Ferenc pápa február 8-án délelőtt fogadta az Áldások termében a Szentszékhez akkreditált nagykövetségek diplomáciai testületét. Beszédében a világjárvány egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményeit, a környezetszennyezés problémáit, valamint a világ számos térségének politikai válságait tekintette át.
A pandémia volt a beszéd vezérfonala, ezt két kulcsfontosságú dologgal lehet legyőzni a pápa szerint: a testvériséggel és a reménnyel. „Az elmúlt év félelemmel, csüggedéssel, reménytelenséggel volt terhes, mely csak tovább növelte az emberek közötti távolságtartást, a kölcsönös gyanakvást és az államok közötti távolságtartást, és tovább súlyosbította a már meglévő környezeti és világélelmezési válságot. A Szantatya az egészségügyi válság kapcsán hangsúlyozta „az emberi élet értékét a fogantatástól kezdve a természetes halálig”. „Az élet védelme annak minden szakaszában elengedhetetlen kötelesség” – szögezte le. Egyaránt „fontos mindenki, főként a szegények és peremre szorultak egészségügyi ellátásának a biztosítása”, szemben a profit logikájával. Ennek jegyében arra buzdította az egyes államok vezetőit, hogy „mindenkinek egyenlő és méltó módon biztosítsák a védőoltáshoz való hozzájutás lehetőségét”. A környezeti válság kapcsán a pápa megállapította, hogy a „halogató tétlenség miatt már kézzel tapintható annak súlyosbodása, megoldásához pedig hosszú távú cselekvésre és nemzetközi összefogásra van szükség”.
Ferenc pápa külön figyelmet szentelt Afrika problémáinak, Burkina Faso, Mali, Niger és főként Dél-Szudán vonatkozásában, ahol milliók, sokszor főként gyermekek szenvednek az étel és ivóvíz hiányától, miközben a humanitárius akciók célba érkezését hátráltatják. A pápa a különféle válságok okainak elemzésében megkülönböztetett figyelmet szentelt a gazdaság szerepének. A gazdasági válság kezeléséhez annak „új kopernikuszi fordulatára van szükség”, mely a gazdaságot az ember szolgálatába állítja. „Támogatni kell a kis- és középvállalkozásokat és a munkahelyeket, a kizsákmányolás és az emberek leselejtezésének az elkerülésére.” A gazdasági válság keserű következményei közt említette meg a pápa a „fekete- és kényszermunka, a prostitúció és a sokféle gazdasági bűnözés jelenségeit, amihez kapcsolódnak a kiberbűnözés és a pedofília csapásai”.
A számos helyi válság megsegítésére induló humanitárius segélyek gyakran a határok lezárása miatt nem érkeznek meg, főként Afrika szubszaharai térségében. Külön kitért a pápa Jemen és Szíria súlyos helyzetére, ahol a lakosság nagy részét érinti az élelem hiánya. A szankciókat a pápa nem tekinti a válságkezelés hatékony eszközének és ezért azok enyhítését kérte. „A migránsok száma tovább növekedett az elmúlt évben, némely útvonaluk kifejezetten veszélyessé vált és közülük mind többen kerülnek gyűjtőtáborokba.” Ferenc pápa biztatta az Európai Uniót, hogy hozzon létre egy új, migránsokról szóló egyezményt, valamint olyan politikai elkötelezettségre szólította, „mely megsemmisíti az igazságtalanság okait”.
Hangsúlyosan kitért Ferenc pápa Mianmar helyzetére, ahol az államcsíny miatt megszakadt az ország haladása a demokrácia felé. Erélyesen kérte a bebörtönzött politikai vezetők szabadon bocsátását és a párbeszéd azonnali megkezdését. Bátorító jelnek nevezte viszont a tömegpusztító fegyverek betiltásáról szóló megegyezések reménykedve várt hatályba lépését. Világszerte nő az igény a béke megteremtésére, ami kapcsán a pápa így fogalmazott: „Mennyire szeretném, ha 2021 lenne az az év, melyben véget lehetne vetni a szíriai konfliktusnak, mely már tíz éve elkezdődött.” Szót emelt a Szentföld, Libanon, Líbia, a Közép-afrikai Köztársaság, Latin-Amerika, a koreai félsziget, a dél-kaukázusi térség békéjéért.
Ferenc pápa a Szentszékhez akkreditált nagykövetségek diplomáciai testületéhez intézett beszédében kitért a világban tapasztalható nevelési válságra is, melyet egy új globális nevelési egyezmény létrehozásával lehetne orvosolni.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
