Folyamatosan épülnek az M4-es gyorsforgalmi út egyes szakaszai a főváros és a Nagykerekinél lévő határátkelő között. Az ország egyik legnagyobb forgalmú, egyben legveszélyesebb, balkáni irányú útvonalát a 2010 előtti kormányok nem kívánták négysávossá fejleszteni, ezért indokolt most a gyorsabb tempó.
Bár már 2005 decemberében átadták az M4-es autópálya első 12 kilométeres, a Ferihegyi repülőtér és Üllő közötti szakaszát, a 4-es főút négysávossá fejlesztése akkoriban lekerült a napirendről. A szocialista–szabad demokrata kormányzat egyik magas rangú szakembere újságírók előtt ezt azzal indokolta, hogy az M5–M43-as az egyik irányból, illetve az M3–M35-ös a másik irányból kiváltják a megépítését.
Csakhogy a gyakorlat nem igazolta az elképzeléseket: bár a Románia felől érkező közúti forgalom jelentős része használja a Szeged felé haladó M5-öst, Erdély középső vidékeiről (Nagyvárad, Kolozsvár) a legrövidebb út Budapest felé továbbra is a 4-es főút. Emiatt az útvonalat jelentős személy- és teherautó-forgalom terheli, ami növeli a balesetek kockázatát.
A 2010-es kormányváltás után változott a fejlesztési koncepció, megkezdődött az M4-es építése Szolnok felé. Bár uniós elszámolási problémák miatt ez 2015-ben leállt, új koncepció alapján újraindult. Először a főváros és Szolnok közötti szakasz kivitelezése kezdődött meg, majd tavaly nyáron megindult az M35-ös út végpontja, Berettyóújfalu és a határátkelő, Nagykereki között is a munka.
Az Üllőről Szolnok felé vezető rész legfrissebb híre, hogy a minap átadták az M4-es Ceglédbercel és Cegléd közötti szakaszát. A 8,1 kilométeres gyorsforgalmi útszakasz az Üllő és Cegléd közötti 44 kilométeres útépítési projekt része. A gyorsforgalmi út Albertirsa–Cegléd közötti szakaszán összesen 14,4 kilométer hosszon négysávos gyorsforgalmi út épül. A beruházás célja, hogy 2019 közepétől 110 km/h sebességgel használhassák az utat a közlekedők.
A kivitelezés tavaly áprilisban kezdődött. Azóta a munkavégzés miatt terelésekre kell számítania az arra közlekedőknek, ez több esetben torlódást és lassabb haladást eredményezett. Éppen ezért van nagy jelentősége annak, hogy a Ceglédbercel és Cegléd közötti szakaszt most forgalomba helyezték. Az elkészült 8,1 kilométeren a kialakuló hosszú járműoszlopok jobban eloszlanak majd, megszűnik a torlódás és csökken a balesetveszély.
A 2010-es kormányváltás után változott a fejlesztési koncepció Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A beruházás részeként megújul a 46124-es úti és az Üdülői úti csomópont, ami segíti a ceglédi fürdő megközelítését. A teljes Üllő–Cegléd útszakasz hat települést tehermentesít az átmenő forgalom alól. Az átadón elhangzott, hogy a kivitelező az idén még öt kilométer útszakasz átadását tervezi, vagyis az Albertirsa–Cegléd szakaszt teljes hosszban átadják.
Márciusban megkezdődtek a kivitelezési munkálatok az M4-es út Szolnok-közeli részén is, a Cegléd és Abony között található 17 kilométeres szakaszt jövő év végén avatják majd fel. A Szolnokot elkerülő Abony–Törökszentmiklós szakasz kivitelezőjét már keresik, de még nem választották ki. A 27 kilométeres út tartalmaz egy Zagyva- és egy Tisza-hidat, valamint számos műtárgyat, felüljárót.
A következő, Törökszentmiklós és Püspökladány közötti 65 kilométeres szakasz még csak az előkészítés állapotában van. A nyomvonal már ismert, és az is biztos, hogy hat csomópont, két komplex és két egyszerű pihenő épül majd.
A sokáig hiányzó láncszem az Alföldön a Püspökladányt Berettyóújfaluval összekötő út volt, amelynek július végén hirdették meg a tervezési pályázatát. Az útvonalat 29,9 kilométer hosszan, kétszer kétsávos autóútként építik majd meg, de úgy, hogy később autópályát lehessen belőle kialakítani. A beruházásban többek között két pihenőhelyet, két különszintű csomópontot és 19 hidat terveznek meg, illetve a berettyóújfalui mérnöki telep kibővítésére is felkészülnek.
A fenti szakasz révén, ha majd elkészül, a fővárostól a romániai határátkelőig végig négy sávon haladhat majd a közúti forgalom, hiszen, mint korábban említettük, Berettyóújfalu és Nagykereki között már épül az M4-es gyorsforgalmi út.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
