A férfimozgalom nem egyetlen, homogén szervezet, hanem sokféle kezdeményezés, amelyeket különböző férfiak és szervezetek indítottak el világszerte és Magyarországon is. Ezek a kezdeményezések jellemzően a férfiakat érintő problémákra – például az apaság, a kapcsolattartási jogok, a mentális egészség vagy a szerepelvárások feszültségeire – hívják fel a figyelmet. A nemzetközi férfimozgalmak az 1970‑es évektől jelentek meg, részben válaszként a feminista mozgalmakra. Magyarországon a 2010‑es évek elején kezdtek szerveződni olyan csoportok, amelyek a férfiak helyzetével foglalkoztak.
A hazai férfimozgalom első hullámát elsősorban a válások utáni gyermekelhelyezések igazságtalan megítélése, valamint az apák jogainak érvényesítése indította el. 2014 elején férfiak egy csoportja asztaltársaságként és zárt Facebook‑csoportként kezdett beszélgetni tapasztalatairólapakazigazsagert.org. A közösség rövid időn belül kinőtte a virtuális teret, és Apák az Igazságért néven közhasznú egyesületté alakult, amely országos jogi tanácsadással, információgyűjtéssel és érdekvédelemmel segíti a szülőketapakazigazsagert.org. A szervezet szerint Magyarországon a családjogi rendszer a nők javára elfogult, ezért az apák a gyermekelhelyezési perekben hátrányos helyzetből indulnakapakazigazsagert.org. Az egyesület célja az egyenlő szülői jogok biztosítása és a rendszerszintű igazságtalanságok megszüntetése.
Ezzel párhuzamosan 2011‑ben elindult a Férfihang Civil Társaság online magazinja, amely közéleti és társadalomkritikai cikkekben hívja fel a figyelmet a férfiakat érintő problémákra. A portál szerzői gyakran bírálták a feminizmust, és „férfiellenes” törvényekről vagy kettős mércéről írtak. 2024 végén Toplak Zoltán egyik cikke önkritikusan megkérdezte, hogy a szerzők valóban a férfilét egészét mutatják‑e be, vagy inkább a harag és sértődöttség vezeti őketferfihang.hu. A szerző felvetette, hogy a közéletben „agyonhallgatás” övezi a férfiak tapasztalatait, ugyanakkor kérdéses, mennyire építő az, ha a férfimozgalom egyoldalú panaszkodássá válikferfihang.hu. Ez a fajta önreflexió már jelezte a mozgalom későbbi irányváltását.
A haragos hangvétel és a sértődött reakció nem csak a férfihangosi közegben jelent meg. Egy 2023‑as vitadélutánról szóló beszámoló szerint a férfiak és nők jogait tárgyaló kerekasztal résztvevői között sokan „sértett kisgyerek és fundamentalista tévéprédikátor keverékeként” nyilatkoztakborsonline.hu. A cikk szerzője szerint az erős érzelmi érintettség torzíthatja a rálátást, ezért először pontosan kell meghatározni, miről beszélünk, és le kell csillapítani a bennünk dúló viharokatborsonline.hu.
A sértett hangulat és jogos igazságkeresés mellé a 2010‑es évek közepén megjelent egy pozitívabb irányvonal is. Bedő Imre közgazdász 2013‑ban alapította meg a Férfiak Klubját, amely ma már országos mozgalomként több tízezer embert ér el. Küldetésük, hogy a férfiak felelősségvállalását, családi szerepvállalását és erkölcsi értékeit erősítsék. A klub honlapján egyértelműen kijelentik, hogy a Férfiak Klubja nem férfi jogvédő, nem férfi emancipációs és nem anti‑feminista mozgalom, és elhatárolódnak az ilyen típusú csoportoktólferfiakklubja.hu. „Nem harcolunk senki mellett, senki ellen… nem romboljuk, nem kritizáljuk a mások által épített ideológiákat” – írjákferfiakklubja.hu. Ehelyett a saját magukon való munkát, a gyermekeikért és családjukért vállalt felelősséget hangsúlyozzákferfiakklubja.hu. A klub szerint a férfiasság nem korábbi korok viselkedésmintáinak visszahozása, hanem örök értékek modern körülmények közötti újrateremtéseferfiakklubja.hu.
A Férfiak Klubja a közösségépítést, önfejlesztést, társadalomkritikát és felelősségvállalást tekinti a mozgalom négy alappillérénekferfihang.hu. Szerintük a férfimozgalom feladata erős férfiközösségek létrehozása, a belső önismereti munka támogatása, a férfiakat érintő társadalmi problémák feltárása és a személyes felelősség hangsúlyozásaferfihang.hu. Ez az értékorientált megközelítés éles kontrasztban áll a korábbi „jogvédő” vagy „ellenfeminista” hangokkal, és a mozgalom pozitív útkereséseként értelmezhető.
A férfimozgalom témái a közéletben is megjelentek. 2023‑ban a CEU Demokrácia Intézet és a Bibó István Szabadegyetem vitaestet tartott „Feminizmus és férfijogok – rivális mozgalmak vagy szövetségesek?” címmel. A résztvevők egy része szerint a férfijogi mozgalom arra hívja fel a figyelmet, hogy a férfiakat is érhetik jogsérelmek, például a hadkötelezettség vagy a gyerekfelügyeleti jogok teréntelex.hu. Halász Géza, a Férfihang Civil Társaság alelnöke hangsúlyozta, hogy ideális esetben csak emberi jogokról kellene beszélni, de mivel a jelenlegi helyzet nem ideális, szükség van arra, hogy külön szó essék a férfiakat érintő problémákróltelex.hu. A vitaesten megfogalmazódott az is, hogy a férfiakat sújtó társadalmi problémák – például a magasabb öngyilkossági arány vagy a reproduktív jogokkal kapcsolatos kiszolgáltatottság – megérdemlik a nyilvános diskurzustferfihang.hu.
A média egy része szerint ugyanakkor a férfimozgalom üzeneteit még mindig erősen befolyásolja az érzelmi sértettség. A fent idézett beszámoló arra figyelmeztetett, hogy az igazságérzet motiválhatja ugyan a mozgalmakat, de ha a viták a „sértett kisgyerek” hangnemét hozzák, akkor nehéz előrelépniborsonline.hu. Ez a kritika azt sugallja, hogy a mozgalom fejlődésének fontos része az érzelmi feldolgozás és a higgadt párbeszéd.
A férfimozgalom hazai fejlődésében tehát két fő irányt lehet azonosítani. Az egyik – a jogvédő, férfi‑jogi irány – az apaság és a családi jogok területén tapasztalható egyenlőtlenségekre fókuszál. Ide tartozik az Apák az Igazságért Egyesület aktivitása, valamint a Férfihanghoz hasonló, erősebb társadalomkritikát megfogalmazó csoportok. A másik, értékorientált irány képviselője a Férfiak Klubja, amely a férfiak belső fejlődését, önismeretét és társadalmi felelősségvállalását állítja középpontba. Ez utóbbi kifejezetten elhatárolódik a férfijogi vagy anti‑feminista mozgalmaktólferfiakklubja.hu, és a férfi‑nő szövetség megerősítését célozza.
Az útkeresés során a mozgalom szereplői maguk is felismerték, hogy a puszta sértettség nem elég. A Férfihang szerzője arra buzdított, hogy a férfiak ne csak panaszkodjanak, hanem pozitív célokat fogalmazzanak megferfihang.hu. A Férfiak Klubja pedig arról ír, hogy a férfiasság eszméjének csiszolása nem a múlt visszaidézését jelenti, hanem a modern körülmények között való helytállástferfiakklubja.hu. Ezek a gondolatok a férfimozgalom érési folyamatát jelzik: a sértett reakcióból fokozatosan közösségépítő, önfejlesztő és felelős útkereséssé vált.
A magyar férfimozgalom az elmúlt évtizedben az asztaltársaságoktól és online fórumoktól az országos érdekvédelmi szervezeteken át a családi értékeket hangsúlyozó közösségekig sokféle formát öltött. Indulásakor főként a válások utáni igazságtalanságok és a női emancipációval szembeni sértettség motiválta, de a mozgalom – saját szereplőinek kritikája nyomán – ma már egyre inkább a férfi identitás pozitív megélésére, az apaság értékeire és a felelős közéleti jelenlétre fókuszál. A vita és az útkeresés ugyanakkor tovább folytatódik: a férfiakat érintő problémák megértéséhez nem csak harag, hanem tudatosság, közösség és nyílt párbeszéd is szükséges.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
