalnák az alkotmányba, de erre a Smer már nem hajlandó (az állítólagos szóbeli ígéretek ellenére). Közös pontok híján pedig marad az ellenzéki együttműködés szorosabbra vonása.
A négy párt munkaebédjén állítólag a résztvevők szervezési és gyakorlati pontokat is átbeszéltek, a kooperáció szakmai szinten mutatkozhat meg: az ellenzék közös programot alkothat az alapvető gazdasági, külpolitikai és szakpolitikai kérdésekben. Ezzel gyakorlatilag jelezné a választóknak, hogy a következő választás után együtt, egy átgondolt platformot alkotva szeretné irányítani az országot.
A konkrét programpontokról azonban nem szivárogtattak és fontos kérdésnek számít, hogy vajon képesek-e a felek bármiféle megegyezésre jutni a kulturális-etikai kérdésekben. A KDH álláspontja ugyanis több hangsúlyos dologban, mint a terhességmegszakítás, az egyház és az állam szétválasztásának kérdése, vagy az azonos nemű párok jogaival kapcsolatos ügyek, eltér a szövetségeseitől.
Matovič előzne?
A munkaebédből ismételten kimaradt a Szlovákia mozgalom. Nem véletlenül: Igor Matovič és a találkozót szervező PS között továbbra is fagyos a viszony, a mozgalom vezetője rendszeresen bírálja Šimečka pártját és hol a Hlas-szal való közösködéssel, hol az ellenzéki együttműködés elárulásával vádolja meg.
Az egykori miniszterelnök azonban politikailag is kezébe vette a kezdeményezést: közös fellépést javasolt a pártoknak a november 17-i megemlékezések és tiltakozások idején. Míg a PS nem válaszolt a felvetésre, a többi párt részéről óvatos pozitív visszajelzések érkeztek, érdekes lesz figyelemmel követni, hogy a következő napokban miként alakul a tiltakozások szervezésének dinamikája.
Míg a tavaszi és kora őszi tiltakozásokból a Szlovákia mozgalom látványosan kimaradt és saját, kisebb megemlékezéseket tartott (mindenki megelégedésére), november 17-én a mozgalom frontális támadásba lendült. Több nagyvárosban Matovič foglalta le a fontos tereket a saját bejegyzett akcióinak és most egyfajta „baráti gesztusként” ajánlaná fel az ellenzéki partnereinek, hogy beszállhatnak a megemlékezésekbe.
A lépés dilemma elé állítja a pártokat: ha a Szlovákia mozgalommal közösen lépnek a nagyközönség elé a szimbolikus időpontban, akkor nehéz megmagyarázni, miért hiányzik a politikai formáció a közös egyeztetésekről. Amennyiben azonban Matovič megjelenne a tárgyalásokon, azt nem félne a saját javára kihasználni akár az információk szivárogtatásával, akár a megállapodások saját (félre)értelmezésével. Ettől pedig nem csak a Progresszív Szlovákia tart.
A pártok azonban még egy dolgot szeretnének elkerülni: hogy szimbolikusan is veszekedésbe forduljon a demokrácia ünnepének évfordulója. A káosz ugyanis szintén leginkább a rendszeren kívül álló Szlovákia mozgalomnak kedvezne.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia azt tervezi, hogy az ellenzéki pártoknak felajánlja egy politikai és szakmai szintű koordinációs platform létrehozását. A KDH-val, az SaS-szel és a Demokratákkal szeretne együttműködni.
„Az elmúlt két évben több projekt kapcsán is közelebb kerültünk egymáshoz, és egységesebben lépünk fel. Mindegyik pártban kiváló szakértőket és igazi hazafiakat látok. Meggyőződésem, hogy ez a négy párt képes stabil kormányt létrehozni”
– közölte Michal Šimečka, a PS elnöke. Hozzátette: az ellenzék együttműködése lehet annak a reménynek a forrása, hogy a jövőben sikerül újraindítani Szlovákia gazdaságát.
Martina Kakaščíková, a Demokraták szóvivője azt közölte, hogy pártja üdvözli a kezdeményezést, és örül a közös vita elindításának. „Készen állunk arra, hogy szakértelmünkkel, személyzetileg és a programunk keretében is kivegyük ebből a részünket” – közölte.
A Szlovákia mozgalom több megyeszékhelyen – így Nagyszombatban, Eperjesen, Zsolnán és Besztercebányán – is lefoglalt tereket a saját rendezvényei számára, ahová meghívta a többi ellenzéki párt képviselőit is. Az SaS már elfogadta a meghívást, regionális képviselőik fel fognak szólalni az egyes városokban.
A PS annyit közölt, hogy nemcsak Pozsonyban, hanem más szlovákiai városokban is szerveznek megmozdulásokat, de csak ott, ahová nem terveznek más gyűlést.
Šimečka ennek kapcsán megjegyezte, ha a belügyminiszter és a pártja ennyire elkötelezett a politikai kultúra iránt, akkor Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert is le kellene váltani a mentőtender miatt. Šutaj Eštok szerint két olyan ügyről van szó, amit nem érdemes összehasonlítani.
Kettős mércét alkalmaz Fico?
A Hlas vezetője egyúttal arra is emlékeztetett, hogy múlt hétfőn a rendkívüli kormányülésen Jozef Ráž (Smer) közlekedési miniszter is benyújtotta a lemondását a pozsonyi vonatbaleset után, de Fico azt nem fogadta el.
„Elvárom, hogy a saját miniszterei kapcsán is ugyanolyan mércét alkalmazzon”
– mondta Šutaj Eštok, majd később azt is megjegyezte, hogy a miniszterelnöknek elsősorban azokkal a tárcákkal kellene foglalkoznia, amelyeket a Smer irányít.
„Még mindig várjuk, hogy a mezőgazdasági miniszter határozott intézkedéseket hozzon, amelyek az élelmiszerárak drasztikus csökkenését eredményezik”
– tette hozzá, utalva Richard Takáčra, a Smer által jelölt tárcavezetőre.
Kmec utódja kapcsán pedig annyit mondott, a hivatalt ideiglenesen a Hlas valamelyik minisztere veszi át, amíg a párt elnökségével meg nem egyeznek arról, kit kérnek fel a posztra. Utalt arra is, hogy Kmec visszatérhet a parlamentbe a Hlas frakciójába, de hogy kinek a helyére ülhet be, azt nem árulta el.
Kapcsolódó cikkünk
Hirtelen elkezdte aláírni a szerződéseket Peter Kmec miniszterelnök-helyettes hivatala, pedig a pártelnöke, Matúš Šutaj Eštok is arra utasította, hogy vizsgálja meg a támogatásokat. A PS feljelentést tesz az innovációs támogatások ügyében.
A Hlas szponzora és Peter Pellegrini államfő tanácsadójának cége is sikeresen pályázott a Peter Kmec (Hlas) miniszterelnök-helyettes hivatala által kiírt innovációs pályázatokon. Az európai uniós támogatásra azok a cégek pályázhattak, amelyek a robotika és az automatizáció, illetve a biotechnológia területén végeznek kutatásokat. A hivatal összesen 230 millió euró értékű támogatást kínált a cégeknek.
A pályázatok körül több kérdőjel is felmerült a héten, olyan cégek is kaptak támogatást, amelyek nem pontosan az adott területen működtek, csak a pályázat kiírása előtt jöttek létre vagy kezdtek kutatásba az adott területeken. Csütörtökön a Hlas elnöke, Matúš Šutaj Eštok is a pályázati eljárás leállítására szólította fel Peter Kmec miniszterelnök-helyettest.
„Utasítást adtam Peter Kmec miniszterelnök-helyettesnek, hogy azonnal függessze fel és vizsgálja felül azokat az innovációs pályázatokat, amelyekkel kapcsolatban kétségek merültek fel”
– tájékoztatta lapunkat a Hlas sajtóosztálya. A pártelnök szerint teljesen egyértelműnek kell lennie, hogy az „egész folyamat átláthatóan, szakmailag és minden befolyástól mentesen zajlott”. Az nem teljesen világos, hogy a Hlas elnöke milyen alapon utasítja bármire is a miniszterelnök-helyettest, közvetlen jogköre erre semmiképpen nincs.
Kapcsolódó cikkünk
A korrupció gyanújára figyelmeztet a Progresszív Szlovákia (PS): olyan cég kapott uniós támogatást a Hlas vezette minisztériumtól, amely korábban szponzorálta a pártot.
A korrupció mintapéldájának nevezte Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a Peter Kmec (Hlas) miniszterelnök-helyettes hivatala által kiosztott uniós támogatást. Kmec az uniós helyreállítási terv és a tudásalapú gazdaságért felelős tárcát vezeti, és a helyreállítási alapban lévő uniós forrásokra írt ki tavasszal pályázatot.
„Ez a példa is mutatja, hogy a kormány konszolidációs intézkedései teljesen igazságtalanok, a lakosság fizeti meg azokat, közben viszont van pénz a miniszterek dupla fizetésére, drága repülőjegyekre, most pedig azt látjuk: arra is van, hogy a Hlas »megköszönje« a támogatást a szponzorainak”
– mondta a PS elnöke.
A párt szerint 3 millió eurós támogatást kapott egy cég, amely korábban 14 ezer euróval szponzorálta a Hlas pártot. Šimečka szerint a miniszternek és Matúš Šutaj Eštok pártelnöknek magyarázatot kellene adnia erre a támogatásra.
A korrupció mintapéldája
A párt információi szerint a miniszterelnök hivatala a Grizzly Capital részvénytársaságnak hagyott jóvá 3 millió eurós támogatást egy robotika és automatizáció témában kiírt pályázati felhívás alapján.
„Kmec ezzel bemutatta a korrupció mintapéldáját”
– fogalmazott Ján Hargaš, a PS parlamenti képviselője. A Hlast ugyan nem közvetlenül a Grizzly Capital, hanem annak egyik leányvállalata, a Consult For You támogatta 2022-ben 14 ezer euróval. „A tulajdonosi kör ugyanaz, a két cégnek ugyanaz az ember az ügyvivője is” – magyarázta a képviselő.
Hargaš szerint a támogatás azért is gyanús, mert a Grizzly Capital a hivatalos adatok szerint egy kis cég, mindössze egyetlen alkalmazottja van. A tavalyi árbevétele mindössze 1,12 millió euró volt, aminek a 3 millió eurós támogatás csaknem a háromszorosa. Gyanúsnak tartja azt is, hogy a cég idén változtatta meg működési formáját kft-ről részvénytársaságra, így már sokkal nehezebben nyomozható ki a tulajdonosi struktúra.
Kapcsolódó cikkünk
A Korrupció Elleni Államok Csoportja (Group of States against Corruption – GRECO) elégedetlenkedik azzal, ahogy Szlovákia kezeli a területet. Az elmúlt hat évben a javasolt 21 intézkedésből mindössze ötöt vezetett be Pozsony.
A GRECO-t az Európa Tanács 1999-ben hozta létre, hogy a strasbourgi központú szervezet erősítse a korrupció elleni harcot. A tagállamok „kölcsönös egyetértésen és nyomásgyakorláson” alapuló struktúrában tesznek vállalásokat, igaz, mindegyik a saját maga iramában.
Az Európa Tanács közleménye szerint sem a korrupció megelőzése, sem pedig a rendőrség integritásának megerősítése szempontjából nem történt számottevő előrelépés 2019, az utolsó jelentés készítése óta. Hat éve a szervezet 21 ajánlást fogalmazott meg az ország részére. Ebből öt intézkedést azóta bevezettek, négy területen részleges előrelépés történt, további tizenkét területen pedig semmilyen haladásról nem lehet beszélni. A GRECO ezért felszólította Szlovákiát arra, hogy jövő június végéig számoljon be az elmaradások okairól.
A javaslatcsomag több konkrét intézkedést is magába foglal. A szervezet értékeli, hogy a magas pozícióban levő tisztviselők számára készül egy viselkedési kódex, ugyanakkor hiányolja, hogy nincs semmilyen szabályozás a lobbistákkal való kapcsolattartásra. Hiányos és könnyen kijátszható a vagyonbevallások rendszere, valamint alig vonatkoznak korlátozások a hivatalukból távozó köztisztviselőkre – ugyanúgy, a leszerelő rendőrök is túlságosan nagy cselekvési szabadságot élveznek.
A GRECO javasolja, hogy mélyebb vizsgálatoknak vessék alá a vezető tisztviselőket és a tanácsadóikat, hogy csökkentsék a korrupció kockázatát. A szervezet pozitívan értékeli, hogy növekedik a nők aránya a rendőri testületekben és már képzéseket is tartanak az etikai kódexek, valamint a korrupciós bejelentések kezelése kapcsán.
A csoportnak nem tetszik a büntetőjogi reform sem. Augusztusban a szervezet kritizálta, hogy a kormány rövidített eljárásban hoz meg kulcsfontosságú törvényeket, valamint károsnak ítélte meg a korrupciós ügyekre vonatkozó elévülési idő, valamint a büntetési tételek csökkentését.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány etikai kódexben szabályozná a magas beosztású állami hivatalnokok magatartását. A kódextől azt várja, hogy átláthatóbb lesz az államigazgatás és csökken a korrupció. A független elemző szerint viszont a kódex csak egy darab papír, amelynek nem lesz gyakorlati hatása.
A kormány és az államigazgatás egyéb központi intézményeinek vezetői hamarosan erkölcsi kódex szerint élik majd mindennapjaikat, a kódexet szerdán fogadta el a Fico-kabinet. A dokumentum deklarált célja, hogy
„iránymutatást adjon az összeférhetetlenségek elkerülésére”, és „biztosítsa, hogy a közérdek mindig elsőbbséget élvezzen a személyes vagy más érdekekkel szemben”.
Egyben szeretné „erősíteni az átláthatóságot és a felelősségvállalást a döntéshozatal során, megelőzni a korrupciót és az érdekütközést”, valamint el akarja érni, hogy a magas beosztású személyek „pozitív példaként szolgáljanak a szélesebb nyilvánosság” számára. Ez már csak azért is meglepő, mert a kormánykoalíció több tagja ellen is folyik büntetőeljárás korrupció miatt, Peter Kažimír jegybankelnököt pedig már nem jogerősen el is ítélték olyan bűncselekmény miatt, amit még Robert Fico pénzügyminisztereként követett el.
A kormány törekvését azonban bármiféle szankció vagy ellenőrzés nélkül akarja elérni, mivel ilyen elemeket nem tartalmaz az ötoldalas dokumentum. Le is írják az előterjesztő dokumentumban:
„a kódexnek a soft-law, deklaratív jellege van, nem határoz meg új jogi kötelességeket és az esetleges megsértése nem jár jogi következményekkel”.
Amikor teljesen hiányzott a transzparencia
Mindeközben a jelenlegi kormányra valóban ráférne a nagyobb átláthatóság. Példa erre a Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatójának a kiválasztása, vagy az azóta már megszüntetett mentőtender. Mindkét esetben titkosan, zárt ajtók mögött zajlott a pályáztatás, az első esetben Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter, a második esetben pedig Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter volt a felelős. Fico Šimkovičová esetében meg sem szólalt, az egészségügyi minisztertől pedig csak a tender megismétlését kérte.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Martina Šimkovičová kulturális miniszter szerint rendben zajlott a pályázati eljárás a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának a kiválasztására. A bizottság egyetlen kisebbségi képviselője szerint azonban sok sebből vérzik az eljárás, a kisebbségi kormánytanács és a Magyar Szövetség is tiltakozik miatta.
Nem talált hibát Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának kiválasztásában. A pályázati bizottság múlt héten két jelöltet hallgatott meg, Lengyel Dianát és Ján Štovkát, és meghatározta a sorrendet is köztük.
Nem fair eljárás
A hivatalos végeredmény még mindig nem ismert, de a bizottság egyetlen külső tagja, Kállay András szerint nagy pontkülönbség alakult ki a pontozás után a jelöltek között. Kállayt Horony Ákos, a kisebbségügyi kormánybiztos jelölte erre a posztra, ő volt az öttagú bizottság egyetlen kisebbségi tagja. A pályázaton való sikeres szerepléshez legalább 100 pontot kellett elérni a lehetséges 150-ből, de ez csak az egyik jelöltnek sikerült.
„Én a meghallgatás alapján nem érzem indokoltnak ezt a nagy pontszámkülönbséget a két pályázó között. Bizonyos szempontból ez meglepett, a minisztérium működését ismerve kevésbé”
– mondta lapunknak korábban Kállay. Szerinte ez nem fair eljárásra utal. „Nem érzem úgy, hogy a jelöltek felkészültségében vagy a bemutatkozásában volt akkora nagy különbség” – válaszolta Kállay arra a kérdésre, hogy elfogult volt-e a bizottság.
Ismeretlen jelöltek
Kállay a bizottság kedden elkészült jegyzőkönyvét is csak fenntartásokkal írta alá, és több megjegyzést is fűzött hozzá, amelyeket megkapott a kulturális miniszter is. „A megjegyzéseim az egész folyamatra vonatkoztak: nem tartottam, illetve nem tartom most sem kiegyensúlyozottnak a bizottság összetételét” – mondta az Új Szónak Kállay.
Kifogásolta, hogy nem kapott benne helyet a Kultminor alkalmazottainak képviselője, ráadásul a minisztérium kisebbségi osztálya sem képviseltette magát, és senki sem képviselte a kulturális szférát. A bizottság másik négy tagja a kulturális minisztérium alkalmazottja, kettő az államnyelv védelmével foglalkozó osztály dolgozója, a harmadik a személyzeti osztály vezetője, a negyedik pedig az egyik államtitkár irodavezetője volt.
Kállay kifogásolta azt is, hogy a folyamatról semmilyen tájékoztatást nem kapott a nyilvánosság, sem a jelöltek nevét, sem a projektjeiket nem hozták nyilvánosságra.
„A nyilvánosságnak így semmilyen elképzelése nincs a jelöltekről, nem tudhatja, hogy hogyan képzelik el az alap működését a továbbiakban”
– mondta Kállay.
Furcsa kérdések, továbbra is teljes titoktartás
Kifogásolta a jelölteknek feltett egyes kérdéseket is.
„Én elhatárolódtam attól, hogy arról kérdezték a jelölteket, hogy a többségi nemzet kulturális szereplői milyen módon tudnának fellépni egy kisebbségi fesztiválon”
– magyarázta Kállay, hozzátéve: ez nem a Kultminor feladata. Ezt a kérdést a bizottság egyik minisztérium által delegált tagja tette fel a jelöltek egyikének.
Kérte azt is, hogy a jegyzőkönyvbe kerüljön be a győztes pályázó pályamunkája is.
Arról tájékoztatták azonban, hogy maga a jegyzőkönyv sem lesz nyilvános, vagyis azt sem lehet majd megtudni, hogy az egyes jelöltek mennyi pontot kaptak.
Habár a kifogásait nem csatolták a jegyzőkönyvhöz, de azt ígérték neki, hogy azokat eljuttatják a miniszternek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Két jelentkezőt hallgatott meg a ma (csütörtök) a pályázati bizottság, akik a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára jelentkeztek. Nagy pontkülönbséggel hozták ki az első helyezettet, de megjátszott lehetett az egész pályáztatás. Az eljárás a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott.
A Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatói posztjára kiírt pályázatra jelentkező három pályázó közül csak kettő jelent meg ma a pályázati bizottság előtt. A testület Lengyel Dianát és Ján Štovkát hallgatta meg, illetve pontozta.
Végeredményről legkorábban holnap tájékoztat a minisztérium, de annyi biztos, hogy a pontozás alapján csak az egyik jelölt felelt meg, ráadásul nagy különbség volt a két jelölt pontszáma között. Kállay András, a bizottság egyetlen külsős tagja nem tartja teljesen objektívnek a testület munkáját.
A Kultminor igazgatói posztjára július elején írta ki a pályázatot a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium. A pályázati eljárásból azonban csak a pályázati felhívás volt a nyilvános, a folyamat többi részéről semmilyen tájékoztatást nem adott a minisztérium. Így nem lehetett tudni, kik a pályázati bizottság tagjai, sem azt, hogy kik jelentkeztek az igazgatói posztra, sem a jelentkezők pályázatát nem hozták nyilvánosságra, és a jelöltek meghallgatása is a nyilvánosság teljes kizárásával történt.
A döntés megszületett, de még nem nyilvános
A bizottságról annyit sikerült megtudni, hogy öt tagja volt, az egyiket, Kállay Andrást a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos jelölte. De ezt az információt sem a minisztérium hozta nyilvánosságra. A tárca elutasította a Kultminor alkalmazottainak a jelöltjét is, pedig az alkalmazottak képviselőjének a minisztérium vonatkozó rendelete szerint is helye van a bizottságban.
Lapunk információi szerint a pályázatra öten jelentkeztek, de két pályázót a bizottság formai okokra hivatkozva kizárt, nem teljesítették a pályázat feltételeit. A három jelentkezőből ma (csütörtök) kettő jelent meg a bizottság előtt. A harmadik, Hodossy Soňa egészségi okokra hivatkozva kérte a meghallgatás elnapolását, de erre a bizottságnak nem volt lehetősége.
A bizottság munkájáról csak Kállay András tájékoztatott, az eredményt azonban ő sem árulhatta el, mivel még a pályázókat sem tájékoztatták róla.
A döntés megszületett, mivel a jelölteket azonnal pontoztuk, és a kapott pontszám alapján kialakult a sorrend
– mondta az Új Szónak Kállay András. A jelölteket még a szerzett pontszámukról sem tájékoztatta testület. Az eredményt legkorábban holnap, legkésőbb hétfőn tudják meg a jelentkezők.
Nem indokolt a nagy különbség
Kállay szerint azonban meglepő, hogy a két jelölt között nagy pontszámkülönbség alakult ki. „Én a meghallgatás alapján nem érzem indokoltnak ezt a nagy pontszámkülönbséget a két pályázó között. Bizonyos szempontból ez meglepett, a minisztérium működését ismerve már kevésbé” – mondta Kállay. Szerinte ez a nem fair eljárásra utalhat.
Nem érzem úgy, hogy a jelöltek felkészültségében vagy a bemutatkozásában volt akkora nagy különbség
– válaszolta Kállay arra a kérdésre, hogy elfogult volt-e a bizottság.
A bizottság minden tagja maximum 30 pontot adhatott a jelöltnek, vagyis az összpontszám 150 pont volt. A jelölt akkor felelt meg, ha legalább 100 pontot szerzett. Kállay szerint a 100 pontos szintet csak az egyik jelölt ugrotta meg, ami szerinte nem méltányos a másik jelölttel szemben.
A jelöltek 10 percet kaptak projektjük bemutatására, majd a bizottság mintegy 20 percig faggathatta őket. A bemutatás azonban csak szóban történhetett, kivetítőt vagy más elektronikus segédeszközt nem kaptak a pályázók. „A jegyzeteiket használhatták, de egyik jelöltnek sem okozott gondot a projektjének bemutatása” – mondta Kállay.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kulturális minisztérium nem fogadta el a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) alkalmazottai által megválasztott képviselőt. Hiányolja a szakszervezetet vagy az alkalmazotti tanácsot.
A kulturális minisztérium nem tette lehetővé a Kultminor alkalmazottainak, hogy képviselőjük is tagja legyen az Alap igazgatóját kiválasztó bizottságnak. Pedig a minisztérium belső rendelete erre kötelezi a tárcát. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette tárca azonban formai okokra hivatkozva nem fogadta el az alkalmazottak által kiválasztott képviselőt.
Az Alap sajét nyilatkozata alapján nem rendelkezik szakszervezettel, sem alkalmazotti tanáccsal vagy bizalmival. Így nem lehetett teljesíteni a feltételt, mivel ezt a képviselőt az alkalmazottak képviselőjének kell a törvény szerint kiválasztania
– magyarázta az Új Szónak a minisztérium eljárását Petra Bačinská, a minisztérium kommunikációs osztályának vezetője.
Alena Kotvanová, a Kultminor jelenlegi igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy az alkalmazottak képviselőjét az alkalmazottak választották.
A jelöltet, az Alap projektkoordinátorát az alkalmazottak választása alapján jelöltem
– tájékoztatta az Új Szót Kotvanová.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Nemcsak titkolózik, hanem feltehetően saját előírásait is megszegi a kulturális minisztérium a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatójának kiválasztásakor.
A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium feltehetően a saját előírásait is megszegi a Kultminor igazgatójának kiválasztása során. A tárca július elején hirdette meg az igazgatói posztot, előbb csak a Profesia.sk honlapon, de az egész eljárást teljesen a nyilvánosság kizárásával bonyolítja le. Lapunk kérdéseire válaszolva elárulta, hogy a pályázati eljárást teljes titokban bonyolítja: nem hozza nyilvánosságra sem a jelentkezők nevét, sem a pályázók projektjeit, de még a pályázati bizottság tagjainak neve is titkos.
A pályázati bizottsággal nemcsak az a gond, hogy a tagjainak nevét eltitkolják. A minisztérium feltehetően a saját előírását sem tartja be. A tárca 1/2024-es irányelve szerint a pályázati bizottságokba be kell vonni annak az intézménynek a képviselőjét is, amelynek vezetői posztjára kiírták a pályázatot. A vonatkozó elírás 4. szakaszának 2. pontja ugyanis előírja, hogy a
bizottság egyik tagja annak a szervezetnek az alkalmazottainak a képviselője, amelynek vezetőjére kihirdették a pályázatot.
Ebben az esetben a Kultminor alkalmazottainak képviselőjét is be kellett volna sorolni a bizottság tagjai közé.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A nyilvánosság teljes kizárásával akarja lefolytatni a kulturális minisztérium a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) új igazgatójának a kiválasztását. Még a pályázók nevét sem akarják elárulni. Martina Šimkovičová miniszter szerint egyébként a kisebbségek elégedettek a Kultminor munkájával.
Nem lesz nyilvános a jelöltek meghallgatása a Kultminor új igazgatójának megválasztása során, tájékoztatta az Új Szót a pályázatot meghirdető kulturális minisztérium. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezetése alatt álló minisztérium a pályázati eljárást szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával akarja lefolytatni.
A kulturális minisztérium július 1-jén hirdette meg a pályázati felhívást a Kultminor igazgatói posztjára, ráadásul a felhívást elsőként a profesia.sk álláskereső portálon tették közzé. A jelentkezési határidő holnap, vagyis július 10-én jár le. A felhívás szerint a jelöltek meghallgatását július 24-re tervezik, vagyis akár már aznap kiderülhet az új igazgató neve.
A minisztérium szándéka szerint azonban még a felhívásra jelentkező és a feltételeknek megfelelő jelöltek neve sem lesz nyilvános.
A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a pályázati felhívásra jelentkező jelöltek nevét
– tájékoztatta lapunkat Petra Bačinská, a kulturális minisztérium kommunikációs osztályának vezetője.
Nemcsak a jelentkezők neve, minden titkos lesz
Nem csak a jelöltek nevét akarja titokban tartani a kulturális minisztérium: nem lesz nyilvános a jelölteket meghallgató és az új igazgatót kiválasztó bizottság névsora sem. A bizottságról csak annyit közölt Bačinská, hogy a „pályázati bizottságot az illetékes szervezeti egység javaslatára a kulturális miniszter nevezi ki”.
Négy évvel ezelőtt a bizottság és a pályázók listája is nyilvános volt, ráadásul a bizottság nyilvánosan hallgatta meg a jelölteket, akik bemutatták elképzelésüket a Kultminor további fejlesztéséről. A jelentkezőknek idén is a Kultminor fejlesztési tervével kell pályázniuk, azonban ez a terv sem lesz nyilvános.
A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a jelentkezők projektjeit. A projekteket a pályázati bizottság tagjai ismerhetik majd meg
– tájékoztatott Bačinská. Ezúttal a jelöltek meghallgatását sem figyelheti majd közönség. „A meghallgatás nem lesz nyilvános” – írta válaszában a szóvivő.
A bizottság feltehetően sorrendet állít majd fel a jelöltek között, Martina Šimkovičová miniszter ez alapján választja majd ki az új igazgatót. „A pályázók sorrendje a miniszterasszony számára – a törvénnyel összhangban – kötelező” – jelentette ki Bačinská. Válaszaiból azonban az derül ki, hogy ez a javasolt sorrend sem lesz nyilvános, vagyis azt sem fogjuk tudni, hogy milyen sorrendbe állította a bizottság az eltitkolt nevű jelentkezőket.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini jövő héten egyeztetni fog Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszterrel a Kisebbségi Kulturális Alap hatékonyabb működéséről és az államnyelvtörvény tervezett módosításáról is. Az államfő ezt azután jelentette ki, hogy az elnöki palotában fogadta hétfőn a Szlovákiában bejegyzett tizenöt etnikai kisebbség képviselőit.
Az elnök azt ígéri, tolmácsolni fogja a miniszternek a KKA hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslatokat. „Annak érdekében, hogy mindazok, akik gyönyörű fesztiválokat vagy más rendezvényeket szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg vagy különféle projekteket bonyolítanak le, lényegesen hamarabb hozzájuthassanak az anyagi forrásokhoz” – fogalmazott Pellegrini.
Az államfő egyben emlékeztetett: a nemzetiségi közösségek már régóta sürgetik a nemzetiségi kisebbségek jogállásáról szóló törvényt is. Hangsúlyozta: a nemzetiségeket érintő törvényalkotási folyamatba bele kell vonni a kisebbségek képviselőit is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kulturális minisztériumban befejeződött az államnyelvtörvény módosításának véleményezése, de itt egy időre le is áll a folyamat. A tárca december végéig „kapott halasztást” a törvény kidolgozására, mert még egyeztetni akar a kisebbségi kormánybiztossal és a nemzeti kisebbségek képviselőivel.
Egyelőre lekerül a napirendről az államnyelvtörvény módosítása, a Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium hosszabb időt kért a tervezet kidolgozására, és erről tájékoztatta Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is. Lapunk információi szerint a szaktárca
a kisebbségi ügyi kormánybiztos tervezethez fűzött megjegyzéseinek jellegével
indokolta a halasztást, illetve egyeztetni akar a nemzeti kisebbségek képviselőivel is, mert a tárca szerint magyaron kívül más kisebbség nem szólt hozzá a javaslathoz. A szaktárca tavaly indította el az államnyelvtörvény módosításának folyamatát, amely több ponton is szigorította volna a jogszabályt, és ezzel korlátozta volna a kisebbségi nyelvek hivatali és nyilvános használatát.
A tárca tájékoztatása szerint a kormányhivatal belegyezett a törvénymódosítás kidolgozásának elhalasztásába,
az új határidő 2025. december 31., vagyis a módosítás idén már nem kerül napirendre.
A nyelvtörvény kidolgozását tavaly decemberben halasztották 2025 februárjára, most ezt a határidőt csúsztatják az év végéig.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hétfőn a kormányhivatalban fogadta Robert Fico (Smer) miniszterelnök Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét és Őry Péter alelnököt. A szlovák-magyar együttélésről és az önkormányzatok finanszírozásáról tárgyaltak. Gubík szerint a nyelvtörvény ügyében is előrelépés történt.
Robert Fico miniszterelnökkel tárgyaltak ma a Magyar Szövetség képviselői, Gubík László elnök és Őry Péter alelnök a magyar kisebbség helyzetéről és az önkormányzatok finanszírozásáról egyeztettek a kormányhivatalban.
A szlovák-magyar együttélés Szlovákiában már nem olyan politikai téma, amely a választási kampány része lenne
– állapította meg a találkozó után Robert Fico. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel barátságos és konstruktív a viszonya.
A miniszterelnök szerint a magyar kisebbséggel és a magyar politikai képviselettel több téma is összeköti a kormányt. Fico szerint ilyen téma a szuverén külpolitika, az illegális migráció elleni harc és az ukrajnai béke kérdése.
Tájékoztatta a Szövetség képviselőit, hogy fontosnak tartja a nemzeti kisebbségi jogok jelenlegi helyzetének megőrzését. Fico a kormányhivatal sajtóhíre szerint jogbővítésről nem egyeztetett a Szövetséggel.
Tárgyaltak azonban az önkormányzatok finanszírozásáról, Fico szerint a Szövetség képviselői „egy sor konstruktív javaslatot” ismertettek vele.
A Magyar Szövetség tájékoztatása szerint a megbeszélés két fő témája az államnyelvtörvény tervezett módosítása és az önkormányzatok finanszírozása volt. ️
Fico biztosította a párt elnökét és alelnökét, hogy kormánya nem engedi az államnyelvtörvény semmilyen olyan módosítását, amely a nemzeti közösségek nyelvhasználati jogait szigorítaná.
A Magyar Szövetség elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: „rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.”
Gubík állítása szerint leszögezte Ficónak, hogy a Magyar Szövetség nem kormánypárt, de nem is ellenzéki.
A találkozó apropójáként a pártelnök az önkormányzati finanszírozási rendszer módosítása kapcsán küldött levelüket jelölte meg. Ígéretet kaptak, hogy a pénzügyminisztérium foglalkozni fog a kérdéssel.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Magyar Szövetség levélben fordult a kormányfőhöz, Robert Ficóhoz (Smer), melyben találkozót kértek, hogy a miniszterelnökkel egyeztessenek az önkormányzatok finanszírozási rendszerének módosításáról.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Mivel a kormány az óvodareform miatt megnyitotta az adóbevételek visszaosztásához használt képletet, így a Magyar Szövetség képviselői szerint „helyzet van”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Ha az adóbevételek visszaosztásához használt képletsorból kikerülne a két vitatott mutató, a települések többségének nőnének a bevételei, a szlovákiai magyarok által lakott falvak és városok pedig hatványozottan jól járnának.
Mikor fogadták el az önkormányzatok jelenleg is érvényes lévő finanszírozási modelljét;Mi alapján történik az állam adóbevételeinek visszaosztás;Melyek azok a mutatók, amik használatát az önkormányzatok kifogásolják;Milyen javaslattal állt elő a Pro Civis az elhibázott képlet módosítására;Sikerrel járhat -e az önkormányzatok harca, amely célja egy igazságosabb finanszírozási modell kialakítása;
Az önkormányzatoknak járó állami források szétosztásának elvét 2004-ben vetették papírra. Az azóta eltelt időben azonban mindössze kisebb változtatásokat eszközöltek, jelentős reformokra nem került sor. Ennek az az oka, hogy igen érzékeny témáról van szó. A pénzek visszaosztásának rendszerében a jól mérhető, objektív mutatók mellett akadnak olyan szempontok is, amelyek létjogosultságát nem sikerül igazolni, néhány települést azonban pozitívan diszkriminálnak.
20 évvel az eredeti törvény elfogadása óta először azonban „helyzet van”, mivel Robert Fico kabinetje módosítja a falvak, a városok és a megyék finanszírozási modelljét meghatározó kormányrendeletet. Az eredeti képlet megnyitására azért került sor, mert az óvodák finanszírozásáról a jövőben az önkormányzatok helyett az oktatási minisztérium gondoskodik. Ebből az elsőre aprónak tűnő módosításból a gyakorlatban több változás is következik. Mivel az óvodáknak szánt pénzt átcsatornázzák az oktatási tárcához, zsugorodik a falvak és városok között szétosztásra kerülő pénzcsomag, de módosul maga a képlet is, ami alapján visszaosztják a forrásokat. Mivel az óvodák a számításból is kikerülnek, a többi szorzó felértékelődik, tehát nagyobb súlyuk lesz.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a vitatott koeficiensek miatt esztendőnként mekkora összegtől esnek el az egyes önkormányzatok.
Mivel már zajlik a tárcaközi egyeztetés, így a településvezetőknek alig három hetük van, hogy elmondják a véleményüket.
„Nem véletlen, hogy a kormánypártok mostanra időzítették a reformot. Praktikus, hogy az ünnepek és a munkaszüneti napok miatt alig szólnak hozzá. Éppen ezért nekünk az a dolgunk, hogy mozgósítsunk” – figyelmeztet Keszegh Béla Komárom polgármestere, a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke, aki szintén zászlajára tűzte a probléma megoldását.
Kapcsolódó cikkünk
Furcsa korban élünk, amikor sokszor olyan témákról zajlanak hosszas viták, amelyek alig érintik a valós életünket, míg a húsba vágó ügyek sokszor alig kapnak figyelmet. Adódik ez abból is, hogy az igazán fontos témák összetettebbek, több tájékozódást igényelnek, míg a hangos ügyek sok esetben egyszerű (gyakran érzelmi) témák, amiről mindenkinek van jól bejáratott véleménye.
Most is éppen az asztalon egy fontos ügy, ami egy történelmi lehetőséget kínál, ami hosszú távon jelentős javulást hozhat a szlovákiai magyarok életkörülményeiben. Persze, ahogy ilyen esetben lenni szokott, a jó mellett van egy rossz hír is.
Kezdjük a kályhától, hogy képbe kerüljünk! Az önkormányzatokról van szó, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez, és az életük legtöbb fontos dolgáról (oktatás, utak, játszóterek, sportlétesítmények, hulladék, idősgondozás és még sok minden más) gondoskodnak.
Jövedéki adó
Az önkormányzatoknak az éves működési költségvetésük jelentős részét az ún. jövedéki adók alkotják, amelyek sokszorosát teszik ki a helyi adóknak (amit a lakosok befizetnek). A jövedéki adó működése a következő: az állam a magánszemélyektől beszedett jövedelemadót osztja szét a helyi és a megyei önkormányzatoknak. Ebből adódóan, ha több jövedelemadót fizetnek be a lakosok, úgy fokozatosan emelkedik az önkormányzatok bevétele. Ha bármilyen adóbónuszt ad az állam a magánszemélyeknek (kevesebb jövedelemadót fizetnek), akkor az jelentős kiesést okoz az önkormányzatoknál. Ezzel a húzással kaptak nemrégiben egy nagy pofont az önkormányzatok.
A történelmi lehetőségünk megértéséhez még egy fontos dolgot kell átlátnunk. Eddig a teljes pénzcsomag (lakossági jövedelemadó összessége) 70 százalékát osztották szét a helyi önkormányzatok közt, a maradékot a megyei önkormányzatok kapták. A helyi önkormányzatok esetében 20 éve van érvényben az a szétosztási mechanizmus (azaz mennyit kap egy település), aminek több logikus eleme (lakosság, iskolások, idősek száma) mellett van két erősen igazságtalan szorzója. Ebből az egyiket már többször hallhatták a közügyeket követők: a tengerszint feletti magasság mértékéről van szó. A másik tényező – ami valójában sokkal durvább, mégis kevesebb szó esik róla – az a település nagyságáért járó szorzó, ami a legtöbb várost és falut negatívan érinti.
„Magassági” szorzó
Kezdjük a tengerszint feletti magassággal! A teljes pénzcsomag 23 százalékát befolyásolja egy szorzóval. A 300 méter alatt élők 1-nél kisebb szorzóval rendelkeznek, azaz tőlük vesznek el a magasabban lakók részére. Az elmúlt 20 évben az a tévhit keringett, hogy ez csupán a szlovákiai magyarok ügye (valóban minket érint a legdurvábban), azonban a szlovákiai települések 58 százaléka (2887 településből 1676) rendelkezik 1-nél kisebb szorzóval, azaz veszít ezzel. A másik tévhit, hogy a fűtés miatt kell ennyivel több a magasan fekvő önkormányzatoknak. Egyrészt ennek alaptalanságát már számokkal lehet igazolni, másrészt teljesen megfeledkezik az alacsonyan fekvő önkormányzatok sajátos dolgairól, amelyek most az egyre melegebb nyarakkal, villámesőkkel vagy szúnyoginváziókkal vannak tarkítva. Ráadásul az utóbbi ügyeket könnyen számszerűsíteni lehet a hőségriadókkal, a talaj mért szárazsági szintjével vagy más mutatókkal.
A települések nagysága
A másik tényező még durvább, ami ráadásul a teljes csomag 32 százalékát befolyásolja. A települések nagyságuk szerint kapnak egy szorzót, ami alapján növekszik vagy zsugorodik a csomag. A valóságban ez azt jelenti, hogy a főváros (2,35 szorzó) és Kassa (1,5 szorzó) kiemelt helyet kap, továbbá a kerületi központok és Turócszentmárton kap 1,13- as szorzót, az összes többi település szorzója pedig mérete szerint változóan 1 alatti. Kicsit leegyszerűsítve a mondandónkat: 9 város kap jóval többet az összes település rovására.
Hogy pontosan érzékelhessük, miért kell ezzel kiemelten foglalkoznunk, legyen itt néhány szám a Pro Civis szervezet számításaiból, akik talán egyedüliként vették a fáradságot, hogy utánaszámoljanak a dolgoknak (ezzel a legnagyobb szlovák érdekvédelmi szervezeteket is lekörözve)! Nézzük, mennyivel több pénzt kellett volna kapni az egyes településeknek 2023-ban, amennyiben a fenti két igazságtalan mutató (tengerszint + nagyság) nem lenne érvényben (csupán a többi objektív mutató). Komáromnak 934 247, Dunaszerdahelynek 645 763, Érsekújvárnak 1 049 359, Lévának 736 804, Rimaszombatnak 358 202, Füleknek 251 780, Királyhelmecnek 238 888, Nagykaposnak 286 693 euróval kellett volna több pénzt kapni csak abban az egy évben. (Mindenki kikeresheti a saját települését a www.mennyiterek.sk weboldalon. Érdemes megnézni.) És akkor most mindenki el tudja képzelni, hogy ezek a városok évente ennyivel többet tudnának költeni a saját lakosaikra? De úgy is fogalmazhatunk: ugye jól látható, hogy ezek az összegek hiányoznak a régióinkból? (Más városokban meg ennyivel többet kapnak.)
Rossz és jó hír
És akkor jöjjön a rossz hír, a jó hír és a történelmi pillanat! A rossz hír az, hogy az egyik most zajló reform kapcsán belenyúlnak a jövedéki adók mértékébe és arányaiba. A csomag 70 százalékról 55 százalékra csökken, de ami még ijesztőbb, hogy a tengerszint feletti érték és a település nagyságának hatása ezen belül még felerősödik. Magyarán: kevesebb pénz nagyobb torzulással.
És a jó hír? 20 évig nem mert ehhez a rendelethez senki hozzányúlni a politikai hatása miatt, de most az óvodákhoz kötődő reform miatt muszáj belenyúlni ennek szabályozásába. Most biztosan változik, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Itt most nem arról beszélünk, hogy valami alamizsna lecsöppenjen, vagy érkezzen egy kompenzációs csomag (szépségtapasz) a településeinknek, hanem arról, hogy hosszú távon olyan finanszírozási többlet érkezhet, amit a lakosok évente érezhetnek az életkörülményeiken. Ilyen lehetőség csak ritkán adódik.
A szlovákokat is érinti
És mitől történelmi a lehetőség? A téma egyáltalán nemcsak a szlovákiai magyarok ügye, hanem a települések többségét is érinti. A jelenlegi kormánypártok vezetőinek és politikusainak nagy többsége (beleértve Ficót, Šutaj Eštokot vagy Dankót) olyan településekről származnak, ahol szintén jól járnának a változással. Ráadásul egy jelenleg aktuális (sajnálatos) politikai helyzet, hogy a mostani kormányzat nem kedveli a fővárost (és a kerületi városokat), így sokkal nagyobb lehet a nyitottság a nagysági mutató megváltoztatására is, amivel lényegében őket dotálja Szlovákia településeinek nagy része.
Tudunk élni a lehetőséggel? Jó alapul szolgál ehhez az, hogy az Őry Péter által vezetett Pro Civisnek minden adata megvan ahhoz, hogy szakmailag lehessen érvelni és meggyőzni minden felet. Az ügy érdekében viszont széles körben kéne lobbizni a települések polgármestereinek, a regionális szervezeteknek (ZMOS), és egy nagyszerű lehetőség volna a Szövetségnek is kitörni a Csipkerózsika- álmából. Jó alkalom volna rendezni a sorokat is az erősen megviselt közösségen belül, hiszen ez az ügy mindenki érdeke. A regionálisan még meghatározó párt ezzel akár vissza is térhet az országos terepre, ahová az elmúlt időszakban már biodíszletnek sem szokták meghívni.
Az emberek nagy része elsősorban az életkörülményeit szeretné megfelelőnek látni, sokszor ezután jönnek az élet további fontos dolgai. Ezért a legtöbbet a helyi önkormányzatok tehetnek, amelyek hosszú ideje alulfinanszírozottak. Még ha csodát nem is tehetünk, most viszont tehetünk egy fontos lépést ennek jelentős és hosszú távú javítására. Felkészülten, jól szervezetten, partnereket keresve. Jó próbája ez annak is, hogy mennyire vagyunk életképesek.
A szerző Komárom polgármestere
Vissza a múltba
Ahhoz, hogy teljesen érthető legyen a szakértők és az érintettek által javasolt módosítás, érdemes egy kitekintést tenni a múltba. A közigazgatás átalakítása Mikuláš Dzurinda nevéhez fűződik, első és második kormánya idején került sor a legjelentősebb önkormányzati reformok végrehajtására. A módosítások tetőpontja az ún. fiskális decentralizáció volt, amikor a parlament elfogadta azt a törvényt, ami szabályozza, hogy a megyei önkormányzatok és a községek mekkora összeget kapnak az állami költségvetésből. A gyakorlatban ez határozza meg, hogyan és milyen formában kerülnek szétosztásra az alkalmazottak és a magánvállalkozók személyi jövedelemadójából származó bevételek a falvak, a városok és a megyék között. Ami az arányokat illeti, a 2015-ös döntés értelmében a jövedelemadó 70 százaléka a községi önkormányzatokhoz, 30 százaléka pedig a megyékhez kerül.
Bonyolult matematika
Az adóbevételek visszaosztása egy bonyolult képletsor alapján valósul meg, ami több, különböző mutató alapján határozza meg pontosan, hogy egy-egy önkormányzatnak mennyi pénz jut. A megyék esetében ezek alapvetően összhangban vannak az általuk ellátott feladatokkal, a falvak és városok helyzete azonban jóval összetettebb. Esetükben négy szempontot vesznek figyelembe, amit a polgármesterek szerint a pontosabb áttekintés érdekében öt kategóriaként érdemes használni. Ezek mindegyike különböző súllyal bír. Az elosztásra kerülő összeg legnagyobb részét a beiskolázott diákok száma alapján ítélik meg (40 százalék), a legkevesebbet pedig a 62 év feletti lakosok aránya nyom a latba (5 százalék).
A beiskolázott diákok száma (40 százalék) – a képlet legbonyolultabb eleme, ami nem csak a tanulók számát veszi figyelembe, 19 egyedi szorzóval látja el a település területén működő oktatási intézményeket;
A nagyságrendi szorzó (32 százalék) – a külön kategóriát alkotó Pozsony és Kassa mellett még azok a városok járnak jól, amelyek lélekszáma meghaladja az 50 ezret;
A tengerszint feletti magasság (13 százalék) – a kormányrendelet a lakossági aránnyal együtt kezeli a magassági szorzót, hatása miatt azonban külön figyelmet igényel;
A lakosság aránya (10 százalék) – a legegyszerűbb szempont, a község lakosságának arányát viszonyítják az ország összlakosságához;
A 62 év feletti lakosok száma (5 százalék) – az önkormányzat olyan arányban részesül az erre elkülönített összegből, ahány 62 évnél idősebb lakos él a községben;
Diszkriminatív szempontok
A felsorolt szempontok közül a magassági és a nagyságrendi kvóta alkalmazása erősen vitatható. A polgármesterek elmondása szerint ezen szorzók esetében hiányzik az objektivitás, sőt, egyenesen diszkriminatívak, mivel bizonyos települések kárára növelik más községek részesedését.
Külföldön is kutattuk a közigazgatás működését, ilyen mutatók azonban sehol nincsenek érvényben. Sőt, a tengerszint feletti magasság egyenesen szlovák kuriózum
– magyarázta Őry Péter.
Az említett magassági kvóta amiatt került bevezetésre, mert az érintettek arra hivatkoztak, hogy a magasabban fekvő területeken többet kell fűteni, de indokként hozták fel a téli útkarbantartást is. A község tengerszint feletti magassága azonban semmit nem árul el a település földrajzi adottságairól, az elmúlt évek innovációi, a hőszigetelési lehetőségek, valamint a fűtési megoldások pedig jelentősen csökkentik a kiadásokat.
„Mióta ezeket a szabályokat lefektették, eltelt 20 év, a klímaváltozás hatását pedig tanulmányok igazolják. A trópusi napok száma ugrásszerűen emelkedik, így országszerte rövidül a fűtési szezon. A déli, alacsonyabban fekvő területek azonban egy egészen új problémával szembesülnek, mivel a kibírhatatlan hőség miatt hűtés nélkül munkavégzésre alkalmatlanná válnak az ingatlanok. A klimatizáció azonban megemeli az energiaköltségeket” – mutatott rá Keszegh Béla, hogy valóságban fordult a kocka.
A nagyságrendi szorzó hibái pedig még a tengerszint feletti magasság okozta eltéréseknél is láthatóbbak, mert kizárólag a nagyvárosokat hozza előnyös helyzetbe. Az érintett települések száma jelenleg 9.
„A 9 mellé rögtön oda lehet párosítani azt 2 878 önkormányzatot, amelyik befizet, mivel a lakosok száma nem haladja meg az 50 ezer lelket, ugyanis ez az a határ, amely felett már nem befizetőkről, hanem kedvezményezettről beszélünk” – hívta fel a figyelmet a Magyar Szövetség alelnöke, aki szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy Európa-szerte fordított trend figyelhető meg. A nagyobb és erősebb egységek a szolidaritás jegyében támogatják a kisebb és szegényebb településeket, hogy azok felzárkózzanak.
A két diszkriminatív szorzó következtében a települések többsége vesztese a szlovák adóvisszaosztási rendszernek. Az összhatást tekintve a magyarlakta járások és községek még az átlagnál is rosszabb helyzetben vannak. Mindez annak tudható, hogy a dél-szlovákiai településszerkezetet jellemzően alacsonyan fekvő kistelepülések alkotják.
Nincsenek illúzióink, hogy a szlovákiai magyarok miatt fogják megváltoztatni a rendszert. Az azonban csak egy tévhit, hogy kizárólag mi nyafogunk, mert kevesebbet kapunk. Ez egy országos probléma, amely megoldásával a települések többsége jól járna, számunkra pedig hatványosan előnyös lenne
– érvelt Komárom város vezetője a tervük mellett.
Őry Péter emellett rámutatott, hogy gyakran maguk a polgármesterek sem tudják pontosan, mennyi pénztől esnek el.
Ismerik a rendszert és a százalékokat, de ember legyen a talpán, aki a hatályos képletből ki tudja számítani a pontos végösszeget anélkül, hogy mélyebben beleásná magát a történetbe
– jegyezte meg Őry, aki azt is hozzátette, hogy a tengerszint feletti magasság és a nagyság a két leginkább vitatott koeficiens, összességében véve elmondható, hogy az egész rendszerrel gond van.
Van megoldás
A településvezetők nem csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a szlovák adóelosztási rendszer módosításra szorul, konkrét megoldási javaslatuk is van.
Bárminek örülnénk, ami legalább egy kicsit javítja a torzulást
– jelezte Keszegh Béla, hogy első lépésként a két diszkriminatív szempontot kellene kiejteni a képletből.
A szubjektív mutatók helyett csak az objektív, valóban számszerűsíthető és mérhető egységeket kellene megtartani. Ez ugyanis több millió eurót hozhatna az önkormányzatoknak.
A hatályos elosztási képlet átírása mellett komoly, rendszerszintű változásra is szükség lenne.
„Rendkívül fontos lenne, hogy ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön az önkormányzatokhoz. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna a településeknek, akkor nem kellene aggódnunk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdünk” – vázolta fel Őry Péter.
Egy ilyen változtatás azt eredményezné, ha az állam adót emel, akkor azt az önkormányzatok nem csak a kiadásaik növekedésében éreznék meg, a hatás a bevételi oldalon is megmutatkozna.
„Az önkormányzatoknak szánt pénzcsomag adott, így egy ilyen módosítás után nem kellene attól tartania a lakosoknak, hogy többet kell majd befizetniük az államkasszába. Mindössze arról van szó, hogy a beszedett pénzt igazságosabban kellene szétosztani” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Keszegh Béla, aki szerint a polgárok maguk is csak nyernének a változással. Ha több pénz jut a településeknek, akkor azt az önkormányzatok növelni tudják a közszolgáltatások színvonalát, így a lakosok életkörülményei is javulhatnak.
Az érvelést három dologra szeretnék alapozni. A lakosok hátrányos megkülönböztetése, valamint a klímaváltozás hatásai mellett azzal szeretnének nyomást gyakorolni a kormányra, ami a politikusokat magukat is személyesen érinti.
A kormányfő, Robert Fico (Smer), az SNS elnöke, Andrej Danko, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) mind olyan településről származnak, amik szintén jobban járnának, ha az általunk javasolt módosításra sor kerülne
– osztotta meg lapunkkal azt a stratégiát Komárom polgármestere, amellyel a törvényhozókat szeretnék meggyőzni.
Alternatív jövőképek
A személyes egyeztetések és polgármesteri találkozók mellett két petíció is indul a figyelemfelkeltés érdekében. Az egyik felhívás szakmai alapon valósul meg, a másikat a tervek szerint a Magyar Szövetség jegyzi majd.
„Az aláírásgyűjtés nyomán be kell, hogy hívjanak minket a pénzügyminisztériumba. A szaktárcánál azonban nem lesz egyszerű dolgunk, mert az a főosztályvezető viszi az ügyet, aki az általunk kifogásolt képletet kitalálta. Megfelelő politikai akarat hiányában így nehéz dolgunk lenne. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a Magyar Szövetség levélben fordul a miniszterelnökhöz, amelyben adatokkal igazolva felvázoljuk a problémát, külön kitérve Nagytapolcsányra, ahonnan Robert Fico származik” – tájékoztatta az Új Szót a Magyar Szövetség alelnöke, Őry Péter.
Őry szerint, ha a tárcaközi egyeztetés nem jön össze, akkor sincs minden veszve. Bár kormányrendeletről lévén szó elsősorban a kabinetet kellene meggyőzni, a parlamentben is érdemes megnyitni a kérdést. Ehhez azonban komoly polgármesteri összefogásra lenne szükség.
„Az állammal szembeni lépések esetén tapasztalható egyfajta óvatosság az önkormányzati szférában. Nem igazán tudom, mi áll a tartózkodás mögött, de az biztos, hogy közös fellépés nélkül nincs eredmény. Mert hiába próbál aktív lenni a pártpolitika, az érdekvédelmi szervezetek nélkül nehéz mozgósítani” – magyarázta Őry, aki szerint egy ilyen helyzetben a településvezetők akár a pénzügyminisztérium elé is kivonulhatnának tiltakozni.
Ha a kezdeményezés ilyen jellegű nyomásgyakorlás nélkül is sikerrel jár, már jövőre elindulhat a részletek kidolgozása.
„A módosítás után végre nem arról lenne szó, hogy ismét segélycsomagért kell lobbiznunk, amivel talán túlélhetjük az adott évet, hanem automatikusan több százezer euróval magasabb összeget kapnánk. Ezt akár úgy is lefordíthatjuk, hogy ennyivel több jutna útkarbantartásra, óvodafelújításra, játszótérépítésre. Ennyivel többet tudnának tenni az önkormányzatok a lakosokért” – zárta Komárom polgármestere.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta foglalkozik a kérdéssel.
Őry az Új Szó érdeklődésére azt is elmondta, az egyéni törekvés ebben az esetben kevés lesz, egy párt azonban legitim partnere lehet az egyes szakminisztériumoknak, és kopogtathat az egyes kormánytagoknál.
A Magyar Szövetség a párt elnöke, Gubík László által jegyzett levélben elsősorban a napjainkban érvényben lévő finanszírozási modell tökéletlenségeit hangsúlyozza. A két vitatott szorzó, a nagyságrendi és magassági kvóta által eredményezett egyenlőtlenségeket számokkal is igazolták.
„E feltételek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy a pénzforrások egy részének a nagyságrendi együtthatók szerinti újraelosztása miatt 2878 város és község jelentős pénzeszköztől esik el tartósan, amely összeg a kilenc legnagyobb város, főleg Pozsony és Kassa, továbbá Besztercebánya, Turócszentmárton, Nyitra, Eperjes, Trencsén, Nagyszombat és Zsolna költségvetését növeli. A 2023. évi zárszámadás szerint, ez a 2878 város és község számára összesen 106 millió euró kiesést jelentett, amely a fent említett kilenc város költségvetésébe került” – mutatott rá a Magyar Szövetség a Pro Civis Polgári Társulás számításai segítségével a nagyságrendi szempont hatásaira.
A tengerszint feletti magasságra vonatkozó mutató negatívumait pedig egy a kormányfő szívéhez közeli település példájával szemléltették.
„Engedje meg, hogy a fentieket alkalmazzuk az Ön szülővárosának esetére. Nagytapolcsány 24 086 lakossal bír, és 187 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Kiegyensúlyozott modell esetén, 2023-ban 515 ezer euróval kapott volna többet a költségvetésébe. Ha rávetítjük a javasolt módosítást a 2023-as számokra, ez további 129 ezer euró elvonást jelentene” – olvasható a Magyar Szövetség levelében.
A párt arra kéri a kormányfőt, hallgassa meg az általuk kidolgozott megoldási lehetőséget, amit számos város és falu polgármestere támogat.
Az önkormányzatok képviselői az egyeseket negatívan diszkrimináló elosztási képlet átírása mellett azt javasolják, ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön a településekhez. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna nekik, akkor nem kellene aggódniuk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdenek.
„Nagyon korrekthangvételű találkozó volt. Talán a legfontosabb fejlemény az, amit a nyelvtörvény kapcsán mondott. A kormányfő már a kulturális miniszterrel is tisztázta ezt a kérdést. Közölte vele, hogy nem enged át a kormányon semmi olyan módosítást, ami szigorítóan hatna, és amivel szigorítanák a kisebbségek nyelvhasználatát. Ezt nagyon világosan tudtunkra adta”
– nyilatkozta lapunknak Gubík.
„Közben jár abban is, hogy a pénzügyminisztériumban ne csak hivatalnoki szinten, hanem politikai szinten is foglalkozzanak az önkormányzatok finanszírozásának kérdésével” – emelte ki.
Arra is rákérdezett Fico, hogy mire számíthat a Magyar Szövetségtől alapvetően. Gubík vázolta a miniszterelnöknek a Felvidék first politikáját. Ennek értelmében a régiókat és a magyarságot érintő ügyek elsőbbséget élveznek, beleértve az önkormányzatok finanszírozását, az iskolák megőrzését, valamint a jogvédelem biztosítását. Ehhez a politikához hozzátartozik, hogy a Magyar Szövetség nem akar sem kormánypárti, sem ellenzéki lenni.
Persze, nem a Felvidék first kifejezést használtam. Kölcsönesen prospreráló kapcsolatot akarunk kiépíteni az itt élő magyarság és a szlovákság között.
A pártelnök hozzátette, feladatként tekint arra is, hogy a magyar és a szlovák kormány között is jó együttműködést biztosítson.
Gubík szóba hozta a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényt is. Fico erre úgy válaszolt, hogy Horony Ákos,kisebbségi kormánybiztossal kiváló a kapcsolata, ez ügyben vele fog egyeztetni.
A Magyar Szövetség Ficóval egyeztetett
A nyelvtörvény tervezett módosításáról novemberben tárgyalt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke Robert Ficóval, aki ígéretet tett a „status quo” megtartására. Gubík ezt akkor úgy kommentálta, hogy
rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.
Már a jelenlegi törvény alapján is többen feljelentetés született, a Magyar Szövetséget elsősorban a kampányaik miatt érte támadás, de a legutóbb a Nyitra megyében kihelyezett hivatalos közúti táblák miatt érkezett feljelentés.
Meg kellett volna tanulni szlovákul
A minisztérium szerint a tervezett módosítás oka az, hogy egyre több természetes és jogi személy is panaszkodik az államnyelvtörvény megsértésére, amit szerintük a törvény nem egységes értelmezése, illetve a felügyeleti szerv gyenge hatáskörei okoznak. Az előkészített módosítás célja ezért a szlovák nyelv pozíciójának a megerősítése lenne „bizonyos területeken a hivatali és közösségi érintkezésben”. A nyelvtörvény tervezete egyben nagyobb hatáskört adott volna a kulturális minisztériumnak a törvény betartatására, amely komoly bírságokat szabhatott volna ki a törvény megsértőire. Szigorúan megszabták volna a szlovák és a magyar feliratok sorrendjét, a vasúti, és a postai kommunikációt a kisebbségek nyelvén pedig lehetetlenné tették volna.
A törvény kiszivárgott tervezete szerint az állampolgároknak el kellett volna sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni.
Ugyan ehhez nem rendeltek szankciót, vagyis nem tervezték annak megbírságolását, aki nem tud szlovákul, de a szlovák elsajátítását eddig a törvény csak lehetőségként határozta meg.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium elkészítette az államnyelvtörvény tervezetét, amely azonban egyelőre nem nyilvános. Még a kulturális minisztérium központi nyelvi tanácsa sem látta, viszont a lapunkhoz is eljutott változat rendkívül hátrányos a kisebbségek számára. Információink szerint a minisztérium év végéig szeretné befejezni a törvény szövegét, utána kerülhet tárcaközi egyeztetésre, a módosítás pedig 2025. július 1-én lépne életbe. Fiala-Butora János jogász, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Nyelvtudományi Intézetének munkatársa szerint ez a nyelvtörvény eddigi legszigorúbb változata, amely, ha ebben a formában lépne életbe, komoly hátrányt jelentene a szlovákiai magyaroknak is.
Miről szól még az interjú:
Mit jelent, hogy törvénysértés lesz a szlovák nyelv nem ismerete?
Milyen szigorításokat tartalmaz a nyelvtörvény kiszivárgott változata?
Kire vonatkoznak majd a szigorított feltételek?
Kit bírságolhatnak meg a tervezett módosítás alapján?
Büntethetőek lesznek-e a természetes személyek?
Lehet-e majd a buszban magyarul jegyet váltani, a postán magyarul levelet feladni?
Hogyan korlátozná az angol nyelv használatát a minisztérium?
Beszélhetnek-e magyarul az önkormányzati képviselők a testületi ülésen?
A tervezet kiszivárgott változata alapján mi lehet a minisztérium célja a nyelvtörvénnyel?
Ez az eddigi legszigorúbb változata lenne a nyelvtörvénynek. Ugyan nem jelent radikálisan új változtatást, de az látszik belőle, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják tovább korlátozni.
Kisebb részben fellépnek az angol nyelv használata ellen is.
Miből látszik, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják visszaszorítani?
Van egy érdekes, szimbolikusnak tekinthető változás a törvényben. Eddig az államnak lehetőséget kellett teremtenie arra, hogy az emberek elsajátíthassák az államnyelvet, tehát ez egy esély volt, amivel a polgárok élhettek. Az új megfogalmazása szerint azonban az állampolgároknak el kell sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni. Ehhez a paragrafushoz nem kapcsolódik szankció, vagyis
nem büntetik azt, aki esetleg mégsem tanulta meg az államnyelvet, de a nyelvi jogok esetében ez azt jelenti, hogy mindenkinek kötelezően ismernie kell a szlovák nyelvet, és ennek nem ismerete nem lehet ok a kisebbségi nyelvek használatára.
Tehát törvényt sért, aki nem ért, nem beszél szlovákul?
A szlovák nyelv nem ismerete törvénysértés lesz, igaz, szankció nélkül.
Milyen egyéb szigorításokat tartalmaz a tervezet? Tudna példát mondani?
Olyan kicsinyes panaszokra is reagálnak, amelyek kifejezetten a magyar nyelvhez kapcsolódnak. Az ellenőrzést és a bírságok kiszabását szinte teljes mértékben átveszi a minisztérium. Eddig a reklámok esetében a kereskedelmi felügyelet járt el, ők is szabhatták ki a bírságot. Úgy látszik a minisztérium ezzel nem volt elégedett, ezért saját hatáskörbe vette ezt is. A büntetések esetében is komoly változások lesznek.
Egyrészt megemelték a kiszabható bírságot és szélesítették büntethető alanyok körét, másrészt pedig most már kötelező lesz büntetést kiszabni.
Ez utóbbi eddig mérlegelés kérdése volt, a javaslat szerint a minisztérium figyelmeztet, majd kötelezően kiszabja a büntetést. További szigorítás, hogy azok esetében, akik az elmúlt két évben figyelmeztetést vagy akár büntetést kaptak törvénysértés miatt, a tervezet értelmében egy újabb törvénysértés esetén figyelmeztetés nélkül megy a bírság. Ha ezt komolyan veszik, akkor ez sokkal gyakoribb és nagyobb összegű büntetéseket eredményez.
Mi változik a közfeliratok esetében?
Eddig a kétnyelvű közfeliratok esetében a magyar és a szlovák felirat viszonya nem volt megszabva, most mindenütt a szlovák lesz az első helyen, új szabály pedig, hogy a szlovák feliratnak „ugyanolyan láthatónak vagy láthatóbbnak” kell lennie, mint a magyarnak.
Az nem derül ki a tervezetből, hogy ez alatt mit értenek. Információim szerint egy olyan, dunaszerdahelyi reklámtáblán sértődött meg a minisztérium egyik alkalmazottja, amelyiken kevésbé volt látható a szlovák szöveg, mert azt más betűtípussal nyomtatták. Egy másik szabály értelmében pedig a szlovák feliratnak nagyobbnak kell lennie minden másnyelvű feliratnál.
Ez a szabály milyen feliratokra vonatkozik?
Például a bősi vendéglő menüjére, vagy a dunaszerdahelyi Billában a feliratokra. Minden boltra, szolgáltatásra, vállalkozásra stb. A szlovák feliratnak ezeken a helyeken nagyobbnak kell majd lennie.
Kire vonatkoznak majd az új nyelvtörvény szabályai? Csak hivatalokra és vállalkozókra vagy természetes személyekre is?
Vannak szabályok, amelyek csak a közszférára, vannak szabályok, amelyek vállalkozókra is, és vannak olyan szabályok is, amelyek mindenkire, tehát természetes személyekre is.
A természetes személyeknek, tehát az egyszerű embereknek hol kell majd ügyelniük a nyelvhasználatra? Ők is kaphatnak majd bírságot a nyelvtörvény alapján?
A nem vállalkozó természetes személyek nem büntethetők, de őket is utasíthatja a minisztérium. Példa erre a bősi cserkészek esete, akiknek a hirdetése felkerült a község hirdetőtáblájára. Ilyenkor nem ellenük jár el a minisztérium, hanem a közzétevő ellen, aki ebben az esetben Bős önkormányzata volt. A csak magyar nyelvű hirdetés miatt a hirdetést megjelenítő céget büntetik. Ez már ma is így van, ebben nem lesz változás.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai magyaroknak is rendkívül hátrányos lenne az államnyelvtörvény módosítása, véli a Magyar Szövetség, de még bízik a józan észben.
A Magyar Szövetség szerint nem érte őket meglepetésként az államnyelvről szóló törvény módosításának normaszövege, amelyet ők egy „elvadult ötlethalmaznak” tartanak, de bíznak abban, hogy „végül magától is felülkerekedik a józan ész”. Úgy vélik azonban, hogy a törvény előkészítő kulturális minisztérium kezdettől fogva félrevezette a lakosságot.
A minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna
– állítja a Szövetség. Szerintük egyértelmű, hogy a tervezet nem az „alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosítására irányul”, hanem kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Gubík László pártelnök szerint félő, hogy „a szükségtelen módosítás újjáélesztheti az 1990-es évek rossz reflexeit”.
A Magyar Szövetség szerint nem kellene újra előhúzni a „magyar kártyát”, ezt az sem indokolja, hogy zuhan az SNS népszerűsége, amely a kulturális tárcát is irányítja.
Ne játszadozzanak újra a mi kárunkra a nyelvi jogokkal ennyi idő múltán!
– véli a Szövetség.
A párt szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy magyarok és szlovákok egymásra vannak utalva „az együttélés dolgaiban és a világpolitika színpadán” egyaránt.
Ezt Šimkovičová asszonynak még akkor is tiszteletben kell tartania, ha esetleg ezért most nem kap virágcsokrot
– üzeni a kulturális miniszternek a párt.
Miben lesz szélesebb hatáskörű a törvény?
Tágítják a kötelező szlováknyelv-használatot. Betettek két új szabályt, egyik a közlekedésre és a telekommunikációra vonatkozik, tehát postára, a vasútra, az autóbuszközlekedésre. Ezekben minden esetben kötelező a szlovák nyelv használata. Amikor a kötelező szlováknyelvhasználatot ír elő a törvény, utal arra, hogy kivételek lehetnek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozóan, de ezek a kivételek minden esetben szűkebben vannak meghatározva. A telekommunikációra és a közlekedésre pedig egyáltalán nem vonatkozik a kisebbségi nyelvtörvény, nincsenek ilyen jogaik a kisebbségeknek.
Ez mit jelent?
Elvileg azt, hogy egy csallóközi buszjáraton a buszsofőr nem beszélhet magyarul az utasokkal.
És a vasútállomáson csak szlovákul szolgálnak majd ki Komáromban is?
A vasút és a posta ezt eddig a belső szabályzatában határozta ezt meg, de a posta ezt nem vette annyira szigorúan. A vasút eddig is a szlovák nyelvet írta elő, de az alkalmazottai ettől eltértek egyes helyeken, a vasút pedig nem büntette, nem ellenőrizte ezt a szabályt. Ezután viszont már törvényt sértene, ha nem szlovákul szólalna meg az alkalmazott. És az új szabály a busztársaságokra is vonatkozik majd.
Ezek eddig ebben a kérdésben liberális állásponton voltak, nem szabályozták a nyelvhasználatot, a buszsofőrök olyan nyelven beszéltek, ahogyan akartak, ezután szlovákul kell majd beszélniük.
Persze az előfordult eddig is, hogy a buszsofőr nem szólalt meg magyarul Somorján sem, de ez nem a törvény miatt volt, ez a sofőrön múlt.
Az angol nyelvhasználat ellen hogyan lép fel a nyelvtörvény?
A kutatás-fejlesztési pályázatok esetében a pályázás, az elszámolás, az ellenőrzés eddig szlovák mellett angolul, illetve a pályázat kiírásának nyelvén is engedélyezett volt, ez vonatkozott a szlovák Kulturális Alapra és az Audiovizuális Alapra is. Ezt most betiltják, csak szlovákul lehet majd pályázni.
Ennek milyen hatása lehet?
Ez egy teljesen abszurd szabályozás lenne, mert nagyon sok kutatási pályázatot uniós pénzből valósítanak meg, és a pályázók nagy része nemzetközi. Én is egy nemzetközi pályázat keretében dolgozom a SAV Nyelvtudományi Intézeténél. A résztvevő kutatók nagy része nem tud szlovákul, a kommunikáció angolul folyik, az ellenőrzés az EU részéről szintén angolul folyik.
A földrajzi nevek írásában változik valami?
Kisebb szigorítás készül: mindenhol a szlováknak kell elsőnek lennie, és legalább ugyanolyan láthatónak kell lennie, mint a kisebbségi megnevezésnek. Szigorúbb változás jön majd az emléktáblák és az emlékművek esetében. Itt sem volt kötött a feliratok sorrendje, ezután kötelezően a szlovák kerül előre. Emellett azonban azt is bevezetik, hogy a feliratot a minisztériumnak előre jóvá kell hagynia. Egyszer ez a szabály már létezett, csak eltörölték, mert nem volt életszerű. Most újra bevezetik. Erre nincs kapacitása a tárcának.
Az önkormányzatok üléseit érinti a szigorítás? Tárgyalhatnak például magyarul az önkormányzatok a magyarlakta településeken?
Az önkormányzati ülés folyhat a kisebbség nyelvén, de ha videofelvétel készül róla, akkor ezt utólag feliratozni kell majd. Erre valószínűleg nem lesz kapacitása az önkormányzatoknak, ezért inkább azt választják majd, hogy nem készítenek felvételt az ülésről.
Kölcsönösen erősítjük egymást az elnök szerint
Pellegrini méltatta Szlovákia etnikai, kulturális sokszínűségét. Szerint függetlenül attól, hogy Szlovákia melyik szegletében született valaki, milyen társadalmi rétegből származik, vagy milyen nemzetiségű, mindannyian teljes jogú állampolgárai vagyunk a Szlovák Köztársaságnak. Úgy véli,
az etnikai, kulturális, nyelvi sokszínűség erősebbé teszi Szlovákiát, mert az ország ebből a sokféleségből inspirációt meríthet, a különböző közösségek pedig – beleértve a szlovák nemzetet is – kölcsönösen erősítik egymást, ha békében és szinergiában élnek.
Pellegrini arról nem beszélt, hogy ezek a gondolatok vajon mennyire összeegyeztethetők a kulturális miniszter korábbi kijelentéseivel, miszerint: „A szlovák nép kultúrájának szlováknak kell lennie. Szlováknak, és nem másnak”, illetve hogy a szlovák kultúra „keveredését” más kultúrákkal el kell utasítani.
Az államfő utalt arra is, hogy különbséget kell tenni azok között, akik már hosszú ideje jelen vannak Szlovákiában, és azok között, akik csak nemrég telepedtek le az országban, hozzátéve: mindkét csoportnak más-más kihívásokkal kell szembenéznie.
Forró: történelmi jelentőségű pillanat
A köztársasági elnök köszönetet mondott a nemzetiségi ügyekben illetékes tanácsadójának, Forró Krisztiánnak a kerekasztal-beszélgetés megszervezéséért, amelyen a 15 etnikai kisebbség képviselői mellett Horony Ákos, az etnikai kisebbségekért, Alexander Daško, a roma közösségekért, illetve a Simona Zacharová, a civil társadalom fejlődéséért felelős kormánybiztos vettek részt.
Forró a mai eseményt
történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte, hiszen először került sor egy közös, nyílt párbeszédre minden Szlovákiában elismert nemzeti közösség képviselőjével a köztársasági elnök hivatalos jelenlétében, az elnöki palotában.
“Ilyen átfogó találkozóra még nem volt példa. A visszajelzések alapján bátran mondhatjuk, megindult egy bizalomépítő folyamat, ahol nemcsak a problémák kerültek felszínre, hanem közös értékek, jövőképek és megoldási javaslatok is. Ez nem egy befejezett esemény, hanem egy társadalmi párbeszédsorozat nyitánya” – hangsúlyozta az elnök tanácsadója.
Szerinte a találkozó önmagában is erős üzenet, és azt bizonyítja, hogy a köztársasági elnök komolyan veszi a nemzeti közösségek jelenlétét és szerepét Szlovákiában.
Bízom a pozitív elmozdulásban, az eddiginél hangsúlyosabbá válhat a nemzetiségi ügyek jelenléte az elnöki narratívában és cselekvésben is. A közösségek megerősítést kaptak abban, hogy értékes részesei az országnak, és számíthatnak arra, hogy identitásukat nemcsak megőrizhetik, hanem élhetik is – méltósággal és támogatással
– értékelte a hétfői találkozót Forró.
Konkrét panaszok is felmerültek
Horony Ákos kormánybiztos az Új Szó megkeresésére elmondta: jó benyomást tett rá a találkozó, azért is, mert az államfő az eredetileg tervezettnél több időt szánt a kerekasztal-beszélgetésre. Hozzátette: a köztársasági elnök figyelmesen végighallgatta, milyen kihívásokkal szembesülnek az egyes kisebbségek képviselői.
Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban – hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak. Nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra odafigyelve készítsék elő az államnyelvtörvény módosítását
– mutatott rá Horony.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Idén is késik a támogatások kifizetésével a Kisebbségi Kulturális Alap, a magyar pályázóknak még 1,2 millió eurót ki kellene fizetnie. Az alap a késést kapacitáshiánnyal és a pályázók “lassúságával” indokolja. A pályázók szemszögéből viszont az alap csicskáztatja őket, a feleslegesen szigorú ellenőrzésekkel ellehetetleníti a kulturális szervezetek munkáját és egyben lassítja a kifizetést. Közben már kiírták az első felhívást 2025-re.
Továbbra is lassan halad a támogatási szerződések aláírása és a támogatások kifizetése, a Kisebbségi Kulturális Alap a magyar kulturális szervezeteknek fenntartott 4,7 millió euró 80 százalékát, mintegy 3,53 millió eurót utalt át a pályázóknak.
A fennmaradó 1,2 milliót a következő két hónapban kellene kifizetnie – és a pályázónak elköltenie –, az év végéig ki nem fizetett és fel nem használt támogatás már „elveszik”.
Az idén ki nem fizetett összeget hozzácsapják a jövő éves támogatás összegéhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar pályázók által fel nem használt összeg közel felét a többi kisebbség kapja meg. Sok pályázónak azonban az sem segít, ha még megkapja a pénzt, mert már nem tudják azt december végéig elkölteni. Az alap vezetése megszüntette azt a korábbi lehetőséget is, hogy a támogatást a jövő év első három hónapjában is felhasználhassák, ha csak az idei év második felében, augusztus-december hónapokban kapták meg.
Magyarázkodik az alap: nincs elég kapacitás
A Kultminor állítja, mindent megtesznek, hogy az év végéig kifizessék minden pályázónak a támogatást, mert ez az alap érdeke is.
A kifizetést olyan ütemben végezzük, ahogyan ezt a kapacitásunk lehetővé teszik
– magyarázta az Új Szónak az aktuális helyzetet Alena Kotvanová, az alap igazgatója.
Szerinte a Kultminor évek óta kapacitáshiánnyal küzd, kevés az alkalmazottjuk, és egyre több a pályázat. „2018-ban még csak 1400, idén viszont már 1605 nyertes pályázatuk volt” – magyarázta Kotvanová. A helyzetüket nehezítik a munkájukat szabályozó törvények gyakori módosításai is. „Például a pályázóknak 2023-ban és idén is mellékelniük kell a szerződésükhöz az illegális foglalkoztatáshoz kapcsolódó igazolást, ami szintén lassítja a folyamatot” – indokolta a késést az igazgató.
Az igazgató szerint egyes pályázók hozzáállása is lassítja a támogatás kifizetését.
Érvényes, hogy azok kapják meg korábban a támogatást, akiknek meg van minden szükséges mellékletük és gyorsan reagálnak az alap felszólításaira
– mondta Kotvanová. Szerinte gyakran előfordul, hogy a pályázó az ismételt sürgetésre sem reagál.
A működésre már kétszer annyi megy, mint 2017-ben
Kapacitáshiányra már évek óta panaszkodik az alap, azt állítják, hogy kevés az alkalmazott a munka mennyiségéhez képest. Nehezítette a munkájukat az alkalmazottak fluktuációja, ami azonban részben a vezetés hibája.
A működésére fordítható összeg azonban az elmúlt években jelentősen nőtt: a 2017-es megalakuláskor még csak a 8 milliós támogatási összeg 4 százalékát használhatták működésre, vagyis 320 ezer euró – ez mára megduplázódott.
2022-ben 6 százalékra emelkedett, az idei törvénymódosítás pedig már 7 százalékot engedélyez. A jelenlegi 8,8 millió euró támogatási összeg 7 százaléka már 616 ezer euró, amihez még hozzá kell számolni az előző évből megmaradt összeg 7 százalékát is, a növekedés 7 év alatt tehát több mint 100 százalék.
Szigorú ellenőrzés vagy csicskáztatás?
Antal Ágota, a Kultminor igazgatótanácsának a tagja, a magyar koordinációs tanács elnöke szerint azonban a legnagyobb mértékben az alap vezetése a felelős a támogatás kifizetésében mutatkozó késésekért.
Az alap munkájával komoly problémák vannak, az erőforrásaikat nagyon rosszul osztják be
– mondta az Új Szónak Antal. Szerinte túl sok erőt és energiát fordítanak a már nagyon régi pályázatok ellenőrzésére, és ez egyre inkább a “csicskáztatásra” hasonlít. „Folyik a 2018-2021-es pályázatok ellenőrzése, de valójában csak okokat keresnek arra, hogy hogyan büntessék a pályázókat” – mondta Antal.
A támogatási szerződésben ugyan benne van, hogy az alap bármikor ellenőrizheti a támogatás felhasználását, akár 10 évre visszamenőleg is, de a polgári törvénykönyv alapján legfeljebb három évre visszamenőleg ellenőrizhetnének.
A pályázó ugyan vitathatja az ellenőrzés eredményének jogosságát, vagy megtagadhatja a visszaigényelt összeg befizetését, de ez esetben az alap leállítja az aktuálisan megítélt támogatás kifizetését és a következő évben sem pályázhat
– magyarázta Antal. A kulturális szervezeteknek nincs arra kapacitásuk, hogy bíróság előtt bizonyítsák igazukat, ezért a többség befizeti a visszakövetelt összeget.
Kulturális szervezetek munkáját lehetetlenítik el
Antal úgy véli, hogy az alap működésében veszélyezteti az egyes szervezeteket. „Tudok olyan esetről, amikor egy 2020-as pályázatból most követelnek vissza 5 ezer eurót, olyan indokkal, ami jogászok szerint nem állná meg a helyét a bíróságon” – mondta Antal. Ráadásul számíthatnak rá, hogy a következő években elnyert összegek nagy részét is vissza kell fizetniük, mert ugyanazt a „hibát” elkövették minden évben.
Senki nem figyelmeztette őket arra, hogy a 2020-as elszámolásukban hiba van, sőt az elszámolást elfogadta az alap, most viszont visszakövetelik tőlük a pénzt
– mondta Antal.
Antal szerint az alap ellenőrzései alapján úgy tűnik, mintha a pályázók szándékos ellehetetlenítése lenne a cél.
Teljes mértékben ellehetetlenítik az egyes pályázók működését. Hiába érvel a pályázó, hogy az ellenőrzéseken talált »hibák« nem megalapozottak, ők akkor is ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, mert megtehetik
– állítja Antal. Szerinte ezek az ellenőrzések merítik ki az alap erőforrásait, terhelik le a munkatársait, akik szinte csak ezzel foglalkoznak. „Sehol máshol nem találkozunk azzal, hogy 5–6 évre visszamenőleg ellenőriznek elszámolásokat. Ha egy hónapon belül találnak hibát, akkor azt még lehet orvosolni, de 5 év elteltével erre már nincs esély” – mondta a Kultminor igazgatótanácsának tagja.
A semmibe vett irányító szerv
Szerinte az igazgató az alap legfontosabb szervét, a többségében kisebbségek képviselőiből álló igazgatótanácsot és a kisebbségek koordinációs tanácsát is szinte saját beosztottjaként kezeli. „Én évek óta önkormányzati képviselő is vagyok, de ilyen hangnemben, mint az igazgatónő, velem még sehol sem beszéltek” – mondta Antal.
Az alap igazgatója és az igazgatótanács közötti rossz kommunikációra példa az is, hogy Antal Ágota csak az infotörvényre hivatkozva kapott adatokat az igazgatótól.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A napokban indulhat a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) által nyújtott egyes támogatások kifizetése, de a színházi, népművészeti rendezvények, a nagy kulturális események, nyári táborok pályázatait elbíráló bizottság majd csak június 17-én ül össze. Esetükben a kifizetés jóval később várható. Közben Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta, hogy az alap felügyelőbizottságába Rigó Konrád korábbi hidas államtitkár kerüljön.
Alena Kotvanová, a KKA igazgatója lapunknak elmondta, a héten már megkezdődött a nyertes pályázatokra vonatkozó szerződések aláírása és a támogatások utalása is megindult. Mindez azokra a kérelmekre vonatkozik, amelyek esetében a pályázó már az összes szükséges igazolást és dokumentumot benyújtotta. Az alap igazgatója hangsúlyozta, a kifizetések időpontja nagyban függ maguktól a pályázóktól is, hiszen be kell szerezniük a szükséges papírokat. „Ennek ellenére úgy tűnik, idén valamivel optimistábbak lehetünk, mint az előző években” – tette hozzá a pályázatok jelentős részének kifizetési idejére vonatkozóan.
Felvettük a kapcsolatot több szlovákiai magyar kulturális szervezettel, köztük nagy és jelentős hagyománnyal rendelkező intézményekkel, amelyek egytől egyig arról számoltak be, hogy még nem kapták meg a pénzt. Volt olyan szervezet, amely már minden szükséges dokumentumot benyújtott, de ennek ellenére már hosszabb ideje vár a dotáció utalására. Az igazgató a támogatások kifizetésével kapcsolatban kiemelte, hogy ez az egész folyamat csak az után indulhatott meg, hogy az alap ún. szakmai tanácsai eldöntötték, melyik pályázatok kapnak támogatást. Az egyes kisebbségek esetében ezek a testületek kötelező érvényű javaslatot adnak arra, mely projekteket támogassa az alap.
A szakmai tanácsok
A szakmai tanácsok egy része, főleg a kisebb nemzetiségek esetében, már márciusban és áprilisban összeült. A magyar nemzetiség kulturális támogatásáról döntő testületek üléseire is, egyet leszámítva, márciusban, illetve áprilisban sor került. Jelen pillanatban már csak egy szakmai tanács ülése van hátra, mégpedig azé, amely a magyar kisebbség legnagyobb rendezvényeinek, így például a Duna Menti Tavasz színjátszó fesztiválnak, a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválnak és a Gombaszögi Nyári Tábornak a támogatásáról dönt. Az említett rendezvények és a kérdéses bizottság hatáskörébe tartozó többi esemény is évről évre több tízezres kérelemmel fordul az alaphoz, és rend szerint ilyen nagyságrendben nyernek támogatást. Az alap által nyújtott egyik legnagyobb összegű dotációkról van szó. Itt érdemes megjegyezni, hogy az említett színjátszó fesztivált már május 21. és 24. között megtartották, a zselízi népművészeti fesztivált is június 14. és 16. között rendezik. A kérdéses bizottság azonban csak június 17-én és az azt követő napokban tartja meg az ülését, ekkor határoznak arról, hogy az addigra már lezajlott események végül megkapják-e az állami támogatásukat. Kotvanová elmondta, a bizottság a testület egyik tagjának egészségi állapota miatt nem tudott korábban összeülni. De arról is beszélt, hogy a tanácsok ülése általában is nagyban függ attól, a testületek tagjai milyen közös időpontot tudnak találni. Információink szerint a magyar kisebbség rendezvényeinek támogatásáról döntő tanács most öt helyett csak négy fővel működött. Az egyik tag, Juhász Eszter tagsága ugyanis megszűnt, mivel a regionális választáson a Magyar Szövetség színeiben indult.
Az igazgató arról is beszélt, hogy a nyertes pályázóktól a Munkabiztonsági Felügyelőség (Inšpektorát práce) által kiállított igazolást is be kell kérniük, de a vonatkozó jogszabályokban lévő diszkrepancia miatt az intézmény nem a megfelelő formátumú dokumentumot adja ki. Ennek a problémának a megoldásán már dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy a kérelmek feldolgozásának üteme nagyban függ az alap rendelkezésére álló adminisztratív kapacitásoktól is. Hozzátette, ennek egy részét jelen pillanatban lefoglalja az Állami Számvevőszék (Najvyšší kontrolný úrad) által idén januárban indított ellenőrzése. „Az alapnak rendelkezésükre kell bocsátani az adminisztratív, technikai és személyzeti kapacitásai egy részét, ez is hatással van a kifizetések időpontjára” – mondta Kotvanová.
Az igazgató elmondta, a parlamentben terítéken van a KKA-ra vonatkozó törvény módosítása. Ez egyelőre egy technikai jellegű változást tartalmaz. Egyebek mellett azt, hogy mivel tavaly hivatalos nemzetiségként ismerték el a vietnámi kisebbséget, így őket is be kell emelni a jogszabályba. „Amennyire tudom, egy nagyobb módosítás is kilátásban van, amely több területet is érintene. De erről nincsenek konkrét információim” – tette hozzá azzal, az alap nyitott arra, hogy ebben közreműködjön. Arról is beszélt, hogy az uniós szabályoknak megfelelően 200 ezerről 300 ezerre növekedett az a felső küszöb, amelyet támogatásként egy szervezet igényelhet (de minimis).
Kompetenciakérdések
Lapunk tudomására jutott, hogy a Szlovák Köztársaság Kormánya Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa, illetve az ezen belül működő kisebbségi bizottság a közelmúltban Rigó Konrádot, a Híd egykori kulturális államtitkárát jelölte a KKA felügyelőbizottságába. Ezt a jelölést azonban Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta. Mindezt anélkül, hogy részletesen indokolta volna ennek okait. „A rendelkezésemre bocsátott anyagok alapos mérlegelése után arra a következtetésre jutottam, hogy egy másik jelöltet kell állítani, aki jobban tükrözi a Kisebbségi Kulturális Alap szükségleteit, ezért úgy döntöttem, hogy a javaslatnak nem teszek eleget” – olvasható abban a levélben, amelyben a tárcavezető a határozatát ismerteti. A miniszter egy jogi elemzést is készíttetett a döntése mellé, amely szerint neki mint tárcavezetőnek joga van felülbírálni a kisebbségi bizottság vonatkozó döntését. Az alapot vezető Kotvanová ezzel kapcsolatban nem akart nyilatkozni, ahogy arról sem, hogy Rigó megfelelő jelölt lett volna-e a tisztségre. A korábbi hidas államtitkár volt a KKA-t létrehozó törvény egyik kidolgozója.
A jelölés vétózásával kapcsolatban Rigó lapunknak elmondta, belátja, a miniszternek joga volt erre. „Ezzel azonban egy olyan precedenst teremt, amire eddig még Szlovákiában nem volt példa, hiszen a kisebbségi bizottság demokratikusan megválasztott tagjai kollektív döntésén gázol át. Ezzel azt üzeni a hazai nemzetiségeknek, mindegy, hogy az önkormányzatiság jegyében milyen döntést hoz egy kollektív szerv. A miniszter egy személyben ezt semmibe veheti” – mondta a korábbi államtitkár. Arról, hogy mi lehet a jelölésére adott vétó oka, elmondta, a miniszter munkájával és a jelenlegi kormány kulturpolitikájával ő nagyon kritikus. „Azt a fajta rombolást, amit a kultúrában végeznek, arra eddig Szlovákiában nem volt példa” – nyilatkozta, de hozzátette, az is lehet, hogy a Smerhez közel álló szereplők befolyásolták a tárcavezető döntését. „Csak néhány hónappal van mögöttünk az államfőválasztás. Azoknak, akik magyar vonalon összefeküdtek a kormányzó koalícióval, érdekében állhat, hogy ne legyen jobb rálátásom a KKA működésére” – fogalmazott Rigó. Arról is beszélt, azért szeretett volna a felügyelőbizottság tagja lenni, hogy a testületen keresztül a támogatások kifizetésének csúszását felszámolják. Hiszen a felügyelőbizottságnak joga van arra, hogy bizonyos feladatokat szabjon az igazgató számára.
Haraszti Gyula, a kisebbségi bizottság egyik tagja lapunknak úgy nyilatkozott, ez a testület a nemzetiségek egyetlen olyan szerve, ahová a tagok választás útján kerülnek be. Ezzel együtt is az intézménynek nagyon korlátozott jogkörei vannak. Ezek közül az egyik, hogy megválaszthatják a KKA felügyelőbizottságának egyik tagját. „Most a kulturális minisztérium ettől az icipici kompetenciától is megfosztotta a bizottságot” – tette hozzá. Haraszti szerint Rigó, akit a testületben titkos szavazással választottak meg, az egyetlen alkalmas jelölt volt a tisztségre, hiszen jelentős tudással rendelkezik a KKA működéséről. Egyben rámutatott, a miniszter nem közölte a vétója okát. Haraszti úgy véli, a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos, aki elhalasztotta a bizottság következő ülését, akkor is igyekszik együttműködni a kabinettel, ha csorbulnak a nemzetiségek képviselőinek jogai.
Megkerestük Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is, aki elmondta, a kulturális miniszternek a kormányhivatal jogi szakosztálya szerint is joga van vétóval élni a KKA felügyelőbizottságának tagjával kapcsolatban. „Amikor a KKA-ra vonatkozó törvényt készült, akkor kellett volna erre odafigyelni” – tette hozzá arra utalva, hogy a jogszabályt a 3. Fico-kormány idején, a Híd hathatós közreműködésével fogadták el. A törvény előkészítésén maga Rigó is dolgozott. Majd arról beszélt, mivel ő a nemzetiségi önkormányzatiság elvét képviseli, szerinte jobb lett volna ha a kérdéses jogszabály nem lényegi, hanem csak formális jogkört adott volna a miniszternek a KKA felügyelőbizottságára vonatkozóan. Arra a kérdésünkre, hogy a törvény terítéken lévő módosítása során javasolni fog-e egy ilyen irányú módosítást, Horony azzal választolt, erről a kisebbségi bizottságban fognak egyeztetni. Bár most először történt meg, hogy a miniszter élt a vétójogával, Horony szerint nem történt kompetenciaváltozás a tárcavezető és a kisebbségi bizottság között. „Törvénymódosítás erre vonatkozóan ugyanis nem volt” – tette hozzá. Szerinte Rigó kinevezése ellen szólt az az érv, hogy egy politikailag exponált személyről van szó. „Érvek mellette is vannak, hiszen egykor részt vett a törvény kidolgozásában, ismeri az intézményt” – mondta a kormánybiztos. Arról, hogy Šimkovičová pontosan miért utasította el Rigó kinevezését, nem tudott részletesebb felvilágosítást adni, erről a miniszter asszonyt kellene megkérdezni. Hozzátette, július 2-án ül össze a kisebbségi bizottság, akkor tudnak majd új jelöltet választani a KKA felügyelőbizottságába.
Már kiírták a pályázatot 2025-re
Kotvanová állítja, hogy jövőre szeretnék felgyorsítani a pályáztatás lebonyolítását, ezért már most hétfőn kiírták az első pályázati felhívást.
Ez három héttel korábbi időpont a tavalyinál, viszont egyáltalán nem garantálja, hogy jövőre időben hozzájutnak a pályázók a támogatásokhoz.
Ez a legtöbb esetben azt jelentené, hogy már tavasszal vagy legkésőbb nyáron megérkezik a pénz a számlájukra. Idén az első pályázatok elbírálása már áprilisban megtörtént, de a támogatási összegeket mégsem sikerült időben kifizetni. Az pályázóknak a most megjelent első felhívás alapján december 2-ig kell beadniuk pályázataikat.
2025-re legalább 4,664 millió euró jut a magyar kisebbség kulturális életének támogatására, ami a támogatásra fordított teljes összeg 53 százaléka. Ez azonban még várhatóan emelkedni fog az idén el nem költött támogatások arányos részével, de ezt csak jövő év elején tudja pontosan meghatározni az alap.
Az összeget a három terület, az élő, az írott és a professzionális kultúra között már felosztotta a magyar koordinációs tanács: az élő kultúra kapja az összeg 36 százalékát, vagyis 1,68 millió eurót, az írott és a professzionális kultúrára pedig 32-32 százalék, 1,49-1,49 millió euró jut.
Szövetség: teljesen új államnyelvtörvény kell
A Magyar Szövetség pozitívan értékeli az államfő által összehívott kerekasztalt, de szerintük inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentősége van. “Pozitívan értékeljük, hogy a tárgyalások után az államfő a békés együttélés szükségessége mellett éppen azt a két témakört, az ún. kisebbségi törvényt és a nemzeti közösségek nyelvi jogainak a bővítését emelte ki, amelyek a Magyar Szövetség programpontjai között is szerepelnek” – áll a Szövetség nyilatkozatában.
Fontosnak tartják, hogy mielőbb megszülessen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, az államnyelvtörvényt viszont teljesen átalakítanák, szerintük ezen a téren teljesen új filozófiai megközelítésre van szükség.
Az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett az állam hivatalos nyelveiről szóló jogszabály elfogadására lenne szükség
– tájékoztatott álláspontjáról a Magyar Szövetség.
Šimkovičová – és állítólag Pellegrini – szerint a kisebbségek elégedettek a Kultminorral
Šimkovičová kedden Peter Pellegrini kormányfőnél járt, ahol a Kultminorról is tárgyaltak. A minisztérium és a TASR által kiadott hír kisebb eltérést mutat. Az állami hírügynökség híre szerint a Kultminor témáját Pellegrini nyitotta meg, és a hatékonyabb, gyorsabb munka felől érdeklődött. „Megnyitotta a kisebbségi kultúra támogatásának és a munka felgyorsításának, hatékonyabbá tételének témáját” – írja a TASR.
Ezzel szemben a minisztériumi beszámoló az elégedettségről szól, eszerint a kisebbségek is elégedettek az alap munkájával.
Szóba került a nemzeti kisebbségek támogatása is, akiknek a képviselőivel a köztársasági elnök többször személyesen találkozott. Az elnök szavai szerint elégedettségüket fejezték ki a támogatási rendszerrel és a pénzügyi támogatások kifizetésének időzítésével is
– áll a tárca honlapján.
Ez annyiban mindenképpen meglepő, hogy Kultminor munkáját rendszeresen bírálják a kisebbségi szervezetek, mert a támogatásokat általában késve, sokszor már a rendezvény megvalósítása után kapják meg. A támotatásokról döntő egyes szakmai bizottságok ülése idén is csak május-júniusban valósult meg. A támogatások kifizetése idén is június folyamán gyorsult fel, a mai napig mintegy 400 pályázati támogatást folyósított a Kultminor a várható több ezerből.
Kritika elhangzott a miniszter által említett találkozón is, amelyen Pellegrini a kisebbségek képviselőit fogadta.
Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban – hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak
– mondta el lapunknak Horony Ákos kisebbségi ügyi kormánybiztos a találkozó után.
Négy évvel ezelőtt minden nyilvános volt
A jelenlegi igazgatót, Alena Kotvanovát nyilvános pályázati eljárásban, nyilvános meghallgatás után választotta ki az ugyancsak nyilvános összetételű pályázati bizottság. 2021-ben a KKA igazgatói tisztségére összesen négyen jelentkeztek, a nyilvános meghallgatáson végül Eduard Čonka, Alena Kotvanová és Petőcz Kálmán vett részt, mivel Petrus Gyula visszalépett az indulástól. Natália Milanová (OľaNO) akkori kulturális miniszter a bizottság javaslata alapján Alena Kotvanovát nevezte ki a Kultminor élére.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Alena Kotvanová lesz a Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatója. Natália Milanová (OĽaNO), a kulturális tárca vezetője a bizottság pontozásos értékelése alapján nevezi ki a posztra. A bizottság június 22-én, a jelöltek nyilvános meghallgatása után döntött az új igazgató személyéről – tájékoztatott Michal Hajtol, a kulturális minisztérium államtitkári hivatalának munkatársa.
„A pályáztatási eljárást az új miniszteri irányelv szabályozza, amely garantálja a tisztességes, nyílt és átlátható eljárást” – mondta Hajtol. Hozzátette, a pályázat és a nyilvános meghallgat jegyzőkönyvét, a bizottság tagjainak nevét és a pályázók önéletrajzát és pályázatát a minisztérium honlapján teszik közzé.
Kotvanová 2013 óta dolgozik a kisebbségi kormánybiztosi hivatalban, korábban a kormánybiztosi hivatal igazgatója, majd a nemzeti kisebbségjogi főosztály igazgatója volt. Emellett a nemzeti kisebbségek legmagasabb szintű érdekképviseleti platformjának, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok bizottságának titkára.
A minisztérium április 20-án hirdette meg a pályázatot. Négyen jelentkeztek a posztra, közülük azonban csak hárman jelentek meg a nyilvános meghallgatáson. A minisztériumnak számos elvárása van az új vezetéssel szemben, egyebek között a támogatott projektek ellenőrzésére vonatkozó javaslat kidolgozását is elvárja.
A Kisebbségi Kulturális Alap célja a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatása, különös tekintettel a kulturális és tudományos értékek létrehozására.
Az alap jelenlegi igazgatója, Molnár Norbert hivatali ideje júliusban jár le.
A Kultminor jelölt egy tagot
Ez azonban nem történt meg, pedig a minisztérium még kérte is a Kultminort, hogy jelöljön tagot a bizottságba. „A kulturális minisztérium kérése alapján 2025. július 9-én elküldtem a pályázati bizottságba jelölt személy nevét, az elérhetőségeivel együtt” – tájékoztatta az Új Szót Alena Kotvanová, a Kultminor jelenlegi igazgatója. A tájékoztatás szerint a jelöltet az alkalmazottak választották ki, ő az Alap egyik projektkoordinátora. A minisztérium azonban nem reagált az igazgató bejelentésére.
A kulturális minisztérium az Alap jelöltjével mai napig nem vette fel a kapcsolatot
– tájékoztatott ma (szerda) Kotvanová. Lapunk információ szerint a bizottság tagjai közt valóban szerepelt a Kultminor alkalmazottainak a képviselője is, de Lukáš Machalának, a minisztérium hivatalvezetőjének javaslatára kihúzták őt a listáról.
Ma nyitották fel a borítékokat
Pedig lapunk információi szerint a bizottságnak már ma is volt egy ülése:
a július 10-ig, vagyis a pályázati határidőig beérkezett jelentkezéseket bontották fel és ellenőrizték, hogy a jelölt megfelel-e a pályázati kiírásnak, és a pályázata tartalmazza-e az előírt mellékleteket.
Lapunk információi öten pályáztak, de azt nem lehet tudni, közülük hányan feleltek meg a pályázati kiírásnak. Az egyik jelentkező Lengyel Diána, aki korábban a Magyar Szövetség elődpártjában, az Összefogásban politizált, de már ne aktív tagja a Szövetségnek.
Kérdéseinket elküldtük a kulturális minisztériumnak is, amint választ kapunk bővítjük hírünket.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kulturális minisztérium által, a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára kihirdetett pályázati felhívást bírálja a Magyar Szövetség és a kisebbségi ügyi kormánybiztos is. A roma kormánybiztost nem zavarja, hogy zárt ajtók mögött zajlik az igazgató kiválasztása. Egy jelölt és egy bizottsági tag neve már ismert.
A Magyar Szövetség szerint minden elemében rossz a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium által kiírt pályázati felhívás, amelyet a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatói posztjára írtak ki. A minisztérium teljes titokban akarja lebonyolítani a pályáztatást, nem nyilvános sem a jelentkezők neve, sem a pályázati projektjük, és a minisztérium titkolja a pályázati bizottság tagjainak nevét is.
Botrányos és abszurd a pályázati eljárás, már a meghirdetésének a módja és a határidő meghatározása is botrányos volt
– jelentette ki Mózes Szabolcs, a Szövetség képviselője. De úgy véli, hogy a lebonyolítás minden eleme botrányos, kezdve a pályázók nevének, projektjeinek eltitkolásával, a pályázati bizottság tagjainak titkosításával és a meghallgatás zárt körűvé tételével. „Az sem biztos így, hogy szakemberek választják-e majd ki az új igazgatót” – magyarázta Mózes.
Kiemelte, hogy négy éve még a jelöltek neve, a pályázati projektjeik, a pályázati bizottság összetétel és a végül a jelöltek meghallgatása is nyilvánosan zajlott.
Most azt sem fogjuk tudni, hogy valóban a bizottság által első helyre sorolt jelöltet nevezi-e ki igazgatónak a miniszter
– mondta Mózes. A párt levélben kéri majd a minisztériumot az eljárás nyilvánosabbá tételére.
A kisebbségi kormánybiztos egy főt delegált
A pályázati eljárás titkosságával kapcsolatban kifogásai vannak a kisebbségi ügyi kormánybiztosnak is. Horony Ákos annyival több információval rendelkezik, hogy legalább a pályázati bizottság egyik tagjának a nevét ismeri, mivel kormánybiztosként egy embert jelölhetett a bizottságba.
A pályázati felhívás megjelenése után érdeklődtünk, hogy nevezhetünk-e tagot a bizottságba, mivel négy évvel korábban a biztos jelölt tagot az értékelő testületbe. Erre pozitív választ kaptunk
– mondta az Új Szónak Horony. A kisebbségi kormánytanács kisebbségi kamarájának egyik tagját jelölték a testületbe.
A pályázati eljárás nyilvánosságát azonban nem tudja ő sem befolyásolni.
A pályázati eljárás lebonyolítása a minisztérium hatásköre, de én annak a híve vagyok, hogy minél transzparensebb legyen az eljárás
– mondta lapunknak Horony. Szerinte még a nyilvánosság bevonása sem garancia a minél tisztább lebonyolításra. „A nyilvános pályáztatással azonban mindenképpen nagyobb az esélye, hogy rendben zajlik majd a folyamat” – mondta a kormánybiztos.
A minisztérium annyira titkolózik, hogy a bizottság többi tagjának nevét, sőt, a bizottság tagjainak számát sem ismeri a kormánybiztos. A biztos Kállay Andrást, a kormánytanács egyik tagját, a Pro Civis polgári társulás képviselőjét jelölte a pályázati bizottságba.
A roma biztos nem akar kommentálni
Alexander Daško, kormány roma ügyi biztosa már nem ilyen kritikus a kulturális minisztériummal szemben. Ők tagot sem küldenek a pályáztató bizottságba.
A roma közösségek kormánybiztosa nem delegál tagot a bizottságba. A kulturális minisztérium hatáskörébe tartozó folyamatokat a hivatalunknak nem tiszte kommentálni
– válaszolta az Új Szó kérdéseire Miriam Žiaková, a hivatal kommunikációs osztályának igazgatója.
Egy jelölt neve biztos, a borítéknyitás szerdán
Lapunk információi szerint a július 10-i határidőig 5 pályázó juttatta el jelentkezését a kulturális minisztériumba.
A jelöltek közül egyelőre csak Lengyel Diána neve ismert, aki korábban a Magyar Szövetség egyik elődpártjának, az Összefogásnak, majd a Szövetségnek is a tagja volt.
A 2023-as parlamenti választáson a párt listájának 36. helyén szerepelt. Dolgozott azonban az első szlovákiai magyar folmsorozat, a Pressburg szövegkönyvén is. Az igazgatói pályázat egyik feltétele azonban, hogy a pályázó nem lehet politikai párt vezető szervének a tagja, és nem nyilvánulhat meg politikai párt nevében vagy annak érdekében.
A beérkezett pályázatokat lapunk információi szerint július 16-án bontják majd fel, a pályázati bizottság tagjai is akkor ismerik majd meg a lehetséges jelöltek nevét és pályázatát. A jelöltek meghallgatását július 24-re tervezi a kulturális minisztérium.
Ahogyan lapunk megírta, a kulturális minisztérium a nyilvánosság teljes kizárásával akarja lefolytatni a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) új igazgatójának a kiválasztását. Még a pályázók nevét sem akarják elárulni. Martina Šimkovičová miniszter szerint egyébként a kisebbségek elégedettek a Kultminor munkájával.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A nyilvánosság teljes kizárásával akarja lefolytatni a kulturális minisztérium a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) új igazgatójának a kiválasztását. Még a pályázók nevét sem akarják elárulni. Martina Šimkovičová miniszter szerint egyébként a kisebbségek elégedettek a Kultminor munkájával.
Nem lesz nyilvános a jelöltek meghallgatása a Kultminor új igazgatójának megválasztása során, tájékoztatta az Új Szót a pályázatot meghirdető kulturális minisztérium. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezetése alatt álló minisztérium a pályázati eljárást szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával akarja lefolytatni.
A kulturális minisztérium július 1-jén hirdette meg a pályázati felhívást a Kultminor igazgatói posztjára, ráadásul a felhívást elsőként a profesia.sk álláskereső portálon tették közzé. A jelentkezési határidő holnap, vagyis július 10-én jár le. A felhívás szerint a jelöltek meghallgatását július 24-re tervezik, vagyis akár már aznap kiderülhet az új igazgató neve.
A minisztérium szándéka szerint azonban még a felhívásra jelentkező és a feltételeknek megfelelő jelöltek neve sem lesz nyilvános.
A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a pályázati felhívásra jelentkező jelöltek nevét
– tájékoztatta lapunkat Petra Bačinská, a kulturális minisztérium kommunikációs osztályának vezetője.
Nemcsak a jelentkezők neve, minden titkos lesz
Nem csak a jelöltek nevét akarja titokban tartani a kulturális minisztérium: nem lesz nyilvános a jelölteket meghallgató és az új igazgatót kiválasztó bizottság névsora sem. A bizottságról csak annyit közölt Bačinská, hogy a „pályázati bizottságot az illetékes szervezeti egység javaslatára a kulturális miniszter nevezi ki”.
Négy évvel ezelőtt a bizottság és a pályázók listája is nyilvános volt, ráadásul a bizottság nyilvánosan hallgatta meg a jelölteket, akik bemutatták elképzelésüket a Kultminor további fejlesztéséről. A jelentkezőknek idén is a Kultminor fejlesztési tervével kell pályázniuk, azonban ez a terv sem lesz nyilvános.
A kulturális minisztérium nem fogja nyilvánosságra hozni a jelentkezők projektjeit. A projekteket a pályázati bizottság tagjai ismerhetik majd meg
– tájékoztatott Bačinská. Ezúttal a jelöltek meghallgatását sem figyelheti majd közönség. „A meghallgatás nem lesz nyilvános” – írta válaszában a szóvivő.
A bizottság feltehetően sorrendet állít majd fel a jelöltek között, Martina Šimkovičová miniszter ez alapján választja majd ki az új igazgatót. „A pályázók sorrendje a miniszterasszony számára – a törvénnyel összhangban – kötelező” – jelentette ki Bačinská. Válaszaiból azonban az derül ki, hogy ez a javasolt sorrend sem lesz nyilvános, vagyis azt sem fogjuk tudni, hogy milyen sorrendbe állította a bizottság az eltitkolt nevű jelentkezőket.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini jövő héten egyeztetni fog Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszterrel a Kisebbségi Kulturális Alap hatékonyabb működéséről és az államnyelvtörvény tervezett módosításáról is. Az államfő ezt azután jelentette ki, hogy az elnöki palotában fogadta hétfőn a Szlovákiában bejegyzett tizenöt etnikai kisebbség képviselőit.
Az elnök azt ígéri, tolmácsolni fogja a miniszternek a KKA hatékonyabbá tételére vonatkozó javaslatokat. „Annak érdekében, hogy mindazok, akik gyönyörű fesztiválokat vagy más rendezvényeket szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg vagy különféle projekteket bonyolítanak le, lényegesen hamarabb hozzájuthassanak az anyagi forrásokhoz” – fogalmazott Pellegrini.
Az államfő egyben emlékeztetett: a nemzetiségi közösségek már régóta sürgetik a nemzetiségi kisebbségek jogállásáról szóló törvényt is. Hangsúlyozta: a nemzetiségeket érintő törvényalkotási folyamatba bele kell vonni a kisebbségek képviselőit is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kulturális minisztériumban befejeződött az államnyelvtörvény módosításának véleményezése, de itt egy időre le is áll a folyamat. A tárca december végéig „kapott halasztást” a törvény kidolgozására, mert még egyeztetni akar a kisebbségi kormánybiztossal és a nemzeti kisebbségek képviselőivel.
Egyelőre lekerül a napirendről az államnyelvtörvény módosítása, a Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium hosszabb időt kért a tervezet kidolgozására, és erről tájékoztatta Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is. Lapunk információi szerint a szaktárca
a kisebbségi ügyi kormánybiztos tervezethez fűzött megjegyzéseinek jellegével
indokolta a halasztást, illetve egyeztetni akar a nemzeti kisebbségek képviselőivel is, mert a tárca szerint magyaron kívül más kisebbség nem szólt hozzá a javaslathoz. A szaktárca tavaly indította el az államnyelvtörvény módosításának folyamatát, amely több ponton is szigorította volna a jogszabályt, és ezzel korlátozta volna a kisebbségi nyelvek hivatali és nyilvános használatát.
A tárca tájékoztatása szerint a kormányhivatal belegyezett a törvénymódosítás kidolgozásának elhalasztásába,
az új határidő 2025. december 31., vagyis a módosítás idén már nem kerül napirendre.
A nyelvtörvény kidolgozását tavaly decemberben halasztották 2025 februárjára, most ezt a határidőt csúsztatják az év végéig.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hétfőn a kormányhivatalban fogadta Robert Fico (Smer) miniszterelnök Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét és Őry Péter alelnököt. A szlovák-magyar együttélésről és az önkormányzatok finanszírozásáról tárgyaltak. Gubík szerint a nyelvtörvény ügyében is előrelépés történt.
Robert Fico miniszterelnökkel tárgyaltak ma a Magyar Szövetség képviselői, Gubík László elnök és Őry Péter alelnök a magyar kisebbség helyzetéről és az önkormányzatok finanszírozásáról egyeztettek a kormányhivatalban.
A szlovák-magyar együttélés Szlovákiában már nem olyan politikai téma, amely a választási kampány része lenne
– állapította meg a találkozó után Robert Fico. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel barátságos és konstruktív a viszonya.
A miniszterelnök szerint a magyar kisebbséggel és a magyar politikai képviselettel több téma is összeköti a kormányt. Fico szerint ilyen téma a szuverén külpolitika, az illegális migráció elleni harc és az ukrajnai béke kérdése.
Tájékoztatta a Szövetség képviselőit, hogy fontosnak tartja a nemzeti kisebbségi jogok jelenlegi helyzetének megőrzését. Fico a kormányhivatal sajtóhíre szerint jogbővítésről nem egyeztetett a Szövetséggel.
Tárgyaltak azonban az önkormányzatok finanszírozásáról, Fico szerint a Szövetség képviselői „egy sor konstruktív javaslatot” ismertettek vele.
A Magyar Szövetség tájékoztatása szerint a megbeszélés két fő témája az államnyelvtörvény tervezett módosítása és az önkormányzatok finanszírozása volt. ️
Fico biztosította a párt elnökét és alelnökét, hogy kormánya nem engedi az államnyelvtörvény semmilyen olyan módosítását, amely a nemzeti közösségek nyelvhasználati jogait szigorítaná.
A Magyar Szövetség elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: „rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.”
Gubík állítása szerint leszögezte Ficónak, hogy a Magyar Szövetség nem kormánypárt, de nem is ellenzéki.
A találkozó apropójáként a pártelnök az önkormányzati finanszírozási rendszer módosítása kapcsán küldött levelüket jelölte meg. Ígéretet kaptak, hogy a pénzügyminisztérium foglalkozni fog a kérdéssel.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Magyar Szövetség levélben fordult a kormányfőhöz, Robert Ficóhoz (Smer), melyben találkozót kértek, hogy a miniszterelnökkel egyeztessenek az önkormányzatok finanszírozási rendszerének módosításáról.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Mivel a kormány az óvodareform miatt megnyitotta az adóbevételek visszaosztásához használt képletet, így a Magyar Szövetség képviselői szerint „helyzet van”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Ha az adóbevételek visszaosztásához használt képletsorból kikerülne a két vitatott mutató, a települések többségének nőnének a bevételei, a szlovákiai magyarok által lakott falvak és városok pedig hatványozottan jól járnának.
Mikor fogadták el az önkormányzatok jelenleg is érvényes lévő finanszírozási modelljét;Mi alapján történik az állam adóbevételeinek visszaosztás;Melyek azok a mutatók, amik használatát az önkormányzatok kifogásolják;Milyen javaslattal állt elő a Pro Civis az elhibázott képlet módosítására;Sikerrel járhat -e az önkormányzatok harca, amely célja egy igazságosabb finanszírozási modell kialakítása;
Az önkormányzatoknak járó állami források szétosztásának elvét 2004-ben vetették papírra. Az azóta eltelt időben azonban mindössze kisebb változtatásokat eszközöltek, jelentős reformokra nem került sor. Ennek az az oka, hogy igen érzékeny témáról van szó. A pénzek visszaosztásának rendszerében a jól mérhető, objektív mutatók mellett akadnak olyan szempontok is, amelyek létjogosultságát nem sikerül igazolni, néhány települést azonban pozitívan diszkriminálnak.
20 évvel az eredeti törvény elfogadása óta először azonban „helyzet van”, mivel Robert Fico kabinetje módosítja a falvak, a városok és a megyék finanszírozási modelljét meghatározó kormányrendeletet. Az eredeti képlet megnyitására azért került sor, mert az óvodák finanszírozásáról a jövőben az önkormányzatok helyett az oktatási minisztérium gondoskodik. Ebből az elsőre aprónak tűnő módosításból a gyakorlatban több változás is következik. Mivel az óvodáknak szánt pénzt átcsatornázzák az oktatási tárcához, zsugorodik a falvak és városok között szétosztásra kerülő pénzcsomag, de módosul maga a képlet is, ami alapján visszaosztják a forrásokat. Mivel az óvodák a számításból is kikerülnek, a többi szorzó felértékelődik, tehát nagyobb súlyuk lesz.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a vitatott koeficiensek miatt esztendőnként mekkora összegtől esnek el az egyes önkormányzatok.
Mivel már zajlik a tárcaközi egyeztetés, így a településvezetőknek alig három hetük van, hogy elmondják a véleményüket.
„Nem véletlen, hogy a kormánypártok mostanra időzítették a reformot. Praktikus, hogy az ünnepek és a munkaszüneti napok miatt alig szólnak hozzá. Éppen ezért nekünk az a dolgunk, hogy mozgósítsunk” – figyelmeztet Keszegh Béla Komárom polgármestere, a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke, aki szintén zászlajára tűzte a probléma megoldását.
Kapcsolódó cikkünk
Furcsa korban élünk, amikor sokszor olyan témákról zajlanak hosszas viták, amelyek alig érintik a valós életünket, míg a húsba vágó ügyek sokszor alig kapnak figyelmet. Adódik ez abból is, hogy az igazán fontos témák összetettebbek, több tájékozódást igényelnek, míg a hangos ügyek sok esetben egyszerű (gyakran érzelmi) témák, amiről mindenkinek van jól bejáratott véleménye.
Most is éppen az asztalon egy fontos ügy, ami egy történelmi lehetőséget kínál, ami hosszú távon jelentős javulást hozhat a szlovákiai magyarok életkörülményeiben. Persze, ahogy ilyen esetben lenni szokott, a jó mellett van egy rossz hír is.
Kezdjük a kályhától, hogy képbe kerüljünk! Az önkormányzatokról van szó, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez, és az életük legtöbb fontos dolgáról (oktatás, utak, játszóterek, sportlétesítmények, hulladék, idősgondozás és még sok minden más) gondoskodnak.
Jövedéki adó
Az önkormányzatoknak az éves működési költségvetésük jelentős részét az ún. jövedéki adók alkotják, amelyek sokszorosát teszik ki a helyi adóknak (amit a lakosok befizetnek). A jövedéki adó működése a következő: az állam a magánszemélyektől beszedett jövedelemadót osztja szét a helyi és a megyei önkormányzatoknak. Ebből adódóan, ha több jövedelemadót fizetnek be a lakosok, úgy fokozatosan emelkedik az önkormányzatok bevétele. Ha bármilyen adóbónuszt ad az állam a magánszemélyeknek (kevesebb jövedelemadót fizetnek), akkor az jelentős kiesést okoz az önkormányzatoknál. Ezzel a húzással kaptak nemrégiben egy nagy pofont az önkormányzatok.
A történelmi lehetőségünk megértéséhez még egy fontos dolgot kell átlátnunk. Eddig a teljes pénzcsomag (lakossági jövedelemadó összessége) 70 százalékát osztották szét a helyi önkormányzatok közt, a maradékot a megyei önkormányzatok kapták. A helyi önkormányzatok esetében 20 éve van érvényben az a szétosztási mechanizmus (azaz mennyit kap egy település), aminek több logikus eleme (lakosság, iskolások, idősek száma) mellett van két erősen igazságtalan szorzója. Ebből az egyiket már többször hallhatták a közügyeket követők: a tengerszint feletti magasság mértékéről van szó. A másik tényező – ami valójában sokkal durvább, mégis kevesebb szó esik róla – az a település nagyságáért járó szorzó, ami a legtöbb várost és falut negatívan érinti.
„Magassági” szorzó
Kezdjük a tengerszint feletti magassággal! A teljes pénzcsomag 23 százalékát befolyásolja egy szorzóval. A 300 méter alatt élők 1-nél kisebb szorzóval rendelkeznek, azaz tőlük vesznek el a magasabban lakók részére. Az elmúlt 20 évben az a tévhit keringett, hogy ez csupán a szlovákiai magyarok ügye (valóban minket érint a legdurvábban), azonban a szlovákiai települések 58 százaléka (2887 településből 1676) rendelkezik 1-nél kisebb szorzóval, azaz veszít ezzel. A másik tévhit, hogy a fűtés miatt kell ennyivel több a magasan fekvő önkormányzatoknak. Egyrészt ennek alaptalanságát már számokkal lehet igazolni, másrészt teljesen megfeledkezik az alacsonyan fekvő önkormányzatok sajátos dolgairól, amelyek most az egyre melegebb nyarakkal, villámesőkkel vagy szúnyoginváziókkal vannak tarkítva. Ráadásul az utóbbi ügyeket könnyen számszerűsíteni lehet a hőségriadókkal, a talaj mért szárazsági szintjével vagy más mutatókkal.
A települések nagysága
A másik tényező még durvább, ami ráadásul a teljes csomag 32 százalékát befolyásolja. A települések nagyságuk szerint kapnak egy szorzót, ami alapján növekszik vagy zsugorodik a csomag. A valóságban ez azt jelenti, hogy a főváros (2,35 szorzó) és Kassa (1,5 szorzó) kiemelt helyet kap, továbbá a kerületi központok és Turócszentmárton kap 1,13- as szorzót, az összes többi település szorzója pedig mérete szerint változóan 1 alatti. Kicsit leegyszerűsítve a mondandónkat: 9 város kap jóval többet az összes település rovására.
Hogy pontosan érzékelhessük, miért kell ezzel kiemelten foglalkoznunk, legyen itt néhány szám a Pro Civis szervezet számításaiból, akik talán egyedüliként vették a fáradságot, hogy utánaszámoljanak a dolgoknak (ezzel a legnagyobb szlovák érdekvédelmi szervezeteket is lekörözve)! Nézzük, mennyivel több pénzt kellett volna kapni az egyes településeknek 2023-ban, amennyiben a fenti két igazságtalan mutató (tengerszint + nagyság) nem lenne érvényben (csupán a többi objektív mutató). Komáromnak 934 247, Dunaszerdahelynek 645 763, Érsekújvárnak 1 049 359, Lévának 736 804, Rimaszombatnak 358 202, Füleknek 251 780, Királyhelmecnek 238 888, Nagykaposnak 286 693 euróval kellett volna több pénzt kapni csak abban az egy évben. (Mindenki kikeresheti a saját települését a www.mennyiterek.sk weboldalon. Érdemes megnézni.) És akkor most mindenki el tudja képzelni, hogy ezek a városok évente ennyivel többet tudnának költeni a saját lakosaikra? De úgy is fogalmazhatunk: ugye jól látható, hogy ezek az összegek hiányoznak a régióinkból? (Más városokban meg ennyivel többet kapnak.)
Rossz és jó hír
És akkor jöjjön a rossz hír, a jó hír és a történelmi pillanat! A rossz hír az, hogy az egyik most zajló reform kapcsán belenyúlnak a jövedéki adók mértékébe és arányaiba. A csomag 70 százalékról 55 százalékra csökken, de ami még ijesztőbb, hogy a tengerszint feletti érték és a település nagyságának hatása ezen belül még felerősödik. Magyarán: kevesebb pénz nagyobb torzulással.
És a jó hír? 20 évig nem mert ehhez a rendelethez senki hozzányúlni a politikai hatása miatt, de most az óvodákhoz kötődő reform miatt muszáj belenyúlni ennek szabályozásába. Most biztosan változik, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Itt most nem arról beszélünk, hogy valami alamizsna lecsöppenjen, vagy érkezzen egy kompenzációs csomag (szépségtapasz) a településeinknek, hanem arról, hogy hosszú távon olyan finanszírozási többlet érkezhet, amit a lakosok évente érezhetnek az életkörülményeiken. Ilyen lehetőség csak ritkán adódik.
A szlovákokat is érinti
És mitől történelmi a lehetőség? A téma egyáltalán nemcsak a szlovákiai magyarok ügye, hanem a települések többségét is érinti. A jelenlegi kormánypártok vezetőinek és politikusainak nagy többsége (beleértve Ficót, Šutaj Eštokot vagy Dankót) olyan településekről származnak, ahol szintén jól járnának a változással. Ráadásul egy jelenleg aktuális (sajnálatos) politikai helyzet, hogy a mostani kormányzat nem kedveli a fővárost (és a kerületi városokat), így sokkal nagyobb lehet a nyitottság a nagysági mutató megváltoztatására is, amivel lényegében őket dotálja Szlovákia településeinek nagy része.
Tudunk élni a lehetőséggel? Jó alapul szolgál ehhez az, hogy az Őry Péter által vezetett Pro Civisnek minden adata megvan ahhoz, hogy szakmailag lehessen érvelni és meggyőzni minden felet. Az ügy érdekében viszont széles körben kéne lobbizni a települések polgármestereinek, a regionális szervezeteknek (ZMOS), és egy nagyszerű lehetőség volna a Szövetségnek is kitörni a Csipkerózsika- álmából. Jó alkalom volna rendezni a sorokat is az erősen megviselt közösségen belül, hiszen ez az ügy mindenki érdeke. A regionálisan még meghatározó párt ezzel akár vissza is térhet az országos terepre, ahová az elmúlt időszakban már biodíszletnek sem szokták meghívni.
Az emberek nagy része elsősorban az életkörülményeit szeretné megfelelőnek látni, sokszor ezután jönnek az élet további fontos dolgai. Ezért a legtöbbet a helyi önkormányzatok tehetnek, amelyek hosszú ideje alulfinanszírozottak. Még ha csodát nem is tehetünk, most viszont tehetünk egy fontos lépést ennek jelentős és hosszú távú javítására. Felkészülten, jól szervezetten, partnereket keresve. Jó próbája ez annak is, hogy mennyire vagyunk életképesek.
A szerző Komárom polgármestere
Vissza a múltba
Ahhoz, hogy teljesen érthető legyen a szakértők és az érintettek által javasolt módosítás, érdemes egy kitekintést tenni a múltba. A közigazgatás átalakítása Mikuláš Dzurinda nevéhez fűződik, első és második kormánya idején került sor a legjelentősebb önkormányzati reformok végrehajtására. A módosítások tetőpontja az ún. fiskális decentralizáció volt, amikor a parlament elfogadta azt a törvényt, ami szabályozza, hogy a megyei önkormányzatok és a községek mekkora összeget kapnak az állami költségvetésből. A gyakorlatban ez határozza meg, hogyan és milyen formában kerülnek szétosztásra az alkalmazottak és a magánvállalkozók személyi jövedelemadójából származó bevételek a falvak, a városok és a megyék között. Ami az arányokat illeti, a 2015-ös döntés értelmében a jövedelemadó 70 százaléka a községi önkormányzatokhoz, 30 százaléka pedig a megyékhez kerül.
Bonyolult matematika
Az adóbevételek visszaosztása egy bonyolult képletsor alapján valósul meg, ami több, különböző mutató alapján határozza meg pontosan, hogy egy-egy önkormányzatnak mennyi pénz jut. A megyék esetében ezek alapvetően összhangban vannak az általuk ellátott feladatokkal, a falvak és városok helyzete azonban jóval összetettebb. Esetükben négy szempontot vesznek figyelembe, amit a polgármesterek szerint a pontosabb áttekintés érdekében öt kategóriaként érdemes használni. Ezek mindegyike különböző súllyal bír. Az elosztásra kerülő összeg legnagyobb részét a beiskolázott diákok száma alapján ítélik meg (40 százalék), a legkevesebbet pedig a 62 év feletti lakosok aránya nyom a latba (5 százalék).
A beiskolázott diákok száma (40 százalék) – a képlet legbonyolultabb eleme, ami nem csak a tanulók számát veszi figyelembe, 19 egyedi szorzóval látja el a település területén működő oktatási intézményeket;
A nagyságrendi szorzó (32 százalék) – a külön kategóriát alkotó Pozsony és Kassa mellett még azok a városok járnak jól, amelyek lélekszáma meghaladja az 50 ezret;
A tengerszint feletti magasság (13 százalék) – a kormányrendelet a lakossági aránnyal együtt kezeli a magassági szorzót, hatása miatt azonban külön figyelmet igényel;
A lakosság aránya (10 százalék) – a legegyszerűbb szempont, a község lakosságának arányát viszonyítják az ország összlakosságához;
A 62 év feletti lakosok száma (5 százalék) – az önkormányzat olyan arányban részesül az erre elkülönített összegből, ahány 62 évnél idősebb lakos él a községben;
Diszkriminatív szempontok
A felsorolt szempontok közül a magassági és a nagyságrendi kvóta alkalmazása erősen vitatható. A polgármesterek elmondása szerint ezen szorzók esetében hiányzik az objektivitás, sőt, egyenesen diszkriminatívak, mivel bizonyos települések kárára növelik más községek részesedését.
Külföldön is kutattuk a közigazgatás működését, ilyen mutatók azonban sehol nincsenek érvényben. Sőt, a tengerszint feletti magasság egyenesen szlovák kuriózum
– magyarázta Őry Péter.
Az említett magassági kvóta amiatt került bevezetésre, mert az érintettek arra hivatkoztak, hogy a magasabban fekvő területeken többet kell fűteni, de indokként hozták fel a téli útkarbantartást is. A község tengerszint feletti magassága azonban semmit nem árul el a település földrajzi adottságairól, az elmúlt évek innovációi, a hőszigetelési lehetőségek, valamint a fűtési megoldások pedig jelentősen csökkentik a kiadásokat.
„Mióta ezeket a szabályokat lefektették, eltelt 20 év, a klímaváltozás hatását pedig tanulmányok igazolják. A trópusi napok száma ugrásszerűen emelkedik, így országszerte rövidül a fűtési szezon. A déli, alacsonyabban fekvő területek azonban egy egészen új problémával szembesülnek, mivel a kibírhatatlan hőség miatt hűtés nélkül munkavégzésre alkalmatlanná válnak az ingatlanok. A klimatizáció azonban megemeli az energiaköltségeket” – mutatott rá Keszegh Béla, hogy valóságban fordult a kocka.
A nagyságrendi szorzó hibái pedig még a tengerszint feletti magasság okozta eltéréseknél is láthatóbbak, mert kizárólag a nagyvárosokat hozza előnyös helyzetbe. Az érintett települések száma jelenleg 9.
„A 9 mellé rögtön oda lehet párosítani azt 2 878 önkormányzatot, amelyik befizet, mivel a lakosok száma nem haladja meg az 50 ezer lelket, ugyanis ez az a határ, amely felett már nem befizetőkről, hanem kedvezményezettről beszélünk” – hívta fel a figyelmet a Magyar Szövetség alelnöke, aki szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy Európa-szerte fordított trend figyelhető meg. A nagyobb és erősebb egységek a szolidaritás jegyében támogatják a kisebb és szegényebb településeket, hogy azok felzárkózzanak.
A két diszkriminatív szorzó következtében a települések többsége vesztese a szlovák adóvisszaosztási rendszernek. Az összhatást tekintve a magyarlakta járások és községek még az átlagnál is rosszabb helyzetben vannak. Mindez annak tudható, hogy a dél-szlovákiai településszerkezetet jellemzően alacsonyan fekvő kistelepülések alkotják.
Nincsenek illúzióink, hogy a szlovákiai magyarok miatt fogják megváltoztatni a rendszert. Az azonban csak egy tévhit, hogy kizárólag mi nyafogunk, mert kevesebbet kapunk. Ez egy országos probléma, amely megoldásával a települések többsége jól járna, számunkra pedig hatványosan előnyös lenne
– érvelt Komárom város vezetője a tervük mellett.
Őry Péter emellett rámutatott, hogy gyakran maguk a polgármesterek sem tudják pontosan, mennyi pénztől esnek el.
Ismerik a rendszert és a százalékokat, de ember legyen a talpán, aki a hatályos képletből ki tudja számítani a pontos végösszeget anélkül, hogy mélyebben beleásná magát a történetbe
– jegyezte meg Őry, aki azt is hozzátette, hogy a tengerszint feletti magasság és a nagyság a két leginkább vitatott koeficiens, összességében véve elmondható, hogy az egész rendszerrel gond van.
Van megoldás
A településvezetők nem csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a szlovák adóelosztási rendszer módosításra szorul, konkrét megoldási javaslatuk is van.
Bárminek örülnénk, ami legalább egy kicsit javítja a torzulást
– jelezte Keszegh Béla, hogy első lépésként a két diszkriminatív szempontot kellene kiejteni a képletből.
A szubjektív mutatók helyett csak az objektív, valóban számszerűsíthető és mérhető egységeket kellene megtartani. Ez ugyanis több millió eurót hozhatna az önkormányzatoknak.
A hatályos elosztási képlet átírása mellett komoly, rendszerszintű változásra is szükség lenne.
„Rendkívül fontos lenne, hogy ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön az önkormányzatokhoz. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna a településeknek, akkor nem kellene aggódnunk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdünk” – vázolta fel Őry Péter.
Egy ilyen változtatás azt eredményezné, ha az állam adót emel, akkor azt az önkormányzatok nem csak a kiadásaik növekedésében éreznék meg, a hatás a bevételi oldalon is megmutatkozna.
„Az önkormányzatoknak szánt pénzcsomag adott, így egy ilyen módosítás után nem kellene attól tartania a lakosoknak, hogy többet kell majd befizetniük az államkasszába. Mindössze arról van szó, hogy a beszedett pénzt igazságosabban kellene szétosztani” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Keszegh Béla, aki szerint a polgárok maguk is csak nyernének a változással. Ha több pénz jut a településeknek, akkor azt az önkormányzatok növelni tudják a közszolgáltatások színvonalát, így a lakosok életkörülményei is javulhatnak.
Az érvelést három dologra szeretnék alapozni. A lakosok hátrányos megkülönböztetése, valamint a klímaváltozás hatásai mellett azzal szeretnének nyomást gyakorolni a kormányra, ami a politikusokat magukat is személyesen érinti.
A kormányfő, Robert Fico (Smer), az SNS elnöke, Andrej Danko, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) mind olyan településről származnak, amik szintén jobban járnának, ha az általunk javasolt módosításra sor kerülne
– osztotta meg lapunkkal azt a stratégiát Komárom polgármestere, amellyel a törvényhozókat szeretnék meggyőzni.
Alternatív jövőképek
A személyes egyeztetések és polgármesteri találkozók mellett két petíció is indul a figyelemfelkeltés érdekében. Az egyik felhívás szakmai alapon valósul meg, a másikat a tervek szerint a Magyar Szövetség jegyzi majd.
„Az aláírásgyűjtés nyomán be kell, hogy hívjanak minket a pénzügyminisztériumba. A szaktárcánál azonban nem lesz egyszerű dolgunk, mert az a főosztályvezető viszi az ügyet, aki az általunk kifogásolt képletet kitalálta. Megfelelő politikai akarat hiányában így nehéz dolgunk lenne. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a Magyar Szövetség levélben fordul a miniszterelnökhöz, amelyben adatokkal igazolva felvázoljuk a problémát, külön kitérve Nagytapolcsányra, ahonnan Robert Fico származik” – tájékoztatta az Új Szót a Magyar Szövetség alelnöke, Őry Péter.
Őry szerint, ha a tárcaközi egyeztetés nem jön össze, akkor sincs minden veszve. Bár kormányrendeletről lévén szó elsősorban a kabinetet kellene meggyőzni, a parlamentben is érdemes megnyitni a kérdést. Ehhez azonban komoly polgármesteri összefogásra lenne szükség.
„Az állammal szembeni lépések esetén tapasztalható egyfajta óvatosság az önkormányzati szférában. Nem igazán tudom, mi áll a tartózkodás mögött, de az biztos, hogy közös fellépés nélkül nincs eredmény. Mert hiába próbál aktív lenni a pártpolitika, az érdekvédelmi szervezetek nélkül nehéz mozgósítani” – magyarázta Őry, aki szerint egy ilyen helyzetben a településvezetők akár a pénzügyminisztérium elé is kivonulhatnának tiltakozni.
Ha a kezdeményezés ilyen jellegű nyomásgyakorlás nélkül is sikerrel jár, már jövőre elindulhat a részletek kidolgozása.
„A módosítás után végre nem arról lenne szó, hogy ismét segélycsomagért kell lobbiznunk, amivel talán túlélhetjük az adott évet, hanem automatikusan több százezer euróval magasabb összeget kapnánk. Ezt akár úgy is lefordíthatjuk, hogy ennyivel több jutna útkarbantartásra, óvodafelújításra, játszótérépítésre. Ennyivel többet tudnának tenni az önkormányzatok a lakosokért” – zárta Komárom polgármestere.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta foglalkozik a kérdéssel.
Őry az Új Szó érdeklődésére azt is elmondta, az egyéni törekvés ebben az esetben kevés lesz, egy párt azonban legitim partnere lehet az egyes szakminisztériumoknak, és kopogtathat az egyes kormánytagoknál.
A Magyar Szövetség a párt elnöke, Gubík László által jegyzett levélben elsősorban a napjainkban érvényben lévő finanszírozási modell tökéletlenségeit hangsúlyozza. A két vitatott szorzó, a nagyságrendi és magassági kvóta által eredményezett egyenlőtlenségeket számokkal is igazolták.
„E feltételek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy a pénzforrások egy részének a nagyságrendi együtthatók szerinti újraelosztása miatt 2878 város és község jelentős pénzeszköztől esik el tartósan, amely összeg a kilenc legnagyobb város, főleg Pozsony és Kassa, továbbá Besztercebánya, Turócszentmárton, Nyitra, Eperjes, Trencsén, Nagyszombat és Zsolna költségvetését növeli. A 2023. évi zárszámadás szerint, ez a 2878 város és község számára összesen 106 millió euró kiesést jelentett, amely a fent említett kilenc város költségvetésébe került” – mutatott rá a Magyar Szövetség a Pro Civis Polgári Társulás számításai segítségével a nagyságrendi szempont hatásaira.
A tengerszint feletti magasságra vonatkozó mutató negatívumait pedig egy a kormányfő szívéhez közeli település példájával szemléltették.
„Engedje meg, hogy a fentieket alkalmazzuk az Ön szülővárosának esetére. Nagytapolcsány 24 086 lakossal bír, és 187 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Kiegyensúlyozott modell esetén, 2023-ban 515 ezer euróval kapott volna többet a költségvetésébe. Ha rávetítjük a javasolt módosítást a 2023-as számokra, ez további 129 ezer euró elvonást jelentene” – olvasható a Magyar Szövetség levelében.
A párt arra kéri a kormányfőt, hallgassa meg az általuk kidolgozott megoldási lehetőséget, amit számos város és falu polgármestere támogat.
Az önkormányzatok képviselői az egyeseket negatívan diszkrimináló elosztási képlet átírása mellett azt javasolják, ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön a településekhez. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna nekik, akkor nem kellene aggódniuk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdenek.
„Nagyon korrekthangvételű találkozó volt. Talán a legfontosabb fejlemény az, amit a nyelvtörvény kapcsán mondott. A kormányfő már a kulturális miniszterrel is tisztázta ezt a kérdést. Közölte vele, hogy nem enged át a kormányon semmi olyan módosítást, ami szigorítóan hatna, és amivel szigorítanák a kisebbségek nyelvhasználatát. Ezt nagyon világosan tudtunkra adta”
– nyilatkozta lapunknak Gubík.
„Közben jár abban is, hogy a pénzügyminisztériumban ne csak hivatalnoki szinten, hanem politikai szinten is foglalkozzanak az önkormányzatok finanszírozásának kérdésével” – emelte ki.
Arra is rákérdezett Fico, hogy mire számíthat a Magyar Szövetségtől alapvetően. Gubík vázolta a miniszterelnöknek a Felvidék first politikáját. Ennek értelmében a régiókat és a magyarságot érintő ügyek elsőbbséget élveznek, beleértve az önkormányzatok finanszírozását, az iskolák megőrzését, valamint a jogvédelem biztosítását. Ehhez a politikához hozzátartozik, hogy a Magyar Szövetség nem akar sem kormánypárti, sem ellenzéki lenni.
Persze, nem a Felvidék first kifejezést használtam. Kölcsönesen prospreráló kapcsolatot akarunk kiépíteni az itt élő magyarság és a szlovákság között.
A pártelnök hozzátette, feladatként tekint arra is, hogy a magyar és a szlovák kormány között is jó együttműködést biztosítson.
Gubík szóba hozta a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényt is. Fico erre úgy válaszolt, hogy Horony Ákos,kisebbségi kormánybiztossal kiváló a kapcsolata, ez ügyben vele fog egyeztetni.
A Magyar Szövetség Ficóval egyeztetett
A nyelvtörvény tervezett módosításáról novemberben tárgyalt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke Robert Ficóval, aki ígéretet tett a „status quo” megtartására. Gubík ezt akkor úgy kommentálta, hogy
rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.
Már a jelenlegi törvény alapján is többen feljelentetés született, a Magyar Szövetséget elsősorban a kampányaik miatt érte támadás, de a legutóbb a Nyitra megyében kihelyezett hivatalos közúti táblák miatt érkezett feljelentés.
Meg kellett volna tanulni szlovákul
A minisztérium szerint a tervezett módosítás oka az, hogy egyre több természetes és jogi személy is panaszkodik az államnyelvtörvény megsértésére, amit szerintük a törvény nem egységes értelmezése, illetve a felügyeleti szerv gyenge hatáskörei okoznak. Az előkészített módosítás célja ezért a szlovák nyelv pozíciójának a megerősítése lenne „bizonyos területeken a hivatali és közösségi érintkezésben”. A nyelvtörvény tervezete egyben nagyobb hatáskört adott volna a kulturális minisztériumnak a törvény betartatására, amely komoly bírságokat szabhatott volna ki a törvény megsértőire. Szigorúan megszabták volna a szlovák és a magyar feliratok sorrendjét, a vasúti, és a postai kommunikációt a kisebbségek nyelvén pedig lehetetlenné tették volna.
A törvény kiszivárgott tervezete szerint az állampolgároknak el kellett volna sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni.
Ugyan ehhez nem rendeltek szankciót, vagyis nem tervezték annak megbírságolását, aki nem tud szlovákul, de a szlovák elsajátítását eddig a törvény csak lehetőségként határozta meg.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium elkészítette az államnyelvtörvény tervezetét, amely azonban egyelőre nem nyilvános. Még a kulturális minisztérium központi nyelvi tanácsa sem látta, viszont a lapunkhoz is eljutott változat rendkívül hátrányos a kisebbségek számára. Információink szerint a minisztérium év végéig szeretné befejezni a törvény szövegét, utána kerülhet tárcaközi egyeztetésre, a módosítás pedig 2025. július 1-én lépne életbe. Fiala-Butora János jogász, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Nyelvtudományi Intézetének munkatársa szerint ez a nyelvtörvény eddigi legszigorúbb változata, amely, ha ebben a formában lépne életbe, komoly hátrányt jelentene a szlovákiai magyaroknak is.
Miről szól még az interjú:
Mit jelent, hogy törvénysértés lesz a szlovák nyelv nem ismerete?
Milyen szigorításokat tartalmaz a nyelvtörvény kiszivárgott változata?
Kire vonatkoznak majd a szigorított feltételek?
Kit bírságolhatnak meg a tervezett módosítás alapján?
Büntethetőek lesznek-e a természetes személyek?
Lehet-e majd a buszban magyarul jegyet váltani, a postán magyarul levelet feladni?
Hogyan korlátozná az angol nyelv használatát a minisztérium?
Beszélhetnek-e magyarul az önkormányzati képviselők a testületi ülésen?
A tervezet kiszivárgott változata alapján mi lehet a minisztérium célja a nyelvtörvénnyel?
Ez az eddigi legszigorúbb változata lenne a nyelvtörvénynek. Ugyan nem jelent radikálisan új változtatást, de az látszik belőle, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják tovább korlátozni.
Kisebb részben fellépnek az angol nyelv használata ellen is.
Miből látszik, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják visszaszorítani?
Van egy érdekes, szimbolikusnak tekinthető változás a törvényben. Eddig az államnak lehetőséget kellett teremtenie arra, hogy az emberek elsajátíthassák az államnyelvet, tehát ez egy esély volt, amivel a polgárok élhettek. Az új megfogalmazása szerint azonban az állampolgároknak el kell sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni. Ehhez a paragrafushoz nem kapcsolódik szankció, vagyis
nem büntetik azt, aki esetleg mégsem tanulta meg az államnyelvet, de a nyelvi jogok esetében ez azt jelenti, hogy mindenkinek kötelezően ismernie kell a szlovák nyelvet, és ennek nem ismerete nem lehet ok a kisebbségi nyelvek használatára.
Tehát törvényt sért, aki nem ért, nem beszél szlovákul?
A szlovák nyelv nem ismerete törvénysértés lesz, igaz, szankció nélkül.
Milyen egyéb szigorításokat tartalmaz a tervezet? Tudna példát mondani?
Olyan kicsinyes panaszokra is reagálnak, amelyek kifejezetten a magyar nyelvhez kapcsolódnak. Az ellenőrzést és a bírságok kiszabását szinte teljes mértékben átveszi a minisztérium. Eddig a reklámok esetében a kereskedelmi felügyelet járt el, ők is szabhatták ki a bírságot. Úgy látszik a minisztérium ezzel nem volt elégedett, ezért saját hatáskörbe vette ezt is. A büntetések esetében is komoly változások lesznek.
Egyrészt megemelték a kiszabható bírságot és szélesítették büntethető alanyok körét, másrészt pedig most már kötelező lesz büntetést kiszabni.
Ez utóbbi eddig mérlegelés kérdése volt, a javaslat szerint a minisztérium figyelmeztet, majd kötelezően kiszabja a büntetést. További szigorítás, hogy azok esetében, akik az elmúlt két évben figyelmeztetést vagy akár büntetést kaptak törvénysértés miatt, a tervezet értelmében egy újabb törvénysértés esetén figyelmeztetés nélkül megy a bírság. Ha ezt komolyan veszik, akkor ez sokkal gyakoribb és nagyobb összegű büntetéseket eredményez.
Mi változik a közfeliratok esetében?
Eddig a kétnyelvű közfeliratok esetében a magyar és a szlovák felirat viszonya nem volt megszabva, most mindenütt a szlovák lesz az első helyen, új szabály pedig, hogy a szlovák feliratnak „ugyanolyan láthatónak vagy láthatóbbnak” kell lennie, mint a magyarnak.
Az nem derül ki a tervezetből, hogy ez alatt mit értenek. Információim szerint egy olyan, dunaszerdahelyi reklámtáblán sértődött meg a minisztérium egyik alkalmazottja, amelyiken kevésbé volt látható a szlovák szöveg, mert azt más betűtípussal nyomtatták. Egy másik szabály értelmében pedig a szlovák feliratnak nagyobbnak kell lennie minden másnyelvű feliratnál.
Ez a szabály milyen feliratokra vonatkozik?
Például a bősi vendéglő menüjére, vagy a dunaszerdahelyi Billában a feliratokra. Minden boltra, szolgáltatásra, vállalkozásra stb. A szlovák feliratnak ezeken a helyeken nagyobbnak kell majd lennie.
Kire vonatkoznak majd az új nyelvtörvény szabályai? Csak hivatalokra és vállalkozókra vagy természetes személyekre is?
Vannak szabályok, amelyek csak a közszférára, vannak szabályok, amelyek vállalkozókra is, és vannak olyan szabályok is, amelyek mindenkire, tehát természetes személyekre is.
A természetes személyeknek, tehát az egyszerű embereknek hol kell majd ügyelniük a nyelvhasználatra? Ők is kaphatnak majd bírságot a nyelvtörvény alapján?
A nem vállalkozó természetes személyek nem büntethetők, de őket is utasíthatja a minisztérium. Példa erre a bősi cserkészek esete, akiknek a hirdetése felkerült a község hirdetőtáblájára. Ilyenkor nem ellenük jár el a minisztérium, hanem a közzétevő ellen, aki ebben az esetben Bős önkormányzata volt. A csak magyar nyelvű hirdetés miatt a hirdetést megjelenítő céget büntetik. Ez már ma is így van, ebben nem lesz változás.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai magyaroknak is rendkívül hátrányos lenne az államnyelvtörvény módosítása, véli a Magyar Szövetség, de még bízik a józan észben.
A Magyar Szövetség szerint nem érte őket meglepetésként az államnyelvről szóló törvény módosításának normaszövege, amelyet ők egy „elvadult ötlethalmaznak” tartanak, de bíznak abban, hogy „végül magától is felülkerekedik a józan ész”. Úgy vélik azonban, hogy a törvény előkészítő kulturális minisztérium kezdettől fogva félrevezette a lakosságot.
A minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna
– állítja a Szövetség. Szerintük egyértelmű, hogy a tervezet nem az „alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosítására irányul”, hanem kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Gubík László pártelnök szerint félő, hogy „a szükségtelen módosítás újjáélesztheti az 1990-es évek rossz reflexeit”.
A Magyar Szövetség szerint nem kellene újra előhúzni a „magyar kártyát”, ezt az sem indokolja, hogy zuhan az SNS népszerűsége, amely a kulturális tárcát is irányítja.
Ne játszadozzanak újra a mi kárunkra a nyelvi jogokkal ennyi idő múltán!
– véli a Szövetség.
A párt szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy magyarok és szlovákok egymásra vannak utalva „az együttélés dolgaiban és a világpolitika színpadán” egyaránt.
Ezt Šimkovičová asszonynak még akkor is tiszteletben kell tartania, ha esetleg ezért most nem kap virágcsokrot
– üzeni a kulturális miniszternek a párt.
Miben lesz szélesebb hatáskörű a törvény?
Tágítják a kötelező szlováknyelv-használatot. Betettek két új szabályt, egyik a közlekedésre és a telekommunikációra vonatkozik, tehát postára, a vasútra, az autóbuszközlekedésre. Ezekben minden esetben kötelező a szlovák nyelv használata. Amikor a kötelező szlováknyelvhasználatot ír elő a törvény, utal arra, hogy kivételek lehetnek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozóan, de ezek a kivételek minden esetben szűkebben vannak meghatározva. A telekommunikációra és a közlekedésre pedig egyáltalán nem vonatkozik a kisebbségi nyelvtörvény, nincsenek ilyen jogaik a kisebbségeknek.
Ez mit jelent?
Elvileg azt, hogy egy csallóközi buszjáraton a buszsofőr nem beszélhet magyarul az utasokkal.
És a vasútállomáson csak szlovákul szolgálnak majd ki Komáromban is?
A vasút és a posta ezt eddig a belső szabályzatában határozta ezt meg, de a posta ezt nem vette annyira szigorúan. A vasút eddig is a szlovák nyelvet írta elő, de az alkalmazottai ettől eltértek egyes helyeken, a vasút pedig nem büntette, nem ellenőrizte ezt a szabályt. Ezután viszont már törvényt sértene, ha nem szlovákul szólalna meg az alkalmazott. És az új szabály a busztársaságokra is vonatkozik majd.
Ezek eddig ebben a kérdésben liberális állásponton voltak, nem szabályozták a nyelvhasználatot, a buszsofőrök olyan nyelven beszéltek, ahogyan akartak, ezután szlovákul kell majd beszélniük.
Persze az előfordult eddig is, hogy a buszsofőr nem szólalt meg magyarul Somorján sem, de ez nem a törvény miatt volt, ez a sofőrön múlt.
Az angol nyelvhasználat ellen hogyan lép fel a nyelvtörvény?
A kutatás-fejlesztési pályázatok esetében a pályázás, az elszámolás, az ellenőrzés eddig szlovák mellett angolul, illetve a pályázat kiírásának nyelvén is engedélyezett volt, ez vonatkozott a szlovák Kulturális Alapra és az Audiovizuális Alapra is. Ezt most betiltják, csak szlovákul lehet majd pályázni.
Ennek milyen hatása lehet?
Ez egy teljesen abszurd szabályozás lenne, mert nagyon sok kutatási pályázatot uniós pénzből valósítanak meg, és a pályázók nagy része nemzetközi. Én is egy nemzetközi pályázat keretében dolgozom a SAV Nyelvtudományi Intézeténél. A résztvevő kutatók nagy része nem tud szlovákul, a kommunikáció angolul folyik, az ellenőrzés az EU részéről szintén angolul folyik.
A földrajzi nevek írásában változik valami?
Kisebb szigorítás készül: mindenhol a szlováknak kell elsőnek lennie, és legalább ugyanolyan láthatónak kell lennie, mint a kisebbségi megnevezésnek. Szigorúbb változás jön majd az emléktáblák és az emlékművek esetében. Itt sem volt kötött a feliratok sorrendje, ezután kötelezően a szlovák kerül előre. Emellett azonban azt is bevezetik, hogy a feliratot a minisztériumnak előre jóvá kell hagynia. Egyszer ez a szabály már létezett, csak eltörölték, mert nem volt életszerű. Most újra bevezetik. Erre nincs kapacitása a tárcának.
Az önkormányzatok üléseit érinti a szigorítás? Tárgyalhatnak például magyarul az önkormányzatok a magyarlakta településeken?
Az önkormányzati ülés folyhat a kisebbség nyelvén, de ha videofelvétel készül róla, akkor ezt utólag feliratozni kell majd. Erre valószínűleg nem lesz kapacitása az önkormányzatoknak, ezért inkább azt választják majd, hogy nem készítenek felvételt az ülésről.
Kölcsönösen erősítjük egymást az elnök szerint
Pellegrini méltatta Szlovákia etnikai, kulturális sokszínűségét. Szerint függetlenül attól, hogy Szlovákia melyik szegletében született valaki, milyen társadalmi rétegből származik, vagy milyen nemzetiségű, mindannyian teljes jogú állampolgárai vagyunk a Szlovák Köztársaságnak. Úgy véli,
az etnikai, kulturális, nyelvi sokszínűség erősebbé teszi Szlovákiát, mert az ország ebből a sokféleségből inspirációt meríthet, a különböző közösségek pedig – beleértve a szlovák nemzetet is – kölcsönösen erősítik egymást, ha békében és szinergiában élnek.
Pellegrini arról nem beszélt, hogy ezek a gondolatok vajon mennyire összeegyeztethetők a kulturális miniszter korábbi kijelentéseivel, miszerint: „A szlovák nép kultúrájának szlováknak kell lennie. Szlováknak, és nem másnak”, illetve hogy a szlovák kultúra „keveredését” más kultúrákkal el kell utasítani.
Az államfő utalt arra is, hogy különbséget kell tenni azok között, akik már hosszú ideje jelen vannak Szlovákiában, és azok között, akik csak nemrég telepedtek le az országban, hozzátéve: mindkét csoportnak más-más kihívásokkal kell szembenéznie.
Forró: történelmi jelentőségű pillanat
A köztársasági elnök köszönetet mondott a nemzetiségi ügyekben illetékes tanácsadójának, Forró Krisztiánnak a kerekasztal-beszélgetés megszervezéséért, amelyen a 15 etnikai kisebbség képviselői mellett Horony Ákos, az etnikai kisebbségekért, Alexander Daško, a roma közösségekért, illetve a Simona Zacharová, a civil társadalom fejlődéséért felelős kormánybiztos vettek részt.
Forró a mai eseményt
történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte, hiszen először került sor egy közös, nyílt párbeszédre minden Szlovákiában elismert nemzeti közösség képviselőjével a köztársasági elnök hivatalos jelenlétében, az elnöki palotában.
“Ilyen átfogó találkozóra még nem volt példa. A visszajelzések alapján bátran mondhatjuk, megindult egy bizalomépítő folyamat, ahol nemcsak a problémák kerültek felszínre, hanem közös értékek, jövőképek és megoldási javaslatok is. Ez nem egy befejezett esemény, hanem egy társadalmi párbeszédsorozat nyitánya” – hangsúlyozta az elnök tanácsadója.
Szerinte a találkozó önmagában is erős üzenet, és azt bizonyítja, hogy a köztársasági elnök komolyan veszi a nemzeti közösségek jelenlétét és szerepét Szlovákiában.
Bízom a pozitív elmozdulásban, az eddiginél hangsúlyosabbá válhat a nemzetiségi ügyek jelenléte az elnöki narratívában és cselekvésben is. A közösségek megerősítést kaptak abban, hogy értékes részesei az országnak, és számíthatnak arra, hogy identitásukat nemcsak megőrizhetik, hanem élhetik is – méltósággal és támogatással
– értékelte a hétfői találkozót Forró.
Konkrét panaszok is felmerültek
Horony Ákos kormánybiztos az Új Szó megkeresésére elmondta: jó benyomást tett rá a találkozó, azért is, mert az államfő az eredetileg tervezettnél több időt szánt a kerekasztal-beszélgetésre. Hozzátette: a köztársasági elnök figyelmesen végighallgatta, milyen kihívásokkal szembesülnek az egyes kisebbségek képviselői.
Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban – hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak. Nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra odafigyelve készítsék elő az államnyelvtörvény módosítását
– mutatott rá Horony.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Idén is késik a támogatások kifizetésével a Kisebbségi Kulturális Alap, a magyar pályázóknak még 1,2 millió eurót ki kellene fizetnie. Az alap a késést kapacitáshiánnyal és a pályázók “lassúságával” indokolja. A pályázók szemszögéből viszont az alap csicskáztatja őket, a feleslegesen szigorú ellenőrzésekkel ellehetetleníti a kulturális szervezetek munkáját és egyben lassítja a kifizetést. Közben már kiírták az első felhívást 2025-re.
Továbbra is lassan halad a támogatási szerződések aláírása és a támogatások kifizetése, a Kisebbségi Kulturális Alap a magyar kulturális szervezeteknek fenntartott 4,7 millió euró 80 százalékát, mintegy 3,53 millió eurót utalt át a pályázóknak.
A fennmaradó 1,2 milliót a következő két hónapban kellene kifizetnie – és a pályázónak elköltenie –, az év végéig ki nem fizetett és fel nem használt támogatás már „elveszik”.
Az idén ki nem fizetett összeget hozzácsapják a jövő éves támogatás összegéhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar pályázók által fel nem használt összeg közel felét a többi kisebbség kapja meg. Sok pályázónak azonban az sem segít, ha még megkapja a pénzt, mert már nem tudják azt december végéig elkölteni. Az alap vezetése megszüntette azt a korábbi lehetőséget is, hogy a támogatást a jövő év első három hónapjában is felhasználhassák, ha csak az idei év második felében, augusztus-december hónapokban kapták meg.
Magyarázkodik az alap: nincs elég kapacitás
A Kultminor állítja, mindent megtesznek, hogy az év végéig kifizessék minden pályázónak a támogatást, mert ez az alap érdeke is.
A kifizetést olyan ütemben végezzük, ahogyan ezt a kapacitásunk lehetővé teszik
– magyarázta az Új Szónak az aktuális helyzetet Alena Kotvanová, az alap igazgatója.
Szerinte a Kultminor évek óta kapacitáshiánnyal küzd, kevés az alkalmazottjuk, és egyre több a pályázat. „2018-ban még csak 1400, idén viszont már 1605 nyertes pályázatuk volt” – magyarázta Kotvanová. A helyzetüket nehezítik a munkájukat szabályozó törvények gyakori módosításai is. „Például a pályázóknak 2023-ban és idén is mellékelniük kell a szerződésükhöz az illegális foglalkoztatáshoz kapcsolódó igazolást, ami szintén lassítja a folyamatot” – indokolta a késést az igazgató.
Az igazgató szerint egyes pályázók hozzáállása is lassítja a támogatás kifizetését.
Érvényes, hogy azok kapják meg korábban a támogatást, akiknek meg van minden szükséges mellékletük és gyorsan reagálnak az alap felszólításaira
– mondta Kotvanová. Szerinte gyakran előfordul, hogy a pályázó az ismételt sürgetésre sem reagál.
A működésre már kétszer annyi megy, mint 2017-ben
Kapacitáshiányra már évek óta panaszkodik az alap, azt állítják, hogy kevés az alkalmazott a munka mennyiségéhez képest. Nehezítette a munkájukat az alkalmazottak fluktuációja, ami azonban részben a vezetés hibája.
A működésére fordítható összeg azonban az elmúlt években jelentősen nőtt: a 2017-es megalakuláskor még csak a 8 milliós támogatási összeg 4 százalékát használhatták működésre, vagyis 320 ezer euró – ez mára megduplázódott.
2022-ben 6 százalékra emelkedett, az idei törvénymódosítás pedig már 7 százalékot engedélyez. A jelenlegi 8,8 millió euró támogatási összeg 7 százaléka már 616 ezer euró, amihez még hozzá kell számolni az előző évből megmaradt összeg 7 százalékát is, a növekedés 7 év alatt tehát több mint 100 százalék.
Szigorú ellenőrzés vagy csicskáztatás?
Antal Ágota, a Kultminor igazgatótanácsának a tagja, a magyar koordinációs tanács elnöke szerint azonban a legnagyobb mértékben az alap vezetése a felelős a támogatás kifizetésében mutatkozó késésekért.
Az alap munkájával komoly problémák vannak, az erőforrásaikat nagyon rosszul osztják be
– mondta az Új Szónak Antal. Szerinte túl sok erőt és energiát fordítanak a már nagyon régi pályázatok ellenőrzésére, és ez egyre inkább a “csicskáztatásra” hasonlít. „Folyik a 2018-2021-es pályázatok ellenőrzése, de valójában csak okokat keresnek arra, hogy hogyan büntessék a pályázókat” – mondta Antal.
A támogatási szerződésben ugyan benne van, hogy az alap bármikor ellenőrizheti a támogatás felhasználását, akár 10 évre visszamenőleg is, de a polgári törvénykönyv alapján legfeljebb három évre visszamenőleg ellenőrizhetnének.
A pályázó ugyan vitathatja az ellenőrzés eredményének jogosságát, vagy megtagadhatja a visszaigényelt összeg befizetését, de ez esetben az alap leállítja az aktuálisan megítélt támogatás kifizetését és a következő évben sem pályázhat
– magyarázta Antal. A kulturális szervezeteknek nincs arra kapacitásuk, hogy bíróság előtt bizonyítsák igazukat, ezért a többség befizeti a visszakövetelt összeget.
Kulturális szervezetek munkáját lehetetlenítik el
Antal úgy véli, hogy az alap működésében veszélyezteti az egyes szervezeteket. „Tudok olyan esetről, amikor egy 2020-as pályázatból most követelnek vissza 5 ezer eurót, olyan indokkal, ami jogászok szerint nem állná meg a helyét a bíróságon” – mondta Antal. Ráadásul számíthatnak rá, hogy a következő években elnyert összegek nagy részét is vissza kell fizetniük, mert ugyanazt a „hibát” elkövették minden évben.
Senki nem figyelmeztette őket arra, hogy a 2020-as elszámolásukban hiba van, sőt az elszámolást elfogadta az alap, most viszont visszakövetelik tőlük a pénzt
– mondta Antal.
Antal szerint az alap ellenőrzései alapján úgy tűnik, mintha a pályázók szándékos ellehetetlenítése lenne a cél.
Teljes mértékben ellehetetlenítik az egyes pályázók működését. Hiába érvel a pályázó, hogy az ellenőrzéseken talált »hibák« nem megalapozottak, ők akkor is ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, mert megtehetik
– állítja Antal. Szerinte ezek az ellenőrzések merítik ki az alap erőforrásait, terhelik le a munkatársait, akik szinte csak ezzel foglalkoznak. „Sehol máshol nem találkozunk azzal, hogy 5–6 évre visszamenőleg ellenőriznek elszámolásokat. Ha egy hónapon belül találnak hibát, akkor azt még lehet orvosolni, de 5 év elteltével erre már nincs esély” – mondta a Kultminor igazgatótanácsának tagja.
A semmibe vett irányító szerv
Szerinte az igazgató az alap legfontosabb szervét, a többségében kisebbségek képviselőiből álló igazgatótanácsot és a kisebbségek koordinációs tanácsát is szinte saját beosztottjaként kezeli. „Én évek óta önkormányzati képviselő is vagyok, de ilyen hangnemben, mint az igazgatónő, velem még sehol sem beszéltek” – mondta Antal.
Az alap igazgatója és az igazgatótanács közötti rossz kommunikációra példa az is, hogy Antal Ágota csak az infotörvényre hivatkozva kapott adatokat az igazgatótól.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A napokban indulhat a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) által nyújtott egyes támogatások kifizetése, de a színházi, népművészeti rendezvények, a nagy kulturális események, nyári táborok pályázatait elbíráló bizottság majd csak június 17-én ül össze. Esetükben a kifizetés jóval később várható. Közben Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta, hogy az alap felügyelőbizottságába Rigó Konrád korábbi hidas államtitkár kerüljön.
Alena Kotvanová, a KKA igazgatója lapunknak elmondta, a héten már megkezdődött a nyertes pályázatokra vonatkozó szerződések aláírása és a támogatások utalása is megindult. Mindez azokra a kérelmekre vonatkozik, amelyek esetében a pályázó már az összes szükséges igazolást és dokumentumot benyújtotta. Az alap igazgatója hangsúlyozta, a kifizetések időpontja nagyban függ maguktól a pályázóktól is, hiszen be kell szerezniük a szükséges papírokat. „Ennek ellenére úgy tűnik, idén valamivel optimistábbak lehetünk, mint az előző években” – tette hozzá a pályázatok jelentős részének kifizetési idejére vonatkozóan.
Felvettük a kapcsolatot több szlovákiai magyar kulturális szervezettel, köztük nagy és jelentős hagyománnyal rendelkező intézményekkel, amelyek egytől egyig arról számoltak be, hogy még nem kapták meg a pénzt. Volt olyan szervezet, amely már minden szükséges dokumentumot benyújtott, de ennek ellenére már hosszabb ideje vár a dotáció utalására. Az igazgató a támogatások kifizetésével kapcsolatban kiemelte, hogy ez az egész folyamat csak az után indulhatott meg, hogy az alap ún. szakmai tanácsai eldöntötték, melyik pályázatok kapnak támogatást. Az egyes kisebbségek esetében ezek a testületek kötelező érvényű javaslatot adnak arra, mely projekteket támogassa az alap.
A szakmai tanácsok
A szakmai tanácsok egy része, főleg a kisebb nemzetiségek esetében, már márciusban és áprilisban összeült. A magyar nemzetiség kulturális támogatásáról döntő testületek üléseire is, egyet leszámítva, márciusban, illetve áprilisban sor került. Jelen pillanatban már csak egy szakmai tanács ülése van hátra, mégpedig azé, amely a magyar kisebbség legnagyobb rendezvényeinek, így például a Duna Menti Tavasz színjátszó fesztiválnak, a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválnak és a Gombaszögi Nyári Tábornak a támogatásáról dönt. Az említett rendezvények és a kérdéses bizottság hatáskörébe tartozó többi esemény is évről évre több tízezres kérelemmel fordul az alaphoz, és rend szerint ilyen nagyságrendben nyernek támogatást. Az alap által nyújtott egyik legnagyobb összegű dotációkról van szó. Itt érdemes megjegyezni, hogy az említett színjátszó fesztivált már május 21. és 24. között megtartották, a zselízi népművészeti fesztivált is június 14. és 16. között rendezik. A kérdéses bizottság azonban csak június 17-én és az azt követő napokban tartja meg az ülését, ekkor határoznak arról, hogy az addigra már lezajlott események végül megkapják-e az állami támogatásukat. Kotvanová elmondta, a bizottság a testület egyik tagjának egészségi állapota miatt nem tudott korábban összeülni. De arról is beszélt, hogy a tanácsok ülése általában is nagyban függ attól, a testületek tagjai milyen közös időpontot tudnak találni. Információink szerint a magyar kisebbség rendezvényeinek támogatásáról döntő tanács most öt helyett csak négy fővel működött. Az egyik tag, Juhász Eszter tagsága ugyanis megszűnt, mivel a regionális választáson a Magyar Szövetség színeiben indult.
Az igazgató arról is beszélt, hogy a nyertes pályázóktól a Munkabiztonsági Felügyelőség (Inšpektorát práce) által kiállított igazolást is be kell kérniük, de a vonatkozó jogszabályokban lévő diszkrepancia miatt az intézmény nem a megfelelő formátumú dokumentumot adja ki. Ennek a problémának a megoldásán már dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy a kérelmek feldolgozásának üteme nagyban függ az alap rendelkezésére álló adminisztratív kapacitásoktól is. Hozzátette, ennek egy részét jelen pillanatban lefoglalja az Állami Számvevőszék (Najvyšší kontrolný úrad) által idén januárban indított ellenőrzése. „Az alapnak rendelkezésükre kell bocsátani az adminisztratív, technikai és személyzeti kapacitásai egy részét, ez is hatással van a kifizetések időpontjára” – mondta Kotvanová.
Az igazgató elmondta, a parlamentben terítéken van a KKA-ra vonatkozó törvény módosítása. Ez egyelőre egy technikai jellegű változást tartalmaz. Egyebek mellett azt, hogy mivel tavaly hivatalos nemzetiségként ismerték el a vietnámi kisebbséget, így őket is be kell emelni a jogszabályba. „Amennyire tudom, egy nagyobb módosítás is kilátásban van, amely több területet is érintene. De erről nincsenek konkrét információim” – tette hozzá azzal, az alap nyitott arra, hogy ebben közreműködjön. Arról is beszélt, hogy az uniós szabályoknak megfelelően 200 ezerről 300 ezerre növekedett az a felső küszöb, amelyet támogatásként egy szervezet igényelhet (de minimis).
Kompetenciakérdések
Lapunk tudomására jutott, hogy a Szlovák Köztársaság Kormánya Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa, illetve az ezen belül működő kisebbségi bizottság a közelmúltban Rigó Konrádot, a Híd egykori kulturális államtitkárát jelölte a KKA felügyelőbizottságába. Ezt a jelölést azonban Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter megvétózta. Mindezt anélkül, hogy részletesen indokolta volna ennek okait. „A rendelkezésemre bocsátott anyagok alapos mérlegelése után arra a következtetésre jutottam, hogy egy másik jelöltet kell állítani, aki jobban tükrözi a Kisebbségi Kulturális Alap szükségleteit, ezért úgy döntöttem, hogy a javaslatnak nem teszek eleget” – olvasható abban a levélben, amelyben a tárcavezető a határozatát ismerteti. A miniszter egy jogi elemzést is készíttetett a döntése mellé, amely szerint neki mint tárcavezetőnek joga van felülbírálni a kisebbségi bizottság vonatkozó döntését. Az alapot vezető Kotvanová ezzel kapcsolatban nem akart nyilatkozni, ahogy arról sem, hogy Rigó megfelelő jelölt lett volna-e a tisztségre. A korábbi hidas államtitkár volt a KKA-t létrehozó törvény egyik kidolgozója.
A jelölés vétózásával kapcsolatban Rigó lapunknak elmondta, belátja, a miniszternek joga volt erre. „Ezzel azonban egy olyan precedenst teremt, amire eddig még Szlovákiában nem volt példa, hiszen a kisebbségi bizottság demokratikusan megválasztott tagjai kollektív döntésén gázol át. Ezzel azt üzeni a hazai nemzetiségeknek, mindegy, hogy az önkormányzatiság jegyében milyen döntést hoz egy kollektív szerv. A miniszter egy személyben ezt semmibe veheti” – mondta a korábbi államtitkár. Arról, hogy mi lehet a jelölésére adott vétó oka, elmondta, a miniszter munkájával és a jelenlegi kormány kulturpolitikájával ő nagyon kritikus. „Azt a fajta rombolást, amit a kultúrában végeznek, arra eddig Szlovákiában nem volt példa” – nyilatkozta, de hozzátette, az is lehet, hogy a Smerhez közel álló szereplők befolyásolták a tárcavezető döntését. „Csak néhány hónappal van mögöttünk az államfőválasztás. Azoknak, akik magyar vonalon összefeküdtek a kormányzó koalícióval, érdekében állhat, hogy ne legyen jobb rálátásom a KKA működésére” – fogalmazott Rigó. Arról is beszélt, azért szeretett volna a felügyelőbizottság tagja lenni, hogy a testületen keresztül a támogatások kifizetésének csúszását felszámolják. Hiszen a felügyelőbizottságnak joga van arra, hogy bizonyos feladatokat szabjon az igazgató számára.
Haraszti Gyula, a kisebbségi bizottság egyik tagja lapunknak úgy nyilatkozott, ez a testület a nemzetiségek egyetlen olyan szerve, ahová a tagok választás útján kerülnek be. Ezzel együtt is az intézménynek nagyon korlátozott jogkörei vannak. Ezek közül az egyik, hogy megválaszthatják a KKA felügyelőbizottságának egyik tagját. „Most a kulturális minisztérium ettől az icipici kompetenciától is megfosztotta a bizottságot” – tette hozzá. Haraszti szerint Rigó, akit a testületben titkos szavazással választottak meg, az egyetlen alkalmas jelölt volt a tisztségre, hiszen jelentős tudással rendelkezik a KKA működéséről. Egyben rámutatott, a miniszter nem közölte a vétója okát. Haraszti úgy véli, a kisebbségi kormánybiztos, Horony Ákos, aki elhalasztotta a bizottság következő ülését, akkor is igyekszik együttműködni a kabinettel, ha csorbulnak a nemzetiségek képviselőinek jogai.
Megkerestük Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is, aki elmondta, a kulturális miniszternek a kormányhivatal jogi szakosztálya szerint is joga van vétóval élni a KKA felügyelőbizottságának tagjával kapcsolatban. „Amikor a KKA-ra vonatkozó törvényt készült, akkor kellett volna erre odafigyelni” – tette hozzá arra utalva, hogy a jogszabályt a 3. Fico-kormány idején, a Híd hathatós közreműködésével fogadták el. A törvény előkészítésén maga Rigó is dolgozott. Majd arról beszélt, mivel ő a nemzetiségi önkormányzatiság elvét képviseli, szerinte jobb lett volna ha a kérdéses jogszabály nem lényegi, hanem csak formális jogkört adott volna a miniszternek a KKA felügyelőbizottságára vonatkozóan. Arra a kérdésünkre, hogy a törvény terítéken lévő módosítása során javasolni fog-e egy ilyen irányú módosítást, Horony azzal választolt, erről a kisebbségi bizottságban fognak egyeztetni. Bár most először történt meg, hogy a miniszter élt a vétójogával, Horony szerint nem történt kompetenciaváltozás a tárcavezető és a kisebbségi bizottság között. „Törvénymódosítás erre vonatkozóan ugyanis nem volt” – tette hozzá. Szerinte Rigó kinevezése ellen szólt az az érv, hogy egy politikailag exponált személyről van szó. „Érvek mellette is vannak, hiszen egykor részt vett a törvény kidolgozásában, ismeri az intézményt” – mondta a kormánybiztos. Arról, hogy Šimkovičová pontosan miért utasította el Rigó kinevezését, nem tudott részletesebb felvilágosítást adni, erről a miniszter asszonyt kellene megkérdezni. Hozzátette, július 2-án ül össze a kisebbségi bizottság, akkor tudnak majd új jelöltet választani a KKA felügyelőbizottságába.
Már kiírták a pályázatot 2025-re
Kotvanová állítja, hogy jövőre szeretnék felgyorsítani a pályáztatás lebonyolítását, ezért már most hétfőn kiírták az első pályázati felhívást.
Ez három héttel korábbi időpont a tavalyinál, viszont egyáltalán nem garantálja, hogy jövőre időben hozzájutnak a pályázók a támogatásokhoz.
Ez a legtöbb esetben azt jelentené, hogy már tavasszal vagy legkésőbb nyáron megérkezik a pénz a számlájukra. Idén az első pályázatok elbírálása már áprilisban megtörtént, de a támogatási összegeket mégsem sikerült időben kifizetni. Az pályázóknak a most megjelent első felhívás alapján december 2-ig kell beadniuk pályázataikat.
2025-re legalább 4,664 millió euró jut a magyar kisebbség kulturális életének támogatására, ami a támogatásra fordított teljes összeg 53 százaléka. Ez azonban még várhatóan emelkedni fog az idén el nem költött támogatások arányos részével, de ezt csak jövő év elején tudja pontosan meghatározni az alap.
Az összeget a három terület, az élő, az írott és a professzionális kultúra között már felosztotta a magyar koordinációs tanács: az élő kultúra kapja az összeg 36 százalékát, vagyis 1,68 millió eurót, az írott és a professzionális kultúrára pedig 32-32 százalék, 1,49-1,49 millió euró jut.
Szövetség: teljesen új államnyelvtörvény kell
A Magyar Szövetség pozitívan értékeli az államfő által összehívott kerekasztalt, de szerintük inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentősége van. “Pozitívan értékeljük, hogy a tárgyalások után az államfő a békés együttélés szükségessége mellett éppen azt a két témakört, az ún. kisebbségi törvényt és a nemzeti közösségek nyelvi jogainak a bővítését emelte ki, amelyek a Magyar Szövetség programpontjai között is szerepelnek” – áll a Szövetség nyilatkozatában.
Fontosnak tartják, hogy mielőbb megszülessen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, az államnyelvtörvényt viszont teljesen átalakítanák, szerintük ezen a téren teljesen új filozófiai megközelítésre van szükség.
Az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény helyett az állam hivatalos nyelveiről szóló jogszabály elfogadására lenne szükség
– tájékoztatott álláspontjáról a Magyar Szövetség.
Šimkovičová – és állítólag Pellegrini – szerint a kisebbségek elégedettek a Kultminorral
Šimkovičová kedden Peter Pellegrini kormányfőnél járt, ahol a Kultminorról is tárgyaltak. A minisztérium és a TASR által kiadott hír kisebb eltérést mutat. Az állami hírügynökség híre szerint a Kultminor témáját Pellegrini nyitotta meg, és a hatékonyabb, gyorsabb munka felől érdeklődött. „Megnyitotta a kisebbségi kultúra támogatásának és a munka felgyorsításának, hatékonyabbá tételének témáját” – írja a TASR.
Ezzel szemben a minisztériumi beszámoló az elégedettségről szól, eszerint a kisebbségek is elégedettek az alap munkájával.
Szóba került a nemzeti kisebbségek támogatása is, akiknek a képviselőivel a köztársasági elnök többször személyesen találkozott. Az elnök szavai szerint elégedettségüket fejezték ki a támogatási rendszerrel és a pénzügyi támogatások kifizetésének időzítésével is
– áll a tárca honlapján.
Ez annyiban mindenképpen meglepő, hogy Kultminor munkáját rendszeresen bírálják a kisebbségi szervezetek, mert a támogatásokat általában késve, sokszor már a rendezvény megvalósítása után kapják meg. A támotatásokról döntő egyes szakmai bizottságok ülése idén is csak május-júniusban valósult meg. A támogatások kifizetése idén is június folyamán gyorsult fel, a mai napig mintegy 400 pályázati támogatást folyósított a Kultminor a várható több ezerből.
Kritika elhangzott a miniszter által említett találkozón is, amelyen Pellegrini a kisebbségek képviselőit fogadta.
Konkrét panaszok is felmerültek, főleg a KKA-val kapcsolatban – hogy késik a támogatások kifizetése, túl sok a bürokrácia, nagyok az adminisztratív terhek. Az elnök úr kilátásba helyezte, hogy ezeket a felvetéseket is tolmácsolni fogja a miniszter asszonynak
– mondta el lapunknak Horony Ákos kisebbségi ügyi kormánybiztos a találkozó után.
Négy évvel ezelőtt minden nyilvános volt
A jelenlegi igazgatót, Alena Kotvanovát nyilvános pályázati eljárásban, nyilvános meghallgatás után választotta ki az ugyancsak nyilvános összetételű pályázati bizottság. 2021-ben a KKA igazgatói tisztségére összesen négyen jelentkeztek, a nyilvános meghallgatáson végül Eduard Čonka, Alena Kotvanová és Petőcz Kálmán vett részt, mivel Petrus Gyula visszalépett az indulástól. Natália Milanová (OľaNO) akkori kulturális miniszter a bizottság javaslata alapján Alena Kotvanovát nevezte ki a Kultminor élére.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Alena Kotvanová lesz a Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatója. Natália Milanová (OĽaNO), a kulturális tárca vezetője a bizottság pontozásos értékelése alapján nevezi ki a posztra. A bizottság június 22-én, a jelöltek nyilvános meghallgatása után döntött az új igazgató személyéről – tájékoztatott Michal Hajtol, a kulturális minisztérium államtitkári hivatalának munkatársa.
„A pályáztatási eljárást az új miniszteri irányelv szabályozza, amely garantálja a tisztességes, nyílt és átlátható eljárást” – mondta Hajtol. Hozzátette, a pályázat és a nyilvános meghallgat jegyzőkönyvét, a bizottság tagjainak nevét és a pályázók önéletrajzát és pályázatát a minisztérium honlapján teszik közzé.
Kotvanová 2013 óta dolgozik a kisebbségi kormánybiztosi hivatalban, korábban a kormánybiztosi hivatal igazgatója, majd a nemzeti kisebbségjogi főosztály igazgatója volt. Emellett a nemzeti kisebbségek legmagasabb szintű érdekképviseleti platformjának, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok bizottságának titkára.
A minisztérium április 20-án hirdette meg a pályázatot. Négyen jelentkeztek a posztra, közülük azonban csak hárman jelentek meg a nyilvános meghallgatáson. A minisztériumnak számos elvárása van az új vezetéssel szemben, egyebek között a támogatott projektek ellenőrzésére vonatkozó javaslat kidolgozását is elvárja.
A Kisebbségi Kulturális Alap célja a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatása, különös tekintettel a kulturális és tudományos értékek létrehozására.
Az alap jelenlegi igazgatója, Molnár Norbert hivatali ideje júliusban jár le.
Kötelező vagy csak lehetőség?
A tárca július elején hirdette meg az igazgatói posztot, előbb csak a Profesia.sk honlapon, a jelentkezési határidő július 10-én járt le, a jelölteket július 24-én hallgatja meg a pályázati bizottság. A minisztérium a pályázati eljárást teljes titokban bonyolítja: nem hozza nyilvánosságra sem a jelentkezők nevét, sem a pályázók projektjeit, de még a pályázati bizottság tagjainak neve is titkos. A minisztérium azonban a tárca 1/2024-es irányelve szerint a pályázati bizottságokba köteles bevonni annak az intézménynek a képviselőjét is, amelynek vezetői posztjára kiírták a pályázatot. A vonatkozó elírás 4. szakaszának 2. pontja ugyanis előírja, hogy a
bizottság egyik tagja annak a szervezetnek az alkalmazottainak a képviselője, amelynek vezetőjére kihirdették a pályázatot.
A rendelet az alkalmazott képviselőjének a kiválasztásának módját nem határozza meg, nem teljesen világos, hogy a minisztérium miért nem fogadta el az alap munkatársai által megválasztott jelöltet.
Viszont a rendelet kijelentő módban fogalmaz, nem azt mondja, hogy „tagja lehet”, hanem azt, hogy a „bizottság egyik tagja” az alkalmazottak képviselője, vagyis ez kötelező érvényű a minisztérium számára.
A bizottsági tagokról miniszter dönt
Lapunk információi szerint egyébként a bizottság öttagú, a minisztérium négy képviselője mellett csak Kállay András, a kisebbségi kormánytanács tagja kapott benne helyet külső szakértőként. Ő Horony Ákosnak, a kisebbségi kormánybiztosnak a jelölése alapján lett a bizottság tagja.
A vonatkozó rendelet szerint egyébként a bizottság összetételét a miniszter, vagyis Martina Šimkovičová nevezi ki a tagokat.
A bizottság tagja lehet külső szakértő is, és ugyan a miniszter kap egy javaslatot a bizottság összetételére, azt szabadon módosíthatja. Jelen esetben nem világos, hogy a Kultminor alkalmazottainak jelöltjét ki zárta ki a bizottságból. Az alkalmazottak képviselője tagja volt a négy évvel ezelőtti pályázati bizottságnak is, pedig az intézményben akkor sem működött szakszervezet, sem pedig alkalmazotti tanács. Az csak a miniszter jóindulatán múlik, hogy lehetővé teszi-e az alkalmazottaknak, hogy egy képviselőjükkel beleszólhassanak az igazgató kiválasztásába.
Egy elégedett és egy elégedetlen jelölt
A bizottság ábécé sorrendben hallgatta meg a jelölteket, elsőként Lengyel Dianát. Lengyel nagyon elégedetlen volt a meghallgatással, nem kívánt részletesebben nyilatkozni.
Csak annyit mondott lapunknak, hogy a testület több tagjának a kérdéseiből az derült ki, hogy nincsenek tisztában a Kultminor működésével és céljaival.
Ján Štovka sokkal elégedettebben nyilatkozott a meghallgatásról.
Jó érzésem van a meghallgatás után, habár nehéz volt, sokáig »grilleztek«
– mondta az Új Szónak Štovka. Ő ruszin közegből érkezett, népzenészkét több ruszin művészeti csoportban is dolgozik, egyébként sajtófotósként is ismert. „Azt szeretném, hogy a kisebbségek jobban éljenek, ne tűnjenek el, hogy a kulturális identitásukat támogassa az Alap” – foglalta össze a Kultminor céljaival kapcsolatos terveit Štovka.
A Kultminor irányításában növelné a transzparenciát. „Azt akarom, hogy azoknak szolgáljon, akik számára létrehozták, hogy ne Pozsonyban, egy íróasztal mögött hozzák meg a döntéseket, hogy párbeszéd folyjon a kisebbségek régióban élő képviselőivel” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mit változtatna a Kultminor működésében. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, hogy most hol születnek a döntések.
Nem tudom, vannak szakmai bizottságok, de mindig jó, ha az adott kisebbség körében élünk, és látjuk a problémáikat
– mondta Štovka a döntéshozatalra vonatkozó kérdésünkre. A Kultminor pályázatokat értékelő szakmai bizottságainak tagjait a kisebbségi szervezetek képviselői választják, pontosabban az öttagú bizottságok három tagját. A másik kettőt az igazgató nevezik ki, feltétel a kisebbségi kultúra ismerete.
Štovka 2022-ben független jelöltként indult az önkormányzati választásokon Eperjes polgármesteri posztjáért, a választáson 0,99 százalékos eredményt ért el.
A pályázati eljárásról és eredményéről megkérdeztük a kulturális minisztériumot is, amint választ kapunk, tájékoztatjuk olvasóinkat.
Kapcsolódó cikkünk
Elkezdődött a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójának kiválasztása, lapunk információi szerint három jelentkezőt hívtak meg a meghallgatásra, de a minisztériumba csak két pályázót láttunk bemenni. Ma már eredmény is várható.
Öttagú bizottság választja ki ma a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) igazgatóját. A testület ülése nem nyilvános, a sajtót a kulturális minisztérium épületébe sem engedték be. A meghallgatásra három pályázót hívtak be, két nőt és egy férfit. A jelöltek neve is titkos, de Lengyel Diana korábban már megerősítette a sajtónak, hogy beadta pályázatát. Ő meg is érkezett a meghallgatásra.
Rajta kívül még egy jelöltet sikerült azonosítanunk, aki szintén elmondta, hogy a meghallgatásra érkezik. A jelölt feltehetően a ruszin nemzetiségű, eperjesi fotós, Ján Štovka. Az előző választásokon indult Eperjes polgármesteri posztjáért. A harmadik jelentkező az Új Szó információi szerint nem érkezett meg.
Ma már döntés is várható
Kállay András a bizottság egyetlen külsős tagja, akit Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos jelölt a testületbe. Rajta kívül csak a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztérium képviselői vannak a testületben. „Eredetileg héttagú bizottságot javasoltak, de a Kultminor alkalmazottainak képviselőjét és még egy jelöltet nem fogadtak el” – mondta lapunknak a meghallgatás előtt Kállay. A minisztérium kisebbségi osztálya nem jelölt tagot a bizottságba.
A bizottság várhatóan ma döntést is hoz.
A meghallgatás során pontozzuk a jelentkezőket, a legtöbb pontot szerző jelöltet javasoljuk majd kinevezésre
– mondta Kállay. Az igazgatót Martina Šimkovičová kulturális miniszter nevezi ki, aki egy listát kap a jelöltekkel a szerzett pontszámokkal. Azt megteheti, hogy nem fogadja el a bizottság döntését, ebben az estben azonban új pályázatot kell kiírnia. „A jelenlegi igazgató mandátuma július 31-ével lejár, augusztus 1-től új igazgatót kellene kineveznie” – mondta Kállay. Az új pályázat kiírása legalább egy hónappal csúszást jelentene, addig feltehetően megbízott igazgató vezetné a Kultminort.
Lengyel a pályázatok elbírálását gyorsítaná
A meghallgatásra érkező Lengyel Diana elmondta, hogy igazgatóként elsősorban az elbírálási folyamatot gyorsítaná.
Szeretném, ha legkésőbb január-februárban megkötnénk a támogatási szerződéseket, hogy akik az év első felében terveznek rendezvényeket, tudjanak számolni a támogatásokkal
– mondta Lengyel. Az ellenőrzések rendszerét is módosítaná. „Mindent papíron, postán kell eljuttatni, nem 21. századi a rendszer” – magyarázta a pályázó. Azt is kifogásolta, hogy a Kultminor még mindig a 2021-es pályázatokat ellenőrzi.
A titkos pályáztatási folyamat Lengyel szerint a jelentkezőknek is árt.
A jövendőbeli igazgatónak is erősebb mandátumot adna, ha nyilvános lenne a meghallgatás
– mondta az Új Szónak Lengyel. Ő kész nyilvánosságra hozni a projektjét. „Ha erre a törvény lehetőséget ad, akkor szívesen nyilvánossá teszem a projektemet” – jelentette ki Lengyel. Magát független jelöltnek tartja, habár tagja a Magyar Szövetségnek. „Párttag is jelentkezhet, ha vállalja, hogy a kinevezés után 30 napon belül lemond a tagságáról” – mondta Lengyel.
Ján Štovka nem válaszolt lapunk kérdéseire, csak annyit mondott, hogy az igazgatói meghallgatásra érkezett.
A miniszter szerint transzparens eljárás volt
Šimkovičová várhatóan kinevezi rövidesen a pályázat győztesét, aki az eddigi információk szerint feltehetően Ján Štovka, a ruszin nemzetiségű jelölt lesz. A minisztérium ugyanakkor ma (kedden) sem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a miniszter kit és mikor nevez ki a Kultminor élére, csak annyit közöltek, hogy a „miniszter a törvényeknek megfelelően fog eljárni”.
A miniszter nem lát hibát a pályázati eljárásban.
„A pályázati eljárás transzparens módon zajlott, és a miniszter a jegyzőkönyv kézhezvétele után kinevezi azt a jelöltet, aki az első helyen végzett, a jelentkezővel való kölcsönös megállapodás alapján”
– válaszolta kérdéseinkre Petra Bačinská, a kommunikációs osztály vezetője.
Az érintettek tiltakoznak
A pályázati eljárást a kisebbségi kormánytanács kisebbségi szervezetek által választott tagjai sem tartják megfelelőnek. Korábban a szlovákiai magyar művészek szervezete, a Bázis is tiltakozott a pályáztatás miatt.
„Szerintünk komoly problémák voltak a bizottság összeállításával is” – magyarázta Kállay, aki maga is tagja a kisebbségi kormánytanácsnak. Szerinte a minisztérium szakértőket is bekapcsolhatott volna a bizottság munkájába, amit nem tett meg.
„Gyakorlatilag a kulturális szféra egyetlen képviselője sem volt tagja a bizottságnak. Én sem vagyok kulturális szakember, jogász vagyok”
– magyarázta Kállay.
Ennél is aggasztóbbnak tartja, hogy a kisebbségek sem voltak képviselve megfelelő mértékben a tanácsban.
„Magam voltam a négy minisztériumi alkalmazottal szemben, ezt nem tartom elegendő képviseletnek a kisebbségek számára. Így gyakorlatilag semmilyen hatással nem lehettek a kisebbségek az igazgató kiválasztására”
– tájékoztatott Kállay. A tanács egy-két napon belül állást foglal az igazgató kiválasztásával kapcsolatban.
A Magyar Szövetség már holnap, vagyis szerdán tiltakozni fog a kiválasztás módja ellen. A párt a Főügyészségen támadja meg a pályázati eljárás lefolytatását, a beadványukról részletesen tájékoztatunk.
Transparency: várhatóan a fiókban végzi
A dokumentum feltehetően a nálunk fejlettebb politikai hagyományokkal rendelkező országokban sem érne el komolyabb eredményeket például a transzparencia vagy a korrupció visszaszorítása terén. Ľuboš Kostelanský, a Transparency International Slovensko (TIS) elemzője szerint várhatóan Szlovákiában is csak egy darab papiros marad. „A Transparency-nél attól tartunk, hogy a benne lefektetett célok nem fognak teljesülni” – tájékoztatta az Új Szót Kostelanský. Szerinte az etikai kódex, csupán egy nagyon rövid, deklaratív jellegű dokumentum, amely nem határoz meg konkrét kötelezettségeket a miniszterek számára.
„Várhatóan a kormányhivatal valamelyik fiókjában végzi, majd, és az egyetlen eredménye az lesz, hogy az ország formálisan megpróbált eleget tenni a nemzetközi intézmények elvárásainak”
– mondta az elemző.
Hiányzik az ellenőrző szerv
Azt ugyan Kostelanský is elismeri, hogy a hasonló dokumentumokhoz máshol sem kapcsolnak közvetlen szankciókat, viszont egy állam kikényszertíhetné a szabályok betartását a magas beosztású vezetőktől.
„Végső soron minden miniszter sorsa a miniszterelnöktől függ, aki bármikor leválthatja őt bizalomvesztés vagy akár etikai vétség miatt”
– magyarázta Kostelanský.
Példának a brit kormány etikai kódexét hozza, amely sokkal részletesebben taglalja a miniszterek által követendő szabályokat. „Részletes szabályokat tartalmaz a kormányzati rezidenciák és szolgálati autók használatára, a hivatalos utak lebonyolítására, a miniszter által elfogadható ajándékok értékhatárára, valamint a tisztség megszűnése utáni korlátozásokra. Ez mutatja, hogy az adott ország komolyan veszi az etikát, és várható, hogy e szabályokat ténylegesen betartják” – fejtette ki.
A szlovák erkölcsi kódex ugyan tartalmaz olyan megfogalmazásokat, hogy például a vélelmezett összeférhetetlenséget az adott tisztviselőnek jelentenie kell, de azt nem, hogy milyen szervnek.
„Problémát az is, hogy – a fejlett országokkal ellentétben – a kormány etikai kódexe nem számol független etikai bizottság létrehozásával, amely kivizsgálhatná a vétséggyanús eseteket, és állásfoglalásokat adhatna ki”
– hangsúlyozta Kostelanský.
A köztisztviselők számára egyébként már régóta létezik egy meglehetősen magas színvonalú etikai kódex, amelyet a Köztisztviselői Tanács dolgozott ki és ültetett át a gyakorlatba.
„Sajnos a jelenlegi kormány úgy döntött, hogy ezt a Tanácsot megszünteti, ami negatívan hathat a közigazgatásban dolgozók etikai értékeire”
– zárta az elemző.
Kapcsolódó cikkünk
A kormányhivatal vezetője, Juraj Gedra (Smer) tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a köztisztviselők viselkedését szabályozó kódexét. A javaslat alapján az aktuális miniszterelnök bírálhatja majd el, hogy egy közszolgálati alkalmazott viselkedése megfelel-e az elvárásoknak – ha pedig nem, akár el is mozdíthatja a pozíciójából.
Az etikai kódex a miniszterekre, az államtitkárokra, a miniszteri tanácsadókra és több hivatal vezetőjére is vonatkozna.
A megkötések alapján a köztisztviselő a közjó érdekében cselekszik, becsületesen és hűségesen képviseli az országot, önzetlenül, átláthatóan és felelősségteljesen szolgálja Szlovákia érdekeit, nem hallgat el információkat a nyilvánosság elől, valamint tiszteli a polgárokat.
Mindez nagyon jól hangzik, de az már kevésbé, hogy Robert Fico miniszterelnök erkölcsi bíraként léphet fel. De még ha általánosabban is közelítünk a probléma felé, akkor is veszélyesnek tűnik, hogy az adott kormányfő morális okokra hivatkozva iktasson ki hivatalnokokat.
Fico a morális irányadó?
Valakinek kétségkívül döntést kell hozni arról – ha már szabályozzuk –, hogy az adott személy viselkedése összhangban van-e a magatartási normákkal.
De eléggé ellentmondásosnak hat, hogy az a miniszterelnök, aki rendszeresen vulgarizmusokkal él, (vagy épp mocskos prostituáltaknak tartja az újságírókat, atyai pofonok szükségességét hangoztatja, valamint középső ujját mutogatja az ellenzéknek) mondja ki a szentenciát: betartja-e valaki az etikus magatartás és a szalonképes viselkedés legmagasabb szintű normáit.
Persze nem csak ez az egy ellentmondás merül fel. Aránylag sok tisztségviselő nem felel meg az aktuális kormányból a majdani elvárásoknak.
A kódexba, ahogy már említettük, például belefoglalták, hogy nem szabad elhallgatni információkat. Ezzel szemben a kormányhivatal nem válaszol egyes szerkesztőségek kérdéseire, a miniszterelnök még klasszikus sajtótájékoztatót is ritkán tart, és ha mégis, akkor sem gyakran hagy teret a kérdéseknek.
De jó példa az is, hogy bár a kódex szerint a köztisztviselők nem helyezhetik előtérbe saját anyagi érdekeiket, a Fico-kormány mégis szinte azonnal megemelte a miniszteri fizetéseket.
A kódex jól hangzik, de a jogkörbővítés kérdéseket vet fel
Az, hogy határozottan rögzítik a közszolgálatiság alapelveit, abszolút helyénvaló. Még nemzetközi szervezetek is többször jelezték, hogy régóta hiányoznak ilyen egyértelmű szabályok országunkban. A tényleges bökkenő (az előbb firtatott ellentmondásokon túl) abban áll, hogy eddig csak a miniszterekre volt hasonló befolyással az aktuális miniszterelnök. Fico például most is tett javaslatot egy új miniszter kinevezésére az államfőnek.
A kódex szerint viszont több tucat vezető hivatalnok sorsáról is hasonlóképpen dönthet majd a kormányfő. Vagyis nehéz megmondani, hogy pontosan milyen eljárás alapján intézheti majd menesztésüket és funkcióba helyezésüket, mert a dokumentból ez egyelőre nem derül ki. A gyakorlatban is problémásnak tűnik a dolog, tekintettel a nagyszámú érintett köztisztviselőre:
van például 15 minisztériumunk, mindegyikben dolgozik általában 2-3 államtitkár, és központi hivatalból is van 11.
Az államtitkárok esetében a jelenlegi gyakorlat is logikusnak tűnik: az adott miniszter javaslatára kerülnek pozícióba, amit a kormány hagy jóvá. Ha viszont ebbe a folyamatba beleszól a kormányfő valamilyen formában, akkor azzal akár személyes konfliktusba is kerülhet a miniszterével. Azt pedig az elmúlt időszakban alaposan megfigyelhettük, hogy a személyes ellentétek egy koalíción belül milyen meghatározóak lehetnek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Abban szinte a teljes hazai politikai színtér egyetért, hogy a parlamenten belüli viták egyre durvábbakká váltak, a felszólalásokban gyakran fordulnak elő a személyeskedések. A koalíció és az ellenzék most egyaránt módosítani szeretné a házszabályt, igaz, más-más szempontból. Andrej Danko (SNS), a parlament alelnöke szerint a jövő évben komoly változások jöhetnek.
Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke nemrégiben arról beszélt, a jövő év elején a parlamenti képviselők feltehetően foglalkoznak majd a házszabály megváltoztatásával. A korábbi rendőrfőkapitány szerint már folynak egyeztetések arról, hogy a viták során korlátozni kellene a felszólalásokra szánt időkeretet.
Az ellenzéki képviselők a tavalyi év végén, illetve az idei év elején éppen azt használták ki, hogy a viták időtartama kapcsán nincsenek komoly szabályozások, így például a büntető törvénykönyv módosításának elfogadását sikerült hetekkel későbbre halasztani. Ennek az időhúzási stratégiának a keretében születtek meg például a Szlovákia mozgalom képviselőinek éjszakába nyúló, mintegy 7 órás felszólalásai.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Tovább folytatódik az ellenzék időhúzási stratégiája a parlamentben, ezúttal a Szlovákia mozgalom képviselői próbálják elodázni a költségvetési javaslatról szóló szavazást azzal, hogy terjedelmes módosító javaslatokat olvasnak fel. Robert Fico (Smer) miniszterelnök felszólította a képviselőket, hogy ennek vessenek véget, de Igor Matovič (Szlovákia) egyelőre hajthatatlan.
Az utóbbi napokban az ellenzéki képviselők különféle módszerekkel igyekeznek elnyújtani a parlamenti vitákat. Így reagáltak arra, hogy a Fico-kabinet gyorsított eljárásban küldte a plénum elé azokat a módosító javaslatokat, amelyekkel eltörölnék a Speciális Ügyészséget (ÚŠP), csökkentenék a korrupcióért kiszabható börtönbüntetések hosszát, illetve szűkítenék a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) jogköreit. A koalíció még ebben az évben el akarta fogadni a felsorolt változtatásokat, amit az ellenzék élesen bírált. Végül úgy döntöttek, elnyújtják a napirenden lévő pontokról szóló vitákat. Az úgynevezett konszolidációs csomagról – amelynek eredményeként 1,6 milliárd euróval bővülne az államkassza a különféle megszorítások révén – egy hétig zajlott a vita, így a koalíciónak végül csak ezen a héten sikerült megszavaznia.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament keddi ülésén zöldet kapott a kormány konszolidációs csomagja, mely nagyjából 1,6 milliárd eurós bevételt jelenthet az államnak. A kabinet megszorító intézkedései között szerepel a bankokra kivetett különadó, az alkoholra és a dohányra vonatkozó jövedéki adó emelése, illetve a második pillérhez való hozzájárulás csökkentése, valamint a bírósági és az adminisztratív díjakért is többet kell majd fizetni.
A pénzügyi tárca elsősorban az államháztartás helyzetével indokolta az adóemelést. A kormányjavaslatot múlt héten kezdte tárgyalni a parlament, de több tucat ellenzéki képviselő szólalt fel a jogszabálytervezet elfogadása ellen. Módosító javaslatokból sem volt hiány, a koalíció azonban nem értett egyet a felvetett változásokkal, így az ellenzék nem járt sikerrel.
Parlamenti harcok
A konszolidációs tervezetet 78 kormánypárti képviselő támogatásával hagyta jóvá a parlament, a szavazás azonban nem ment zökkenőmentesen – az ülést vezető Peter Pellegrini (Hlas) házelnök nem bocsátotta szavazásra Ľubomír Galko (Szlovákia) 290 pontos módosító javaslatát. Az ellenzéki politikusok érvelése szerint Pellegrini megsértette a képviselő jogait, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, hogy vizsgálja meg, törvényesen került-e jóváhagyásra a kormányjavaslat. Galko a bírósági és adminisztratív díjak emelését szerette volna megakadályozni, a több száz pontból álló módosító javaslat felolvasása azonban stratégiai célt is szolgált – az ellenzék szándékosan igyekszik elhúzni a parlamenti vitát, hogy megakadályozza a büntető törvénykönyv módosítását, amire a jövő évi költségvetési javaslat elfogadása után kerülhet sor.
Adóemelés
A Smer-kormány a bankadó mellett a nyereségrészesedés adóját is növeli (7-ről 10 százalékra). A kisvállalkozóknak kedvezhet, hogy 49 790 euróról 60 ezer euróra emelkedik a bevételi küszöb, amire a 15%-os adó vonatkozik.
Drágulnak azonban a vendéglátóipari egységek – az alkoholra a 10%-os áfa helyett 20%-ot számolnak majd fel. A jövedéki adó emelése nem vonatkozik a borra és a sörre – kivéve az éttermeket és vendéglátóhelyeket, ahol az alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni.
A pénzügyminiszter által kidolgozott jogszabály szerint a munkáltatók a jövő évtől a bruttó bér 10 százaléka helyett 11 százalékot lesznek kötelesek az egészségbiztosítási díjra költeni, az önkéntes befizetők, illetve az egyéni vállalkozók esetében pedig a kivetési alap 14 százalékáról 15 százalékra növekszik a tétel. A képviselők rábólintottak az egészségügyi bizottság javaslatára, mely szerint a járulékemelés határozott ideig – 2027 végéig lesz érvényben. A második nyugdíjpillérhez való hozzájárulás csökken, a Szociális Biztosító jövőre csak 4 százalékot utal át a nyugdíjpénztárakba, ami 365 millió euró mínuszt jelent.
A megszorítások jövő áprilistól az ügyintézés során is tapasztalhatóak lesznek, az útlevél díja például a mostani összeg felével emelkedik, a jogosítvány igényléséért pedig a jelenlegi 6,50 helyett 10 eurót kell fizetni.
A spórolást nem úszta meg a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) sem – a kormány a GDP eddigi 0,17 százalékáról 0,12 százalékra csökkenti a támogatást. A becslések szerint így 55 millió eurótól esik el a közmédia. A másik oldalon viszont egy módosító javaslatnak köszönhetően elfogadták a Matica slovenská költségvetésből származó támogatásának növelését.
A konszolidációs csomag elfogadása után azonban a képviselők még mindig nem tudtak rátérni az ÚŠP eltörlésére, hiszen először jóvá kellene hagyniuk a jövő évi állami költségvetésről szóló javaslatot.
Matovičék akcióban
Az ellenzéki időhúzás részben eredményes volt, hiszen a koalíció kénytelen volt lemondani korábbi terveiről, és beismerték, hogy az ÚŠP eltörléséről, valamint a további módosításokról idén már nem lesz idejük tárgyalni, így kénytelenek januárra halasztani a programpontokat.
Az obstrukció azonban tovább folytatódott, főként a Szlovákia mozgalom képviselői részéről. Peter Pellegrini (Hlas) házelnök szerdán a késő délutáni órákban előállt egy ügyrendi javaslattal arról, hogy a tárgyalás megszakítás nélkül zajlik addig, amíg a képviselők el nem érnek a költségvetési tárgyalásról szóló szavazásig. A parlament az esetek többségében legfeljebb 19 óráig tárgyal. Előfordul ugyan, hogy többségi megegyezéssel kicsit elhúzódik az ülés, de arra valóban ritkán kerül sor, hogy a képviselők megszakítás nélkül, még az éjjeli órákban is a plénumban tartózkodnak.
A Szlovákia mozgalom erre válaszul különféle módosító javaslatokat terjesztett be a kormány által jóváhagyott dokumentum mellé. A házszabály értelmében egy vitába bejelentkező képviselőnek 20 perce van arra, hogy elmondja beszédét (30 perc pedig abban az esetben, ha egy teljes frakció nevében szólal fel), azonban a módosító javaslatok felolvasásának időtartamát a törvény nem szabályozza. Ezt kihasználva Matovičék terjedelmes módosító javaslatokkal álltak elő, amelyeket pontról-pontra, szinte betűről betűre olvastak fel. Így fordulhatott elő, hogy Grendel Gábor szerdán 17:30 környékén kezdte meg beszédét, és mintegy 7 órán keresztül a pulpitusnál tartózkodott. Az éjjeli órákban őt követte Peter Pollák és Roman Mikulec (mindketten Szlovákia), akik több mint 5 órán keresztül olvasták fel a javaslatukat.
A költségvetési vitába a Szlovákia mozgalom további képviselői is bejelentkeztek, akik szintén terjedelmes módosító javaslatokkal készülnek, így az obstrukció még hosszú órákon keresztül húzódhat. Matovič ugyan felszólította a többi ellenzéki pártot is, hogy kövessék a stratégiájukat, de egyik frakció sem fogadta meg a javaslatát. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke azt mondta, ők ugyan beszállnak a vitába, de csakis szakmai és tárgyilagos érvekkel állnak elő. Milan Majerský, a KDH elnöke szerint jobb, ha elfogadnak egy rosszul összeállított költségvetést, mintha semmilyet sem szavaznának meg az év végéig.
Fico: Ebből elég
Fico szerda éjjel saját maga is megfordult a parlamentben. Csütörtökre sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen kijelentette, a parlamentben zajló eseményeknek már semmi köze a hagyományos értelemben vett politizáláshoz, és az ellenzék az állam szétverésén dolgozik.
Kapcsolódó cikkünk
Az ellenzék végérvényesen az állam szétzilálásának az útjára lépett – közölte Robert Fico (Smer) kormányfő a csütörtöki nyilatkozatában, amellyel az állami költségvetéssel kapcsolatos parlamenti történésekre reagált.
Fico azzal vádolta az ellenzéket, hogy parlamenti obstrukcióval akarja elérni, hogy ne tudják jóváhagyni az állami költségvetést. Figyelmeztetett: ez komoly következményekkel járna az emberek életére nézve. „Költségvetési provizórium esetén nem lehetne kifizetni az energiakompenzációs intézkedéseket, és a jelzáloghitel-támogatásra sem lenne lehetőség. Hasonlóképpen nem lehetne végrehajtani számos más, az állami költségvetéshez kötött intézkedést sem” – figyelmeztetett a kormányfő.
Úgy gondolja, hogy az ellenzék magatartásának semmi köze a klasszikus politikai obstrukcióhoz, illetve a koalíció és az ellenzék közötti vetélkedés megszokott formáihoz. „Az ellenzék a saját politikai céljainak az elérése érdekében túszul ejtette Szlovákia polgárait” – jelentette ki a kormányfő.
Bízik benne, hogy végül sikerül megtárgyalni és elfogadni az állami költségvetést. Felszólította az ellenzéket, hogy ezt ne akadályozza. Megismételte: a Speciális Ügyészi Hivatalról és a Büntető törvénykönyv módosításáról már úgyis csak 2024 januárjában fognak tárgyalni.
A miniszterelnök szerint ugyanis súlyos következményekkel járna, ha a költségvetést idén nem hagynák jóvá, például nem lépnének életbe az energiaárak kompenzálásra szánt intézkedések, melynek eredményeként januárban jelentősen megemelkednének a villanyszámlák. Hangsúlyozta, az obstrukció semmit sem változtat a koalíció hozzáállásán, amely januárban úgyis eltörli a Speciális Ügyészséget. Éppen ezért felszólította az ellenzéket, hagyja abba az időhúzást.
Végül pedig üzent Daniel Lipšic speciális ügyésznek is, aki szerinte az elkövetkező időszakban „újabb támadásokkal készül a koalíciós képviselők ellen”.
„Ne játsszon a tűzzel”
– jelentette ki Fico.
Matovič a miniszterelnök szavaira úgy reagált, a nem elfogadott állami költségvetés nem okozna különösebb problémát az országnak, a villanyszámlakkal kapcsolatos kijelentéseket pedig puszta riogatásnak nevezte.
Gašpar szerint a házszabály módosításáról az ellenzéki képviselőkkel is egyeztetnek majd, de arra viszonylag kevés az esély, hogy széles körű egyeztetés születik majd. Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom elnöke például már jelezte, szerinte semmi szükség a felszólalások időtartamának korlátozására.
Etikai kódex
A viták lerövidítését egyelőre a parlament másik alelnöke, Andrej Danko sem tartja valószínű forgatókönyvnek. Az SNS vezetője ugyanakkor egyetért azzal, hogy technikai javításokat lehetne eszközölni például a beterjesztők felszólalásai kapcsán, de a valódi megoldást egy úgynevezett etikai kódex bevezetésében látja. Danko szerint ez egy régóta fennálló a probléma, melynek a megoldási kísérletei eddig mindig kudarcba fulladtak, most azonban bízik abban, hogy a helyzet megváltozhat. Ennek alapján a képviselőknek tartaniuk kellene magukat bizonyos etikai normákhoz, a megjelenéstől kezdve a kommunikáción át egészen az öltözködésig.
Szeptemberben Danko volt az, aki kitiltotta a plénumból Lucia Plavákovát, a Progresszív Szlovákia képviselőjét, akinek a számítógépén különféle szivárványos matricák szerepeltek.
Kapcsolódó cikkünk
A Hlas képviselői megsértették a koalíciós szerződést azzal, hogy támogatták Lucia Plaváková (PS) képviselőt, aki a parlamenti ülésteremből való kitiltása miatt emelt panaszt – állítja Andrej Danko, az SNS elnöke, a parlament alelnöke. Azt akarja, hogy az üggyel a koalíciós tanács foglalkozzon. Danko kitart amellett, hogy jogosan tiltotta ki a teremből Plavákovát, amiért különféle matricák vannak a laptopja fedelére ragasztva, mivel ez reklámnak minősül.
„A Hlas első politikai árulásának lehettek tanúi, mivel a koalíciós szerződés alapján világos, hogy a Hlas képviselői nem támogathattak volna ellenzéki javaslatot” – mondta újságíróknak Danko. Emlékeztetett, hogy a Hlas gyakran hivatkozik a koalíciós szerződésre. „Ez az első alkalom, hogy a Hlas a szavazataival biztosította a PS győzelmét” – jelentette ki az SNS elnöke.
Danko hangsúlyozta, már korábban is figyelmeztette Plavákovát, nem fogja tűrni, hogy a szónoki emelvényen használja a laptopját, ha különféle matricák lesznek ráragasztva. „A képviselők semmilyen témát nem népszerűsíthetnek vizuális eszközökkel” – magyarázta, hozzátéve, hogy ragaszkodik a házszabály betartásához. Danko kedden hasonló esetben avatkozott közbe, mert szerinte a Slovensko, Za ľudí, KÚ-frakció tagjai olyan pólót viseltek, ami a mozgalmukat népszerűsítette. A figyelmeztetés után a képviselők felvették a zakójukat.
Samuel Migaľ (Hlas) képviselő kijelentette, nem érti, miért lett kitiltva Plaváková az ülésteremből. „Azt hittem, az SNS azt is beterjeszti, hogy foglaljuk le Plaváková laptopját” – mondta újságíróknak.
Danko szerdán egy rövid szóváltás után ülésvezetőként kitiltotta a teremből Plavákovát. A házszabályra hivatkozott, mely szerint tilos „politikai pártot vagy mozgalmat népszerűsítő és egyéb reklámanyagokat” bevinni az ülésterembe. Konkrétan azt kifogásolta, hogy Plaváková laptopján az LMBTG-mozgalmat népszerűsítő matrica van. A képviselőnő emiatt panaszt tett, a parlament pedig megszavazta a támogatását.
Peter Žiga (Hlas) parlamenti alelnök, megbízott házelnök a házbizottság ülése után bejelentette, az üggyel a parlament alkotmányjogi bizottsága is foglalkozni fog. Hozzátette, módosítani kell a házszabályt, a világos értelmezés érdekében. „Ez egy további ok, hogy a munkacsoport pontosítsa a házszabályt” – mondta.
Milan Majerský, a KDH vezetője azonban nem látja sok értelmét egy ilyen módosításnak.
„Semmire sem megyünk vele, ha ez nem fogja részét képezni a képviselők személyes, mentális felszereltségének. Ha ez megvalósulna, akkor lennénk csak valódi példamutatók a Szlovák Köztársaság előtt, mint törvényhozók”
– jelentette ki.
Alkohol- és drogteszt
Az ellenzéki képviselők azonban egészen más szempontból szeretnének változtatni a házszabályon. A KDH frakcióját nemrégiben elhagyó Martina Bajo Holečková (jelenleg független) egy olyan jogszabály-módosítást terjeszt be a plénum elé, amelynek értelmében bármely képviselő javaslatára az ülést vezető házelnöknek vagy házelnökhelyettesnek köteleznie kellene az adott, felszólalási joggal rendelkező személyt az alkoholteszt elvégzésére, ha a javaslatot legalább 50 képviselő támogatja. Ha az alkoholteszt pozitív lenne, az adott személy elveszítené a felszólalási jogát. Holečková szerint a törvény elfogadására azért is szükség lenne, mert a parlamentben az alkohol valódi problémát jelent, neki is vannak személyes tapasztalatai ittas képviselőkkel.
Danko és Fico is érintett?
Hogy kikre gondolt, nem árulta el, de a sajtóban sokat emlegetik Andrej Danko nevét, akiről például Rudolf Huliak is kijelentette, hogy gondjai vannak az alkohollal.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár a kormánypártok kedden még az ellenzéket tették felelősség azért, hogy teljesen megbénult a törvényhozás munkája, Andrej Danko szerdán elismerte, hogy pártja egykori képviselőinek „önzősége” a felelős a kialakult káoszért. Az énközpontúsággal vádolt Rudolf Huliak eközben úgy határozott, egy minisztériumért cserébe hajlandó támogatni a kormányt.
Hogyan lett a koalíciónak parlamenti többsége Huliakék bojkottja ellenére;Milyen feltétel megszegése esetén vetné be a titkosszolgálatot a kormányfő, Robert Fico;Mi volt a Rudolf Huliak és Andrej Danko közötti újabb pengeváltás tárgya;Miért húzódhat el a koalíciós válság megoldása;
Azután, hogy Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták kedden bejelentették, hogy a következő napokban nem vesznek részt a parlament ülésén, szerdán reggel összeült a koalíciós tanács, hogy megoldást találjanak a váratlan bojkott feloldására. Huliak egyebek mellett azt kifogásolja, hogy Robert Fico kabinetje az SNS-ből való távozása óta figyelmen kívül hagyja őket, a kormányzati kerekasztal mellől azonban ezúttal is hiányzott.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Úgy tűnt, a Hlas és az SNS konfliktusa bonyolíthatja a kulturális miniszter, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) visszahívásáról szóló szavazást, végül azonban a nemzetiektől távozott politikusok lehetetlenítették el a parlament munkáját. A Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők akár napokra is megbéníthatják a törvényhozást.
Mit várnak el a Hlas képviselői a kulturális tárca vezetőjétől;Hogyan bénították meg a parlament működését az SNS egykori honatyái;Ki a felelős a Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők lázadásáért;
Miután a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Andrej Danko a hétvégén ismét a Hlas minisztereit bírálta, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok vezette párt néhány képviselője úgy döntött, viszonozzák a kritikát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormánynak alig maradt ideje, hogy eldöntsék, hogyan akadályozzák meg az energiaárak drasztikus emelkedését 2025-ben. A kabinetre mostanra nem csak a nyilvánosság gyakorol nyomást, a legkisebb koalíciós partner, az SNS is jelezte, ha a gazdasági miniszter, Denisa Saková (Hlas) néhány napon belül nem áll elő konkrét tervvel, akár a menesztése is terítékre kerülhet.
Miért kritizálja Andrej Danko a gazdasági minisztert, Denisa Sakovát;Hogyan reagált a tárcavezető és pártja Danko véleményére;Min múlik a célzott energiasegély sorsa;
Az SNS vezetője, Andrej Danko az elmúlt napokban elsősorban pártja parlamenti frakciójának szakadása miatt került a figyelem középpontjába. A Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők távozása okozta űrt végül a smeres „vendégszereplővel”, Dušan Muňkoval sikerült betölteni. Miután Danko a kormányfő, Robert Fico (Smer) hathatós közbenjárásával stabilizálta a Szlovák Nemzeti Párt tagszámát, visszatért a Hlas tárcavezetőinek bírálatához.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hárommal csökkent a Szlovák Nemzeti Párt parlamentben tevékenykedő képviselőinek száma. Rudolf Huliak, Pavel Ľupták és Ivan Ševčík úgy döntöttek, búcsút intenek a nemzetieknek, és független honatyaként folytatják karrierjüket. Távozásuk az SNS frakciójának szétesését eredményezheti.
A Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko és a párt listáján a parlamentbe jutott Rudolf Huliak kapcsolatában nagyjából egy hónappal ezelőtt következett be törtés, amikor Huliak azzal állt elő, hogy belefoglalná saját pártja, a Nemzeti Koalíció elnevezését az SNS nevébe.
A nemzetiek vezetője már akkor jelezte, úgy érzi, Huliak szét akarja szakítani az SNS parlamenti frakcióját.
Az árulás mindig fáj, és most azt érzem, Huliak elárult, elárulta az SNS-t
– mondta október elején Danko.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Beletenné pártja, a Nemzeti Koalíció (NK) nevét a Szlovák Nemzeti párt parlamenti frakciójának nevébe Rudolf Huliak, aki az NK elnöke. Emellett eltemette Danko házelnöki ambícióit is, mivel kijelentette, hogy a Hlas jelöltjét támogatják a házelnöki posztra. Danko többször is árulónak nevezte Huliakot, aki szerinte szét akarja verni az SNS frakcióját.
Egyre nagyobb a feszültség az SNS frakciójában, Rudolf Huliak módosítaná a frakció nevét és már nem támogatja Andrej Danko házelnöki ambícióit. Huliak a Nemzeti Koalíció elnökeként, de az SNS listáján jutott be két társával együtt a parlamentbe. Most azt szeretné, ha a frakció nevében megjelenne a Nemzeti Koalíció, és a közös frakciót ezután SNS-Nemzeti Koalíció/Független képviselők frakciónak hívnák.
Szilárd tagjai maradunk az SNS frakciójának, de saját identitásunkat akarjuk erősíteni
– jelentette be mai sajtótájékoztatóján Huliak két társával, Ivan Ševčíkkel és Pavel Ľuptákkal közösen. A „progresszív liberalizmus és az LMBT” elleni harccal akarnak még intenzívebben foglalkozni.
Raši a parlament elnöke lehet
A koalíciót továbbra is támogatni fogják, a koalíciós szerződést pedig annyira be akarják tartani, hogy a házelnöki posztra a Hlas jelöltjét, Richard Rašit választanák meg. „Mi tiszteletben tartjuk a koalíciós szerződést, és a Hlas jelöltjére fogunk szavazni, mert a koalíciós szerződés alapján ez a poszt a Hlast illeti meg – mondta az Új Szónak Huliak. – Szeretnénk befejezni ezt a válságot, a közgyűlésünk felhatalmaztott arra, hogy ez a paródia már érjen véget, és a parlament újra működőképes legyen.” Szerinte ugyanis a parlamentet nem tudja három ember vezetni. Arról azonban csak a koalíció tehet, hogy a parlamentet jelenleg három alelnök vezeti, mert múlt héten leváltották a negyedik alelnököt, Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia elnökét.
Huliakot nem zavarja, hogy szembe megy Dankóval
A Hlas jelöltjének támogatásával azonban nyíltan Andrej Danko, az SNS elnöke ellen fordultak, aki Peter Pellegrini köztársasági elnökké való megválasztása után bejelentette igényét a házelnöki posztra. Úgy véli, az lenne igazságos, ha a koalíció mindhárom pártjának „jutna” egy a három legfontosabb állami funkcióból: a Smer adja a kormányfőt, a Hlas a köztársasági elnököt, az SNS pedig a házelnöki posztot tölthetné be. A Hlas azonban ragaszkodik a házelnöki poszthoz, amire Richard Rašit jelölték. A két párt közti ellentét miatt a parlamentnek április óta nincs elnöke, mivel a korábbi házelnök, Peter Pellegrini automatikusan elveszítette ezt, miután megválasztották köztársasági elnöknek.
Ezt tudatosítja Huliak is, de láthatólag nem zavarja.
Mi azt akarjuk, hogy a parlament működőképes legyen, és a kormányválság mielőbb érjen véget, hogy ne játsszuk el ugyanazt a színházat, amit Matovič és Sulík már eljátszott
– mondta az Új Szónak Huliak.
Legyen vége az üzengetésnek, üzente meg Huliak
Huliak megerősítette, hogy két társával együtt szilárdan támogatják a koalíciót és a kormányprogram megvalósítását. Azt is szeretnék elérni, hogy a koalícióban legyen vége az üzengetésnek, enne ellenére sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a frakció nevének a módosítását követelik. „Engem erre felhatalmazott a kongresszus, és tudtam, hogy feleslegesen konfrontálódnék. Melyik pártelnök szeretné, hogy ez történjen?” – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért sajtótájékoztatón jelentették be igényüket a frakció nevének módosítására. – Azért tettünk így, hogy elkerüljük a problémát.” Továbbra is azt állítja azonban, hgoyg Andrej Dankóval nem veszett össze.
Én Andrej Dankóval nem veszekedtem, nincs is okom arra, hogy összevesszek vele. Ez rajta múlik
– mondta Huliak az Új Szónak. Azt elismerte, hogy tudja, Dankónak nem tetszik az ötletük, mert pár szóban őt is tájékoztatták a sajtótájékoztató előtt. „Közvetlenül a sajtótájékoztató előtt beszéltünk vele, nem tetszett neki, ennyi az egész” – mondta Huliak.
Attól nem tart, hogy Danko kitenné őket a frakcióból. „Andrej Danko nem tud kidobni bennünket. Ha hármunkat kidobna, akkor Andrej Dankónak nincs frakciója. Szerintem ezt ő is tudatosítja” – utalt Huliak arra, hogy a frakció megtartásához legalább 9 képviselőre van szükség.
Danko: Huliak áruló, és kérjen bocsánatot Plavákovától
Andrej Danko délután árulásnak nevezte Huliak bejelentését, szavaiból az derült ki, hogy úgy érzi, Huliak szét akarja szakítani az SNS parlamenti frakcióját. „Nem fogom titkolni, hogy sokkolt Huliak bejelentése” – kezdte a sajtótájékoztatót Danko. Azt már megszokta, hogy a Smerrel, a Hlaszal vagy az ellenzékkel vívjon politikai csatákat, Huliak lépését árulásnak tartja.
Az árulás mindig fáj, és most azt érzem, Huliak elárult, elárulta az SNS-t
– mondta Danko. A parlament alelnöke azt várta, hogy Huliak Lucia Plavákovától fog nyilvánosan bocsánatot kérni a múlt heti kijelentései miatt.
Már öt napja azt várom Huliaktól, hogy bocsánatot kér Lucia Plavákovától az SNS és az SNS frakciója nevében is a primitív sértések miatt, és bízom benne, hogy ezt valamikor majd megteszi egy virágcsokorral
– jelentette ki Danko.
Az SNS frakciójának neve nem módosul
Az SNS elnöke úgy véli, hogy Huliak a Hlashoz csapódik. „Álmomban sem gondoltam volna, hogy az egyik legközelebbi munkatársam megegyezik a Hlasszal, talán magával Peter Pellegrinivel” – mondta Danko. Szerinte az volt a koalíciós megállapodás, hogy Peter Žiga marad a megbízott házelnök.
Danko szerint kizárt, hogy az SNS frakciójának a neve megváltozik. „Az SNS frakciójának neve nem változik és nem fog változni” – mondta a pártelnök. Szerinte a frakciónak legalább nyolc tagja marad. Ez azonban csak akkor lenne lehetséges, ha Huliakhoz csak egy képviselő csatlakozik, mivel jelenleg 10 tagja van. Huliak azonban a mellette álló két másik képviselő, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták nevében is beszélt a sajtótájékoztatón.
Huliak már soha többet nem áll vagy ül Danko mellett
Danko rövid sajtótájékoztatóján többször is árulónak nevezte Huliakot, és kijelentette, hogy soha többé nemáll majd melletet a sajtütájékoztatón. „Mindig mellettem állt a sajtótájékoztatókon, ezután már nem fog” – mondta az SNS elnöke. Arra kérte az újságírókat, hogy soha többé ne írják Huliak neve mellé, hogy „SNS”.
A koalíciós tanácsról kizárva
Danko többször a koalíciós tanács üléseire is magával vitte Huliakot, ez a jövőben megszűnik.
Huliak már soha többet nem ül mellettem a koalíciós tanács ülésén
– jelentette ki Danko. Az SNS elnöke arról beszélt, hogy Huliak akkumlátorgyárért cserébe „adta el” őt a Hlasnak. „Akkumlátorgyárról egyeztet Sakovával, ami Očovában lenne” – jelentette ki Danko. Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszterként felel a nagyobb külföldi beruházásokért.
Látszólagos összefogás
Rudolf Huliak keddi sajtótájékoztatóján nem egyedül állt a kamerák elé. Az SNS listáján ugyanis rajta kívül még két olyan képviselő jutott a parlamentbe, aki egyébként a Nemzeti Koalíció színeiben politizál. Huliakhoz hasonlóan Pavel Ľupták és Ivan Ševčík is úgy döntöttek, függetlenként folytatják.
A Nemzeti Koalíció vezetője azzal indokolta a távozásukat, hogy az SNS egyáltalán nem áll szóba velük, sőt, a koalíció tanács ülésein sem vehetnek részt. Huliak szerint a „nemzeti erők“ összefogása, amit a választások előtt Andrej Danko szorgalmazott, csak a látszat kedvéért történt.
Próbálkoztunk, de nem jártunk sikerrel
– jelentette ki Huliak, majd azt is hozzátette, távozásukkal egyúttal Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter intézkedéseitől is el szeretnének határolódni.
Szétesik az SNS
Rudolf Huliak keddi sajtótájékoztatóján egyértelműen kijelentette, a Nemzeti Koalíció nem kívánja megbuktatni a kormányt, a hármasuk továbbra is támogatni fogja Robert Fico kabinetjét.
Huliakék önállósulása nem sodorja ugyan veszélybe a szűk többséggel rendelkező koalíció működését, az SNS frakciója azonban vélhetően megszűnik, mivel a minimális képviselőszám 8. Huliak, Ševčík és Ľupták nélkül azonban a nemzetieknek csak 7 képviselője marad.
Ha egy parlamenti frakció képviselőinek száma a választási ciklus során a küszöbérték alá csökken, a frakció megszűnik
– olvasható a parlament ülésrendjében.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy nem csupán Huliak, Ševčík és Ľupták folytatják függetlenként, hanem az SNS listáján a parlamentbe jutott többi képviselő is. Ezáltal jelentősen gyengül a befolyásuk a törvényhozásban.
Az ellenzék választást emleget
A legkisebb koalíciós párt szétesését az ellenzék sem hagyta szó nélkül. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a közösségi oldalán üzent a kormánynak.
Uraim, ha az emberek problémái helyett a saját gondjaikkal foglalkoznak, akkor engedjék el ezt az egészet, és írják ki az előrehozott választásokat. Mi készen állunk!
– olvasható Šimečka bejegyzésében.
Tegnap is későn volt
A Markíza televízió Testre szabva című politikai vitaműsorának legutóbbi adásában a nemzetiek vezetője, Andrej Danko és az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka vendégeskedett. Danko először a néhány héttel ezelőtt távozott egészségügyi minisztert, Zuzana Dolinkovát (Hlas) kritizálta. Egyebek mellett kijelentette, hogy az egészségügy összeomlásának veszélye a Hlas számlájára írható.
Bízom benne, hogy nem csak pénzt kér majd
– mondta az egészségügyi tárca új vezetőjéről, Kamil Šaškoról (Hlas) Danko.
A nemzetiek vezetője végül elsősorban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy jelezte, ha a gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková nem áll elő néhány napon belül egy célzott, kizárólag a lakosok bizonyos csoportjának folyosítandó energiasegély koncepciójával, akkor hlasos kolléganője, Zuzana Dolinková sorsára juthat.
Már tegnap is későn volt
– jelentette ki Andrej Danko, amikor arról kérdezték, mikor kellene a kormánynak bemutatnia az energiasegély tervezetét.
Elutasított kritika
A Hlas elnöke, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter sem hagyta figyelmen kívül Danko szavait, és arra kérte a nemzetiek vezetőjét, tartózkodjon a párt miniszterei ellen irányuló személyes támadásoktól.
„Ezek a felesleges konfliktusok gyengítik a koalíción belüli viszonyokat, valamint az együttműködést, és aláássák a kormány azon képességét, hogy Szlovákia alapvető problémáival foglalkozzon” – olvasható Šutaj Eštok közleményében, aki később közösségi oldalán is reagált.
Azt várjuk Danko úrtól, hogy az SNS minisztériumaira, valamint a pártján belüli problémák megoldásaira összpontosítson.
A gazdasági tárca vezetője, Denisa Saková maga is üzent Andrej Dankonak. Jelezte, kész személyesen bemutatni a javaslatait a Szlovák Nemzeti Párt elnökének.
Rövid időn belül szívesen leülök Danko úrral, és elmagyarázom neki a kompenzációs rendszert
– írta bejegyzésében Saková.
Célzott segély, de hogyan?
Az elmúlt években a szakértők mellett azon politikusok száma is folyamatosan emelkedett, akik célzott segítségnyújtást szorgalmaznak. A gazdasági miniszter nagyjából három héttel ezelőtt jelentette be, hogy tárgyalásokat folytat a Szlovák Villamosművekkel egy végrehajtási szerződés aláírásáról, amely kulcsfontosságú a konkrét lépések foganatosításához. Denisa Saková ugyanakkor mindenkit biztosított arról, hogy időben bemutatják a támogatási rendszer tervezetét.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy Szlovákiában évek óta problémát okoz, hogy az állam képtelen azonosítani azokat a háztartásokat, amelyek valóban segítségre szorulnak. Egyebek mellett a hiányzó adatoknak tudható be, hogy a kormányok eddig elvetették a célzott támogatás elvét, és inkább különböző szociális intézkedések vezettek be, amik mindenkit érintettek.
Kérdéses továbbá az is, mennyire egyeztethető össze a lakosság legsérülékenyebb csoportjaink támogatása és Robert Fico azon kijelentése, hogy tőle „senki nem várhatja el”, hogy végignézze, ahogy minden háztartás fűtési költségei 25 százalékkal emelkednek.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egyes országrészekben idén kifejezetten korán, már szeptemberben megkezdődött a fűtési szezon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 2025-ben emelkedik az áfa alapkulcsa, valamint megszűnik a mindenkit érintő energiatámogatás, borítékolható, hogy a lakosok többségének mélyebben a zsebébe kell nyúlnia.
Miért ütköznek a realitás falába a lakosok a következő fűtési szezonban;Minek tudható be, hogy az egyes háztartások fűtésszámlái között különbségek lehetnek;Milyen módszerekkel faragható le a gázfogyasztás;
A szlovákiai háztartások az elmúlt években nem igazán érezték meg az energiapiaci kilengéseket. Mindez annak tudható be, hogy a kormány még az orosz-ukrán háború okozta energiaválság idején is igyekezett mesterségesen a lehető legalacsonyabban tartani a lakosság energiaárait. Mivel azonban a konszolidáció következtében a támogatás 2025-től vélhetően célzottá válik, és csak az állampolgárok legsérülékenyebb csoportjainak jár majd, így a polgárok többsége áremelkedésre készülhet. Az egyes háztartások fűtésszámlái között pedig drámai különbségek lehetnek, attól függően, mivel fűtenek.
Fájdalmas valóság
A korábbi kormányzati intézkedések jóval a piaci érték alatt fagyasztották be az árakat, így a lakosok az előttünk álló fűtési szezonban a realitás falába ütköznek
– figyelmeztet Marek Nemky, az XTB társaság pénzpiaci elemzője. Nemky ugyanakkor megjegyezte, az energiapiac lassan kilábalt a válságokból, így az árak mostanra viszonylag normális tartományban mozognak. Mivel azonban az elmúlt években az emelések jelentős részét magára vállalta az állam, a lakosokat sokként érheti, ha 2025-ben megszűnik a támogatás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
A helyzet háztartásonként változik
A hazai fogyasztók csaknem fele a szolgáltatók által a lakóépületekbe szállított energiát használja otthona felmelegítésére. A második leggyakoribb alternatíva a gázzal való fűtés, a fa csak a harmadik helyen áll.
A központi fűtés ára a gyakorlatban egyebek mellett attól függ, hogy az adott városban milyen nyersanyagot részesítenek előnyben a fűtőművek. Az ország legnagyobb városaiban, Pozsonyban és Kassán például a gázt. Ebből kiindulva, valamint az aktuális piaci árakkal számolva nem kizárt, hogy egy átlagos fővárosi háztartás fűtési költségei akár 60 százalékkal is emelkedhetnek. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, érdemes figyelembe venni egy-egy település lélekszámát is. Amennyiben ugyanis a lakosságszám alapján átlagolunk, az érintettek nagyjából 25 százalékkal magasabb számlákra számíthatnak.
Hiába a javuló energiapiaci helyzet, azok a polgárok, akik gázzal fűtik otthonukat, ugyancsak megérzik az ártámogatás megszüntetését. A mesterségesen alacsonyan tartott árak nélkül ez körülbelül 30 százalékos emelkedést irányoz elő, attól függően, hogy az adott háztartás mi mindenhez használ gázt. Amennyiben csak vízmelegítésre és főzésre, akkor körülbelül 16 euróval nőnek a költségeik. Ha azonban fűtésre is, akkor akár 40 eurós többlettel is érdemes számolni. A végleges fogyasztói árakat azonban az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) döntése határozza meg. A hivatal vezetője egyelőre nem bizonyult közlékenynek.
Ez a kérdés nem nekem, hanem a kormánynak szól. Jelenleg nem tudok válaszolni, mivel nem kaptuk meg a konkrét számokat. Forduljanak a miniszterelnökhöz és a kabinetjéhez
jelentette ki a napokban sajtóérdeklődésre Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) vezetője. Holjenčí ezzel arra utalt, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) a közelmúltban jelezte, továbbra is mérlegelik, hogyan segíthetnének a leghatékonyabban a lakosoknak.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós partnerek eleget tettek a Hlas korábbi követelésének, amihez a konszolidáció elfogadását kötötték. Miután a parlament jóváhagyta a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomagot, a koalíciós trió bejelentette az önkormányzatok pótlólagos finanszírozását. A falvaknak és városoknak így legfeljebb 14 napon belül 50 millió eurót folyósítanak.
A kormányfő, Robert Fico (Smer) negyedik kabinetje hivatalba lépése után azt ígérte, új korszak indul az önkormányzatokkal való együttműködésben. Az új időszámítás egyik ismérve a tervek szerint az lesz, hogy nem hoznak döntéseket anélkül, hogy érdemi párbeszédet nyitnának a kérdésben. A miniszterelnök szerint a szakmai vita megkezdésére kiváló alkalom lehet egy a keddihez hasonló esemény, ahol a a befektetési, régiófejlesztési és informatizációért felelős minisztérium munkatársai és a politikusok a településvezetőkkel egyeztetnek.
Működött a Hlas taktikája
Az önkormányzatok nem az ellenségeink, hanem a barátaink
– szögezte le Robert Fico, mielőtt bejelentette, hogy kormánya döntött az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásáról. Bár a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a falvak és városok szorult helyzetén próbálnak segíteni, a pénzinjekció a Hlas egyik feltétele volt, amihez a konszolidációs csomag elfogadását kötötték.
„A minimálbérről szóló törvényt még ebben az ülésszakban napirendre kell venni. A másik feltételünk pedig az önkormányzatok pótlólagos finanszírozása az év végéig. Amennyiben ez a két kikötés nem teljesül, a Hlas nem támogatja a konszolidáció elfogadását” – jelentette ki korábban Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter az STVR Szombati párbeszédek című vitaműsorában.
Fico egyebek mellett azzal indokolta a pénzcsomag kifizetését, hogy készítettek egy elemzést, amelyben a 2023-as és a 2024-es évet hasonlították össze. Az adatok tanulságai szerint az önkormányzatok idén 50 millió euróval kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint tavaly. A kabinet pedig éppen ezt az 50 millió eurót folyosítja a falvaknak és a városoknak 14 napon belül. Az összeget egy a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által kidolgozott kulcs alapján osztják majd szét az önkormányzatok között.
A kormányfő egyúttal arról is tájékoztatott, hogy 20 millió eurót elengednek a magasabb területi egységek hiteltartozásából. A gyakorlatban egy annyit jelent, hogy egy-egy megye tartozása nagyjából 2,5 millió euróval csökken.
„Készek vagyunk jövőre is segíteni, de arra kérjük a ZMOS-t, hogy dolgozzon ki egy módosítási javaslatot, amely megváltoztatná a jelenleg érvényben lévő koncepciót” – hangsúlyozta Fico, aki szerint enélkül képtelenek lesznek hatékonyabbá tenni az önkormányzatok finanszírozását. A miniszterelnök úgy véli, azzal is sokat segítenek a falvaknak és a városoknak, hogy a jövőben a hónap 20. napja helyett már a 7. napon megkapják a személyi jövedelemadóból nekik járó összeget is.
Mérsékelt az öröm
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása üdvözli a kormány lépését, mivel az ígért pénzösszeg nagyban megkönnyíti az önkormányzatok dolgát az év hátralévő részében. A jövőt illetően azonban óvatosan nyilatkoznak.
Komolyan el kell kezdenünk beszélni arról, mi vár ránk a következő naptári évben
– mutatott rá Jozef Božik, a ZMOS elnöke, aki szerint a készülő állami költségvetés még tartogathat kellemetlen meglepetéseket az önkormányzatoknak.
Töretlen a koalíció egysége
Bár Robert Fico és koalíciós partnerei, Andrej Danko és Matúš Šutaj Eštok elsősorban azzal a céllal álltak a kamerák elé, hogy bejelentsék az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos fejleményeket, egyúttal arra is igyekeztek rámutatni, hogy a koalíció egysége továbbra is töretlen.
Ami a nézeteltéréseket illeti, a Fico szerint teljesen normális, hogy több partner együttműködése esetén nézetkülönbségek merülnek fel.
„Mutassanak egy olyan fajsúlyos törvényjavaslatot, ami nem került jóváhagyásra, holott egyébként szűk többséggel rendelkezünk” – érvelt saját állítása mellett Robert Fico, aki szerint a közvéleménynek akkor lenne joga koalíciós válságról moralizálni, ha a kabinet képtelen lenne elfogadtatni az általuk tervezett alapvető módosításokat. Mindezt alátámasztandó kijelentette, hogy „egy olyan időszak következik, amikor a koalíciós vezetőknek több kérdésben is erősebben az asztalra kell csapnia”. Fico szerint az állam működése szempontjából kulcsfontosságú döntéseket a Smer, a Hlas és az SNS elnökének a jövőben együtt kellene bejelentenie.
Ebben a felállásban biztosan látnak még minket. Az sem kizárt, hogy már néhány hét múlva, mondjuk az energiaárak emelkedését mérsékelni hivatott segélyek ügyében
– utalt a kormányfő arra a tervre, ami korábban már megjelent a sajtóban. További információkat azonban egyelőre nem közölt.
A sajtó elleni támadás
Robert Fico sajtótájékoztatójának nem titkolt harmadik célja az volt, hogy rámutasson, szerinte a médiamunkások nem tisztelik eléggé a kormánya által elvégzett munkát.
„A mód, amivel az egyes sajtótermékek tájékoztatnak a kabinetünkről, annyira tiszteletlen és gyalázatos, hogy nem maradhatok csendben” – mondta Fico, aki azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte eljött az idő, hogy fellépjenek a sajtó ellen, mivel állítása szerint Szlovákiában „olyan mediális káosz uralkodik, ami az Európai Unió egyik tagállamában sem tapasztalható”. A miniszterelnök ezzel úgy kíván harcolni, hogy megerősítené a politikusok helyreigazításhoz és válaszadáshoz való jogát.
Jó hír azonban, hogy a népszerűségi versenyben a harmadik helyen álló alternatíva egyre költséghatékonyabb, a fa ára ugyanis csökken.
Van esély a spórolásra
Mivel a helyzet közel sem ígérkezik rózsásnak, a szakértők néhány tanáccsal is szolgáltak, mire érdemes odafigyelni, ha a lakosok spórolni szeretnének.
A szolgáltatóváltás jelentősen lefaraghatja a költségeket. Az aktuális adatokból kiindulva akár tíz százalékos megtakarítást is eredményezhet, ha jól választunk
– mutatott rá Jiří Tyleček, az XTB társaság vezető elemzője.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a háztartások maguk is hatással lehetnek a végösszeg alakulására. Amennyiben a polgárok hajlandóak megváltoztatni a fogyasztói szokásaikat, és alacsonyabbra állítják a lakás hőmérsékletét, pénzt takarítanak meg. Ha legalább egy fokkal lejjebb tekerik a fűtést, 6 százalékkal csökkenhet az energiafogyasztás. A lakóházak megfelelő szigetelésével ugyancsak költséghatékony megoldás.
Az időjárás alakulását senki nem tudja befolyásolni, ha azonban folytatódik az elmúlt évek trendje, és idén is melegebb tél vár az országra, kétségkívül több pénz marad a lakosok pénztárcájában. Ezt a felvetést a Szlovák Gázművek (SPP) adatai is igazolják, amelyek szerint háztartásoknak 2022-ben mintegy 12 százalékkal, 2023-ban pedig további 4,5 százalékkal sikerült csökkentenie a gázfogyasztást.
Fenntartásokkal szemléljük a kulturális miniszter munkálkodását. A tereken látott tüntetésekre sem véletlenül került sor
– jelentette ki Samuel Migaľ (Hlas) egy nappal a Martina Šimkovičová visszahívásával kapcsolatos szavazást megelőzően. Az aggályok miatt a kedden esedékes szavazás előtt még egy tárgyalásra is sor került a kulturális miniszterrel. Mivel azonban nem Samuel Migaľ a Hlas egyetlen olyan képviselője, akit aggasztanak a kulturális tárca vezetőjének egyes lépései, az egyeztetésen Roman Malatinec, Ján Ferenčák és Radomír Šalitroš is megjelent.
Világos koncepció a cél
„A fő elképzelésünk, hogy egy világos koncepció kerüljön az asztalra, arról, hogy a szlovák kultúra merre haladjon, mi alapján szülessenek döntések” – összegezte az elvárásaikat Migaľ még a megbeszélés előtt.
A találkozó végül alig pár percig tartott. Roman Malatinec elmondása szerint megállapodtak, hogy a kultúrát érintő kérdéseket egy munkacsoport keretén belül is megnyitják, amely segíthet a tárcavezetőnek eligazodni, milyen stratégiát érdemes választania.
Amíg az elégedetlen hlasos képviselők a parlament könyvtárában egyeztettek a kulturális tárca vezetőjével, a Hlas elnöke jelezte, hogy a pártja nem kívánja megbuktatni Šimkovičovát.
„Felmerülhetnek egyéni aggályok az egyes miniszterekkel kapcsolatban, de ezt mindig zárt ajtók mögött, a koalíciós tanács ülésein vitatjuk meg” – jelentette ki Matúš Šutaj Eštok.
Huliakék magánakciója
Bár a Hlas végül egy mediális üzengetés keretében válaszolt Andrej Danko hétvégi kritikájára, a néhány napja még a nemzetiek sorait erősítő képviselők ennél jóval tovább mentek. Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták a szavazás tervezett időpontjára sajtótájékoztatót hirdettek, ahol bejelentették, hogy kedden és szerdán sem vesznek részt a parlament ülésén.
Azt a visszajelzést kaptuk, hogy feleslegesek vagyunk, a koalíció nélkülünk is rendelkezik 76 szavazattal
– közölte Rudolf Huliak, a Nemzeti Koalíció vezetője.
Távolmaradásukat azzal indokolták, hogy a Szlovák Nemzeti Pártból való távozásuk óta a koalíció figyelmen kívül hagyja őket, de azt is kifogásolják, hogy menesztették az Állami Természetvédelmi Hatóság vezetőjét, Štefan Kyselt.
Zobraziť tento príspevok na Instagrame Príspevok, ktorý zdieľa Rudolf Huliak (@rudolfhuliak)
A sajtótájékoztatón a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) is megjelent, akit Rudolf Huliak az utóbbi napokban többször is éles kritikával illetett.
Csodálkozom, hogy a miniszter úr nem hozott magával pattogatott kukoricát
– reagált Huliak Taraba jelenlétére.
A Rudolf Huliak körül tömörülő képviselők magánakciója teljesen megbénította a törvényhozás munkáját. Mivel a parlament több próbálkozás után is határozatképtelen maradt, így a tervezett szavazásra sem került sor.
Az ellenzék a ludas
A törvényhozásban történteket a kormánypártok sem hagyták szó nélkül. A Smer, a Hlas és az SNS közös nyilatkozatban reagált, ezt azonban nem Rudolf Huliaknak és másik két képviselőtársának, hanem az ellenzéknek címezték.
A koalíció sajnálattal vette tudomásul, hogy az ellenzék blokkolja a parlament munkáját. Teszik ezt úgy, hogy pontosan tudják, a kormánynak többsége van, amelyet jelenleg az egyik képviselő rövid távú kórházi kezelése miatt nem tudnak érvényesíteni
– olvasható a közleményben.
Az ellenzék azonban úgy értelmezi a keddi nap eseményeit, hogy megkezdődött Robert Fico negyedik kabinetjének széthullása.
„A tákolmányuk élő adásban esik darabokra. Hamarosan kiderül, Huliak úr és társai megvesztegethetőek -e” – közölte Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke.
Bár a koalíció próbálja az ellenzékre hárítani a felelősséget, szerda reggel összeül a koalíciós tanács, hogy megvitassák az aktuális helyzetet.
Váratlan megmentő
A koalíciós tanács végeztével egyedül a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) nyilatkozott a sajtónak, aki mindössze annyit közölt, sajnálja, hogy a Huliak körül tömörülő képviselők magánakciója miatt a hosszabb ideje munkaképtelen, Ján Blcháč kénytelen volt megszakítani a betegszabadságát. Erre amiatt volt szükség, mert Huliakék bojkottja és Ján Blcháč távolléte miatt a koalíciónak mindössze 75 szavazata volt a parlamentben, ami éppen eggyel kevesebb a szükséges minimumnál.
A Hlas színeiben politizáló Blcháč alig két héttel ezelőtt számolt be róla, hogy daganatos megbetegedést diagnosztizáltak nála, így kemoterápiát és sugárkezelést kap
Ez egy nagy emberi teljesítmény volt Blcháč úr részéről, én nem tudnék nyugodtan ülni a kávézóban szavazás helyett
– üzente szarkasztikusan a Huliak körül tömörülő képviselőknek, Dušan Jarjabek (Smer).
Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták rövid időre végül felfüggesztették a lázadásukat. Az ülésterembe azonban kizárólag amiatt tértek vissza, hogy megszavazzák a szülők beleegyezésével kapcsolatos oktatásügyi javaslatot. Huliaknak azért volt fontos ez a módosítás, mert így szeretnék korlátozni, hogy az iskolákban például a szexuális kisebbségekről tanuljanak a gyerekek.
Huliak, Ševčík és Ľupták a voksolást követően elhagyták a termet, a koalíciónak azonban a Blcháč segítségével visszanyert többsége révén sikerült megakadályoznia az igazságügyi tárca vezetőjének, Boris Suso (Smer), valamint a kulturális miniszter, Martina Šikovičová (SNS-jelölt) leváltását.
Tilos a szavazatvásárlás
A koalícióban kialakult válság azonban várhatóan nem ér véget a parlament néhány napra szóló bojkottjával. A kormányfő, Robert Fico (Smer) ugyanis csaknem egy hétre Kínába utazik. A szolgálati útja előtti utolsó munkanapján, szerdán mindössze annyival kommentálta az elmúlt napok eseményeit, „ha bárhonnan olyan információkhoz jut, hogy valaki megpróbálja megvásárolni Huliakék szavazatát, beveti a titkosszolgálatot”. Fico ezzel arra utalt, nem szeretne úgy járni, mint Mikuláš Dzurinda, akinek a HZDS-ből távozott képviselők lekenyerezésének köszönhetően sikerült kitöltenie a második ciklusát.
Danko és Huliak egymásnak esett
A kormányfőhöz hasonlóan Rudolf Huliak is elutasítja a megvásárlásával kapcsolatos vádakat.
„Ezeket Andrej Danko terjeszti” – jelentette ki a Rádio Express politikai vitaműsorában Huliak. A Denník N érdeklődésére azonban maga Rudolf Huliak ismerte el, hogy valamit mégis várnak a kormány támogatásáért cserébe.
Ha részt vállalunk a kabinet működtetésében, akkor logikus, hogy a sorainkból is kerüljön ki egy kormánytag
– nyilatkozta Huliak, majd kifejtette, az, hogy melyik minisztérium jöhet számításba, megegyezés kérdése, Pártként azonban jelezték, a környezetvédelmi tárcára tartanának igényt. Robert Fico meglepetten vette tudomásul ezt az ötletet, amelyről állítása szerint a sajtó érdeklődéséig nem volt tudomása.
Huliak az Express adásában arról is szót ejtett, hogy Tomáš Taraba meg akarta buktatni az SNS elnökét, amire saját bevallása szerint tanúi is vannak. Az Andrej Dankónak címzett üzenetei ezzel nem értek véget.
Andrej Dankónak abba kellen hagynia az alkohollal való flörtölést
– mondta Huliak, majd hozzátette, Dankak már csak egy agysejtje maradt.
Válság a kormányfő távollétében
A kormányfő a következő napokat az országhatárokon kívül tölti, mivel azonban a koalíciós válság nem szűnik meg a távollétében, így kénytelen lesz a megoldáson törni a fejét.
„Még nincs meg a megfelelő politikai formula. Gondolkozunk, mi lehetne az. Meghívást kellene kapniuk, hogy rendszeresen részt vegyenek a koalíciós tanács ülésein? De csak meghívottként, hogy tájékozottak legyenek” – gondolkozott hangosan Robert Fico, aki végül elismerte, hogy „az első tárgyalásoknak az SNS berkeiben kellene zajlania”.
Az SNS elnöke, Andrej Danko azonban kijelentette, hogy „nem lehet kommunikálni egy olyan emberrel, aki folyton eszkalálja a helyzetet”. Danko egyúttal azt is jelezte, elutasítja a Huliak körül tömörülő képviselők követeléseit, a parlament blokkolását pedig szemtelenségnek nevezte.
Igor Matovič pedig nemrégiben azt állította, a jövő évi állami költségvetésről szóló szavazás során maga a miniszterelnök, Robert Fico volt ittas, aki az államháztartás elfogadása után állítólag a középső ujját is feltartotta a Szlovákia mozgalom elnökének.
Matovičék egyébként szintén előállnak egy saját javaslattal, amelynek köszönhetően alkohol- és drogtesztet lehetne végezni a képviselőkön.
„Nem normális azt kérni az emberektől, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket, ha azt látják, hogy ezeket a törvényeket olyan emberek javasolják, támogatják, fogadják el, szavazzák meg, akik nyilvánvalóan ittasak”
– mondta a Szlovákia mozgalom vezetője.
Martin Dubéci, a Progresszív Szlovákia frakcióvezetője lapunknak elmondta, pártja régóta szorgalmazza a házszabály módosítását, és a képviselőik nyitottak lesznek a tárgyalásra.
A házszabályt érintő módosítások várhatóan a jövő februári ülésen kerülnek napirendre. (TASR)
Lesz egy-két észrevétel Gedra tervéhez
A Denník N értesülései szerint Tomáš Drucker (Hlas) oktatási minisztériuma már jelezte, hogy változtatásokat fog javasolni a kódexben. Azt nem részletezte a tárca, hogy konkrétan mit szeretne módosítani. A Matúš Šutaj Eštok (Hlas) vezette belügyminisztérium pedig azt válaszolta, csak azután véleményezi a tervezetet, miután alaposan áttanulmányozta. A gazdasági minisztérium hasonlóképpen áll a javaslathoz.
A Gazdasági Versenyhivatal (PMÚ) szerint fontos, hogy a köztisztviselők a lehető legmagasabb szintű szakértelem, szakmaiság, etika és feddhetetlenség követelményeinek megfeleljenek. Ezt azonban nem lehet olyan módon kikényszeríteni, amely akadályozná a független szervek, köztük a PMÚ működését.
Március 10-ig lehet véleményezni a kódexet, ezt követően pedig a kormány hagyhatja jóvá a szabályokat.
230 millió eurós pályázat
A miniszterelnök-helyettes hivatala által meghirdetett, összesen 230 millió euró értékű felhívás alapján több gyanús pályázat is nyert. A pályázatokat feldolgozó Denník N szerint a több nyertes korábban más területen dolgozott, mások akkora összeget nyertek, amely többszöröse a korábbi években elért bevételeiknek.
Sikeresen pályázott, és 10 millió eurót nyert egy homályos hátterű fegyverlobbi szervezet, a Szlovák Köztársaság Kritikus Infrastruktúrája Szövetség, amelyet a Decent Cybersecurity cég alapított.
Ráadásul a Decent Cybersecurity saját pályázata is csaknem 8 millió euró támogatást nyert el, habár tavaly mindössze 110 ezer euró bevétele volt.
Ugyancsak ügyesen pályázott – a legnagyobb egy összegű támogatást kapta, 14,9 millió euró – Mario Hofmann cége, az Axon Neuroscience. A cég ugyan profilba vágó pályázatot adott le, az Alzheimer betegség gyógyítását kutatja, de tulajdonosának, Mario Hoffmannak annyira nem megy az üzlet. Több korábbi cége is veszteséges lett, így kénytele volt eladni azokat, mint például a somorjai sportkomplexumát, az X-Bionics központot.
Megkérdeztük az érintettek álláspontját is, amint választ kapunk, frissítjük hírünket.
A PS feljelentést tesz
Ennek ellenére Kmec hivatala már elkezdte aláírni a szerződéseket az egyes pályázókkal. A Progresszív Szlovákia tájékoztatása szerint már 65 millió euró értékben írt alá szerződést. „A PS feljelentést tesz a Peter Kmec miniszterelnök-helyettes hivatalánál kezelt innovációs támogatások ügyében” – jelentette be Michal Šimečka. Igaz, a hivatal időközben felfüggesztette a szerződéskötéseket, de a központi nyilvántartásban már 13 szerződés megjelent, összesen mintegy 65 millió euró értékben.
Ján Hargaš (PS) parlamenti képviselő szerint a feljelentés két cégre vonatozik: a Perry Soft és a Grizzly Capital nevű cégeknek megítélt támogatásra.
Az első résztulajdonosa Andrej Krúpa, aki Peter Pellegrini államfő tanácsadója, a Grizzly Capital pedig 14 ezer eurós támogatást adott a Hlasnak a 2023-as választás előtt.
A párt azt is követeli, hogy a miniszterelnök-helyettes hozza nyilvánosságra a projektek értékelésének minden dokumentumát, beleértve az értékelők nevét és a pályázatok értékelését is.
Tavaly alakult, idén nyert
Talált gyanús pályázatot az SaS is: a DBC Slovakia cég csak tavaly jött létre, és mindössze 13 ezer eurós bevétele volt, de a pályázaton ő is sikeresen szerepelt.
Biotechnológiai területen tervezett fejlesztésekre kapott 1,45 millió eurót, amire már a szerződést is aláírták.
Kmec államtitkára, Alena Sabelová ma arról tájékoztatott, hogy a biotechnológiai és automatizációs innovációs felhívásokat a miniszterelnök-helyettes hivatalának auditorai fogják ellenőrizni. Elmondása szerint a szerződések alapján járó pénzeket az ellenőrzés lezárultáig nem fogják kifizetni.
9. Alkotmányellenes a civiltörvény módosítás – december
Az Alkotmánybíróság decemberben kimondta, hogy a nonprofit szervezetekre vonatkozó törvény módosítása nincs összhangban az alkotmánnyal és az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
A vita arról szólt, hogy a kormány túlozottan szigorú szabályozással meg akarja félemlíteni a civil szférát.
Az áprilisban elfogadott, júniusban érvénybe lépett törvénnyel szemben a testület több kritikát is megfogalmazott – ezzel pedig azonosult a panaszt benyújtó Róbert Dobrovodský emberi jogi biztos véleményével. A módosítás kritikusai „orosz mintát” emlegettek. Az Alkotmánybíróság szerint a korlátozás aránytalanul sértette a civileket támogató donorok magánélethez való jogát. Bár a kormány azzal érvelt, hogy a transzparencia, az átláthatóság és a bűnözés elleni fellépés miatt van szükség a részletes dokumentációra, az Alkotmánybíróság szerint ugyanezek a célok sokkal enyhébb és arányosabb szabályozással is elérhetőek.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben az Alkotmánybíróság kedden felfüggesztette a Bejelentővédelmi Hivatal átszervezéséről szóló törvényt, sokkal kevesebb figyelmet kapott egy hasonlóan nagy horderejű határozat: a civil törvénymódosítás alkotmányellenesnek minősítése.
A Fico-kormány 2023-tól dolgozott azon, hogy valamilyen módon megnehezítse a civil szervezetek ténykedését az országban. A hivatalosan csak az SNS képviselőinek javaslataként benyújtott, így az egyébként kötelező tárcaközi egyeztetés alól is felmentett új szabályozás többször is megváltozott és még a legenyhébb formájában sem találta elfogadhatónak a Alkotmánybíróság.
Elmarasztaló ítélet
Fél éves gondolkodást követően a tavaly áprilisban elfogadott, júniusban érvénybe lépő törvénnyel szemben a testület több kritikát is megfogalmazott – ezzel pedig azonosult a panaszt benyújtó Róbert Dobrovodský emberi jogi biztos véleményével.
A testület szerint az emberi jogi egyezményekbe és az alkotmányba is ütközik a civil szervezetek működését szabályozó törvény egy kulcsfontosságú rendelkezése: az adományozók adatainak részletes feltüntetésére való kötelezettség. A törvénymódosítást követően ugyanis a civil szervezetek számára kötelezővé vált, hogy regisztrálják és megjelentessék az adományozóik adatait, beleértve a hivatalos címüket. A magánszemélyek esetén az ötezer eurót meghaladó adományok esetén volt szükség a részletes dokumentációra, a vállalatoknál pedig tekintet nélkül az ajándékozott összeg nagyságára fel kellett tüntetni a részletes adatokat.
Az Alkotmánybíróság szerint a korlátozás aránytalanul sértette a donorok magánélethez való jogát. Bár a kormány azzal érvelt, hogy a transzparencia, az átláthatóság és a bűnözés elleni fellépés miatt van szükség a részletes dokumentációra, az Alkotmánybíróság szerint ugyanezek a célok sokkal enyhébb és arányosabb szabályozással is elérhetőek. A testület rámutatott, hogy a dokumentációs kötelezettség a szponzorok jó hírnevét is sértheti, egyben elriaszthatja az adományozástól donorokat. Az Alkotmánybíróság egyben azt is kifogásolta, hogy a civil szervezetek könyvelését és adminisztratív kötelezettségeit aránytalanul nagy mértékben megterhelte a szponzorokra vonatkozó dokumentáció.
Dobrovodský beadványának néhány pontját nem találták problémásnak, például az uniós pénzmozgással kapcsolatos szabályok megsértésére és az adatvédelemre vonatkozó kifogásokat – de a törvénymódosítást így is hatályon kívül lesz helyezve.
El nem rettentve
A kormánykoalíció a civil szervezetekre vonatkozó szabályozások áprilisi megváltoztatása előtt már aktívan próbálta megnehezíteni több kényelmetlen szervezet dolgát. Problémát jelentett azonban Ficóék számára, hogy nehéz olyan szabályozást elfogadni, ami a célcsoportot – a közéleti témákban is aktív, gyakran külföldi támogatáshoz is jutó szervezeteket – bünteti, de nem diszkriminatív.
A kormányszintű ötletbörze gyakorlatilag a nyilvánosság előtt zajlott. Az SNS eredeti képviselői indítványában a szigorú dokumentálási kötelezettség még nem szerepelt, de „büntetésből” hivatalosan és kötelezően átnevezték volna a külföldi szponzorokkal is bíró szervezeteket külföldről támogatott civil szervezetekre, ami önálló kategóriát képezett volna a belügyminisztérium regiszterében.
Miután a koalíció uniós szintről kapott jelzéseket a készülő törvénnyel kapcsolatban, hónapokkal később új módszert találtak ki a civil közéleti szerepvállalás ellehetetlenítésére: a szervezeteknek részletes listát kellett volna vezetniük a lobbitevékenységükről.
Azaz nyilván tartani, hogy milyen módon próbálták meg befolyásolni a közvéleményt és a közszereplőket – ami a gyakorlatban is zavarosan lett volna megvalósítható. Ráadásul mindkét tervezet értelmében a belügyminisztériumnak jogában állt volna önhatalmúlag feloszlatni azokat a szervezeteket, amelyek többször sem felelnek meg a homályos előírásoknak, tovább fokozva a civil szervezetekre háruló fenyegetést.
A civil törvény módosításának utolsó körében, tavasszal végül a Hlas vegyítette fel az SNS célkitűzéseit. A párt kezdeményezésére kiestek a tervezetből a legellentmondásosabb pontok – például a lobbitevékenységre vonatkozóan – hogy a pénzügyi ellenőrzés és a donorok listázása kerüljön a középpontba. Ezt a tervezetet már elfogadta a parlament, méghozzá a civil szervezetek és az ellenzék élénk tiltakozása ellenére.
Az Alkotmánybíróság döntését követően azonban a kormánykoalíciónak ismét át kell értékelnie a stratégiáját. Ötleteik vannak és elképzelhető, hogy a koalíció számított a testületi döntésre – az új Büntető Törvénykönyv egyik ellentmondásos, de kevéssé elemzett változtatása például akár egy éves szabadságvesztéssel szankcionálja a „választásokba való külföldi beavatkozást.” Tekintve, hogy az elmúlt időszak egyik botránya a 2024-es választási kalkulátor brit finanszírozása körül alakult ki, elképzelhető, hogy ezt a változtatást fordítják a közéleti téren is aktív civil szervezetek ellen, ha már a civil törvényt nem tudják.
Kapcsolódó cikkünk
Peter Pellegrini államfő szerdán aláírta a civil szervezetekről szóló törvény módosítását. Az elnöki hivatal szerint a törvény nem ellentétes a szlovák alkotmánnyal vagy az uniós joggal. Róbert Dobrovodský ombudsman azonban ezt másként látja: az Alkotmánybírósághoz fordul.
Pellegrini szerint a törvény parlamenti vitája során végrehajtott jelentős változtatásokkal elhárult a veszélye, hogy a norma nem lesz összhangban az európai uniós joggal, ami miatt Szlovákia szankciókkal nézne szembe. Meggyőződése, hogy a nyilvánosságnak joga van többet tudni arról, hogyan finanszírozzák a nonprofit szervezeteket.
Ugyanakkor Dobrovodský szerint a törvényben továbbra is maradtak olyan rendelkezések, amelyek nem felelnek meg az alkotmányos elvárásoknak. Különösen problémásnak tartja, hogy a nonprofit szervezeteket az információs szabadságról szóló törvény hatálya alá rendelik.
Ennek értelmében ugyanis 35 ezer euró éves bevételt jegyző civil szervezetek kötelesek közzétenni, kitől kaptak támogatást 5000 euró feletti értékben. Az adományozók pedig anonimitásukat elveszítve támadások célpontjaivá válhatnak, és végeredményben el is tántoríthatja őket a támogatástól.
Pellegrini érzi a súlyát, de problémát nem lát
Pellegrini tisztában van azzal, hogy döntése valószínűleg erős érzelmeket vált ki a társadalom egy részében.
„Alapos tanulmányozás után azonban nem látok okot arra, hogy a törvényt a tüntetések szervezőitől hallott jelzőkkel illessem” – fogalmazott, utalva arra, hogy a tiltakozók „orosz törvényként” hivatkoztak a jogszabályra.
Az államfő a pozitív változtatásokat emelte ki: nem neveznek a törvény alapján egyetlen civil szervezetet sem külföldi ügynöknek, és nem is lehet őket bezárni pusztán azért, mert nem teljesítettek valamilyen adminisztratív kötelezettséget.
Úgy véli, ha már sok szervezet nagyobb átláthatóságot követel a politikusoktól, akkor ezektől is elvárható a transzparens gazdálkodás.
„Vannak kétségeim, hogy mennyien tudnak évi 5000 eurónál többet küldeni egy olyan polgári társulásnak, amelyet anyagilag támogatni akarnak” – mondta. A jelenlegi megfogalmazás tehát szerinte a támogatók többségére nincs hatással.
Mit kifogásol az ombudsman?
„Nagyra értékelem, hogy a parlament a tárgyalások során számos olyan rendelkezést törölt, amelyeket én Szlovákia alkotmányával összeegyeztethetetlennek tartottam, és amelyek az emberi jogokba és szabadságokba ütköztek. Három alkalommal fordultam levélben a parlamenthez ebben a kérdésben.
A törvényben azonban még mindig vannak olyan rendelkezések, amelyek nem felelnek meg az arányosság alkotmányos tesztjének. Ezért tartom fontosnak, hogy ezeket a rendelkezéseket az Alkotmánybíróság vizsgálja meg”
– fogalmazott Dobrovodský.
Kifejtette, az alkotmány nem ad jogalapot a parlamentnek arra, hogy egy magánjogi alanytól (például egy nonprofit szervezettől) ugyanazt várja el, mint egy hatóságtól.
10. A btk. módosítása, a Beneš-dekrétumok védelme
A kormánykoalíció decemberre is hagyta az egyik legnagyobb botrányt: a gyorsított eljárásban tárgyalt btk-módosításhoz benyújtott gyors képviselői javaslattal egy nap alatt teljesen felforgatták a politikai életet. A javaslat ugyanis támadja a politikai munkát folytató civil szervezeteket, az „idegen hatalom” beavatkozását a politikai kampányba, ellehetetleníti az együttműködő vádlottak használatát a maffiaperekben és a korrupciós ügyekben, valamint „védelem alá” helyezte a Beneš-dekrétumokat.
A törvény elfogadása is botrányosra sikerült, hlasos képviselők dulakodtak Igor Matovičcsal, a koalíciós képviselők állítólag részegen ültek a teremben.
Ugyanekkor tárgyalta a parlament a bejelentővédelmi hivatal megszüntetéséről szóló törvényt is, amelyet Peter Pellegrini „olyan gyorsan vétózott meg”, hogy a koalíció még ugyanazon az ülésen újra el tudta fogadni. A btk. módosítása ellen tiltakozott a főügyész és az ügyvédi kamara is.
A btk. módosítását viszont Pellegrini aláírta, így az már életbe is lépett, az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul, de szerintük a jogszabály így is „maradandó károsodást” okoz a büntetőeljárásokban, a Beneš-dekrétumok védelme pedig rendkívüli módon sérti a szlovákiai magyarokat, és börtönnel fenyegeti, aki meg próbálja kétségbevonni azokat.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós pártok megszavazták a Büntető törvénykönyv módosítását, amely büntetné a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését, gyengíti az együttműködő vádlott vallomását és mellesleg visszaállítja a horalky-paragrafust. Az ellenzéki képviselők végig fütyülték a szavazást, sőt dulakodásra is sor került.
A koalíciós pártok 76 igen szavazattal elfogadták a parlamentben a Büntető törvénykönyv (btk.) módosítását, amely az ellenzék szerint komolyan visszavetheti a szervezett bűnözés elleni harcot. A koalíció a harmadik olvasatban a vitát sem engedélyezte, éppen a hangos ellenzéki tiltakozásra hivatkozva. A valódi vitára egy egész napot sem hagyott a koalíció.
A koalíciós képviselők elfogadták azt a ma reggel beterjesztett módosító javaslatot is, amely gyengíti a tanúként szereplő együttműködő vádlott vallomását.
Ugyanezzel a módosítással azt is jóváhagyták, hogy akár 6 hónap börtönnel is büntethető az, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat, de bűncselekménynek nyilvánítja azt is, ha valaki „idegen hatalommal együttműködve” próbálja befolyásolni a választások eredményét.
Boris Susko (Smer) igazságügyi miniszter parlamenti felszólalásában védte a módosítást, azt a részt is, ami az együttműködő vádlottak vallomását is gyengíti.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíció a jövőben bűncselekményként kezelné a második világháború utáni békerendezés tagadását vagy kétségbe vonását a Büntető törvénykönyv legújabb módosítása értelmében, amelyről csütörtökön második olvasatban tárgyal a parlament.
A jövőben aki nyilvánosan tagadja a második világháború utáni békerendezést, amely a Csehszlovák Köztársaság reprezentatív szerveinek vagy a Szlovák Nemzeti Tanács jogi aktusai alapján jött létre, akár fél év börtönbüntetéssel is sújtható lesz.
A koalíció azután állt elő ezzel a javaslattal, hogy a legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) nemrégiben megnyitotta a Beneš-dekrétumok, illetve az azok alapján mai napig történő földelkobzások témáját.
„A Smer börtönbe akar zárni engem, Pellegrini elnököt és emberek ezreit – főként a Szlovákiában élő magyarokat. Röviden: egy szándékosan kiforgatott megjegyzésért a Beneš-dekrétumokról hat hónap börtönnel akarnak sújtani bennünket”
– reagált a PS elnöke, Michal Šimečka.
Váratlan „meglepetés”
A Büntető törvénykönyv módosítása az úgynevezett horalky-paragrafus eltörlése kapcsán merült fel, amelynek következtében az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett a bolti lopások száma. A fejleményeket az ellenzék mellett már Maroš Žilinka főügyész is bírálta, ezért a koalíció úgy döntött, újra szigorítják a Büntető törvénykönyvet. Az új jogszabály már a parlament előtt van, a képviselők gyorsított eljárásban tárgyalnak róla. Ebbe a módosító javaslatba került be a Beneš-dekrétumokat érintő módosítás is, illetve egyéb ügyek, amelyekkel a PS szerint a Smer megpróbálja elterelni a figyelmet a saját botrányairól.
Ondrej Dostál, az SaS képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a módosítás már átment az alkotmányjogi bizottságon. Úgy véli, a Beneš-dekrétumokra vonatkozó kiegészítés egyértelműen a PS ellen irányul, amely Komáromban kimondta, hogy a kollektív bűnösség elve alapján manapság nem szabadna az embereknek elveszíteniük a vagyonukat.
„Ezzel a véleménnyel teljes mértékben egyetértek, így valószínűleg bűncselekményt fogok elkövetni, ha ezt a jövőben nyilvánosan kimondom”
– írta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Politikai láncreakciót indított el a Progresszív Szlovákia, miután a mozgalom megemlítette a Beneš-dekrétumok kérdését is a dél-szlovákiai kihelyezett frakcióülésén. A pártnak – ha napirendre venné a kérdést – valószínűleg egy szövetségese sem lenne.
A PS képviselői a múlt héten keresték fel délnyugat-Szlovákia több régióját is. A frakció csütörtökön Komáromban ülésezett és elfogadott egy határozatot a déli országrész békés együttélésére, valamint a fejlesztésénekre vonatkozó feltételek kapcsán.
A párt a dokumentumban többek között jóakaratú gesztusok tételére szólítja fel a kormányt, ezek között pedig konkrétan felvetik, hogy a csehszlovák hatóságok a háborút követő időszakban több sérelmet is okoztak a magyar lakosságnak. A Beneš-dekrétumok aktualitása pedig a földelkobzások révén jelenik meg a célkitűzések között. A PS szorgalmazza, hogy a hatóságok hagyjanak fel a dekrétumok alapján való utólagos kisajátításokkal, mivel annak nincs jogi alapja.
Félreértelmezések hálója
A PS-nek napokkal később már azt kellett magyaráznia a nyilvánosságnak, hogy a párt nem akarja megszüntetni a dekrétumokat. Ugyanakkor olyan követelései vannak, melyek a magyar állampolgárok másodrendűségének felszámolására, valamint a kollektív bűnösség elvétől való elhatárolódásra vonatkoznak. Michal Šimečka pártelnök többek között azt is kijelentette, hogy a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik – de már nem alkalmazhatóak a gyakorlatban.
Az elhatárolódás nem véletlen: a PS deklarációjára ugyanis több párt is reagált és a megszólalók legtöbbje tudatlanságból vagy számításból kiforgatta azt, amit a liberálisok a deklarációban kifogásolnak.
Andrej Danko SNS-elnök a PS felvetéseiben a szlovák alkotmányosság megbontását vélte felfedezni és arra mutatott rá, hogy Csehországban már a puszta gondolatért is értek retorziók pártokat, polgári társulásokat. Matúš Šutaj Eštok Hlas-elnök külföldi ügynöknek nevezte a pártot, Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket, amely a szlovák államiság alapjait rázza meg, de hasonló módon nyilatkozott a témáról Robert Fico miniszterelnök is, aki a harmonikus szlovák-magyar kapcsolatok megbontását látta bele a PS lépésébe. Fico kilátásba helyezte, hogy a parlament 2007-hez hasonlóan ismét megerősíti a dekrétumok sérthetetlenségét.
Kritika azonban az ellenzék köréből is érkezett. A KDH a „történelmi sebek megnyitásaként” értelmezte a dekrétumok kérdését, ami egyedül arra jó, hogy feszültséget hozzon a társadalomba.
Kapcsolódó cikkünk Felsőodor |
A kormány a szerdai kihelyezett ülésén jóváhagyott egy határozatot, amellyel elutasítják a Beneš-dekrétumok kérdéskörének megnyitását.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Progresszív Szlovákia politikusai a múlt héten Komáromba látogattak, ahol felvetették, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. Az ügy felháborodást váltott ki a szlovák pártok körében, a koalíciós és az ellenzéki képviselők is bírálták Michal Šimečkáékat, amiért ezzel a témával hozakodtak elő.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
A kormány lezártnak tekinti az ügyet
Az ügy végül a kormány elé került, a Fico-kabinet szerdán jóvá is hagyott egy határozatot, amelynek értelmében lezártnak tekintik a Beneš-dekrétumok ügyét.
A dokumentumban azt írják, hogy a kormány aggodalmát fejezi ki a Beneš-dekrétumok megnyitására ösztönző felhívások miatt, amelyek felesleges feszültséget, félreértést és a társadalom polarizálódását idézik elő.
„Egyúttal határozottan elutasítjuk az európai történelem ezen fejezetének politizálására irányuló törekvéseket. A második világháború utáni viszonyokat rendező jogi aktusokat az akkori Csehszlovákiában a háború utáni európai rendezés kontextusában kell értelmezni, amelyet az antifasiszta koalíció szövetségesei határoztak meg”
– olvasható a határozatban.
Ezt követően megállapítják, hogy a Beneš-dekrétumok a szlovák (illetve korábban a csehszlovák) jogrend szerves részét képezik. A kormány a Beneš-dekrétumok kérdését éppen ezért lezártnak tekinti, és ugyanezt a véleményt osztja az Európai Bizottság is.
Fico: A PS képviselői álljanak le a fűvel
Robert Fico (Smer) miniszterelnök szerdán élesen bírálta a PS képviselőit.
„Fel szeretném hívni Szlovákia figyelmét ezekre az őrültekre és kalandorokra. Ha valaki itt a Beneš-dekrétumok témáját akarja megnyitni, és azt hiszi, hogy ez egy olcsó politikai téma, nagyon téved”
– jelentette ki a kormányfő.
A progresszívek képviselőivel kapcsolatban azt mondta: „csak úgy” járják Szlovákiát (utalva a dél-szlovákiai körútjukra – a szerk. megj.) és a „nyári szellő könnyedségével” jelentenek ki olyan dolgokat, hogy a Beneš-dekrétumok „kifáradtak”.
A miniszterelnök a maga sajátos stílusában szólította fel Šimečkáékat, hogy álljanak le a téma feszegetésével:
„Fiúk és lányok a PS-ből, kérem, ne szívjátok már azt a mariskát.”
Magyar Szövetség: A szlovák pártok nem keresik a megoldást
A Magyar Szövetség méltatlannak nevezte a Beneš-dekrétumok körül kialakult helyzetet. Szerintük a kérdéskör mindig csatasorba állítja a szlovák pártokat, amelyek a konstruktív párbeszéd és a megoldási lehetőségek keresése helyett 2007-ben még egy parlamenti határozatot is elfogadtak a kollektív bűnösség elvén alapuló dekrétumok sérthetetlenségéről.
Fico egyébként arra szólította fel a parlamentet, hogy ismételten fogadja el a 2007-es nyilatkozatot.
A Magyar Szövetség úgy véli, a 13 dekrétum éppen az alibista politikai hozzáállás miatt élhette túl a korábbi rendszereket, az elmúlt öt évben is emiatt hajthattak végre „a múltbeli hibák korrekciója” fedőnév alatt elkobzásokat.
„Itt az ideje, hogy nevén nevezzük a dolgokat, és megvizsgáljuk, milyen szerepe van az elkobzott vagyon kezelésének teljes rendszerében a Szlovák Földalapnak (SPF) és a Szlovák Állami Erdőgazdaságnak (Lesy SR). Nemcsak a politikai örökséggel kell szembenéznünk, hanem azzal is, hogy az embereket állítólagos »hibakorrekció« miatt két állami intézmény fosztja meg ingatlanától”
– olvasható a párt állásfoglalásában, amely ki is dolgozott egy törvényjavaslatot STOP BENEŠ – STOP FÖLDMAFFIA néven.
Úgy vélik, az emberek megérdemlik, hogy végre megszüntessék azt a jogbizonytalanságot, amely a háború utáni időszak tizenhárom elnöki dekrétumából ered. A Magyar Szövetség szerint egy ilyen lépés nem veszélyeztetné sem a szlovák alkotmányosságot, sem a szlovák–magyar kapcsolatokat.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Múlt vagy a jövő?
A pártok reakcióiból kitűnik a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos legnagyobb ellentmondás: voltaképpen van vagy nincs jogerejük jelenleg a dokumentumoknak? A szlovák jogrend aktuális alapját képezik, vagy leginkább egy történelmi dokumentumcsomagnak számítanak? Eleve a dekrétumok fogalma is meglehetősen tág: a második világháború után született, Eduard Beneš révén hozott 143 elnöki rendelet egy része valóban a Csehszlovákia újjáalakulását követően kialakuló jogrend alapjait állította fel, de a rendeletek egy része a német és magyarajkú lakosságot érintette.
A leghírhedtebb, hivatalosan máig a szlovákiai és csehországi jogrend részének számító és nem hatálytalanított dekrétumok a csehszlovákiai magyarok állampolgári jogainak és vagyonának megfosztásáról, a kollektív bűnösségről szólnak.
Az értelmezés kettőssége megmutatkozott a gyakorlatban is. Miközben a szlovák külügy a nemzetközi fórumok, bíróságok előtt folyamatosan arra hivatkozott, hogy a dekrétumok érvényes, de jelenleg érdemben nem alkalmazott dokumentumok, több bizonyíték is arra mutat, hogy a dekrétumok továbbra is aktuális hivatkozási alapként szolgálnak a szlovák állam számára.
Az elmúlt években a legtöbbször a Szlovák Földalap nevét hozták kapcsolatba a dekrétumok következetes alkalmazásával: a lukratív, főváros környéki autópálya-körgyűrűk építésénél az állami intézmény utólag, a dekrétumokra hivatkozva kobozta el kárpótlás nélkül az értékes telkeket több tucatnyi német és magyar tulajdonostól. A bírósági eljárás során gyakorlatilag azt az érvet vették figyelembe, miszerint az állam „megfeledkezett” a kellő időszakban való cselekvésről. Hasonló logika alapján sajátított ki több földterületet az Állami Erdőtársaság is.
Kockázatos lépés
Amennyiben az állam hivatalosan is tudatosítaná, hogy a magyar és német állampolgárokat sérelem érte a dekrétumok révén, az további problémákat vetne fel: a kárpótlás kérdését és a bocsánatkérés mikéntjét.
A dekrétumok kérdése már a múltban is okozott politikai jellegű problémákat: 1998-ban a Magyar Koalíció Pártjának a formáció kormányra lépése idején hivatalosan fel kellett adnia a témával kapcsolatos kárpótlási törekvéseit. A jóvátétel kérdése ugyanakkor a 2002-es és 2006-os választási programba is bekerült. Az MKP mindannyiszor szárazul tudomásul vette, hogy a kérdésben nem sikerült előrelépést elérni.
Komoly politikai vihart kavart, hogy 2007-ben a párt még a parlamentben, de már ellenzékben próbálkozott a jóvátétel tematizálásával – a Bugár Bélát váltó Csáky Pál vezetésével. A kezdeményezés nem talált megértésre a megalakuló, kimondottan nacionalista összetételű Fico-kormánynál: a Smer-SNS-HZDS koalíció kezdeményezésére ebben az évben kimondták, a dekrétumok végérvényesen a szlovák jogrend részét képezik.
A parlamenti pártok reakcióiból ítélve a PS sem számíthat szövetségesekre sem az ellenzék, sem a kormánypártok körében – feltéve, ha egyáltalán bármilyen formában hivatalosan is szorgalmazni fogja a dekrétumok alkalmazásának felfüggesztését. Így jobb híján legfeljebb az üggyel szimpatizáló hivatalnokok segíthetnének a témán – 2021 és 2023 között például a Földalap akkori igazgatója, az OĽaNO-jelölt Ján Marosz határozott az elkobzási gyakorlat felfüggesztéséről. Ez a lépés azonban nem oldja meg rendszerszinten az elkobzások problémáját.
Külföldi befolyást lát a Smer
A javaslat továbbá meghatároz egy új büntetőjogi kategóriát is: a választási kampány külföldi hatalom általi befolyásolása. Az SaS képviselője szerint ezzel a Smer egyértelműen egy korábbi botrányra reagál, mely arról szólt, hogy Nagy-Britannia a 2023-as parlamenti választás előtt támogatott olyan szlovákiai civil szervezeteket, amelyek nagyobb választási részvételre ösztönözték az állampolgárokat.
„Ez pedig a Smer és koalíciós partnereinek szemében szintén a Progresszív Szlovákia ellen irányul”
– jegyezte meg Dostál.
Gašparról sem feledkeztek meg
Mindemellett kiemelte még azt a kiegészítést, amely Tibor Gašpart (Smer), a parlament alelnökét segítené, aki ellen jelenleg is büntetőeljárás zajlik. A Smer és a Hlas azt javasolja, hogy a hatóságokkal együttműködő vádlottak vallomását – akik ezért cserébe valamilyen jogi előnyhöz jutottak – ne lehessen bizonyítékként felhasználni a bírósági tárgyalás során. Gašpar ellen a Tisztítótűz-botrány kapcsán zajlik eljárás, a Denník N pedig arra figyelmeztetett, hogy többek közt Bernard Slobodník egykori rendőr is együttműködött a rendőrséggel, és vallott is az egykori rendőrfőkapitány ellen.
Nagy Roland
Kacsinecz Krisztián
Tüntetés a parlament előtt
A parlament előtt a szavazás idején az SaS, KDH és a Demokraták által szervezett tüntetés zajlott, amelyet eredetileg Pavol Gašpar, az SIS igazgatójának a leváltása érdekében hívtak össze. A btk. Módosítása azonban ezt is felülírta, fontosabb téma lett az idősebb Gašpart segítő botrányos törvénymódosítás.
„A parlament Tibor Gašpar miatt ismét ajtót nyitott a szervezett bűnözésnek”
– mondta František Majerský, a KDH elnöke a parlament előtti tüntetésen a Denník N szerint. „Ma egész Szlovákiában pezsgőt bonthat a maffia” – jelentette Majerský.
A Demokraták párt politikusa, Juraj Šeliga szerint a koalíciónak a növekvő bűnözés miatt a saját büntetőtörvénykönyv-módosítását kell javítgatnia, de ismét csak a „saját embereire” gondol, akiknek büntetlenséget akar biztosítani.
A jogállam lemészárlása
Az ellenzék végig sípolta a szavazást, de megakadályozni nem tudta, hogy a koalíciós többség elfogadja a btk. módosítását. „Azért sípoltunk, mert látjuk, hogy itt már a sajtótájékoztató nem segít, fel kell hívni az emberek figyelmét arra, hogy mi történik” – magyarázta az ellenzék viselkedését Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke. Úgy véli, hogy a btk. mai módosítása a koalíció eddigi legsúlyosabb lépése.
„A jogállam lemészárlása folyik. Ezzel amnesztiát adtak Tibor Gašparnak”
– jelentette ki a PS elnöke.
A módosítás legfőbb célja szerinte az, hogy büntetlenséget biztosítson Tibor Gašparnak (Smer), aki vádlottként szerepel a Tisztítótűz fedőnevű korrupciós ügyben. Az ügy már a bíróság előtt van, de a testület két éve nem tűzte ki a tárgyalást.
Kapcsolódó cikkünk
Az együttműködő tanúk vallomását is kétségbe vonná az a koalíciós javaslat, amely a Büntető törvénykönyv módosítása mellett a büntetőeljárásról szóló törvénybe is belenyúl. Az ellenzék szerint a koalíció elsősorban Tibor Gašpart próbálja menteni. A javaslatot a főügyész is ellenzi.
A Büntető törvénykönyv módosítása eredetileg a kisebb bűncselekmények elkövetőinek szigorúbb megítéléséről szólt, az úgynevezett „horalky-paragrafus” ismételt elfogadásáról, de emellett a kormánypártok teljesen más témákhoz kapcsolódó kiegészítő javaslatokkal lepték meg az ellenzéket.
A Richard Glück, Zuzana Plevíková, Richard Eliáš smeres képviselők által beterjesztett módosítás amellett, hogy bűncselekménnyé nyilvánítaná a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését, és büntetné „idegen hatalom beavatkozását” a parlamenti választásba, megkérdőjelezi az együttműködő gyanúsított intézményét is.
Eddig ez a lehetőség komoly segítséget jelentett a bűnüldöző szervek számára. Azoknak a vádlottaknak, akik vállalták, hogy tanúskodnak társaik ellen, a törvénykönyv enyhébb büntetést tett lehetővé.
Ez főleg a korrupciós ügyekben jelentett komoly segítséget, ahol gyakran nagyon nehéz tárgyi bizonyítékokat szerezni. Több korrupciós ügyet is az együttműködő vádlottaknak köszönhetően sikerült lezárni.
A beterjesztők most azzal érvelnek, hogy az együttműködő vádlottak intézményével visszaélnek.
„A gyakorlatban még mindig lehet találkozni az együttműködő vádlott intézményével, és embereket ítélnek el a vallomásuk alapján, miközben korábban kiderült róluk, hogy nem szavahihetőek”
– magyarázzák a javaslatukat a Smer képviselői. A módosítást már ma elfogadhatja a parlament, és ha Peter Pellegrini államfő aláírja, akkor a kihirdetése napján hatályba lép.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíció a jövőben bűncselekményként kezelné a második világháború utáni békerendezés tagadását vagy kétségbe vonását a Büntető törvénykönyv legújabb módosítása értelmében, amelyről csütörtökön második olvasatban tárgyal a parlament.
A jövőben aki nyilvánosan tagadja a második világháború utáni békerendezést, amely a Csehszlovák Köztársaság reprezentatív szerveinek vagy a Szlovák Nemzeti Tanács jogi aktusai alapján jött létre, akár fél év börtönbüntetéssel is sújtható lesz.
A koalíció azután állt elő ezzel a javaslattal, hogy a legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) nemrégiben megnyitotta a Beneš-dekrétumok, illetve az azok alapján mai napig történő földelkobzások témáját.
„A Smer börtönbe akar zárni engem, Pellegrini elnököt és emberek ezreit – főként a Szlovákiában élő magyarokat. Röviden: egy szándékosan kiforgatott megjegyzésért a Beneš-dekrétumokról hat hónap börtönnel akarnak sújtani bennünket”
– reagált a PS elnöke, Michal Šimečka.
Váratlan „meglepetés”
A Büntető törvénykönyv módosítása az úgynevezett horalky-paragrafus eltörlése kapcsán merült fel, amelynek következtében az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett a bolti lopások száma. A fejleményeket az ellenzék mellett már Maroš Žilinka főügyész is bírálta, ezért a koalíció úgy döntött, újra szigorítják a Büntető törvénykönyvet. Az új jogszabály már a parlament előtt van, a képviselők gyorsított eljárásban tárgyalnak róla. Ebbe a módosító javaslatba került be a Beneš-dekrétumokat érintő módosítás is, illetve egyéb ügyek, amelyekkel a PS szerint a Smer megpróbálja elterelni a figyelmet a saját botrányairól.
Ondrej Dostál, az SaS képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a módosítás már átment az alkotmányjogi bizottságon. Úgy véli, a Beneš-dekrétumokra vonatkozó kiegészítés egyértelműen a PS ellen irányul, amely Komáromban kimondta, hogy a kollektív bűnösség elve alapján manapság nem szabadna az embereknek elveszíteniük a vagyonukat.
„Ezzel a véleménnyel teljes mértékben egyetértek, így valószínűleg bűncselekményt fogok elkövetni, ha ezt a jövőben nyilvánosan kimondom”
– írta Dostál.
Kapcsolódó cikkünk
Politikai láncreakciót indított el a Progresszív Szlovákia, miután a mozgalom megemlítette a Beneš-dekrétumok kérdését is a dél-szlovákiai kihelyezett frakcióülésén. A pártnak – ha napirendre venné a kérdést – valószínűleg egy szövetségese sem lenne.
A PS képviselői a múlt héten keresték fel délnyugat-Szlovákia több régióját is. A frakció csütörtökön Komáromban ülésezett és elfogadott egy határozatot a déli országrész békés együttélésére, valamint a fejlesztésénekre vonatkozó feltételek kapcsán.
A párt a dokumentumban többek között jóakaratú gesztusok tételére szólítja fel a kormányt, ezek között pedig konkrétan felvetik, hogy a csehszlovák hatóságok a háborút követő időszakban több sérelmet is okoztak a magyar lakosságnak. A Beneš-dekrétumok aktualitása pedig a földelkobzások révén jelenik meg a célkitűzések között. A PS szorgalmazza, hogy a hatóságok hagyjanak fel a dekrétumok alapján való utólagos kisajátításokkal, mivel annak nincs jogi alapja.
Félreértelmezések hálója
A PS-nek napokkal később már azt kellett magyaráznia a nyilvánosságnak, hogy a párt nem akarja megszüntetni a dekrétumokat. Ugyanakkor olyan követelései vannak, melyek a magyar állampolgárok másodrendűségének felszámolására, valamint a kollektív bűnösség elvétől való elhatárolódásra vonatkoznak. Michal Šimečka pártelnök többek között azt is kijelentette, hogy a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik – de már nem alkalmazhatóak a gyakorlatban.
Az elhatárolódás nem véletlen: a PS deklarációjára ugyanis több párt is reagált és a megszólalók legtöbbje tudatlanságból vagy számításból kiforgatta azt, amit a liberálisok a deklarációban kifogásolnak.
Andrej Danko SNS-elnök a PS felvetéseiben a szlovák alkotmányosság megbontását vélte felfedezni és arra mutatott rá, hogy Csehországban már a puszta gondolatért is értek retorziók pártokat, polgári társulásokat. Matúš Šutaj Eštok Hlas-elnök külföldi ügynöknek nevezte a pártot, Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a kijelentéseket, amely a szlovák államiság alapjait rázza meg, de hasonló módon nyilatkozott a témáról Robert Fico miniszterelnök is, aki a harmonikus szlovák-magyar kapcsolatok megbontását látta bele a PS lépésébe. Fico kilátásba helyezte, hogy a parlament 2007-hez hasonlóan ismét megerősíti a dekrétumok sérthetetlenségét.
Kritika azonban az ellenzék köréből is érkezett. A KDH a „történelmi sebek megnyitásaként” értelmezte a dekrétumok kérdését, ami egyedül arra jó, hogy feszültséget hozzon a társadalomba.
Kapcsolódó cikkünk Felsőodor |
A kormány a szerdai kihelyezett ülésén jóváhagyott egy határozatot, amellyel elutasítják a Beneš-dekrétumok kérdéskörének megnyitását.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Progresszív Szlovákia politikusai a múlt héten Komáromba látogattak, ahol felvetették, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. Az ügy felháborodást váltott ki a szlovák pártok körében, a koalíciós és az ellenzéki képviselők is bírálták Michal Šimečkáékat, amiért ezzel a témával hozakodtak elő.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
A kormány lezártnak tekinti az ügyet
Az ügy végül a kormány elé került, a Fico-kabinet szerdán jóvá is hagyott egy határozatot, amelynek értelmében lezártnak tekintik a Beneš-dekrétumok ügyét.
A dokumentumban azt írják, hogy a kormány aggodalmát fejezi ki a Beneš-dekrétumok megnyitására ösztönző felhívások miatt, amelyek felesleges feszültséget, félreértést és a társadalom polarizálódását idézik elő.
„Egyúttal határozottan elutasítjuk az európai történelem ezen fejezetének politizálására irányuló törekvéseket. A második világháború utáni viszonyokat rendező jogi aktusokat az akkori Csehszlovákiában a háború utáni európai rendezés kontextusában kell értelmezni, amelyet az antifasiszta koalíció szövetségesei határoztak meg”
– olvasható a határozatban.
Ezt követően megállapítják, hogy a Beneš-dekrétumok a szlovák (illetve korábban a csehszlovák) jogrend szerves részét képezik. A kormány a Beneš-dekrétumok kérdését éppen ezért lezártnak tekinti, és ugyanezt a véleményt osztja az Európai Bizottság is.
Fico: A PS képviselői álljanak le a fűvel
Robert Fico (Smer) miniszterelnök szerdán élesen bírálta a PS képviselőit.
„Fel szeretném hívni Szlovákia figyelmét ezekre az őrültekre és kalandorokra. Ha valaki itt a Beneš-dekrétumok témáját akarja megnyitni, és azt hiszi, hogy ez egy olcsó politikai téma, nagyon téved”
– jelentette ki a kormányfő.
A progresszívek képviselőivel kapcsolatban azt mondta: „csak úgy” járják Szlovákiát (utalva a dél-szlovákiai körútjukra – a szerk. megj.) és a „nyári szellő könnyedségével” jelentenek ki olyan dolgokat, hogy a Beneš-dekrétumok „kifáradtak”.
A miniszterelnök a maga sajátos stílusában szólította fel Šimečkáékat, hogy álljanak le a téma feszegetésével:
„Fiúk és lányok a PS-ből, kérem, ne szívjátok már azt a mariskát.”
Magyar Szövetség: A szlovák pártok nem keresik a megoldást
A Magyar Szövetség méltatlannak nevezte a Beneš-dekrétumok körül kialakult helyzetet. Szerintük a kérdéskör mindig csatasorba állítja a szlovák pártokat, amelyek a konstruktív párbeszéd és a megoldási lehetőségek keresése helyett 2007-ben még egy parlamenti határozatot is elfogadtak a kollektív bűnösség elvén alapuló dekrétumok sérthetetlenségéről.
Fico egyébként arra szólította fel a parlamentet, hogy ismételten fogadja el a 2007-es nyilatkozatot.
A Magyar Szövetség úgy véli, a 13 dekrétum éppen az alibista politikai hozzáállás miatt élhette túl a korábbi rendszereket, az elmúlt öt évben is emiatt hajthattak végre „a múltbeli hibák korrekciója” fedőnév alatt elkobzásokat.
„Itt az ideje, hogy nevén nevezzük a dolgokat, és megvizsgáljuk, milyen szerepe van az elkobzott vagyon kezelésének teljes rendszerében a Szlovák Földalapnak (SPF) és a Szlovák Állami Erdőgazdaságnak (Lesy SR). Nemcsak a politikai örökséggel kell szembenéznünk, hanem azzal is, hogy az embereket állítólagos »hibakorrekció« miatt két állami intézmény fosztja meg ingatlanától”
– olvasható a párt állásfoglalásában, amely ki is dolgozott egy törvényjavaslatot STOP BENEŠ – STOP FÖLDMAFFIA néven.
Úgy vélik, az emberek megérdemlik, hogy végre megszüntessék azt a jogbizonytalanságot, amely a háború utáni időszak tizenhárom elnöki dekrétumából ered. A Magyar Szövetség szerint egy ilyen lépés nem veszélyeztetné sem a szlovák alkotmányosságot, sem a szlovák–magyar kapcsolatokat.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk
Az alkotmánymódosítás amellett, hogy diszkriminatív lehet a szexuális kisebbségekkel szemben, a nemzeti kisebbségeknek is komoly problémákat okozhat. Fiala-Butora János nemzetközi jogászt kérdeztük.
Az alkotmány módosítása alapján a nemzeti identitást érintő kérdésekben a szlovák törvények elsőbbséget élveznek a nemzetközi szerződésekkel és a nemzetközi joggal szemben. Hogyan hathat ez a nemzeti kisebbségek jogaira Szlovákiában?
Azt emelném ki, hogy azt most még senki nem tudhatja, hogy pontosan mi lesz ennek a hatása. Ugyanis létezik egy állandó ellentét minden országban aközött, amit a nemzetközi egyezmények elvárnak tőlünk, és aközött, amit mi politikailag hajlandóak vagyunk megtenni. Ezek között van egy szűk terület, amit nemzeti identitásnak vagy néha alkotmányos identitásnak szoktunk nevezni, amihez az államok nagyon ragaszkodnak. Ez nem szlovákiai sajátosság. Ezt az ellentétet különféleképpen próbálják az államok feloldani. Vannak, akik kifejezetten valamilyen „nemzeti identitás kivételt” állapítanak meg a maguk számára, amivel gyakorlatilag állandóan szembe kerülnek a nemzetközi szervezetekkel. Ebben sem Szlovákia az első.
Viszont ez a megoldás, amit most a kormány választott ezzel az alkotmánymódosítással, ez egy elég extrém megoldásnak számít.
Kifejezetten az alkotmányba írták bele általános kivételként a nemzeti identitásra való hivatkozást. Fel van sorolva több terület, amire ez különösen vonatkozik, de ez egy példálózó felsorolás. Ezzel az alkotmány szintjén keletkezett egy normaellentét. Hogy ezt hogyan fogja feloldani például az Alkotmánybíróság, azt most még nem tudjuk.
Hogyan védik a nemzeti identitásukat más országok. Milyen más nemzetközi példák vannak?
Vannak erre példák, Magyarország és Németország is élt hasonló eszközökkel. Csak ott ez mindig egy végső kivétel, egy nagyon szélsőséges kivétel. És ott nem is az alkotmányba írták bele, hanem egy bírósági döntés eredménye lett. Tehát az adott ország legfelsőbb bírósága, vagy az alkotmánybírósága bizonyos esetekben erre a kitételre hivatkozva megtagadhatja bizonyos nemzetközi normának a végrehajtását. Ez ott is problémákat okoz. Hiszen alapvetően egy önként vállalt nemzetközi egyezményt kötelezően be kell tartanunk. De azokban az országokban ezek kivételes esetek.
Tehát a szlovákhoz hasonló általános kivétel nem ismert?
Ilyen széles, általános kivételt az alkotmány szintjén, ami az alkotmányon belül is normaellentétet okoz, ilyet nem ismerek más országokban. Lengyelországban is volt ebből probléma, egy szénbányának a bezárására kötelezte Lengyelországot az Európai Unió Bírósága, és ezt tagadták meg. Csehországgal is volt emiatt konfliktusuk, és állandó büntetéseket kaptak emiatt. A másik lengyel ügy a bíróságok függetlensége kapcsán merült fel.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Veszélyben a kétnyelvűség és akár a magyar iskolák is
Milyen veszélyek származnak ebből az általános és meglehetősen homályos alkotmánymódosításból a nemzeti kisebbségek számára?
Konkrétan a nemzeti kisebbségek esetében az a veszély, hogy a nemzeti identitás az alapvetően a szlovák etnikai nemzet identitását jelenti. Ez szerintem senki számára nem kétséges, kiindulva az alkotmányból. Az alaptörvény a szlovákot nevezi meg államnyelvként, a preambulum is a szlovák nemzetre hivatkozik. És a nyelvet kifejezetten nevesíti is ez az újonnan elfogadott alkotmányos szabály, mint egy példáját a nemzeti identitásnak. Az is elég egyértelmű, hogy itt sem a magyar vagy a roma nyelvre gondoltak, hanem a szlovákra. Innen kezdve nagyon sok kisebbségi egyezményben található normát kétségbe tud majd vonni mind a jogalkotó, mind a hazai bíróságok. És ezeket közvetlenül érvényesítik ezentúl.
Ez mit jelenthet a gyakorlatban?
Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egyetlen nemzetközi egyezményt sem fogunk betartani. Azt is mondhatná valaki, hogy nem olyan drámai ez a visszalépés, mert a nemzetközi egyezmények érdemben idáig sem sok kisebbségi jogot biztosítottak, és Szlovákia azokat sem nagyvonalúan valósította meg. De alapvetően azért az állam megpróbált megfelelni annak, amit minimum elvárásként értelmezett. Ettől kezdve azonban bármely politikai szereplő, aki ezt nem szeretné megtenni, kapott egy nagyon erős eszközt arra, hogy ezekkel a nemzetközi normákkal szembe menjen. Ennek lehetnek nagyon mélyreható, tág következményei.
Akár a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is megpróbálhatják megszüntetni, vagy nagyon szűken átszabni.
De megtörténhet az is, hogy nem lesz ilyen közvetlen következmény, mert senki nem akar majd ezzel élni. Jogászként azt tudom mondani, hogy mi nem azt nézzük, hogy mi az elfogadott konkrét, tételes szabály, hanem azt, hogy ez mire ad lehetőséget. És ez a visszaélésekre rengeteg lehetőséget ad.
Említette a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek veszélybe kerülhetnek. Milyen más terület lehet még veszélyben? A kisebbségi oktatás is ilyen terület lehet?
Valójában bármi. Erre hivatkozva Szlovákia azt is mondhatja, hogy nincs kötelessége kisebbségi oktatást fenntartani. Szerintem ez most senkinek nem jutott még eszébe, de van nemzetközi jogi kötelezettségünk arra, hogy kisebbségi oktatást tartsunk fenn, igaz, nem ez az egyetlen oka annak, hogy most vannak kisebbségi iskoláink. Ennek van egy történelmi hagyománya is, de nemzetközi szervezetek konkrétan és elég alaposan bele szoktak szólni abba, hogy hogyan nézzen ki ez a kisebbségi oktatás.
Ettől kezdve az állam ezt ignorálhatja, és mondhatja azt, hogy mi ezt mostantól kezdve úgy csináljuk, hogy például mindenki szlovák iskolában tanul, és aki akar, annak lesz egy magyar óra, mert ez van összhangban a nemzeti identitásunkkal.
De ez csak egy feltételes példa.
A vizuális kétnyelvűség is veszélybe kerülhet?
Igen, aktuális példa, hogy végre kikerülnek a kétnyelvű útjelzőtáblák az utak mellé. Ennek egyik oka, hogy az Európa Tanács már régóta követeli ezt. Nyilván hazai szereplők kezdeményezték, volt erről sok vita politikai szinten, de az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét felügyelő Tanácsadó Bizottság régóta támogatta ezeket a kezdeményezéseket. Többször felszólították az államot arra, hogy nincs oka annak, hogy miért ne lehetnének kétnyelvűek az útjelzőtáblák, az iránymutató táblák. Most kezdenek ezek kikerülni az utak mellé. Ugyanakkor viszont elfogadta a parlament az alkotmánymódosítást, ami kétségbe vonja ennek az egyezménynek a hatását. Ilyen alapon egyből le is vehetik őket.
Kapcsolódó cikkünk
A parlament múlt héten fogadta el az alkotmány módosítását, amely Robert Fico miniszterelnök (Smer) szerint falat emel a progresszivizmus elé. A módosítást azonban élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. Mészáros Lajos alkotmányjogászt kérdeztük.
Erről szól az interjú:
Hogyan gátolja az emberi jogok érvényesítését a módosítás? Tényleg a szlovák törvények fölé rendeli a nemzetközi szerződéseknek? Mi lesz a következménye annak, ha nem tartjuk be a nemzetközi szerződéseket? Milyen hatással lehet ez a magyar kisebbségre? Mit is jelent a „nemzeti identitás” jogilag?Az eutanázia is a nemzeti identitás része?
A módosítást élesen bírálta több alkotmányjogász is, elsősorban azért, mert a „nemzeti identitás” kérdésében a szlovák jogrendet a Szlovákia által ratifikált nemzetközi szerződések fölé rendeli. A nemzeti identitás védelme a módosítás legfőbb célja?
Igen, az egyik célja természetesen az lehetett, hogy a nemzeti identitást védje, és emellett állást foglal bizonyos kultúr-etikai kérdésekben. Sok esetben azokat a kérdéseket emelte alkotmányos szintre, amelyeket már törvényi szinten szabályozott korábban a parlament, tehát amelyeket már ma is szabályoz például a családjogi törvény vagy a munka törvénykönyve.
De én nagyon aggályosnak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és az az igazság, hogy elsősorban az emberi jogok védelme miatt. Attól tartok, hogy ez az alkotmánymódosítás leginkább az emberi jogok érvényesítését nehezítheti meg. Emellett pedig az Európai Unióhoz való viszonyunkat befolyásolja majd negatívan. Ezek a legfőbb aggályaim, itt látom a súlypontokat. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem önmagában az alkotmánymódosítás szövege jelenti a problémát, hanem majd ennek az értelmezése. Az, hogy az állami szervek, és nem csak az Alkotmánybíróság, hanem például a kormány hogyan fogja értelmezni. A kormány mindig is hivatkozhat majd erre a gátra, amit a nemzetközi szerződésekkel, így az Európai Unióval szemben is felépített.
A pénteken elfogadott szöveg kimondja, hogy a szlovák alkotmány és a szlovák törvények ezekben a kérdésekben elsőbbséget élveznek, viszont ugyanebben a cikkelyben, néhány sorral előbb az szerepel, hogy a Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket és a nemzetközi jogot. Melyik az érvényes?
Igen, ez egy nagyon szép alkotmányjogi probléma. Én is kíváncsi vagyok a megoldásra. Ennek meghatározása az Alkotmánybíróság feladata lesz. Nagyon sok kérdésben nagyon fontos lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása.
De nem minden az Alkotmánybíróság feladata. Mondok egy példát: a nemzetközi bíróságok, például az Emberi Jogok Európai Bírósága hoz egy döntést, ami a családjoggal kapcsolatos, de azt mondja a kormány, hogy mi nem hajtjuk ezt végre. Itt már az alkalmazásról van szó. Vagy említhetném például az Európai Unió rendeleteit, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Mert hihetetlenül széles témakört fog át ez a módosítás.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
Mi az a nemzeti identitás?
Pontosan hogyan kell értelmezni a szlovák törvények elsőbbségét a nemzeti identitás kérdésében?
A kérdés az, hogy a nemzeti identitást, amely nincs egyáltalán definiálva, hogyan fogjuk értelmezni. És nemcsak nálunk nincs definiálva, ennek a fogalomnak a tartalmáról, értelméről nincs akadémiai konszenzus. Minden ország, minden állam természetesen a szuverenitással is azonosítja, és a saját ízlése szerint értelmezi.
Ráadásul ez a módosítás azt is kimondja, hogy az alkotmány egyetlen része sem értelmezhető úgy, mintha Szlovákia beleegyezett volna a nemzeti identitást alakító jogok átruházásába. Ez az a kapaszkodó, amit mindig meg lehet fogni. Nem az Alkotmánybíróságtól tartok, az most Európa-párti, habár nem tudhatjuk, hogy mikor változik meg. Az értelmezéssel lehetnek gondok, hiszen az alkotmányt minden állami szervnek értelmezni kell, így például a járásbíróságoknak és más bíróságoknak, a kormánynak, az ügyészségnek is.
A kormány arra is hivatkozott a módosítás elfogadása előtt, hogy még a Velencei Bizottság sem emelt nagyon súlyos kifogásokat a javaslat ellen.
Én másképp olvastam a Velencei Bizottság állásfoglalását, szerintem vannak benne súlyos kifogások. De a kormány nyilatkozatában is van egy rész, amiben védekezett a Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben. A Velencei Bizottság azt mondta, nagyon diplomatikusan, hogy gondok vannak a módosítással. Pontosan azzal van gond, hogy egyes kifejezéseket, mint például a nemzeti identitást, rettentő tágan lehet értelmezni. Ezen kívül kimondta azt is, hogy az ember jogok érvényesítésével is gond lehet a módosítás elfogadása után.
Nem kell mindig betartani a nemzetközi bíróságok döntését
Miért ront az emberi jogok védelmén a módosítás?
Az emberi jogok védelmével kapcsolatban kialakult egy rendszer Európában. Ez a rendszer azt jelenti, hogy a jogorvoslat több szintű. Ha én elvesztek az Alkotmánybíróságon egy ügyet, ha nem nekem adott igazat az Alkotmánybíróság, akkor fordulhatunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel csatlakoztunk az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, beléptünk az Európa Tanácsba, így vállaltuk azt is, hogy be fogjuk tartani az említett bíróság döntéseit. Most viszont ezzel a módosítással kimondtuk, hogy semmit, de tényleg semmit nem kell elfogadunk, ami ellenkezne a nemzeti identitással és kultúr-etikai kérdésekkel.
Amikor mi megkötöttük a nemzetközi szerződéseket, azzal átruháztuk a szuverenitásunk egy részét egy másik szervre. Átadtunk bizonyos jogköröket az Európai Uniónak, azzal, hogy mi is benne leszünk, például az Európai Bíróságon nekünk is van két bíránk, ugyanúgy, mint a franciáknak, németeknek és más nemzeteknek.
És ez mit jelent? Ezután hiába fordulunk az emberi jogi bírósághoz?
Igen, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogyha eddig azt mondták az emberek, hogy „elmegyek akár Strasbourgig”, és el is mentek, most már bizonyos nemzeti identitás és kultúr-etikai kérdéseket érintő döntéseket nem kell, hogy végrehajtsunk idehaza. De ezzel még gondjai lehetnek a kormánynak, mert mint említette, két egyenrangú alkotmányjogi rendelkezés van: az egyik a most elfogadott módosítás, az alkotmányban azonban továbbra is benne van, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek. Vagyis mind a kettő érvényben maradt. Nagyon kíváncsi vagyok, ezt hogyan oldja meg az Alkotmánybíróság.
Az EU a kultúr-etikai kérdésekbe eddig sem szólt bele
A nemzeti identitás hangsúlyozása mellett több vitatott pont is szerepel a módosításban. Tilos lesz például a béranyaság, kimondják, hogy a gyermek anyja nő, az apja férfi. Valóban az alkotmányban kell ezeket rögzíteni?
Ezeknek egy része a jogrendünkben már most is benne van. Házasságot csak egy férfi és egy nő köthet például. A béranyaságot sem fogja ránk erőltetni az unió, hiszen a 27 tagállam kétharmadában tiltva van, ezek az államok is szabadon dönthettek a tiltásról. Talán csak 4-5 országban megengedett. De a lényeg, hogy az Európai Unió nem szól bele ezekbe az ügyekbe. A családjogi kérdésekben egyébként is tartózkodó az EU, ráadásul ezekben a kultúr-etikai kérdésekben nem ruháztuk át a hatásköröket az unióra. Van, amiben viszont igen: ilyenek például az emberjogi kérdések.
Tehát a kultúr-etikai kérdésekben az unió inkább hallgat?
Ezek nagyon bonyolult kérdések, de mondok egy példát az utóbbi időszakból az eutanáziával kapcsolatban. Karsay Dániel halálos beteg magyar ügyvéd esetére gondolok, aki Strasbourgig ment, hogy Magyarországon is engedélyezzék az eutanáziát. De nem járt sikerrel, valószínű azért sem, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága az ilyen érzékeny kérdések szabályozását ráhagyja az egyes tagállamokra, általában tagállami jogkörként kezeli ezeket.
De itt jön a jelenlegi módosítás: ha egy szlovákiai állampolgár fordulna hasonló ügyben Strasbourghoz, és – csak hogy a példánál maradjunk – esetleg sikerrel járna, akkor az állam mondhatná, hogy mi nem hajtjuk végre, nem fogadjuk el ezt az emberjogi ítéletet. De ha mi nem fogadjuk el az európai bíróságok főleg emberjogi döntéseit, akkor kiléptünk egy kicsit az Európa Tanácsból és az Európai Unióból is. Egyfajta „mikrokilépésnek” mondanám ezt.
Az eutanázia is a nemzeti identitáshoz kapcsolódik?
Az a probléma, hogy nem tudjuk pontosan, mit takar a nemzeti identitás, nincs erről nemzetközi egyetértés. A kormány most megfogalmazhatja a nemzeti identitást, meghatározhatja a kifejezés tartalmát. De a kérdésem az, hogy a kisebbségek hogyan fogják megtalálni magukat ebben? Miből fognak kiindulni? A politikai nemzetből? A politikai nemzetbe beletartoznak a kisebbségek is. Vagy az etnikai nemzetből? Ha szlovák nemzeti identitásról fognak beszélni, akkor mi magyarok hol fogjuk magunkat megtalálni? Tehát ez nemcsak az LGBTI+ kisebbségekre vonatkozik, hanem ránk, magyarokra is. Ezért is aggódom.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása során a képviselők nem vették figyelembe a bizottság aggályait. Ezek főleg a hetedik cikkely és az uniós jog harmonizációjával kapcsolatosak.
A bizottság hozzátette, hogy bár a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az unió antidiszkriminációs alapelvét – mondta a TASR hírügynökségnek Katarína Touquet Jaremová, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa.
„Jusson eszünkbe, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami jogrendelkezésekkel szemben, beleértve az alkotmányozást is. Sajnáljuk, hogy az elfogadott jogi megszövegezés során nem vették figyelembe a bizottság által megfogalmazott aggályokat. Konzultáció folyt a Velencei Bizottsággal is, amely nemrég hasonló aggodalmakat fogalmazott meg” – mondta Touquet Jaremová, és hozzátette, az EU az egyenlőséget képviseli, amelyhez hozzátartozik a sokszínűség, az, hogy mindenki önmaga lehet, és nem kell megkülönböztetést elszenvednie. „Míg a családjogi kérdések szabályozása továbbra is tagállami hatáskör, azok végrehajtása nem veszélyeztetheti az antidiszkriminációs uniós jogot” – tette hozzá.
Touquet Jaremová megjegyezte, hogy az EB tudomásul veszi a parlament által pénteken elfogadott alkotmánymódosítást. „Értjük, hogy a következő lépést a köztársasági elnöknek kell megtennie” – tette hozzá.
Pénteken a parlament elfogadta az alkotmány módosítását. Bekerül az alaptörvénybe, hogy csak két nem létezik – férfi és női, Továbbá egyenlő feltételek illetik meg őket a munkapiacon. Módosulnak az örökbefogadás feltételei és az oktatási folyamat. A javaslat célja Szlovákia értékrendi, kulturális és etikai szuverenitásának megőrzése.
Távolabb visz az EU-tól
Előbb említette, hogy a módosítással kicsit távolodunk az EU-tól, az Európai Bizottságnak sem tetszik az elfogadott javaslat. Az igazságügyi minisztérium közben állítja, hogy továbbra is betartjuk az uniós szabályokat. Mennyire súlyos a helyzet?
Én úgy látom, ez a módosítás lehetőséget ad azoknak, akik úgy akarják majd értelmezni, hogy el akarnak távolodni az EU-tól. Nem azonnali, nem radikális távolodásra gondolok, de ezzel a módosítással elindulhat egyfajta elválás az Európai Uniótól.
Azt is kimondja a módosítás, hogy a gyerekek szexuális oktatásába a szülőknek bele kell majd egyezniük.
Az az igazság, hogy a szülők eddig is beleszólhattak, választhattak, ha valaki mélyen vallásos, akkor ezt elutasíthatta. A nemzetközi szerződések is tiszteletben tartják ezt, a Vatikáni Szerződés is foglalkozik a témával. A kérdés újra az, hogy milyen tartalmat adunk ezeknek a dolgoknak. Az is előfordulhat, hogy a szexuális nevelés ezután teljesen a szülők felelőssége lesz.
Szlovákia csak két biológiai nemet ismer el a módosítás szerint. Ez rendben van?
Sok értelemben szimbolikus ez a módosítás, de a szimbolika nagyon fontos, mert fontos, hogy megtaláljuk magunkat az alkotmányban. A kisebbségek most hogyan találják meg magukat? Mindenféle kisebbségre gondolok, de leginkább azokról kell beszélni, akiket közvetlenül érint. Azt mondjuk, két nem létezik, pedig itt vannak a transzszexuális személyek is, akiket a tudomány is elismer. A Magyar Tudományos Akadémia épp a nyáron adott ki egy állásfoglalást, amely éppen erre figyelmeztet. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy mi közvetlenül az alkotmányba a diszkriminációt iktattuk be, vagy legalábbis annak a lehetőségét. Olyan széles körű ez a módosítás, és annyira pontatlan, hogy nem tudjuk, mi lesz ebből. A jogállamiságnak az egyik fontos eleme a jogbiztonság, és nekünk a jogbiztonsággal van gondunk, ez gyengült meg.
Túl könnyen módosítható az alkotmány
Megszólalt maga Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke is. Ő elsősorban az elfogadás módját bírálta, de azt is mondta, hogy egyes passzusokról jobb lett volna népszavazást kiírni.
Szlovákia alkotmánya nagyon sérülékeny, nagyon könnyen meg lehet változtatni, 3/5-ös többséggel, a 150-ből 90 szavazat elég. A legtöbb országban sokkal nehezebb módosítani az alkotmányt, van, ahol még népszavazással is meg kell erősíteni a parlamenti jóváhagyás után, vagy legalább kétharmados többség kell, illetve a kétkamarás parlamentekben mindkét kamara jóváhagyása. Nálunk még a köztársasági elnök sem vétózhat, valójában alá sem kell írnia az alkotmánymódosítást. Ez valóban probléma. Nincs semmilyen fék, semmilyen ellensúly, egyik napról a másikra meg lehet változtatni. És valóban, nagyon sok olyan, elsősorban kultúr-etikai szabályt is beleírtak most, ami jogfilozófusok szerint sem tartozik az alkotmányba.
Általánosan hogyan látja, milyen hatása lesz ennek a módosításnak a szlovák jogrendre?
Szerintem rengeteg komplikációt fog okozni, mert a jogértelmezésnél az egységesítés a fontos, tehát az, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságok hogyan értelmezik, és az is, hogy az állami szervek hogyan magyarázzák, mert hiszen ők, a kormány hajtja végre a nemzetközi döntéseket. Tehát komplikációkat fog okozni, és hosszú ideig tart majd, amíg ez le fog csiszolódni. És ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma.
A Beneš-dekrétumok konzerválását is segítheti
Ön képviselt Strasbourgban az Emberi Jogi Bíróságon olyan ügyfeleket, akiket a Beneš-dekrétumok alapján ért jogsérelem. Az ilyen bírósági döntések végrehajtására is hatással lehet ez az alkotmánymódosítás?
Hatással lehet, de itt megint csak azt mondanám, hogy nem tudjuk, hogy konkrétan milyen hatással lesz. Vannak, akik azt mondják, hogy emiatt Szlovákia megtagadhatná például a strasbourgi bíróság döntésének végrehajtását. Én nem osztom ezt az álláspontot abban az értelemben, hogy amikor végrehajtásról beszélünk, több lépésre gondolunk. Az első lépés, hogy az állam egyszerűen elfogadja a döntést és kifizeti a kártérítést. Szerintem ezt ezután is meg fogja tenni. Úgy vélem, olyan messzire nem fog elmenni a kormány és az alkotmánybíróság, hogy ezt is a nemzeti identitás miatti kivétel alá vegye. Viszont egy ilyen döntésből több minden más is következik. Jellemzően ezeknek a döntések a végrehajtása megkíván valamilyen hazai törvénymódosítást is. Ezt ezentúl sokkal könnyebben meg tudják tagadni. Jelzem, hogy ez a hozzáállás ezelőtt is létezett, tehát ez egy tartós probléma.
Híres eset, amikor Magyarország megtagadta annak a döntésnek a végrehajtását, ami azt mondta ki, hogy nem szabad kriminalizálni a vörös csillag viselését. Magyarországon ugyanúgy tiltják a vörös csillagot, mint a náci jelképeket, a strasbourgi bíróság viszont azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kettő között. Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy nem hajtják végre ezt a döntést, és nem kellett hozzá alkotmányos kitétel sem.
Ilyen esetek vannak más országokban is, de ezek kivételesek. Most viszont az alkotmányban ez egy teljesen tágan, mindenre vonatkozóan bevezetett kivétel. Így sokkal tágabb lehetősége lesz a kormánynak ilyen döntések meghozatalára. Elfogadják a döntést, amely elítélte őket, viszont az abból következő jogi lépéseket, a probléma kezelését meg fogják akadályozni.
Hogyha ezt rávetítjük a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos döntésekre, akkor ez azt jelenti, hogy ugyan visszaadják a vitatott parcellákat annak a kérelmezőnek, aki bebizonyítja, hogy jogtalanul vették el tőle, viszont nem lesz semmiféle törvénymódosítás? Így lehet ezt értelmezni?
Igen, és szerintem ez egy jó példa, mert a Beneš-dekrétumok kérdése olyan dolog, amire a nemzeti identitás kitételt eddig is alkalmazták volna, tehát felmerült volna érvként. Sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben ez már meg is jelent, de akkor tényleg egy kivételes, végső érvként jelent meg. Most viszont általánosan, általában megtagadhatják azt is, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a problémával. A Beneš-dekrétumok kérdése olyan téma, ahol ennek az alkotmánymódosításnak jó eséllyel szerepe lesz, vagy szerepe lehet.
Azt nem tudom, hogy ez alapján a konkrét parcellák visszaadását is megakadályoznák-e, hogyha arra szólítaná fel őket a nemzetközi bíróság, de akár ez is elképzelhető.
Szerintem azonban most az a legfontosabb, hogy még senki sem tudhatja pontosan, hogy ezt az alkotmánymódosítást hogyan fogják alkalmazni. Hiszen itt az alkotmány szintjén van egy normaellentmondás, és ezt valahogy majd az Alkotmánybíróságnak kell feloldania. A módosítással sokféleképpen vissza lehet visszaélni, de nem biztos, hogy mindenki vissza is fog élni vele.
Kapcsolódó cikkünk
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk
A Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül, hogy a Progresszív Szlovákia képviselői ellátogattak a magyarlakta térségekbe.
Ahogy azt lapunk is közölte, a PS képviselői – köztük Michal Šimečka pártelnök, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és Ivan Korčok korábbi külügyminiszter – a múlt hétvégén ellátogattak néhány dél-szlovákiai városba és községbe.
Megfordultak például Komáromban, Gútán és Kürtön is, több nyilvános fórumot és sajtótájékoztatót tartottak, amelyeken kifejezetten a déli régiókat, illetve a szlovákiai magyarokat érintő problémákról beszéltek.
Felvetették például a Beneš-dekrétumok eltörlését, de jelezték aggályaikat a magyar tannyelvű iskolák finanszírozását hátrányosan érintő kormánytervezetről is.
A belügyminiszter a szlovák–magyar kapcsolatokat félti
A Beneš-dekrétumok eltörlése kapcsán Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter is reagált, szerinte ismét bebizonyosodott, hogy a progresszívek külföldi érdekeket szolgálnak.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– írta a Facebook-oldalán, bár azt nem pontosította, hogy a dekrétumok eltörlése miért szolgálna külföldi érdekeket.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) felvetette, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ne lehessen megfosztani senkit az ingatlanjától. A belügyminiszternek azonban nem tetszik a téma felvetése, Andrej Danko pedig egyenesen a főügyészhez fordulna. Az ügyben a Magyar Szövetség is megszólalt.
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) hétfőn este a Facebook-oldalán Michal Šimečkát, a PS elnökét bírálta. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a progresszívek a múlt héten egy dél-szlovákiai körutat tartottak, amely során a magyar lakosságot érintő problémákban is állást foglaltak. Komáromban például egy nyilvános fórumot tartottak, ahol elfogadtak egy határozatot Dél-Szlovákia jövőjéről, ebben pedig a Beneš-dekrétumok ügye is szóba került.
A dokumentumban a következőképpen fogalmaznak:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöki rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Földalap ugyanis a különféle állami beruházásoknál – például az autópálya-építések esetében – a dekrétumokra hivatkozva kobozna el telkeket a magyar és német tulajdonosoktól.
A PS határozata most szemet szúrt a belügyminiszternek, aki a közösségi oldalán a „külföldi érdekek szolgájának” nevezte Šimečkát. Szerinte bármilyen vita alakul ki Szlovákia és az Európai Unió között, a progresszívek mindig a brüsszeli tisztviselőket részesítik előnyben a szlovák családok előtt, de a PS akkor is inkább Ukrajna oldalára áll, amikor érdekellentét merül fel Szlovákia védelmi képességei és energetikai önellátása kapcsán. Felrótta továbbá azt is, amikor a cseh kormány lemondta a közös tárgyalásokat a Fico-kabinettel az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ellentétes álláspontok miatt, és ekkor Šimečka ellátogatott Petr Fiala cseh kormányfőhöz.
Ezt követően rátért a PS komáromi látogatására és a Beneš-dekrétumokra.
„A kapcsolataink Magyarországgal ma a legjobbak a történelem során, akkor miért ne dobnánk be egy gránátot, igaz? Csakhogy a progresszívek ezt hibátlanul a Duna szlovák oldalára dobják”
– közölte a tárcavezető, hozzátéve, a szlovák külpolitikát Šimečkáékra bízni azt jelenti, hogy le kell venni a szlovák zászlókat, és helyettük mindig azokat kell kitűzni, amelyeket ők éppen akkor támogatnak, Szlovákia kárára.
A belügyminiszter azt már nem tisztázta, hogy a második világháború után elfogadott, az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítő dokumentum évtizedekkel később való alkalmazása pontosan milyen formában szolgál idegen érdekeket.
Dankót megdöbbenti, hogy valaki hozzányúlna a Beneš-dekrétumokhoz
Andrej Danko, az SNS elnöke kedden megdöbbentőnek nevezte, hogy a PS felvetette a Beneš-dekrétumok témáját. Azt mondta, ha a progresszívek nem állnak le a téma hangoztatásával, akkor pártja Maroš Žilinka főügyészhez fordul.
Az SNS vezetője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt akár feloszlatják a Progresszív Szlovákiát.
A KDH is beállt a bírálók sorába
Dankóék mellett az ellenzéki KDH is kritizálta a PS-t, szerintük ez a téma csak még jobban megosztja a társadalmat. Viliam Karas, a kereszténydemokraták alelnöke úgy gondolja, helyes, hogy az egyes pártok keresik az utat a magyar közösségel való együttműködésre, de a történelmi sebek feltépése erre nem alkalmas.
„A PS nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy a magyar választókat lenyűgözi, ha a Beneš-dekrétumokról kezd beszélni. Valójában azonban csak feszültséget kelt a társadalomban, és régi sérelmeket ébreszt fel, amelyek mindannyiunknak – szlovákoknak és magyaroknak egyaránt – árthatnak”
– fejtette ki véleményét Karas.
Kapcsolódó cikkünk Magyar Szövetség: A dekrétumok ma is érvényben vannak
A Magyar Szövetség lapunknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a Beneš-dekrétumok kérdése rendszeresen megosztja a politikai színteret, de konkrét megoldás még egyetlen szlovák politikai párttól sem érkezett. Éppen ellenkezőleg, a parlament 2007-ben jóváhagyott egy határozatot a dekrétumok sérthetetlenségéről.
„A dekrétumok minden rendszert túléltek, és a mai napig is érvényben vannak. Ma ezeknek köszönhetően úgynevezett retroaktív elkobzásokra kerül sor, amelyeket mostanában a múltbeli hibák kijavításának neveznek”
– olvasható a párt állásfoglalásában. Hozzáteszik, ideje nevén nevezni a dolgokat, hogy az állampolgárok a „múltbéli hibák kijavítására” hivatkozva ne veszíthessék el az ingatlanjaikat, illetve ideje felülvizsgálni a Szlovák Földalap szerepét a vagyonelkobzások rendszerében.
Kapcsolódó cikkünk Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Gubík is megszólalt
A fejleményeket Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke sem hagyta szó nélkül. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, a PS gyakorlatilag lemásolta a 13 pontból álló programjuk egy részét, azonban letettek az asztalra egy olyan dokumentumot, amelyet szlovák párt alighanem még sohasem.
„Lehet ezen fanyalogni is meg rajongani is. Meg józanul a helyén is kezelni, és szerintem ez a legjobb”
– üzente.
A Magyar Szövetség vezetője megjegyezte, míg a PS képviselői hazamennek, addig ők itt maradnak és megpróbálják megoldani a régiókat érintő problémákat, az iskoláktól és a nemzeti tanácsoktól kezdve a kabócákon át egészen az elkerülő utakig.
Ettől függetlenül a nyitottságot becsülendőnek tartja, amely a megoldatlan jogállási kérdésekben új együttműködési lehetőségeket teremt.
„Azt pedig jól jegyezzük meg, hogy akiket a nagyszerű szuverén álláspontjuk meg a rendíthetetlen magyar-szlovák barátság miatt egy ideje pusztán Orbán Viktor iránti tisztelet okán naivan stabil szövetségesünknek gondolunk, azoknál elég, ha egy liberális politikus megjegyzi, hogy a kollektív bűnösség elve talán mégsem OK, és hirtelen fordul a kocka: a szabadelvűekből lesznek magyar ügynökök, Magyarország kormányának barátaiból meg (újra) Benes nyomaiba lépő szlovák hazafik”
– tette hozzá Gubík, majd leszögezte, az iskolák megmentésével már jó úton járnak.
Múlt vagy a jövő?
A pártok reakcióiból kitűnik a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos legnagyobb ellentmondás: voltaképpen van vagy nincs jogerejük jelenleg a dokumentumoknak? A szlovák jogrend aktuális alapját képezik, vagy leginkább egy történelmi dokumentumcsomagnak számítanak? Eleve a dekrétumok fogalma is meglehetősen tág: a második világháború után született, Eduard Beneš révén hozott 143 elnöki rendelet egy része valóban a Csehszlovákia újjáalakulását követően kialakuló jogrend alapjait állította fel, de a rendeletek egy része a német és magyarajkú lakosságot érintette.
A leghírhedtebb, hivatalosan máig a szlovákiai és csehországi jogrend részének számító és nem hatálytalanított dekrétumok a csehszlovákiai magyarok állampolgári jogainak és vagyonának megfosztásáról, a kollektív bűnösségről szólnak.
Az értelmezés kettőssége megmutatkozott a gyakorlatban is. Miközben a szlovák külügy a nemzetközi fórumok, bíróságok előtt folyamatosan arra hivatkozott, hogy a dekrétumok érvényes, de jelenleg érdemben nem alkalmazott dokumentumok, több bizonyíték is arra mutat, hogy a dekrétumok továbbra is aktuális hivatkozási alapként szolgálnak a szlovák állam számára.
Az elmúlt években a legtöbbször a Szlovák Földalap nevét hozták kapcsolatba a dekrétumok következetes alkalmazásával: a lukratív, főváros környéki autópálya-körgyűrűk építésénél az állami intézmény utólag, a dekrétumokra hivatkozva kobozta el kárpótlás nélkül az értékes telkeket több tucatnyi német és magyar tulajdonostól. A bírósági eljárás során gyakorlatilag azt az érvet vették figyelembe, miszerint az állam „megfeledkezett” a kellő időszakban való cselekvésről. Hasonló logika alapján sajátított ki több földterületet az Állami Erdőtársaság is.
Kockázatos lépés
Amennyiben az állam hivatalosan is tudatosítaná, hogy a magyar és német állampolgárokat sérelem érte a dekrétumok révén, az további problémákat vetne fel: a kárpótlás kérdését és a bocsánatkérés mikéntjét.
A dekrétumok kérdése már a múltban is okozott politikai jellegű problémákat: 1998-ban a Magyar Koalíció Pártjának a formáció kormányra lépése idején hivatalosan fel kellett adnia a témával kapcsolatos kárpótlási törekvéseit. A jóvátétel kérdése ugyanakkor a 2002-es és 2006-os választási programba is bekerült. Az MKP mindannyiszor szárazul tudomásul vette, hogy a kérdésben nem sikerült előrelépést elérni.
Komoly politikai vihart kavart, hogy 2007-ben a párt még a parlamentben, de már ellenzékben próbálkozott a jóvátétel tematizálásával – a Bugár Bélát váltó Csáky Pál vezetésével. A kezdeményezés nem talált megértésre a megalakuló, kimondottan nacionalista összetételű Fico-kormánynál: a Smer-SNS-HZDS koalíció kezdeményezésére ebben az évben kimondták, a dekrétumok végérvényesen a szlovák jogrend részét képezik.
A parlamenti pártok reakcióiból ítélve a PS sem számíthat szövetségesekre sem az ellenzék, sem a kormánypártok körében – feltéve, ha egyáltalán bármilyen formában hivatalosan is szorgalmazni fogja a dekrétumok alkalmazásának felfüggesztését. Így jobb híján legfeljebb az üggyel szimpatizáló hivatalnokok segíthetnének a témán – 2021 és 2023 között például a Földalap akkori igazgatója, az OĽaNO-jelölt Ján Marosz határozott az elkobzási gyakorlat felfüggesztéséről. Ez a lépés azonban nem oldja meg rendszerszinten az elkobzások problémáját.
Külföldi befolyást lát a Smer
A javaslat továbbá meghatároz egy új büntetőjogi kategóriát is: a választási kampány külföldi hatalom általi befolyásolása. Az SaS képviselője szerint ezzel a Smer egyértelműen egy korábbi botrányra reagál, mely arról szólt, hogy Nagy-Britannia a 2023-as parlamenti választás előtt támogatott olyan szlovákiai civil szervezeteket, amelyek nagyobb választási részvételre ösztönözték az állampolgárokat.
„Ez pedig a Smer és koalíciós partnereinek szemében szintén a Progresszív Szlovákia ellen irányul”
– jegyezte meg Dostál.
Gašparról sem feledkeztek meg
Mindemellett kiemelte még azt a kiegészítést, amely Tibor Gašpart (Smer), a parlament alelnökét segítené, aki ellen jelenleg is büntetőeljárás zajlik. A Smer és a Hlas azt javasolja, hogy a hatóságokkal együttműködő vádlottak vallomását – akik ezért cserébe valamilyen jogi előnyhöz jutottak – ne lehessen bizonyítékként felhasználni a bírósági tárgyalás során. Gašpar ellen a Tisztítótűz-botrány kapcsán zajlik eljárás, a Denník N pedig arra figyelmeztetett, hogy többek közt Bernard Slobodník egykori rendőr is együttműködött a rendőrséggel, és vallott is az egykori rendőrfőkapitány ellen.
Nagy Roland
Kacsinecz Krisztián
Akiknek Gašpar a prioritás
A javaslat előírná a bíróságnak, hogy azoknak a tanúknak a vallomását, akik korábban más ügyben hamisan tanúztak, ne vegyék figyelembe. Az ellenzék szerint ez egyértelműen azoknak kedvez, akiknek az ügyében fontos szerephez jutnak az együttműködő vádlottak. Ilyen például Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke is, akinek a korrupciós ügyét hamarosan tárgyalja a bíróság.
„Nyilvánvalóan érinti ez a vádlott Tibor Gašpart, a parlament alelnökét” – írta a módosító javaslatra figyelmeztető bejegyzésében Ondrej Dostál (SaS), aki megkérdezte erről magát a volt rendőrfőnököt is.
„A válaszából egyértelműen kiderült, hogy a javaslatot Gašpar alaposan ismeri és egyetért vele”
– állítja a képviselő.
Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszter szerint ez a javaslat is azt bizonyítja, hogy a koalíció nem az embereket érintő lopásokat akarja visszaszorítani. „Számukra Tibor Gašpar a prioritás, az ő személyes helyzete, az, hogy bűnszervezet létrehozásával és korrupcióval vádolják” – tette hozzá.
„Szlovákiát újra maffiasírok borítják majd”
Hasonlóan látja a helyzetet a Progresszív Szlovákia is.
„A módosító javaslatnak egyetlen célja van, hogy ő, Tibor Gašpar el tudja kerülni az igazságszolgáltatást”
– jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke. Szerinte ez a koalíció autoriter jellegéből következik: a parlamentet és a kormányt arra használják, hogy saját magukat védjék.
Zuzana Števulová (PS) szerint a javaslat maga „büntetőjogi őrület”, hiszen minden előzetes egyeztetés nélkül két új büntetőjogi tényállást akarnak bevezetni, és fel akarják forgatni a büntetőeljárást. „Ez rosszabb helyzetet eredményez, mint amilyen a 90-es években, a »vastagnyakú maffia« idejében volt” – magyarázta a képviselő.
Szerinte ez ahhoz vezethet, hogy „Szlovákiát újra maffiasírok borítják majd”, mivel a 90-es évek maffiózóit sokszor éppen a korábbi társaik buktatták le.
Úgy véli, a javaslat miatt a maffia elítélése is sokkal nehezebbé válik majd. Szerinte azonban a koalíció még ezt is hajlandó megkockáztatni Gašpar érdekében. „Tibor Gašparnak meglesz a karácsonyi ajándéka, de sajnos Szlovákia is megkapja ezzel a maga szörnyű karácsonyi ajándékát” – fogalmazott Števulová.
A főügyész szerint is káros
Az ügyben megszólalt Maroš Žilinka főügyész is, aki szerint a javaslat káros.
„Az együttműködő vádlottaktól szerzett bizonyítékok felhasználására vonatkozó rendelkezéseket tételesen hibásnak és károsnak tartom”
– írta bejegyzésében Žilinka. Külön felrója a koalíciónak, hogy ezeket a javaslatokat módosító javaslatként terjesztették be a parlamentbe, anélkül, hogy egyeztették volna ezek tartalmát a büntetőeljárásban érintett szervekkel.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
