Az emberek ítélkeznek, még ha Máté 7:1-2. evangéliuma azt is mondja: ,,Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” – ez a parancsolat hívők és hitetlenek közt egyaránt ismert, ám kevésbé gyakorolt. Így a regnáló Ferenc pápáról is ki így, ki úgy vélekedik. Véleményem szerint rendkívül emberközeli, és tudatosan, vagy ösztönösen, de érthető módon, az emberek nyelvén szól olyan kérdésekben is, melyekben a legtöbben elbizonytalanodnak, vagy épp megosztóak.
Január 5-i beszéde azonban a 2023-as év himnusza is lehetne bárki számára:
“Lehetnek hibáid, szoronghatsz, sőt dühös is lehetsz, de ne felejtsd el, hogy az életed a legnagyobb vállalkozása a világon. Csak te tudod megakadályozni, hogy csődbe menjen. Sokan értékelnek, csodálnak és szeretnek.
Ne feledd, hogy boldognak lenni nem vihar nélküli égbolt, balesetmentes út, fáradtságmentes munka, csalódások nélküli kapcsolatok.
Boldognak lenni annyi, mint erőt találni a megbocsátásban, reményt a csatákban, biztonságot a félelem szakaszában, szeretetet a viszályban. Nem csak a mosolyt élvezni kell, hanem a szomorúságot is elmélkedni. Nem csak a sikereket kell ünnepelni, hanem a kudarcokból is tanulságokat kell levonni. Nem csak örülni kell a tapsnak, hanem anonimitásban is örülni kell.
Boldognak lenni nem a végzet végzete, hanem teljesítmény azoknak, akik tudnak önmagukban utazni. Boldognak lenni annyi, mint abbahagyni áldozatnak érezni magad és a végzeted szerzőjévé válni. A sivatagokon való átkelés, de mégis képesek vagyunk megtalálni az oázist a lelkünk mélyén. Köszönetet mondani Istennek minden reggelért, az élet csodájáért.
Boldognak lenni azt jelenti, hogy nem félsz a saját érzéseidtől. Azért, hogy beszélhessek rólad. Az, ha van bátorságod meghallani a „nem”-et. Bizalom a kritikával szemben, még akkor is, ha indokolatlan. Puszit adni a gyerekeidnek, kényeztetni a szüleidet, költői pillanatokat élni a barátokkal, még akkor is, ha bántanak minket.
Boldognak lenni annyi, mint élni hagyni azt a lényt, amely mindannyiunkban él, szabadon, örömtelien és egyszerűen.
Érettség kell ahhoz, hogy azt mondhassam: „Hibáztam”.
Az, hogy legyen bátorságod kimondani, hogy „sajnálom”.
Érzékenység kell ahhoz, hogy azt mondd: „szükségem van rád”.
Az a képesség, hogy azt tudd mondani, hogy „szeretlek”.
Legyen az életed a boldogság lehetőségeinek kertje …
Hogy tavasszal örömszerető legyen. Télen a bölcsesség szerelmese.
És amikor hibázol, kezdd elölről az egészet.
Mert csak akkor leszel szerelmes az életbe. Rá fogsz jönni, hogy a boldogsághoz nem tökéletes életed van. De használd a könnyeket a tolerancia öntözésére.
Használd a veszteségeidet a türelem edzésére.
Használd a hibáidat a szobrászok békéjére.
Használd a fájdalmat az élvezet gipszelésére.
Használd az akadályokat, hogy kinyisd az intelligencia ablakait.
Soha ne add fel …. Soha ne add fel azokat az embereket, akik szeretnek téged. Soha ne add fel a boldogságot, mert az élet egy hihetetlen műsor. ”
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
