Elkezdődik az Istenszülő Oltalma görögkatolikus főszékesegyház felújítása Debrecenben. Az Attila téri templomban ezen a hétvégén tartják az utolsó Szent Liturgiát – ismertették a Hajdúdorogi Főegyházmegye október 17-én tartott sajtótájékoztatóján.
Seszták István főhelynök a sajtótájékoztatón elmondta: régi vágyuk valósul meg. A megújuló templom a jövőben olyan liturgikus tér lesz, amely még inkább megmutatja, hogy Isten mennyire közel van.
Bíznak benne, hogy két év múlva azt mondhatják: a több mint száz évvel ezelőtt felépült templom „elnyerte álomszerű megvalósulását. Viszont ez a bő két év, ami ránk vár, folyamatos munkára és szolgálatra figyelmeztet minket.
„Hálásak vagyunk a jó Istennek, és persze köszönettel tartozunk Debrecen városának is, amelyet folyamatosan tapasztalunk mi, görögkatolikusok” – emelte ki a főhelynök. Hozzátette: a templomot körülvevő területet az Egyháznak ajándékozta a város. A főszékesegyház akkor tud igazán megújulni, ha az építők munkáját a hívek folyamatos imája kíséri – hangsúlyozta.
„A város is sokat köszönhet az itt működő egyházaknak, és ha Debrecen egy kicsit vissza tud adni az egyházaknak ahhoz, hogy fejlődni, épülni tudjanak és minél fontosabb szerepet tudjanak betölteni a város életében, akkor ez nagy öröm számunkra” – mondta Papp László polgármester. Hozzátette: az Attila téri felújítás az egyházi épületeket felújító program egyik végső fázisa. „Városunkban azonban nemcsak megújulnak az egyházi ingatlanok, hanem újak is épülnek, gondoljunk csak a tócóskerti görögkatolikus templomra, amelyet nem is olyan régen adtak át” – fogalmazott a polgármester.
A templom történetéről Tisza András tervező számolt be. A debreceni görögkatolikus templom építése 1907-ig váratott magára. A város egyik legkülönlegesebb és legszebb épületét 1910-ben adták át. A ma már főszékesegyházként működő épület ifjabb Bobula János terveinek köszönhetően valósult meg. Az építkezés megközelítőleg három évig tartott; a neobizánci stílusú templomot Firczák Gyula püspök 1910. május 22-én szentelte fel az Istenszülő oltalmának tiszteletére. A magas költségek miatt gyűjtésbe kezdtek a falfestésre; a befolyt adományokból csak a kupolát tudták kifestetni, amivel Lohr Ferenc (1871–1946) budapesti művészt bízták meg. A mester 1909 augusztusában kezdett hozzá a munkához, s késő ősszel fejezte be a kupolát, amely az Istenszülőt és az angyalokat ábrázolja. A templomot 1950 és 1958 között festette ki Szegedi Molnár Géza. Mai formáját akkor nyerte el, amikor elkészült a szentélyt és a templomhajót elválasztó ikonosztázion, és a templomátadás századik évfordulóján, 2010-ben megszentelték – ismertette Tisza András.
A sajtótájékoztatón Szarka Gergely parókus megemlítette, hogy Ferenc pápa 2015 tavaszán hozott rendelkezése alapján Debrecen lett a Hajdúdorogi Főegyházmegye központja és egyben a Görögkatolikus Metropólia székhelye is. Az Attila téri parokiális templomból így főszékesegyház lett. A templom megépítése óta a görögkatolikus egyház folyamatosan igyekszik az épület jó műszaki állapotát biztosítani, a szükséges állagmegóvási munkákat elvégezni, ám az építés óta eltelt több mint száz év, napjainkra szükségessé vált tehát a főszékesegyház teljes körű felújítása, melynek beruházója a Hajdúdorogi Főegyházmegye.
A beruházás a magyar kormány anyagi támogatásával, a főegyházmegye saját forrásaiból és a hívek adományaiból valósul meg.
A felújítás ideje alatt a Szent Liturgiákat előreláthatólag a Svetits Katolikus Gimnázium Szent Kereszt kápolnájában végezik, vasár- és ünnepnapokon, illetve hétköznap esténként; az Érseki Hivatal kápolnája is várja a hívőket a reggeli szertartásokra.
*
A kivitelezés során a következő feladatokat kívánják elvégezni: vakolt-festett, kőburkolatú és klinkertégla homlokzati felületek felújítása; tetőfedések és bádogos szerkezetek cseréje, tetőszerkezetek rendbetétele; nyílászárók felújítása, rossz állapotú nyílászárók újragyártása; talajnedvesség elleni szigetelés készítése; padlóburkolatok felújítása, cseréje, padlófűtés kialakítása; új fűtési rendszer létrehozása; környezettudatos megújuló energiaforrások használata: hőszivattyús technológiájú fűtési rendszer kialakítása; az elektromos hálózat teljes felújítása; belső festés, az egyházi liturgiához illeszkedő falképek készítése; falfestések restaurálása; berendezési tárgyak felújítása, helyrehozatala, néhány bútorzat új liturgia szerinti áthelyezése; vizesblokkok és kazánház felújítása; a templom körüli podeszt és járdák rendbetétele, az épület akadálymentes megközelíthetőségének biztosítása.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
