Ferenčák ismét a koalíció mínusz egyedik embere lett Tokár Géza2025. 11. 26., sze – 16:16
Bár szűk egy éve még úgy tűnt, hogy megoldotta a létszámproblémáit a kormánykoalíció, az egyik eltemetett probléma forrása visszatért: Ján Ferenčák, a Hlas egyik lázadója gyakorlatilag kivonta magát a kormánykoalíció tevékenységéből.
Ferenčák már az előző hónapokban is autonóm, önjáró politikusként viselkedett, gondok akadtak vele többek között a költségvetés elfogadása idején is. Mostanára azonban végképp elmérgesedett a viszonya pártjával, a Hlas-szal: egy visszahívás jelentheti az utolsó cseppet a pohárban.
Ott maradt a parlamentben
Ferenčák nem számít újonc képviselőnek a közéletben és a politikában sem. 2014-től késmárki polgármester és három választáson is megvédte a tisztségét, 2020-ban pedig a Smer listáján jutott a parlamentbe – hogy aztán Peter Pellegrini kilépését követően több fontos politikussal együtt ő is távozzon a frakcióból, és megalakítsák a Hlas-t.
A párt korábbi törzstagját 2023-ban ismét beválasztották a parlamentbe, csakhogy miután a Samuel Migaľ köré tömörülő képviselők viszonya fokozatosan megromlott a pártvezetéssel, Ferenčák szintén a perifériára került. A képviselőre azonban nem sújtott le Pellegrini és Matúš Šutaj Eštok pártelnök haragja: két társa januári kizárása és Roman Malatinec távozása ellenére maradt a pártban.
Következetesen állította, hogy a Hlas tagja, és nem volt hajlandó bevonódni Migaľ és volt pártja civakodásába. Egyes információk szerint ugyanakkor őt is megpróbálták eltávolítani a parlamentből, méghozzá úgy, hogy felajánlották neki a lengyel nagyköveti tisztséget.
Ferenčák azonban a koalíciós sorok rendezése után is folytatta azt, amit az együttműködésen belül nem néztek jó szemmel: rendre különvéleményeket fogalmazott meg, például az orosz szankciók vagy az alkotmánymódosítás kérdésében. A pártja pedig csak egy ideig tartotta a hátát a viselkedéséért.
Miután szeptember végén nem szavazta meg a költségvetést, Róbert Puci frakcióvezető bizalomvesztésről beszélt és a képviselővel megejtett mély beszélgetést helyezett kilátásba. Puci még diplomatikusan fogalmazott: frakciótársa, Richard Raši házelnök leárulózta Ferenčákot, más Hlas-képviselők pedig hangos vitába keveredtek vele a parlamentben.
Kmec személye robbanthat
A késmárki polgármester bár perifériára került a pártján belül és a nyáron az elnökségből is eltávolították, továbbra is ellátta az európai ügyekért felelős bizottság elnöki tisztségét. Ez a tisztsége azonban veszélybe került, miután a Hlas pozíciót akart biztosítani a Robert Fico által némileg váratlanul leváltott Peter Kmec miniszterelnök-helyettesnek. A párt úgy gondolja, hogy látványosan ki kell állnia a méltatlanul leváltott politikus mellett, Kmec pedig a külügyi szakértelme (és kormánykompatibilis nézetei) miatt jobb választás a bizottság vezetésére.
A Hlas hivatalosan is vissza akarta hívni a tisztségéből a képviselőt, aki értetlenségét fejezte ki a fejlemények kapcsán. Ferenčák kifogásolta, hogy senki nem informálta arról, ami készül, majd pedig azt kérte, hogy szavazzanak a kezdeményezésről minél korábban. Mivel azonban ezt a javaslatot a koalíció nem tudta megszavazni, legalább december 2-ig a helyén marad.
Ferenčák azért is hátba szúrásként élte meg a Hlas kezdeményezését, mert állítása szerint egy héttel korábban egy korrektül sikerült egyeztetést folytatott a pártvezetéssel, melynek során kölcsönösen megegyeztek a nyitottabb kommunikációban.
A képviselő most azt állítja, kivár: a decemberi szavazásig nem hajlandó támogatni a kormánykoalíció javaslatait, így a Smer, a Hlas és az SNS csak 78 voksra számíthat a 79 helyett. A párton belüli helyzetet ez nem oldja meg: Matúš Šutaj Eštok, a Hlas vezetője szerint hétfőn személyesen akartak volna egyeztetni Ferenčákkal a frakcióülésen, de a politikus nem jött el az egyeztetésre, helyette a médián keresztül kezdett üzengetésbe.
Kapcsolódó cikkünk
Kedd délután kezdődik a parlament soron következő ülése, melynek programján több mint 150 napirendi pont szerepel. Az ülésen prioritást fog élvezni a korrupcióellenes Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO) megszüntetéséről szóló javaslat. Az egyik koalíciós képviselő ugyanakkor már bejelentette, hogy nem támogatja azt.
Ez utóbbit a kormány egy másik, hasonló hivatallal helyettesítené, amelynek élére a saját jelöltjét állítaná. Emellett Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke a konszolidációra hivatkozva kilátásba helyezte, hogy az új hivatallal összevonnák a személyes adatok védelméért felelős hivatalt is. A parlament várhatóan már kedden megszavazza, hogy a javaslatot gyorsított eljárás keretében tárgyalják.
A mostani Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal többször is szankcionálta Matúš Šutaj Eštok belügyminisztert a Čurilla-csoporthoz tartozó rendőrök félreállítása miatt.
Kapcsolódó cikkünk
Rövid úton véget vet a Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO) ténykedésének a kormány, az intézménynek hetei maradtak hátra. Nem ez az első olyan szervezet, amit a veszélyessége miatt a megszüntetésével és a teljes átszervezéssel büntet a koalíció.
A Fico-kormány idején több intézményi reformra is sor került, jellemzően abban az esetben, ha az ország vezetése a tisztviselők lecserélésével nem tudott megoldani egy politikai krízist. Így került sor a Szlovák Rádió és Televízió, a Speciális Ügyészi Hivatal, a NAKA, legújabban pedig az ÚOO átalakítására.
Speciális Ügyészi Hivatal: zavartak a vizsgálatok
A Speciális Ügyészi Hivatal (ÚŠP) még 2004 szeptemberében kezdte meg a tevékenységét Szlovákiában, miután a második Dzurinda-kormány úgy ítélte meg, hogy a kiemelten súlyos bűnözők ügyeiben egy különleges státuszú, legalább helyi szinten zsarolhatatlan szervezetnek kellene eljárnia.
A Hivatal több-kevesebb sikerrel tizenhat éven át ténykedett Dušan Kováčik vezetése alatt, csakhogy az évtizedes státus quo 2020 elején megborult. A tisztviselőt a Matovič-kormány idején lecsukták, korrupcióval vádolták meg, majd többször is elítélték. A helyét Daniel Lipšic vette át, az ÚŠP pedig központi szerepet játszott a Fico-kormányokhoz köthető korrupciós ügyek feltárásában.
A hivatal ténykedése nagyon zavarta Robert Ficót és a későbbi kormánykoalíció többi pártját is, az akkor épp ellenzékiként ténykedő politikus az ÚŠP indítványára került majdnem előzetes letartóztatásba. Fico szerint Lipšic szándékosan átpolitizálta a szervezetet és a politikai ellenfelei által motivált eljárásokat vezényelt le.
A vádak végül maradtak a szavak szintjén, de Fico hatalomra kerülése után az ÚŠP sorsa is megpecsételődött. A kormány a Büntető Törvénykönyv megváltoztatásával a kerületi ügyészségekhez rendelte a korábbi kiemelt ügyeket, a hivatalt pedig megszüntette.
NAKA – túl független rendőrök
Nem a különleges ügyészek voltak az egyetlenek, akikre Fico neheztelt az előző kormányok idején indult vizsgálatokért. A 2012-ben alakult Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) szintén a kormányfő feketelistájára került, ezen a részlegen ténykedtek azok a rendőrök, akik az országos, kiemelt ügyekben való nyomozással foglalkoztak.
A 2012-es alakítású NAKA a korrupcióellenes és a szervezett bűnözés ellen kialakított különleges egységek összevonásával született meg és ténykedett évtizedekig – a Fico-kormány idején is. A 2020 után induló nyomozások és vizsgálatok azonban rámutattak arra, hogy a testületnek nem csak a vezetősége, hanem néhány esetben a nyomozói is megbízatatlanok vagy kockázatosak a kormánykoalíció számára.
A megoldásnak a teljes átszervezés bizonyult, mindehhez törvényváltoztatásra sem volt szükség az ÚŠP-vel ellentétben. A testületet 2024 nyarán négy különálló intézményre szedték szét, a kényelmetlen ügyeket vizsgáló nyomozók egy részétől megváltak, másokat pedig alacsonyabb szintre helyeztek át.
A korrupciós ügyekben is nyomozó NAKA megszüntetése miatt a Fico-kormánynak az Európai Uniónál is magyarázkodnia kellett, de ezt a kört sikerrel vette. Egyes különleges státuszú nyomozók, köztük a Čurilla-csoport tagjainak tevékenysége azonban máig kísérti a kormányköröket – és ebbe bukott bele egy, a cikkben később tárgyalt intézmény is.
Közmédia – régi intézmény új néven
A kormánykoalíció különösen bizalmatlannak bizonyult a hatalom átvételét követően a közmédia intézményeivel szemben: tagjai több kritikát is megfogalmaztak a riportok és tudósítások vélt politikai aktivizmusa iránt, de Robert Fico keveredett veszekedésbe egy televíziós riporterrel Prágában is, az eddigi utolsó visegrádi kormányfői egyeztetés után.
Az RTVS néven ismét Szlovák Rádió és Televízió vezetési problémájának megoldását a koalíció végül egy formális átszervezésben találta meg. A 2011-ben a köztelevízió és közrádió összevonásával létrejött csúcsszervet formailag megszüntették, így a két évvel korábban kinevezett, elvileg visszahívhatatlan Ľuboš Machaj igazgatói, valamint a felügyelő szervekben ténykedő szakértők és politikai nevezettek megbízása is megszűnt.
Az RTVS helyén létrejött STVR saját, már a jelenlegi kormányhoz kötődő nevezettekből álló tanácsot kapott és új igazgatója is lett, miközben a formális váltás ellenére néhány vezetőn kívül szinte mindent megtartott a jogelőd portfóliójából: a csatornák nevei, logója, épületei, alkalmazottainak állománya érdemben nem változott.
Volt, nincs védelem
A kormány szerkezeti átalakításainak legújabb áldozata az úgynevezett Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO), az intézmény megszüntetéséről pénteken döntöttek.
A koalíció szerint az intézmény nem kellően hatékony a bűncselekmények áldozatainak jogvédelme kapcsán, javítani kellene a munkáján és központosítani a tevékenységeit. Az ÚOO átszervezése azonban azt is jelenti, hogy a romjain létrejövő testületnek aligha lesz lehetősége figyelmeztetni a kormányt és szerveit a törvénysértésekre.
A bejelentővédelmi testület eljárása áll Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter pénzbüntetései mögött és egyébként is rossz a kapcsolata a kormány tisztviselőivel. Ami azért nem meglepő, mert a feladata az átszervezések miatt menesztett alkalmazottak érdekvédelme lenne. A nyilvánosság előtt kevésbé ismert szervezet nevével a későbbiekben már nem találkozhatunk.
Kapcsolódó cikkünk
Új hivatal veheti át a bűncselekmények áldozatainak kárpótlását. Az ezzel kapcsolatos ügyeket eddig a Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO) oldotta. Most a kormány ezt megszüntetné és egy új hivatallal váltatná fel.
A szlovák kormány jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint megszűnik a jelenlegi Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO), és helyette létrejön egy új, központi intézmény: A bűncselekmények áldozatainak és a társadalomellenes tevékenységet bejelentőknek védelmet nyújtó hivatal. Az új hivatal a kormány szerint hatékonyabban fogja össze az eddig széttagolt feladatköröket.
Gyorsított eljárás lesz
A tervezet értelmében az új szerv átveszi a bűncselekmények áldozatainak kártalanításával kapcsolatos teendőket is, amely jelenleg az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. A kormány a jogszabály gyorsított eljárásban történő parlamenti tárgyalását is támogatta, így a törvény pedig a kihirdetés napján hatályba lépne.
Az indoklás szerint a jelenlegi rendszer „több állami szerv között oszlik meg”, ami rontja a hatékonyságot és gyengíti a bűncselekmények áldozatainak és a bejelentőknek nyújtott garanciákat. A széttagoltság miatt sok érintett nem jut megfelelő és egységes védelemhez, különösen akkor, ha másodlagos áldozathibáztatással vagy megtorlással kell szembenéznie.
Fico: Az új hivatal a hibák rendezésére jön létre
A kormányülés után Robert Fico (Smer) miniszterelnök közölte, hogy az új hivatalt annak okán szeretnék létrehozni, hogy „bonyolult eljárások vannak, amelyek hihetetlenül elhúzzák a 2020–2023 közötti időszak különböző hibáihoz kapcsolódó lépéseket”. Hangsúlyozta, nem büntetőügyekről beszél.
„De a belügyminisztérium kezében is vannak mechanizmusok a fegyelmi vétségek rendezésére, ezért szükséges volt döntést hozni az új hivatal létrehozásáról”
– mondta a kormányfő, majd hozzátette, hogy a javaslat garantálja, hogy Szlovákia teljesíteni fogja a helyreállítási tervből fakadó kötelezettségeit.
Jogvita Šutaj Eštokkal
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter jogi vitában áll a jelenlegi Bejelentők Védelméért Felelős Hivatallal, mert 114 ezer eurós bírságot kapott. A büntetés oka, hogy Ján Čurilla és más, védett bejelentői státuszú rendőrök szolgálaton kívül helyezésekor nem kérte ki a hivatal jóváhagyását. A bírság jogszerűsége miatt a belügyminisztérium és a hivatal bíróságon pereskedik.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek bocsánatot kell kérnie hat rendőrtől, köztük Ján Čurillától, amiért korábban kijelentéseiben a maffiózó Mikuláš Černákhoz hasonlította őket.
A bíróság döntése értelmében mindegyiküknek 15 ezer euró kártérítés jár, vagyis a miniszternek összesen mintegy 90 ezer eurót kell kifizetnie, plusz a kamatokat.
A belügyminiszter nemcsak Čurilla, hanem Pavol Ďurka, Štefan Mašin, Milan Sabota, Róbert Magula és Branislav Dunčko felé is bocsánatkéréssel tartozik.
A rendőrök még korábban pert indítottak a miniszter kijelentései miatt, ám Šutaj Eštok négy hónapon keresztül nem reagált a keresetre. A mulasztás következtében a rendőrök jogerős ítéletet értek el – hívta fel a figyelmet az őket képviselő ügyvéd, Peter Kubina. Mint mondta, az ítélet immár végrehajtható, és a végrehajtó már zárolta is a miniszter bankszámláját.
Kubina a bejegyzésében kiemeli, hogy ezt a pénzt Šutaj Eštoknak a saját vagyonából kell kifizetnie, nem pedig az államéból, mivel a kereset fizikai személyként, és nem a Belügyminisztérium ellen irányult.
“Ez nagy erkölcsi elégtétel, amely segít ezeknek a becsületes, törvénytelenül félreállított rendőröknek átvészelni a szolgálaton kívüli időszakot” – írta az ügyvéd.
Kubina szerint a döntés végrehajtásának halogatása csak tovább növelné a költségeket. A miniszternek ugyanis a késedelem miatt kamatokat is kell fizetnie, emellett állnia kell az esetleges végrehajtási eljárás költségeit is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Több mint négy éve tart az eljárás a NAKA-nyomozók, Ján Čurilla és társai ellen, akik korábban a legnagyobb korrupciós ügyeket vizsgálták. Letartóztatásuk óta több vádemelési javaslat is született ellenük, de ezek többségét később alaptalannak nyilvánította az ügyészség. Legutóbb a Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni büntetőeljárást szüntette meg a kerületi ügyészség.
Čurilláék korábban olyan korrupciós ügyeket vizsgáltak, mint a Tisztítótűz, az Isten malmai vagy a Júdás. Ezekben az ügyekben olyan nevek merülnek fel, mint Norbert Bödör, Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke, Dušan Kováčik korábbi speciális ügyész vagy Milan Lučanský, volt országos rendőrfőkapitány.
A letartóztatás óta a rendőrök neve újra és újra előkerül a rendőrségi felügyeleti szervek akciói során, illetve politikai sajtótájékoztatókon:
a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) például „cowboyoknak” és „gazemberek bandájának” nevezte őket
– tájékoztatott a SME.
Az utóbbi hetekben úgy tűnik, több olyan ügyben is kezd elakadni, amelyben Čurilláékat meggyanúsították. Peter Kubina ügyvéd szerint a Veritas nevű felügyeleti nyomozócsoport, amely Čurilláék ügyeivel foglalkozott, széthullott, és a vádemelések sorra összeomlanak. Úgy véli, az ellenük folyó eljárások politikailag motiváltak, és a hatalom bosszúját szolgálják.
Az érintett rendőrök jelenleg felfüggesztés alatt állnak, munkaidejükben otthon kell tartózkodniuk, minimálbért kapnak.
Kubina szerint újabb vádemelések várhatók, hogy leplezzék a korábbi kudarcokat és eltereljék a figyelmet a kormány népszerűtlen intézkedéseiről.
Úgy látja, a rendőrség belső ellenőrzési osztályán dolgozók lelkesedése is csökken, ami akadályozhatja az eljárások folytatását.
Dunčko és Magula ellen újabb vádakat ejtettek
Az ügyészség megszüntette a volt NAKA-nyomozók, Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni eljárást, akiket azzal vádoltak, hogy 2019-ben hamis információk alapján kértek lehallgatásokat, és ezzel félrevezették a bírót. A rendőröket igazságszolgáltatás akadályozásával és hatáskörrel való visszaéléssel gyanúsították, de az ügyet ejtették. Ez már a Čurilla köréhez tartozó rendőrök elleni több megszüntetett ügy egyike. Dunčko és Magula azonban továbbra sem térhetnek vissza dolgozni, mert egy másik eljárás még folyamatban van ellenük.
Folyamatban lévő ügyek
Jelenleg két eljárás van még folyamatban a Čurilla-csoport tagjai ellen. Még 2024 júliusában gyanúsította meg a rendőrség belső ellenőrzése Ján Čurillát, Pavol Ďurkát, Ľubomír Daňkót (volt NAKA-főnök) és Michal Šúreket (volt különleges ügyész). A vád szerint a rendőrök ún. technikai dossziékat használtak a nagy ügyek vizsgálatakor, hogy előnyhöz jussanak az eljárásokban, és eltitkolják a tanúk vallomásait a védelem elől.
A vádlottak szerint azonban az ilyen dossziék bevett gyakorlatnak számítanak, ezekben gyűjtik a tanúk vallomásait, mielőtt azokat külön ügyekre bontják. A főügyész korábban ideiglenesen felfüggesztette Šúreket, de ő 2025 februárjában visszatérhetett a munkába.
Jelenleg a vádlottak a Főügyészség döntésére várnak. Abban bíznak, hogy a vádat a 363. paragrafus alapján megszüntessék.
A második folyamatban lévő eljárás Dunčko és Magula ellen folyik. A két nyomozót 2025 júniusában gyanúsították meg. A vád hatalommal való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozása. Maguláék ügyvédje, Kubina panaszt nyújtott be az ügy kapcsán. Jelenleg a panasz elbírálására várnak.
Kapcsolódó cikkünk
A Ján Čurilla körül csoportosuló rendőrök beperelték Robert Fico miniszterelnököt és Tibor Gašpart, a parlament alelnökét – számolt be róla az Aktuality portál. Čurillaék több tízezer eurós kártérítést követelnek. Szerintük a Smer politikusainak nyilatkozatai túllépték a tűréshatárt.
Tibor Gašpar parlamenti alelnök nyilvánosan azt állította, hogy Čurilláék felelősek emberek tucatjainak haláláért. Robert Fico kormányfő pedig egyenesen terroristához hasonlította Ján Čurilla rendőrt. A Čurilla-körhöz tartozó rendőrök szerint ez már túl van minden határon, ezért most személyiségvédelmi pert indítottak Fico és Gašpar ellen.
A miniszterelnök idén áprilisban a parlamentben esett neki látványosan a volt rendőrtisztnek, az SaS képviselője, Ondrej Dostál kérdésére reagálva.
Fico egyenesen őrültnek nevezte ekkor Čurillát, végül pedig ahhoz a merénylőhöz hasonlította, aki tavaly rálőtt.
Ján Čurilla korábban az Aktuality.sk Na rovinu című műsorában is azt mondta, hogy a miniszterelnök támadásai túlmentek a józan ész és az illem határain, ezért bíróság elé viszi az ügyet. Most be is nyújtotta a keresetet személyiségi jogainak védelme érdekében, és bocsánatkérést, valamint 20 ezer euró nem vagyoni kártérítést követel tőle.
Tibor Gašpart is perbe fogják. Ő szintén áprilisban vádolta meg nyilvánosan Čurilláékat. Akkori sajtótájékoztatóján egy listát mutatott be olyan személyekről, akiket korábban eljárás alá vontak, és akik állítólag a szóban forgó rendőrök miatt vesztették életüket.
„Ők a Čurilla-csoport működésének áldozatai”
– jelentette ki Gašpar, egyúttal azt hangoztatta, hogy nyomást gyakoroltak a gyanúsítottakra, ami öngyilkosságba hajszolta őket.
Hasonló pert indítottak korábban Boris Kollár ellen is. Ő volt az első, aki 2021 tavaszán a „Čurilla-féle maffia“ kifejezést használta a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyomozóira. Egy nem jogerős bírósági ítélet szerint a Sme rodina elnökének 50 ezer eurót kell fizetnie Čurillának, és nyilvánosan bocsánatot kell kérnie.
Matúš Šutaj Eštok ugyanakkor továbbra is kiáll a Čurilla-nyomozócsoport tagjairól tett korábbi kijelentései mellett. Azt mondta, munkaköri leterheltsége miatt a Slovensko.sk oldalon levő elektronikus postaládáját gyakorlatilag nem használja, és szerinte a bíróságnak más úton is értesítenie kellett volna őt. A miniszter a közösségi médiában reagált a nyomozók ügyvédjének bejelentésére.
„Mindennek a teteje, hogy nem is igyekeztek más módon megállapítani, van-e tudomásom a bírósági eljárásról. És egyáltalán nem érdekelték az én érveim. Mindenki tudja, hogy belügyminiszterként hol tartózkodom, azt is, hogy pártelnökként hol, és hogy hol lakom” – jelentette ki Šutaj Eštok.
Azt is leszögezte, nem kérdőjelezi meg a jogállam működését és a bíróságok függetlenségét.
Šutaj Eštok kijelentette, nem volt lehetősége elmondani a saját álláspontját a bírósági eljárás során, és ha erre sor kerülhetett volna, a bíróság másképp látná az ügyet. „Megismétlem, hogy kitartok a kijelentéseim mellett, és minden jogi eszközt kihasználok, hogy megváltoztassam ezt a kétes bírósági döntést. Megfélemlíthetnek, büntethetnek a véleményem miatt, de a meggyőződésemet nem vehetik el” – tette hozzá.
(dennikn, aktuality, tasr)
A belügyminiszter az új hivatal kapcsán a kormányülést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a létrehozás ötlete közös kezdeményezésként született meg a belügyminisztérium, a kormányhivatal és az igazságügyi minisztérium részéről. Az új hivatal vezetőjét a szlovák parlament fogja megválasztani. „A törvényjavaslatot a parlament következő ülésére terjesztjük be, és tárgyalunk arról, hogy a napirend elejére kerüljön” – közölte a miniszter.
Az ÚOO elutasítja a politikai beavatkozást
A Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal közleménye szerint a kormány jogi és érdemi indok nélkül, célzott intézkedésekkel próbálja eltávolítani a hivatal vezetését.
„Az ilyen beavatkozás közvetlen veszélyt jelent a rendszer függetlenségére, stabilitására és működőképességére. A hivatal feladata ugyanis, hogy védelmet biztosítson azok számára, akik a munkavégzés során jogsértéseket jelentenek. E lépés egyúttal aláássa a nyilvánosság bizalmát abban, hogy az állam képes biztonságos és igazságos környezetet teremteni a bejelentők számára”
– áll a hivatal nyilatkozatában.
Az ÚOO felhívta a figyelmet, hogy Zuzana Dlugošovát, a hivatal elnökét azóta próbálják meneszteni, mióta a hivatal három bírságot szabott ki, és a negyedik szankcióról dönt a Šutaj Eštok vezette belügyminisztérium ellen. A hivatal több alkalommal jelezte a tervezett törvénymódosítások negatív hatásait is.
„Úgy érzékelem, hogy a politikusok a változtatások révén a hivatal és döntéseinek függetlenségét kívánják gyengíteni” – mondta Dlugošová, majd hozzátette, hogy „a kormány lépése egyenesen ellentétes a jogállamiság elveivel”.
(tasr, dennikn)
Kmec további sorsa még kérdéses
Visszatér a képviselői padsorokba Peter Kmec (Hlas), akit Robert Fico (Smer) kormányfő nemrég visszahívott az uniós helyreállítási tervért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztségből. A Hlas frakciója Kmecet javasolja az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság élére, ahol Ján Ferenčákot (szintén Hlas) váltaná.
„A támogatásunk ahhoz a feltételhez kötött, hogy a következő időszakra garantálva legyen a 79 képviselő”
– jelentette ki ezzel kapcsolatban Ján Richter.
Emlékeztetett arra, hogy a Hlas már kizárt két saját képviselőt, Samuel Migaľt és Radomír Šalitrošt, ami aztán problémákat okozott a koalíciónak. A Hlastól garanciát akarnak arra, hogy ez nem fog megismétlődni.
A Hlas politikusa, Ján Ferenčák az ülés elején bejelentette, hogy nem vesz részt a parlamenti szavazásokon, amíg nem lesz világos, hogyan viszonyul a koalíció a bizottsága elnöki posztjáról való leváltásához. Azt mondja, hogy
saját pártja tervéről a médiából értesült, és ezt megtorlásnak tartja amiatt, hogy nem szavazott a konszolidációs csomagról.
Ferenčák azt akarja, hogy a leváltásáról azonnal, és ne csak december 2-án döntsenek. Hozzátette: nincs egyetlen olyan ügye sem, amely indokolná a leváltását. Szerinte az egész mögött az a szándék áll, hogy „valakinek jutalmul adjanak egy pozíciót”.
A képviselő azt is leszögezte, hogy nem támogatja a Bejelentővédelmi Hivatal megszüntetését, arra hivatkozva, hogy ez nem szerepelt a kormány programnyilatkozatában, és szerinte a gyorsított törvényalkotási eljárás sem indokolt.
Szerencsejáték és Környezetvédelmi Alap
A szokásos javaslatok mellett a képviselők olyan törvényekről is tárgyalnak, amelyeket Peter Pellegrini államfő megvétózott, például a szerencsejátékról szóló törvény módosításáról.
Az elnök a teljes módosítást elutasítja, és megengedhetetlen beavatkozásnak tartja az önkormányzatok alkotmányos jogába és autonómiájába.
A Rudolf Huliak sportminiszterhez kötődő módosítás újbóli elfogadásához 76 szavazatra van szükség, a koalíciós SNS-nek azonban vannak fenntartásai.
Ján Richter, a Smer frakcióvezetője ezzel kapcsolatban kedden elmondta: a miniszter ez ügyben még tárgyal a koalíciós partnerrel, az összes többi kormányjavaslatot a koalíció egységesen támogatni fogja.
Kapcsolódó cikkünk Somorja/Vágsellye/Érsekújvár/Komárom/Párkány/Ipolyság |
A közbeszédet országosan tematizálja a kaszinókra, játéktermekre vonatkozó törvény körüli hercehurca. Ám a városok ettől függetlenül is már évek óta igyekeznek hol jobban, hol mérsékeltebben korlátozni a hasonló helyek működését. Cikkünkben körbejártuk, mi a helyzet a délnyugat-szlovákiai magyarlakta városokban.
Bármilyen közéleti tétje is legyen annak, hogy a vonatkozó törvényt hogyan vagy épp hogyan nem módosítják a parlamentben, városról városra régóta fejfájást okoz a kaszinók és játéktermek működése az önkormányzatoknak – és természetesen a helyi lakosoknak is.
A kaszinók, játéktermek, nyerőgépek működési engedélyét minden esetben az Szerencsejáték-felügyeleti Hivatal (ÚRHH) adja ki, de azt, hogy pontosan hol működhetnek ezek a létesítmények a település területén, már a város szabja meg egy általános érvényű rendelettel – ezt a rendeletet veszi figyelembe a hatóság, amikor licenszet ad ki.
Kapcsolódó cikkünk
A szerencsejátékot szigorúbban kell szabályozni, és annak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az állami költségvetés bevételeihez, de nem az önkormányzatok rovására – jelentette ki Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke vasárnap az STVR O 5 minút 12 című vitaműsorában.
A politikus elmondta, hogy Rudolf Huliak (független) idegenforgalmi és sportminiszter szerencsejáték-törvényének módosítását, amelyet az államfő korábban megvétózott, hétfőn tárgyalja a koalíciós tanács.
„Ha Huliak úr szerint a javaslata százmilliókat hoz az államkasszába, mutassa meg, hogyan. De ne a városok és falvak kárára, és ne idézzen elő megosztottságot a családokban. A hazardírozás támogatása ellen vagyok, de a szabályozás szigorítása és a bevételek növelése mellett” – fogalmazott Šutaj Eštok.
Milan Majerský, a KDH elnöke üdvözölte az államfő vétóját, emlékeztetve, hogy pártja kezdettől ellenezte a módosítást. Majerský és Šutaj Eštok egyetértettek abban, hogy szerencsejáték engedélyezéséről helyi népszavazás nélkül nem szabad dönteni.
A Hlas elnöke a műsorban kijelentette: pártja miniszterei és képviselői készek bizalmat szavazni a kormánynak. „Ha most tartanák a szavazást, a Hlas 26 képviselője bizalmat adna a kabinetnek” – mondta.
Šutaj Eštok hozzátette, bízik abban, hogy az év végéig bemutathatják az új mentőszolgálati rendszer koncepcióját. Céljuk, hogy a sürgősségi ellátást nyújtó egészségügyi intézmények előnyben részesüljenek, és az államnak elsőbbségi joga legyen a döntéshozatalban. „Logikusnak tartom, hogy a rendszer az integrált mentési rendszer része legyen” – fogalmazott.
A korábban visszavont mentőszolgálati tender ügyében a pártelnök szerint az egészségügyi minisztériumnak be kell építenie a Főügyészség állásfoglalását a végleges javaslatba. Majerský ezzel kapcsolatban úgy vélte, a tender körüli káosz miatt Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszternek le kellene mondania.
Buszjáratok hozzák a szerencsevadászokat Somorjára
Mivel a magyarlakta dél-szlovákiai városok sora közel fekszik egy-egy országhatárhoz, ezért szinte nemzetközi vevőkört alakítottak ki maguknak. Ez a helyzet például Somorján.
A városban összesen két játékterem működik, mindkettő a 63-as főút mentén. Az egyik egy bevásárlóközpontban kapott helyet, míg a másik kimagasló emeletes épülete már messziről látható Dunaszerdahely felől a 63-as úton érkezők számára. Éjszakai kivilágításban is igen látványos, parkolója pedig a hétvégék folyamán rendszerint tele van.
Láthatóan jelentős forgalmat bonyolít, a környékről és három közeli nagyvárosból, Pozsonyból, Bécsből és Győrből is sokan érkeznek ide. Többeket a rendszerint ide érkező és innen induló buszjáratok hoznak és visznek.
A kaszinó épülete nem sokkal több mint egy évvel ezelőtt fejeződött be. Miután megnyitotta kapuit, a lakosok a sok környéken parkoló autóra panaszkodtak. Később ez változott, kialakítottak ugyanis az épületet körülvevő, mintegy 100 parkoló autónak helyet adó területet, ettől fogva csakis itt parkolnak a játékterembe érkezők. A szerencsejáték mellett szálláslehetőség is várja őket, többféle szoba közül is választhatnak.
Vágsellyén és Érsekújváron amennyire lehet, korlátozzák
Vágsellyén idén márciusban módosították a játéktermek és kaszinók működésére vonatkozó városi rendeletet. Az ülésre beterjesztett anyagban az állt, hogy a lakosság egészségének védelme, valamint a szerencsejáték-függőség csökkentése érdekében további szigorításokhoz folyamodott a testület.
Kapcsolódó cikkünk Vágsellye |
A város tiltakozása ellenére új engedélyt adott ki a Szlovák Szerencsejáték-szabályozó Hivatal egy kaszinó létesítésére Vágsellye Vágvecse városrészében.
Jozef Belický videónyilatkozatban tájékoztatta a lakosokat arról, hogy Komárom vezetésével közösen küzdenek az újabb kaszinók megnyitása ellen. Az önkormányzat feljelentést tett a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Ügyészségénél, valamint keresetet indított a közigazgatási bíróságon. A városvezetés bízik a Legfelsőbb Bíróság döntésében. Emellett folyamatosan egyeztetnek a Szlovák Szerencsejáték-szabályozó Hivatallal is, és arra kérik, vizsgálja felül korábbi döntését, illetve állítsa le a folyamatot.
Eddigi események
Idén augusztus 14-én részt vettünk a Komáromi Városi Hivatal sajtótájékoztatóján, ahol Keszegh Béla, Komárom polgármestere hangsúlyozta: „rólunk döntenek, de nélkülünk”.
Mint elmondta, újabb kaszinó megnyitását engedélyezték a belváros közelében, a határátkelőnél. Kiemelte, hogy nem csak őket érinti a probléma; a déli régió több településére is jelentős nyomás nehezedik.
Komárom vezetése ezért felvette a kapcsolatot Jozef Belickývel, mivel hasonló kérelem érkezett Vágsellyére is az Ariola társaság részéről. A vágsellyei vezetés akkor türelmet kért.
Tiltakoznak a polgármesterek
Egy dolog biztos: sem a vágsellyei, sem a komáromi polgármester nem ért egyet azzal az eljárással, amely szerint a helyi önkormányzatnak csupán véleményezési joga van abban, hogy a kaszinónyitás összhangban áll-e a közérdekkel. Ezen vélemény alapján a Szlovák Szerencsejáték-szabályozó Hivatal kiadja vagy elutasítja az engedélyt.
„Most ismét megjelent egy csehországi hátterű Ariola cég, amelynek egyértelművé tettem: nem vagyunk a kaszinók ellen, de nem szeretnénk a belvárosban több kaszinót. Így is van elég játékterem és kaszinó a városban. Az épület tulajdonosa is szorgalmazza a megnyitást. A kérelemre azt írtuk, hogy nem áll összhangban a város közérdekével” –
mondta az augusztusi sajtótájékoztatón Keszegh Béla.
„Úgy tűnik, a település véleménye nem meghatározó. Ez a mi problémánk: megkerülik a helyi önkormányzatot és a lakosok akaratát. Ez az önkormányzat megcsúfolása. Beadványt küldtünk a főügyészségre is, amelyben jeleztük, hogy számunkra ez a helyzet elfogadhatatlan” – tette hozzá.
Jozef Belický a mostani nyilatkozatában kiemelte: a város teljes területén jelenleg mindössze egy kaszinó működik a Vágvecse városrészben, illetve egy játékterem a központban. A többit sikerült bezáratni, valamint általános érvényű rendelettel megakadályozni újabbak megnyitását. A vasútállomásnál is bezártak egy játéktermet, és meghiúsították egy újabb megnyitását.
Ennek ellenére Vágsellyén, Komáromban és Vágbesztercén sem veszik figyelembe a városok tiltakozását.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Róluk döntenek, de nélkülük. Legalábbis így érzi Komárom vezetése. Újabb kaszinó megnyitását engedélyezte a Szlovák Szerencsejáték Szabályozó Hivatal közel a belvároshoz, a határátkelőnél. Keszegh Béla, Komárom polgármestere a mai városházi sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nem ők az egyetlenek, hatalmas most a nyomás a déli régió más településein is.
A város ellenvetése ellenére az illetékes hivatal újabb engedélyt adott ki, ami ellen szeretnének fellépni. Egyre több városban fordul elő, hogy a város álláspontját megkerülve adnak ki engedélyt. Párkányba és Dunaszerdahelyre is rengeteg kérelem érkezik.
Nem a belvárosban
„Eltérő eljárási folyamat van arra, hogy milyen a játéktermek és kaszinók jóváhagyása. Próbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy a belvárosban csökkenjen a kaszinók, játéktermek száma. Azokon a településeken, ahol teljesen betiltották ezek üzemeltetését, ott az illegális játéktermek kezdtek kinőni, és azzal sem jutnánk előbbre, hogy ha a szomszédos községben nyílna játékterem” –
fejtette ki Keszegh Béla.
Az Állami Számvevőszék mostani jelentéséről is szó volt a sajtótájékoztatón.
Ebben többek közt az áll, hogy a legnagyobb kihívást a jövőben az online-kaszinók jelenthetik. A községek hazárdjátékokból befolyó összbevétele a jelentés alapján 2018-ban még 21 millió euró volt, míg 2024-ben már csak 13 millió euró.
Mi az, hogy közérdek?
„Felhívnám a figyelmet arra, hogy míg az állam bevétele jelentősen növekszik, hozzávetőlegesen 360 millió euró volt, addig ebből amit az önkormányzatok kapnak, egyre kevesebb. Néhány évvel ezelőtt még 8-9 százalék között mozgott, most meg már csak 3,6 százalék. Az állam ezen egyre jobban keres, de a háttérbe szorulnak az egyes települések, ahol ezek a létesítmények működnek” – egészítette ki az elmondottakat Keszegh Béla.
Komárom vezetésa kapcsolatba lépett már Jozef Belickývel, Vágsellye polgármesterével, ahová hasonló kérelem érkezett az Ariola társaság részéről. Egyik polgármesternek sem tetszik, hogy az eljárás a kaszinók esetén a jelen pillanatban az, hogy csupán kikérik a helyi település véleményét, hogy a kaszinó nyitása összhangban van-e az adott helyen a közérdekkel. Ennek alapján kiadja a Szlovák Szerencsejáték Szabályozó Hivatal, avagy elutasítja az engedélyt.
Komáromi előzmények
A komáromi genézisről annyit tudtunk meg, hogy hosszabb ideje húzódó ez a történet. Fönt a határátkelőnél van egy épület, ahol már régebben is kaszinót nyitottak volna, ám a város vezetése minden tőle telhetőt elkövetett annak érdekében, hogy ne lehessen. „Most újra megjelent egy csehországi hátterű Ariola cég, amelynek egyértelműsítettem, hogy nem vagyunk a kaszinók ellen, de nem szeretnénk a belvárosban több kaszinót. Úgyis van elég játékterem és kaszinó a város területén. Most már az épület tulajdonosa is szorgalmazza, hogy ezt a kaszinót megnyissák. A kérelemre azt írtuk, hogy nincs összhangban a város közérdekével” – tudtuk meg a sajtótájékoztatón Keszegh Bélától.
A város azzal indokolta döntését, hogy a város kapujáról, egyfajta pihenő zónáról van szó, ahol elsősorban a turizmust fejlesztenék. A határátkelőhely közelében csodás kilátás nyílik a Dunára, ahol helyet kínálnak a pihenésre, felfrissülésre a város lakosainak és az ide látogatóknak. Sem Vágbesztercén, sem Vágsellyén nem résztvevője a kaszinó jóváhagyási eljárásának a város, a létesítmény megnyitásáról való tájékoztatást csupán tudomásul vételre kapták. Holott jelezték, hogy nincs szükség újabb kaszinóra a városban.
„Úgy tűnik, hogy a település véleménye nem meghatározó. Itt jön a mi problémánk. A település kiad egy véleményt, mégsem veszik figyelembe. Akkor is létesítenek kaszinót a városban. Megkerülik a helyi önkormányzatot és a helyi lakosok akaratát. Ez az önkormányzat egyfajta megcsúfolása. Beadványt küldtünk a főügyészségre is, amelyben leírjuk, hogy elfogadhatatlan számukra ez a helyzet” – mondta végezetül Keszegh Béla.
A város egész területén tilos a szerencsejáték-létesítmények működtetése, beleértve a szállodákat, moteleket, panziókat, kereskedelmi és szolgáltató épületeket, továbbá a lakóépületeket. A város tiltakozása ellenére azonban a Vágvecse városrészben mégis tervezik egy új kaszinó építését.
Jozef Belický, Vágsellye polgármestere a napokban úgy nyilatkozott, városuk teljes területén jelenleg mindössze egy kaszinó működik az említett városrészben, illetve egy játékterem a központban. A többit sikerült bezáratni, valamint általános érvényű rendelettel megakadályozni újabbak megnyitását.
Érsekújvárban egy kaszinó és tizenöt játékterem működik. A helyi testület korábban, 2023 áprilisában már szigorította a játéktermek működtetését szabályozó városi rendeletet, de 2024 decemberében a testület úgy döntött, nem engedélyezi újabb játéktermek és kaszinók megnyitását.
Komáron az önkormányzatok szavát erősítené – de pragmatikus is
A városban idén közvetlenül az Erzsébet híd mellé tervezett kaszinó borzolta a kedélyeket. Az önkormányzat állásfoglalása szerint sem turisztikai, sem városképi szempontból nem volna kívánatos, ha egy kaszinó fogadná és búcsúztatná a hídon közlekedőket.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Róluk döntenek, de nélkülük. Legalábbis így érzi Komárom vezetése. Újabb kaszinó megnyitását engedélyezte a Szlovák Szerencsejáték Szabályozó Hivatal közel a belvároshoz, a határátkelőnél. Keszegh Béla, Komárom polgármestere a mai városházi sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nem ők az egyetlenek, hatalmas most a nyomás a déli régió más településein is.
A város ellenvetése ellenére az illetékes hivatal újabb engedélyt adott ki, ami ellen szeretnének fellépni. Egyre több városban fordul elő, hogy a város álláspontját megkerülve adnak ki engedélyt. Párkányba és Dunaszerdahelyre is rengeteg kérelem érkezik.
Nem a belvárosban
„Eltérő eljárási folyamat van arra, hogy milyen a játéktermek és kaszinók jóváhagyása. Próbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy a belvárosban csökkenjen a kaszinók, játéktermek száma. Azokon a településeken, ahol teljesen betiltották ezek üzemeltetését, ott az illegális játéktermek kezdtek kinőni, és azzal sem jutnánk előbbre, hogy ha a szomszédos községben nyílna játékterem” –
fejtette ki Keszegh Béla.
Az Állami Számvevőszék mostani jelentéséről is szó volt a sajtótájékoztatón.
Ebben többek közt az áll, hogy a legnagyobb kihívást a jövőben az online-kaszinók jelenthetik. A községek hazárdjátékokból befolyó összbevétele a jelentés alapján 2018-ban még 21 millió euró volt, míg 2024-ben már csak 13 millió euró.
Mi az, hogy közérdek?
„Felhívnám a figyelmet arra, hogy míg az állam bevétele jelentősen növekszik, hozzávetőlegesen 360 millió euró volt, addig ebből amit az önkormányzatok kapnak, egyre kevesebb. Néhány évvel ezelőtt még 8-9 százalék között mozgott, most meg már csak 3,6 százalék. Az állam ezen egyre jobban keres, de a háttérbe szorulnak az egyes települések, ahol ezek a létesítmények működnek” – egészítette ki az elmondottakat Keszegh Béla.
Komárom vezetésa kapcsolatba lépett már Jozef Belickývel, Vágsellye polgármesterével, ahová hasonló kérelem érkezett az Ariola társaság részéről. Egyik polgármesternek sem tetszik, hogy az eljárás a kaszinók esetén a jelen pillanatban az, hogy csupán kikérik a helyi település véleményét, hogy a kaszinó nyitása összhangban van-e az adott helyen a közérdekkel. Ennek alapján kiadja a Szlovák Szerencsejáték Szabályozó Hivatal, avagy elutasítja az engedélyt.
Komáromi előzmények
A komáromi genézisről annyit tudtunk meg, hogy hosszabb ideje húzódó ez a történet. Fönt a határátkelőnél van egy épület, ahol már régebben is kaszinót nyitottak volna, ám a város vezetése minden tőle telhetőt elkövetett annak érdekében, hogy ne lehessen. „Most újra megjelent egy csehországi hátterű Ariola cég, amelynek egyértelműsítettem, hogy nem vagyunk a kaszinók ellen, de nem szeretnénk a belvárosban több kaszinót. Úgyis van elég játékterem és kaszinó a város területén. Most már az épület tulajdonosa is szorgalmazza, hogy ezt a kaszinót megnyissák. A kérelemre azt írtuk, hogy nincs összhangban a város közérdekével” – tudtuk meg a sajtótájékoztatón Keszegh Bélától.
A város azzal indokolta döntését, hogy a város kapujáról, egyfajta pihenő zónáról van szó, ahol elsősorban a turizmust fejlesztenék. A határátkelőhely közelében csodás kilátás nyílik a Dunára, ahol helyet kínálnak a pihenésre, felfrissülésre a város lakosainak és az ide látogatóknak. Sem Vágbesztercén, sem Vágsellyén nem résztvevője a kaszinó jóváhagyási eljárásának a város, a létesítmény megnyitásáról való tájékoztatást csupán tudomásul vételre kapták. Holott jelezték, hogy nincs szükség újabb kaszinóra a városban.
„Úgy tűnik, hogy a település véleménye nem meghatározó. Itt jön a mi problémánk. A település kiad egy véleményt, mégsem veszik figyelembe. Akkor is létesítenek kaszinót a városban. Megkerülik a helyi önkormányzatot és a helyi lakosok akaratát. Ez az önkormányzat egyfajta megcsúfolása. Beadványt küldtünk a főügyészségre is, amelyben leírjuk, hogy elfogadhatatlan számukra ez a helyzet” – mondta végezetül Keszegh Béla.
Keszegh Béla polgármester megkeresésünkre most elmondta, az önkormányzat ügyészségi szinten megtámadta az engedély kiadását, ám az ügymenet még nem zárult le. Ami a játéktermek és kaszinók működésének törvényi szabályozását illeti, Keszegh annak örülne, ha a paragrafusok az önkormányzatok javára változnának. Konkrétan azt szeretnék elérni, hogy a települések véleménye megkerülhetetlen legyen az engedélyezés során. Mert most ugyan kifejezhetik egyet nem értésüket, az adott kaszinó azonban ettől még gond nélkül zöld fényt kaphat.
„Milyen véleményező szerv vagyunk, ha a saját városunkban nem mondhatjuk meg, hogy hova mit szeretnénk?“ – tette fel a fő kérdést, némi felháborodással a hangjában. A komáromi polgármester emellett szívesen látná azt is, ha a módosításoknak köszönhetően növekednének az szerencsejátékból származó önkormányzati bevételek. Tavaly egyébként ebből 315 ezer euró bevétele volt Komáromnak.
Keszegh ugyanakkor igyekszik pragmatikusan tekinteni a kaszinókra és játéktermekre, aminek számos oka van. Előbbiből jelenleg csak egy működik Komáromban, egészen pontosan az Európa Hotelben.
„Jelen pillanatban ők a legnagyobb szállásadó a városban. Erre a szálláskapacitásra nagyon nagy szüksége van Komáromnak. Emellett nem lefóliázott kirakatokat látunk az utcán, hanem egy éttermet“
– fejtegette, ám hozzátette, hogy a város az ő kaszinójuk működéséhez sem járult hozzá, ám ennek ellenére megkapták az engedélyt.
A polgármester szerint ezen felül számolni kell a játéktermek elhelyezkedésével is. A város több pontján gyakorlatilag mindegyikük csendben, rendezetten működik, ahova nem engednek be akárkit.
„Emellett az is lényeges, hogy világszinten bebizonyosodott: ahol teljesen betiltották a játéktermeket, ott elszaporodott a fekete, vagyis az illegális játék“
– fűzött hozzá egy további érvet. Végül arra is utalt, hogy a szerencsejátékok műfajában ugrásszerűen növekszik az online tér szerepe, míg a fizikai játéktermek és kaszinók szerepe csökken.
Párkányban az engedély lejártáig működhetnek – utána csak hotelekben
A párkányi képviselő-testület még tavasszal hozott egy általános érvényű rendeletet, ez pedig május 8-án lépett hatályba. E szerint Párkányban egyetlen új, nyitni szándékozó kaszinó sem működhet, továbbá kulturális és nyilvános szórakozást biztosító intézmények épületében, motelekben és panziókban, valamint üzleteknek és szolgáltatásoknak helyet adó épületekben sem.
Kimondottan kaszinó csak egyetlen helyen tarthat nyitva rendesen, mégpedig hotelekben.
A párkányi rendelet továbbá megszabja az eddig és mindmáig működő, még érvényes engedéllyel működő játéktermek és nyerőgépes helyiségek egymástól és iskoláktól, nevelési és szociális intézményektől való távolságát is. A rendelet szerint ezek nem lehetnek egymástól 200 méterre közelebb és ugyanakkor nem lehetnek az iskoláktól, nevelési és szociális intézményektől 500 métertől közelebb.
Mindez ezt jelenti, hogy a most még érvényes engedéllyel rendelkező játéktermek és nyerőgépes termek továbbra is működhetnek – ámde mihelyst lejár a licenszük, az egyik vagy a másik feltételnek nem fognak tudni megfelelni. Párkány tehát – várhatóan 2028-tól –, így söpri ki városból a játéktermeket,
kaszinót pedig csak az fog tudni majd üzemeltetni, aki klasszikus hotelt épít.
Ipolyságon nem kiemelkedő jelenség
Ipolyságon bár többen üzemeltetnek szerencsejátékon alapuló vállalkozást, különösebb problémát nem okoz a helyiek életében.
„Külön, a szerencsejátékhoz köthetően nincs nagyobb probléma a város területén. Természetesen az egyénekre történő káros hatásai itt is megvannak, de a statisztikák nem mutatják a közbiztonság romlását ezek miatt. Régebben felmerült az ötlet, hogy az egész város területén be legyen szüntetve a szerencsejáték, de egyelőre nem érkezett konkrétabb kezdeményezés“
– mondta megkeresésünkre Zachar Pál, Ipolyság polgármestere.
Hozzátette, hogy ha valaki kezdeményezésére az aláírások össze is jönnek, illetve a testület elfogadja, akkor is egy 10 éves folyamatról kell beszélni. „Látjuk, hogy a törvények miként változnak, s rendszeresen bele is nyúlnak“ – tette hozzá. Azt is kiemelte, hogy a megerősített városi rendőrség maximálisan odafigyel a közbiztonságra, köztök ezekre a helyekre is, de egyelőre ellenőrzés alatt tudják tartani a szerencsejátékot.
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy törvényből adódóan van valamennyi bevétele a városnak az ilyen típusú vállalkozások tevékenységéből, de ez nem egy hatalmas összeg, nem olyan kiemelkedő, ami elbillentené a mérleget az igen vagy a nem irányába. „Ipolyság esetében ez nem mérvadó szempont“ – tette hozzá.
Rákérdeztünk arra is, hogy esetleg a városon átvonuló kamionforgalom, a kamionosok befolyásolják-e a szerencsejátékot kínáló vállalkozások működését. Zachar válaszában kifejtette, hogy nem tartja valószínűleg, ugyanis a kamionparkolók a város szélén vannak, illetve a kamionosoknak egy elég komolyan megszabott időrendjük van, nem tudnak ez miatt sokat időzni Ipolyságon. Külön kiemelte, hogy például a Covid-karantén alatt volt olyan vállalkozás, ami kénytelen volt bezárni forgalomhiány miatt.
(vp, kj, száz, buch, kzs)
Az ülés elején a képviselőknek vissza kell térniük a Környezetvédelmi Alapról szóló törvény módosításához is, amelyről az előző ülésen megszavazták, hogy gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalják – majd berekesztették az ülést.
A javaslatot, amely növelné Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter kompetenciáit az alap forrásainak elosztását illetően, várhatóan elfogadja a parlament – jelezte Richter a keddi sajtótájékoztatóján.
Huliak ugyanakkor korábban kilátásba helyezte, hogy csak módosítással lenne hajlandó támogatni a javaslatot, és csak akkor, ha az SNS támogatni fogja a szerencsejáték-törvény esetében az elnöki vétó megtörését.
Kapcsolódó cikkünk
Miután a koalíció kedden megszavazta, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják a Környezetvédelmi Alapra vonatkozó módosítást, hirtelen berekesztette a parlamenti ülést.
A Környezetvédelmi Alap a környezetvédelmi minisztérium felügyelete alá tartozik. A módosítás értelmében Tomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcavezető nagyobb jogköröket kapna az alap pénzeszközeinek elosztásában. Ez utóbbi bevételei főként a kibocsátási kvóták értékesítéséből származnak, ami évente több százmillió eurót jelent.
A kormány jogalkotási tanácsa kifogásolta a törvénnyel kapcsolatban a gyorsított eljárást. Figyelmeztetett, hogy a javasolt módosítások nem indokolják az eljárás sürgősségét.
A házszabály és az alkotmány szerint a gyorsított törvényhozási eljárás csak kivételes esetekben alkalmazható, például ha súlyos gazdasági vagy társadalmi válsághelyzet, vagy az állampolgárok alapvető jogait és szabadságait fenyegető veszély áll fenn.
A koalíció ugyanakkor a gyorsított eljárás alkalmazását gyakran arra használja fel, hogy megkerülje egy jogszabály-tervezet kapcsán a társadalmi egyeztetést, korlátozva az ellenzék és a szakmai szervezetek beleszólását.
Tarabát az ellenzék most éppen emiatt bírálta: a módosítás kapcsán ugyanis nem egyeztetett az önkormányzatokkal és a szociális partnerekkel – a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel sem.
Hol ebben a logika?
A gyorsított eljárás jóváhagyása után általában rögtön megkezdődik a szóban forgó jogszabály első olvasatban való tárgyalása, most azonban az ülés berekesztése miatt ez elmaradt, és leghamarabb a következő ülésen, november végén kerülhet rá sor. Így aztán a gyorsított eljárás megszavazása furcsa lépés.
„Ez a koalíción belüli megállapodás eredménye”
– közölte újságírói kérdésre Peter Žiga, a Hlas parlamenti alelnöke, aki nem kívánta részletesebben kommentálni az ügyet. Róbert Puci (Hlas) képviselő annyit tett hozzá, hogy Tarabának még be kell építenie az EU észrevételeit a javaslatba.
Egy csomó mást is áttoltak novemberre
„Ez a parlamenti demokrácia kigúnyolása”
– reagált az SaS képviselője, Mária Kolíková, aki szerint az ülés lezárása valószínűleg azt mutatja, hogy a koalíción belül „nem zárult le a politikai biznisz”. Az ellenzék elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a Környezetvédelmi Alapról való vitát a hazárdjátéktörvényről szóló szavazás utáni megromlott viszonyok miatt halasztották el.
Kapcsolódó cikkünk
A csütörtöki parlamenti ülésnapon alaposan megosztotta a képviselőket a Rudolf Huliak szerencsejátékos törvénytervezete. Egy ponton még Peter Kotlár is az ellenzékkel szavazott, de végül megszavazták a törvényt.
Az elhúzódó vitát több alkalommal is szüneteltették, de este kilenc órakor végül megszavazták, néhány fontos változással.
SNS, az ideiglenes hős
A legkisebb koalíciós párt, az SNS képviselői eleve elégedetlenkedtek a rövidített eljárásban tárgyalt törvény kapcsán, ami mindössze néhány napja került a törvényhozás elé. A tervezettel eleve rengeteg probléma van a kritikusok szerint: Huliak azt szerette volna elérni, hogy az állami szerencsejáték-vállalat, a Tipos venné át a lejáró licenc-szel rendelkező kaszinók üzemeltetését, így automatikusan meghosszabbodna azok működési engedélye.
A felvetéssel több probléma is akadt. A változást követően például a szerencsejátékok működtetése teljesen az állam kezébe kerül, az önkormányzatok pedig az eredeti tervek szerint elveszítettek volna minden ellenőrzési lehetőséget a szerencsejátékok felett.
Peter Kotlár, aki a leginkább járványügyi kormánybiztosként szerepel a hírekben, valószínűtlen hősként tűnt fel a parlamenti vitában: váratlanul nem szavazta meg a tervezetet és még meg is tapsolták az őt gyakran kritizáló ellenzéki képviselők. Andrej Danko (SNS) szerint a járványügyi biztos különvéleménye érthető, még akkor is, ha nem egyeztek meg a kiszavazásról. Kotlár úgy vélte, hogy az egész tervezetet vissza kéne vonni és újra átgondolni a szabályozást.
Danko szerint furcsa, hogy Huliak a Tipos feladatköreinek megszerzése után hirtelen elkezdi kiterjeszteni az állami szerencsejáték-vállalat hatásköreit, miközben a hazárdjáték csak egyfajta szükséges rossz. A politikus egy ponton a láncfűrésszel való rendrakáshoz hasonlította Huliak kísérletét a szerencsejáték szabályozására.
Az SNS végül a legutolsó pillanatban nem akadályozta aktívan a törvény elfogadását: a frakció ugyan nem szavazott a tervezet mellett, viszont jelezte a jelenlétét – így az egyszerű többség, 71 szavazat is elégnek bizonyult. Az ellenzék hiányzott a voksolásról.
Az ellenzék is tiltakozott
Az ellenzéki képviselők nem értettek egyet Huliak tervezetével és egyöntetűen állították, hogy a törvény káros. Az ellenérvek között két fontos tényező tűnt fel: egyrészt az önkormányzatok lehetőségei valóban radikálisan szűkülnének arra, hogy önhatalmúlag korlátozzák a kaszinók és játéktermek működését.
A másik kritikus fejlemény, hogy a következő időszakban lejáró engedéllyel rendelkező, szerencsejátékkal foglalkozó létesítmények létezését mesterségesen meghosszabbítja, gyakorlatilag mentőövet dobva nekik – néhány létesítmény ugyanis a megszűnésre számíthatna az önkormányzatok miatt.
A két fő probléma mellett szinte eltörpül, hogy változna az ünnepnapokra vonatkozó szabályozás és az sem teljesen világos, hogy hol kötne ki a Tipos borítékolhatóan megemelkedő nyeresége. Furcsa továbbá, hogy a konszolidáció idején nem nőne a kaszinókra kivetett adók és járulékok mértéke. Ennek megfelelően a KDH, az SaS, vagy a Szlovákia mozgalom is teljesen elfogadhatatlannak tartja Huliak terveit.
Ment erőből
A parlament rövidített eljárásban tárgyalta a törvényjavaslatot és a héten akadály nélkül második olvasatba utalta a szabályozást. Kotlár egyéni akciója és az SNS kibukó elégedetlensége azonban megakasztotta a lendületet. A kormánykoalíció végül mentette a menthetőt és egy jelentős módosítással fogadta el az eredeti terveket, ami ellentmond Huliak szándékának: szükség lesz az önkormányzat beleegyezésére ahhoz, hogy a Tipos által átvett kaszinók működjenek. Legalábbis elvben: a tiltakozó ellenzék szerint az új szabályozás annyira homályos, hogy több értelmezésre is lehetőséget ad.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Novembertől az egyes községek a területi hatáskörükben betilthatják a hazárdjátékok űzését anélkül is, hogy a község lakosai ezt petícióban kérnék. Ez a hazárdjátékokról szóló törvény módosításából következik, amelyet kedden fogadott el a parlament.
Eddig a hazárdjátékok űzését tiltó, általánosan kötelező érvényű rendelet elfogadásának feltétele egy olyan petíció benyújtása volt, melyet az adott község lakosainak legalább 30 százaléka, illetve Pozsony és Kassa esetében a polgárok legalább 15 százaléka támogatott. A törvénymódosítás beterjesztői azzal érvelnek, hogy az EU-tagállamok jogrendjeiben sehol sem szerepel a petíció benyújtásának feltétele.
A módosított jogszabály értelmében az iskolák, a szociális intézetek, a nem szerfüggőségek kezelésére szolgáló intézetek és a diákszállók mellett tilos lesz játéktermet elhelyezni a felsorolt létesítményektől számított 500 méteres, vízszintesen mért távolságon belül, amennyiben erről a község külön rendelkezik. Eddig a törvény által megszabott minimális távolság 200 méter volt.
A módosítás célja továbbá erősíteni a Szerencsejáték-felügyeleti Hivatal hatáskörét és hatékonyságát. A jogszabály értelmében bezárhatják azt a kaszinót vagy játéktermet, amely esetében fennáll a gyanú, hogy törvénysértő módon üzemeltetik, illetve a játékgépeket nem lehet lefoglalni. Amennyiben szándékosan akadályozzák ezeknek a berendezéseknek az eltávolítását, a hivatal munkatársai felhatalmazást kapnak ezen akadályok elhárítására.
A jogszabály értelmében továbbá indoklás nélkül le lehet majd váltani a Szerencsejáték-felügyeleti Hivatal igazgatóját vagy bármely tanácstagot.
A törvénymódosítás november 1-jével lép hatályba.
Marek Hattas (Za ľudí) nyitrai polgármester megjegyezte, hogy az utóbbi időben nehéz volt megszerezni a polgárok több mint 30 százalékának aláírását. A törvény elfogadása után tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy a képviselőket az adott város vagy község lakosai választják meg, ezért a hazárdjátékok betiltása terén teljes körű legitimitást élveznek. Jana Žitňanská, a Za ľudí frakcióelnöke hozzátette: egyes tanulmányok szerint az állam annak az összegnek, amely a játéktermekből folyik be, a hatszorosát költi a hazárdjátékok negatív következményeinek helyrehozására.
Az ellenzék azért is bírálta az ülés idő előtti berekesztését, mert nem volt lehetőség az ellenzéki javaslatok, illetve a miniszterek leváltására vonatkozó indítványok, valamint a teljes kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány megtárgyalására, amelyeket már többször elhalasztottak. Némelyiket még az év elején, januárban nyújtották be.
Ismét elhalasztották a Covid-amnesztiákról szóló, Peter Pellegrini államfő által megvétózott törvény vitáját is, amelyről eredetileg még júniusban kellett volna vitázni.
A meg nem vitatott pontokat a következő rendes ülésre tolták át, amely november 25-én kezdődik.
A parlamentnek foglalkoznia kellene a Covid-amnesztiákról szóló, szintén megvétózott törvénnyel is, amelyet már többször elhalasztottak. Pellegrini azért utalta vissza a törvényt, mert nem ért egyet azzal, hogy mindenkit kártalanítsanak, akit a járvány idején bármilyen intézkedés megszegése miatt megbírságoltak.
Csütörtökön a kérdések órája után az Alkotmánybíróság elnökének kellene felszólalnia a plénumban, Richter ugyanakkor ma kilátásba helyezte, hogy a felszólalást későbbre halaszthatják. Ivan Fiačan a hiányzó alkotmánybíró megválasztásának ügyében kíván felszólalni, mivel a képviselőknek két év alatt sem sikerült megválasztaniuk az új alkotmánybíró-jelölteket.
A Hlas várhatóan nem fogja támogatni Ráž leváltását
A képviselők programján több egyéb olyan javaslat is szerepel, amelyek megtárgyalását már többször elhalasztották. Ezek között vannak ellenzéki indítványok miniszterek leváltására, valamint a teljes kormány elleni bizalmatlansági indítvány is, amelyet még januárban nyújtottak be. Az ellenzék Matúš Šutaj Eštok, Kamil Šaško (mindkettő Hlas), Tomáš Taraba (SNS-jelölt), Robert Kaliňák (Smer–SD) és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) miniszterek leváltását is követeli. A napokban Samuel Migaľ (független) és Jozef Ráž (Smer-jelölt) leváltására is érkezett indítvány. A közlekedésügyi miniszternek az ellenzék szerint a vonatbalesetek miatt kellene távoznia.
Bár korábban a Hlas elnöke is utalt rá, hogy Rážnak le kellene vonnia a politikai konzekvenciát, Richter a keddi sajtótájékoztatón kizárta, hogy a Hlas támogatná az ellenzéki indítványt a miniszter leváltására.
Kapcsolódó cikkünk
Közösen kezdeményezi az ellenzék Jozef Ráž közlekedési miniszter (Smer-jelölt) menesztését.
A rendkívüli parlamenti ülés összehívására irányuló javaslatot a Szlovákia Mozgalom adta be, amelyhez a többi ellenzéki parlamenti párt, a KDH, a PS és az SaS is csatlakozott – erősítette meg Grendel Gábor képviselő.
A beadvány már a parlament iktatójába került, így a házelnöknek a törvény értelmében hét napon belül össze kell hívnia a rendkívüli ülést, amelyen a miniszter sorsáról vitáznak majd.
Az ellenzék emlékeztetett, hogy Ráž a közelmúlt vasúti balesetei után magától felajánlotta lemondását, de Robert Fico miniszterelnök azonban visszautasította azt. A pártok azt várják, hogy a koalíciós Hlas is melléjük áll, mivel a balesetek után ők is Ráž menesztését követelték.
Kapcsolódó cikkünk
Nem maradt személyi következmény nélkül a Bazin közelében történt vonatbaleset: Jozef Ráž közlekedési miniszter az előzetes ígéreteknek megfelelően leváltotta Peter Helexát, a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) vezérigazgatóját.
A tisztviselőt Ivana Piňosová váltja. Helexa a Hlas jelöltjének számított a pozícióra, de a Smer politikusaként ténykedő Ráž egyeztette a lépést a második legnagyobb koalíciós partnerrel.
Maga a miniszter a helyén marad annak ellenére is, hogy rendszerszintűnek tűnő problémák jelentkeztek a vasúton: a bazini ütközés már a második, több tucatnyi sérültet követelő vonatbaleset volt, amely az elmúlt egy hónapban történt.
A két szerelvény ráadásul egy felújított szakaszon rohant egymásba. Ráž a szociális hálón közölte, tiszteletben tartja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem fogadta el a lemondását. A miniszter tervet dolgoz ki a központi vasútvonalak ETCS-rendszerrel való feleszerelésére.
Kapcsolódó cikkünk
A vasárnapi bazini vonatbaleset után több mint hetvenen szorultak orvosi ellátásra, közülük tizenhárman továbbra is kórházban maradtak.
A legsúlyosabb eseteket a Pozsonyi Egyetemi Kórházban kezelik: három embernél mellkasi és hasi sérüléseket diagnosztizáltak, őket megműtötték, és már nincsenek életveszélyben. A betegek állapota stabil, folyamatos megfigyelés alatt állnak. Egy gyermek továbbra is a gyermekkorházban kap ellátást.
A két szerelvényen több mint ezer utas tartózkodott, így a mentés gyorsasága és a kórházak közelsége kulcsszerepet játszott abban, hogy a tragédia nem követelt halálos áldozatokat. Összesen 79 sérültet szállítottak a pozsonyi kórházakba, ahol az orvosi csapatok összehangoltan látták el őket. A legtöbben agyrázkódást, töréseket és zúzódásokat szenvedtek.
A neurológiai osztályon fekvő sérültek közül többen még mindig sokkos állapotban vannak. Katarína, aki Nagyszombatból utazott a fővárosba, elmondta, hogy a baleset pillanatára nem emlékszik. „A folyosón álltam, mert nem volt ülőhely. Aztán csak arra emlékszem, hogy a földön tértem magamhoz” – idézte fel a fiatal nő.
A helyszínen az utasok is segítették egymást, köztük orvostanhallgatók, akik azonnal megkezdték a sebesültek ellátását, amíg a mentők a helyszínre érkeztek. A szakemberek szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy senki sem szenvedett végzetes sérülést a súlyos vasúti balesetben.
(tvnoviny)
A változást már nem Peter Helexa vezényli le, mivel a vezérigazgatót Ráž a ZSSK teljes elnökségével együtt menesztette. A lépés nem váratlan, Robert Fico miniszterelnök már tegnap kilátásba helyezte, hogy személyi következményei lesznek a vasúti incidensnek. Az állami vállalat igazgatásával ideiglenesen megbízott Ivana Piňosová a Szlovák Posta, a ZSSK Cargo és a Szlovák Útkezelő Vállalat menedzsmentjében is megfordult. Rastislav Glasa és Miroslav Klich a Szlovák Vasúttársaság belső struktúráiból érkeznek. Kiemelt feladatuk a miniszter szerint a mozdonyvezetőkre vonatkozó előírások szigorúbb betartása lesz, akár iskolázásokat is elrendelhetnek a személyi állomány számára.
A jövőre nézve az egyik legfontosabb kérdés a hasonló ütközéseket elvben megelőzni hivatott ETCS-rendszerek bebiztosítása. Bár a vágány és az egyik szerelvény is rendelkezett a biztonsági rendszerrel, a félreértések miatt sínre futó vonatot nem szerelték fel az ETCS moduljával. Jelenleg 89 szerelvény rendelkezik a rendszerrel, további ötvenöt pedig beszerelés alatt áll. Ráž szerint ez előrelépés, ugyanis az előző kormány idején egyetlen szerelvényt sem modernizáltak ezen a téren. Ugyanakkor szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az első ETCS-rendszerek még 2010 után, a Radičová-kormány idején kerültek a vonatokra, hogy utána egy évtizedig – beleértve három Fico-kormány ténykedését – ne történjen a modernizáció ügyében semmilyen érdemi előrelépés.
Amennyiben a kölcsönös üzengetés nem marad abba, Ferenčák – és a párt – három lehetőség közül választhat. Elképzelhető, hogy a képviselő hivatalosan is függetlenként folytatja a parlamentben, a koalíció pedig elveszít egy újabb értékes mandátumot. Kiindulva az előző válságból, Robert Fico ezt a megoldást nagyon szeretné elkerülni.
Az is lehet viszont, hogy a poprádi polgármester ismét kap egy visszautasíthatatlan ajánlatot és az államigazgatásban, vagy nagykövetként folytatja. Végül pedig még mindig nem lehet teljesen kizárni azt sem, hogy a Hlas valamiféle megegyezésre jut Ferenčákkal, visszaül a padsorokba és tovább támogatja a törvényjavaslatokat – de az előző évek tapasztalataiból kiindulva meglehetősen megbízhatatlanul teszi majd ezt.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
