Felvidéki magyar nemzetiségû politikusok kérjenek bocsánatot!

Csallóközben élő magyar nemzettársainktól és szlovák állampolgároktól.

1938-ban Pozsonyban születtem. Állítom, hogy az anyaországban a rendszerváltás után a Duna ügyében a szlovákokat alaptalanul vádoltuk, becsaptuk, meg azt is állítom, hogy 1947-ben a családomat az anyaország meglopta!

Némi vigaszt jelent, hogy 30 év után a rendszerváltást követően Orbán Viktor felismerte, amit a REÁLIS ZÖLDEK 1992 óta szorgalmaznak.

Juhos László, reális zöldek elnöke, Rákóczi Szövetség ALAPÍTÓ TAGJA

——————

„Igazságot Magyarországnak!” A Magyar Külügyi Társaság által kiadott könyvben 1928-ban Földes Béla a következőket írja:

„Vízerőinkre, és vízügyeinkre” fejezetben:

„Magyarország elvesztvén vízerőtermelő hegyeit és vízfolyásait a jövő, de már a jelen gazdaságban oly fontos vízerőitől teljesen megfosztatott a trianoni parancs által: 1.7 millió HP-től, maradt 174 000!”

Földes Béla megállapításhoz teszem hozzá:

Ami megmaradt 174 000 lóerő, lényegében NAGYMAROS!

Trianonba menni kényszerültünk, Nagymaros elvesztése érdekében a rendszerváltás után Magyarország önként ment HÁGÁ – ba.

Északi szomszédunkkal szemben a pert 1:7 arányban elvesztettük, Magyarország kára mára elérte a 5000 milliárd forintot. Paks bővítésére nem lenne szükségünk hitelre, ha a vízlépcső beruházásából nem szállunk ki.

Még a mi oldalunkon csak a kár jelentkezik szlovákoknál és az osztrákoknál csak a haszon.

Az alábbi üzenetet Szilágyi Béla, határtalan kapcsolatok építője 1998-ban Szlovákiából küldte. Béla barátunk Dunaszerdahelyen él, ha még él?
Szervezetünk mindig is bizonyos volt abban, hogy a Csallóközben élő magyarok kiváló emberek és megmaradnak annak ellenére, hogy Duray 1988-ban az alábbi kijelentést tette a csallóköziekről:
„ A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer által előidézendő ökológiai változások a csallóközi magyarság megmaradásának esélyeit rontják”- dr. Duray Miklós

Duray Miklós, Csáky Pál, Duka Zólyomi Árpád parlamenti képviselők 1992. december 21-én levelet küldtek Jacgues Deleors úrnak, az Európai Közösség Bizottsága elnökének.

Idézet Duray, Csaky, Duka képviselők leveléből:

„A sztálinizmus és a természet a hatalmi céloknak alárendelő politika egyik következményének, a Duna szlovák-magyar határszakaszán felépült bősi vízi erőművek nemcsak a mi, az itt élők vagyunk örökösei, hanem közvetve az Európai Közösség is. Ennek a vízi szörnynek a fogantatás pillanatától politikai küldetése volt.”

A bősi vízlépcső Szlovákia számára 40 TWh villamos energiát termelt ez közel kétszerese Szlovákia egy évi villamos energia fogyasztásának, amiből bőven jutott a felvidéken élő magyaroknak is.
A három képviselő azt is elhallgatta, hogy a Duna Pozsony és a Budapest közötti szakaszán már a XIX. század közepén kezdték vízlépcsők építését fontolgatni.

Duray Miklós, tetejébe eljött Budapestre és a Magyar Televízió műsorában agitált, kérte a szocialista kormányt a vízlépcső beruházásból való kifarolásra.

Turczel Lajos mondta egy alkalommal nekem eletében Pozsonyban szülő városomban– aki tanította Durayt -, hogy észben diákként, hiányban szenvedett Duray.

A Trianoni Szemle 2012. január – decemberi számában Vitéz Hábel György írása olvasható.

