A Ferenc pápa által március 20-án aláírt és április 5-én, nagyszerdán közzétett Vocare peccatores (Bűnösöket meghívni) kezdetű motu proprio célja, hogy az Egyházi Törvénykönyvben (Codex Iuris Canonici, CIC) 2021-ben bevezetett változtatásokat a Keleti Egyházak Kánonjainak Törvénykönyvében (Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium, CCEO) is elvégezze, megőrizve a keleti egyházjog sajátosságait.
Az új törvény 2023. június 29-én lép hatályba. A mostani szabályozás előzménye a Ferenc pápa által 2021-ben kiadott Pascite gregem Dei (Legeltessétek Isten nyáját) kezdetű apostoli konstitúció, mely módosította a CIC VI. könyvét az Egyház büntetőjogi rendelkezéseiről. Ez valójában a XVI. Benedek pápa által elindított revíziós munka folytatása volt.
„Ahhoz, hogy megfelelően válaszoljunk az Egyház szükségleteire szerte a világon – magyarázza Ferenc pápa a motu propio formájú apostoli levelében – nyilvánvalóvá vált, hogy felül kell vizsgálni a Szent II. János Pál által 1983. január 25-én közzétett kánonjogi kódex büntetőjogi szabályozásait. Ennek jegyében módosították a törvényt, hogy lehetővé tegyék a lelkipásztorok számára annak rugalmasabb, üdvözítő és javító jellegű eszközként való használatát, annak érdekében, hogy azonnali és lelkipásztori szeretettel végzett alkalmazásával elkerüljék a súlyosabb bajokat és enyhítsék az emberi gyengeség okozta sebeket.” A latin törvénykönyv revidiált VI. könyve 2021. december 8-án lépett hatályba.
A most kiadott dokumentum rámutat, hogy az Üdvözítő irgalmas szemével tekint a bűnösökre. A pápa megerősítette, hogy „a felebaráti szeretet konkrét és nélkülözhetetlen követelménye nemcsak az Egyház, a keresztény közösség és az esetleges áldozatok felé érvényes, hanem a bűncselekményt elkövetők felé is, akiknek egyszerre van szükségük irgalomra és az egyházi helyreigazításra. A múltban sok kárt okozott az Egyházban a felebaráti szeretet gyakorlása és – ahol a körülmények és az igazságosság megkívánja – a fegyelmi eljáráshoz fordulás közti intim kapcsolat hiányos értelmezése.
Ferenc pápa motu propriója megállapítja, hogy az Egyházban a büntetés célja az igazságszolgáltatás helyreállítása, a bűnös kiigazítása, valamint a vétség és a kár jóvátétele. A lelkipásztorok tehát gondoskodásukról tanúskodnak, amikor megpróbálják javítani a bűnt elkövető keresztények magatartását.
Juan Ignacio Arrieta prelátus, a Törvényszövegek Dikasztériumának titkára szerint az új normák sokkal világosabban határozzák meg, mikor kell az egyházi hatóságnak közbeavatkoznia bűncselekmények esetén. Pontosabbak a lehetséges szankciók is, amelyeket mind világosabban kell meghatározni. A keleti egyházfegyelmet most sok szempontból harmonizálták a latin szabályozással, például a kiskorúak bántalmazása esetében és a szentségek védelme terén.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
