Fény derült a piramisok több ezer éves titkára

Fény derült a piramisok több ezer éves titkára

Egy új kutatás adott választ arra, hogyan is épülhettek az ókori piramisok. Francia kutatók paleoökológiai nyomok segítségével rekonstruálták, hogyan nézhetett ki az egyiptomi Nílus folyó az elmúlt 8000 évben.

A Nílussal kapcsolatos új bizonyítékok alátámasztják azt a régóta fennálló elméletet, hogy miként sikerült az ókori egyiptomiaknak több ezer évvel ezelőtt felépíteniük a hatalmas gízai piramisokat. A franciaországi Aix-Marseille Egyetem kutatói Hader Sheisha geográfus vezetésével paleoökológiai nyomok segítségével rekonstruálták, hogyan nézhetett ki az egyiptomi Nílus folyó az elmúlt 8000 évben.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a piramisépítők valószínűleg a folyó egy mára eltűnt ágát használták ki az építőanyagok szállítására.

A tudósok régóta feltételezik, hogy az ókori egyiptomiak bizonyára kihasználták a Nílus egykori részeit, hogy megmozgassák az óriási építmények felépítéséhez szükséges tonnányi mészkövet és gránitot – olvasható a CNN cikkében. 

Hírdetés

Nemrég pedig Hader Sheisha geográfus csoportja bebizonyította ezt a feltételezést. Ugyanis az ókori Nílus árterének rekonstrukciójára szolgáló technikák kombinációjával arra a következtetésre jutottak, hogy az egyiptomiak a Nílus mára kiszáradt Khufu ágát arra használták fel, hogy építőanyagokat szállítsanak A pontból B pontba.

Ugyanakkor a kutatók szerint az építők az éves árvizet hidraulikus felvonóként használták, lehetővé téve így, hogy hatalmas kőtömböket szállítsanak az építkezésre.

A nagy piramist Kheopsz fáraó sírjaként építették, mintegy 140 méter magas. A 2,3 millió kőtömbből álló, 5,75 millió tonna össztömegű (ez 16-szor több, mint az Empire State Building) piramis a legnagyobb a gízai piramisok csoportjában.

hirado.hu, CNN


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »