Fico és Žilinka találkoztak, de nem árulják el, miről tárgyaltak

Fico és Žilinka találkoztak, de nem árulják el, miről tárgyaltak

Fico és Žilinka találkoztak, de nem árulják el, miről tárgyaltak Nagy Roland2026. 02. 03., k – 16:17 Pozsony |

A főügyész és a miniszterelnök találkozójának apropójáról egyelőre mindkét fél hallgat. Annyi bizonyos, hogy Žilinka az utóbbi hetekben, hónapokban látványosan a koalíció ellen fordult.

A Postoj napilap számolt be elsőként arról, hogy Robert Fico (Smer) miniszterelnök hétfőn a Főügyészség épületében járt, ahol a hivatalt vezető Maroš Žilinkával találkozott. A találkozót állítólag maga a kormányfő kezdeményezte, hogy de hogy mi okból, az egyelőre nem derült ki.

A Postoj megkereste a Főügyészséget, amely a kormányhivatal sajtóosztályához irányította őket. Fico szóvivője azonban az ismételt megkeresésekre sem reagál.

A főügyész az utóbbi időben nem kímélte a koalíciót

Žilinka az elmúlt hónapokban látványosan változtatott a koalícióhoz való hozzáállásán, egyre többször szólalt fel a nyilvánosság előtt Ficóék törvénymódosításai ellen. Bírálta például a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) eltörlését és a Büntető törvénykönyv decemberi módosítását is (utóbbi esetében az Alkotmánybírósághoz fordult), de felszólalt akkor is, amikor Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter eltitkolta, kik utaztak a szlovák kormánygéppel Németországba futballmérkőzést nézni.

A Postoj napilap rámutatott, hogy Žilinka főleg azután kezdte bírálni a koalíció lépéseit, miután Peter Pellegrini köztársasági elnök tavaly nyáron megvétózta a főügyész életjáradékával kapcsolatos törvényjavaslatot, a képviselők pedig nem törték meg a vétót.

Kapcsolódó cikkünk

Ha lehet, még tovább mérgesedett az elmúlt napokban Maroš Žilinka legfőbb ügyész és a kormánykoalíció viszonya. Žilinkának nem tetszik a Büntető törvénykönyv megváltoztatása és további módokon is akadályozhatja a koalíció munkáját.

Žilinka kedden egy, a szociális hálón megjelentetett státuszüzenetben bírálta a koalíció törvénymódosítását – Pellegrini helyében újratárgyalásra küldené vissza azt a parlamentnek.

Btk-probléma

A tisztviselőnek elsősorban az nem tetszik, hogy milyen módon szabna gátat a kormánykoalíció a kiemelt ügyek vizsgálatának. Az új Btk. értelmében ugyanis a nem szavahihetőnek minősített gyanúsítottak vallomását különleges módon kellene mérlegelniük a bíráknak és több bizonyíték is használhatatlanná válna – ha annak az alapja egy enyhített büntetésben reménykedő, együttműködő tanú vallomása.

Žilinka következetesen bírálja a törvényt, már múlt hét csütörtökön is kijelentette, hogy a tervezett változtatás káros. A főügyésznek nem tetszik, hogy a koalíció szakmai párbeszéd nélkül, rövidített eljárásban döntött egy ilyen fontos fejleményről.

A véleményét a parlamentben sem rejtette véka alá: a kérdések órájában egyenesen elmondta, hogy Szlovákiában a törvényalkotás „paródiája” zajlik, a koalíciós módosító javaslatoknak pedig semmi köze az eredeti változtatások szelleméhez. Žilinka egyenesen rendkívül károsnak nevezte a készülőfélben levő változtatásokat és a lehetőségeihez képest minél nagyobb nyomást próbál gyakorolni Pellegrinire.

A legutóbbi kijelentések margójára érdemes megemlíteni, hogy a Büntető törvénykönyv módosítását a kormánypártok eredetileg azért nyitották meg, hogy a háromszor és elég elv alapján visszaszigorítsák az apróbb lopásokra vonatkozó szabályozásokat. Csakhogy a módosított tervezetbe más pontok is bekerültek a koalíció rövid távú céljait követve, például a Beneš-dekrétumok kétségbe vonásának büntethetősége, vagy a korrupciós eljárások megnehezítése.

Mérges konfliktus

A helyzet azért érdekes, mert Žilinka bírálatai az utóbbi időben rendszeressé váltak. A főügyész a Bejelentővédelmi Hivatal megszüntetésével sincs kibékülve és mindennaposak a kormánnyal való összezördülései. A két fél közti viszony megromlásának már a nyáron látható jelei voltak, egyes feltételezések szerint pedig a megbízhatatlansága miatt igyekezett a kormány busás tiszteletdíjjal nyugdíjazni a tavasszal – ezt a kezdeményezést Peter Pellegrini államfő vétója hiúsította meg.

