Fico igazságtalan egyenlősége Kulcsár Péter2023. 07. 07., p – 18:49
Ahogy közeledik a pártok őszi megmérettetése, a parlamenti helyek újraosztása, a politikusokat egyre jobban foglalkoztatja egy másik „újraosztás” is, egész pontosan az, hogy a bankok hogyan állnak majd hozzá a jelzáloghitelek épp lejáró rögzített kamatainak az átszabásához.
A Robert Fico vezette Smer úgy gondolja, hogy a parlament által jóváhagyott előtörlesztési szabályok nem oldják meg a hitelüket visszafizetni nem tudó adósok problémáját, ezért saját javaslatot terjesztett elő. Vissza akarja hozni a jelzáloghitel-bónuszt. A párt javaslata szerint minden, legfeljebb 100 ezer eurós hitelt térítő banki ügyfél kaphatna kamattámogatást, a jövedelmük azonban nem lehetne magasabb az átlagbér 1,6-szorosánál. Két százalékpontot az állam, további egy–két százalékpontot pedig a bank biztosítana.
Egy ilyen konstrukció igazságossága a nagy regionális különbségek miatt azonban erősen kérdéses. Míg ugyanis Pozsonyban az állami támogatás nagyjából 31 négyzetméteres alapterületre lenne elég, Nyitra megyében akár 70 négyzetméteresre is, ugyanakkor egész Szlovákiában épp Pozsonyban a legalacsonyabb a lakáskínálat. Bár a fizetések Pozsonyban a legmagasabbak, ezt negatívan ellensúlyozzák a magas ingatlanárak. A 2021-es adatok szerint például egy medián jövedelemmel rendelkező pozsonyi lakosnak mindössze 39 négyzetméteres lakásra tellett a jelzáloghitelből, míg Nagyszombatban 57, Nyitrán pedig akár 68 négyzetméteresre is. Ez azonban még azokban az időkben volt, amikor a jelzáloghitelek kamatai mélyponton voltak, az elmúlt időszak kamatemelései miatt viszont tovább romlott a helyzet. Az említett pozsonyi 39 négyzetméter így mára 21 négyzetméterre zsugorodott.
A nagy kérdés persze az, hogy van-e egyáltalán értelme a jelzáloghitelt törlesztők általános támogatásának. Bár a Smer szerint a következő években 400 ezer ember jelzáloghitelét fogják megemelni, a jegybank becslése szerint a hitelfelvevők csupán 6 százalékának akadhatnak nehézségei. Ráadásul, az átlagbér 1,6-szorosában meghatározott határ is meglehetősen nagyvonalú, így valós a kockázata annak, hogy az állam azokat is segítené, akiknek erre nincs szükségük.
Az is kérdéses, hogy az állam miként ellenőrizné, hogy a bankok biztosítják-e a támogatásból rájuk eső részt, és az is előfordulhat, hogy a pénzintézetek eleve úgy emelnék a kamatokat, hogy a hiteltörlesztők meg sem éreznék a támogatást. Az sem világos, hogy a támogatást miből fedeznék.
Fico hangsúlyozta, hogy újra bevezetné a bankadót. Ennek az alkalmazása azonban korábban is korlátozott volt, a törvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy az így befolyt összeg „állami pénzeszköz, amit költségvetésen kívüli számlán tartanak”, miközben „a bankszektor pénzügyi válságainak a megoldására, a bankszektor stabilitásának a védelmére” lehet felhasználni. Bár más felhasználási módok könnyen bekerülhetnének a törvénybe, ezek az Európai Bizottság vagy az Európai Bankfelügyelet ellenállásába ütközhetnek.
A banki különadó bevezetése miatt nagyobb sebességbe kapcsolhat a pénzintézetek koncentrációja, a bankok összevonása is, márpedig ha csökken a bankok száma, azzal gyengül a verseny, ami rontja az ügyfeleik alkupozícióját, vagyis ez utóbbiak végül még rosszabbul is járnának. Ugyanakkor Szlovákiában már megszokhattuk, hogy ez a szociáldemokrata kormányok támogatásainak a hagyományos mellékhatása.
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