Hábel György erdő és vasútépítő mérnökként Szigetköz ügyében hamisan látott. Önmagáról a vitéz azt állítja, hogy erdész biológus szemüvegén keresztül látta Szigetközt, amikor 1980-ban megkezdte Budapesten a vízlépcső ellenes mozgalmári tevékenységét. A vitéz feltehetőleg azért nem lát tisztán, mert 36 évig volt MÁV alkalmazott, és vasutasként nem volt kedvére, hogy Szigetközben gyalog járva nézzen körül, megismerje a tényeket.

Valójában vízlépcső ellenes mozgalmári működésének a hátterében a revíziós gondolata hajtotta. Magyarországot Trianon szétszakította, megcsonkította –elfogadhatatlan, és annak a vízlépcső ellenességgel valamilyen revíziójára van lehetőség, gondolta naivan, a Kádár rendszer idején, amikor „biszku bélájék” számára tabu téma volt a határon túli magyarság sorskérdése, a szocialista hazafiasság volt a módi.
Hábel György vízlépcső ellenes működésével mérhetetlen kárt okozott a hazának. Szigetközben 80 ezren felismerték azt, amit vitéz Hábel György a Rákóczi Szövetség tagjaként képtelen felismerni.

A reális zöldek nem állítják, de nem tartják kizártnak, hogy belügyi parancs is (beszervezték), állhatott Hábel vitéz vízlépcső ellenes tevékenységének a hátterében.

Budapest, 2014. február 21.

Tisztelettel: Juhos László, Rákóczi Szövetség ALAPÍTÓ TAGLA

—————————

Csáky Pál úr részére

Tisztelt Csáky úr!

Bős-Nagymaros kérdése Magyarországon kezdettől fogva politikai kérdés volt és az mai is.

Nem igaz, hogy Magyarország előbbre járt volna a rendszerváltás idején Csehszlovákiához képest zöld ügyekben.

A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997-ben meghozott ítéletében a környezettel szemben károsító megállapítást Bőssel kapcsolatban nem hozott és az ítélet előtt a Bíróság helyszíni szemle során ilyen megállapításra nem jutott.

Magyar országra nézve az Bős-nagymaros Vízlépcső Csehszlovákiával 1977-ben megkötött a mű közös létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó szerződés a legjobb szerződés, amelyet Magyarország a II. Világháborút követően a szomszédos országaival kötött.

Duray Miklós a budapesti televízióban agitált Nagymaros megépítésével szemben.

Duray agitációja hozzájárult ahhoz, hogy ostoba módon Magyarország lemondott a Bősből hazánkat megillető évi egymilliárd kilowattóra villamos energiáról, amely hazánkat Nagymaros nélkül is megilletné.

A magyar költségvetés évente 30 milliárd forintot tesz a pozsonyi költségvetés bevételi serpenyőjébe, Duray szakmailag ostoba agitációja Budapesten valójában Szlovákia számára hozott előnyöket.

Hírdetés

A Magyar Koalíció Pártját súlyos felelősség terheli az vízlépcső jogvita lezáratlan volta miatt.

Idézek egy öt évvel ezelőtt megjelent könyvből:

A könyv Vízenergia című fejezetéből:„Hamarább hozhat változást a ráébredés arra, hogy országunk visszaesésének, gazdasági elmaradottságunk fokozódásának, a lakosság elszegényedésének egyik oka vízenergiakincsünk kihasználatlanul hagyása. E tétel bizonyítására nem szükséges messzire menni, csak szomszédaink közelmúltbeli ténykedésének következményeire kell rámutatni.

A 15 éve működő bősi vízerőművel Szlovákia kereken 34 milliárd kWh villamos energiát, Ausztria – a Nagymarosra szánt vízturbinákat befogadó- freudanaui vízerőművének 10 éves működtetése alatt 10.4 milliárd kWh villamos energiát termelt, a hozzájuk „lábon” érkezett ingyenes vízenergiából. 23 Ft/kWh mai átlagárral számolva az így nyert értékek: 782 milliárd, illetve 239 milliárd forint. Ami ott nyerség, nálunk veszteség…”

Egy alkalommal- az évre már nem emlékszem választási év volt Szlovákiában – meghívást kaptam a pozsonyi állami televízióba, egy vitaműsorba, ahol ismert szlovák közéleti személyiség társaságában reálisan szóltam a vízlépcső magyarországi megítéléséről.

