Ferenc pápa ma délelőtt, iraki „békezarándokútjának” második napján meglátogatta ’Áli el-Hoszejni esz-Szisztáni (90) nagyajatolláhot, az iraki sí’iták legtekintélyesebb vallási vezetőjét. A találkozóra En-Nedzsefben, a sí’iták egyik legszentebb városában (itt van eltemetve ’Áli, a negyedik kalifa, Mohamed próféta veje – H. J.) került sor. Pontosabban, a nagyajatolláh en-nedzsefi otthonában. A közel egyórás vizit zárt ajtók mögött, csak a tolmács jelenlétében zajlott le. Ferenc pápa En-Nedzsefből a dél-mezopotámiai Ur, a bibliai Ur-Kászdim városába utazott – írja a parstoday.com hírportál.
Esz-Szisztáni iraki nagyajatolláh a megbeszélés folyamán hangsúlyozta, hogy Irak keresztény polgárai – akárcsak a más vallású irakiak – biztonságban és békében élhetnek, és érvényesíthetik az alapvető törvényes jogaikat. A sí’ita vallási vezető megemlítette, hogy az iraki vallási vezetőség az elmúlt években védelmezte a keresztényeket és más üldözötteket az iszlamista terroristák bűncselekményeitől.
https://media.parstoday.com/video/4bxz3867abac6d1tzgg
’Áli esz-Szisztáni a szentatyának megemlítette, hogy a közel-keleti régióban sok helyütt igazságtalanság, elnyomás, nyomor, üldözés, háború, erőszak és gazdasági szankciók keserítik az emberek életét, sok népet pedig elűznek, ami kiváltképp érvényes a megszállt területeken élő palesztinokra.
Ferenc pápa a megbeszélés folyamán megköszönte vendéglátójának, amiért védelmezte az üldözötteket és a legelesettebbeket, s ezzel hitet tett az élet szentsége mellett, s bizonyította az iraki nép egységének fontosságát.
A találkozó után Esz-Szisztáni hivatala közölte, hogy a nagyajatolláh megköszönte a római pápának, hogy ellátogatott a sí’iták szent városába, En-Nedzsefbe. Az 1930-ban, az iráni Meshedben született, de a 20-as éveitől kezdve Irakban élő Esz- Szisztáni a családfáját visszavezeti egészen Huszejnig, ’Áli, a negyedik kalifa és Fátimá, Mohamed próféta lányának fiáig.
Ferenc pápa En-Nedzsef városából a dél-mezopotámiai Ur városába utazott.
H. J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »