Ferenc pápa január 17-én fogadta a spanyolországi Córdobából érkezett szeminaristákat. Beszédében hangsúlyozta, hogy a remény nélkül, amit Jézus hoz el, őrültség lenne elindulni az élet útján, majd arról is szólt, hogyan mutatkozhatnak meg a remény különböző jelei.
„Az irány a mennyország, a Jézussal való végső találkozás” – ez lehet az első jel a kispapok életének útján, mutatott rá Ferenc pápa, és hangsúlyozta, hogy ez az irány nem vezet kényelmes élethez, mert ha a kényelmet választjuk, „zsákutcába” jutunk. Ha ezt az utat választja valaki, akkor „szégyenkezve” vissza kell fordulnia – intette a szeminaristákat.
A pápa a második jelnek azokat a veszélyeket nevezte, amelyekkel az emberek útközben találkozhatnak. Lakóhelyük szentje – Córdobai Szent Pelágiusz – életének példájára utalva arra biztatta a szeminaristákat, hogy „tartsanak ki az Úr útján”, bátorítsa őket az a tény, hogy Jézus támogatja és erőt ad nekik, hogy „a remény magvetői legyenek”.
A szeminaristák életútjának egyik állomása a szent kapunál tett látogatás a szentév során. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy mindenkinek éreznie kell Jézus jelenlétét az életében és az Eucharisztiában: „Megsegít minket, ha az utunk során kilyukad az autó kerekén a gumi” és „befogad minket, amikor a fáradtság elhatalmasodik rajtunk, és meg kell állnunk pihenni”. A Jézus által hozott remény nélkül a pápa szerint „őrültség lenne útra kelni”. Csak a belé vetett bizalom révén lehetünk biztosak abban, hogy célba érünk.
Ferenc pápa emellett figyelmeztette a szeminaristákat, hogy a remény magvetőinek lenni nem azt jelenti, hogy „udvariaskodunk vagy a mázas jóságoskodás mellett döntünk”.
Az élet útján ugyanakkor nem kell egyedül járnunk – összegezte a pápa. Ehhez „közösségre van szükség, és irányítani, védeni, segíteni és megáldani azokat, akiket az Úr ránk bízott feladatunkként”.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »


