Szűk három hét múlva összeül az újonnan megválasztott Európai Parlament, egyelőre azonban még a frakcióalakítások időszaka zajlik, valamint az sem dőlt még el, hogy milyen koalíciókötések várhatók a többség megszerzéséhez.
Az nyilvánvaló, hogy a Manfred Weber vezette Európai Néppártnak és a Frans Timmermans nevével fémjelzett szocialistáknak együtt nincs meg az 50 százalékuk. Vagy a zöldeket, vagy a liberálisokat be kell venniük a csapatba a többséghez. Ez utóbbi Emmanuel Macron miatt valószínűtlennek tűnt, hiszen a francia elnök erőteljesen kampányol Weber európai bizottsági elnöksége ellen, ám a múlt héten a Politico arról cikkezett, hogy a néppárti csúcsjelölt erőteljesen győzködi Macront és pártcsaládját, hogy álljon bele egy négypárti EU-vezetésbe, amely együttesen 514 mandátumot tenne ki, vagyis a képviselők kétharmadát.
Az Európai Néppárt már a vezető helyeket is leosztotta. E szerint a bizottság elnökét a néppárt adná, a parlamentét a zöldek, az Európai Tanács elnöke vagy az EU külügyi képviselője szociáldemokrata lenne, a liberálisok pedig az Európai Központi Bank új elnökét jelölhetnék.
A kérdés, hogy egy ilyen felállásban hol húzódik a törésvonal a különböző világlátások vagy a többség és a kisebbség között. Az elgondolás ugyanis ékes bizonyítéka lehet annak a Magyarországon már sokszor hangoztatott helyzetleírásnak, hogy a harc a bevándorláspártiak és a bevándorlásellenesek között zajlik. Azaz egyik oldalon a föderalisták állnak az Európai Egyesült Államok eszméjével, velük szemben pedig a szuverenisták, vagyis a nemzetállamok megmaradását pártolók helyezkednek el – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Manfred Weber a négy pártcsaládos koalícióval kerülheti el, hogy színt valljon a migrációval kapcsolatos nézeteiről (Fotó: EPA/Ettore Ferrari)
Sem a szocialisták, sem a liberálisok nincsenek Weber pártján
Manfred Weber elképzelése, amely szerint egy eddig nem látott nagykoalícióval biztosítaná a bizottsági elnöki tisztségét, egyelőre leginkább csak a saját fejében látszik megoldásnak – fogalmazott Palóc André, a Századvég elemzője.
Macron hivatalosan továbbra is kitart amellett, hogy Weber nem alkalmas EB-elnökjelölt, és a szocialisták is a saját csúcsjelöltjük, Frans Timmermans mellett kampányolnak, azaz a négyből két pártcsalád egészen biztosan nem szeretné Webert az Európai Bizottság elnökévé választani – mondta. Hozzátette: azt nem lehet biztosan tudni, hogy a háttérben milyen tárgyalások folynak, és később milyen alkuk születhetnek.
Weber talán ezzel az útkereséssel küszöbölné ki a konfliktushelyzetet, hogy állást kelljen foglalnia a bevándorlás kérdésében, hiszen egy ilyen széles koalícióban az összes vélemény megjelenhetne a témában – vélekedett. Kifejtette: a szocialisták között egyértelműen bevándorláspárti politikusok vannak – Frans Timmermans személyében erősen bevándorláspárti vezetővel –, a néppárt jobb szárnya pedig egyértelműen a bevándorlást elutasító képviselőkből tevődik össze.
Egy ekkora koalícióban Weber feltehetné a kezét, mondván: a kérdésben nincs egységes álláspontja a koalíciónak – összegzett az elemző.
A szavazók többsége nem szeretne ekkora koalíciót
A mai európai mainstream politikában kevés olyan valódi választóvonal húzódik meg, amely alapján korábban elkülöníthették a különböző politikai irányzatokat – hangsúlyozta Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.
Törcsi szerint az Európai Néppárt bal szárnyában – a liberálisok, a szocialisták és a zöldek között – bizonyos politikai kérdésekben nagy az összhang és az európai hatalmi pozíciók megragadása és megtartása szempontjából nincsenek komoly véleménykülönbségek, ráadásul az ipar és a kereskedelem kárára fellépő klímavédelmet, amit a zöldek képviselnek, az EP liberális és szocialista szárnya is a zászlajára tűzte.
Ha összeállna egy ekkora koalíció az Európai Parlamentben, azzal valószínűleg a választók tömegesen fordulnának el a pártoktól, hiszen a szavazópolgárok többsége nem arra szavazott, hogy a néppárt bal szárnyától balra egy ekkora pártszövetség alakuljon ki. Sokan azért támogatták pártjaikat – például a Fidesz–KDNP is azért kapott ekkora felhatalmazást –, mert egy szuverenista, bevándorlásellenes, keresztény gyökereken nyugvó intézményrendszert láttak maguk előtt – vélekedett.
Ha nem veszik figyelembe az elit tagjai, hogy a választópolgárok milyen üzenetet fogalmaztak meg, akkor még jobban távolodni fog az európai intézményrendszer a választóktól – hangsúlyozta Törcsi.
A Fidesz nem szeretne bevándorláspárti EB-elnököt
A Fidesz–KDNP a néppárt józanabbik feléhez tartozik, és Hidvégi Balázs EP-képviselő egyértelművé tette a pártszövetség frakciójának néppárti álláspontját, amikor úgy fogalmazott, hogy a Fidesz valódi szándéka a magyaroktól kapott felhatalmazás megvalósítása – mondta Palóc André.
Orbán Viktor szavaira is emlékeztetett. A miniszterelnök korábban azt mondta: kötött mandátummal rendelkeznek, amivel el kívánják érni, hogy Európának ne legyenek bevándorláspárti vezetői, és meg kell állítani az ellenőrizetlen bevándorlást.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz is megszavazta Manfred Weber frakcióvezetővé választását, Palóc azt mondta: ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a legtöbb szavazatot kapott magyar párt Weber csúcsjelöltségét is támogatná. Sokkal inkább gesztusról van szó, hogy megválasszák a legerősebb néppárti párt – ebben az esetben a CDU/CSU pártcsalád – által javasolt személyt frakcióvezetőnek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
