Felmérések: igazán csak a Republika és Matovič örülhet, a Magyar Szövetség stagnál Tokár Géza2025. 08. 26., k – 16:25
Bár a szlovákiai politika tempója a nyári hónapokban némileg lelassult, a nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások száma nem csökkent. Az elmúlt időszak folyamatait látva elsősorban az állapítható meg, hogy tovább tart a bizonytalanság.
Bár a közvélemény-kutatásokat sokszor bírálják, a gyakorlatban az intézeteknek a saját megítélésük szempontjából is érdemes lenne minél pontosabb adatokat szolgáltatni a pártok népszerűségéről. Az elmúlt években öt olyan ügynökséget azonosíthatunk, amelyek jellemzően havi-kéthavi rendszerességgel elkészítik a saját felmérésüket: a Focus, az AKO, az NMS, a SANEP és az Ipsos is rendszeresen publikálja az adatait. Néha felbukkannak kisebb intézetek, amelyek jelentkeznek a saját, rendszerint furcsább adataikkal – például a SCIO – és a Szlovák Tudományos Akadémia alá tartozó, kormányközeli irányítás alá vont Infostat is közölt több felmérést a tavasszal, hogy aztán nyáron egy kutatást se hozzon nyilvánosságra.
Kormánypártok: lassú, de biztos hanyatlás
A legtöbb kutatás nem készteti örömre a három kormánypártot, ugyanis az egyre csökkenő népszerűségük egyértelműen kiolvasható az összes adatból. A legnagyobb koalíciós partner, a Smer fokozatosan veszíti el a szimptizánsait és nagyjából 2024. októbere óta már nem a legerősebb párt, hanem az ellenzéki Progresszív Szlovákia mögé szorult húsz százalék alatt mozgó támogatottsággal. A Hlas szintén bosszankodhat: a pártot tavaly több felmérés is 15-16 százalék köré mérte, de azóta Matúš Šutaj Eštok irányítása alatt minden harmadik szavazójukat elveszítették, támogatottságuk alig tíz százalék felett mozog.
Ennél is nagyobb problémái vannak azonban az SNS-nek: Andrej Danko pártja az óriásplakát-kampány ellenére sem tud kitörni a 3-4 százalék közötti sávból, egyetlen kutatás alapján sem jutna be a parlamentbe.
A tendencia ráadásul a nyáron sem fordult meg: a Smer támogatottsága az elmúlt két hónapban egyértelmű esésnek indult, a Hlas és az SNS pedig jobbára stagnált – de csak azért, mert a két párt hónapokkal korábban elveszítette a szavazói egy részét. A kutatások egybehangzóan állítják, hogy egy esetleges idő előtti választás esetén nem állhatna össze ismét a jelenlegi kormánykoalíció: az SNS nem jutna be a törvényhozásba, a Smer és a Hlas pedig legfeljebb a szélsőjobboldali Republikával kiegészülve (vagy még úgy sem) juthatna parlamenti többséghez. Ebből a szempontból nem véletlen, hogy Robert Fico miniszterelnök több alkalommal is szóba hozta a választási szabályok megváltoztatását, ami kedvezne a koalíciónak.
Kapcsolódó cikkünk
A Progresszív Szlovákia (PS) nyerte volna a választásokat július első felében 22,1 százalékos támogatottsággal – derül ki az AKO közvélemény-kutató ügynökség televízió JOJ 24 számára készített felméréséből. A második helyen a Smer végzett 19,4 százalékkal.
Mindkét párt támogatottsága csak minimálisan változott júniushoz képest: a PS 0,4, míg a Smer 0,1 százalékponttal mozdult el, ami még a statisztikai hibahatáron belül van.
A többi párt támogatottsága is gyakorlatilag stagnál: harmadik helyen a Hlas végzett (12,4%), őt követi a Szlovákia mozgalom (8,3%), a Republika (8,0%), az SaS (7,5%) és a KDH (6,6%). A parlamenti küszöb alatt maradt az SNS (4,2%), a Demokraták (4,1%), a Magyar Szövetség (3,5%) és a Sme rodina (2,6%).
Az ellenzék – a PS, az SaS és a KDH pártok – összesen 64 képviselői helyet szerezne, a Szlovákia mozgalommal együtt ez 79 mandátumot jelentene. A Smer koalíciója sem a Hlasszal, sem a Republikával nem lenne kormányképes, együtt csupán 71 képviselőjük lenne.
A felmérést július 8. és 15. között végezték, 1000 fős mintán.
(Denník N, JOJ 24)
Ellenzék: javulás, de nem eléggé
Bár a kormánypártok rosszul szerepelnek a felméréseken, a szavazók tömeges átáramlása nem mutatkozik meg a klasszikus ellenzéki pártok számain. A Progresszív Szlovákia ugyan minden kutatás szerint a legnépszerűbb pártnak számít, de 2025. januárja óta a PS számai is csökkennek – csak épp a Smernél kisebb mértékben, a liberálisok 20-24 százalékot fognának a választáson. A folyamat azért is lehet aggasztó, mert Ódor Lajos és Ivan Korčok belépésétől a párt további növekedésre számított.
A kisebb ellenzéki pártok azonban nem húztak látható hasznot a PS viszonylagos gyengélkedéséből: a Richard Sulíktól megszabaduló SaS számai 6-7 százalék között stagnálnak, ami abból a szempontból sikernek számíthat, hogy a párt politikailag túlélte az elnökváltást. A kereszténydemokrata KDH támogatottsága 7-8 százalék között mozog, szintén jó hírként lehet értelmezni, hogy a választóik egyelőre kitartanak a párt mellett akkor is, ha több téma, köztük az alkotmánymódosítás kapcsán egyeztetnek a kormánykoalícióval.
Felfelé ível a Jaroslav Naď-vezette, nagyon aktívnak számító Demokraták népszerűsége, de a közvélemény-kutatók egyhangú véleménye szerint a párt még így is egy hajszállal elmarad a parlamentbe kerüléstől. Amennyiben a Demokraták átlépnék az ötszázalékos küszöböt, az erőviszonyok némileg kedvezőbben alakulnának az ellenzék számára – de a legtöbb közvélemény-kutatás szerint ez a négy párt még ebben a felállásban sem rendelkezne parlamenti többséggel.
Rendszeren kívüli győztesek
Az elmúlt fél év politikai nyertese egyértelműen két olyan párt, amely nincs kormányon, de a klasszikus ellenzék részének sem tekinthető. A parlamenten kívüli, radikális jobboldali Republika támogatottsága tavaly nyártól folyamatos ütemben növekszik, a rendszerellenes és kormányból kiábrándult szavazóknak köszönhetően. A legtöbb felmérés szerint a Republika népszerűsége 8-9 százalék közelébe emelkedett, a megosztott szlovákiai politikai környezetben ez pedig azt jelenti, hogy a radikálisok a harmadik, vagy a Hlas mögött a negyedik legnépszerűbb pártnak számítanak Szlovákiában.
Hasonlóan jó hónapokat tudhat maga mögött Igor Matovič Szlovákia mozgalma is. A párt támogatottsága 7-8 százalék között mozog, miközben több iroda is külön méri a frakció két kisebb koalíciós partnerét – további két százalékon.
A Szlovákia mozgalom népszerűsége tavaly nyáron a mélypontra, öt százalék alá került, a harcos rendszerellenes hozzáállás azonban visszahozta azokat az ellenzéki szavazókat, akik a PS-t vagy az SaS-t túl puhának tartják. Kérdéses azonban, hogy Matovič pártja miként viselkedne egy olyan ellenzéki koalícióban, amelynek tagjai korábban megpuccsolták a miniszterelnöki tisztségében Matovičot.
Fontos megemlíteni még a Magyar Szövetséget. Háromnegyed évvel az elnökváltást követően a párt támogatottsága stagnál: 3-4 százalék köré, esetenként négy százalék fölé mérik. A legtöbb szlovákiai közvélemény-kutató nehezen tudja alkalmazni a nemzetiségi mintát, de a parlamenti választások eredményei a legtöbbször megerősítették az előrejelzéseket. Amennyiben most is pontosak a mérések, a magyar párt támogatottságára nem volt negatív hatással Gyimesi György kizárása, de a korábbiaknál sokkal aktívabb pártvezetés lépései sem szólították meg tömegesen a bizonytalan magyar szavazókat.
Kapcsolódó cikkünk
Ha július elején tartották volna a parlamenti választást, a Progresszív Szlovákia nyerte volna azt a szavazatok 20,7 százalékával. A Smer 19,6, a Hlas 11,7 százalékot szerzett volna – derül ki a Focus közvélemény-kutató intézet 360tka.sk megbízásából készített felméréséből.
A Republika 9,8, a Szlovákia mozgalom pedig 7,5 százalékot szerzett volna. Törvényhozásba került volna még az SaS (6,8%) és a KDH (6,3%).
Parlamenti küszöb alatt a Demokraták (4,6%), a Magyar Szövetség (4%), valamint az SNS (3,8%) is.
A Progresszív Szlovákiának 38, a Smernek 36, a Hlasnak pedig 21 képviselője lenne. A Republikának 18, a Szlovákia mozgalomnak 14, az SaS-nek 12, míg a KDH-nak 11 szék jutna a parlamentben.
A felmérést július 7. és 13. között végezték 1 032 válaszadó bevonásával.
(360tka.sk)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