A pozsonyi televízió vitaműsorába meghívást kapott a Magyar Koalíció Pártja is. Az MKP képviselője nem volt ott a vitaműsorban.

Nagymaros helyét 1942-ben a Magyar Királyi Vízerőhivatal vezetője Mosonyi Emil jelölte ki.

1942-ben nekünk Moszkva nem diktált ennek ellenére Magyarországon az a hamis vád érte, éri Nagymarost, ha megépült volna, sztálini mű lenne.

A reális zöldek körében él egy hit, egy képzelet minden politikai erő, párt, amely vízlépcső ellenes megbukik. Eddig minden hazai párt, amely vízlépcső ellenes volt kiesett az Országgyűlésből.

A reális zöldek hitét a Szent Korona kisugárzó erejére alapozza. A Szent Korona kisugárzó ereje az MKP- ját is elérte.

Tisztelettel: Juhos László, Reális Zöldek Klub elnök

————————-

Kárpátmedencei magyar képviselők másfélnapos találkozója.

A találkozón részt vett Duray Miklós.

Duray nem tartozik a reális zöldek kedvenc politikusai közé. Duray Budapesten agitált a Bős-nagymarosi vízlépcső projektből szálljon ki Magyarország. Magyarországnak a vízlépcső projektből történő kihátrálása eddig 300 milliárd korona haszonnal járt Szlovákia számára. Valójában a Szlovákiában élő nemzettársaink kell hálásak lenniük Duraynak.

Cáky Pál szóvá tette a Pozsony mellett a hetvenes évek idején elhelyezett hulladékot, amely szerinte veszélyezteti a Csallóköz köz ivóvízkészletét.

1992-ben a Magyar Országgyűlés kiszállt a Bős – nagymarosi vízlépcsőből, arra hivatkozással, hogy a bősi vízlépcső 4 millió ember ivóvíz készletelt veszélyezteti.

Nemzeti mellébeszélők! Magyar politikusok köpködnek Szlovákiára, Benes dekrétum okán.

Önmagukra is megtehetnék.

A Magyar Országgyűlés, a magyar politikusok az intézményeses Csehszlovákiából áttelepített családok meglopását elhallgatta. Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját országgyűlési emléknappá nyilvánította.

Csehszlovákia a párizsi békeszerződés alapján kapott lehetőséget a magyarok kitelepítésére. Csehszlovákiából intézményesen kitelepített családok pénzét a magyar hatóságok eltulajdonították, az anyaország meglopta az áttelepített magyarokat.

A zsidókat az anyaország többszörösen kárpótolta, az intézményesen Magyarországra áttelepítetek a saját megtakarított pénzüket nem kapták vissza. Az intézményesen Magyarországra áttelepítettek megtakarított pénzének az értékével Magyarország kevesebb jóvátételt fizetett Csehszlovákiának.

Csehszlovákiából nemcsak a Benes dekrétumok okán telepítettek ki magyar lakosságot.

Hanem intézményesen a Párizsi Békeszerződés lakossági cserére is lehetőséget adott

A lakossági csere keretében Magyarországra áttelepítet családokat a Magyarország „meglopta”, eltulajdonította az áttelepítésre került családok megtakarított bankszámlákon őrzött pénzét.

Az megtakarított pénzek összegével Magyarország kevesebb jóvátételt fizetett Csehszlovákiának.

Juhos László, családom, 1947-ben került áttelepítésre a megtakarított 194 000 koronánk, még a jó koronával a családomat Magyarország meglopta

Juhos László, Rákóczi Szövetség ALAPÍTÓ TAGJA

—————————-

Bugár Béla úr

elnök

MOST-HÍD

Tisztelt Elnök úr!

Reális Zöldek Klubot, természettudományban és történelmi- társadalmi relációkban gondolkodó 26 szakember alapította, 1992 októberében Budapesten.

Valljuk, a társadalmi csapdák, a zsákutcák csak a fizika a kémia, a biológia és a társadalom törvényeinek, a történelem tapasztalatinak ismeretében és azok következetes alkalmazásával kerülhetők el. Veszélyesnek látjuk a környezetvédelem leple alatt egyre jobban eluralkodó totalitást, a pótcselekvések propagandáját, a tudomány, a technika és a műszaki értelmiség lejáratását. Véleményünk szerint a Hágai Nemzetközi ENSZ Bíróság vízlépcsőperben 1997-ben meghozott ítélete óta a magyar-szlovák viszonyt terheli a vízlépcsőper lezáratlan volta.

Bős-Nagymaros kérdése Magyarországon kezdettől fogva politikai kérdés volt és az ma is.

Nem igaz, hogy Magyarország előbbre járt volna a rendszerváltás idején Csehszlovákiához képest zöld ügyekben.

A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997-ben meghozott ítéletében a környezettel szemben károsító megállapítást Bőssel kapcsolatban nem hozott és az ítélet előtt a Bíróság helyszíni szemle során ilyen megállapításra nem jutott.

Magyar országra nézve az Bős-nagymaros Vízlépcső Csehszlovákiával 1977-ben megkötött a mű közös létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó szerződés a legjobb szerződés, amelyet Magyarország a II. Világháborút követően a szomszédos országaival kötött.

Duray Miklós a budapesti televízióban agitált Nagymaros megépítésével szemben.

Duray agitációja hozzájárult ahhoz, hogy ostoba módon Magyarország lemondott a Bősből hazánkat megillető évi egymilliárd kilowattóra villamos energiáról, amely hazánkat Nagymaros nélkül is megilletné.

Idézek egy korábban megjelent könyvből:

A könyv Vízenergia című fejezetéből:„Hamarább hozhat változást a ráébredés arra, hogy országunk visszaesésének, gazdasági elmaradottságunk fokozódásának, a lakosság elszegényedésének egyik oka vízenergiakincsünk kihasználatlanul hagyása. E tétel bizonyítására nem szükséges messzire menni, csak szomszédaink közelmúltbeli ténykedésének következményeire kell rámutatni.

A 15 éve működő bősi vízerőművel Szlovákia kereken 34 milliárd kWh villamos energiát, Ausztria – a Nagymarosra szánt vízturbinákat befogadó- freudanaui vízerőművének 10 éves működtetése alatt 10.4 milliárd kWh villamos energiát termelt, a hozzájuk „lábon” érkezett ingyenes vízenergiából. 23 Ft/kWh mai átlagárral számolva az így nyert értékek: 782 milliárd, illetve 239 milliárd forint. Ami ott nyerség, nálunk veszteség…”

Duray Miklós, Csáky Pál, Duka Zólyomi Árpád parlamenti képviselők 1992. december 21-én levelet küldtek Jacgues Deleors úrnak, az Európai Közösség Bizottsága elnökének.

Idézet Duray, Csaky, Duka képviselők leveléből:

„A sztálinizmus és a természet a hatalmi céloknak alárendelő politika egyik következményének, a Duna szlovák-magyar határszakaszán felépült bősi vízi erőművek nemcsak a mi, az itt élők vagyunk örökösei, hanem közvetve az Európai Közösség is. Ennek a víziszörnynek a fogantatás pillanatától politikai küldetése volt.”

Tisztelt Elnök úr!

Kéréssel fordulok Elnök úrhoz. Kérem Elnök úr közbenjárását, hogy civil szervezetünk képviselőit hallgassa meg a vízlépcső ügyében Solymos László környezetvédelemért felelős miniszter.

Számítok Elnök úrnak a reális zöldek civil szervezetével való együttműködésére, amelyet előre is köszönök.

Budapest, 2016. március 24.

Tisztelettel: Juhos László, elnök


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »