A Szentatya június 19-én fogadta az alapítása bicentenáriumát ünneplő Lateráni Kanonokok Kongregációjának tagjait. Ferenc pápa a két, 9. századi alapítású szerzetesrend egyesüléséből létrejött kongregáció tagjait arra biztatta, az ima, a közösség, a javak megosztása és az Egyház szolgálata legyen az a négy alappillér, amire apostolkodásuk támaszkodik.
1823. június 23-án Rómában, a Szent Péter láncait őrző San Pietro in Vincoli templomban jött létre a Lateráni Kongregáció és a Legszentebb Üdvözítő Kongregáció reguláris kanonokjainak uniója. Mindkét szerzetesrend a 9. század elején alakult, egyesülésüket Vincenzo Garofali apát kezdeményezte. Az unió ma a Legszentebb Üdvözítő Lateráni Reguláris Kanonokok Kongregációja nevet viseli.
A kanonokok olyan klerikusok, akiket hivatalosan bejegyeztek egy egyházi közösség káptalanjának listájára, azaz kánonjába. Az 1059-es lateráni zsinat után a gregorián reformnak köszönhetően a közös életet élő szerzetesi kolostorok a Szent Ágoston-rendben egyesültek, és elfogadták annak reguláját. 1446-ban IV. Jenő pápa a reguláris kanonokoknak a rangos „Lateranensi”, azaz „lateráni” címet adományozta mint „minden templom anyja”, a római Lateráni Szent János-bazilika szolgáinak. A Legszentebb Üdvözítő cím pedig a Jézus Krisztushoz való állandó kötődésre és teljes odaadásra emlékeztet.
A kongregáció Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Lengyelországban van jelen, valamint a spanyol-amerikai, brazil és argentin tartományokban. A kánoni rend az apostolkodás különböző típusait foglalja magában: a liturgikus istentisztelettől az igehirdetésig, a plébániai tevékenységektől az ifjúsági nevelésig és a missziókig.
Kétszáz éves működésük a kezdetek keresztény közösségeinek kifejeződése, mely az imára, az életközösségre és a javak közösségi használatára épül – fordult a lateráni kanonokokhoz a Szentatya. – Karizmájuk egyszerre szemlélődő és aktív, az imádság és a tanulás mellett a papi szolgálat is hozzátartozik. Arra bíztatta őket, legyenek készek válaszolni a változó világ adta kihívásokra, miként a múltban is tették. A szerzetesi élet megújulásához útmutatóként négy támpontot jelölt meg a pápa. Ebből az első az imádság, mert „ha nem imádkozol, te leszel önmagad Istene. Minden önzés az ima hiányából fakad. Kérlek benneteket, végezzetek lelkiismeret-vizsgálatot, és mondjátok meg, hány órát imádkoztok egy nap!”
Ferenc pápa második alappillérként a közösség, a testvéri élet fontosságát emelte ki. „Soha ne beszéljétek ki egymást! A pletyka olyan, mint a pestis, tönkreteszi a közösséget” – figyelmeztetett. Ám a pénz is ilyen rossz hatással lehet a közösségre, ezért is bölcs dolog együtt használni a javakat. „Az ördög a zsebünkön át férkőzik hozzánk” – hangzott a harmadik intelem.
A negyedik tanács pedig a szolgálatra vonatkozott. Soha ne önmaguknak éljenek, hanem az egyházat szolgálják – mondta nekik a Szentatya. Erre utal nevük is: reguláris kanonokok, ami nem rangot takar, hanem egy közösséghez tartozást jelent, akiket a Regula köt össze. Egyik fogadalmuk éppen a szegénység. Használják föl ezt az évfordulót arra, hogy meghallgassák egymást, őszintén feltárják szívüket, és megnyíljanak egymásnak – buzdította végül a szerzeteseket Ferenc pápa.
A Vatikáni Posta emlékbélyeget bocsátott ki a rendi évfordulóra. A bélyegen az unióval létrejött kongregáció címerét ábrázoló, Ottavio Mazzienti nevéhez köthető 17. század közepe táján készült vászonfestmény látható, amelyet a San Pietro in Vincoli templom régi sekrestyeajtajának lunettájában őriztek meg.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
