Még tél van, de már közeleg a tavasz – most a zártság heteiben régi könyveket lapozok, olvasgatom amiket eddig halogattam. Fel kell, hogy találja magát az ember. Az autómban ott a „szkafander”, rajta vagyok a papi listán, akik szolgálatot vállaltak a covidos betegek mellett, de annyi a temetés, hogy itt is kell tartózkodnom a plébánián. A tavasz közeledtét mi sem jelzi jobban, mint hogy megindult az olvadás – és ezt szeretném elmondani, az egyházi, papi körökben is.
Amikor ezt írom, február 20-át írunk. Egy szerzetes pap, a Sant Denis apátság krónikása szerint akkor, Kr. után 547-ben olyan hideg volt Európában, hogy a madarak a röptükben megfagytak. Ugyanezen forrás (Réthly Antal, 1879-1975, magyar meteorológus, 1962) szerint 1043-ban Magyarországon oly szigorú tél volt, hogy a marha az istállóban fagyott meg. 1738-ban szintén eddig nem tapasztalt kemény tél volt, a vaddisznók – egerekként – a hó alatt közlekedtek… Az 1799-es év lett azonban az évezred leghidegebb tele és csak február 20 után kezdtek a jegek olvadni. A forrás szerint Kr. után 763-ig nem fagytak be annyira a tengerek, mint ezen évben. Ha most jobban szemügyre vesszük az egyház berkeit – szerintem ma szintén nagy olvadás elibe nézhetünk, s több szempontból is.
Nagyböjt első vasárnapján, február 21-én három – fagytörő eseménye is volt. Délben a Vatikánban elfogadta Ferenc pápa Sarah bíboros lemondását. Azét, aki eddig nagy szimpátiát élvezett egyes papi körökben, hadd ne részletezzem, de nézetei a Felvidéken is szakadást kezdtek okozni. Délután Ferenc pápa személyes látogatást tett Edith Bruck Soah holokauszt túlélő lakásában.
Némileg ismerve az olasz médiát, úgy is mondhatnánk, elment kávézni egy magyar származású, többszörösen elvált nőhöz, Edithez. Máig harmadik férje (Bruck) nevét viseli, bár még húszéves kora előtt elvált tőle. Folyamatos költözködései közben sokféle munkát végzett: volt balerina, szabónő, modell, szakácsnő, szépségszalon igazgatója… (wikipedia).
A magyar származású költőnő számos magyar irodalmi alkotást fordított olasz nyelvre… olvashatjuk a magyar Wikipédiában. Ami érdekes, az olasz wikipedia sokkal részletesebben méltatja életútját. Az olaszok azt is részletesen bemutatják, hogy Bruck Edith filmrendezéssel is foglalkozott, több film forgatókönyvét megírta, többek között a The Dark Side of Love erotikusnak nevezett filmét is.
Az angol wikipédia még „vakmerőbb” kameraállást hoz, amikor a film borítóját teszi közzé. És nem ez az egyetlen „erotikus” film, amibe aktívan bekapcsolódott Edith a filmes karrierje alatt. Talán felteszik most az egyházkritikusok a kérdést: Hogy lehet az, hogy egy „ilyen nőt” személyesen látogat meg a pápa. Nem kell kommentálni, tény, hogy a idei böjtöt nagy lendülettel kezdte el a pápa.
Olvasgatva, sétálgatva a magát katolikusnak hirdető online térben, megdöbbent, mennyi a misekínálat, mintha sem-mise lenne fontosabb. Jobbnál jobb böjti tanácsokkal látják el egymás a facebook térben lévő „barátok”. A pápa meg közben egyfolytában provokál – „provokatív” a szó nemes értelmében, börtönlakókat látogat a böjti időben. Eddig Szent II. János Pál pápa volt ebben a klasszis, amikor Ali Agcsát (Mehmet Ali Ağca, szül. 1958) meglátogatta. Az nem is lenne baj, hogy a böjtről kommunikálnak egymással a keresztény fiatalok, a házasok, viszont mindez online térben történik – semmi konkrét, semmi irgalmassági gyakorlat, csak lájkolások, megosztások – mindez a képernyő előtt, napi több órában. Amikor a szülő ott „böjtöl” a képernyő előtt, s a gyermekek mind ezt látják, hát ne is csodálkozzanak a szülők, hogy a gyerekük is kezd „lógni a mobilon”.
Tavaly, mint tudjuk leginkább azért marasztalták el a pápa böjtölését, mert megmosta egy börtönlakó lábát… vajon idén mit fog még elkövetni? Böjt első vasárnapján egy elvált nővel kávézott…
Nem szeretnék itt egyházpolitikába bonyolódni, de engedtessék meg pár személyes megjegyzés annak a bizonyos Sarah bíborosnak a lemondásához is. Szinte félelem töltött el, amikor olvasom, micsoda „csoda háttal misézés, és újra latinul…”, a régi, a Zsinat előtti, a reform előtti (tridenti) módon, sőt ehhez úgy is öltözni. Mennyivel felemelőbb élmény – híresztelik egyesek. S amikor rákérdeztem, a válasz az volt: tudja atya, ami rendkívüli, az mindig jobb is – úgy, mint a fociban. Mások a „hagyományos” liturgia kifejezés mellett voksoltak – bízva Sarah bíboros pártfogásában. S ő most lemondott, és a pápa ma elfogadta a lemondását – kezdenek olvadni a jegek a Vatikánban is? Az mondott le, aki felelős volt a liturgiáért, akinek követőit egyre többen kezdtek „utánozni”, kezdték előszedni a régi miseruhákat, visszahozni az 1965-ös vatikáni zsinat előtti hangulatot.
Sosem tartottam helyesnek, ha az egyházi hagyományok kevésbé lényeges elemeit előbbre helyezik a lényegesebbnél. A néphagyományt tisztelni kell, az tény. Az egyház hagyománya viszont másról szól, mint a réginek, az elavultnak a visszasírása.
Ahogy mondjuk, a Zsinattal kinyitottuk az ablakokat, hogy kiszellőztessünk az egyházi berkekben – s most, Ferenc pápával mintha a huzat egy pillanatra becsapta volna. S mégse, a bíboros lemondott, és sok más változás is kezd kirajzolódni – s e mögött csak a Jóisten tudja, mi van?
A hosszú tél utáni olvadás jeleinek harmadik esemény volt, hogy a pápa egy videokonferencián is részt tudott venni február 18 és 21 között. Hirdesd az ígéretet! címmel tartották az Egyesült Államok Los Angeles-i érsekségében, amely egy vallásos nevelésről szóló kongresszus volt. Ferenc pápa videoüzenetében többek között ezeket mondta (forrás a Vatikáni Rádió): A fiatalok legyenek egy új emberi szépség költői, egy új testvéri és baráti szépség! Ferenc pápa üzenetében a fiatalokat reményre szólította, mely becsületességről szól, ami az ember szíve mélyén rejlik, függetlenül a konkrét körülményektől és a történelmi feltételektől. Na kérem, lehet ettől szebb nevelési módszert felvázolni?
Amióta látom, hallom, micsoda küzdelem a kötelező hitoktatás az iskolákban, egyre azon morfondírozok: mennyire fontos az etika oktatása is. És tessék, most ezt hallom a pápa szájából. Etikai értékrend nélkül a keresztény erkölcs csődbe megy – csak parancsokkal és tiltásokkal lehet(ne) fenntartani. Abból pedig már nagyon elegünk van – valljuk be.
Vajon mit ért a pápa az „emberi szépség” alatt? Reméljük hamarosan részletes útmutatásokat is kapunk. A katolikus egyház abban a hitben él, hogy az van feljogosítva elmagyarázni egy üzenetet, akinek szól. Amit az egyháznak ír a pápa, azt az egyház el is kell, hogy magyarázza. Mindenki értelmezze, ahogy akarja – nem működik. Manapság tengernyi információval lát el bennünket a virtuális tér – mégis sokan a tudatlanság, a féligazságok tengerében fuldokolnak.
Amikor tehát az emberi szépségre hívja fel a kongresszus figyelmét, ezzel párhuzamban nekünk teológusoknak is el kell gondolkodnunk azon, mitől is igazán szép egy ember?
És itt most nem csupán a „véletlen folytán” az épp aznap meglátogatott szépségmodellre, Bruck Edithre gondolok. A szépség elsősorban belső érték, ami kisugárzik, s ez idős korban is meglátszik.
Máig úgy tekintünk Krisztusra, mint Jó Pásztorra, sőt a Felvidéken ilyen nevű alapítványunk is van. Templomaink üvegablakain gyakran jelenik meg a Jó Pásztor – és ez nem is baj. Bár az utóbbi időkben az Irgalmas Jézus képe kezdett dominálni, egy lengyel apáca nem éppen művészi alkotása. Ki merem mondani, giccs – mégis sok templomban központi helyet kapott. De maradjunk a „szépnél”. Amikor elolvastam a pápa videoüzenetét, Navona professzor előadása jutott eszembe – s ennek már vagy 25 éve. Ő már akkor, ott a Pápai Gergely Egyetemen mondta: ideje lenne a Jó Pásztor helyett a „Szép Pásztor” kifejezést használni.
A jó önmagában és a jóléti társadalomban elvesztette eredeti jelentését. Most a szép az, amire még az ember érzékeny, fogékony. Igen, Jézus szép volt, szépen élt, szép dolgokat tanított.
S a mi papi életünknek is szépnek kellene lennie. Valljuk be, ha azt halljuk: milyen jól élnek a papok – ez hízelgő? Ha viszont, s akár a hátunk mögött is azt halljuk – milyen szépen élnek a papok, nem felemelőbb? Emlékszem, papságra készülve azzal akartak eltántorítani szerzetesi hivatásomtól: szép a szerzetesi élet, de nehéz. Idővel megtapasztaltam, épp ellenkezőleg: nehéz a szerzetesi élet, de szép. S most kimondottan örülök, hogy rendtársam, Ferenc pápa a szépségről kezd beszélni, sőt ellátogatott egy szépségszalon egykori tulajdonosához…
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
