Fico ismét a békéért és az orosz gázért harcol Brüsszelben Tilajcsík Dóra2025. 03. 20., cs – 14:33 Pozsony/Brüsszel |
Az Európai Unió vezetői újra Brüsszelben találkoztak. A tanácskozás napirendi pontjai között ezúttal is helyet kapott az ukrajnai háború, de a védelempolitikai kérdések, valamint az unió versenyképessége is terítékre kerül. Bár a konkrétumokra a kétnapos csúcs végéig várni kell, az borítékolható, hogy a szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) ismét azt a jól bevált taktikát követi, hogy Pozsonyban különvéleményt fogalmaz, Belgiumban pedig a többséggel együtt szavaz.
A miniszterelnök, Robert Fico csütörtökön a parlament európai ügyekért felelős bizottságának ülésén indította a napját. Az eszmecsere fő témája az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozója volt, hiszen a kormányfőnek az illetékes bizottság állásfoglalásával a zsebében kellett volna Brüsszelbe utaznia. Robert Fico azonban még az összegzés elfogadása előtt távozott a törvényhozás épületéből.
Egyetlen korábbi kormányfő sem indult még el úgy uniós tanácskozásra, hogy fogalma sem volt róla, mit hagy jóvá a parlament európai ügyekért felelős bizottsága
– mutatott rá Vladimíra Marcinková, az SaS képviselője.
Vétó jöhet
Annak ellenére, hogy a kormányfő nem várta meg, hogy a bizottság tagjai is véleményt nyilvánítsanak, saját álláspontját ismertette.
Lassan már senki sem akar harcolni. (…) Csak az Európai Unió egyes országai nyitják meg folyamatosan a fegyverek kérdését
– állította a miniszterelnök, aki szerint az EU-nak konkrét lépéseket kellene tennie a béketeremtés érdekében. Robert Fico ezen a vonalon haladva leszögezte, Szlovákia mindent megtesz azért, hogy ez az üzenet a zárónyilatkozatba is bekerüljön. Éppen ezért, ha a kormányfő azt látja, hogy az Oroszország elleni újabb uniós szankciók alááshatják a békefolyamatot, akkor Fico kész megvétózni azok elfogadását.
Ebben nincs semmi rossz
– közölte Fico, majd ismét kormánya azon álláspontját hangsúlyozta, mely szerint Pozsony elutasítja a katonai segítségnyújtást Ukrajnának, így kabinetje nem kíván fegyvereket adományozni Kijevnek, azt azonban beismerte, hogy „kereskedelmi alapon készek együttműködni” a háborúban álló szomszédunkkal.
Kapcsolódó cikkünk
Kiszámítható vége lett a csütörtöki rendkívüli uniós csúcsnak: a magyar vétó miatt csak 26 tagország állt Ukrajna mögé, a fegyverkezési programot egyhangúlag megszavazták. Robert Fico csak lebegtette a vétóját, beállt a többség mögé.
A rendkívüli találkozó forgatókönyvét bizonyos értelemben borítékolni lehetett: Magyarország és Szlovákia esetleges vétója miatt látszott, hogy egységes álláspontot nem fogadhat el a szervezet. Miközben kritikus a nemzetközi helyzet: az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolatának gyors elmérgesedése miatt gyors lépésekre volt szükség, rohamléptekben elindult a vezető európai államok szervezkedése, hogy alternatívát tudjanak nyújtani Kijevnek. Emellett az Európai Uniónak gyors választ kellett adnia arra a kérdésre is, mit tesz a saját biztonságával.
A csúcs után végül mindenki elégedett lehetett: az EU Orbán Viktoron túl egységesnek bizonyult az Ukrajna mögött felsorakozásban, a magyar kormányfő ismét egy kemény szimbolikus jelzést küldött, Robert Fico győzelemként értékelte Szlovákia besorolódását, valamint az összes miniszterelnök rábólintott a közös fegyverkezésre.
Miként döntött az Unió?
A magyar vétó az úgynevezett uniós következtetést torpedózta meg – ez az a közös írásbeli dokumentum, amit a hasonló ülések után kiadnak és az egész Unió álláspontját jelképezi. Az EU vezetői előre készültek Orbán lépésére: egyszerűen megkerülték a magyar álláspontot és 26 tagállam nevében adták ki a dokumentumot. A magyar vétó új szintet jelent az Unió Ukrajna-politikájának egységében, korábban ugyanis, ha csak szimbolikusan is, az EU mindig támogatta Ukrajnát a szavak szintjén.
A huszonhatok dokumentuma általánosan, kötelezettségvállalás nélkül fogalmaz a Kijevnek nyújtott segítségről – megemlítve nem csak a politikai és diplomáciai, hanem a katonai segítségnyújtást is. A vétó miatt függőben maradt, kaphat-e Ukrajna bármiféle uniós katonai segélycsomagot: elméletileg erre csak a szabályozásokat megkerülve adódna lehetőség, de az is elképzelhető és valószínű, hogy az egyes tagországok saját hatáskörben döntenek a kérdésben, a saját forrásaikat felhasználva. A csonka állásfoglalásban szerepel továbbá az is, hogy az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokat Kijev és az Európai Unió bevonásával szükséges lefolytatni.
Ennél a megnyilvánulásnál egy fokkal konkrétabb az a fegyverkezési csomag, amelyet az EU a tagállamok felfegyverzésére fordíthat majd. A kezdeményezéssel minden kormányfő egyetértett, beleértve Orbán Viktort és Robert Ficót is: a dokumentumban tudatosítják az orosz agresszió jelentette veszélyt és megbízzák az Európai Bizottságot, hogy teremtse meg a védelmi kapacitások növelésének anyagi feltételeit.
Mivel az EU tagállamainak költségvetésébe a védelmi kiadásnövelés nehezen fér bele, ez két módon történhet: egy közös, 150 milliárd eurós hitellel, valamint a katonai túlköltekezésre vonatkozó pénzügyi szabályok lazításával. Ursula von der Leyen EB-elnök szerint összesen 800 milliárd eurónak megfelelő tőkét tudnak bevonni a katonai kiadásokba, a pontos terv a hónap folyamán később készül el.
Fico: „óriási siker”
Robert Fico miniszterelnök egy sajtótájékoztatón értékelte a fejleményeket, elmondása szerint a médiában „hazugságok sora” jelent meg arról, mit jelentenek az elfogadott pontok. A kormányfő szerint az álláspontja milliméterre megegyezett azzal, amire az ügyben illetékes parlamenti bizottság megbízta.
Nem adunk pénzt a háború folytatására, nem adunk ingyen katonai felszerelést
– mondta el Fico az újságíróknak. Az „ingyen” kitételt magyarázhatja, hogy Szlovákia üzleti alapon a későbbiekben is Ukrajna beszállítója maradhat.
Fico szerint „óriási siker”, hogy az Európai Tanácsra nyomást tudtak gyakorolni a gázszolgáltatás ügyében és megjelent az állásfoglalásban a tranzitra vonatkozó rész. Problémának nevezte ugyanis, hogy jelenleg fordított irányban zajlik, Ukrajna felé irányul a gázszolgáltatás, a lépés ugyanis leüríti az európai tározókat és a versenyképességre is hat, mennyire megemeli a gázárakat a kontinensen. Fico ugyanúgy „brutális győzelemként” értékelné, ha az uniós alapok forrásainak elköltése rugalmasabbá válna, azt pedig jogosnak látja, hogy az Uniónak be kell biztosítania a saját önvédelmét.
Az ellenzéki Progresszív Szlovákia más véleményen van: Michal Šimečka pártelnök szerint Fico hetekig fenyegetett vétóval, végül azonban beleegyezett mindenbe és nem ért el semmit. Šimečka szerint azt látjuk, hogy a szlovák külpolitika irányt veszített, maga az ország pedig izolálódott és elveszítette a befolyását.
Ivan Korčok külügyminiszter szerint Fico győzelme csak színjáték az állampolgárok számára, a politikus a harcos brüsszeli kormányfő illúzióját teremtette meg.
Az ukrajnai tervezetet egyedüliként megvétózó Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában magyarázta el a saját álláspontját. Szerinte az USA által vezetett békepárt és az EU további 26 tagállama között zajlik vita a háborúról és a békérő. A magyar kormányfő szerint az uniós álláspontnak Ukrajna támogatásáról nincs érdemi alapja, mivel a háború finanszírozása anyagilag igényes, hamarosan pedig kiderül, hogy az EU-nak sincsenek anyagi forrásai ehhez a lépéshez.
António Costa, az Európai Tanács vezetője szerint Európa számára meghatározó pillanatot hozott a tanácskozás és a magyar vétó ellenére is megmutatkozott, hogy az uniós támogatás megingathatatlan.
Fico az ukránokat pártolja?
A szlovákiai magyar politikusok közül Gyimesi György szólalt meg elsőként Robert Fico tájékoztatójával kapcsolatban. Gyimesi közösség oldalán azzal vádolta a szlovák kormányfőt, hogy nem tartotta magát eredeti kijelentésihez. A Magyar Szövetség korábbi alelnöke „ukránbarátnak” nevezte Ficót, akinek szerinte példát kellene vennie a magyar miniszterelnökről, Orbán Viktorról.
Nem Gyimesi György az egyetlen, aki Orbán Viktor viselkedését dicséri. Az SNS vezetője, Andrej Danko péntek délutáni sajtótájékoztatóján kijelentette, éri, hogy a szlovák kormányfő nem haragíthatja magára az Európai Unió vezető tisztviselőit, ha hozzá szeretne jutni az uniós forrásokhoz, ő azonban azt preferálta volna, hogy Fico Orbánhoz hasonlóan vétózzon.
Addig leszek ennek a kormánynak a tagja, amíg az első szlovákiai katona be nem teszi a lábát Ukrajna területére
– jelentette ki Andrej Danko annak ellenére, hogy hasonló tervek nincsenek is a napirenden. Az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt „tréningruhás fickónak nevezte”, majd a belpolitikai kérdésekről is szót ejtett.
Danko szerint a jelenlegi kormányt egy csettintés alatt szétverhetnék, de ő harcolni kíván a Robert Fico vezette kabinetért. A nemes célt pedig annak ellenére sem adja fel, hogy a szívének kedves tárca vezetését Rudolf Huliak vette át.
Billegő álláspont
A bizottság ülésén megjelent ellenzéki képviselők nem mentek el szó nélkül amellett a logikai csavar mellett, amelyet általában Robert Fico alkalmaz. Fico azonban cáfolta, hogy más álláspontot képvisel idehaza, mint Brüsszelben.
A szlovák kormány nem tudja megakadályozni, ha valaki kétoldalúan úgy dönt, hogy fegyvereket ad Ukrajnának
– magyarázta a bizonyítványát Fico, aki szerint neki semmi köze ahhoz, hogy a zárónyilatkozatban mindig szerepel a katonai segítségnyújtás. Diplomáciai források azonban jelezték, Robert Fico feltehetően ezúttal sem tér majd el a korábbi gyakorlattól, különösebb tiltakozás nélkül támogatja majd Ukrajna további támogatását. Ez valóban így történt, az egység keréktörője Magyarország volt.
A miniszterelnök az unió védelmi képességeinek növelésére is kitért. Ennek kapcsán megjegyezte, elutasítja az „újrafegyverkezésről” szóló vitákat, személy szerint ő inkább a biztonsági kérdésekre koncentrálna. Robert Fico úgy véli, egyelőre korai bármilyen békemisszióról beszélni.
Szlovákia nem érdeklődik egy ilyen megbízatás iránt
– mondta Fico, majd hozzátette, azt preferálná, ha olyan országok békefenntartói tevékenykednének a térségben, akik nem szomszédosak Ukrajnával. Egyértelműen azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben Szlovákia is katonákat küldjön Kijevbe.
„Ha Ukrajna belépne az Európai Unióba, az teljesen átrendezné a pénzügyi keretet” – jelentette ki a szlovák miniszterelnök, aki úgy véli, az Európai Unió nagyhatalmai ezért minden megtesznek majd, hogy halogassák Kijev csatlakozását. Robert Fico azonban ennél magasztosabb céllal utazott Brüsszelbe.
Nem ül a matek
Harcolni fogok azért, hogy Európába újra érkezzen orosz gáz
– ígérte a kormányfő, aki szerint „az Ukrajnán keresztül történő gázszállítás nélkül az Európai Unió soha nem lesz versenyképes, így Szlovákia folytatja a diplomáciai offenzívát a tranzit újraindítása érdekében”.
Ezzel egyidőben azonban az energiaügyekért felelős uniós biztos, Dan Jørgensen bejelentette, hogy „az Európai Bizottság és Szlovákia más adatokkal rendelkezik az orosz gázszállítás kiesése kapcsán tapasztalható veszteségeket illetően”.
Mindig azon vagyunk, hogy segítsünk azoknak a tagállamoknak, akik problémába ütköznek. A régióban azonban egyáltalán nem tapasztalhatóak ellátási problémák
– magyarázta Jørgensen, aki szerint a különbségek ellenére tovább elemzik a szlovák kormány számításainak eredményeit. A gáztranzit újraindításával kapcsolatban azonban az illetékes biztos egyáltalán nem közölt fejleményeket, inkább arról beszélt, hogy az unió egy újabb terv előkészítésén dolgozik, amely garantálná az orosz gázról való teljes leválást.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
