„Az egészség a legfontosabb, hiába van pénz, ha nincs egészség” – ezzel nyitotta meg Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke a Szövetség a Közös Célokért társulás háromnapos konferenciáját a Vintop Karko szállodában. Vaskos közhely, mondhatnánk, ám nehezen találnánk ennél igazabbat napjaink végtelenségig elanyagiasult, ugyanakkor testi-lelki épségünket milliónyi ponton támadó világában.
A „YOUTHandHEALTH – A fiatalok és az egészségügyi együttműködésben rejlő határtalan erő” elnevezésű projekt (HUSK/SFP/2401/3.2/070) az Interreg Magyarország–Szlovákia program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg, magyar és szlovák fiatalokat, orvosokat, pedagógusokat és ifjúsági vezetőket hozva össze egy közös cél érdekében: hogy a prevenció és az egészségtudatosság már serdülőkorban a mindennapok részévé váljon. A magyarországi partnereket a Magyar Ifjúsági Konferencia biztosította be, míg a Szövetség a Közös Célokért társulás a Kárpátia Sport civil egyesülettel közösen a felvidéki fiatalok toborzásáért felelt.
Hideghéthy Andrea
Az első nap a partnerek, meghívott vendégek és fiatalok bemutatkozásával indult, akik magyarországi és felvidéki szervezetek képviseletében érkeztek. Az ismertetők után csapatépítő program következett, amelynek célja az volt, hogy a fiatalok kötetlenebb formában ismerkedjenek egymással, és megalakuljanak azok a munkacsoportok, amelyek később a közös gondolkodás terepei lettek. Ezt követte a workshop, ahol a résztvevők az egészséges életmódról és az egészségmegőrzésről tanultak. A trénerek – Hideghéthy Andrea és Heringes Walter – csoportmunkában gondolkodtatták őket arról, hogy mit jelent számukra az egészség, milyen az egészséges magatartás, és mennyire figyelnek a saját testi-lelki jólétükre. Megismerték az egészségmagatartás fő elemeit (mozgás, lelki egészség, tudatos táplálkozás, higiénia, káros szerek kerülése, szűrővizsgálatok), valamint a prevenció szerepét és formáit. A résztvevők közösen fogalmazták meg, milyen egészségügyet tartanának ideálisnak, végül pedig rövid „pitch”-ekben próbálták meggyőzni társaikat arról, miért éri meg részt venni a megelőzésben – így gyakorolva a tudatos, felelős hozzáállást a saját egészségükhöz.
Csenger Tibor
„Ne a betegség, hanem az egészség legyen a középpontban”
Csenger Tibor köszöntőjében hangsúlyozta: a mai internetes világban „sok az öndiagnosztizáló orvos”, ezért különösen fontosak az olyan szakmailag megalapozott találkozók, ahol valódi szakemberek szólnak a fiatalokhoz. A Nyitra megyei vezetés nevében örömét fejezte ki, hogy a határon átnyúló együttműködésnek köszönhetően már nyolcadik alkalommal nyílik lehetőség ilyen programokra, és leszögezte: a megye mindent megtesz azért, hogy az egészségügyi ellátás színvonala folyamatosan emelkedjen, ugyanakkor a legfontosabb üzenet továbbra is a megelőzés.
Edmár Attila a Magyar Ifjúsági Konferencia képviseletében azt vizsgálta, miben azonosak és miben különböznek a határ két oldalán élő magyar fiatalok egészségügyi kihívásai. „A mozgásszegény életmód, a egészségtelen táplálkozás és a túl sok képernyőidő mindkét oldalon ugyanúgy jelen van – ezeken lehet és kell is változtatni” – mondta, majd hozzátette: a pszichés terhelés, a bizonytalan jövőkép és az anyagi gondok már nagyobb rendszerproblémák, amelyekben a személyes felelősségen túl a döntéshozóknak is szerepük van. „A mentális egészség elsősorban egyéni felelősség, de nem mindegy, hogy a megelőzés anyanyelven érkezik-e a felvidéki magyar fiatalokhoz.”
Szigeti Szilárd
Az ifjúság egészsége = nemzeti befektetés
Szigeti Szilárd PhD. egy gyermekkori méhecskecsípéses történettel indított, hogy érzékeltesse: védőháló nélkül a legkisebb támadás is nagy traumát okozhat. Előadásában statisztikákkal bizonyította: a 15 évesek körében 2014 és 2022 között jelentősen nőtt az egészségügyi panaszok száma, különösen a lányoknál; a fiatalok kevesebb mint harmada mozog eleget, és kevesebb mint 40%-uk reggelizik rendszeresen hétköznap. „Az egészség gazdasági befektetés is: aki fiatalon egészséges marad, az később kevesebb betegnapot jelent a gazdaságnak, és megbízhatóbb munkaerő lesz.” A demográfiai korfa elöregedését és a szakemberhiányt is felvillantva arra figyelmeztetett: „Ti vagytok a jövő munkavállalói – és egyben a jövő páciensei is.”