Robert Fico miniszterelnök szeptemberben a biciklizést vetette Žilinka szemére, de nem áll meg a folyamatos kritizálással: bírálta a megyei ügyészségek működését és a rendteremtés elmaradását kifogásolta, legújabban pedig Vasiľ Špirko ügyészt találta meg, aki kiemelt szerepet kapott több, a jelenlegi kormány tagjai ellen irányuló eljárás lefolytatásában.

Fico elmélete szerint Špirko tevékenysége hozzájárul a „Smer szisztematikus kriminalizációjához” a társadalom szemében és már a megszüntetett Speciális ügyészségtől is el kellett volna távolítani – helyette ügyészként folytathatja a munkáját. Žilinka ellenben úgy látja, hogy a kormányfő támadásainak módja minősíthetetlen és nincs oka leváltani az ügyészt.

A két fél közti konfliktusnak belátható időn belül nem lesz megoldása – ami a kormánykoalíció számára probléma, ugyanis Žilinka mandátuma még 2029-ig szól. A főügyész így a saját eszközeivel megnehezítheti a kormány dolgát az ügyészséget érintő szervezési kérdésekben. Eszköz híján a koalíció a szabályokon változtathat, de mind a Büntető törvénykönyv módosítása is megmutatja, a hasonló intézkedések könnyen visszaüthetnek.

Kapcsolódó cikkünk

Visszahívhatják a tisztségéből a Maroš Žilinkával konfliktusba kerülő Tomáš Balogh zsolnai kerületi ügyészt, miután az ügyészek tanácsa is támogatja a leváltását. Balogh kettős mércére panaszkodik.

Žilinka és Balogh vitája azt követően lépett szintet, hogy a zsolnai ügyész nyilvánosan, a sajtónak kiszivárgott levélben kommentált olyan vizsgálatokat, amelyek még nem zárultak le. Balogh azért szólalt meg, mert a véleménye szerint a főügyész két, a Smerhez köthető vizsgálat menetét is befolyásolni szeretné. Az esetet bonyolítja, hogy Baloghot egy bútorbeszerzési ügylet kapcsán is felelősségre vonták – a két eset együttesen járult hozzá a tanács döntéséhez.

Hírdetés

Belháború

Az ügyészek tanácsa szerint a zsolnai tisztviselő a Žilinkával fennálló szakmai és személyes vitáját politikai síkra terelte, mikor két levélben is értesítette a parlament védelmi bizottságát – ez pedig veszélyes precedenst teremthet. Miközben Balogh a törvények értelmében nem nyilatkozhatna a vizsgálatok menetéről, a kerületi ügyész részleteiben ismertette a vizsgálatok során tapasztalható furcsaságokat – a saját, szubjektív szemszögéből. A testület szerint viszont ezzel azt a látszatot keltette, hogy a döntéshozatali folyamat nem pártatlan, rombolta az ügyészség jó hírnevét.

A tanács egyetért Žilinkával a zsolnai ügyészség bútorbeszerzési gyakorlatát érintő kritikája kapcsán is. Balogh a 150 ezer eurós beszerzéssel törvényt sértett és menedzserként is kudarcot vallott – állítják.

Balogh: kettős mérce

Az érintett felháborodását fejezte ki a tanács döntése kapcsán. A tisztviselő véleménye szerint a testület megsértette az egyenlő bánásmód elvét és a diszkriminációellenes szabályokat. Balogh szerint ráadásul a találkozó résztvevőire a Žilinka-vezette főügyészség is nyomást gyakorolhatott, mert szokatlan módon négy alkalmazottjuk is részt vett a megbeszélésen – ellentétben a zsolnai kerületi ügyészség munkatársaival, akiknek nem tették lehetővé a megjelenést.

Balogh szerint a folyamatban levő eljárásokról szóló leveleivel nem sértett törvényt: bevallottan társadalomellenes tevékenységet jelentett, így védelem alatt kellene állnia.

A kerületi ügyész azt is nehezményezi, hogy a bizonyítékai ellenére nem beszélhet többet a kétes ügyekről és védelmet sem kapott a hatóságtól a botrány kirobbanása után. A bútorbeszerzési vádak kapcsán nem látja bizonyítottnak a saját személyes felelősségét és nem gondolja azt, hogy meghallgatták volna az érveit.

A Smer-szál

Mint ahogy arról portálunk korábban már hírt adott, a konfliktusnak vannak politikai vonzatai. Balogh szerint ugyanis Žilinka a hatáskörét túllépve két, a Smerhez és Robert Ficóhoz köthető büntetőügy kivizsgálásába szeretne beleszólni.

Az egyik ügy kapcsán Svetozár Chabadát, Fico sógorát vizsgálják a pozsonyi ügyészség eljárásainak befolyásolása kapcsán, a másik kifogásolt eljárás pedig Juraj Gedra hivatalvezetőt érinti egy csaknem harmincmillió eurós kárt okozó ügy okán.

A konfliktusba Robert Fico miniszterelnök is beavatkozott szombaton, mikor felhánytorgatta Žilinkának Balogh vádjait. „Ilyesmi még nem fordult elő, a főügyész által kiválasztott kerületi ügyész nyilvánosan jelenti be, hogy az ügyészség feje megsérti a törvényeket” – figyelmeztetett a sajtóközleményében Fico.

Kapcsolódó cikkünk

Rendkívül feszült légkörben zajlott a parlament védelmi és biztonsági bizottságának csütörtöki ülése, miután kiderült: a zsolnai kerületi ügyész, Tomáš Balogh levélben vádolta meg Maroš Žilinka főügyészt azzal, hogy törvénytelenül próbált beavatkozni egyes büntetőeljárásokba. A főügyész visszautasította a vádakat, és „hazugságoknak” nevezte azokat.

A levelet a bizottság és az Ügyészi Tanács is megkapta. A bizottság elnöke, Richard Glück (Smer) a levélből idézve arról beszélt, hogy Balogh szerint Žilinka 

„egy bizonyos időszaktól kezdve érdekeltté vált abban, hogy meghatározza az érintett büntetőügyek jogi minősítését, hogy a bizonyítottság állapotától függetlenül felgyorsítsa az eljárások lezárását, illetve hogy befolyásolja azok érdemi befejezését”. 

Glück jelezte: Žilinka nem engedélyezte, hogy Balogh felszólaljon az ülésen.

Az ülés előtt alig egy órával újabb levél érkezett Baloghtól, amelyben már az úgynevezett bejelentői (whistleblower) státusz iránti kérelméről ír. Mivel a dokumentum 15 oldalas, a bizottság hétfőre halasztotta a tárgyalást, hogy a képviselők áttanulmányozhassák.

Žilinka hangsúlyozta: az állítások nem igazak. „Soha nem adtunk ki olyan utasítást, amelyet a törvény tilt” – jelentette ki. A főügyész arról is beszélt, hogy Balogh hamarosan távozik posztjáról, ám szerinte ennek oka az, hogy a zsolnai kerületi ügyészség vezetője egy 150 ezer eurós bútorbeszerzést szabálytalanul intézett.

Žilinka úgy vélte, nincs ok arra, hogy zsolnai beosztottja részt vegyen a bizottság ülésén és közölte, hogy szerinte Glück összeférhetetlenségben van, mivel a levél politikailag kényes ügyekre utal. Glück tagadja az összeférhetetlenséget. 

Az ellenzék a bizottság vezetését a rendkívüli ülés összehívása miatt. Irena Bihariová (PS) szerint a dokumentum túl általános, és a bizottságnak nincs jogköre a nyomozási ügyek „kihallgatásszerű” vizsgálatára. Juraj Krúpa (SaS) pedig az ügyészség befolyásolásának veszélyére figyelmeztetett és nem értette, miért kellett felfüggeszteni az ülést. (tasr)

Kapcsolódó cikkünk

Maroš Žilinka legfőbb ügyész szerint a társadalom megvédése szempontjából hiba volt az ismétlődő kisebb lopások büntetésének módosítása. Žilinka ezzel a Büntető törvénykönyv 2024 augusztusában elfogadott módosításának hatásaira reagált.

„Kialakították a törvényhozási feltételeket a társadalom elkövetővel szembeni megvédésére, nevelésére, reparációjára és erkölcsi elítélésére. Az ismétlődő kisebb lopások esetében a vétségi eljárás és a büntetés nem teljesíti nevelési és reparációs feladatát, és végképp nem teljesíti elrettentő feladatát” – véli Žilinka. Hozzátette, a módosítás miatt minden ilyen cselekmény elkövetését külön-külön lehet megítélni.

A legfőbb ügyész hozzátette, a büntetőeljárás céljának elérése során is mindig tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, és „furcsa javaslatnak” tartja a lopások elkövetőinek címkézését.

Az ellenzék számonkéri Ficót

Juraj Šeliga, a Demokraták párt alelnöke felszólította az érintetteket, hogy tegyék közzé a találkozóról készült jegyzőkönyvet. Kiemelte, a kormányfő és a főügyész találkozója azért is különös, mert jelenleg a koalíció több tagja ellen büntetőeljárás zajlik, például Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke vagy Peter Kotlár (SNS) járványügyi kormánybiztos ellen is.

„Amikor a Büntető törvénykönyvet módosították, nem tárgyaltak, sőt, figyelmen kívül hagyták a Főügyészség észrevételeit. Most mégis megteszik? Vagy azon vitatkoztak, hogyan ássák el a »csatabárdot«? Esetleg Fico új életjáradékot vagy nagyköveti pozíciót javasolt Žilinkának?”

– tette fel a kérdéseket Šeliga.

Hasonló aggályokat fogalmazott meg Branislav Gröhling, az SaS elnöke is.

„Semmit sem tudunk a miniszterelnök és a főügyész közötti találkozóról. A miniszterelnök nem jelent meg a nyilvánosság előtt, nem magyarázta el annak okát vagy tartalmát. Ez elfogadhatatlan egy jogállamban, különösen akkor, amikor a miniszterelnökhöz közel álló emberek ellen folyik büntetőeljárás”

– jelentette ki.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »