Szeptember 24-én délben mintegy tizennyolcezren voltak jelen a Szent Péter téren, hogy elimádkozzák az Úrangyalát a Szentatyával, aki először a vasárnapi evangélium példabeszédéről, a mindenkinek ingyenesen és bőkezűen megfizető megfizető Atyáról elmélkedett, majd az elvándorlók és menekültek világnapjáról és egyéb aktuális eseményekről beszélt.
Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
A mai liturgia evangéliumában egy meglepő példabeszédet hallunk: egy szőlősgazda hajnaltól estig többször is kimegy, hogy munkásokat hívjon, de a nap végén mindenkinek egyformán fizet, azoknak is, akik csak egy órát dolgoztak (vö. Mt 20,1–16). Igazságtalanságnak tűnhet, de a példabeszédet nem bérkritériumok szerint kell értelmezni. A példázat Isten kritériumait kívánja megmutatni, aki nem az érdemeinket számolgatja, hanem gyermekeiként szeret bennünket.
Időzzünk el a történetben megjelenő két isteni cselekvésnél. Először is, Isten minden órában kimegy, hogy hívjon bennünket; másodszor, mindenkinek ugyanazzal a „pénzzel” fizet.
Először is, Isten olyan, aki minden órában kimegy, hogy hívjon bennünket. A példabeszéd szerint a gazda „kora reggel kiment, hogy szőlőjébe munkásokat fogadjon” (Mt 20,1), de aztán a különböző napszakokban többször is kimegy napnyugtáig, hogy megkeresse azokat, akiket még senki sem vett fel munkára. Így megértjük, hogy a példázatban a munkások nemcsak az emberek, hanem mindenekelőtt Isten, aki fáradtság nélkül naphosszat kijár. Isten ilyen: nem várja a fáradozásainkat ahhoz, hogy elénk jöjjön, nem végeztet el velünk vizsgát, hogy felmérje érdemeinket, mielőtt keresne bennünket, és nem adja fel, ha késlekedünk válaszolni neki, épp ellenkezőleg, ő maga kezdeményezett, és Jézusban „kijött” hozzánk, hogy megmutassa nekünk szeretetét. Keres bennünket a nap minden órájában, melyek, ahogy Nagy Szent Gergely mondja, életünk különböző szakaszait jelentik egészen öregkorunkig (vö. Homíliák az evangéliumról, 19). Mert az ő szíve számára sosincs késő, ő mindig keres és vár bennünket. Ne felejtsük el: az Úr mindig keres bennünket és mindig vár ránk, mindig!
Épp azért, mert ilyen „jószívű”, Isten – ez a második cselekvés – mindenkinek ugyanazzal a „pénzzel” fizet, ami az ő szeretete. Ez a példabeszéd végső értelme: az utolsó óra munkásai is ugyanúgy megkapják fizetségüket, mint az elsők, mert Isten igazságossága nagyobb. Meghaladja az emberi igazságosságot. Az emberi igazságosság azt mondja, hogy „adjuk meg mindenkinek a magáét aszerint, amennyit érdemel”, míg Isten igazságossága nem a mi munkánk, teljesítményeink vagy kudarcaink mérlegén méri a szeretetet: Isten egyszerűen csak szeret bennünket, szeret, mert gyermekei vagyunk, és ezt feltétel nélküli szeretettel, ingyenes szeretettel teszi.
Testvéreim, időnként az a veszély fenyeget bennünket, hogy „kereskedői” kapcsolatot tartunk Istennel, inkább a saját kiválóságunkra, mint az ő nagylelkűségére és kegyelmére figyelünk. Időnként Egyházként is, ahelyett, hogy a nap minden órájában kimennénk és kinyújtanánk kezünket mindenki felé, osztályelsőknek érezhetjük magunkat, távolról ítélkezünk mások felett, és nem gondolunk arra, hogy Isten őket is ugyanazzal a szeretettel szereti, mint bennünket. És kapcsolatainkban is, melyek a társadalom szövetét alkotják, az általunk gyakorolt igazságosság néha nem képes kitörni a számítás korlátai közül, és arra szorítkozunk, hogy annyit adjunk, amennyit kaptunk, anélkül, hogy mernénk többet tenni, anélkül, hogy hinnénk az ingyenes jócselekedet és a nagylelkűen nyújtott szeretet hatékonyságában.
Testvéreim, nővéreim, tegyük fel magunknak a kérdést: én keresztényként képes vagyok-e kimenni másokhoz? Nagylelkű vagyok-e, bőkezű vagyok-e mindenkivel szemben, oda tudom-e adni azt a „többet” megértésből, megbocsátásból, ahogy Jézus tette és teszi velem mindennap?
Segítsen a Szűzanya, hogy megváltozzunk Isten mértékére, a mérték nélküli szeretet mértékére!
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Kedves testvéreim és nővéreim!
Ma tartjuk az elvándorlók és menekültek világnapját, melynek témája „Szabadon dönteni: menni vagy maradni?”, hogy emlékeztessen bennünket arra, hogy a kivándorlásnak szabad választásnak kell lennie, és sosem az egyetlen lehetséges választásnak. A kivándorláshoz való jog ugyanis sokak számára mára kötelezettséggé vált, míg léteznie kellene a nem kivándorláshoz, a saját hazában maradáshoz való jognak. Minden férfinak és nőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy méltóságteljes életet élhessen abban a társadalomban, amelyben található. Sajnos a nyomor, a háborúk és az éghajlatváltozási válság nagyon sok embert kényszerít menekülésre. Ezért mindannyiunknak olyan közösségeket kell létrehoznunk, amelyek készek és nyitottak arra, hogy befogadják, támogassák, kísérjék és integrálják azokat, akik ajtónkon kopogtatnak.
Ez a kihívás állt a néhány nappal ezelőtt Marseille-ben megrendezett Földközi-tengeri Találkozók középpontjában, amelynek záróülésén tegnap részt vettem, ezért utaztam abba a városba, népek és kultúrák találkozási helyére.
Szeretnék külön köszönetet mondani az Olasz Püspöki Konferencia püspökeinek, akik mindent megtesznek migráns testvéreink és nővéreink megsegítéséért. Nemrég hallhattuk [Giuseppe] Baturi érsek urat a televízióban, az „A Sua Immagine” [Az Ő képére] című műsorban, aki erről számolt be.
Köszöntelek mindannyiatokat, rómaiak, Olaszországból és számos más országból érkezett zarándokok. Külön is köszöntöm a Redemptoris Mater nemzetközi egyházmegyei szeminárium tagjait, akik a németországi Kölnből érkeztek. Köszöntöm továbbá az ataxia nevű ritka betegségben szenvedők csoportját családtagjaikkal együtt.
Ismételten hívok mindenkit a Together – Insieme [Együtt] című ökumenikus imavirrasztáson való részvételre, mely jövő szombaton, szeptember 30-án lesz a Szent Péter téren, felkészülésként az október 4-én kezdődő szinódusra.
Emlékezzünk meg a meggyötört Ukrajnáról, és imádkozzunk ezért a sokat szenvedő népért!
Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