„Mindenből túl sok van” – a Z és Alfa generáció kockázatai
PaedDr. Kása Ildikó gyógypedagógus kendőzetlen őszinteséggel beszélt a serdülőkori kockázati magatartásokról. „Óriási a világ, és mindenből túl sok van – inger, információ, lehetőség, de rossz döntés is.” Felsorolta a legnagyobb veszélyeket: energiaitalok már alsó tagozaton, az e-cigaretta óriási nikotinadagjai, a binge drinking („nem iszunk, hanem ütni akarunk”), a mozgáshiány, az egészségtelen táplálkozás és az érzelmek nélküli szexualitás. „A legveszélyesebb, hogy a képernyő mögött elszigetelődtetek a valódi kapcsolatoktól, és nem tanultatok meg nemet mondani.” Ugyanakkor kiemelte a generáció erősségeit is: rugalmasság, gyors reagálás, környezettudatosság és politikai érzékenység – „csak szűrni kell, és valódi mentorokat találni”.
Kása Ildikó
A jövő kórháza: digitális forradalom és emberi érintés
Dr. Horváth Zoltán, a dunaszerdahelyi kórház igazgatóhelyettese a jelen problémáiból indult ki: „Sok baj van a mai kórházakkal is, mégis már a jövőéről kell gondolkodnunk.” Bemutatta az elöregedő társadalom kihívásait, a szakemberhiányt, a mesterséges intelligencia térnyerését („az AI nem azokat fogja kiszorítani, akik használják”), a telemedicinát és a robotsebészetet. Ugyanakkor leszögezte: „Bármilyen okos is a technológia, az emberi érintést, az ápoló és a beteg közötti kapcsolatot nem tudja pótolni.” Figyelmeztetett az egészségügy ökológiai lábnyomára is, amely nagyobb, mint a légi közlekedésé, és sürgette a fenntartható megoldásokat.
„Mindenki a saját életének kovácsa”
PaedDr. Strédl Terézia PhD. egyetemi docens az edukáció és az egészségtudatosság lelki oldalára helyezte a hangsúlyt. „Az egészségügy csak 11%-ban befolyásolja egészségünket, 43–50%-ban az életmódunk dönt.” A mértékletesség, az önuralom és a reális önismeret fontosságát hangsúlyozta, majd gyakorlati példákkal szemléltette, hogyan lehet nemet mondani a rossz társaságra vagy a virtuális világ túlzásaira. „Szeretet, szerelem, szeretkezés – ha hármasával veszed a lépcsőt, könnyebben megbotlasz.” Zárógondolata: „Minden probléma megoldható – csak nem mindegy, kivel és hogyan osztod meg.”
Strédl Teréz
Kerekasztal és közös elhatározás
A kerekasztal-beszélgetést Hideghéthy Andrea vezette, részt vett dr. Horváth Zoltán, Szigeti Szilárd és több magyarországi és felvidéki fiatal. A beszélgetés végén a résztvevők partnerségi szerződést írtak alá a további együttműködésről.
A kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy a fiatalok mentális és fizikai egészségét ma elsősorban a digitalizációval járó túlterheltség, az online bántalmazás, valamint az információk kontrollálatlan áradata veszélyezteti. Kulcsszóként a mértékletesség és a tudatos használat hangzott el: a technológia – köztük a mesterséges intelligencia – lehet segítség is, ha értik a fiatalok, „mi hogyan működik”, és van mellettük olyan szülő, pedagógus, szakember, aki ebben eligazítja őket. Ugyanakkor mindannyian felhívták a figyelmet arra, hogy a társadalomnak és a döntéshozóknak is reagálniuk kell a kockázatokra: szabályozással, megelőző programokkal, kutatásokkal és a fiatalok biztonságát védő intézkedésekkel.
Horváth Zoltán
Az egészségügy kapcsán a fiatalok által felvetett kérdések – várólisták, kisebb kórházak higiénés viszonyai, az orvos- és nővérhiány – arra irányították rá a figyelmet, hogy az ellátórendszer korlátozott erőforrások között működik. A szakemberek elmagyarázták: nem lehet minden kórházban minden beavatkozást elvégezni, ezért egyre fontosabb a profilírozás, az egynapos sebészet, a betegbiztonság és a kórházi fertőzések minimalizálása. Rámutattak arra is, hogy a humán erőforrás túlterhelt, a nővérek és orvosok munkaterhe, adminisztrációs kötelezettsége és sokszor alacsony megbecsültsége a beteggel való kommunikációra is kihat. A beszélgetés összegzéseként elhangzott: az egészségügyi rendszer problémái összetettek, gazdasági és politikai döntések is alakítják ezeket, de a fiatalok érzékenysége, kérdései és aktív részvétele fontos visszajelzés – és egyben lehetőség – a változásra.
A konferencia kulturális műsorral zárult: a dél-komáromi Őrzők együttes magyar költők megzenésített verseivel, a búcsi alapiskola diákjainak szavalatával, valamint a szentpéteri Gyöngyösbokréták néptáncegyüttessel. A honismereti séta során a résztvevőknek Győző Andrea, a Katona Mihály Alapiskola igazgatónője mutatta be Bulcsú vezér lovas szobrát, Esterházy János emlékművét és a Szent István parkot, majd tovább sétálva betértek a búcsi Babamúzeumba és a Katona Mihály Alapiskolába, ahol Csekes Ilona mutatta be a Búcs–Kiskunhalas testvértelepülési kapcsolatot.
A búcsi konferencia üzenete egyértelmű: a határon átnyúló összefogással és a személyes felelősséggel a fiatalok valóban határtalan erővé válhatnak – saját maguk és a Kárpát-medence jövője érdekében.
NT/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
